Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
Az idei feladat: 2000 hold új telepítés Heves megye mezőgazda11 ségát elsősorban zöldség- és gyümölcskultúrájáról ismerik. A hevesi dinnye, a hevesi dohány, szőlő, cseresznye, meggy, szilva, barack, paradicsom, paprika ma már — minden fennhéjázás nélkül állíthatjuk — világhíres. A hevesi borokért az ország másik végéből is eljönnek, hogy megkóstolhassák, de szívesen vásárolják a külföldi vendégek is. A legutóbbi országos borversenyen a hevesi borok 18 díjat nyertek, amely nem is lehet nagyobb elismerés azok részére, akik lelkiismeretesen fáradoztak a hevesi borok fajtisztaságáért, minőségmegőrzéséért. Am, ha közelebbről megvizsgáljuk szőlő- és gyümölcstelepeinket, nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy megállapíthassa bárki: e területek jelentős százaléka még a régi, hagyományos, most már meglepően foghíjas telepítésűek, korszerűtlenek; nagy anyagi áldozatokkal jár megművelésük. Ahhoz, hogy a megye valamennyi rangra szert tett bora az élkövetkezendő években tovább szilárdítsa hírnevét a könnyen véleményt változtató nemzetközi piacon, szükség van a szőlő és gyümölcstermelés nagyüzemi, legkorszerűbb módozatainak és lehetőségeinek alkalmazására. C1 zt a tételt ismerik szak- embereink, tudják, mi a leendő, többségük azzal is tisztában van, hogyan lehet még újabb, még jobb, gazdaságosabb módszereket meghonosítani. Az utóbbi években, főleg a termelőszövetkezetek tömeges létrejöttével, a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta fejlődött szőlő- és gyümölcs- telepítési kultúránk. 1900-ban — mint ezt a megyei tanácstól kapott adatok igazolják — Heves megyében mindössze 174 hold szőlőt telepítettek, 1962- ben már 1045 holdat, s ebben az évben 1700 holdat. Amint a tervek mutatják, a legközelebbi szőlőtelepítésnél 1200 holdat és 800 hold gyümölcsöt telepítenek közös gazdaságaink. Ha a II. ötéves terv irányszámait nézzük megyénkben, elmondhatjuk, hogy a terv végére előirányzott 5500 hold szőlő helyett a jövő évben már mintegy 400—500 holddal több lesz. Természetesen a szőlő- és gyümölcstelepítés nem az egyszerűbb munkák egyike. Nagyon is nehéz, anyagiakban sok, tervezésben körültekintő feladat. A gyümölcstélepíté- seknél például nem élég csupán a fákat megfelelő talajba berakni, szükség van az ún. járulékos beruházások végrehajtására is. Kerítés kell, beton- és vaselem, permetléto- rony és csomagolószínek —, hogy néhányat említsünk —, amelyeknek létrehozása jelentős kiadásokat követelnek. j) e egy hold szőlő telepí- tése és termőre fordulásáig munkaigénye is 50 ezer forint. Számoljuk ki, hatezer hold szőlőtelepítés mibe kerül, főleg akkor, ha e terület ötévi terméskiesését is figyelembe vesszük. De szükség van ezekre az áldozatokra, mert a kellően telepített szőlő és gyümölcs termőre fordulása után hatványozottan hálás tud lenni a gondoskodásért. Heves megyében több mint 4500 hold új telepítésű szőlő van már. Az össz-szőlőterület- hez viszonyítva tervszerűen arányos, de lehetne több is, ha távolabbi perspektívákat veszünk figyelembe. Most, hogy túl vagyunk az aratáson, a cséplés befejezése is hamarosan várható, egyre nagyobb szerepet kap az új telepítésekre való felkészülés. Mi ig erre hívjuk fel a termelőszövetkezetek figyelmét, különösen azoknak a figyelmét, akik Pató Pál módjára intenek1 „Ej ráérünk arra még...” A sok évi gyakorlat, a tapasztalat bizonyítja, hogy az aratás és az őszi betakarítási munka között kell ezt a feladatot elvégezni, mert azután, a csúcsmunkák dandárjában egyszerűen nem jut rá idő, sem lehetőség. 'T'udjük, nincs megállás a mezőgazdaságban tavasztól késő őszig, munka éppen elég akad a telepítés kivételével is, de éppen a jövőbeni nagyobb jövedelmezőség érdekében,- ezt a munkát ebben az évben sem szabad figyelmen kívül hagyni. Arra is ügyelni kell, hogy előbb a gyümölcstelepítések alá szántsanak a traktorok, aztán a szőlő alá, mert a gyümölcstelepítés akkor lehet százszázalékos, ha jól megmunkált, és megülepedett talajba kerül az „iskolából” kikerült fa. Helyes (Gyenes István tudósító): A szőlőn, málnán kívül más is terem jócskán a nagyrédei határban;..! A „Szőlőskert” Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet földjeiről messziről piroslik a paradicsom, színesedik a fűszer- paprika. Az idén nyolcvan holdon termesztettek paradicsomot, 12Ö vagonra szerződtek a rédeiek. 30 holdas paprikatáblájukat teljes egészéazoknak a tsz-eknek törekvése, amelyek e szempontok figyelembevételével végzik é munkát. A feladatok említésénél nem mehetünk el szó nélkül a járulékos beruházások mielőbbi megoldása mellett sem. Ott, ahol a beton tárnok, huzalok I rendelkezésre állnak, jó, ha már most megkezdik felszerelését és a talajba való beállítását. Az AGROKER-nél biztosítva van a szükséges huzalmennyiség. úgyhogy a szövetkezetek igényét ki tudják elégíteni. Csak akkor számíthatunk a telepítésbe faktetett hatalmas anyagi javaink visz- szatérülésre, ha minden munkát pontosan, időben elvég- zünk, ha biztosítani tudjuk a telepek egész évi gyommentesítését és a szükséges zöldtrágyát, amely vetőmagjának beszerzésére is itt van már j az idő ... Az elkövetkezendő években az első telepítések termőre fordulnak, megmutatják, hogyan bántak vele gazdái, hogyan gondozták, ápolták valamennyit. Az idei, legutóbbi határszemle is azt bizonyltja: termelőszövetkezeti parasztságunk féltő gonddal végezte a munkát a telepítésekben, nincs különösebb ok a panaszra. Ez viszont biztosíték arra, hogy az első évek telepítését jövőre siker koronázza, hogy jövőre még biztosabban fogjunk hozzá az egri borvidéken a vörös bort adó fajták: kékfrankos, oportó és Medoc noir telepítéséhez, a gyöngyösi borvidéken a csemegeszőlők, egyéb területeken pedig az olaszriz- ling, a leányka, ottonel muskotály és hárslevelű telepítéséhez. em feledhetjük el: az idei munkáktól, s az első telepítések terméshozamától függ, hogy Heves megye termelőszövetkezetei a harmadik ötéves terv során mennyi területre kapnak engedélyt a telepítésekhez. Ha a szükséges tennivalókat elvégezzük, nem lehet ok a csalatkozásra! Fazekas István ben leszerződték a kalocsai gyárral: nem akarnak úgy járni, mint az elmúlt évben, amikor 10 vagonnyi maradt a „nyakukon” a szerződésben vállalt mennyiség többleteként! A termés jónak ígérkezik, a j tsz tagsága elégedett: a szőlőn,! málnán kívül szép jövede-1 lemre számít paradicsomból, < paprikából is ... A paprikából, paradicsomból is sxép jövedelmet várnak a nagy rédeiek cA lieoejl nótává 75 év, több mint 200 nóta ODAKINT LASSAN alko- nyodik. Nagy csönd ül a házon. A falu szélén csendesek az esték itt, Hevesen. Néha veri csak fel egy-egy elkésett autó az utca porát. A halványzöld mintás, pasztellszínű falon bekeretezett oklevelek, az egyik sarokban nagy legyezőpálma alatt nehéz ezüstserlegek. A múlt emlékei. Emlékek egy nótaszerző, dalköltő — Hevesi Józsi bácsi — életéből, aki ebben az esztendőben lesz 75 éves. Az asztalon kották, hanglemezek, fényképek jelzik beszélgetésünk állomásait. —Melyik is volt az első? — Az első nóta, amelyiket írtam? Mikor is volt? Ó, nagyon régen. Már gyermekkoromban szerettem a zenét, akkor kezdődött. Egyszer Egerben majdnem szállás nélkül maradtam a nóták miatt. A képzőbe jártam és a magyar tanáromnál, Brez- nal professzor úrnál voltam kvártély os diák. Béreltem egy pianínót, havi öt koronáért. Nagy pénz volt akkoriban ... Egy hajnalban felébredtem és egy melódia nem hagyott nyugodni. Leültem a pianínóhoz, próbálgatni kezdtem. Nem sokáig, mert öreg mesterem hálóingben, felborzolt hajjal megjelent és megfenyegetett, hogy azonnal kidob, ha n<=m hagyom abba. Űgv emlékszem az volt az első próbálkozáson. Sok kísértet következett ezután 1936-ig. amíg az első nótám nyomdába került. Nádor Kálmán adta ki. Ez az itt. A Tatai csárdás. — Ennek 28 éve. Közel három évtized. Hány nóta követte azóta az elsőt? — Pontosan nem is tudnám megmondani így hirtelen. Kettőszáznál jóval több. Köztük a legnépszerűbb is a „Paprika só, szó ami szó.” Most is játszik a rádió állandóan négy-öt számot. Ma délután is szerepeltem. A hevesi dalosünnepről adtak közvetítést hangszalagról. A szemüveg mögött felcsillannak a művész élénk, örökifjú, fáradságot nem ismerő szemei. — Most írtam egyet, abban nagyon bízom — és kedves, fáradt hangján énekelni kezd. — „Sötét lett a Bakonyi-erdő.” — Mikor a dalt befejezi, hirtelen elkomorodik. — Sikere biztosan lesz ennek is, meg a „Zöld a petrezselyemnek” is, de anyagi nemigen. — mondja szomorúan és panaszkodni kezd, talán nem is egészen alaptalanul. — AZ IDÉN IS összesen ezer forint jogdíjat kaptam. Ennyi év és ennyi nóta után. Tudja, asszerint fizetnek, ahányszor játsszák dalaimat. Abban nem is volna hiba, mert játsszák, csak amikor a jogvédő hivatal ellenőre kérdi a zenészeket, énekeseket, mit szoktak játszani, „elfelejtik” bediktálni a listára. Tudja, nekem nincsen módom járni az éttermeket és Inni, barátkozni az előadókkal. De sokan vesznek fel jogdíjat olyanok, akiknek soha nem játsszák egyetlen számát sem, de diktálják, mert „barát”. . Nekem erre nincsen módom. Havi 800 forint nyugdíjból npm télik. Nagyon nehezen élünk. A feleségem is túl van már a nyugdíj-korhatáron, mégis kénytelen dolgozni, hogy ki tudjunk jönni. — Pedig 42 esztendeig tanítottam a gyerekeket A felszabadulás után már könnyebb volt. de azelőtt 220 gyermek is volt évente a kezem alatt — Nézze csak ént a képet. így nézett ki egy osztály — elmosolvodik — és én, A TABLÓN 6—7 éves Hs emberkék szoronganak, hogy beférjenek a lencse sugarába. Középen a fiatal Józsi jbácsl, lábánál a tábla: 191?— 13-as tanév. — A rengeteg egyéb munkát nem is számítom. Kántor voltam, én vezényeltem a dalárdát. Azokat az okleve- ket azért kaptam'— mutat a falra. — Nagyon sokat dolgaztarh egész életemben és most, amikor a vége felé járok — a Még 226 hely gazdaságosan tudják hasznosíFejlődő mezőgazdasági nagyüzemeinkben mindinkább előtérbe nyomul az egységes munkafolyamatok gépesítése. A gépesítéssel párhuzamosan halad a mezőgazdaság kemi- zálása is. E nagyarányú változások mind több és több jól képzett mezőgazdasági szakmunkást igényel. A nagy köSfséggal beszerzett gépek, vegyszerek, műtrágyák csak akkor válnak a termelés hathatós eszközeivé és csak akkor tudják mentesíteni az embereket a fáradságos fizikai munkától, ha vannak megfelelően képzett szakmunkások, akik a gépeket jövedelmezően üzemeltetni, a vegyszereket, műtrágyákat megfelelő helyen és időben Közel egy hete már, hogy megyénkben befejeződött az árpa és a kenyérgabona aratása. Mint a megyei tanácstól k ;- pott jelentésből kitűnik: termelőszövetkezeteinkben csupán a zab vágása van még hátra, amelyet eddig 60 százalékban sikerült betakarítani. A levágott gabona nagy részét a kombájnok csépelték el, így minden lehetőség megvan arra. hogy augusztus közepére a cséplőgépek is befejezzék munkájukat. A levágott termény 80—85 százaléka már raktárakban áll. A nyári betakarítási munka végeztével' szövetkezteinkbein továbbra sincs pihenő, mert végezni kel] a szőlő- és gyümölcstelepítések alá való forgatást, a zöldségfélék betakarítását, valamint a takarmányfélék begyűjtését is. A legutóbbi összesítések szerint a lucerna második kaszálása 80, harmadik kaszálása pedig 30 százalékban fejeződött be. A vöröshere. második kaszálása 70. a..réjkaszálás. viszont 95 százaléknál (1800 hald) tart. A termelőszövetkeze leknek éppen ezért — mivel szálas takarmány-helyzetük nem kecsegtet nagy reményekkel, — igyekezniük kell a munkákkal, mert félő, hogy a szálas takarmányok sokat veszítenek tápértékükből. Hasonló a feladat a silótakarmány begyűjtésénél is. A fővetésű silókukoricának eddig mintegy 11 százalékát vágták le a gazdaságok. Ezt a munkát gyorsítani kell. Jól halad a kombájnszalma lehúzása és kaszálása. Szövetkezeteinkben nyugdíjasokból, ipari munkásokból 75 év nem látszik Józsi bácsin, szellemileg annyira friss, mozgása olyan fiatalos — öreg barátomtól, a zongorámtól is meg kellett válnom. A háztulajdonos, ahol laktunk, minden áron ki akart tenni minket. Magas a vérnyomásom, mondhatnám, szünet nélkül fejgörcseim voltak, nem bírtam a sok izgalmat. Kénytelenek voltunk eladni a zongorámat és még néhány kedves bútordarabunkat, hogy megevehessük ezt a kis házrészt. Most legalább nyugalmunk van, ami mindennél fontosabb. — Nem az bánt, tudja, hogy szegények vagyunk, hiszen azelőtt sem voltunk mi gazdagok, dólgoztunk egész életünkben — szól közbe felesége, aki most érkezett a munkából — de igazságtalannak tartom, hogy aki csak tíz évet dolgozott, esetleg több nyugdíjat kap, mint az én öregem. 42 évi munka után — AMÍG MI ÉLÜNK már elég lesz nekünk ez a kevés is, kedvesem — vigasztalja a feleségét Józsi bácsi. Bs szemein látszik, hogy nem Is gondol már a nehézségekre, amelyek néhány percre elszomorították mindkettőjüket. Szavaiból érzem, hogy gondolatai már egy másik dimenzióban a zene boldog, feledtető, időtlen világában járnak, egy edd;g ismeretlen új dallamot kutatva, mint egész életében, mindig, amióta az eszét tudja. Mátéffy Zoltán tani. Mezőgazdasági üzemeink vezetőinek előrelátását, szervező- kézségét, talán semmi sem tükrözi olyan híven vissza, mint az, hogy miként gondoskodnak már jó előre az üzemükben megfelelő számú szakmunkás képzéséről. A vezetők e tevékenységét híven tükrözi a mezőgazdasági tanulók szerződtetésének állása Ki kell emelni az egri Dobó István, a verpeléti Dózsa, a dormándi Béke, a sarudi Ti- szamenti, a nagyrédei Szőlőskert, a viszneki Béke, a gyöngyöshalászi Győzelem, a gyöngyöspatai Béke, a boldogi Béke, a tarnaörsi Dózsa és a ti- szanánai Petőfi termelőszövetkezeteket, amelyek 12-25 meszalmalehúzó brigádokat szerveztek. tagjai az aratás-csép- lés megkezdése óta szorgalmasan dolgoznak. Az elmúlt évekhez viszonyítva e téren lényeges javulás mutatkozik, s ha a gazdaságok vezetői továbbra is szervezik a szalmái eh ú zása t. a kazlazást, úgy a csóplásseí egy időben be lehet fejezni ezt a munkát is. A nyári tarlóhántás és mélyszántás is jól halad. Ez ideig több mint 48 000 holdat szántottak már fel a traktorok, s ebből 17 000 holdat tesz ki a nyári mélyszántás. A száraz, mény talaj már most több helyen gátolja a gyors talajmunkát, éppen ezért szükséges minél előbb minden talpalatnyi földet felszántani és lezárni, hogy a meglévő talajnedvesség ne csökkenjen. Az előrejelzések szerint továbbra is száraz időre van kilátás, így azok a gazdaságok tudják jól megalapozni jövő évi termésüket, amelyek ezekben a napokban, fontos feladatuknak tekintik a nyári szántások mielőbbi elvégzését. kiadó... zőgazdasági tanulót szerződtettek már és e tanulók gyanúi, a ti képzésére a tsz vezető, sége nagy gondot fordít. Helytelen lenne e helyen meg nem emlékezni megyénk szakmunkásképző iskoláinak jó munkájáról. Ez iskolái munkáját leginkább igazolta a májusban a Szakma kiváló tanulója címért a szőlő és gyümölcstermő szakmából Egerben megrendezett országos verseny, ahol az első hat helyezés közül ötöt az egri mező- gazdasági szakiskola tanulói érték el, A Pécelen a baromfi- tenyésztő szakmában megrendezett országos versenyen az egri mezőgazdasági szakiskola hevesi kihelyezett osztályának egy tanulója a 4. helyezést érte el. A Debrecenben megrendezésre került mezőgazdasági tanulók országos sportversenyén az egri iskola és Hevesre kihelyezett osztályának tanulói elsöprő sikert arattak a sport csaknem minden ágában. Négy ezüstserleget és sok arany- és ezüstérmet szereztek kiváló szereplésükkel. Sajnos azonban még mindig vannak tsz-vezetők, aJkik nem látják a mezőgazdasági szakmunkásképzés fontosságát és vétkes mulasztást követnek el. Megyénkben még 37 termelőszövetkezet van, amelyik ez ideig nem szerződtetett mezőgazdasági tanulót. A megyére lebontott keret még lehetővé teszi további 226 első éves mezőgazdasági tanuló szerződtetését. Szeretnénk elérni, hogy ebben az évben ne legyen termelőszövetkezet, amelyik nem gondoskodik a mezőgazdasági ánulók sezrződtetéséről... Orosz Gyula, tanulmányi felügyelő Heinz Fischer: A győztes A gyár pompás nűvelödisi hazaiam elhangzottak a elköszöntök, veiét ért az ünnepi mnkett. A vendélek fölkerekedtek, fogy végigjárják íz üzemet, amely nindenki legna- lyobb meglepetésére megnyerte az ilmúlt negyedév versenyét és megszerezte a győzelmi pálmát. De 6, csodák csodája, minél több részleget nézek meg az üzemien, amnál jobban ne gváltozott a kez- letben bizakodó ■hangulatuk. A mi- úsztérium képviselőjének arca — ninden diplomatikus önuralma ellenére — percről lerere komora-bbá >s zárkózottabbá •iáit. A. testvérüzenek — a verseny- ien alulmaradtak — képviselői kér- lő tekintettel meredtek egymásra, najd értetlensé- lük jeléül vállu- caf vonogatták. A sajtó tiszteletre néltó képviselői megrökönyödve lámulták jegyzet- ömbjeiket, anél- tül, hogy akár egy sort is feljegyezek volna. Egyes '.gyedül a győztes izem vendéglátói üntettek fesztelen, íondtálan magatartásukkal. A Mí/Íb irt/t’ín/ifrtiin negnyeroen mosolygott jobbra- la-lra, de huzamosabban mégsem sikerült kivonnia magát a mind fa- ryosabbá váló lég- c ör hatása a-lól. így azután gyorsan visszatértek a nűvelődési házba, felszolgálták a feketét és kezdődött i megbeszélés. — Egyszerűen lem tudom leplez- ti a megdöbbenésemet, elvtársak — mondotta a mi- lisztérium képviselője, tekintetét mereven a gyár gazgatójára sze- jezve. — önök, gazgató elvtárs, megnyerték a versenyt, csak azt szeretném tudni, iogyan csinálták ízt. Ugyanis az Izem körbejárása közben olyasmit lem láttam, ami ízt a, győzelmet igazolta volna, -sak egy példát imlitek: nyilván iszrevette, hogy a isomagoló ősz tágon hosszabban ’ időztem, meri meg akartam figyelni a ódák szőgezésé’. Néhány ott dolgozó rendkívüli mértékben felkeltette a figyelmemet, ugyanis attól féltem, hogy bármely pillavmihan elalszanak vagy ami még ettől is rosszabb: szétkalapálják az ujjúkat. A munkamódszert illetően hasonlóak a megfigyeléseim és ezt, azt hiszem, a többi elvtárs is megerősítheti — minien üzemrészlegnél. És most a legkomolyabban kérdem, s egész őszinte választ várok: hogyan nyerték meg a versenyt? Ismétlem, minden kertelés nélküli, őszinte választ kérek! — Halálos csend lett i teremben. A gyár gazgató ja azonban csak mosolygott. — Mindenekelőtt szeretném a áldák leszögezését illető aggályaikat eloszlatni — jelenhette ki könnyeién. — Azok az imberek a legjobb munkásaink, akik i verseny időszakában átlagosan százhuszonnyolc százalékra teljesiették a normájukat. A többi üzemrészben dolgozói is elérték a kitűzött eélt. No most, ami i kételyeket és a megfigyelt általános kedvtelensé- get illeti, minden látszat, ellenére, a dolgok a legnagyobb rendben mentek: megnyertük a versenyt... de ez végre lezárult, és ma már üzemünk visszatérhetett a megszokott munkatempójához. Hollóst Tiboé fordítós* Jelentés a földekről A téli takarmányról gondoskodnak — Közel ötvenezer hold tarlót szántottak fel edd g Szervézettebb munka a szövetkezetekben
