Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

ra, hogy az egyetemekre és fő­iskolákra jelentkezők több mint 40 százalékának — éven­te csaknem kilencezer pályá­zónak —, akik orvosnak, gyógyszerésznek, állatorvos­nak, agrármérnöknek, erdő- mérnöknek, testnevelő tanár­nak készülnek —, a biológiá­ból, mint egyik főtantárgyból kell felvételi vizsgát tenniük. Kiss István Cf-ilrn anuüú röíuieA A „Kvarc-3*’ új szovjet 'ilmfel­vevő transzfo- kátoros (gumi- objektíves), en­nek révén gyújtótávolsága 9-36 millimé­terre változ­tatható. Ugyan­ez a lencse nagy látószögű, normál- és te- Ieobjektívként Is használható, mialatt fény­ereje 1:2.4 ma­rad. Ugyanar­ról a helyről tetszés szerint készíthetünk felvételeket a téma egész ki­terjedéséről, ▼agy annak egy kisebb részle­téről nagyban, mintha közelí­tenénk a tár­gyakat A film­felvevő 2x8-as filmmel dolgo­zik. A felvevő- sebességek a szokásosak: 12, 16, 24, 48 kép másodpercen­ként valamennyien mérsékeltek az evésben. Sem falánk, sem lus­ta ember nem akadt közöttük. Többségük sovány, szikár. A testesebb, vagy különösen a kövér ember ritka kivétel kö­zöttük. A matuzsálemek nem voltak sem erős dohányosok, sem ré­szegesek. Az Ukrán SZSZK- ban nyilvántartásba vett és megvizsgált, hosszú életűnek számító férfiak fele például soha nem dohányzott, negyede pedig soha nem ivott. Más köztársaságokban nagyjából hasonló eredménnyel jártak a vizsgálatok. A matuzsálemek nem éltek üvegházi körülmények között. Sokaknak éhezés és más nél­külözés is osztályrészül jutott. Van egy olyan vélemény, hogy az átlagon felülien hosz- szú életkor örökletes hajlam. Amikor a kérdést megvizsgál­tuk, kitűnt, hogy a nyilvántar­tásba vett matuzsálemek csa­ládjában nem mindenütt for­dultak elő hosszú életű embe­rek. Megvizsgáltuk a matuzsále­mek egészségi állapotát. Meg­állapítottuk, hogy sokuk jól érzi magát, meglehetősen moz­gékony; megőrizték szellemi frissességüket, illetve, ha van is fogyatékosság ezen a téren, az nem jelentős. P endkívül magas koruk * ellenére a matuzsále­mek erejükhöz mérten részt vesznek a különböző házi munkákban. Ez a mozgás-te- vékerység jótékonyan hat vissza rájuk, elősegíti szerveik normális működését, hátrál­tatja szerevezetük elaggását. N. Szacsuk szovjet orvostudőd Érdekes adatok tanulságai csaknem mindenütt több a hosszú életű, mint a férfiak körében. A matuzsálemek nemze- ** tiség szerinti megoszlá­sa rendkívül változatos. Feltű­nő az is, hogy néhány köztár­saságban a városi lakosság kö­rében csaknem ugyanannyi a hosszú életű ember, mint a falvakban. Megdől tehát az a hiedelem is, hogy csak a falu­si lakosok élnek sokáig. A 90 éves és ennél idősebb lakosok számarányát tekintve a Szovjetunióban a Karabak Autonom Terület és a Nahi- cseváni Autonom Köztársaság vezet Azerbajdzsánban, a Dél- osszét Autonóm Terület, az Abház és az Adzsar Autonom Köztársaság Grúziában, vala­mint a Dagesztáni Autonom Köztársaság és Észak-Kauká- zus még néhány más vidéke. Bizonyos mértékig váratlan eredmény, hogy a matuzsále­mek számarányát tekintve a rendkívül zord éghajlatú Ja­kutföld szinte semmivel sem marad le az említett országré­szek mögött. Szibéria más vi­dékein is elég sok a hosszú életű ember. A legnagyobb érdeklődés természetesen az igen-igen hosszú életű emberek felé for­dul, akik már századik élet­évüket is elérték, vagy még annál is többet. A Szovjet­unióban az 1959-es népszámlá­láskor 21 708 olyan embert vettek nyilvántartásba, aki akkor 100 éven felüli volt. A hosszú élet az életkörül­mények függvénye is, tehát at­tól is függ, milyen körülmé­nyek között dolgoznak és pi­hennek, hogyan táplálkoznak, hogyan töltik szabad idejüket, milyen viszonyban vannak embertársaikkal az emberek. A hosszú élet titkának meg­fejtése elősegíti, hogy jobban megtervezzék azokat az állami és társadalmi teendőket, ame­lyek célja elérni, hogy az egész lakosság életkorát meg­hosszabbíthassuk. A matuzsálemek kivétel nélkül munkás életet éltek. Többségük fizikai mun­kát végzett, mégpedig 61 szá­zalékuk a mezőgazdaságban, 16 százalékuk az iparban. A nyilvántartásba veiteknek csu­pán 4 százaléka volt szellemi dolgozó. Valamennyien fiata­lon kezdtek dolgozni, és késő öregségükig aktívan tevékeny­kedtek. A munka számúkra életszükséglet volt. Hogyan táplálkoztak a ma­tuzsálemek? Vallomásaikból kiderül, hogy 90 százalékuk a lehető legváltozatosabban. Csu­pán 9,5 százalék volt közülük vegetáriánus. Viszont csaknem ti ogvan és hol élnek a u matuzsálemek? S va­jon milyen az életformájuk: | olyan-e, mint a többi emberé? Sdkan teszik fed ezeket a kér­déseket. A Szovjet Orvostudományi Akadémia gerontológiai inté­zetében, ahol a hosszú élet tit­kát kutatják, összegezték a legutóbbi szovjet népszámlálás adatait. Ennek alapján megha­tározták, hogy egy-egy köz- igazgatási egységben milyen szinten van a magas életkor; ez úgy történt, hogy kiszámí­tották, hány 80 éves és ennél idősebb lakos jut ezer főre az illető köztársaságban, terüle­ten, járásban. Az adatokat térképre vezet­ték, amelynek elemzése alap­ján levonhatunk néhány érde­kes tanulságot. Először is: a matuzsálemek földrajzi meg­oszlása egyenetlen, ezer idős emberre — a helytől függően — 55—160 nyolcvan éves és annál idősebb lakos jut. Má­sodszor pedig megállapíthat- juk, hogy nemcsak ott talá­lunk viszonylag sok matuzsá­lemet, ahol azt a közhiedelem szerint várnánk, például a Kaukázuson túl, hanem más országrészekben, így pédául a Baltikumban is. Érdekes tény: a nők között Olyan új magyar gépet mu­tatunk be ezúttal olvasóinknak, amely — úgy gondoljuk — mind külföldön, mind belföl­dön joggal felkelti majd a szakemberek érdeklődését. Konstrukciójukon túl figye­lemre méltó az új gép kitűnő kezelhetősége, tetszetős formá­ja és a jelzőberendezések könnyű áttekinthetősége, ami formatervező művészeink jó foimkájának eredménye. A képünkön látható radio- cirkulográfot a Finommecha­nikai Központi Kutató Labora­tórium munkatársai fejlesztet­ték ki a keringési megbetege­dések vizsgálatára. Egy egy­ségben három izotópos mérő­hellyel és elektrokardiográf- fal, továbbá a műszerek látha­tó leolvasásán kívül a mérési eredmények hangszalagos rög­zítésével működik. A gyógyá­szat kitűnő új segédeszközének formatervezője Dániel József. /J AíXMZaí Törő Imre akadémikus, a budapesti orvosi egyetem pro­fesszora a biológiai tudomá­nyok egyre növekvő szerepét, segítségét a szocialista ember nevelésében, az új társadalom kiépítéséért folytatott oktató­munkában a következőket vi­lágította meg: — Napjainkban — mondotta — amikor a tudomány egyre jobban termelő erővé válik, a biológia is mind közvetleneb­bül kapcsolódik a társadalom életszínvonalán ak emeléséhez. A technikai forradalom nyo­mán végbemenő viharos üte­mé Átalakulás állandó alkal­mazkodást követel a megvál­tozott viszonyokhoz. A műsza­ki tudományok nagyfokú elő- rehaladása megváltoztatja az ember életmódját, azt a kör­nyezetet, amelyben él és me­rőben új életfeltételeket is te­remt Elég talán a gépesítés üokxxaódását, a közlekedés meggyorsulását, a hangnál se­besebb repülőgépeket említeni. Ezért is elengedhetetlen, hogy a biológia, megfelelő ütemben kövesse a műszaki tudomá- mgos fejlődést. Produkciós biológia —— Azt sem téveszthetjük {■Dem elől, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásától Agg. Ebben jelentős a szere­pe a produkciós biológiának. 33 néven foglaljuk össze mind­azokat a biológiai ismereteket, amelyeknek alkalmazása előbb­re viszi a táplálkozási igények jobb kielégítését és az ipar el­látását szerves alapanyagok­kal. A biológiai, genetikai, sejttani ismeretek nagymérték­ből segítik az állattenyésztés iés a növénynemesítés szakem-... bérelnék munkáját Ennék ré­vén sikerül egyre több ál lat­es növényfajt kialakítani. Pél­dául a tehenek tejelőképességiét, a baromfiak hús- és tojáshoza- roát, a sertések takarmányér­tékesítését, a gabona és más növények terméshozamát nö­velni. A talaj termelékenysé­gének növelésében, a talajerő Visszapótlásában is növekszik • biológia jelentősége. A biológia térhódítása ter­mészetesen a társadalomra is kihat. A növényvédelemben is használt szelektív kémiai sze­rek például nemcsak a bizton­ságos termelést, a termésered­mények fokozását segítik elő, hanem munkaerő-megtakari- tást is jelentenek, és ezzel be­folyásolják a gazdaságok szer­vezetét is. Széles körű és napjainkban talán fel sem mérhető társa­dalmi hatásai vannak a kiber­netikának, ennek a fiatal tudo­mánynak, amelynek alapel­vei és megoldásai sok hasonló­ságot mutatnak a biológiának az emberi agyban végbemenő folyamatokra vonatkozó meg­állapításaival. Biológiai szükségszerűségek Törő Imre hangsúlyozta, hogy a biológia fejlődése be­folyásolja a társadalmi szoká­sokat is. Az emberiség munka- megosztása, táplálkozási, tisz­tálkodási, stb. szokásai sem véletlenül, értelem nélkül, ha­nem biológiai szükségszerűsé­gek hatására alakulnak ki. Ezeknek a törvényszerűségek­nek felismerése sokszor a tár­sadalom életét szabályozó ren­delkezésekben is megnyilvá­nul. A biológia világnézeti jelen­tőségével kapcsolatban rámu­tatott: az élő világ egységének felismerése materialista világ­szemléletünk egyik alapvető tényezője. Ezért az összes tu­domány közül talán a biológia adja a legtöbb segítséget « szocialista emberneveléshez, az új társadalom kiépítését segí­tő: oktató- és nevelőmunká­hoz. Ennek jelentőségét ha­zánkban először az 1919-es Ta­nácsköztársaság ismerte fel, s oktatási tervében rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a biológia' tanításának, amely a reakciós Horthy-időszákban erősen háttérbe szorult. Az 1950-es évi közép- és általá­nos iskolai tantervekben végre elfoglalhatta méltó helyét ez a tudomány. A biológia az oktatásban — Rendkívül fontos — han­goztatta —, hogy az iskolare­form megvalósításával is je­lentőségének megfelelő helyet kap a biológia a középfokú oktatásban. Jellemző a súlyá­A biológia és a társadalmi fejlődés tett versenyben 560 kilogram­mos eredménnyel győzött. Ismét felvetődött hát a kér­dés: van-e és ha van, hol van az emberi teljesítőképesség határa? Lehetséges-e egyálta­lán valami prognózist adni a jövendő világrekordokra? A Grúz Tudományos Akadémia kibernetikai intézetének mun­katársai, a Grúz Testnevelési Intézet kutatóival karöltve, ne­kilátták, hogy megkeresnék a választ. A kibernetikához fordultak segítségért és a kibernetika egyértelmű válasz adott: a re­kordoknak nincs felső hatá­ruk, de születésüket bizonyos törvényszerűségek szabályoz­zák. L. Georgadze és K. Dzsapa- lidze először arra vállalkozott, hogy megvizsgálja: vajon az idén a tíz legjobb grúz rövid­távfutónak jobb lesz-e az ered­ménye száz' méteren, mint az elmúlt években. A matematikai elemzés az­után kimutatta, merre tart ez a sportág Grúziában, amiből az edzők értékes gyakorlati kö­vetkeztetéseket vonhattak le. Az elektomikus agy kimutat­ta, hogy az idén a legjobb tíz grúz rövidtávfutó százméteres síkfutásban elért átlagos ered­ménye gyengébb lesz, mint az utóbbi négy esztendőben. Míg 1960-ban 10,63, 1961-ben 10,66, 1962-ben 10,62, 1963-ban 10,63 volt az átlag addig az idén csak 10,70 lesz. A SPORTEREDMÉNYEK matematikai előrejelzésének módszerével az edzők számára lehetővé válik, hogy tisztáz­zák, milyen fejlődésire lehet számítani egy-egy adott sport­ágban — a sportolók felkészí­tését, edzéstervét azutáni éh­hez igazíthatják. De vajon nem tévedhet-e az elektronikus gép? Próbakép­pen bonyolult feladattal vizs­gáztatták az elektronikus agyat: a korábbi évek sport­eredményei alapján meg kel­lett jósolnia az 1960-as rekor­dot. A gép kiállta a próbát: prognózisa azonos volt az 1960-as rekord-eredménnyel. A kibernetikának van egy Hol as emberi teljesítőképesség határa ? '3$^ ^ REKORDJÓSOLÓ SZÁMÍTÓGÉPEK AZ 1963-AS EV sportidénye több ragyogó sikert hozott Valerij Brumel 288 centimé­terre javította a magasugrás világrekordját, míg az ameri­kai John Pennel 5 méter 20 centiméteres eredményt ért el magasugrásban. Nemrég újabb, rendkívüli rékordteljesftmény született: Leonyid Zsabatyin- szkij súlyemelésben az össze­ágazata, amelyet a hadászat­ban és a tervezésben is has2>* nosíthatnak. Ez az úgyneve* zett matematikai játékelmé­let. Célja, hogy bonyolult hely­zetekben mindig a legjobb megoldást válassza ki. A sport játéknak ugyancsak egymással szembenálló felek összeütközésére, összecsapása* ra épülnek; ezért a matemati­kai elmélet által kidolgozott és ajánlott győzelemre törési módszerek a sport számára is értékesek lehetnek. Tegyük fel például, hogy a futballpályán egy csatár és egy középhátvéd áll egymás­sal szemben. A labda a csa­tárnál van. Most az a dolga, hogy a lehetséges megoldások közül. a legszerencsésebbet vá­lassza. A variációk a követke­zők: kapura lőni, cselezni, át­adni a labdát, stb. A hátvéd ugyancsak többféle megoldás között választhat. Ilyen hely­zet számos akad játék közben. Csak az eredmény nem mindig egyforma. Két másik grúz ku­tató, Csitasvili és Gukaszjan hasonló esetekre matematikai modellt dolgozóit ki. A mo­dell révén lehetővé vált annak az optimális stratégiának a ki­alakítása, amelyet követve a játékos a legjobb eredményt éri el ellenfelével szemben. A módszer természetesen nem ga­rantálhatja egy-egy mérkőzés kimenetelét, de megkönnyít­heti a győzelmet. A KUTATÓK türelmetlenül várják a tokiói olimpiát mér csak azért is, hogy a négy legutóbbi olimpia eredményei alapján megjósolhassák az 1968-as olimpia várható re­kordjait .. Érdekes torvény A dél-franciaországi Murac- ban ma is érvényben van egy 1824-ben hozott nikotdnellenes törvény, amely kimondja, hogy a vásárokon tilos a dohány­zás, de az év többi napján sem dohányozhat senki nyilvá­nosság előtt dél és éjfél kö­zött. Szépség a technikában

Next

/
Thumbnails
Contents