Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

Csökkent a MÁV HAC előnye a megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokságban A vasárnapi forduló egyik meg­lepetése: a listavezető MÁV HAC csalt gól nélküli döntetlent ért el Gyöngyösoroszi- ban, így előnye két pontra csök­kent a Gyöngyö­si Bányász ellen győztes Hatvani Kinizsi előtt. A verpelétiek to­vább tartják jó formájukat, ezút­tal fölényes győ­zelmet arattak Bélapátfalva otthonában. Ugyan­csak biztosan szerezte meg a két pontot Rózsaszentmárton együtte­se is, az Egri Spartacus ellené­ben. A hevesieknek nem okozott különösebb gondot a Lőrinci Va­sas legyőzése, annál nehezebben, némi szerencsével nyert viszont az Egri Előre az Egri Vasas ellen. Az Apd Vasas idegenben is győzni tudott, ezúttal a Gyöngyösi VSE- től szerezte meg a pontokat és ugyancsak idegenben diadalmasko­dott a Szűcsi Bányász együttese is. Eredmények: Heves—Lőrinci 3:0, Hatvani Ki­nizsi—Gy. Bányász 3:1, Bélapát- falva—Verpelét 0:6, Rózsaszentmár­ton—Egri Spartacus 3:0, Egri Elő­re—Egri Vasas 1:0, Egri Dózsa— Recsk 6:1, Gyöngyösi VSE—Apci Vasas 1:2, Gyöngyösoroszi—MÁV HAC 0:0. Füzesabony—Szűcsi Bá­nyász 0:1. Vízilabda Egri Dózsa—Bp. Építők 5:4 (1:1, 3:1, 0:2, 1:0) Ifjúsági bajnoki mérkőzés, Buda- ftest. ' Eper: Cseh — Fekete L, Bogos — Tóth G. - Tóth I., Bánhidi, Dani. ____ ' a mérkőzés egy idő­^ ben került sorra az országos úszóbajnok- ság küzdelmeivel és * így az egriek erősen tartalékos csapattal Vvíl voltak kénytelenek . / x V vízbe szállni. A csa- V % • \ P3* irtott ettől a ** \ mérkőzéstől, hiszen ls'7 ^ aSK a Bp. Építők jelen- Sfc , tős játékerőt képvi­sel az első fordu- lóban is csak egy góllal tudott a Dózsa győzni, pedig akkor mindenki szerepelt! Ä nagy küzdelemben kiharcolt győzelem­nek tehát komoly értéke van és szép fegyverténynek számit. A gó­lokat Bőgős 2, Tóth G., Tóth 1. és Bánhidi szerezte. ❖ Augusztus 23-án az országos ser­dülő bajnokságban is tovább foly­tatják a küzdelmeket Az egri fia­talok legerősebb ellenfelükkel, a Bp. Honvéd csapatával találkoz­nak. A Honvéd ugyanis legutóbbi mérkőzésén legyőzte a BVSC-t, így az Egri Dózsa előnye hat pontra nőtt a bajnokságban! A fővárosi együttes most visszavágásra készül, de természetesen az egriek sem j,alszanak”, és intenzív munkával készülnek megismételni az első fordulóban kiharcolt győzelmüket. A bajnokság állása: Ökölvívó m&zaik Gyöngyösön. városszerte nagy volt az öröm, amikor híre járt, 1. MÁV HAC 20 14 4 2 58:12 32 megrendezni az 2. H. Kinizsi 20 12 6 2 63:12 30 W\ angol—magyar 3. Verpelét ■10 13 4 3 56:13 30 TQr ßp~j. ökölvívó-mérkő­4. Rózsás zentm. 20 13 2 5 48:19 28 zés visszavágóját. 5. E. Spartacus 20 10 4 6 37:23 24 ff Az öröm azonban 6. E. Dózsa 20 10 3 7 58:13 23 /Ti nem tartott so­7. Heves 20 8 7 5 29:27 23 /// káig, — a vissza­8­-9. Apci Vasas 20 10 2 8 30:31 22 y (/'M'f vágóra augusztus 8—9. Szűcsi B. 20 10 2 8 29:30 22 y 20-án; Tatabá­10. E. Vasas 20 9 3 8 20:30 21 Jé nyán kerül sor. 11. Recsk 19 8 2 9 25:40 18 Éspedig azért, 12. Gy. Bányász 19 7 2 10 32:31 16 mert ezen a na­13. E. Előre 20 5 6 9 22:32 16 pon a gyöngyösi szabadtéri szín­14. GYVSE 20 6 2 12 17:30 14 pad foglalt, a népszerű Raj köze­15. Lőrinci 20 4 2 14 18:39 10 nekar szerepel. Ez a magyarázat 16. Gy .-orosz! 20 3 4 13 13:54 10 természetesen nem elégíti ki az 17. Bélapátfalva 20 4 2 14 18:87 10 ökölvívás kedvelőit, hiszen a raj­18. FVSC 20 2 3 15 8:58 7 kózenekart más időpontban is biz­tosítani lehetett volna egy gyön­gyösi fellépésre, az angol ökölví­vó válogatott viszont csak nagy­ritkán jut el Magyarországra . .. ★ A gyöngyösi szurkolók a Hon­véd Zalka SE ökölvívóinak a had­seregbajnokságon elért szép ered­ményeivel vigasztalódtak. Sikerült visszaszerezni a tavaly elvesztett országos elsőséget a pontverseny­ben! Szakács Béla edző elégedett volt versenyzőivel, mint mondotta: a négy bajnokságot nyert fiú. de a helyezettek is, tudásuk legjavát nyújtották. Klenovics, mérkőzésről mérkőzésre javul, s minden talál­kozóján tud valami újat nyújtani. A kitűnő formában levő Pampuk technikailag kiváló ökölvívóvá érett, joggal vívta ki a MÖSZ szakvezetőinek elismerését. Gayer többet adott, mint amit várni le­hetett tőle. Ha fejlődése továbbra is töretlen marad — nemcsak a gyöngyösi, de az egész magyar ökölvívó sport büszkesége lehet. A nehézsúlyú Bánhegyi formája már a lengyelek elleni mérkőzésen is felfelé ívelt — most pedig egészen kiváló teljesítménnyel szerezte meg a bajnoki címet. ★ A hét végén Miskolcon rendezik az Északi terület—Budapest ifjú­sági válogatott ökölvívó találkozót. Az Északi terület válogatottjába öt gyöngyösi és egy egri fiú ka­pott meghívót. A gyöngyösi Sántát, Mészárost, Juhászt, Bukót és Sza- niszlót Szakács Béla edző, az egri Bóta Ferencet pedig Kutnyák Géza edző készíti fél a viadalra. Heves megye teniszezői szoros küzdelemben nyertek Szabolcs megye ellen Ünnepi sportműsor Kosárlabda: Magyarország—NDK nemzetek közötti válogatott férfi­mérkőzés. Eger, Népkert, 18,15 óra. Előtte, 17 órakor. Magyar női Ifjú­sági válogatott—Egri női válogatott. Lovassport: Az északi terület bajnokságának második fordulója gödöllői, füzesabonyi, szilvásvára­in és gyöngyösi lovasok részvéte­lével. (Díjugratás 1,10 m-től 1,40 m-ig, úttörő lovastoma, fogatbe­mutatók, csapatbajnokság.) Eger, Szépaisszonyvölgy, 15 óra. Teke: A Heves megyei szövetség Alkotmány Kupa tornájának má­sodik napja. E. Spartacus—Lőrinci, V.30, Petőfibánya,—E. Lendület, 13 óra. Eger, Népkerti pálya. Labdarúgás: Megyei bajnokság: Egri Spartacus—Egri Előre, 10,30, Bolyki? (Északi sporttelep). Lőrinci Szűcsi 16.30, cserejáték vezető. MÁV HAC—Füzesabony 16.30, Éli. Hon­véd Korvin SE—Rózsaszentmárton, 16.30, cserejátékvezetői Gyöngyösi Bányász—Bélapátfalva 16.30, Nagy Ü-, Heves—Hatvani Kinizsi 16.30, Bódis, Apc—Gyöngyösoroszi, 16.30, Recsk—Gyöngyösi VSE 16.30 (az E. Vasas—E. Dózsa H. mérkőzést ké­sőbbi időpontban játsszák le.) Barátságos mérkőzések: Gyön­gyösi Honvéd—Budapest ifjúsági válogatott, Gyöngyös, 10 óra. Eger és Debrecen kispályás csapatainak találkozója (A és B csapatok); Eger, Népkert, 9 óira. Megyei n. osztály: Keleti cso­port: Novja—Sírok, Szihalom—Ká­li Honvéd, Bervai Vasas—Bekölce, Istenmezeje—Egercsehi H„ Kápolna —Mátraderecske. Asztalitenisz: ünnepi verseny; Gyöngyössolymos. művelődési ott­hon. Kézilabda: Ünnepi torna a gyön­gyösi és a hatvani járás ifjúsági válogatottjai között, Hatvan. Az E. Kinizsi villám tornája, Eger, 9 óra. Vízilabda: A megyei bajnokság utolsó előtti fordulója: Petőfibá­nya—Tárnáméra, Hevesi MEDOSZ I.— MÁV HAC H., Hevesi ME­DOSZ II.—MÁV HAC I. Sakk: Az egri városi szövetség egyéni versenye. Eger, Szakszerve­zeti Székház, 9 óra. Szabolcs megyeiek nyerték, 5:1 arányban. Az ifjúsági lányok azonban ala­posan kitettek magukért és kitűnő teljesítménnyel, imponáló fölény­nyel 6:0 arányban győztek. A leg­nívósabb mérkőzéseket az ifjúsági fiúk versenye hozta, amelyen He­ves megye együttese játszma vesz­teség nélkül szerezte meg a győ­zelmet. Szabolcs megye válogatottját a Nyíregyházi Spartacus adta, míg Heves megye válogatottjában 11 selypi, 4 egri és egy gyöngyösi ver­senyző kapott helyet. A gyöngyö­siek három versenyzőjük szereplé­sét az utolsó pillanatban mondták le. ami a serdülő fiúk és újonc fiúk súlyos vereségét okozta. EREDMÉNYEK: Ifjúsági fiúk (elől a hevesiek): Tóth M.—Lengyel 6:3, 6:3, Bor­dás—Neumann 6:1, 6:0 Rátkai— Jakucska 6:2, 6:3, Chikán—Bállá 6:4, 6:1, Tóth, Bordás—lengyel, Ja­kucska 6:0, 6:1, Chikán, Rátkai— Neuman, Balia 6:2, 6:2. Ifjúsági lányok: Macz—Bállá 6:1, 6:0, Somoskeői— Farkas 6:1, 6:1, Rabecz—Kiss. 6:0, 6:2, Zsiga—Révász 6:1, 6:0, Macz Soitioskeői—Bállá, Farkas 6:3. 6:2, Rabecz, Zsiga—Kiss, Révász 6:1, 6:0. Serdülő fiúk: Pócs—Kontra 6:5, 6:3, Takács— Birtók 1:6, 3:6. Győri—Csaba 5:6 3:6. Nagy M.—Fodor 4:6, 0:6 Pócs, Takács—Kontra, Birtók 6:5, 3:6. 4:6, Győri I., Győri H.— Csa­ba, Fodor 1:6, 1:6. Üjonc fiúk: Győri—Csaba 2:4, 0:4, Nagy M.— Pázmándi 3:4, 1:4, Nagy Z.—Ste- vanyik 0:4, 1:4. Nagy S.—Názon 1:4, 2:4, Győri, Nagy S.—Csaba Faze­kas 0:4, 0:4, Nagy M., Nagy Z.— Pázmándi, Stevanyik 4:3, 0:4, 1:4. Egy községi sportgyűlés margójára... Sportköri gyűlésre invitált a úieghívó Gyöngyössolymoson. este nyolcra ... A „kötelező várakozási idő” elteltével — mint máskor is lenni szokott jó óra múltán ösz- sze is jött az érdekeltek egy része, kezdetét vehette a beszámoló. Sajnálatos, hogy sokan távol ma­radtak, még szomorúbb, hogy töb­ben a kocsmából érkeztek . . . Lett volna mit hallgatniuk, lett volna min elgondolkodniuk . . . ! Ováry Gyula értékelése komoly sportköri problémákat vetett fel. Inkább a kézilabda szakosztályét, — nemcsak mert az az ő területe, de — mert a községben jelenleg csak az képviseli a minőségi spor­tot, abban folyik rendszeres, emlí­tésre méltó foglalkozás, verseny. Keserűen állapította meg, hogy a szakosztály munkájában, teljesít­ményében erős visszaesés tapasz­talható a korábbi évekhez képest. Évek óta szép sikerrel szerepelnek a megyei bajnokságban, hallatnak magúkról a falusi spartakiádokon, melynek soráp még az elmúlt év­ben is a döntőkig jutottak! Az idén lényegesen mérsékeltebb tel­jesítményt nyújt a csapat, — s a spartakiádon, meglepetésre, már a területi döntőn kiesett ... A koráb­ban jó kollektívaként nyilvántar- ‘tofct együttesben valami baj van a szellemmel; a játékosok fegyelme­zetlenebbek, lazábban, lélektele­nebbé fogják fel a mérkőzéseket. S ez erős nyomot hagy az ered­ményekben ! A községben szeretik ezt a sportágat, népszerű, s sok solymosi ember — vagy mérkőzése­ken való megjelenésével vagy tag- díjfizetéssel — támogatja. A veze­tőség is mindent elkövet érte, — mégis ez a „köszönet.. .”? Folyt a beszámoló, hangzott az igazságos „korholás”, — s nyiko­rogtak a székek, bele-belekiabál- tak a sportolók. Aztán durva ki- fakadásokkal „egymásnak estek”, kis csoportokba verődve vitatkoz­tak, hadonásztak egymással, mint­egy „igazolásképpen” az edző által említett rossz szellemnek! A meg­indult „lavinát”, lélekrontó visel­kedést az elnök sem tudta fékezni, — hát még megállítani!? A sporto­lók így tették meg „hozzászólá­saikat”! A veszekedésbe, olcsó vitatko­zásba fulladt sportköri gyűlés el­gondolkodtató ... S egyben igen elszomorító: olyan sportolók féke­zik a munka megjavulását, olyan sportolók tekintik „falra hányt borsónak” a józan figyelmeztetést, olyan sportolók hánynak fittyet a feléjük nyújtott segítségre, - akik a községet képviselik a megyei versenyeken, akik közül többen úgyszólván az egész ország előtt szereztek korábban megbecsülést, általános elismerést a gyöngyös- solymosi színeknek! Jó lenne, iga­zán ideje volna már, ha a tisztes hagyományok szellemében gondol­kodnának, dolgoznának végre Gyöngyössolymoson Is, felhagyná­nak az oktalan civakodással. ve­szekedéssel, a rossz felfogással, és a korábbi nyomokon haladnának tovább előbbre... újra a sikerek felé, megnyugtatóbb eredmények­kel! A községi tanács nem zárkózik él a segítségadás elől; ebben az esztendőben 10 ezer forintot bizto­sított sportfelszerelésre. A megyei tanács újabb kétezerrel toldotta ezt meg. Igaz. így együttvéve sem olyan túlságosan nagy összeg ez, - de egyelőre mégis elegendő, le­hetőséget biztosít a zavartalan munkára, megoldja a legszüksége­sebb gondokat ... És biztos, hogy a támogatás ezután sem marad el, nem lesz kisebb. Sőt! Növekszik is, — ha a sportolók igyekezetükkel, szép szerepléseikkel kiérdemlik majd! Ha a kézilabdások is visz- szaszerzik régi jó hírnevüket a megye, az ország előtt. . . ! (gyenes) A halálvasút Nyolcvanötexer emberélet árán épült a Barmát Sxiámmal összekötő rónai — A BURMA ÉS SZlAM között épült vasútvonalat mél­tán nevezik halálvasútnak, mert építése közben több mint 85 000 ember vesztette életét. Az alábbiakban egy volt hadi­fogoly elbeszélése alapján, aki túlélte ezt, néhány megdöb­bentő részletet ismertetünk a vasútvonal építésének történe­téből. Habár a nyolc Oscar-díjat nyert Híd a Kwai folyón cí­mű film eléggé híven mutatja be azt a szörnyű poklot, amely­ben az amerikai, brit, kanadai, ausztráliai és Fülöp-szigeti ha­difoglyok dolgoztak, mégsem tudott teljes képet nyújtani a japánok szörnyű kegyetlenke­déseiről. Ez a vasútvonal létfontossá­gú volt a japánok számára, és ezért a legkíméletlenebbül, a lógkegyetlenebbül megtoroltak minden szabotázs-kísérletet. A szigorú megtorlások ellenére is azonban a szövetséges hadi­foglyok minden alkalmat ki­használtak a szabotálásra. A munka gyors ütemben haladt. Nickolson brit ezredest, a szö­vetséges hadifoglyok egyik ve­zető egyéniségét — habár élke­seredett ellensége volt a japá­noknak — annyira elragadta a nagy mű, a Kwai folyó hídjá­nak megépítése, hogy nem gon­dolt arra, milyen nagy hasznuk és előnyük lesz a japánoknak a vasútvonalból, amely napról napra száz és száz emberáldo­zatot követelt. Nincs a világon még egy va­sútvonal, amelyet olyan súlyos körülmények között építették. A hadifoglyok számtalan hi­dat emeltek sebes sodrású fo­lyók fölött. Nem múlt el nap, hogy néhányan ne zuhantak volna a hullámok közé. A ki­éheztetett és kimerült hadi­foglyokra lépten-nyomon le­selkedett a halál. Vérhas, kole­ra, tífusz, malária, tüdőgyulla­dás és más betegség tizedelték őket. Mint már említettük, Nickol­son ezredes a végsőkig megve­tette a japánokat és megköve­telte a japán tisztéktől és ka­tonáktól, hogy ezredesnek szó­lítsák. „Csinálj meg mindent, amit parancsolnak, de mutasd ki megvetésedet” — ez volt a jelszava. EGY ALKALOMMAL egy tizenötéves fiút is beosztották a munkára. Senki sem tudta pontosan, hogyan került ez a siheder a hadifogoly-táborba, de a foglyok nagyon szerették. Nickolson ezredes a japán tiszt elé állt és így szólt: — Ez a gyerek nem megy munkára! — Ki vagy te, hogy paran­csolgatsz? — dühöngött a ja­pán tiszt és néhány csapással a földre terítette az ezredest. Nickolson azzal fizetett vakme­rőségéért, hogy 48 cirára kikö­tötték a tűző napra. A fiú azonban mégsem ment munká­ra. Attól a naptól kezdve a ja­pánok is tisztelték Nickolson i és ezredesnek szólították. Szinte elképzelhetetlen ke­gyetlenkedések történtek a fo­golytáborban, annál is inkább, mert az őrszemélyzetbe a leg- brutálisabb japán katonákat és altiszteket osztották be. Egy alkalommal egy amerikai al­tiszt nem állt fel, hogy üdvö­zölje az előtte elhaladó japán mérnököt. A mérnök kést rán­tott és össze-vissza szurkálta az őrmestert. A japán tisztek és altisztek közül senki sem kelt védelmére. A kórház — ha egyáltalán kórháznak lehet nevezni — kezdettől fogva zsúfolt volt. A gyatra gyógykezelés és élelme­zés miatt vajmi kevés hadifo­goly került ki élve a kórház­ból. Csak azokat gyógyították, akik rövidesen visszanyerhet­ték munkaképességüket, a többiekkel senki sem törődött HÍG RIZSLEVESEN kívü a hadifoglyok semmi más1 nem kaptak. Két év alatt csal kétszer ettek húst. Ezért meg- ettek, felfaltak mindent, ami * kezükbe került. Kutya, macs­ka, kígyó, sőt a patkány is kési csemegének számított. A víz is komoly problémákai okozott. Az esős évszakba! százával fúltak vízbe a meg­áradt folyókban, a száraz év­szakban viszont jobban áhítoz­tak egy korty vízre, mint eg) falat kenyérre. Az általában nehéz helyze­tet még súlyosbította a japá­nok kegyetlenkedései. Egy al­kalommal tetten értek négy brit tisztet, akik egy rádióállo­mást próbáltak összeszerelni, hogy meghallgassák a szövet­ségesek hadijelentéseit. A ja­pánok addig verték őket, amíg kiszenvedtek, mert nem akar­ták elárulni, hogyan jutottak a rádió alkatrészeihez. Minden szökési kísérlet eleve kudarcra volt ítélve. A hadi­fogoly-tábor kétezer kilométer­re volt a szövetségesek legkö­zelebbi indiai állásától. Mégis, sokan megkísérelték, hogy a dzsungelén keresztül eljussa­nak Indiába, a kegyetlen dzsungel azonban nyomtalanul elnyelte őket. Nem tértek visz- sza és nem jutottak el sehova. AZ EREDETI TERV szerint a vasútvonalat három év alatt kellett volna megépíteni, de már két év alatt elkészült. A vasútvonal, mint mondottuk, több mint nyolcvanötezer em­beréletet követéit áldozatul, köztük huszonötezer brit és ugyanannyi amerikai hadifo­goly életét. A japánoknak úgyszólván semmi hasznuk nem volt ebből a vasúiból, mert mire megépült, fordult a hadihelyzet és a szövetségesek hamarosan tönkrebombázták. Kedves, de bakfis­nak már nem mond­ható hölgyismerősöm a minap háláira vált arccal állított meg az utcán. — Olvasta? — kér­dezte feldúltan. — Olvastam, per­sze nem kell ideges­kedni. A Goldwaler úgysem lesz elnök — nyugtattam. — Ki beszél arról a Goldfaterről. Az ÉS-t olvasta? Hát az ször­nyű! — Nem is olyan rossz az a lap — pró­báltam ólcsítani. — Ne beszéljen mellé! Mi lesz ve­lünk? — Legfeljebb vidé­ken fogunk élni — humorizáltam. — Na és vidéken nem veszélyeztet a Playboy? Vagy tálán nem olvasta a vész­harang-kongatást ? Most is itt zakatol az idegrendszeremben a sikoltó felszólítás: Lányok, asszonyok vigyázzatok, Playboy. Szégyellem beval­lani, de nem olvas­tam a cikket. Haza­mentem és gyorsan előkerestem, amiből megtudtam, amit már mindenki tu­dott: egy amerikai fo­tóriporter néhány magyar lányt és asz- szonyt lencsevégre kapott, amidőn a mo­nokininek az az egyetlen része sem volt rajtuk. A cikk felháborodottan ítéli el az őszülő hajú amerikánust, aki nem átállotta e merényle­tet elkövetni. Egyet­értek a cikkíró harag­jával. Valóban, hát nincs abban az a.me- rikaiban egy csepp­nyi szégyenérzet sem 9 Miféle úriember az olyan, aki nem fordul el, amikor egy hölgy levetkőzik. És az még csak hagyján, hogy nem fordul el. De fényképez is és a fényképet az illető gyanútlan hölgy bi­zalmának kijátszásá­val a Playboy című folyóiratban a név és foglalkozás feltünte­tésével közzé is te­szi. Tökéletesen értem az ÉS cikkírójának teljesen jóhiszeműen tették, amit tettek. Azt hitték, hogy az őszülő hajú ameriká- nusnak komoly szán­dékai vannak. Azt hi­hették, hogy a fény­képezőgép csak ürügy, mert az örege­dő playboy szemér­mes és gyáva. Volt szerencsém látni a Playboy-nak hazánk hölgyeivel foglalkozó számát. vénytani tájékozat­lanságával. Szegény lányoki asszonyok. Megsza­kad a szívem, ha ar­ra gondolok, hogy milyen kegyetlen ke­lepcébe csalta őket ez a playboy. Ott álltak az erdőben, ta-lpig érő dekoltázsban. Ekkor az amerikai elővette a fényképezőgépét. Ók nyilván azt hit­ték, hogy azért fény­képez, hogy majd egy­szer, amikor szép es­téjük lesz és megöre­gedve ülnek a kan­dallónál, elővehesse a képeket és megmu­tathassa a kései uno­káknak: lám, ilyen volt a nagyanyátok és ilyenek lesztek ti is, ha megeszitek a spenótot. Joggal hi­hették a.zf, hogy az ábrándos ameriká- nus kettejük családi fotóalbuma számára készíti a képeket. Mert ugyan ki téte­lezi fel egv úriember­ről. hogy ilyet tesz. Joggal háborodik fel tehát r cikkíró a rnmnútla n láncok vé­delmében. És persze ’ogos a lányok dühe is. mert e cikk azok­nak a kíváncsiságát is telkeltette, akik ed­dig netán nem tud­tak az egészről. Persze, a legdühö­sebbnek az ameriká- nus fotósnak kellene lennie, de egyedül ő nem dühös. Sőt elé­gedetten dörzsöli a markát, hisz jelen­téktelen kis lapja in­gyen jutott olyan rek­lámhoz, amiért oda­kint súlyos ezer dol­lárokat kellene fizet­nie ... Ősz Ferenc vészkiáltását: Lá­nyok, asszonyok vi­gyázzatok. Értem hölgyismerősöm ag­gályát. Ha ez igy megy, egy becsületes magyar lány nem mer levetkőzni egy őszülő ha.jú amerikai úriember előtt. Itt van a teljes bizony­talanság. Mert nyil­ván a cikkíró állal sajnált hölgyek is Láttam a hölgyeket, amint különböző er­dőkben és fák mel­lett bájaik leplezet­len feltárásával, gya­nútlanul mosolyog­nak a- lencsébe. Fel­tételezhető. hogy az amerikai fotoriporter ibolyát szedni hívta őket. Súlyosan el kell tehát ítélnünk, mert így visszaélt néhány polgártársnőnk no­Selypen rendezték meg a Sza­bolcs—Heves megyék közötti ifjú­sági, serdülő és újonc csapatbaj­nokságot. A verseny sportszerű keretek között, kitűnően előkészí­tett pályákon, gördülékeny rende­zésben folyt le. A versenyt szoros küzdelem után, jobb mérkőzés- aránnyal Heves megye nyerte. A mérkőzés-sorozat az újonc fiúk találkozójával kezdődött, amelyen a megye színeiben ver­senyző selypi fiúk — a gyöngyö­siek távolmaradtak — mindössze egy játszmát tudtak szerezni. A serdülő fiúk viadalát szintén a Lilienthal nemzetközi sakknagymester Egerben és Gyöngyösön Eger város sakksportja jelentős esemény előtt áll: augusztus 22-én, szombaton délután a Szakszerve­zeti Székház sakktermében szimul­tánt ad Lilienthal Andor, a magyar származású szovjet nemzetközi sakk-nagymester. A kiváló sportoló 1936-ban emig­rált Magyarországról a Szovjet­unióba, ahol a világ legjobb sak­kozói közé verekedte magát, s fő­leg a szimultán-játékban képvisel szinte egyedülálló klasszist. Nem­csak az európai, de a tengerentúli államokban is jól ismerik nevét. Természetesen nálunk is', hiszen hazánkat minden évben felkeresi a népszerű nagymester. Eddigi pá­lyafutása során nyolc világbajnok­kal mérkőzött, akik közül neon egynek szekundánsa is volt. Most Jaltából érkezik Magyar- országra. s el$ő ízben Diósgyőrben versenyez, majd augusztus 22-én Egerben, a Szakszervezeti Székház sakktermében tart szimultánt a Legjobb egri versenyzőkkel. Más­nap Gyöngyöst keresi fel a kedves sportvendég, ahol délelőtt 10 óra­kor a Fegyveres Erők Klubjában találkozik Gyöngyös város sakko­zóival.

Next

/
Thumbnails
Contents