Heves Megyei Népújság, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

Szüret elölt A GYÖNGYÖSI JÁRÁSBAN i\\\\\\\\\\\\m\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ I «/«»sot a főmcxvgasdáss Gondnok — Mindenes IDEGEN vagyok a mátrai beljebb nálunk! „szent-falvak” vidékén, először járok a lőrinci erőmű üdülőjé­ben. A gondnokot keresem. A szakácsnő hívja elő; — Karcsii...! A szomszédos ház kapujából érkezik a válasz; — Jövök már, jövök.., Kék szemű, középkorú férfi nyújtja a kezét; — Rohonczi Károly. Tart még a szezon? — Szinte egész éven keresz­tül... Október csak a pihenő. Vannak-e lőrinciek? A homloka redősbe szalad* gondolkodik, aztán felderül. — Vannak. Ketten. Egy nagymama az unokájával... Tudja, a lőrinciek nagyon megszokták, kicsit talán már meg is únhatták ennyi idő alatt Mátraszenlistvánt. szívesebben töltik inkább másfelé szabad­ságukat, a Balatonon, a Duna­kanyarban, erre, arra... Rit­kán üdül itt valaki közülük, inkább csoportos kirándulá­sok során jönnek. Télen szán­kózni és sízni, vagy esztendő vég-én megütni a szilvesztert... A harmincöt, hely azonban szinte mindig foglalt; az ország legkülönbözőbb vidékeiről jön­nek ide a pihenést kereső szak­mabeliek, olykor mások is* él­sportolók, külföldi vendégek, szovjetek, románok, csehszlo­vákok ... de kerüljön talán ,ahi meghalt egy eseményért Emlékezés Pataki Istvánra ötvenéves lenne, ha, élne ... De harmincéves korában elra­gadták a nyilas suhancok és 1944 karácsonyán, a békesség ünnepén. amikor hazánk nagy része már szabadon lélegzett, megölték őt. Pataki István fiatalon, tizen­hat esztendős korában kap­csolódott be az ifjúmunkás­mozgalomba. Vésnöktanonc volt, később vasesztergályos lett, majd a vasas szakszerve­zeti mozgalomban az ifi-cso­port vezetője. A jobboldali op­portunisták korán felismerték tehetségét és szerették volna rávenni, hogy fékezze a vasas­ifjúmunkások hősies antifasisz- ta akcióit. Pataiki István ak­kor még nem volt kommunis­ta. de forrón szerette hazáját, osztályát — és meghiúsította az opportunisták terveit. A náci megszállás újult tet­tekre sarkallta. 1944-ben a Kommunista Ifjúmunkás Szö­vetség tagja lett, a csepeli Weiss Manfréd-gyárba került, ahol tevékenyen belcapcsoló- dott az antifasiszta, háborúel­lenes agitációba. Kommunista és ellenálló sejteket szervezett, illegális röpiralokat terjesztett. Felismerte, hogy csak megal­kuvás nélküli harccal lehet el­hárítani a nemzetet fenyegető halálos veszedelmet. Fegyveres akciókat szervezett a fasiszták ellen, amig 1944 novemberé­ben Kreutz Róberttel és Pesti Barnabással együtt letartóztat­ták. A nyilas vérbíróság közel húsz esztendővel ezelőtt ítélte halálra a károm ifjút. Pataki István kivégzése előtt egy órá­val levelet írt családjának. Kis húgának írta a következő so­rokat: „Emmike, kis húgom, gondolj majd az életben arra, hogy volt egy bátyád, aki té­ged nagyon szeretett és aki meghalt egy eszméért, mert érdemes volt érte meghalnia.” Pataki István céltudatos ha- zafisága, gyorsan megérett vi­lágnézete és harcos helytállása örök példaképe lehet korunk minden egyes törekvő ifjú em­berének, A béke és társadalmi haladás hősei között ragyog nemes alakja... Sebes Tibor TAKAROS épület, kedves kis üdülő a szentisváni, ízléses bú­torokkal, hangulatos társalgó­val, ebédlővel, tágas társas­szobákkal és intim kétágyasok­kal ... Könyvtár, lemezjátszó meg tv, amely a szomszédos Gsehszlovákia adásait is veszi. Kinn, az üdülő körül üdezöld pázsit, hűs lombú fák, roman­tikus környezetbe épült tera­szok kerti székekkel, asztalok­kal, nyugágyakkal... Egy évtizede gondnok itt Rohonczi Károly, amióta fel­épült ez az üdülő. — Gondnok, és egy személyi­ben kultúros, élelmiszer-beszer­ző, házi szerelő, presszós, első­segélynyújtó, meg az alacsony nyomású GÍóbus-kazán fűtője ...—sorolja tréfálkozva. — Sőt afféle összekötő is a hegyi falu és a nagyvilág között; tő­lem telefonálnak, s ha valami sürgős segítségre van szükség valamelyik betegnél, motorke­rékpárommal én hozom az or­vost Szentlászlóról... Itt egyébként csak az irodám van, feleségemmel együtt a szom­széd házban lakom. Kis mű­helyt rendeztem be ott; ezer­mesterkedem, ha az időm oly­kor engedi. No, amikor ezt megtudták a faluban, „rám is haraptak” egykettőre az isme­rősök; hoznak mindenfélét, edényeket, elromlott villanyva­salót, sőt már gyúrótáblót is kellett készítenem az egyik­nek ... NYUGODT, kék szemű em­ber a gondnok, poroszlói, Ti- sza-vidéki. — Előlbb a Népboltot vezet­tem itt a faluban, — kereskedő az én igazi szakmám, később tanultam csak a lakatosságot, — de ahogy láttam, új üdülőt építenek Mátraszentistvánban, valahogy egyszeriben kedvet kaptam a gondnoksághoz. Szól­tam is az erőműbe: lehetne-e róla szó? Lehetett ^.. Még a régi helyemen dolgoztam, de már az újnál is segédkeztem, az éjszakai rakodásoíknál főleg, amikor téglát, követ, homokot, rneszet, cementet szállítottak az építkezéshez. Aztán átmen­tem véglegesen is... — Gondnok vagyok, üdülte­tek. Nyaranként óvodásokat, iskolás gyerekeket, az év többi részében pedig felnőtteket. .. Úgy vélem, jól érzik itt ma­gukat vendégeink, nem egy közülük évről évre visszajön... Az egyiket, Kaposvári Olgát, még kislány korában láttam vendégül először, aztán esz­tendőről esztendőre, most szep­tember elején volt itt leg­utóbb; nászúton... A felesé­gem is itt dolgozik, felszolgáló, most már végleges állásban. Ez utóbbi miatt maradtunk itt továbbra is Mátraszentist­vánban, no meg mert a fizeté­semen is emeltek nemrég. Kü­lönben, bármilyen jól is érez­zük itt magunkat, mentünk volna már vissza a családhoz... Egerbe. A munkája: mások kiszolgá­lása. Vendégekről gondoskodik szüntelen, a szentistváni be­utaltak nyugalmáról, kényel­méről, szórakozásáról, pihené­séről. ÉS MAGÁRÓL vajon mikor? A gondnok mikor üdül, hol és hogyan ? — Idefenn nálunk, október a „holtszezon'’. Olyankor me­gyünk szabadságra. Mindig csak haza, Egerbe. Hat eszten­deje építjük a családi fészket; a kis házon mindig akad vala­mi tennivaló. Az idén talán már a kerítés következik .. No és mint minden ősszel, a kert rendbetétele. Így üdülünk mi. Megkóstoljuk majd az idei borocskát is. Tavaly már húsz litert adott a háztáji „szőlő- birtok”, — az idén talán még több lesz... Itt az üldülóben régóta nevelgetek már hét dél­szaki pálmát. Ha megerősöd­nek, hazaviszem majd őket, s pár esztendő múlva a szőlő mellett datolyát is szüretelek Egerben ... (gyóni) Középiskolák emlékműsora Gyöngyösön Az ország egyik legrégibb középiskolájának, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépiskola alapításának 330. évfordulója alkalmából szombaton este emlékműsort rendeztek a Városi Művelődési Házban. A megye középiskolái közül csupán az egri Szilágyi Erzsé­bet Gimnázium és a Dobó Ist­ván Gimnázium küldte el ven­dégszereplőit Nagyszerű élményt nyújtott a HVDSZ Liszt Ferenc férfi­kara, amelynek minden szá­mát nagy elismeréssel fogadta a közönség. Tartalmilag és han­gulatilag jól sikerült a Vak Bottyán Gimnázium Irodalmi Színpadának Egy mindenért című, Váci Mihály verseiből összeállított műsora. Erre az alkalomra dolgozott fel ének­és zenekarra Ködellik a Mátra címmel Záborszky József, a ze­neiskola igazgatója a környék­beli népdalokból egy csokorra valót. %PWWWWVV'rfWVftftftfWW«'WVWVVVWiVW,«^ftflrtArtíW^VW'^WVi^^^»VySV>ft’VWWrfWWWWVWWtf,WV^/hV^«VtftfWWMWVW»^^ i Afiurráit/r fi ví/lv ífcíl# £ AZ ANSI HU POSTAPABLÁSHITEL 8. Az őrnagy félreintette Cord- rey-t. — Elment a józan esze? Hi­szen ez az ember holtrószeg! Hogyan indítja majd el a moz­donyt? — Kímélje az idegeit, őr­nagy. Én jobban ismerem Jack- sant. Az italtól csak bátrabb lesz. Azonfelül, ha ma részeg, holnap majd nem emlékszik semm i re. Számunkra jobb, hogy ivott, — Csak annyit mondok, ha emiatt bajba keveredünk, nem sok öröme lesz az életiben. Az őrnagy ezután magához intette társait és utasította őket, hogy húzzák a fejükre a harisnyaálarcot. — Már most? Hiszen még több mint egy fél óránk van — ellenkezett Bobby Welch. Rey­nolds a mozdonyvezetőre mu­tatott. — Azt akarjátok, hogy hol­nap pontos személyleírást ad­jon rólatok? Mindannyian engedelmesen harisnyát húztak a fejükre. — És ne szólítsátok néven egymást — figyelmeztette őket a körültekintő Reynolds. — Legjobb lesz, ha egyáltalán nem beszélgettek. Közben Cordrey elővette fel­szerelését és munikába állt. Mászóvasat szerelt a lábára, felmászott a telefonpóznára és sorban elvágta a legközelebbi farmok telefonvezetékét. Ha­sonlóképpen elvágta a jelző- oszlop telefonkészülékétől a vasútállomásra vezető huzalt is. Utána felment a jelzőlámpa oszlopára, kesztyűt húzott a zöld lámpára, a vörös fényű lámpát rákapcsolta az elemre — vagyis tilosra állította a lámpát. — Minden rendben van — jelentette végül az őrnagynak. Reynolds az órájára pillan­tott. — Tíz perc múlva három. Még van annyi időnk, hogy el­szívjunk egy cigarettát. Rágyújtott, a többiek követ­ték a példáját. — Ne feledkezzetek meg ar­ról, hogy a cigarettavéget nem szabad eldobni. Oltsátok el és vágjátok zsebre. — Te igazán mindenre gon­dolsz — jegyezte meg Goody elismerően. — De azt hiszem, itt az idő, hogy a mozdonyve­zetőt felvilágosítsuk teendőiről. Az őrnagy átment a töltés túlsó oldalára. —i Jackson, jöjjön csak ide. Az álarcos alak láttára Jack- son ijedten felugrott. — Kicsoda maga? Miért van az a holmi a fején? — Ne féljen, szedje össze magát. Hamarosan szükségünk lesz a segítségére. Le kell kap­csolnia két vagont és néhány száz méterre tovább vontatni a Diesel-mozdonnyal. — Mi a szándékuk ... ? Hi­szen nekem azt mondták, hogy fogadásról van szó. — Ne törődjön a fogadással. Inkább gondoljon arra, hogy milyen nagy összeg üti a mar­kát. Jackson szólná sem tudott a meglepetéstől. Az őrnagy átment a többiek­hez. — Néhány percig eltart, amíg Jackson megemészti a dolgot, de mire itt lesz a vo­nat, nem fog ellenkezni. Hussey a töltésre feküdt és a sínre illesztette a fülét. — Már közeledik. Mindannyian lehasaltak a töltés oldalán. Goody hirtelen a földek felé mutatott. — Utánamegyek és vissza­hozom. Jackson már kétszáz méterre volt a töltéstől. Az őrnagy karon ragadta Goody t. — Maradj, most már úgyis késő. rf — És ha elárul bennünket? —Nem fog elárulni. Holnap majd érintkezésbe lépünk vele. Egyébként nem mondhat sokat rólunk. Alig ismer, s a nevün­ket sem tudja. A sínek reszketni kezdtek. Az őrnagy az órájára pillan­tott. — Négy perccel múlt három óra. A postavonat ma is olyan pontos, mint mindig. Halkan belebeszélt a gége- mikrofonos rádióba. — Halló, Bridego-hid. Jön a vonat. Készen álltok? — Igen — hallatszott a vá­lasz. Reszkettek a sínek, a távol­ban — mint fénylő gombostű­fejek — feltűnt a mozdony két lámpája. Elekor Reynolds is lefutott a töltésen és elrejtőzött a bok­rok között. — Mit csinálunk, ha ez nem a postavonat, hanem valami­lyen teherszerel vény? — kér­dezte Welch. — Ilyesmi még nem fordult elő. Most az a legfontosabb, hogy pontosan a terv szerint cselekedjünk, és ne hamarkod­juk el a dolgot. Meg kell vár­ni, amíg a mozdonyvezető le­száll, hogy telefonáljon. Mindenki készenlétben állt kijelölt helyén. Az egyforma munkásöltönyben, harisnyá­val a fejükön szürke kísérte­teknek tűntek az éjszaka sö­tétjében. A mozdony lámpái egészen nagyra nőttek már. Csikorog­tak a fékek, szikráztak a ke­rekek ... Egy-két méterrel a lámpa előtt megállt a szerelvény. A lesben álló gentlemanek hangokat hallottak a moz­donyról. — Szállj csak le, Dave, hivd fel Cheddingtont és kérdem meg, mi a baj! David Whitby 22 éves segéd­mozdonyvezető leszállt és a jelzőoszlopra szerelt telefonké­szülékhez ment. Ebben a pillanatban a há­rom csoportra oszlott gentle­manek három helyen egyszer­re akcióba éptek. I. csoport: A túlsó oldalról ketten vil­lámgyorsan felkapaszkodtak a mozdonyra. Az egyik hátulról torkon ragadta Jack Mills mozdonyvezetőt, a másik — vászonba burkolt feszítővasat lóbálva rászólt: — Egy szót sem, különben a fejére sújtok. Forduljon meg és álljon arccal a hátsó fal fe­lé! Mills megpróbált kihajolni a mozdonyon. — Vissza! Egy szempillantásig úgy lát­szott, hogy a mozdonyvezető készségesen engedelmeskedik, de akkor egy hirtelen mozdu­lattal kitépte magát. — Utoljára figyelmeztetem! Mills nem hallgatott a szép szóra. Minden áron szabadulni akart. Ennek az volt a követ­kezménye, hogy a vasrúd le­sújtott a fejére. — Őszintén sajnálom —- mormogta az egyik álarcos — miért nem hallgatott a figyel­meztetésre.^, Mills zúgó fejéhez kapva összeesett. Arcát elborította a vér. Már nem próbálkozott el­lenállni. II. csoport: Whitby segéd-mozdonyveze­tő közben a telefonszekrény­hez ért. Abban a pillanatban egy álarcos alak bukkant elő a sötétből. Az ijedtségtől földbe gyökerezett a lába. — Ki az? — Jöjjön közelebb! — pa­rancsolt rá az álarcos. Whitby vonakodva két lé­pést tett. Mielőtt még egyszer megszólalhatott volna, két ál­arcos megrohanta és leteperte. Az egyik befogta a száját és a fülébe súgta: — Ha kiáltani próbál, leül­tetjük és örökre elhallgattat­juk. Whitby bal keze csuklóján bilincs kattant. A két álarcos ezután a moz­donyhoz hurcolta, ráparan­csolt, hogy szálljon fel, majd Wills mozdonyvezetőhöz bilin­cselték. — Ha utasításainkhoz tart­ják magukat, nem lesz bántó- dásuk! III. csoport: Időközben öten — köztük az őrnagy — lekapcsolták a két első kocsit a szerelvény többi részéről. Amikor elkészültek, az őrnagy bekapcsolta a nya­kában lógó gégemi krofonos rádiókész üléket: — Készen vagyunk! Indul-, hatunk! A mozdonyról Goody vála­szolt: — Mindenki szálljon föl! A több’ek felkapaszkodtak, részben a mozdonyra, részben az ütközőkre. íFolytatjuki hogy a járásban 220 ezer ma­isa szőlőtermést takarítunk be az idén, ami jobbnak ígérke­zik a tavalyinál. Tavaly 24,5 mázsa volt az átlagtermés, most 25 mázsa Külö­nösen jó termés ígérkezik a karácsondi Kossuth, a nagy- rédei Szőlőskert és a gyöngyös- patai Béke Tsz-ben, ahol a ter­mésátlag 30 mázsa fölött lesz. A termésből a szövetkezetek a MÉK-en keresztül szerződé­ses alapon 52 256 mázsát érté­kesítenek csemegeszőlőként, a pincegazdaságnak pedig 53 267 hektoliter bort adnak majd át. Dicséretes a markazi Mátra- gyöngye és az abasári Rákóczi Tsz előrelátása, hiszen hat-, illetve ötezer mázsa szőlőt ad­nak át a MÉK-nek. A bors-zer- ződé «kötésben példát muta­tott a gyöngyössolymosii Mátra és a visontai Reménység Tsz, ahol 7348, illetve 5185 hektoli­ter borra kötöttek szerződési Ha az időjárás kedvező ma­rad, akkor bőséges szürettel, szép eredményekkel zárhatjuk majd az évet — fejezte be nyi­latkozatát a gyöngyösi járás főmezőgazdásza. — f. i. — hogy a tavalyihoz hasonlóan, ebben az évben is hiány mu­tatkozik a takarmányellátás­ban. A 2400 hold rét, 4573 hold lucerna és 1300 hold vöröshere termése kevésnek bizonyul a megnövekedett állatállomány téli takarmányozásához. Mint­egy 200 vagon szálas- és 200 vagon abraktakarmány hiány jelentkezik járási szinten. Ezt silóval próbáljuk csökkenteni, de emellett állami támogatásra is szükségünk lesz. Ha megkap­juk a segítséget, akkor az álla­tok kiteleltetése biztosítva lesz. A hiány elsősorban a szőlős ter­melőszövetkezeteknél mutatko­zik: Abasáron, Gyöngyössoly- moson, Gyöngy ösorosziban, ahol a szántóterület lényege­sen kisebb, mint máshol. — Hogyan készülnek a szü­retre? — A járás termelőszövetke­zeteinek használatában lévő földterület egynegyedét szőlő teszi ki. Erről a területről a gazdaságok jövedelmük több mint 30 százalékát biztosítják. Egész pontosan 10 398 hold sző­lőnk van, s ebből 2486 holdat tesz ki a nagyüzemileg telepí­tett új szőlő, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket Sajnos csak mindössze két tsz. Abasár és Nagyréde dicseked­het korszerű szőlőművelő és feldolgozó gépekkel, s ez ter­mésátlagaikon meg is látszik. — Szeretném elmondani, hogy általános probléma leg­több szövetkezetünkben a pincehíány. Gazdaságaink két három, de gyakran még ennél is több helyen tárolják borai­kat. Pincehiánnyal küszködik a gyöngyösi Dimitrov Tsz is, kénytelen több kisebb pincét bérbe venni és kénytelen több pincemestert is alkalmazni. Mindez megdrágítja meg is nehezíti a bor előállítási költ­ségét. Így is egy mázsa szőlő előállítási költsége átlagban 268 forint, a vámosgyörki Kos­suth Tsz-ben viszont 598 fo­rintra rúg... A SZÜRETRE VAEŐ felké­szülés jó ütemben halad. A szükségleteknek megfelelően folyik a prések, kádak és hor­dók beszerzése, a megfelelő tárolóhely biztosítása, s remél­jük nem is lesz különösebb probléma a szüret lebonyolí­tásában sem. Szövetkezeteink már felmérték a várható ter­mést és elkészítették intézke­dési tervüket a szüreti mun­kák zavartalan lebonyolítására. Ennek alapján elmondhatom, AZ ŐSZ MINDEK évben a dandármunkák ideje. Ilyenkor kell földbe tenni a jövő évi kény érnek valót, ekkor kell el­végezni a betakarítást, a szüre­telést. Hogyan állnak ezzel a munkával, milyen intézkedése­ket tettek a munkák gyors és zavartalan elvégzésére a gyön­gyösi járás szövetkezetei? Erre a kérdésre kértünk választ a napokban Marsay Ervintől, a Gyöngyösi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának főmező­gazdászától. — Járásunk termelőszövetke­zetei ezekben a napokban nagy feladatok előtt állnak — mon­dotta Marsay Ervin. — Most kell elvégezni a szántást-vetést, a kukorica, a burgonya, a cu­korrépa, a silótakarmány beta­karítását, a csemege- és bor­szőlő szüretelését. Ha az elő­készületi munkák jelenlegi ál­lását veszem figyelembe, el­mondhatom, hogy az előző évekhez viszonyítva ebben az évben jobban állunk, alaposab­ban készültek fel a szövetkeze- 1 tek az őszi munkák végzésére. A járás 40 ezer hold szántó- területéből 6200 hold kerül ve- tőszántás alá, több mint tízezer hold lesz a nyári mélyszántás az idén, s e feladatokat a szö­vetkezetek tulajdonában levő 100, és az At.kári Gépállomás tulajdonában levő 70 erőgéppel végezzük el. Jelenleg 70 erőgép dolgozik két műszakban és re­méljük. a rendelkezésre álló kapacitás jó kihasználásával október 28-ra sikerül 14 710 1 hold kenyérgabonát, 2505 hold 1 őszi árpát és 600 hold őszi ta­karmánykeveréket elvetnünk. A járás ez évi őszi árpa vetés- 1 terve 900 holddal emelkedett a '• múlt évhez viszonyítva, de 120 1 vetőgép segítségével biztosi- 1 tottnak látszik a tervek teljesí- 1 tése Ha tartani tudjuk a len- : dületet, akkor november 30-ra 3 az őszi szántást is elvégezzük a ! járásban. Szövetkezeteink már « megkezdték a vetést, a vámos- '• györki Kossuth Tsz veti a ro- ' zsot és árpát, a gyöngyöstar- i jani Győzelem Tsz pedig az őszi takarmánykeveréket, de , szinte mindennap újabb és ‘ újabb termelőszövetkezetek E kapcsolódnak be e munkába i — AZ ŐSZI MUNKÁK sorá- < ban jelentő® helyet foglal el a , betakarítás. Ezekben a hetek­ben 12 800 holdról kell a kuko- - ricát, 1266 holdról a csalánná- I dét betakarítani. A feladat el- t végzéséhez mind a munkaerő, i mind pedig a szállítási eszköz i biztosítva van, s eddig nem is < fordul elő különösebb problé- 1 ma. Szeretném megemlíteni, I

Next

/
Thumbnails
Contents