Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
A litertől a féldeciig TTTT TTTYT '▼ TTTT'TT'TTTI Ellenőrzésen I a bor minősége, az ital mennyisége — Itt csak addig kell az ember, amíg meg nem rokkan. Akkor aztán sútty — és kezével mutatja a kidobást. Zárkózott, gyanakvó egyéniség. Beszélgetésünk nehezen indult. Aztán kissé feloldódott és végül hajlandó volt elismerni a tényeket, amelyeket osztályvezetője elé tárt. Ekkor már beleegyezett abba, hogy más, megfelelő munkahelyre áthelyezzék. De nézzük az előzményeket. A Mátravidéki Fémművek egyik rendésze, Barócsi Emil súlyos mulasztást követett el munkahelyén. Augusztus 22-én Tóth László beállító lakatos egy fém fűszertartó dobozt vitt ki táskájában a kapun. Barócsi ezt a motor snái észrevette és a dobozt elkobozta. Augusztus 25- én Szabó Mihály anyagmozgató szintén dobozokat akart kivinni. Mindkét dolgozó egyöntetűen azt vallotta, hogy amikor Barócsi a dobozt észrevette, ajánlatot tett: ha neki is hoznak az üzemből dobozokat, okkor nem bánja, vihetnek, amikor ő lesz szolgálatban. Barócsi a kihallgatási jegyzőkönyv szerint tagadta, hogy ilyent mondott volna. Szerinte Gyön i Ahogy Gyöngyösön mondják: Csépány Istvánék „maszek parasztok”. A család feje negyvenegy, felesége harminckilenc éves. összesen ezerháromszáz négyszögöl szőlőn gazdálkodnak, ahogy gazdálkodtak a múltban nemzedékeken át a gyöngyösi szegényparasztok. Mai életkörülményeik ilyen szempontból is érdekesek. — Mit olvasol? — kérdezem az ipari tanulónak jelentkezeti Csépány gyereket. — A kőszívű ember, fiait — válaszolja —, de csak suttyomban. — Miért? — Apám nem szereti a könyvet. Az anya közbeszól. — Azért nem nézi jó szívvel az apja a könyvet — mondja a testes Csépányné —, mert az ember nem könyvre, hanem dologra teremtődött. neki tettek ajánlatot. Egy állítás áll szemben tehát egy tagadással. Ebből kiindülva nehéz volna ítéletet mondani. Egy azonban tény, hogy Barócsi akár jószívűségből, akár azért, mert a két dolgozó állítása igaz, egyik esetet sem jelentette felettesének. Olyan jellegű szolgálati mulasztást követett el, amely lehetetlenné teszi a bizalmi munkakör ellátását. Ezt a mulasztást Barócsi sem tagadja. Az üzem vezetőinek nem volna ezek után más feladata, mint a megfelelő fegyelmi büntetést kiszabni és Barócsit más munkahelyre áthelyezni. Ha.;. Barócsi Emilt 1962-ben üzemi baleset érte. Az egyik lift a bal lábfejét összeroncsolta. A csökkent munkaképességű ember felépülése után a láncjavítóknál dolgozott, 1963 október 19-ig. Ekkor a munkaerőgazdálkodási osztály javaslatára az üzem rendészeti osztályra helyezték, hogy helyzetén még nagyobb mértékben könnyítsenek. Bihari Pál, a rendészet vezetője nehéz feladatot kapott Barócsi áthelyezésével, hiszen a rendészeti munka egész embert igényel. Tudta ezt, de mégis gyös 630 é A „MASZEK-PARASZT' Ez az elv maradéktalanul érvényesül Csépány Istvánnál. Persze, a dolognak, a munkának csak a lelket, embert nyúzó értelmében. Csépány István szinte percnyi szünet nélkül dolgozik. A család nagy. Nyolc kicsi gyermek üli körül naponta az asztalt, nyolc kicsi gyereknek kell ruhát adni. Hiába terem az ezerháromszáz négyszögöl szóló húsz hektó bort, tíz embert kell abból eltartani. Csak kenyérre naponta húsz forint kell, a tejre pedig tizenegy forint. A család jó étvágyú. Csépányné a töltött káposztát harminc literes fazékban szokta főzni. Csépány István másoktól is vállal munkát, hogy mindennap tele legyen a fazék. Nem napszámban dolgozik, hanem átalányban vállalja fel a földet. A betegek, öregek és magányosok háztáji szőlőjét. megpróbálta — gondolva, hogy új beosztottja igyekszik majd és az emberi akarat áthidalja a baleset okozta fizikai nehézségeket. Nem így történt. Az elmúlt év alatt apróbb lazaságok mellett előfordult az is, hogy alva találta őrhelyén. Mégsem indítottak ellene fegyelmi eljárást. Vártak, de az eredmény egyre rosszabb lett. Bihari osztályvezető ekkor már írott jelentésben kérte leváltását. Barócsi számára azonban nehéz munkahelyet találni. Érthetetlen módon ragaszkodik a rendészeti beosztáshoz, de munkáját nem végzi rendesen. Nem volt hajlandó elismerni saját hibáját. Sértve érezte magát és meggyőződése volt, hogy azért akarják elhelyezni/ mert szükség van a helyére. Remélhetően azóta magában is elismerte a valóságot és nemcsak színlelte az igenlést. A lehel őségét, bár a bizalommal visszaélt, még egyszer meg fogja kapni, mert itt nemcsak addig kell az ember, amíg meg nem rokkan. — Az új mukahe- lyén bebizonyíthatja majd, hogy csak megtévedt, de nem érdemtelen a bizalomra. Mátéffy Zoltán ívéből » Egy-egy darab föld tavaszi é% őszi munkáit 400—500 forintért végzi el. Mindennap a virradat már a szőlőben találja, önmagát kell hajtania. Mindennap keres száz fo- 'rintot. De a család tíztagú. A Csépány gyerekek mindig tiszták, rendesen öltözöttek. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet harminc évvel ezelőtti közlése szerint 596 sze- gényparaszt-gyermek közül 111 hiányosan táplálkozott, 19 volt tbc-s, 192-nek volt fogszuvasodása, szívbetegségben pedig 47 szenvedett. A megvizsgált gyöngyösi gyermekek közül 212-6t hajbeteg-gyanúsndk találtak. Igaz, másként élnek ma Csé- Csépányék. De akárhogy igyekszik is az apa, akárhogy töri magát „önállóságában”, ruhára csak kétezer forintot tud költeni. Balázs Árpád Meddig kell egy ember ? énekelve. Valamelyik zugkimé- rő pincéből jöttek el, hiszen mindkét borkóstoló zárva volt ezen a napon. Sajnos, hiába próbáltuk kideríteni: hol itta- sodtak le ennyire, valamennyi pincésgazda állította, hogy nála nem. Egyébként a Szépasz- szonyvölgyben a termelőszövetkezeti és a földművesszövetke- zeti borkóstolón kívül senkinek nincs joga bort literezni, ennek ellenére, szinte valamennyi magánpincében mérnek ki bort. És tehetetlenek velük szemben a hivatalos szervek is. Legalább két tanúnak kell lennie ahhoz, hogy eljárást indítsanak a zugkimórők ellen, akik rossz, vizezett, romlott, egészségre is ária'inas bort árusítanak, 26 forintlól 40 forintig, literenként. De ludasak ebben a vásárlók is. mert letagadják az ellenőrzések során, hogy pénzért vették a bort. Így szinte elképzelhetetlen haszonra tesznek szert a szép- asszonyvölgyi feketézők. Képesek több ezer forint hasznot zsebre vágni egy-egy este, s amikor másnap a fogyasztók ágyukból kelnek, érzik csak: mennyire becsapták őket, ké- nezett, direkt termő, rossz bort itattak velük. A pince romantikájáért belemennek az uzsorába, a hazár dir ozásba, a törvénysértésbe, nemhogy feljelentést tennének a borkupecek ellen. Elsősorban itt kell rendet tenni a Szépasszonyvölgy- bon, itt kell keresni a felelősöket az egri bor világhírének megrontásáért, azért, hogy ma már annyian panaszkodnak úgy általában a rossz egri borra. Mert még erősebb intézkedés nem történik, addig hiába is minden ellenőrzés ebben a völgyben, valamennyi eredménytelen, hamis illúzió marad csak. Tovább tart a zugkimérés. tovább az egri hegyoldalak tüzes és nemes termésének lealacsonyítása... A kétnapos, ellenőrzésen részt vettek közös megállapítása volt ez, s bízunk abban, hogy a felsőbb szervek ugyanolyan hatható® intézkedéseket foganatosítanak e bosszantó és durva szabálysértések megszüntetésére, mint amilyet hoztak a vendéglátói súlycsonkítók ellen... Fazekas István csapos mindig ráfizetéssel zárja műszakját, így érthetetlen, hogyan csinálhatott ilyen szabálytalanságot. Vagy a gyakorlatával, vagy pedig a figyelmével van baj —mindenesetre a pénzbírság, amelyet kap, figyelmeztetni fogja a nagyobb gondosságra, a helyes árukimérésre, hogy máskor hasonló eset ne fordulhasson elő ebben a vendéglőben sem. A nagytemplom alatti borkóstolóban — ahol ezen a napon egri fehér, egri leányka, egri bikavér, egri Medoc, gyöngyösvisontai és domosziói borokat árusítottak, Erdős La- josné a kétszer két deci bikavért és az ugyanennyi Medoc- kot pontosan kimérte. A minőségi vizsgálat is rendben talált mindent, valamennyi felsorolt bor alkoholtartalma, vegyi összetétele az előírásnak megfelelő volt. a „kulturált környezet” jelzőt viszont a legjobb akarattal sem foghattuk rá erre a borkóstolóra. A szűk, agyonzsúfolt pincében a lángos és mág egyéb áruk tárolása nem megfelelő. A pincei részt szinte minden héten kénezik a gombák miatt, s így a kellemetlen bűz fojtogatja az embert a kőfalak között. Hiányzik a ezellőzőberendezés — 1962-ben már megrendelték, de a mai napig sem szállították le — úgyhogy lassan az országos hírnévre szert tett borkóstolónk hasonlítani kezd egy rossz emlékeket idéző krics- mire. Ideje lenne már felújítaná az egész borkóstolót. Jó lenne, ha a lenti, pincei részt körbefaragnák, így 10 évig mentesíthetnék a gombásodástól az egész helyiséget, de helyesnek tartanánk, ha kibetonoznák a pince alapzatát és lépcsővel látnák el a feljárót. Az a borkóstoló, — amelyik I&jgnczi, , Sánd°r üzletvezető tájékoztatása szerint vasárnaponként átlagban 20 ezer, hétköznap 8 ezer forint jövedelmet hoz a vállalatnak —, megérdemelné a gondosabb törődést A Szépasszonyvőlgyben ottjárt unkkor borús, szeles volt az idő. Csupán egy-két részeg ember imbolygóit a pincesorok között összefogódzva, lármázva. — Két deci bort kérek! — Egy fél kecskemétit! — Egy fél hubertuszt ... így hangzik a kérés szinte a lap minden órájában az egri oorkostolókban és vendéglátó izeniekben. S aztán sokan, főleg az idegenek panaszkodni kezdenék: — Ez nem az igazi, ilyen bort máshol is lehet kapni. Ezért nem volt érdemes Egerbe jönni. Sajnos, hasonló párbeszedés vélemény-nyilvánítás az utóbbi hetekben nem volt ritka Egerben, különösen a Szép- asszonyvölgyben nem. Sok egri, de még több turista, kiránduló panaszkodott, hogy a felszolgálók figyelmetlenül viselkedtek a vendégekkel, a kért italt szűkén és rossz minőségben szolgálták fél és ezzel sokat rontottak az egri vendéglátás hírnevén. Az elmúlt hét folyamán & Heves megyei Pénzügyőrség és a Belkereskedelmi Minisztérium Állami Kereskedelmi Felügyelősége több munkatársával vizsgálatot folytatott az egri italboltokban, vendéglőkben, borkóstolókban. Erre meghívtak bennünket is. Az volt a feladat, hogy megállapítsák: vajon megfélel-e a hír a valóságnak? A vizsgálat során szerzett tapasztalatokról szól most ez az frás... Első utunk a Dobó téri, földművesszövetkezeti borkóstolóba vezetett. A kicsiny, szűknek bizonyuló helyiségben két alkalmazott volt: egy pénztáros és egy csapos. A helyiségben, mint mindig, zsúfoltan voltak az emberek, türelmetlenül várták, Hogy rájuk kerüljön a sor. _ Hét deci Medocot és hét de ci csemege fehéret kérünk — hangzott megrendelésünk, s amikor a pohárba került az ital, kiderült: 6,80 forinttal kevesebbet fizettünk, s ezt az összeget utólag kellett a pénz- t árnál rendezni. Egyébként ebben a borkóstolóban ez volt az említésr?----fnéTfÓ ' égett - a cs apos megfelelő minőségű és mennyiségű bort szolgált ki részünkre. De utunk második állomásán: a Zöldhordóban már érdekesebb helyzet fogadott. Hétszer fél deci pálinkából 2,7 cent hiányzott, — mint az utóellenőrzés meg-, állapította —, azaz 2,18 forinttal mértek kevesebb italt részünkre, mint amennyit érte fizettünk. Csont Istvánná üzr letvezető, aki kiszolgált bennünket, nemigen tudott elfogadható magyarázatot felhozni mentségére, úgyhogy a vizsgálat eredménye az ellenőrzési könyvecskébe került azzal a megjegyzéssel, hogy ha-, sonló eset ismétlődésekor a pénzbirságolás sem marad el. Varga Béla felügyelővel látogatást tettünk a makiári út végén levő 29. számú italboltban is. A tihaméri állomás' szomszédságában levő bódé-i nál kétszer fél deci pálinkát | kértünk, mivel bort nem tudtak kiszolgálni. Az eredmény: jelentős hiány: 1,4 cent pálinkával mért kevesebbet Nagy Andor üzletvezető, amely a 8 forintból 1,12 forint hasznot jelentett volna. Nagy, Andornál a refrach tó-mérő (szeszfokmérő) kisebb fokkülönbséget jelzett a készletáru és a kimérő edényekben levő egyazon áruk között is. A Nagy Andornál észleltek az ellenőrző könyvbe kerültek és csupán az mentette meg a súlyosabb büntetéstől, hogy hosszú ideje van már a szakmában és ilyen eset mégnem fordult vele elő. A figyelmeztetés azonban itt sem maradt el- a legközelebbi esetnél komolyabb büntetésben részesül. Az egriek közismert vendéglőjében: a Kacsában Papp Sándorné csapostól másfél deci szilvapálinkát rendeltünk. A hitelesített mérőhenger viszont kimutatta, hogy csak látszatra volt ennyi az ital, hiszen 1.8 cent hiányzott a másfél deciből. Ez 1,44 forintnyi súlycsonkítást jelent; így nem maradt más hátra, mint jegyzőkönyvezni a történteket. Stodinger Ferenc jz- letvezető-helyettes szerint a § T ulajdomképpen személyK * re szóló, leragasztott, S borítékos választ akartam kül* Sdeni panaszos levelére, de miivel úgy látszott, hogy okulásS képpen mások is kézhez kaphatnának hasonló értelmű le- § vedet, mégis e nyilvános polé- irmánál maradtam, s Levelében, amelyet szerkesz- S tőségünkhöz írt, a tényeket § vázolva ismertette, hogy 1964 § "* június 15-én fél kettő és háromnegyed kettő között Nagy § Kálmán, a Hajtóműgyár technológiai csoportvezetője kérte, s hogy sürgős (mezőgazdasági 5 gépek alkatrész-utánpótlását K biztosító) munka miatt marad- jón bent két óra után is dolgozni és végezze el a „normaidő kigyűjtését”. § Miután személyi elfoglal tsá- sga akadt erre az időre, sajnéi- y kozva közölte, hogy nem tehet Keleget eme túlmunka-igény- rneki, mégha fegyelmi lesz be- Slőle, akkor sem. § És hazament, i Másnap ugyanez ismétlődött smeg azzal a különbséggel, § hogy ekkor már Körösi Józse J Kgyáiregységvezető is bekapcsolódott az ügybe, szintén íe- Sgyeimit helyezve kilátásba, ha §nem hajlandó elvégezni a Agyárnak oly fontos „normaidőül kigyűjtést”. S Erre újabb személyi elfog- Klaltságára hivatkozva.. isimét hazament. s Az ügyből fegyelmi, s felleb- jjbezése nyomán egyeztető bizottsági, majd bírósági tárgyalás lett, ahol megerősítették ^ azt a döntést, hogy a kétszeres : munkamegtagadás miatt hat íj hónapra esztergapaddal cserélje fel a x-ajzolóasztalt, magyarán mondva; alacsonyabb beosztásban, kisebb bérért dolgozzék fél évig. •S Ezt reklamálva írta hoz- §zánk levelét, amelyben meg- K hökkentő módom ki jelenti • .azért, mert én a munkái megtagadtam bűnösnek nem érzem magam ... éppen ezért, kérem a fegyelmi eljárás megszüntetését.” P zt mondta a vállalati *■ egyeztető bizottság előtt és a járásbíróságnál is. És ennél a pontnál kezdődött a véleménykülönbség közöttünk és még — mint később látni fogja — igen sok gyárbeli társa között is. Mert bár lehet, hogy fellebbezése nyomán olyan formai, jogi hibák jönnek felszínre, amelyek kétségessé tehetik a fegyelmi eljárás teljes szabályosságát — vagyis az előző döntéseket —, de ennék felülvizsgálata most már a megyei bíróságra tartozik. Mi inkább az ügy erkölcsi oldalát boncolgatva szállnámk vitába nézetével. Elsősorban azzal, hogy nem érzi bűnösnek magát a munka megtagadásáért. Mint már előbb is említettem. lehet jogi kibúvókat keresni a túlmunkára való felszólítás szabályosságában, de miként találhat arra mentséget, hogy a társadalomnak szükséges ügyben inkább önös érdekeit nézte két esetben is, semhogy a közösség javát, a megélhetését biztosító üzem létfontosságú érdekét? Ügy véljük, ebben nagyon nehéz lesz elfogadható mentséget találnia, s ügyének is abban rejlik társadalmi veszélyessége, hogy a bíróságon a gyár többi fiataljairól is hasonló kedvezőtlen véleményt vonhattak le a jelenlévők a tanúvallomások alapján. Az ilyen ügyék alkalmasaik arra is, hogy más üzem ifjúmunkásairól, műszaíki dolgozóiról és általában a fiatalokról olyan véleményt alkossanak, hogy nem képesek még a legkisebb áldozat meghozatalára sem a közösség érdekedért. Magatartását, makacs hadakozását még az sem menti, hogy saját felelősségét, hibáját szerette volna kisebbíteni azzal, hogy a gyári közvéleményre hivatkozik, mondván; közöttük is felháborodást szült a munkamegtagadásért kiszabott fegyelmi büntetés, mivel hasonlóképpen cselekedtek volna ők is. A nnál is inkább nem áll ’’ szilárd lábon e védekezés. mert munkatársai, barátai egészen másképp vélekednek ebben az ügyben. Hadd bizonyítsam ezt velük, az ő szavaikkal. Országh Pista technikus például eleképp vallott a közös és egyéni érdek összehangolásáról: — Ha nekem azt mondják, hogy a gyár érdeke miatt bent kell maradni... de ez így nem is jó — helyesbítette gyorsan saját magát... ha úgy látom, hogy szükség van rám. szó nélkül itt maradok a gyárban. — Előfordul.' hogy legfeljebb nem kettőkor,, hanem fél háromkor mos kezet az ember ... ha ezt kívánja a munka — így toldotta meg Országh Pista véleményét Popovics Ferenc KISZ-titkár — Nem mondom, egyszer még megtörténhet, hogy nem tudunk bentmaradni, de kétLevél egy panaszoshoz, aki kétszer mondott nemet a munkára szer egymásután.... azt már ne- ; héz elhinni. — Nekem például szabadságon ' volt a váltóm. Szóltak, , hogy maradjak bent eligazítani . az embereket ötig maradtam szó nélkül — társul az előző véleményekhez Juhász László esztergályos csoportvezető. — Éjszakai szállítás miatt reggel hat óra helyett már hajnali kettőikor bent voltunk — , toldja meg Vince Pista az ese- , tek sorát, amikor a fiatalok önös érdekeit, személyi ügyeiket félretéve dolgoztak a gyárért. Miközben az eseteket sorolták, nagyon sajnálták, hogy 1 más műszakban lévén, nem szemből szemben szólhattak í erről önnel, a barátjukkal, munkatársukkal, hiszen sértet- I te őket az általánosítás, amely ; a bíróság előtt elhangzott, s amelyet ők tetteikkel annyiszor 1 cáfoltak, miszerint, „a gyár l fiataljai nem éreznek felelőssé- 1 get és kedvet a munkához, nem I hajlandók kötelességükön túl 1 áldozatot hozni a társadalom 1 javára.” /"áfolták a fegyelmezetlen- séget, a munkamegta- 1 gadást lekicsinylő helytelen né- 1 zetet, de nem feledkeztek meg i arról sem, hogy megemlitsék: | tudják, hogy ez a hetyke és ( mindenkit „lehengerlő” ma- i gatartás valószínű ott ragadt 1 barátjukra a technológiai ősz- ; tályon, mert korábban a mű- 1 helyben dolgozva 6 is részt vett i abban a pluszmunkában, amit j a fiatalok szántak a közjóra, a £ fulballoálya építésétől kezdve j a KISZ-mű,szakokig. Azt Is tudják, hogy e kettős munkamegtagadás mögött személyes ellentétek és a technológiai osztályon dúló hatalmi villongások is nagy szerepet játszóttaik, amelyeknek szenvedő alanyává vált — miután fölényeskedésre hajlamos természetét kihasználták. Mindez magyarázza tettét — de nem menti, mert Végtére ön lett szószólója, példája a gyárban ennek a káros elméletnek. Ezért az ügy erkölcsi oldalát nézve újból és újból aláhúzták tarthatatlanságát az afféle védekezésnek, hogy a dolgozóknak mindent szabad, s ha mégis baj éri a fegyelmezetlenségéért ... ott van a bíróság, az* majd elégtételt szolgáltat. Miközben kemény szavakkal ítélték el a helytelen nézetet, azzal a bizakodással szólták az ügyéről, hogy most már, túl az első önérzetes nekibuzdulásokon, cselekedetét mérlegelve, olyan belátásra jut, amely nem lesz melegágya a további fegyelmezetlenségeknek. Belátja, hogy az egyeztető bizottság, a bíróság nem arra szolgál, hogy szentesítse a fegyelmezetlenséget, hanem arra, hogy 'a szocialista munkaerkölcs írott és íratlan törvényeit betartva, cáfolja és ritkítsa az efféle helytelen nézeteket. C mivel levelében arról J írt és a bíróság előtt is hangsúlyozta, hogy ügyének kimenetelét sokan kísérik figyelemmel a gyárban, hogy problémája közüggyé vált, ezért láttuk szükségesnek a „levéltitok megsértését”, hogy ne lepecsételt borítékban küldjük a választ, hanem e másnak is tanulságot nyújtható módon, nyílt levél formájában, amelyet segítő és vitas «indákkal adott a közvélemény postaládájába : Kovács Endre
