Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

A litertől a féldeciig TTTT TTTYT '▼ TTTT'TT'TTTI Ellenőrzésen I a bor minősége, az ital mennyisége — Itt csak addig kell az em­ber, amíg meg nem rokkan. Akkor aztán sútty — és kezé­vel mutatja a kidobást. Zárkó­zott, gyanakvó egyéniség. Be­szélgetésünk nehezen indult. Aztán kissé feloldódott és vé­gül hajlandó volt elismerni a tényeket, amelyeket osztályve­zetője elé tárt. Ekkor már be­leegyezett abba, hogy más, megfelelő munkahelyre áthe­lyezzék. De nézzük az előzményeket. A Mátravidéki Fémművek egyik rendésze, Barócsi Emil súlyos mulasztást követett el munkahelyén. Augusztus 22-én Tóth László beállító lakatos egy fém fű­szertartó dobozt vitt ki táská­jában a kapun. Barócsi ezt a motor snái észrevette és a do­bozt elkobozta. Augusztus 25- én Szabó Mihály anyagmozga­tó szintén dobozokat akart ki­vinni. Mindkét dolgozó egyön­tetűen azt vallotta, hogy ami­kor Barócsi a dobozt észrevet­te, ajánlatot tett: ha neki is hoznak az üzemből dobozokat, okkor nem bánja, vihetnek, amikor ő lesz szolgálatban. Barócsi a kihallgatási jegy­zőkönyv szerint tagadta, hogy ilyent mondott volna. Szerinte Gyön i Ahogy Gyöngyösön mond­ják: Csépány Istvánék „ma­szek parasztok”. A család fe­je negyvenegy, felesége har­minckilenc éves. összesen ezerháromszáz négyszögöl sző­lőn gazdálkodnak, ahogy gaz­dálkodtak a múltban nemze­dékeken át a gyöngyösi sze­gényparasztok. Mai életkörül­ményeik ilyen szempontból is érdekesek. — Mit olvasol? — kérdezem az ipari tanulónak jelentkezeti Csépány gyereket. — A kőszívű ember, fiait — válaszolja —, de csak suttyom­ban. — Miért? — Apám nem szereti a köny­vet. Az anya közbeszól. — Azért nem nézi jó szívvel az apja a könyvet — mondja a testes Csépányné —, mert az ember nem könyvre, hanem dologra teremtődött. neki tettek ajánlatot. Egy ál­lítás áll szemben tehát egy ta­gadással. Ebből kiindülva ne­héz volna ítéletet mondani. Egy azonban tény, hogy Baró­csi akár jószívűségből, akár azért, mert a két dolgozó állí­tása igaz, egyik esetet sem je­lentette felettesének. Olyan jellegű szolgálati mulasztást követett el, amely lehetetlenné teszi a bizalmi munkakör ellá­tását. Ezt a mulasztást Barócsi sem tagadja. Az üzem vezetői­nek nem volna ezek után más feladata, mint a megfelelő fe­gyelmi büntetést kiszabni és Barócsit más munkahelyre át­helyezni. Ha.;. Barócsi Emilt 1962-ben üze­mi baleset érte. Az egyik lift a bal lábfejét összeroncsolta. A csökkent munkaképességű ember felépülése után a lánc­javítóknál dolgozott, 1963 ok­tóber 19-ig. Ekkor a munka­erőgazdálkodási osztály javas­latára az üzem rendészeti osz­tályra helyezték, hogy helyze­tén még nagyobb mértékben könnyítsenek. Bihari Pál, a rendészet veze­tője nehéz feladatot kapott Ba­rócsi áthelyezésével, hiszen a rendészeti munka egész embert igényel. Tudta ezt, de mégis gyös 630 é A „MASZEK-PARASZT' Ez az elv maradéktalanul érvényesül Csépány Istvánnál. Persze, a dolognak, a munká­nak csak a lelket, embert nyú­zó értelmében. Csépány Ist­ván szinte percnyi szünet nél­kül dolgozik. A család nagy. Nyolc kicsi gyermek üli körül naponta az asztalt, nyolc kicsi gyereknek kell ruhát adni. Hiába terem az ezerháromszáz négyszögöl szóló húsz hektó bort, tíz em­bert kell abból eltartani. Csak kenyérre naponta húsz forint kell, a tejre pedig tizenegy forint. A család jó étvágyú. Csépányné a töltött káposztát harminc literes fazékban szok­ta főzni. Csépány István másoktól is vállal munkát, hogy minden­nap tele legyen a fazék. Nem napszámban dolgozik, hanem átalányban vállalja fel a föl­det. A betegek, öregek és ma­gányosok háztáji szőlőjét. megpróbálta — gondolva, hogy új beosztottja igyekszik majd és az emberi akarat áthidalja a baleset okozta fizikai nehéz­ségeket. Nem így történt. Az elmúlt év alatt apróbb lazasá­gok mellett előfordult az is, hogy alva találta őrhelyén. Mégsem indítottak ellene fe­gyelmi eljárást. Vártak, de az eredmény egyre rosszabb lett. Bihari osztályvezető ekkor már írott jelentésben kérte leváltá­sát. Barócsi számára azonban nehéz munkahelyet találni. Érthetetlen módon ragaszkodik a rendészeti beosztáshoz, de munkáját nem végzi rendesen. Nem volt hajlandó elismerni saját hibáját. Sértve érezte magát és meggyőződése volt, hogy azért akarják elhelyezni/ mert szükség van a helyére. Remélhetően azóta magában is elismerte a valóságot és nemcsak színlelte az igenlést. A lehel őségét, bár a bizalom­mal visszaélt, még egyszer meg fogja kapni, mert itt nemcsak addig kell az ember, amíg meg nem rokkan. — Az új mukahe- lyén bebizonyíthatja majd, hogy csak megtévedt, de nem érdemtelen a bizalomra. Mátéffy Zoltán ívéből » Egy-egy darab föld tavaszi é% őszi munkáit 400—500 forint­ért végzi el. Mindennap a vir­radat már a szőlőben találja, önmagát kell hajtania. Mindennap keres száz fo- 'rintot. De a család tíztagú. A Csépány gyerekek mindig tiszták, rendesen öltözöttek. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet harminc évvel ez­előtti közlése szerint 596 sze- gényparaszt-gyermek közül 111 hiányosan táplálkozott, 19 volt tbc-s, 192-nek volt fogszuvaso­dása, szívbetegségben pedig 47 szenvedett. A megvizsgált gyöngyösi gyermekek közül 212-6t hajbeteg-gyanúsndk ta­láltak. Igaz, másként élnek ma Csé- Csépányék. De akárhogy igyek­szik is az apa, akárhogy töri magát „önállóságában”, ruhá­ra csak kétezer forintot tud költeni. Balázs Árpád Meddig kell egy ember ? énekelve. Valamelyik zugkimé- rő pincéből jöttek el, hiszen mindkét borkóstoló zárva volt ezen a napon. Sajnos, hiába próbáltuk kideríteni: hol itta- sodtak le ennyire, valamennyi pincésgazda állította, hogy ná­la nem. Egyébként a Szépasz- szonyvölgyben a termelőszövet­kezeti és a földművesszövetke- zeti borkóstolón kívül senki­nek nincs joga bort literezni, ennek ellenére, szinte vala­mennyi magánpincében mér­nek ki bort. És tehetetlenek velük szemben a hivatalos szervek is. Legalább két ta­núnak kell lennie ahhoz, hogy eljárást indítsanak a zugkimórők ellen, akik rossz, vizezett, romlott, egészségre is ária'inas bort árusítanak, 26 forintlól 40 fo­rintig, literenként. De ludasak ebben a vásárlók is. mert leta­gadják az ellenőrzések során, hogy pénzért vették a bort. Így szinte elképzelhetetlen haszonra tesznek szert a szép- asszonyvölgyi feketézők. Ké­pesek több ezer forint hasznot zsebre vágni egy-egy este, s amikor másnap a fogyasztók ágyukból kelnek, érzik csak: mennyire becsapták őket, ké- nezett, direkt termő, rossz bort itattak velük. A pince roman­tikájáért belemennek az uzso­rába, a hazár dir ozásba, a tör­vénysértésbe, nemhogy felje­lentést tennének a borkupecek ellen. Elsősorban itt kell ren­det tenni a Szépasszonyvölgy- bon, itt kell keresni a felelő­söket az egri bor világhíré­nek megrontásáért, azért, hogy ma már annyian panaszkodnak úgy általában a rossz egri bor­ra. Mert még erősebb intézke­dés nem történik, addig hiá­ba is minden ellenőrzés ebben a völgyben, valamennyi ered­ménytelen, hamis illúzió marad csak. Tovább tart a zugki­mérés. tovább az egri hegyol­dalak tüzes és nemes termésé­nek lealacsonyítása... A kétnapos, ellenőrzésen részt vettek közös megállapítása volt ez, s bízunk abban, hogy a felsőbb szervek ugyanolyan hatható® intézkedéseket foga­natosítanak e bosszantó és dur­va szabálysértések megszünte­tésére, mint amilyet hoztak a vendéglátói súlycsonkítók el­len... Fazekas István csapos mindig ráfizetéssel zár­ja műszakját, így érthetetlen, hogyan csinálhatott ilyen sza­bálytalanságot. Vagy a gya­korlatával, vagy pedig a fi­gyelmével van baj —minden­esetre a pénzbírság, amelyet kap, figyelmeztetni fogja a na­gyobb gondosságra, a helyes árukimérésre, hogy máskor hasonló eset ne fordulhasson elő ebben a vendéglőben sem. A nagytemplom alatti bor­kóstolóban — ahol ezen a na­pon egri fehér, egri leányka, egri bikavér, egri Medoc, gyöngyösvisontai és domosziói borokat árusítottak, Erdős La- josné a kétszer két deci bika­vért és az ugyanennyi Medoc- kot pontosan kimérte. A mi­nőségi vizsgálat is rendben ta­lált mindent, valamennyi fel­sorolt bor alkoholtartalma, ve­gyi összetétele az előírásnak megfelelő volt. a „kulturált környezet” jelzőt viszont a legjobb aka­rattal sem foghattuk rá erre a borkóstolóra. A szűk, agyon­zsúfolt pincében a lángos és mág egyéb áruk tárolása nem megfelelő. A pincei részt szin­te minden héten kénezik a gombák miatt, s így a kelle­metlen bűz fojtogatja az em­bert a kőfalak között. Hiány­zik a ezellőzőberendezés — 1962-ben már megrendelték, de a mai napig sem szállították le — úgyhogy lassan az orszá­gos hírnévre szert tett borkós­tolónk hasonlítani kezd egy rossz emlékeket idéző krics- mire. Ideje lenne már felújí­taná az egész borkóstolót. Jó lenne, ha a lenti, pincei részt körbefaragnák, így 10 évig mentesíthetnék a gombásodás­tól az egész helyiséget, de he­lyesnek tartanánk, ha kibeto­noznák a pince alapzatát és lépcsővel látnák el a feljárót. Az a borkóstoló, — amelyik I&jgnczi, , Sánd°r üzletvezető tájékoztatása szerint vasárna­ponként átlagban 20 ezer, hét­köznap 8 ezer forint jövedel­met hoz a vállalatnak —, meg­érdemelné a gondosabb törő­dést A Szépasszonyvőlgyben ott­járt unkkor borús, szeles volt az idő. Csupán egy-két részeg ember imbolygóit a pincesorok között összefogódzva, lármázva. — Két deci bort kérek! — Egy fél kecskemétit! — Egy fél hubertuszt ... így hangzik a kérés szinte a lap minden órájában az egri oorkostolókban és vendéglátó izeniekben. S aztán sokan, fő­leg az idegenek panaszkodni kezdenék: — Ez nem az igazi, ilyen bort máshol is lehet kapni. Ezért nem volt érde­mes Egerbe jönni. Sajnos, hasonló párbeszedés vélemény-nyilvánítás az utób­bi hetekben nem volt ritka Egerben, különösen a Szép- asszonyvölgyben nem. Sok eg­ri, de még több turista, kirán­duló panaszkodott, hogy a fel­szolgálók figyelmetlenül vi­selkedtek a vendégekkel, a kért italt szűkén és rossz mi­nőségben szolgálták fél és ez­zel sokat rontottak az egri vendéglátás hírnevén. Az elmúlt hét folyamán & Heves megyei Pénzügyőrség és a Belkereskedelmi Minisz­térium Állami Kereskedelmi Felügyelősége több munkatár­sával vizsgálatot folytatott az egri italboltokban, vendéglők­ben, borkóstolókban. Erre meghívtak bennünket is. Az volt a feladat, hogy megálla­pítsák: vajon megfélel-e a hír a valóságnak? A vizsgálat során szerzett tapasztalatokról szól most ez az frás... Első utunk a Dobó téri, földművesszövetkezeti bor­kóstolóba vezetett. A kicsiny, szűknek bizonyuló helyiség­ben két alkalmazott volt: egy pénztáros és egy csapos. A he­lyiségben, mint mindig, zsú­foltan voltak az emberek, tü­relmetlenül várták, Hogy rá­juk kerüljön a sor. _ Hét deci Medocot és hét de ci csemege fehéret kérünk — hangzott megrendelésünk, s amikor a pohárba került az ital, kiderült: 6,80 forinttal kevesebbet fizettünk, s ezt az összeget utólag kellett a pénz- t árnál rendezni. Egyébként eb­ben a borkóstolóban ez volt az említésr?----fnéTfÓ ' égett - a cs apos megfelelő minőségű és mennyiségű bort szolgált ki részünkre. De utunk második állomá­sán: a Zöldhordóban már ér­dekesebb helyzet fogadott. Hétszer fél deci pálinkából 2,7 cent hiányzott, — mint az utóellenőrzés meg-, állapította —, azaz 2,18 forint­tal mértek kevesebb italt ré­szünkre, mint amennyit érte fizettünk. Csont Istvánná üzr letvezető, aki kiszolgált ben­nünket, nemigen tudott elfo­gadható magyarázatot felhoz­ni mentségére, úgyhogy a vizsgálat eredménye az ellen­őrzési könyvecskébe került az­zal a megjegyzéssel, hogy ha-, sonló eset ismétlődésekor a pénzbirságolás sem marad el. Varga Béla felügyelővel lá­togatást tettünk a makiári út végén levő 29. számú italbolt­ban is. A tihaméri állomás' szomszédságában levő bódé-i nál kétszer fél deci pálinkát | kértünk, mivel bort nem tud­tak kiszolgálni. Az eredmény: jelentős hiány: 1,4 cent pá­linkával mért kevesebbet Nagy Andor üzletvezető, amely a 8 forintból 1,12 forint hasznot jelentett volna. Nagy, Andornál a refrach tó-mérő (szeszfokmérő) kisebb fokkü­lönbséget jelzett a készletáru és a kimérő edényekben levő egyazon áruk között is. A Nagy Andornál észleltek az ellenőrző könyvbe kerültek és csupán az mentette meg a súlyosabb büntetéstől, hogy hosszú ideje van már a szak­mában és ilyen eset mégnem fordult vele elő. A figyelmez­tetés azonban itt sem maradt el- a legközelebbi esetnél ko­molyabb büntetésben részesül. Az egriek közismert ven­déglőjében: a Kacsában Papp Sándorné csapostól másfél de­ci szilvapálinkát rendeltünk. A hitelesített mérőhenger vi­szont kimutatta, hogy csak látszatra volt ennyi az ital, hiszen 1.8 cent hiányzott a másfél deciből. Ez 1,44 fo­rintnyi súlycsonkítást jelent; így nem maradt más hátra, mint jegyzőkönyvezni a tör­ténteket. Stodinger Ferenc jz- letvezető-helyettes szerint a § T ulajdomképpen személy­K * re szóló, leragasztott, S borítékos választ akartam kül* Sdeni panaszos levelére, de mi­ivel úgy látszott, hogy okulás­S képpen mások is kézhez kap­hatnának hasonló értelmű le- § vedet, mégis e nyilvános polé- irmánál maradtam, s Levelében, amelyet szerkesz- S tőségünkhöz írt, a tényeket § vázolva ismertette, hogy 1964 § "* június 15-én fél kettő és há­romnegyed kettő között Nagy § Kálmán, a Hajtóműgyár tech­nológiai csoportvezetője kérte, s hogy sürgős (mezőgazdasági 5 gépek alkatrész-utánpótlását K biztosító) munka miatt marad- jón bent két óra után is dol­gozni és végezze el a „norma­idő kigyűjtését”. § Miután személyi elfoglal tsá- sga akadt erre az időre, sajnéi- y kozva közölte, hogy nem tehet Keleget eme túlmunka-igény- rneki, mégha fegyelmi lesz be- Slőle, akkor sem. § És hazament, i Másnap ugyanez ismétlődött smeg azzal a különbséggel, § hogy ekkor már Körösi Józse J Kgyáiregységvezető is bekapcso­lódott az ügybe, szintén íe- Sgyeimit helyezve kilátásba, ha §nem hajlandó elvégezni a Agyárnak oly fontos „normaidő­ül kigyűjtést”. S Erre újabb személyi elfog- Klaltságára hivatkozva.. is­imét hazament. s Az ügyből fegyelmi, s felleb- jjbezése nyomán egyeztető bi­zottsági, majd bírósági tárgya­lás lett, ahol megerősítették ^ azt a döntést, hogy a kétszeres : munkamegtagadás miatt hat íj hónapra esztergapaddal cserél­je fel a x-ajzolóasztalt, magya­rán mondva; alacsonyabb be­osztásban, kisebb bérért dol­gozzék fél évig. •S Ezt reklamálva írta hoz- §zánk levelét, amelyben meg- K hökkentő módom ki jelenti • .azért, mert én a munkái megtagadtam bűnösnek nem érzem magam ... éppen ezért, kérem a fegyelmi eljárás meg­szüntetését.” P zt mondta a vállalati *■ egyeztető bizottság előtt és a járásbíróságnál is. És ennél a pontnál kezdődött a véleménykülönbség közöttünk és még — mint később látni fogja — igen sok gyárbeli tár­sa között is. Mert bár lehet, hogy felleb­bezése nyomán olyan formai, jogi hibák jönnek felszínre, amelyek kétségessé tehetik a fegyelmi eljárás teljes szabá­lyosságát — vagyis az előző döntéseket —, de ennék felül­vizsgálata most már a megyei bíróságra tartozik. Mi inkább az ügy erkölcsi oldalát boncol­gatva szállnámk vitába néze­tével. Elsősorban azzal, hogy nem érzi bűnösnek magát a munka megtagadásáért. Mint már előbb is említet­tem. lehet jogi kibúvókat ke­resni a túlmunkára való fel­szólítás szabályosságában, de miként találhat arra mentsé­get, hogy a társadalomnak szükséges ügyben inkább önös érdekeit nézte két esetben is, semhogy a közösség javát, a megélhetését biztosító üzem létfontosságú érdekét? Ügy véljük, ebben nagyon nehéz lesz elfogadható ment­séget találnia, s ügyének is ab­ban rejlik társadalmi veszé­lyessége, hogy a bíróságon a gyár többi fiataljairól is ha­sonló kedvezőtlen véleményt vonhattak le a jelenlévők a tanúvallomások alapján. Az ilyen ügyék alkalmasaik arra is, hogy más üzem ifjúmunká­sairól, műszaíki dolgozóiról és általában a fiatalokról olyan véleményt alkossanak, hogy nem képesek még a legkisebb áldozat meghozatalára sem a közösség érdekedért. Magatartását, makacs hada­kozását még az sem menti, hogy saját felelősségét, hibá­ját szerette volna kisebbíteni azzal, hogy a gyári közvéle­ményre hivatkozik, mondván; közöttük is felháborodást szült a munkamegtagadásért kisza­bott fegyelmi büntetés, mivel hasonlóképpen cselekedtek volna ők is. A nnál is inkább nem áll ’’ szilárd lábon e védeke­zés. mert munkatársai, barátai egészen másképp vélekednek ebben az ügyben. Hadd bizonyítsam ezt velük, az ő szavaikkal. Országh Pista technikus pél­dául eleképp vallott a közös és egyéni érdek összehangolásá­ról: — Ha nekem azt mondják, hogy a gyár érdeke miatt bent kell maradni... de ez így nem is jó — helyesbítette gyorsan saját magát... ha úgy látom, hogy szükség van rám. szó nél­kül itt maradok a gyárban. — Előfordul.' hogy legfel­jebb nem kettőkor,, hanem fél háromkor mos kezet az em­ber ... ha ezt kívánja a mun­ka — így toldotta meg Országh Pista véleményét Popovics Fe­renc KISZ-titkár — Nem mondom, egyszer még megtörténhet, hogy nem tudunk bentmaradni, de két­Levél egy panaszoshoz, aki kétszer mondott nemet a munkára szer egymásután.... azt már ne- ; héz elhinni. — Nekem például szabadsá­gon ' volt a váltóm. Szóltak, , hogy maradjak bent eligazítani . az embereket ötig maradtam szó nélkül — társul az előző véleményekhez Juhász László esztergályos csoportvezető. — Éjszakai szállítás miatt reggel hat óra helyett már haj­nali kettőikor bent voltunk — , toldja meg Vince Pista az ese- , tek sorát, amikor a fiatalok önös érdekeit, személyi ügyei­ket félretéve dolgoztak a gyár­ért. Miközben az eseteket sorol­ták, nagyon sajnálták, hogy 1 más műszakban lévén, nem szemből szemben szólhattak í erről önnel, a barátjukkal, munkatársukkal, hiszen sértet- I te őket az általánosítás, amely ; a bíróság előtt elhangzott, s amelyet ők tetteikkel annyiszor 1 cáfoltak, miszerint, „a gyár l fiataljai nem éreznek felelőssé- 1 get és kedvet a munkához, nem I hajlandók kötelességükön túl 1 áldozatot hozni a társadalom 1 javára.” /"áfolták a fegyelmezetlen- séget, a munkamegta- 1 gadást lekicsinylő helytelen né- 1 zetet, de nem feledkeztek meg i arról sem, hogy megemlitsék: | tudják, hogy ez a hetyke és ( mindenkit „lehengerlő” ma- i gatartás valószínű ott ragadt 1 barátjukra a technológiai ősz- ; tályon, mert korábban a mű- 1 helyben dolgozva 6 is részt vett i abban a pluszmunkában, amit j a fiatalok szántak a közjóra, a £ fulballoálya építésétől kezdve j a KISZ-mű,szakokig. Azt Is tudják, hogy e kettős munkamegtagadás mögött sze­mélyes ellentétek és a techno­lógiai osztályon dúló hatalmi villongások is nagy szerepet játszóttaik, amelyeknek szenve­dő alanyává vált — miután fö­lényeskedésre hajlamos termé­szetét kihasználták. Mindez magyarázza tettét — de nem menti, mert Végtére ön lett szószólója, példája a gyárban ennek a káros elméletnek. Ezért az ügy erkölcsi oldalát nézve újból és újból aláhúz­ták tarthatatlanságát az afféle védekezésnek, hogy a dolgo­zóknak mindent szabad, s ha mégis baj éri a fegyelmezetlen­ségéért ... ott van a bíróság, az* majd elégtételt szolgáltat. Miközben kemény szavakkal ítélték el a helytelen nézetet, azzal a bizakodással szólták az ügyéről, hogy most már, túl az első önérzetes nekibuzduláso­kon, cselekedetét mérlegelve, olyan belátásra jut, amely nem lesz melegágya a további fe­gyelmezetlenségeknek. Belátja, hogy az egyeztető bizottság, a bíróság nem arra szolgál, hogy szentesítse a fegyelmezetlensé­get, hanem arra, hogy 'a szo­cialista munkaerkölcs írott és íratlan törvényeit betartva, cáfolja és ritkítsa az efféle helytelen nézeteket. C mivel levelében arról J írt és a bíróság előtt is hangsúlyozta, hogy ügyének kimenetelét sokan kísérik fi­gyelemmel a gyárban, hogy problémája közüggyé vált, ezért láttuk szükségesnek a „le­véltitok megsértését”, hogy ne lepecsételt borítékban küldjük a választ, hanem e másnak is tanulságot nyújtható módon, nyílt levél formájában, ame­lyet segítő és vitas «indákkal adott a közvélemény postaládá­jába : Kovács Endre

Next

/
Thumbnails
Contents