Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

Kibővített megyei pártbizottság! ülés ' ' Egerben.

(Folytatás az 1. oldalról)

ram csak munkaerőt látnak a dolgozó emberben és a tudatos cselekvés jelentőségét lebecsülik. A termelés ütemessége javult, de még nem vált teljesen egyenletessé. Hiányosságok tapasztalhatók a vezetés színvonalában, a termelés szervezettségében, nem gondoskodnak mindig és kellően a kapacitások kihasználásáról, az élő és holt munka jó felhasználásáról. Pedig a Központi Bizottság december 5-i határozata

gazdaságpolitikánk vezérlő elvének a gazdaságosság fokozását, és a munka termelékenységének emelését jelölte meg.

Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a cél elérésére?

A műszaki—technikai fejlesztés, az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználása, a nehéz fizikai munka gépesítése, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás és az üzemszervezés színvonalának emelése — hallottuk a beszámolóból. —

Kétségtelenül vannak eredmé. nyeink — szerény eredmények —, de a fejlődés üteme túlságosan lassú, elmarad a követelményektől és a lehetőségeiktől is. Az előadó biztató eredményként sorolta fed, hogy a? állami ipar export tervét 113,2 százalékra teljesítette, ami 62,8 százalékkal magasabb az 1963 első félévinél.

Elismerés illeti megyénk két cukorgyárát és a Scly- pi Cementgyárat, mert jelentősen túlteljesítették exporttervüket.

De említésre méltóan nőtt a gépipar és a bányászat export- termelése is. »

Az állami iparban emelkedett a munka termelékenysége, a bázishoz viszonyítva hét százalékkal, és megyénk ipari üzemei 102,1 százalékra teljesítették termelékenységi tervüket. A KGM-üzemek és az építőipar kivételével valamennyi tárca üzemei együttesen túlteljesítették termelékenységi tervüjcet.

Az elért eredmények azt igazolják, hogy

teremthetnek ahhoz, hogy leküzdjük az építőiparban eddig tapasztalt nagy nehézségeket.

A beszámoló kendőzetlenül rámutatott, hogy az építőiparban nagy nehézségeket kell még leküzdenünk.

dolgozóink egyetértenek a párt politikájával

és a gyakorlatban készek ezt

munkájukkal megvalósítani.

— Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal hozzájáruljak az eredményekhez — mondotta Hazai elvtárs. — A legnagyobb baj az, hogy a termelés gazdaságossága,

a termelékenység csak kis mértékben emelkedett, de általában kedvezőtlenül alakult az önköltség.

A megvizsgált 23 minisztériumi, ipari üzem közül 13 túllépte tervezett költségszintjét, és csak 10 üzem csökkentette, illetve teljesítette költség- szinttervét Sokan arra hivatkoznak, hogy régiek, elavultak a gépek. Sokszor van is ebben igazság, de a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál a kapkodás, a tervszerűtlen- ség, a félkész és a befejezetlen termelés növekedése okozta, hogy 2,5 millió forinttal romlott önköltsége. De több üzemet lehetne felsorolni, ahol a termelés gazdaságossága nem érte el a tervezettet, De- dig a vezető kötelezettsége éppen itt elsődleges. •

Milyen okokra vezethetők vissza az észlelt hibák?

A gazdaságosság, a közgazda- sági elemzés és a szervező munka még mindig nem került a párt, az állami és gazdasági vezetés munkájának középpontjába.

Tehát a párt gazdaságpolitikai irányvonala eszmei téren általában elfogadott, de a gyakorlati munkában még maradéktalanul nem érvényesül.

A vállalatok irányításának átszervezése már kedvezően kezdi éreztetni hatását a gyártmánystruktúra rendezésében, a specializációban, a korszerű üzemszervezés és technológia alkalmazásában, de a jövőben a lehetőségeket még jobban ki kell aknázni. Nemcsak a gazdasági, hanem

a párt- és tömegszervezeti vezetőknek is törekedniük kell arra, hogy azokat a nagy tartalékokat, ami a gyártás-technológia fejlesztésében, a gyártmányok minőségének és korszerűségének emelésében található, tervszerűen — a dolgozók javaslatára támaszkodva és kezdeményező készségüket állandóan fejlesztve — feltárjuk;

A termelési költségek alakulásában jelentős szerepe van a bér- és munkaügyi helyzetnek, általában a munkaerőgazdál- kódásnak. Feltűnő és semmiféle indokolással sem menthető, hogy

a tervhez viszonyítva 2,5 százalékkal, az előző évhez képest 9,2 százalékkal nőtt a béralap-felhasználás

Nőtt — és több hölyen indokolatlanul — a túlóra-felhasználás: 12,2 százalékkal

magasabb 1963 első félévénél. Különösen kirívó lazaság tapasztalható a gépipari üzemekben, ahol közel kétszeresére nőtt a túlóráztatás.

Lazult a munkafegyelem. Az állami iparban 78,4 százalékkal nőtt az igazolatlan hiányzás és több helyen aggasztó mértékben növekedett a munkaerővándorlás. Néhány helyen elhanyagolják a munkanormák karbantartását Ezek a jelenségek és mulasztások ellenkeztek a Központi Bizottság határozatával — állapította meg Hazai elvtárs.

A beszámoló külön szólt az építőipar és a beruházások helyzetéről. Az állami építőipar munkája az elmúlt fél év során javult, termelésük 31,9 százalékkal magasabb az elmúlt év első felénél. Az egy építőipari munkásra eső termelési érték 16,7 százalékkal magasabb a tavalyinál, Ezek

Nem megfelelőek a technikai arányok, az építőmesteri és a szakipari kapacitás aránya és más arányok sincsenek betartva. Kihasználatlanul hevernek a gépek és a technikai eszközök kihasználatlanságát gátolja a szakszerűtlen kezelés, a karbantartó munka elhanyagolása, és az alacsony munka- fegyelem. összefoglalva: építőiparunk kapacitása megyénk igényét nem elégíti ki és a bajt tetézik a túlzott, gyakran felelőtlen igények, ezek esetenkénti realizálása, ami a fontossági sorrendet megbontja és a szétaprózódást fokozza.

Az első fél év során az építőipari munkások 35 százaléka kicserélődött, ez az állami ipar fluktuációjának kétszerese. A teljesíthető munkaóráknak 89,1 százalékát hasznosították, az építőiparban tehát gyakorlatilag minden tizedik munkaóra kárba vész. Vagyis kárba vész 772 ezer munkaóra, elpocsékolnak 39,6 millió forint termelési értéket, tehát a szervezetlenség és a fegyelmezetlenség 271 lakástól fosztja meg megyénk lakosságát. A munkavezetőknek, az építkezések felelős gazdáinak, a kommunistáknak és minden becsületes embernek jusson eszébe a 271 lakás sorsa, ha lógást és nemtörődömséget tapasztal építkezéseinken.

Nem, lehet eléggé hangsúlyozni építőiparunk jelentőségét és feladatát a beruházási célok megvalósításában. Hiszen 1964-ben mintegy 45—48 százalékkal magasabb beruházási feladatot kell megoldani, mint 1963-ban. Beruházási teaz eredmények biztatóak,

jó alapot teremtenek a későbbi, még nagyobb feladatokhoz.

De az állami építőipari vállalat első féléves tervét 91,2 százalékra teljesítette és termelékenységi tervteljesítésük is csak 91 százalékos. A ^beszámoló megjelölte építőiparunk gyengeségének okait. Az első fél évben a termelés koncentráltsága lényegesen nem változott, sőt valamelyest romlott,. Ez év június 30-án, 52.3

százalékkal magasabb költség- vetési értékkel növekedett a befejezetlen munkák értéke. Bár az építkezések kezdésének javulását mustja az. hogy az új létesítmények építésének zömét a. második—harmadik negyedévben kezdték az idén, tehát nem fagyban és sárban és így az építkezések jobban

A Központi Bizottság februári határozata előírta az építőipar technikai alapjainak korszerűsítését, a technológia fejlesztését, korszerű és előre gyártott elemek felhasználását. A tavalyihoz képest 34,1 százalékkal csökkent a kisméretű téglafal aránya, és az előre falazott téglablokk aránya 8,2 százalékról 25,3 százalékra nőtt. A födémszerkezetek panel aránya a tavalyi 13,4 százalékról 53,1 százalékra nőtt. Több géppel rendelkeznek az építőipari vállalatok. A géppel végzett külső vakolás aránya a tavalyi 11,4 százalékról 49.1 százalékrá nőtt.

Tehát a határozat megvalósítása elindult, az eredmények — ha szerények is — de jó kiindulás! alapot

kiegészítették a beszámolót, üzemük életéből felsorolt példákkal bizonyították kézzel fogható eredményeinket és szóltak a hibákról, a hiányosságokról és a bajokról is.

Kiss József, a hatvani vasútállomás pártbizottságának titkára elmondotta, hogy idei sikereiket, a jelentősen megnövekedett feladatok kielégítő megoldását a vasutasok derék munkájának és az idejében elkészített intézkedési terv következetes végrehajtásának köszönhetik. A kocsipark jobb kihasználásával 7800 tonna árut tudtak elszállítani. A szén, cukor, őrlemény és cement- szállítás tervét túlteljesítették, de a tervezettnél kevesebb salakot szállítottak el és joggal panaszkodik ezért a Mátrai Hőerőmű. Sokszor későn állították ki a zöldáru szállítására igényelt kocsikat és emiatt nem kevés áru romlott meg. Előfordult, hogy Horton 2—3 napig nem volt vagon, mert a MÁV Budapesti Igazgatósága Miskolcra hárította a kötelességet, Miskolcon pedig azt várták, hogy Pestről intézkedjenek. Az első félévben aggasztóan növekedett a balesetek száma és Hatvanban súlyos baleset is történt. Augusztusban lényegesen javult a helyzet, csak egy könnyebb baleset történt. Az augusztusi eredmények bizonyítják, ha a párt- és tömegszervezetek, a gazdaságvezetőkkel együtt rendszeresen és elemző módon foglalkoznak a termeléssel, akkor javul a munka.

Dr. Halász Tibor, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt igazgatója elmondotta, hogy a Mátrai Hőerőművel megállapodást kötöttek: az előírt ka- lóriájú szenet és a szükséges ütemezés szerint szállítják. Csak tervszerű szállítással, az ütemesség betartásával, a bánya és a felhasználó erőmű együttműködésével oldható meg, hogy nagyobb arányban növel iék a darabos szén leválasztását és így a lakosság téli tüzelőigényét jobban ki tudják elégíteni. Elismerte, hogy a

vékenységünk nagy fogyatékossága a::, hogy az előkészülés! és üzembe- helyezési határidőket nem tartják be. A kivitelezés

Ideje és gyakran a költségek Is meghaladják a tér: vezettet.

A felnémeti mészkőbánya, az egri AKÖV-telep és más fontos létesítményeket csak jelentős késedelemmel adott át építőiparunk és ez nemcsak megengedhetetlen eszközlekötést, hanem az illető iparágban nagy termelési kiesést jelent.

Kedvezőtlenül alakul és az utóbbi időszakban sem volt fejlődés a beruházások anyagi-műszaki összetételében. Az építkezési hányad tovább nőtt a gépi beruházások rovására és ebben az évben eléri a 64 százalékot. (Országos átlag 1963-ban 42,2 százalék.)

Az építőiparban és a beruházási tevékenységben jelentős problémák jelentkeznek, ezért

helyzetünk reális számbavételével, erőink ésszerű felhasználásával

fokozatosan változtatnunk kell a kedvezőtlen helyzeten. Növelni, hatékonyabbá kell tenni a párt politikai, gazdaságszervező munkáját. Megyénkben, a Központi Bizottság határozar tait a pártszervezetekkel és a dolgozókkal ismertették, a pártszervezetek konkrétabban* a feladatok összetettségét, politikai-gazdasági jelentőségét jobban számba véve dolgoztak. Létrehozták a megyei, 'néhány területi és az érdekelt üzemekben az üzemi export-bizottságokat A területi pártszervek, az üzemi alapszervezetek ez év folyamán átfogóan, vagy a határozat egy-egy részkérdését napirendre tűzték, segítették zatösak, és ellenőrizték a végrehajtást A megye iparának fejlődésében — a nehézségek ellenére is — számottevő része van a kommunisták, a pártszervek szorgalmas munkájának.

Mégis,

a fejlődés ellenére, gazdaságszervező munkánk színvonala és hatékonysága nem kielégítő

— állapította meg a jelentés. A megyei pártbizottság miben látja a fogyatékosságot?

A gazdaságszervező munka tartalma nincs szerves egységben az általános politikai munkával, ahhoz nem kapcsolódik harmonikusan a párt, az állaA hozzászólások

Mátraaljai Szénbányászati Trösztnél sincs rendben az önköltség, de részletes elemzés alapján látják az eredmény- romlás okát. A gazdasági vezetők meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket, a KISZ- fiatalok sokat tehetnek az elfekvő anyagok felderítésére, az energiapocséklás megakadályozására. A második félévben javuló eredményeket várnak a tröszt üzemedtől. Megoldották már a férfimunkaerő átcsoportosítását a külszíni bányákba, most meg kell oldani, hogy megfelelő munkahelyet biztosítsanak a nőknek. A szalagok és a szivattyúk kezelésénél, valamint a kisebb munkaerőt kívánó munkakörök betöltésére a modem bányákban lehet nőket foglalkoztatni.

Halász Ernő, a 4. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára az indokolatlan alkatrész-beszerzési nehézségeket kifogásolta. A vállalatnál 18 új gépkocsi közül 13 most is áll alkatrészhiány miatt. Az őszi csúcsforgalom közérdekű lebonyolítása megkívánja, hogy egyik vállalat se igényeljen több gépkocsit, mint amennyire feltétlenül szüksége van, mert az másutt hiányozni fog. A pótkocsik kihasználása népgazdaságilag is előnyös, mégis idegenkednek ettől a szállítók. Egerben és Hatvanban állnak a pótkocsik, de ugyanakkor sürgős szállítási igényeket nem tudnak kielégíteni.

Decsi Ferenc a cukorgyárak és ezzel kapcsolatosan a fuvarozó vállalat megnövekedett feladatairól szólt. Az erőmű rekonstrukciója sikeres, az új kazánok jó hatásfokkal dolgoznak.

Dr. Lendvai Vilmos, a poroszlói tsz elnöke, a termékek minőségének fontosságát hangsúlyozza. Akadozik és nehézkes a lakossági szolgáltatás, mert az újat is hamarosan javítani kell Konkrét példákat sorolt a tv-készülékek gyakran ismétlődő hibáiról, a tsz- istálló tervezési és építési hiányosságairól. Vonjanak be

gyakorlati szakembereket a mezőgazdasági beruházások tervezésébe. Jót és jól tervezzenek, az építőipar nagyobb gondot fordítson az építkezésre, ez milliókat jelentene népgazdaságunknak, a lakosságnak.

Flórián Gusztáv, a Mátrai Bánya- és Előkészítő Mű vezetője az új Berva-bérci bánya és őrlőmű jelentőségéről, a szakmunkáshiányról szólt, és indokolta, hogy az új szakmunkásoknak lakást kell adni, ehhez kérte a pártbizottság segítségét.

Dorkó József, a megyei párt vb. tagja felhívta a figyelmet, hogy javítani kell a pártszervezetek gazdasági munkáját. Nem elegendő, ha vizsgálatot folytatunk, a tapasztalatokat összegezzük és ezt megtárgyaljuk.

— Ne higgyük, hogy ezzel megtettünk mindent ami kötelességünk, vissza kell térni a problémákra, a határozatok és az intézkedési tervek végrehajtását ellenőrizzük, erre összpontosítsák pártszervezeteink az erőt. A feladatok közlése csak kezdet, de a következetes végrehajtással még adósak vagyunk.

Jó példaként említette a felszólaló a gyöngyösi XII-es akna gyakorlatát. Ott a napi munkát értékelik, igyekeznek, hogy a következő műszak a hiányosság javításával és az elmaradt feladatok végrehajtásával kezdődjék. Dorkó elvtárs a munkafegyelem cinikus és tudatos bomlasztásának kirívó példáit sorolta. Felolvasta, hogy „A munka tízparancsolata” címmel milyen röp- iratot terjesztenek üzemeinkben. A munkafegyelem megszilárdítása és az ellenséges szándék leküzdése nemcsak rendőrségi feladat, hanem felvilágosító munkát és mindenek előtt a kommunisták bátor helytállását igényli.

Juhász Ferenc és Rózsa László saját munkaterületük tapasztalatairól említettek példákat és ezzel bizonyították* hogy a felsőbb szervek és a gazdálkodó vállalatok tervszerűbb együttműködése szüksé-- ges az anyagbeszerzésben* A tervezett és a rendeléssel lefedezett anyagot, az üzemek időben kapják meg. A késedelem és felelőtlenség súlyos károkat okoz.

Kácsor Jánosné. a megyei párt végrehajtó-bizottság tagja, a városi pártbizottság titkára felhívta a figyelmet, hogy a pártszervezetek gazdaság- szervező tevékenysége javult, de nem folyamatos és nem eléggé elemző. És sokszor késedelmes. Részben ez az oka, hogy elmaradnak az intézkedések. A pártszervezetekben nincs elegendő “mozgósító erő az önköltsék csökkentésére, a korszerűség és a minőség javítására. Több hozzáértő szakembert vonjanak be a párt gazdaságszervező munkájába, és akkor eredményesebb lesz pártszervezetünk munkája. A becsületes munkások látják, taggyűléseken- és termelési tanácskozásokon szóváteszik a munkafegyelem lazulását. Ha az észrevételeket megfelelő és gyors intézkedések nem követik, akkor közömbössé lesz az is, aki még ma nem az.

A megyei pártbizottság elé terjesztett jelentésből és a hozzászólásokból világosan, egyértelműen kicsendült az elhatározás, hogy a fő feladatokra kell összpontosítani az erőt, így tehetünk legtöbbet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáért, a közért és önmagunkért.

Tamás László, a megyei pártbizottság titkára a munkásmozgalom helyzetéről és a nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatót, majd a megyei pártbizottság szervezeti kérdéseket tárgyalt.

mi és a gazdasági vezetés. Nem kielégítő a kommunisták szervező és mozgósító munkája, nem igényli megfelelően a tömegszervezetek segítségét. A végrehajtás nem azonos a feladatok ismertetésével és a jó, színvonalas határozatok sem elegendők. Az alapszervezetek, sőt a területi pártszervezetek is csak általában foglalkoznak a termeléssel pedig a jelenlegi helyzetiben

a párt erejét, a gazdaságosság, a termelékenység javítására kell összpontosítani.

Módszereink nem elég változatosak, a választott pártszerfegyel met, rend« az üzen

A szénbányászat, a második félévben is teljesítse túl tervét, a közlekedés jól dolgozott az első félévben, dicséret illeti a vasút és az AKÖV dolgozóit, de helytállást és becsületes, jó munkát vár tőlük az őszi csúcs- forgalomban is megyénk lakossága. A pártszervezetek és a gazdasági vezetők figyelmüket a gazdaságossági és termelékenységi tervteljesítésre összpontosítsák. Ügyeljünk a termelés ütemességére, hogy az év végén hajrá nélkül, jó átmenetet teremtsünk az 1965-ös

vek és az apparátus összetétele nem követte kellő mértékben a gyors ipari fejlődést, — állapította meg a kibővített megyei pártbizottság elé terjesztett jelentés.

Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára tömören fogalmazta meg az év hátralevő szakaszában ránk váró feladatokat. Biztosítani kell az éves tervteljesítést, a fő figyelmet a gazdaságosság, a termelékenység javítására, és a minőségre kell összpontosítani; Alapvető fontosságú a műszaki fejlesztés. Javítani kell a munkaerő* gazdálkodást, és

ít kell teremteni nekben.

év feladataihoz. Nyíltam ' beszéljünk helyzetünkről és hall* gassunk a dolgozók véleményére. Nyugodtan, kapkodás nélkül dolgozzunk. Pártszerve* zeteink a fő feladatokra összpontosítsák az erőt, javítsák mozgósító munkájukat, erősít* sók gazdaság-szervező tévé* kenységüket, segítsék a munkások és a műszaki értelmiség alkotó kezdeményezését, s ak* kor a második félévben további sikereket érhetünk el -* mondotta Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára.

Alacsony színvonalú a munkaszervezés