Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

MAI jegyzetünk A gyári öltözőben nagy csoportulás közepette beszé­lik a legutóbbi sporthíreket, vart, aki az esti programot tervezi, amikor belép a szakszervezeti bizalmi, s fennhangon hirdeti, amelyet már napközben a hangszóró is közölt és a kultúrterem ajtajára is felírták: Műszak után termelési értekezlet. Az emberek rábólintanak a hírre, de az egyik fiatal­ember cinikusan szól oda a bizalminak. — Na, és mit fizetnek ott nekem, ha elmegyek? Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, elindult a gyárkapu felé. A többiek hirtelen szó­hoz sem jutnak. Majd ami­kor idő kerül az ügy meg­beszélésére, alapos értéke­lést kap a cinikus, közöm­bös kijelentés és magatar­tás. — Nehogy ebből Ítéljen az elvtárs, mert mi a magunk nevében kikérjük az ilyen viselkedést. — Ha munkaidő utáni elfoglaltságról van szó, a fd- szesek mindig ott vannak. — A futballpályát is tár­sadalmi munkában építettük fel — Nyirság Andrisék meg munkájuk mellett elvállal­ták a fiatal szakmunkások tanítását is. — Pedig nekik is meg­mondták, hogy ezért ne vár­janak külön fizetséget. — Nem is varrnak érte. — És a meósok? A szép­séghibás alkatrészekből fél millió forint értékűt válo­gattak Ja, bogy ne vesszen kárba. — Itt az a jászé, hogyha Mariska néni esik is az ég­ből, akkor is meg kell len­nie a fontos alkatrészeknek, vagy társadalmi munkának. A felsorolásnak álig sza­kadt vége, meg a háborgás­nak ti, hogy akadnak köz­tük még, akik ilyen felleng­zős, hányaveti módon fogad­ják a munkások tanácskozá­sára szóló meghívást. A ter­melési értekezletet termé­szetesen ettől az incidens­től függetlenül megtartatták. Sok jó javaslatot mondtak el a termelés meggyorsítására, jó néhány hibára is felhív­ták a gyár vezetőinek a fi­gyelmét, vagyis éltek joguk­kal a cinikus, anyagiaskodó kijelentés ellenére is. Mert manapság egyre in­kább nem a mindent csak a pénzen keresztül érzékelők mondják ki az utolsó szót, —- az egri Hajtómúgyárban ss, k. a Olimpiai bajnokságot nyert párbajtőr-csapatunk Bárány Árpád Gábor Tamás dr. Kausz István Kulcsár Győző Nemere László (MTI foto) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER J Franciaország kilép a Közős Piacból...? PÁRIZS (MTI): Písani francia földművelésügyi má- náeztar szerdán De Gaulle és a kormány tagjai előtt be­számolt a „Hatok* brüsszeli tanácskozásáról. Rendkívül borúlátóan ítélte meg a hely­zetet Hangoztatta, hogy a kö­zös mezőgazdasági piac ki­alakítása továbbra is egyes társor­szágok ellenállásába üt­közik. PeyreRtte tájékaztatásügyi miniszter a minisztertanács ülése irtán, leszögezte, Fran­ciaország kilép a Közös Piac­ból, ha nem valósul meg a mezőgazdasági együttműkö­dés a római egyezményben megállapított terv szerint. Tito elnök fogadta a Jugoszláviába érkezett szovjet küldöttség tagjait Moszkvába visxik a légikaiasxtrófa áldozatainak holttestét BELGRAD (TASZSZ): Jo- szip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, szerdán fogadta á Szovjetunióból érkezett két szovjet küldöttség tagjait. Az egyik küldöttség azért érkezett Belgrádba, hogy megadja a végtisztességet a légikatasztrófa követ­keztében elhunyt szovjet katonai küldöttségnek, valamint a repülőgép sze­mélyzetének, és Moszkvába Az űrtrió sajtóértekezlete Moszkvában; Kettős fékező rakétarendszer volt a Voszhodban Az űrhajó simábban leereszkedik a Hitnél MOSZKVA (MTI): Pirityi Sándor, #e MTI tudósítója jelentis Szerdán! délben saovjet és külföldi újságíróik, akadémi­kusok, diplomatáik, közéleti kiválóságok részvételével a Moszkvai Egyetem 2000 sze­mélyes aulájában a Vetítőd utasad — Komarov, reoK» tyisztov és Jegorov tiszteletié­re sajtóértekezletet rendem tok. Az elnökségi asztalnál e® úttal együtt láthattuk a ki­lenc szovjet űrhajóst, közé­pen Mityiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke foglalt helyet Az asztal körül filmoperatő­rök és fotóriporterek nyü­zsögitek, a terem két oldalán hatalmas fényszóró-csokrok alatt sorakoztak a televízió és filmfelvevő gépek. Keldis akadémikus meg* nyitójában elmondotta, hogy a Szovjetunióban 1960-ban kezdték meg a tervszerű dó- készületeket az ember űruta­záséra. Ismertette a Voszhod elé tűzött feladatokat, kiemel­ve az űrhajósok könnyebb öltözékének jelentőségét és az ezzel kapcsolatos technikai problémák megbízható meg­Ö is és mind a három űr­hajós kitért a leereszkedés részleteire. Elmondották, hogy kettős fékező rakéta- rendszer volt az űrhajón. Mintegy 5000 méter magas­ban nyütak ki az ejtően nyők és közvetlen föld-kö­zeiben lépett működésbe a fékező rakétarendszer. K<w amarov ezredes megjegyezte, hogy simább volt a leeresz­kedés, mint a ma használa­tos lifteken. Felkészítették az űrhajót arra, hogy esetleg „vízen ér földet” s ezért biztosították úszóképességét, egyensúlyá­nak megőrzését viharáé ten­geren is. A megnyitó után Komarov ezredes, a Voszhod parancs­noka beszámolt az űrhajós­brigád fizikád és lélektani felkészüléséről, vázolta a „pa­rancsnoki” feladatkört. Dörgő taps fogadta az űr­hajó parancsnokának azt a bejelentését, hogy a Voszhod programjában egyetlen olyan pont sem volt, amelyet kato­nai célokra, az emberiség el­len, a kultúra, a civilizáció éllen lehetne felhasználni. Feoktydsztov elmondotta, hogy a Déli Sark fölött sarki fényt látott, s hogy az űr- 1m^9~ -ÉBBQ|é^, észlelte azokat a világító ap­ró részecskéket, amelyéket szovjet űrhajósok már ko­rábban is leírtak. A föld kö­rüli repülőúthoz, s súlytalan­sághoz hozzá lehet szokni, ilyen viszonyok között rende­sen lehet élná és dolgozni, — mondotta többek között az s^írkandidátus”, (Folytatása • 3. otdakmj vigye földi maradványaikat. A másik szovjet katonai küldöttség a jugoszláv fővá­ros felszabadulásának 30. év­fordulójára érkezett Az első küldöttség vezetője A. A. Jepisev hadseregtábor- nok, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta politi­kai főcsoportfőnöke, a másiké V. A. Szvgyec, a légierők marsall ja. A körülbelül egyórás barát! beszélgetés során Tito elnök mind a jugo­szláv nép, mind a maga nevében mély részvétét fejezte ki a szovjet katonai küldöttsé­get és a repülőgép személy­zetét ért tragikus szerencsét­lenség miatt. Tito elnök átnyújtotta Je­pisev hadseregtábomoknak a Jugoszlávia Népi Hőse ér­demrendet, amellyel halála után tüntették ki a légi­katasztrófa következtében el­hunyt Birjuzov marsall t. Tito elnök ezután átnyúj­totta Szugyec marsallnak a Jugoszlávia Népi Hőse érdem­rendet és Jepisev hadsereg- tábornoknak a Jugoszláv Ha- diiobogó-érdemrendet a kö­zös ellenség ellen vívott harc­ban tanúsított hősiességükért és kiváló parancsnoki tevé­kenységükért, valamint a szovjet és a jugoszláv fegy­veres erők közötti baráti kap­csolatok fejlesztése és meg­erősítése ügyének tett szolgá­lataikért. Jugoszláv Hadilpbogó-ér- demrenddel tüntették Id a Belgrád felszabadulásának 20. évfordulójára érkezett szovjet katonai küldöttség tagjait: A. P. Beloborodov hadseregtábornokot és V. I. Davigyenko altábornagyot a közös ellenség ellen vívott harcban tanúsított rendkívüli bátorságukért, önfeláldozásukért és ki­váló parancsnoki tevé­kenységükért, valamint a két ország fegy­veres erői baráti viszonyának fejlesztéséiben és megerősíté­sében szerzett érdemeikért Elutazott Cedenbal 1964. október 15-21. köz» az MSZMP Központi Bizott­ságának és a Magyar Nép- köztársaság kormányának meghívására baráti látoga­tást tett hazánkban Jumzsa- gijn Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Mi- . nisztertanácsának elnöke és ..családja. ' f'■ • Itt tartózkodása során J, Cedenbal találkozott; Kádár Jánossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa el­nökével, Biszku Bélával, aa MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával, Fehér La­jossal és Fock Jenővel, Jumzsagijn Cedenbal és családja búcsúztatására szer­dán a Ferihegyi repülőtéré» megjelent Kádár János, Fe­hér Lajos és dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal el­nöke. Goldwater újabb kortesfogása WASHINGTON (MTI* Goldwater propagandafő­nöke bejelentette, hogy tele­víziós dokumentumfilmet ké­szíttetett, amelynek témája: minő mértékben hanyatlott alá a közerkölcs a demokra­ta párti vezetés ideje alatt. A filmben monokinis hölgyek, őr­jöngve twisztelő félmez­telen emberek, erkölcs­telen könyvek borítólap­jai láthatók, s megjelenik a képernyőn egy texasi országúton hatal­mas iramban száguldó gépko­csi taépe is: • ewshaiiáeá­rói ismert Johnsomé. Ráadá­sul, a kocsi ablakából egy sö­röspalack is kihullik az útra. Egykor ugyanis Johnson el­követte ezt a bűnt. A demok­rata propagandafőnök a mos­tani választási kampány leg­idétlenebb fogásának mon­dotta a filmalkotást, Goldwater egyébként Pennsylvania államban folytatja választási had­járatát. Goldwater beszédeiben azt ígéri hallgatóságának, hogy véget vet az „erélytelenség- nek, amit Johnson a kommu- téantóSísö. Kíjeníben gyakorol”. Magyar tanúvallomások a Krumey—Hunsche perben FRANKFURT (MTI): A Krumey—Hun sehe-perben szerdán folytatták a Magyar- országon kihallgatott tanúk vallomásairól készített jegy­zőkönyvek felolvasását. Dr. Boda Ernő, aiki 1944-ben a budapesti izraelita hitközség élnökhelyettese volt, vallomá­sában elmondotta — többek között — Hunsche, Krumey állandó helyettese vök és mint jogász, szoros kapcsolat­ban állt Endre Lászlóval, a különböző zsidó-rendeletek kidolgozásában. 1944. július 24-én Hunsche egy SS-különít- mény élén megrohanta a sárvári cukorgyárban lé­tesített gettót és az ottle- vőket deportáltatta, noha a deportálásokat július 7-én hivatalosain már leállí­tották. Fráter János, volt csendőr­tiszt, a győri megyei bíróság előtt tett tanúvallomásában elmondotta, hogy Krumey Nagyváradon és Debrecenben is személyesen irányította a deportálásokat s az üldözöt­tek bevágom rozását. Krumey Debrecenben a magyar parancsnoknak kije­lentette: „Ha a zsidók ellenkeznek, allsíaos lám kell rájuk”. Krumey tiltakozott és azfc hangoztatta, hogy a tanú bi­zonyára téved, mert ő csak Budapesten tartózkodott ét egyetlen magyar vidéki vá­rosban sem járt. Ezt az állí­tását azonhan megcáfolta a magánvádló javaslatára meg­idézett következő tanú, Bar- tha Leopoldina, párizsi lakos, aki kijelentette, hogy 1944. júniusában Krumey Békés­csabán tartózkodott s ő maga személyesen is beszélt vele. Azért kereste fel, hogy enge­délyt kérjen tőle a békéscsa­bai táborba hurcolt férje meglátogatására. Krumey megadta ugyan a látogatási engedélyt, de amikor megtud­ta, hogy ő Bécsiben született — folytatta a tanú — dühö­sen rátámadt s így kiabált ve­le: „Szégyelje magát, maga se nem német, se nem keresz­tény, hogy zsidóval házaso­dott össze”. Amikor a tábor­ban felkereste férjét, a leg­nagyobb megdöbbenésére összeverve, eszméletlenii találta s az egész tábor ban rettenetes állapotot uralkodtak. Egy SS-katona kijelentette előtte: „Ne csodálkozzék ezen. ahová Eichmann és Krumey lép, ott többé nem terem fű”.

Next

/
Thumbnails
Contents