Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
VILÁG proletárja*, egyes üljetek» AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XV. évf., 195. szám ARA: 80 FILLÉR 1964. augusztus 20., csütörtök cAlkűtmáiuf tűik ünnepén Nevezetes ünnepnaphoz érkeztünk: alkotmányunk születésének 15. évfordulójára emlékezünk. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án az egész dolgozó magyar nép ünnepi megilletődcssel fordult a Parlament felé, ahol országgyűlésünk törvénnyé emelte népi demokratikus állami életünk alapokmányát, az új magyar alkotmányt. Ekkor nyilvánította ki ünnepélyesen az országgyűlés, hogy hazánk — népköztársaság, s hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé Népköztársaságunk alkotmányának születésnapja mindig jó alkalom arra, hogy számba vegyük az addig megtett utat. Az idei jeles határkőnél különösképpen kedvünkre való a józan ünnepi számvetés. S ezt a számadást nem kezdhetjük másképp, mint annak a megállapításával, hogy az eltelt másfél évtizedben az alkotmányunk adta jogok rendre kiteljesedtek, mindennapi életünk megszokott tartozékaivá váltalt. A 15 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány emelte törvényerőre például a munkához való jogot. S ha szétnézünk szűkebb pátriánkban, vagy akár egész hazánkban, vajon találhatunk-e egyetlen, kényszerűségből tétlcnkedőt, a szocialista építésben helyét nem lelő munkanélkülit? Mindenkinek megvan a helye ebben az országban, munkája után megbecsülés, társadalmunk és rendszerünk tisztelete övezi, dolgozzék munkapadnál, a földeken, vagy íróasztal mellett. Alkotmányunk, és az általa nyújtott lehetőségek nagyszerűen szolgálták szocialista fejlődésünket. Kell-e erre fényesebb bizonyíték annál, mint hogy hazánk dolgozóinak 97 százaléka már a szocialista szektorban keresi kenyerét, építi saját és családja jövőjét. De sorra vehetnénk az alkotmány adta többi jogokat, amelyek az elmúlt 15 esztendőben valóban „országos Intézménnyé” tették hazánkban a munka utáni pihenést vagy a mindenkinek hozzáférhető tanulást, vagy akár a társadalombiztosítást. S e jogok valóra válásának nem beszédes bizonyítékai-e a falvainkban egyre nagyobb számban feltűnő nyugdíjas parasztok! Népköztársaságunk alkotmánya nyilvánította ki ünnepélyesen azt is, hogy államhatalmunk alapja, erejének forrása és záloga: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Ez a szövetség azóta is a néphatalom légfőbb tartóoszlopa, népünk szocialista fejlődésének hatalmas lendítő kereke. E szövetség körül formálódik, alakul — pártunk vezetésével — az a népi-nemzeti egység, amely egyre sikeresebben tömörít minden, a szocializmusért dolgozni kész erőt, s amelynek érzékelhető gyűjtőmedencéje az egyre terebélyesedő Hazafias Népfront-mozgalom. Így vált alkotmányunk — itt és sok más területen egyaránt — a szocializmus ércet és embert formáló nagy tüzének mindennapos fujtatójává, élesztgető friss fuvallatává. Az alkotmány nemcsak jogainknak, hanem kötelességeinknek is foglalata. S bár a dolgozók szocialista öntudata az utóbbi években sokat fejlődött, alkotmányunk 15 évvel ezelőtti születését ünnepelve sem árt figyelmeztetni arra, hogy minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége a haza védelme, a népi hatalom erősítése, a társadalmi tulajdon óvása. Közismert, hogy jog és kötelesség a tőkés országokban ma is szemben áll egymással, mint ahogy a felszabadulás előtt nálunk is szemben álltak. A tőkés osztályállamokban a dolgozóké — a kötelesség, a jog a kizsákmányolok kiváltsága. A mi szocialista életünkben mindez már másképpen van: jogok és kötelességek egysége, teljes harmóniája uralkodik, s nem is tudnánk másképpen elképzelni az életünket. Augusztus 20 az új kenyér ünnepe is. Az új kenyér, amely az idén — meghálálva a gondos paraszti munkát, a sokasodó gépek és más eszközök segítségét — a kívánatos mennyiségben kerül az egész ország asztalára, a munkás-paraszt szövetség szép szimbóluma is. Jelképe dolgozó parasztságunk megváltozott életének, s mindannak az önzetlen, testvéri segítségnek, amellyel az ipari munkásság a falu dolgozóinak munkáját könnyíti, szebb életének útját egyengeti. Azt szoktuk mondani, — s népköztársaságunk alkotmánya is így rögzíti —, hogy a mi társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ennek igazsága az elmúlt években szintén sokszorosan bebizonyosodott. Egyre többen ismerik fel, hogy népünk felemelkedését, a béke védelmét, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erősödését a szocialista építésben való helytállással tudják leginkább szolgálni. S ha a mi társadalmunkban a jól végzett munka ennyire „alkotmányos követelmény”, akkor nem veheti senki ünneprontásnak, ha szóvá tesszük az e téren még sűrűn fel-felhukkanó hibákat, lazaságokat. S erről azért is érdemes szólni, mert a munka könnyebb végét megfogok, a hanyagok, a kötelességmulasztók a fegyelmezetten dolgozók rovására próbálnak élni. Ezért is kellene gyorsabban és általánosabban megerősíteni azt a régóta sürgetett, de még mindig nem eléggé uralkodó közszellemet, amely figyelmezteti társadalmunk minden rendű- rangú ügyeskedőit: a mi napunk alatt, a mi népköztársasági címerünk sugarai alatt csak becsületes munka után jár hely. Békés életünk, s annak megvédésére kész elszántságunk szimbóluma is népköztársaságunk alkotmánya. S a nemzetközi események torlódásában, az imperialista háborús kalandorok aljas provokációinak az árnyékában azt is őszintén elmondhatjuk: nem volt még annyi félteni, óvni valónk soha, mint éppen ma, amikor alkotmányunk hatókörében békén dolgozhat, alkothat mindenki, aki becsülettel él. S éppen ez teszi keménnyé és egységessé népünk elszántságát: mindenképpen megvédi szocialista országát. Ezt az elszántságot csak hevíti az a biztos tudat, hogy népünk e küzdelmében mindig maga mellett tudhatja a Szovjetuniót, s a nagy szocialista család tagjait. Ilyen gondolatokkal ünnepeljük alkotmányunk születése napját, s nézünk bizakodóan a szocialista holnap elé. Kulturális kitüntetések Az alkotmány ünnepe alkalmából a megye több kiváló ; népművelési és művelődés-! ügyi szakemberét tüntették; ki: Dienes Tibor, a megyei ta- ; nács művelődésügyi osztályé- ; nak népművelési csoportve- ; zetője Kiváló népművelő ki- : tüntetést kapott. Miniszteri dicséretben és elismerésben részesülték Palotai Mihály, a : Gyöngyösi Járási Tanács művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője, Oláh Jenő, az erdőtelki kultúrotthon igazgatója. A Szocialista kultúráért kitüntetést kapták Zakubszky László, a Mátraszentimrei Általános Iskola Igazgatója, ! Rátkai István, a füzesabonyi járási könyvtár vezetője és az Egyesült Izzó gyöngyösi részlegének színjátszó csoportja. Tegnap adták át Egerben a helytörténeti pályázat díjait A TIT, a MÉSZÖV és a me- < gyei tanács mezőgazdasági ősz-" télya 1963-ban pályázatot hirdetett a szövetkezeti mozgalommal, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó helytörténeti tanulmányok megírására. A beküldött pályaműveket a TIT Országos Titkársága bírálta el. A beérkezett nyolc mű közül hármat harmadik díjjal jutalmaztak. Berényi Andrásné karácson- di lakos ezer forintos pénzjutalmat kapott a Visszaemlékezés a Tamagyöngye Termelő- szövetkezetre című írására. A mű hitelesen tükrözi a szövetkezet fejlődését az elmúlt másfél évtizedben. Ugyancsak ezer forintos jutalomban részesült Varga László A Heves megyei szövetkezeti mozgalom vázlatos története 1945-től 1950-ig című írása. A szerző a földművesszövetkezeti hálózat fejlődését dolgozta fel. 500 forintos jutalomban részesült Székely István—Mata Zoltán közös írása, A horti Petőfi Termelőszövetkezet története. Két pályázó értékes könyvjutalomban részesült. A díjakat dr. Földi Pál, a TIT alelnöke adta át 1964. AUGUSZTUS 20. (Greskovics László tusrajzai Megérkezett a 100. külföldi vagon a mezőgazdasági kiállításra 7000 találmány és újítás a kiállításon Szerdán megkezdték a mezőgazdasági kiállításon bemutatásra kerülő újítások és találmányok „kicsomagolását”. Már napok óta érkeznek egyébként az ötletes új gépek, berendezések, készülékek, illetve ezek modelljei — a mezőgazdasági újítómozgalom java termése. A mezőgazdasági üzemekben az elmúlt három évben csaknem 7000 újítást és találmányt vezettek be. Ezekből, valamint a még kísérJ leti stádiumban levő, de máris jónak bizonyulok közül 150-et mutatnak be, 540 négyzetméteres pavilonrészben és szabad területen. Hasznosítani ugyan csak az állattenyésztők fogják, de a kiállításon a laikusok érdeklődésére is számot tarthat az elektromos szarufaragógép. A gyalu módjára működő kis gép negyedóra alatt szakszerűen „lekörmözi” a szarvasmarhák négy csülkét, megelőzve az állatok csülökbetegségeit. Szabad területen bemutatnak több nagyobb s a mező- gazdasági üzemekben jól alkalmazható újítás-jellegű gépet. Közöttük lesz az úgynevezett szárnyas kultivátor, amely négyféle, eddig csak kézzel végzett műveletet lát el a hagymaföldeken, műszakonként 20—25 holdas teljesítménnyel. Újból fellendülő kertészeti magtermesztésünk számára fontos az új magfejtő gép: ez az RS—09. traktorral vontatva, óránként 30—50 mázsa zöldségféle magját fejti ki exportképes minőségben. A legjelentősebb újításokat és találmányokat a kiállítás szakmai hetének keretében tapasztalatcsere céljából külön bemutatják a mezőgazdasági üzemek gépész szakembereinek. ★ Szerdán futott be az Országos Mezőgazdasági Kiállítás iparvágányára a századik vagon a külföldi országok és cégek bemutatásra szánt termékeivel. A kocsi az angol Gun- son-cég különféle gyártmáVéget ért a budapesti „bor-olimpia” A negyedik budapesti nenv zetközi borverseny szerdai fi< msén az utolsó 98 bort bírálták el, s ezzel be is fejeződött a világ legkiválóbb italainak rangsorolása. Az elsődíjas borok és egyéb italok számát illetően Magyar- ország az első naptól kezdve a rangsor élén maradt: a 265 elbírált magyar italfélékből 108 aranyérmet, 147 ezüstöt, 9 pedig bronzérmet nyert. A rangsorban Ausztria következik a második helyen: 132 borából 28 nyert aranyérmet. A Német Szövetségi Köztársaság 212 elbírált italából 25, a Szovjetunió 59 bemutatott borából, pezsgőjéből 22 érdemelte ki az első díjat nyait hozta. A Lifecot nevű traktorvontatású vetőgép, a Harvestor-kombájn és a borsó, hüvelyező mellett különösen nagy érdeklődésre tarthat majd számot a gyár tizenkét darabból álló magosztályozó sorozata. Ezek az „okos” gépek színük és súlyuk szerint vá^ lógatják szét a különböző vetőmagvakat, s így tulajdonképpen nagyság és minőség szerinti osztályozást adnak. A száz — illetve a szerda délután érkezetekkel együtt már 103 — vagon rendkívül változatos szállítmányt hozott. Zömét a KGST-országok közöl gépbemutatójának anyaga te- szí ki. « • Ünnepség Egerben az alkotmány tiszteletére ÉMÁSZ igazgatója és Szarvas Sándor, a Rákóczi Tsz elnöke. Ünnepi beszédet mondott dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizottsága Irodájának munkatársa. A díszünnepség után a négy egri termelőszövetkezet ég a hét patronáló üzem küldötte az OTTHON Vendéglőben munkás-paraszt találkozón vett részt, amelyen Ferencz János, az Egri Városi Tanács VB elnökhelyettese Jakab Jánosnak, az egri Petőfi Tsz agronómu- sának átadta a Kiváló tsz-tag miniszteri kitüntetést, majd pénz- és tárgyjutalmat kaptak azok a tsz-tagok, akik a kenyér ünnepére hősies munkájukkal és helytállásukkal adták bizonyságát annak, hogy az alkotmány biztosította jogokkal és kötelességekkel tefjes mértékben helyesen gazdálkodtak. Tegnap este 6 órakor Egerben, a Szakszervezeti Székházban került sor az alkot- mánynapi ünnepség megtartására. A díszelnökségben helyet foglaltak: Tamás László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Csernyk József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Ferencz János, a városi tanács vb elnökhelyettese, Kovács Bertalan, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Bakos József, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Fehér Istvánná, a Nőtanács városi titkára, Cseh István, városi úttörő-titkár, Szabó Géza alezredes, Simon Flórián városi rendőrkapitány, Balázs Sándor veterán, Antal Tibor, a Petőfi Tsz elnöke, Sebestyén András, a Nagy József Tsz elnökhelyettese. Nagy István, a Hajtóműgyár párt- titkára, Simon Alttal. az
