Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

Az idei feladat: 2000 hold új telepítés Heves megye mezőgazda­11 ségát elsősorban zöld­ség- és gyümölcskultúrájáról ismerik. A hevesi dinnye, a hevesi dohány, szőlő, cseresz­nye, meggy, szilva, barack, pa­radicsom, paprika ma már — minden fennhéjázás nélkül ál­líthatjuk — világhíres. A he­vesi borokért az ország má­sik végéből is eljönnek, hogy megkóstolhassák, de szívesen vásárolják a külföldi vendé­gek is. A legutóbbi országos bor­versenyen a hevesi borok 18 díjat nyertek, amely nem is lehet nagyobb elismerés azok részére, akik lelkiismeretesen fáradoztak a hevesi borok faj­tisztaságáért, minőségmegőr­zéséért. Am, ha közelebbről megvizs­gáljuk szőlő- és gyümölcstele­peinket, nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy meg­állapíthassa bárki: e területek jelentős százaléka még a régi, hagyományos, most már meg­lepően foghíjas telepítésűek, korszerűtlenek; nagy anyagi áldozatokkal jár megművelé­sük. Ahhoz, hogy a megye vala­mennyi rangra szert tett bora az élkövetkezendő években to­vább szilárdítsa hírnevét a könnyen véleményt változtató nemzetközi piacon, szükség van a szőlő és gyümölcster­melés nagyüzemi, legkorsze­rűbb módozatainak és lehető­ségeinek alkalmazására. C1 zt a tételt ismerik szak- embereink, tudják, mi a leendő, többségük azzal is tisz­tában van, hogyan lehet még újabb, még jobb, gazdaságosabb módszereket meghonosítani. Az utóbbi években, főleg a ter­melőszövetkezetek tömeges létrejöttével, a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta fejlődött szőlő- és gyümölcs- telepítési kultúránk. 1900-ban — mint ezt a megyei tanácstól kapott adatok igazolják — Heves megyében mindössze 174 hold szőlőt telepítettek, 1962- ben már 1045 holdat, s ebben az évben 1700 holdat. Amint a tervek mutatják, a legközeleb­bi szőlőtelepítésnél 1200 holdat és 800 hold gyümölcsöt telepí­tenek közös gazdaságaink. Ha a II. ötéves terv irányszámait nézzük megyénkben, elmond­hatjuk, hogy a terv végére elő­irányzott 5500 hold szőlő he­lyett a jövő évben már mint­egy 400—500 holddal több lesz. Természetesen a szőlő- és gyümölcstelepítés nem az egy­szerűbb munkák egyike. Na­gyon is nehéz, anyagiakban sok, tervezésben körültekintő feladat. A gyümölcstélepíté- seknél például nem élég csu­pán a fákat megfelelő talajba berakni, szükség van az ún. járulékos beruházások végre­hajtására is. Kerítés kell, be­ton- és vaselem, permetléto- rony és csomagolószínek —, hogy néhányat említsünk —, amelyeknek létrehozása jelen­tős kiadásokat követelnek. j) e egy hold szőlő telepí- tése és termőre fordu­lásáig munkaigénye is 50 ezer forint. Számoljuk ki, hatezer hold szőlőtelepítés mibe kerül, főleg akkor, ha e terület ötévi terméskiesését is figyelembe vesszük. De szükség van ezek­re az áldozatokra, mert a kel­lően telepített szőlő és gyü­mölcs termőre fordulása után hatványozottan hálás tud lenni a gondoskodásért. Heves megyében több mint 4500 hold új telepítésű szőlő van már. Az össz-szőlőterület- hez viszonyítva tervszerűen arányos, de lehetne több is, ha távolabbi perspektívákat ve­szünk figyelembe. Most, hogy túl vagyunk az aratáson, a cséplés befejezése is hamaro­san várható, egyre nagyobb szerepet kap az új telepítések­re való felkészülés. Mi ig erre hívjuk fel a ter­melőszövetkezetek figyelmét, különösen azoknak a figyel­mét, akik Pató Pál módjára intenek1 „Ej ráérünk arra még...” A sok évi gyakorlat, a tapasztalat bizonyítja, hogy az aratás és az őszi betakarí­tási munka között kell ezt a feladatot elvégezni, mert az­után, a csúcsmunkák dandár­jában egyszerűen nem jut rá idő, sem lehetőség. 'T'udjük, nincs megállás a mezőgazdaságban ta­vasztól késő őszig, munka ép­pen elég akad a telepítés ki­vételével is, de éppen a jövő­beni nagyobb jövedelmezőség érdekében,- ezt a munkát ebben az évben sem szabad figyel­men kívül hagyni. Arra is ügyelni kell, hogy előbb a gyü­mölcstelepítések alá szántsa­nak a traktorok, aztán a szőlő alá, mert a gyümölcstelepítés akkor lehet százszázalékos, ha jól megmunkált, és megülepe­dett talajba kerül az „isko­lából” kikerült fa. Helyes (Gyenes István tudósító): A szőlőn, málnán kívül más is terem jócskán a nagyrédei határban;..! A „Szőlőskert” Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet föld­jeiről messziről piroslik a pa­radicsom, színesedik a fűszer- paprika. Az idén nyolcvan holdon termesztettek paradi­csomot, 12Ö vagonra szerződ­tek a rédeiek. 30 holdas pap­rikatáblájukat teljes egészé­azoknak a tsz-eknek törekvé­se, amelyek e szempontok fi­gyelembevételével végzik é munkát. A feladatok említésénél nem mehetünk el szó nélkül a já­rulékos beruházások mielőbbi megoldása mellett sem. Ott, ahol a beton tárnok, huzalok I rendelkezésre állnak, jó, ha már most megkezdik felszere­lését és a talajba való beállí­tását. Az AGROKER-nél biz­tosítva van a szükséges huzal­mennyiség. úgyhogy a szövet­kezetek igényét ki tudják elé­gíteni. Csak akkor számítha­tunk a telepítésbe faktetett hatalmas anyagi javaink visz- szatérülésre, ha minden mun­kát pontosan, időben elvég- zünk, ha biztosítani tudjuk a telepek egész évi gyommente­sítését és a szükséges zöld­trágyát, amely vetőmagjának beszerzésére is itt van már j az idő ... Az elkövetkezendő években az első telepítések termőre fordulnak, megmutatják, ho­gyan bántak vele gazdái, ho­gyan gondozták, ápolták vala­mennyit. Az idei, legutóbbi határszemle is azt bizonyltja: termelőszövetkezeti parasztsá­gunk féltő gonddal végezte a munkát a telepítésekben, nincs különösebb ok a panaszra. Ez viszont biztosíték arra, hogy az első évek telepítését jövőre siker koronázza, hogy jövőre még biztosabban fogjunk hoz­zá az egri borvidéken a vörös bort adó fajták: kékfrankos, oportó és Medoc noir telepí­téséhez, a gyöngyösi borvidé­ken a csemegeszőlők, egyéb területeken pedig az olaszriz- ling, a leányka, ottonel mus­kotály és hárslevelű telepíté­séhez. em feledhetjük el: az idei munkáktól, s az el­ső telepítések terméshozamá­tól függ, hogy Heves megye termelőszövetkezetei a harma­dik ötéves terv során mennyi területre kapnak engedélyt a telepítésekhez. Ha a szükséges tennivalókat elvégezzük, nem lehet ok a csalatkozásra! Fazekas István ben leszerződték a kalocsai gyárral: nem akarnak úgy járni, mint az elmúlt évben, amikor 10 vagonnyi maradt a „nyakukon” a szerződésben vállalt mennyiség többlete­ként! A termés jónak ígérkezik, a j tsz tagsága elégedett: a szőlőn,! málnán kívül szép jövede-1 lemre számít paradicsomból, < paprikából is ... A paprikából, paradicsomból is sxép jövedelmet várnak a nagy rédeiek cA lieoejl nótává 75 év, több mint 200 nóta ODAKINT LASSAN alko- nyodik. Nagy csönd ül a há­zon. A falu szélén csendesek az esték itt, Hevesen. Néha veri csak fel egy-egy elkésett autó az utca porát. A hal­ványzöld mintás, pasztellszí­nű falon bekeretezett okleve­lek, az egyik sarokban nagy legyezőpálma alatt nehéz ezüstserlegek. A múlt emlé­kei. Emlékek egy nótaszerző, dalköltő — Hevesi Józsi bá­csi — életéből, aki ebben az esztendőben lesz 75 éves. Az asztalon kották, hanglemezek, fényképek jelzik beszélgeté­sünk állomásait. —Melyik is volt az első? — Az első nóta, amelyiket írtam? Mikor is volt? Ó, na­gyon régen. Már gyermek­koromban szerettem a zenét, akkor kezdődött. Egyszer Egerben majdnem szállás nélkül maradtam a nóták miatt. A képzőbe jártam és a magyar tanáromnál, Brez- nal professzor úrnál voltam kvártély os diák. Béreltem egy pianínót, havi öt koro­náért. Nagy pénz volt akko­riban ... Egy hajnalban fel­ébredtem és egy melódia nem hagyott nyugodni. Leül­tem a pianínóhoz, próbálgat­ni kezdtem. Nem sokáig, mert öreg mesterem háló­ingben, felborzolt hajjal megjelent és megfenyegetett, hogy azonnal kidob, ha n<=m hagyom abba. Űgv emlék­szem az volt az első próbál­kozáson. Sok kísértet követ­kezett ezután 1936-ig. amíg az első nótám nyomdába ke­rült. Nádor Kálmán adta ki. Ez az itt. A Tatai csárdás. — Ennek 28 éve. Közel há­rom évtized. Hány nóta kö­vette azóta az elsőt? — Pontosan nem is tudnám megmondani így hirtelen. Kettőszáznál jóval több. Köztük a legnépszerűbb is a „Paprika só, szó ami szó.” Most is játszik a rádió ál­landóan négy-öt számot. Ma délután is szerepeltem. A he­vesi dalosünnepről adtak közvetítést hangszalagról. A szemüveg mögött felcsillan­nak a művész élénk, örökif­jú, fáradságot nem ismerő szemei. — Most írtam egyet, abban nagyon bízom — és kedves, fáradt hangján énekelni kezd. — „Sötét lett a Bakonyi-er­dő.” — Mikor a dalt befejezi, hirtelen elkomorodik. — Si­kere biztosan lesz ennek is, meg a „Zöld a petrezselyem­nek” is, de anyagi nemigen. — mondja szomorúan és pa­naszkodni kezd, talán nem is egészen alaptalanul. — AZ IDÉN IS összesen ezer forint jogdíjat kaptam. Ennyi év és ennyi nóta után. Tudja, asszerint fizetnek, ahányszor játsszák dalaimat. Abban nem is volna hiba, mert játsszák, csak amikor a jogvédő hivatal ellenőre kér­di a zenészeket, énekeseket, mit szoktak játszani, „elfe­lejtik” bediktálni a listára. Tudja, nekem nincsen mó­dom járni az éttermeket és Inni, barátkozni az előadók­kal. De sokan vesznek fel jogdíjat olyanok, akiknek so­ha nem játsszák egyetlen számát sem, de diktálják, mert „barát”. . Nekem erre nincsen módom. Havi 800 forint nyugdíjból npm télik. Nagyon nehezen élünk. A feleségem is túl van már a nyugdíj-korhatáron, mégis kénytelen dolgozni, hogy ki tudjunk jönni. — Pedig 42 esztendeig tanítottam a gye­rekeket A felszabadulás után már könnyebb volt. de azelőtt 220 gyermek is volt évente a ke­zem alatt — Nézze csak ént a képet. így nézett ki egy osz­tály — elmosolvodik — és én, A TABLÓN 6—7 éves Hs emberkék szoronganak, hogy beférjenek a lencse sugará­ba. Középen a fiatal Józsi jbácsl, lábánál a tábla: 191?— 13-as tanév. — A rengeteg egyéb mun­kát nem is számítom. Kántor voltam, én vezényeltem a dalárdát. Azokat az okleve- ket azért kaptam'— mutat a falra. — Nagyon sokat dolgaztarh egész életemben és most, amikor a vége felé járok — a Még 226 hely gazdaságosan tudják hasznosí­Fejlődő mezőgazdasági nagy­üzemeinkben mindinkább elő­térbe nyomul az egységes munkafolyamatok gépesítése. A gépesítéssel párhuzamosan halad a mezőgazdaság kemi- zálása is. E nagyarányú válto­zások mind több és több jól képzett mezőgazdasági szak­munkást igényel. A nagy köSfséggal beszerzett gépek, vegyszerek, műtrágyák csak akkor válnak a termelés hathatós eszközeivé és csak akkor tudják mentesí­teni az embereket a fáradsá­gos fizikai munkától, ha van­nak megfelelően képzett szakmunkások, akik a gépeket jövedelmezően üzemeltetni, a vegyszereket, műtrágyákat megfelelő helyen és időben Közel egy hete már, hogy megyénkben befejeződött az árpa és a kenyérgabona aratá­sa. Mint a megyei tanácstól k ;- pott jelentésből kitűnik: ter­melőszövetkezeteinkben csu­pán a zab vágása van még hátra, amelyet eddig 60 száza­lékban sikerült betakarítani. A levágott gabona nagy részét a kombájnok csépelték el, így minden lehetőség megvan ar­ra. hogy augusztus közepére a cséplőgépek is befejezzék munkájukat. A levágott ter­mény 80—85 százaléka már raktárakban áll. A nyári betakarítási munka végeztével' szövetkezteinkbein továbbra sincs pihenő, mert végezni kel] a szőlő- és gyü­mölcstelepítések alá való forgatást, a zöldség­félék betakarítását, valamint a takarmányfélék begyűjtését is. A legutóbbi összesítések sze­rint a lucerna második kaszá­lása 80, harmadik kaszálása pedig 30 százalékban fejező­dött be. A vöröshere. második kaszálása 70. a..réjkaszálás. vi­szont 95 százaléknál (1800 hald) tart. A termelőszövetkeze lek­nek éppen ezért — mivel szá­las takarmány-helyzetük nem kecsegtet nagy reményekkel, — igyekezniük kell a munkák­kal, mert félő, hogy a szálas takarmányok sokat veszítenek tápértékükből. Hasonló a fel­adat a silótakarmány begyűj­tésénél is. A fővetésű silókuko­ricának eddig mintegy 11 szá­zalékát vágták le a gazdasá­gok. Ezt a munkát gyorsítani kell. Jól halad a kombájnszal­ma lehúzása és kaszálása. Szövetkezeteinkben nyugdíja­sokból, ipari munkásokból 75 év nem látszik Józsi bá­csin, szellemileg annyira friss, mozgása olyan fiatalos — öreg barátomtól, a zongo­rámtól is meg kellett válnom. A háztulajdonos, ahol lak­tunk, minden áron ki akart tenni minket. Magas a vér­nyomásom, mondhatnám, szünet nélkül fejgörcseim voltak, nem bírtam a sok iz­galmat. Kénytelenek voltunk eladni a zongorámat és még néhány kedves bútordarabun­kat, hogy megevehessük ezt a kis házrészt. Most legalább nyugalmunk van, ami min­dennél fontosabb. — Nem az bánt, tudja, hogy szegények vagyunk, hi­szen azelőtt sem voltunk mi gazdagok, dólgoztunk egész életünkben — szól közbe fe­lesége, aki most érkezett a munkából — de igazságtalan­nak tartom, hogy aki csak tíz évet dolgozott, esetleg több nyugdíjat kap, mint az én öregem. 42 évi munka után — AMÍG MI ÉLÜNK már elég lesz nekünk ez a kevés is, kedvesem — vigasztalja a feleségét Józsi bácsi. Bs sze­mein látszik, hogy nem Is gondol már a nehézségekre, amelyek néhány percre el­szomorították mindkettőjü­ket. Szavaiból érzem, hogy gondolatai már egy másik dimenzióban a zene boldog, feledtető, időtlen világában járnak, egy edd;g ismeretlen új dallamot kutatva, mint egész életében, mindig, amióta az eszét tudja. Mátéffy Zoltán tani. Mezőgazdasági üzemeink ve­zetőinek előrelátását, szervező- kézségét, talán semmi sem tükrözi olyan híven vissza, mint az, hogy miként gondos­kodnak már jó előre az üze­mükben megfelelő számú szakmunkás képzéséről. A ve­zetők e tevékenységét híven tükrözi a mezőgazdasági tanu­lók szerződtetésének állása Ki kell emelni az egri Dobó István, a verpeléti Dózsa, a dormándi Béke, a sarudi Ti- szamenti, a nagyrédei Szőlős­kert, a viszneki Béke, a gyön­gyöshalászi Győzelem, a gyön­gyöspatai Béke, a boldogi Bé­ke, a tarnaörsi Dózsa és a ti- szanánai Petőfi termelőszövet­kezeteket, amelyek 12-25 me­szalmalehúzó brigádokat szer­veztek. tagjai az aratás-csép- lés megkezdése óta szorgalma­san dolgoznak. Az elmúlt évek­hez viszonyítva e téren lénye­ges javulás mutatkozik, s ha a gazdaságok vezetői továbbra is szervezik a szalmái eh ú zása t. a kazlazást, úgy a csóplásseí egy időben be lehet fejezni ezt a munkát is. A nyári tarlóhántás és mély­szántás is jól halad. Ez ideig több mint 48 000 holdat szán­tottak már fel a traktorok, s ebből 17 000 holdat tesz ki a nyári mélyszántás. A száraz, mény talaj már most több he­lyen gátolja a gyors talajmun­kát, éppen ezért szükséges mi­nél előbb minden talpalatnyi földet felszántani és lezárni, hogy a meglévő talajnedvesség ne csökkenjen. Az előrejelzé­sek szerint továbbra is száraz időre van kilátás, így azok a gazdaságok tudják jól megala­pozni jövő évi termésüket, amelyek ezekben a napokban, fontos feladatuknak tekintik a nyári szántások mielőbbi el­végzését. kiadó... zőgazdasági tanulót szerződ­tettek már és e tanulók gya­núi, a ti képzésére a tsz vezető, sége nagy gondot fordít. Helytelen lenne e helyen meg nem emlékezni megyénk szakmunkásképző iskoláinak jó munkájáról. Ez iskolái munkáját leginkább igazolta a májusban a Szakma kiváló ta­nulója címért a szőlő és gyü­mölcstermő szakmából Eger­ben megrendezett országos verseny, ahol az első hat he­lyezés közül ötöt az egri mező- gazdasági szakiskola tanulói érték el, A Pécelen a baromfi- tenyésztő szakmában megren­dezett országos versenyen az egri mezőgazdasági szakiskola hevesi kihelyezett osztályának egy tanulója a 4. helyezést ér­te el. A Debrecenben megren­dezésre került mezőgazdasági tanulók országos sportverse­nyén az egri iskola és Heves­re kihelyezett osztályának ta­nulói elsöprő sikert arattak a sport csaknem minden ágá­ban. Négy ezüstserleget és sok arany- és ezüstérmet szereztek kiváló szereplésükkel. Sajnos azonban még mindig vannak tsz-vezetők, aJkik nem látják a mezőgazdasági szak­munkásképzés fontosságát és vétkes mulasztást követnek el. Megyénkben még 37 termelő­szövetkezet van, amelyik ez ideig nem szerződtetett mező­gazdasági tanulót. A megyére lebontott keret még lehetővé teszi további 226 első éves mezőgazdasági tanuló szerződtetését. Szeretnénk elérni, hogy eb­ben az évben ne legyen terme­lőszövetkezet, amelyik nem gondoskodik a mezőgazdasági ánulók sezrződtetéséről... Orosz Gyula, tanulmányi felügyelő Heinz Fischer: A győztes A gyár pompás nűvelödisi haza­iam elhangzottak a elköszöntök, ve­iét ért az ünnepi mnkett. A vendé­lek fölkerekedtek, fogy végigjárják íz üzemet, amely nindenki legna- lyobb meglepeté­sére megnyerte az ilmúlt negyedév versenyét és meg­szerezte a győzel­mi pálmát. De 6, csodák csodája, minél több részleget néz­ek meg az üzem­ien, amnál jobban ne gváltozott a kez- letben bizakodó ■hangulatuk. A mi- úsztérium képvi­selőjének arca — ninden diplomati­kus önuralma el­lenére — percről lerere komora-bbá >s zárkózottabbá •iáit. A. testvérüze­nek — a verseny- ien alulmaradtak — képviselői kér- lő tekintettel me­redtek egymásra, najd értetlensé- lük jeléül vállu- caf vonogatták. A sajtó tiszteletre néltó képviselői megrökönyödve lámulták jegyzet- ömbjeiket, anél- tül, hogy akár egy sort is feljegyez­ek volna. Egyes '.gyedül a győztes izem vendéglátói üntettek fesztelen, íondtálan magat­artásukkal. A Mí/Íb irt/t’ín/ifrtiin negnyeroen mo­solygott jobbra- la-lra, de huzamo­sabban mégsem sikerült kivonnia magát a mind fa- ryosabbá váló lég- c ör hatása a-lól. így azután gyor­san visszatértek a nűvelődési házba, felszolgálták a fe­ketét és kezdődött i megbeszélés. — Egyszerűen lem tudom leplez- ti a megdöbbené­semet, elvtársak — mondotta a mi- lisztérium képvi­selője, tekintetét mereven a gyár gazgatójára sze- jezve. — önök, gazgató elvtárs, megnyerték a ver­senyt, csak azt szeretném tudni, iogyan csinálták ízt. Ugyanis az Izem körbejárása közben olyasmit lem láttam, ami ízt a, győzelmet igazolta volna, -sak egy példát imlitek: nyilván iszrevette, hogy a isomagoló ősz tá­gon hosszabban ’ időztem, meri meg akartam figyelni a ódák szőgezésé’. Néhány ott dol­gozó rendkívüli mértékben felkel­tette a figyelme­met, ugyanis attól féltem, hogy bár­mely pillavmihan elalszanak vagy ami még ettől is rosszabb: szétka­lapálják az ujjú­kat. A munka­módszert illetően hasonlóak a megfi­gyeléseim és ezt, azt hiszem, a töb­bi elvtárs is meg­erősítheti — min­ien üzemrészleg­nél. És most a legkomolyabban kérdem, s egész őszinte választ vá­rok: hogyan nyer­ték meg a ver­senyt? Ismétlem, minden kertelés nélküli, őszinte választ kérek! — Halálos csend lett i teremben. A gyár gazgató ja azonban csak mosolygott. — Mindenek­előtt szeretném a áldák leszögezését illető aggályaikat eloszlatni — jelen­hette ki könnye­ién. — Azok az imberek a legjobb munkásaink, akik i verseny idősza­kában átlagosan százhuszonnyolc százalékra teljesi­ették a normáju­kat. A többi üzem­részben dolgozói is elérték a kitűzött eélt. No most, ami i kételyeket és a megfigyelt általá­nos kedvtelensé- get illeti, minden látszat, ellenére, a dolgok a legna­gyobb rendben mentek: megnyer­tük a versenyt... de ez végre lezá­rult, és ma már üzemünk vissza­térhetett a meg­szokott munka­tempójához. Hollóst Tiboé fordítós* Jelentés a földekről A téli takarmányról gondoskodnak — Közel ötvenezer hold tarlót szántottak fel edd g Szervézettebb munka a szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents