Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés Varsában Kádár János távirata Srezsnyevhez és Kosziginhez LEONYID IIJICS BRE'ZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának MOSZKVA Kedves Brezsnyev elvtárs! Engedje meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, pártunk tagsága és a magam nevében köszöntsem önt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint eddig, úgy a jö­vőben is az SZKP XX. kongresszusa szellemében, a testvér­pártok által 1957-ben és 1960-ban Moszkvában elfogadott nyilatkozatok irányvonalát teljes határozottsággal követve, a Szovjetunió Kommunista Pártjával vállvetve harcol a nem­zetközi kommunista mozgalom egységéért és összeforrottsá- gáért, a kommunista és munkáspártok közös feladatainak megoldásáért. Kívánunk önnek erőt, egészséget és eredményes munkát az új, felelősségteljes poszton. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ALEKSZEJ NY1KOLAJEV1CS KOSZ1G1N elvtársiulfc, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. MOSZKVA Kedves Koszigin elvtársi A Magyar Népköztársaság kor- mánya és a magam nevében köszöntőm önt a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése alkalmából. Tiszta szívből kívánom, hogy a szovjet nép további nagy sikereket érjen el a kommunizmus építésében, a világ béké­jének fenntartásáért vívott harcban. A magyar népet a test­véri barátság eltéphetetlen szálai kötik egybe a Szovjetunió népével. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval váll­vetve küzd tovább a népek közötti barátság erősítéséért, a szocialista országok összefogásáért, a béke védelméért. Kívánok önnek jó egészséget és eredményes munkát a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ' felelősségteljes posztján. Kádár János, A Magyar Népköztársaság kormányának elnöke. Az SZKP megingathatatlan lenini fő irányvonala A Pravda vezércikke A Pravda október 17-én ve­zércikket közölt „Az SZKP megingathatatlan lenini fő irányvonala” címmel. A vezér­cikk hangsúlyozza, hogy a szovjet nép hősies munkájával megvalósítja az emberiségnek a legigazságosabb társadalom­ra, a kommunizmusra vonat­kozó évszázados álmát. Utun­kat a marxizmus—leninizmus eszméi világítják meg. Ért az utat az a fő irányvonal hatá­rozza meg, amelyet az SZKP XX—XXII. kongresszusán dol­goztak ki és amely meghatá­rozza az SZKP programját — írja a lap, majd a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy követ­kezetesen békepolitikát folytat­va, az imperialista agressziós kísérletek ellen küzdve, a párt és a kormány megteremti a legkedvezőbb külső feltétele­ket a kommunizmus építése számára és elősegíti minden nép sikeres harcát a társadal­mi és nemzeti, felszabadulá­sért, továbbra ia erősíti a ba­rátságot és az együttműködést Ázsia, Afrika és Latín-Ameri­ka fiatal szuverén államaival. A Pravda vezércikke han­goztatja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja teljes áll­hatatossággal' küzd azért, hogy erősödjék a kommunistáik so­rainak egysége és összeforrot t- sága a proletár internaciona­lizmus elveinek, azon törté­nelmi dokumentumoknak alap­ján, amelyeket együttesen dol­goztak ki a testvérpártok az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatokban. AZ SZKP továbbra Is aktívan követi azt az irányvonalat, amelynek ér­telmében össze kell hívni va­lamennyi kommunista párt nemzetközi értekezletét avé­gett, hogy megvitassák a bé­kéért, a demokráciáért, a nem­zeti függetlenségért és a szo­cializmusért, valamint a kom­munista- és munkásmozgalom­nak a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvein ala­puló egysége megszilárdításá­ért folytatott harc Időszerű problémáit. Lakóházak, vagy kártyavárak? állapodások születnének. Atom- fegyvermen tes övezeteket le­hetne létrehozni Közép-Euró- j pában és a világ más térségei -1 ben. Meg lehetne állapodni, a Lengyel Népköztársaság javas-, lata szerint a közép-európai atomfegyver-készletek befa­gyasztásában. Meg lehetne köt­ni a megnemtámadási egyez- ményt a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között, meg lehetne állapodni a terü­leti és határviták békés meg­oldásában. Bár e nagy kérdések még megoldatlanok, tudatában va­gyunk annak, hogy a béke és a haladás erői, mint eddig, ez­után is előretörnék. A világot meghatározó fő irányzatot sen­ki sem tudja megváltoztatni. A világ a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korát éli. A harc nehéz és küz­delmes. be a szocializmus vi­lágméretű győzelme elkerülhe­tetlenül bekövetkezik, mert ez nem egyes emberek vagy cso­portok tetszésétől függ, hanem a társadalmi fejlődés megmá­síthatatlan törvényei szerint megy végbe. Elvtársaik! Az imperialistáik természe­tesen nem tudnák és nem akarnak beletörődni a dolgok ilyetén állásába. Bár erősödik náluk az a felismerés, hogy nem gondolhatnak világháború kirobbantásám. mert az az egész kapitalista rendszer pusz­tulását vonná maga után, min­den saalmaazólba belekapasz­kodnak és mindent megpróbál­nak, hogy feltartóztassák az el. kerülhetetlen történelmi folya­matot, a gyarmati rendszer tel­jes megsemmisülését, a szocia­lizmus előretörését. Erre tö­rekszenek a velünk, szocialista országokkal szemben, az utób­bi időiben kidolgozott, úgyneve­zett „fellazítás! taktikájukkal“ is. Szeretnék a szocialista or­szágokat a Szovjetuniótól eltá­volítani, s azután ismét befo­lyási övezetükbe vonni, hogy így felbomlasszák szocialista rendszerünket ítsuk helyre mnkásmozgalom égét Egyesült Munkáspárt s annak Gomulka elvtérs vezette Köz­ponti Bizottsága, pártjaink, né­peink egysége, barátsága, a szocializmus és a béke élteté­sével fejezte be. kérdéseit. Ezek a konfliktusok heveny feszültséget idéznek elő a világ különböző pontja­in, olyan helyzetben, amikor egy helyi konfliktus könnyen világégéssé fajulhat. Ez meg­követeli a béke erőinek nagy­fokú éberségét. Az imperialista hatalmak ve­zetői még mindig nem hajlan­dók a reálpolitika álláspont­jára helyezkedni a nemzetközi élet nagy és a második világ­háború óta megoldatlan kérdé­seiben. Európa, és egyúttal a világ békéjét veszélyezteti még min­dig a rendezetlen német kér­dés. Nyugatnémet revansista körök még mindig az európai határok erőszakos megváltoz­tatásáról ábrándoznak, s ját­szanak a tűzzel. Mindenkinek tudomásul kell vennie az elő­állott helyzetet és a valóságos erő viszony okát, nemkülönben a népek bókeakaralát. A Né­met Szövetségi Köztársaság kormányköreinek, s az őket tá­mogató NATO-erőknek sem­misnek kell deklarálniuk a szégyenletes müncheni egyez­ményt, el kell ismerniük az Odera—Neisse- hal árt, azt a tényt, hogy jelenleg két Né­metország van. El kell ismer­niük a Német Demokratikus Köztársaságot. Jelenleg az egyetlen járható út a békeszer­ződés megkötés« mindkét né­met állammal, s Nyugat-Berlln helyzetének rendezése. A né­met egység megvalósítását ma­gukra a németekre, a két léte­ző állam képviselőinek közvet­len tárgyalásaira kell bízni. Más járható út ma nines, s a jövőben még kevésbé lesz: ezt mindenkinek látnia kelL Az emberiség nem szaba­dul meg addig a háborús veszély lidércnyomása alól, amíg folyik a fegyverke­zési hajsza, a nukleáris és termonukleáris fegyverek felhalmozása. Megkönnyebbülést hozna a né­peknek, ha — addig is, amíg az általános és teljes leszerelés nem jön létre — közbenső meg­Mielöbb állí a nemzetközi rr egys A mai nemzetközi helyzet-' ben a szocialista országok kö­zös és nagy feladata a béke éber őrzése,- a szocialista vív­mányok szakadatián fejlesztése, a békés egymás mellett élés vi­szonyai leözött. az egység óvá­sa, erősítése. Az Imperializmus mélységes politikai válságban van. Gyorsabban közeledne a szocializmus világméretű győ­zelme, ha semmi sem zavarná a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét. Sajnos, a kínai vezető elvtársak az utóbbi időben hir­detett nézeteikkel gyengítették mozgalmunk egységét. Ez ártott a béke és a szocializmus ügyé­nek. A szocializmusért, a bőkéért, a nemzeti függetlenségért ví­vott harc azt kívánja, hogy mi­előbb állítsuk helyre a nemzet­közi forradalmi munkásmozga­lom sorainak egységét Legyen egység, eszmei és politikai egyetértés és közös cséleikvés azokban a kérdésekben, ame­lyekben elengedhetetlenül szük­séges. A Magyar Szocialista Mun­káspárt amellett van, hogy a kommunista és munkáspártok pártszerű légkörben lefolytatott tanácskozásokon vitassák meg a közös érdekű kérdéseket, és ily módon erősítsék meg a nemzet­közi kommunista mozgalom egységét. Az Ilyen tanácskozások fel­adata az előállott helyzet vizs­gálata, az utóbbi évek fejle­ményeinek marxista—leninista elemzése. Ki kell dolgozni azo­kat a közös feladatokat és ten­nivalókat, amelyeket a jelen helyzetben a béke védelme, a gyarmati rendszer maradvá­nyai ellen küzdő népek támo­gatása, a társadalmi haladás előmozdítása állít a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom elé. Kádár elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét a Lengyel ragybb szériákat, önköltség­csökkentést eredményez majd mindazon területeken, ahol si­kerül megvalósítanunk. Ilyen együttműködést lehet és kell is , kialakítanunk például a gép, ipar és a vegyipar számos te­rületén. Az 1958-ban megalakult és hasznosan működő magyar— ■ lengyel gazdasági és műszaki- , tudományos együttműködési ; bizottság a Kölcsönös Gazdasá- i gi Segítség Tanácsának elvei- ] vei összhangban dolgozik a két : ország közötti munkamegosz­tás bővítésén. Mi úgy gondol- | juk, hogy ilyen, a puszta áru- , cserén túlmenő, gazdasági , együttműködésre van lehetőség és szükség is van valamennyi szocialista ország között Ez előnyökkel jár minden részt . vevő ország számára, mert meggyorsítja as egyes or­szágokban a szocializmus építését, növeli a® egész szocialista világrendszer erejét és előnyét a kapita­lista rendszerrel folytatott . gazdasági versenyben. A Magyar Szocialista Mun- : fcáspértoak, a Magyar Népköz- 1 társaság kormányának az a vé­leménye, hogy a szocialista or­szágok egymás közötti gazda­sági kapcsolata és együttmű­ködése az egyes országok önál­lóságának, szuverenitásának tiszteletben, tartásán, a kölcsö­nös előnyökön alapszik. Egy­szersmind — s ez a döntő — érvényesíti a kölcsönös szo- doKsta segítség elvét és erejét Pártunk és kormányunk ezért meggyőzödéses híve a termelé­si együttműködésre, a beruhá­zási tervek összehangolására ki ki terjedő két- és többoldalú kapcsolatoknak a KGST összes országai között, és oaon túlme­nően valamennyi szocialista or­szág viszonylatában. Mi tud­juk, hogy lengyel elvtársaink ugyanezen a nézeten varrnak, sőt aktív kezdeményezői voltak a szocialista országok gazdasági kapcsolatai magasabb színvo­nalra való emelésének. Országaink kapcsolataiban, a döntő jelentőségű politikai és gazdasági területek mellett, nem hanyagoltuk él a többi te­rületet sem. Fejlődésről szá­molhattunk be a kulturális együttműködés és a turistafor­galom tekintetében is. A ví­zumkényszer megszüntetése és a tömeges utazás lehetővé te­szi. bogy népeink még jobbén megismerjék egymás*. 5 erők küzdelme hiábavaló A békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi hala­dásért küzdő összes pozitív erők együttes harca segítette elő az elmúlt esztendőben a moszkvai részleges atomcsend- egyezmény és néhány más megállapodás létrejöttét, és vívta ká a nemzetközi feszült­ség bizonyos enyhülését Ezek a megállapodósok két­ségtelenül üdvösek. Üj bizta­tást adtak a békééit harcoló erőknek, mert megmutatták, hogy küzdelmük nem hiába­való. A hidegháborútól és a végsőkig kiélezett nemzetközi feszültségtől azonban nem ve­zet nyílegyenes, kitérőktől és szakadékoktól mentes út a tar­tós béke felé. Bár az erőviszo­nyok elősegítik a politikai jó­zanság felülkerekedését. az imperializmus fő erői még nem mondtak le arról, hogy a feszültség növelé­sének a háborút is felidéző veszélyével játszanak. Az Amerikai Egyesült Álla­mok ma is hadat visel Dél-Vi- etnamban, a nemzeti függet­lenségért és önrendelkezési jo­gáért küzdő nép ellen. Veszé­lyes provokációkat követ el egy szocialista ország, a Viet­nami Deftiokratikus Köztársa­ság ellen. Katonai akcióval fe­nyegeti, diplomáciai és gazda­sági bojkottal próbálja meg­fojtani az amerikai kontinens első szocialista országát* a Ku. bai Köztársaságot. Az imperi­alisták nem engedik nyugvó­pontra jutni a ciprusi helyze­tet. Nem engedik, hogy a cip­rusi nép maga oldja meg saját (Folytatás az 1. oldalról) ftem támaszkodni szocialista ton-ad almunk nemzetközileg alapvetően közös, fő vonásai­ra, Hibát követnénk el, ha el­tűrnénk összefogásunk, egysé­günk lazítását, eredjen ez a bomlasztó;» kísérlet az impe< rjalistáktőü, oeztályeüenoé- gemfctől, vagy bármely más ol­dalról. Ml arra törekszünk, hogy valamennyi szocialista országgal, közöttük és elsősor­ban családunk elsőszülöttjével, a nagy Szovjetunióval erősöd* jék egységünk és együttműkö­dés ijnk. Bennünket, magyarokat marxista-leninista eszméink­ből, szocialista forradalmunk és népünk érdekeiből követke­zően internacionalista tertvéri- ség fűz a Lengyel Népköztár­sasághoz, a hozzánk nagyon közelálló jó baráthoe. Népe« ink barátsága századokra te« Idnt vissza. Jé örökséget kap­tunk elődeinktől. Elmondhat* juk, hogy a mai nemzedék jól sáfárkodott a jó örökséggel, mert azzal, hogy mindkét nép a szociális*» fejlődés útjára lépett, s kapcsolatad két szo­cializmus* építő nép treten»« eioimlista testvériségévé fej­lődték; hatalmasan megerősö­dött és új virágzásnak indult a magyar—lengyel barátság. Ezután Kádár elvtárs arrőí szólott, hogy párt- és államkö­zi kapcsolataink ma nemcsak jóik és bensőségesek, hanem az élőt minden területén állan­dóan bővülnek és fejlődnék is. Együttműködünk a nemzetkö­zi éle* területén is. Mindkét ország számára előnyösen fej« lödnek gazdasági kapcsolata» ink. A magyar—lengyel áru­forgalom 1958 óta a korábbi­nak több mint kétszeresére nö­vekedett Most folyik orszá­gaink 1966-70-es évekre szóló, uj ötéves terveinek egyeztető- se. Ebben az időszakban, az eddigi megítélés szerint, orszá­gaink áruforgalma, a Jelenlegi színvonalhoz képest 60-70 szá* •«iiókfcal. tovább növekszik. Megállapítottuk, bogy nem elégedhetünk meg pusztán a2 áruforgalom növelésével, ha» nem arra kell törekednünk, hogy gazdasági együttműködé­sünk mindinkább hatékony, szocialista együttműködéssé fejlődjék, waA a tényleges kooperáció, a spectohzáláa tok fejlesztését követe# meg Ez a beruházásoknál érezhető meg­takarításokat, a termelésnél A békéért harcol nem volt Kádár efvtáns ezután hang­súlyozta: Az emberi tívTBráetó son«, a népek boldogulása, jövője ma attól függ, sikerül-e megóvni a békét, érvényt tudunk-e ma­radéktalanul szerezni a béfcéa egymás mellett élés elvének. Ez szükséges ahhoz, hogy 3n- bantakozhaesék a két társadal­mi rendszer bökés versenye. Végleg megszűnjék a haldokló gyarmati rendszer és minden nép ráléphessen a társadalmi fejlődés maga választotta út­jára. Szerencsére ma olyan világ­ban étünk, amelyben a legna­gyobb erő a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás oldalán álL A Szov­jetunió, a szocialista világ- rendszer hatalmas politikai, gazdasági és katonai ereje, a felszabadult és felszabadulá­sukért harcoló népek küzdel­me, a szocialista országok munkásosztályának a monopó­liumok, a háború éllen vívott harca, a népek békeharca az a történelemben példátlanul álló gigászi erő, amely ma a döntő befolyást gyakorolja a világ sorsára. A béke és a nemzeti függetlenség eszméi _ érvénye­sülnek mind fokozódó mérték­ben az Afrikai Egységszervezet munkájában, ezek jutottak ki­fejezésre az el nem kötelezett országok nemrég lezajlott kai­rói értekezletén Is. 2 MPmM&i 1964. október 18., vasárnap Eger, Gyöngyös és Hatvan város új lakótelepeit járjuk. Emberükkel, lakókkal beszélge­tünk. Arról folyik a szó, tnenyJ nyíre vannak megelégedve a szövetkezeti építtetők lakásuk­kal, a beépített berendezések­kel és egyáltalán, megéri-e la­kásszövetkezetbe tömörülve építtetni, megfelelő lakáshoz jut-e az ember a pénzéért? A kérdés jogosságát és fontosságát csak növeli az a tudat, hogy Heves megyében is örvendete­sen megnövekedett az érdeklő­dés a lakásszövetkezetek iránt, hogy ma már öt ilyen szövet­kezet működik megyénkben, amelyeket a MÉSZÖV patro­nál, összesen 280 taggal és az építkezésekre mintegy 30 mil­lió forintot fordítottak a la­kók, hogy Heves megyében 12 ilyen épület van már a lakás- szövetkezetek birtokában. Eger Első utunk a Gólya utcába vezet, ahol a P/7-es és a P/4-es lakóházaikban beszélgetünk a házmesterekkel és egy-két la­kóval. Veres Györgyné ház­mester jó hírrel fogad: most végzik a garanciális javításo­kat az építők, úgyhogy a meg­levő ajtó-, ablak- és vakolási hibákat hamarosan kijavítják. — Egy évvel az átadás után úgy érezzük, megérte, hogy la­kásszövetkezetbe tömörülve építettünk — mondja és mind­járt hozzáfűzi: sajnos azonban ► nincs padlásunk, a szárító sem jó, a mosókonyha sincs beren­dezve (nem lehet fűteni!), de hát ezen még lehetne segíteni. Jó lenne, ha a tervezők az újabb épületeiknél jobban fi­gyelembe vennék a háziasszo­nyok helyzetét A város másik lakótelepén, a Hadnagy utcában azonban már elszomorító hírrel fogad­nak bennünket az emberek. Az A/l-es épületben (miért nem lehet már végire valami nor­mális elnevezést, vagy utcane­vet adni ezeknek a házaknak?) Szabó Andomé kalauzol a la­kókhoz, akik elmondják, hogy három évvel az átadás után úgy néz ki a lakásuk, mint egy düledező, rossz ház. Hull a va­kolat, pattog a festés az abla­kokról, púposodik a parketta s rosszul zárnak az ajtók, abla­kok. A cserépkályha füstöl, csak nyitott ablaknál lehet fű­teni és minél többször csinál­tatják, annál rosszabbá válik a fűtési lehetőség. A B-épület- ben, a harmadik emeleten lakó Halász Vince például minden télen kénytelen gyermekét szü­leihez elvinni, mert nem tud­ják bemelegíteni a helyisége­ket. — De Jöjjön, nézzen széjjel — hív bennünket Juhász Györgyné lalkő és Semper ger Ferencná házmester. Elindulunk az épületben. Már a pincebejáratnál megtor­panunk. Tele van vízzel, leg­alább 5—10 centiméter magas víz állja utatokat. — Mint a szökőár, úgy folyt be a víz a falon — magyaráz­za Juhászné —, pedig tegnap is egy fél napon át hordtuk ki­felé, de reggelre megint meg­telt. Nem tudjuk a szenet fel­vinni. Négy lakó szenespincé­jét is elöntötte már. Olyan a ház, mint egy kártyavár, attól tartunk, hogy egy napon ösz- szedől. Számtalanszor szóltunk: csinálják meg, de egyetlenegy­szer nem fogtak hozzá. — Hogyan lehet az emberek nehéz munkával szerzett kere­setére ilyen lakóházakat épí­teni? És dől a panasz az emberek­ből, mint a megáradt patak ta­vasszal. Jegyzetfüzetemben ol­dalak telnek meg a jogos sérel­mekkel. A kéményseprő nem söpör, amióta meghosszabbították a kéményeket... A tűzcsapot a bejárat elé tették, arra felé lejt az út. Esős, havas időben csak gumicsizmában lehet meg­közelíteni a bejáratot... A fa­lak salétromosak ... Lőrinc Gábornénál nem zár rendesen az ajtó... amióta parkosítanak nem tudják a szenet behordani

Next

/
Thumbnails
Contents