Heves Megyei Népújság, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

Miért kevés a szakember? Gondolatok a megye mezőgazdasági szakemberképzéséről Heves megyében 1945 óta fo­lyik agrárértelmiség-képzés. Eger és Gyöngyös szakiskolái­ból azóta több ezer fiatal szakember került ki, egy ré­szük ma is a végzettségének megfelelő munkahelyen dol­gozik. A' mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta egyre nagyobb súlyt kap a mezőgaz­dasági szak m u rakás -képzés, va­lamint az agrárértelmiség kép­zése. E feladat napjainkban már elválaszthatatlan egymás­tól. Szocialista nagyüzemeinkben mindinkább előtérbe kerül az egységes munkafolyamatok gé­pesítése, a legkorszerűbb ter­melési eljárások alkalmazása, a kemizálás. A nagy költséggel beszerzett gépek, vegyszerek, műtrágyák, egymagukban ke­vésnek bizonyulnak és szükség van a mezőgazdasági munká­sok, szakvezetők nagyobb szá­mú képzésére. A legutóbbi felmérések sze­rint a szövetkezetekben több ezer mezőgazdasági szakmun­kásra, több száz agronómusra és legkevesebb 100 agrármér­nökre lenne szükség. Kielégítő-e megyénkben a szakmunkásképzés, az agrárcr- telmiség képzése? A kérdésre adandó válasz alapos vizsgálatot igényel. He­ves megye szakiskolái az el­múlt ‘tanévben szántóföldi, növényvédő, zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelő, szarvasmarha, baromfitenyész­tő és tejgazdálkodó szakmá­ba*) nyújtották képzést. Közép­es felsőfokon, szőlész, borász, zöldségtermelő, valamint ál­lattenyésztői szakon lehetett tanulmányokat folytatni, ösz- szesen 1577-en jártak szak­munkásképző iskolába. A közép- és felsőfokú isko­lákba nem egészen pontsos adat szerint 300—400-an jártak az 1963—64-es tanévben. Ezek közül 11 diplomás került He­ves megyébe. Többségük az egri és a pétervásári járásban helyezkedett el, de többen ke­rültek a gyöngyösi járásba is. Ezek a számok azt bizonyítják: kevés lesz a szakmunkás és a mezőgazdasági munkákat irá­nyító szakember az elkövetke­zendő években is. A közép- és-felsőfokú kép­zés egyik gátja az iskolák szűk befogadóképessége. Ke­vés embert tudnak felvenni. Másik baj, hogy ezekbe az is­kolákba is többségükben azok jelentkeznek, akik máshová már nem nyertek felvételt. Kö­zépiskolát végzett fiataljaink közül csak kevesen választják élethivatásul a mezőgazdasági pályát. Tény az is, hogy so­kan csupán a képesítés meg­szerzésére törekednek és nem tekintik hivatásnak e pályát. Gyermekkocsi a leányszálláson Rendelet a középiskolai tanulók externátusi ellátásáról tettük őket, hogy legalább es­te 10 után maradjanak csend­ben. De azt válaszoltál?, hogy költözzünk el, ha nem tetszik — A munkásszállás lakóinak többsége rendes, csendes em­ber. A 19-es szoba nyerte a tisztasági versenyt. Katona Je­nő, Krasznai József és Kre- kacs Tibor 500 forint jutalmon osztozhatott. Az utóbbi egy év alatt kevesebb a baj. De a fiatalok, különösen a gyakorié egyetemisták közül, egyik-má­sik nem akarja megérteni, hogy önhatalmúlag nem lehel itt elszállásolni sem rokont sem barátot, és pincért — mél- tatlankodotr a gondnok. Böhm Károly egyszer a dél­előtti, máskor az esti műszak­ra jár, már ötödik éve. Mátra- ballára nem mindig tud haza­járni, ezért 50 éves, családos ember létére, a munkásszállás lakója ő is. Korelnök a 7-es szobában, a nyugalmat és a csendet szereti. De náluk meg­van. — Béla ... milyen Bélának is hívják azt a tamabodi fia­talembert, aki mostanában nő­sült? — Pető Béla? — Az, az... Pető Béla — is­mételte a gondnak után Bőhm Károly — csak néha alszik itt. Most, nyáron, hazajár. Egyszer motorral, máskor vonattal. Tamabod nincs messze és ott­hon fiatal menyecske várja. De az erdőtelkiek többsége is így tesz. Fenntartják és fize­tik a szállást, nyáron is, mert rossz idő is lehet, futball­meccs, meg munka is jöhet közbe, és ha beáll az őszi eső­zés, a téli hideg, biztos a he­lyük a legényszálláson. Nem lenne sok a szálló díja, 75 fo­rintot fizetek havonta. De 50 a busz és 35 forint a vonat. Az 1470 forintos keresethez ez sok. Pedig Mátraballa nincs messze, de rossz a közlekedés, — summázta a költségvetést Bőhm Károly. Az emeleten 15, lent három szoba, fürdő, mosdó és mellék- helyiségek sorakoznak. A 71 férfi lakó között akad egy-két furcsa ember. De a közösség­hez, a rendhez alkalmazkodni kell mindenkinek, a fegyelmet a szálló lakói érdekében jobban követelje meg a vállalat veze­tősége. A férfiszállással szemben a leányszálló, hat szobáját nők, az emeleten kilencet férfiak laknak. Természetesen külön nmsdók, fürdők, de csak egy társalgó választja el a nők és a férfiak otthonát. — Jobb megoldást nem ta­NYIKOKAJ TOMAN: HA9SZ» dűlt, hol beszéd, hol a Morse-jelek vinnyogása hallatszott, amint az őr­nagy végig csavarta a keresőt a ská­lán. Aztán kilépett abbéli a hullám­sávból, amelyen Zsijenbajevnek kel­lett volna jelentkeznie. Jersov találgatásokba bocsátkozott s már éppen ki akarta kapcsolni a készüléket, amikor ismét eszébe ju­tott Malinovkini; „Hisz épp most be­szélget Moszkvával. Ráállok a hul­lámsavukra ...” Gyorsan ráhangolta magát arra a hullámsávra, amelyen a hadnagy Száblinnal tartotta a kapcsolatot s rövidesen meghallotta a rádiótávíró kulcs-csoportját. A hangerősségből ítélve azonban' úgy látszott, hogy éppen Malinovkin adott. Most rövid szünet következett, az­tán újra felhangzottak a Morse-jelek, de most már tompábban1 s gyakran teljesen elhalt a hang. Tehát az adás messziről jött s a rádióhullámok va­lahol nagyon magasan a föld felett, az ionoszféra övezetében megtörve, néhány pillanatra legyengültek. Jer- sovnak most már sikerült vennie a jelek kulcscsoportját is. Ezt a rejtjel- kulcsot már ismerte. Miután befe­jezte a rádiógram vételét, a szobá­jában megfejtette a rejtjelét. KCMREGENY FORDÍTÓVÁ: SÁRK.ÖZI CVUt-A 26. Jersov régóta nyugtalankodott ,lig tudta visszafojtani türelmetlen­égét, amikor az összesodort cédulát icsavarta. A hadnagy nagyon rövi- en közölte vele, mit látott az épít- ezésen s kivel beszélgetett. A cédá­ihoz csatolt egy hivatalos jegyzéket z építkezésre érkezett teherszállít- íányokról. Jersov kétszer is elolvasta Malí- ovkin jelentését, s elgondolkodott, li akar ez lenni? Jóllehet a had­agy az atomenergiáról senkinek em tett fel kérdéseket, enélkül is ilágos volt, hogy ott nem alkalmaz- ík. Zsijenbajev ne tudott volna erről? .ligha. Malinovkin szavai szerint Isijenbajevnek lehetősége volt, hogy 1 jusson az építkezés színhelyére a agyszámú munkáscsoportokkal, agy akár saját motorkerékpárján, tlekor hát mi érdekli őt itt? A teher- zállítmányok? Abból a jegyzékből élve. amit az építkezés vezetőjének elyettese adott Malinovkinrak, ezek a szállítmányok a leghétközna­pibb dolgok. De akikor érthetetlen, miért bízta meg Zsijenbajev Jerso- vot, hogy közölje vele, miféle szállít­mányok ezek? Egy kukkot sem ért ebből. Csupán egy reménye maradt; talán Zsijenbajev ma mégis érintke­zésibe lép vele rádión, új feladattal .bízza meg s ez majd fényt dérit va­lamire ... Az őrnagy megnézte óráját: ideje felkészülni az éjszakai rádióadásra. Becsukta az ablakot, eloltotta a vil­lanyt és kiment“ az udvarra. Amint az adó-vevőt vételre állította be, eszé­be jutott, hogy Malinovkin is ma beszól rádión Moszkvával. Talán Szabiin közöl vele olyasmit, ami segít kitalálni Zsijenbajev szándékát? Akárcsak az elmúlt éjjel, most is több mint egy órát ücsörgött a tüs­kés galagonyabokorban s egyetlen hangot sem fogott Zsijenbajevtől. Vajon mit jelenthet ez? Az adóvevő kifogástalan állapotban volt, mindent fogott, amit a többi hullámsávon ad­tak. A fülhallgatókban hol zene csen­Zsijenbajevet nyilván valami más érdekli. Sikerült elcsípnünk reziden­sének rejtjeles üzenetét. Nem min­den érthető benne, de talán hasznát veszik. Közlöm a szövegét: Hogy ki­javíthassuk az ön hibáját, használja fel a hármas számú meglepetést.” Jersov őrnagy egész éjjel azon gondolkodott, mit jelenthet ez a Zsi­jenbajevnek szóló titokzatos rejtje­les üzenet. Sok minden homályos volt benne. Először is miféle hibát követett el? Talán máris tudják, hogy Zsijenbajevhez nem Muhtarov, hanem Jersov érkezett, s most Zsi­jenbajevet hibáztatják amiatt, hogy ezt nem ismerte fel mindjárt? Hát igen, ez lehetséges. Akkor pedig ért­hető, miért tűnt el, s nem lépett rádión érintkezésbe Jersovval. Másodszor, mit jelent a „hármas számú meglepetés”? Hogyan lehet ezzel a meglepetéssel kijavítani Zsijenbajev hibáját? Talán ez is köz­vetlenül őrá, Jersovra vonatkozik? Az őrnagy felkelt a heverőről és Rágyújtott. A szobában fülledt volt a levegő. Kinyitotta a szellőztetőt. A szemközti ház homályos körvonalai látszottak a sötétben. Valahol dühö­sen ugatni kezdett egy kutya. Hosz- szan füttyentett egy mozdony az ál­lomáson. Aztán ismét csend lett. . Jersov kis ideig az ablaknál állt, majd nesztelenül fel-alá kezdett jár­kálni. Vajon mit értettek a „meglepetés”- en? Vagy lehet, hogy az egész nagyon egyszerű? Talán azt értik rajta, hogy szokásos módon meg kell semmisíteni a veszélyes embert? Vagyis őt, Jerso- vot... Ez nagyon valószínű Jersov őrnagy enélkül is minden órában várta, hogy megpróbálják „eltenni láb alól”. Mástól tartott. Ha az ellen­ség el akarja tenni láb alól, ez azt jelenti, hogy valamivel elárulta ma­gát, és most nem tudja végrehajta­ni a feladatot. i i (Folytatjuk) Az utóbbi években e tekintet­ben történt már némi változás, hiszen a fiatalok közül többen megszerették a mezőgazdasági pályát és a jövőben is a mező- gazdaságban kívánnak dolgoz­ni. A középfokú végzettségűek­nél van talán a legtöbb prob­léma. A termelőszövetkezetek sem alkalmazzák őket a leg­szívesebben, ők maguk sem tö­rekednek a mezőgazdaságba, inkább az ipar, s egyéb munka- területek felé kacsintgatnak. Ebben az évben végzett pél­dául Ács Anna tamabodi kis­lány. Szeretett volna elhelyez­kedni agronómusi végzettség­gel, de sem szülőfalujában, sem a környékben, de még a járásban sem kapott állást, pedig kitűnően végzett. Kénytelen volt Budapesten, a CsatomaműveknéL munkát keresni. Hasonló eset történt egy petőfibányai és egy herédi fiatalemberrel is, akiket ugyan a járás irányított a szövetke­zetbe, de ott a közgyűlés nem égadta el őket. A szakmunkásképzésnél ha­sonló problémák jelentkeznek. Nem szívesen választják a me­zőgazdaságot szakmunkájuknak a fiatalok. Ezt a jelentkezési statisztika is bizonyítja. Az 1964/65-ös tanévre a megye 426 fiatal beiskolázására kapott lehetőséget. Kétszeri jelentke­zési határidőmódosítás ellené­re még mindig csak 260-an je­lentkeztek, és ebben hibásak a tsz-ek is. A termelőszövetkezetek nem szorgalmazzák a szakmunkás- képzést. Andornaktályán, ahol 120 hold új telepítésű szőlő van, egyetlen fiatalt sem küldenek szőlésznek. Itt említ­hetnénk még meg 35 tsz ne­vét. Egy-két gazdaság, az egri Dobó, a nagyrédei Szőlőskert, a tamaórsi Dózsa, a verpeléti Dózsa, a viszneki Béke, a gyöngyöshalászi tsz viszont minden lehetőséget megragad fiatal szakmunkások képzésére. Néhány szövetkezetünk ki­mondottan fél a fiataloktól. Mások szinte elüldözik őkét. Egyetlen példát: a megyei ta­nács illetékesei a minap fejez­ték be a vizsgálatot az egri já­rásban, azt kutatva, milyen itt a tanulóképzés. Bekölcén Bar­tók Miklós tsz-elnök minden további nélkül elbocsátott két szakmunkástanulót. Az elbo­csátás oka: a fiatalok azt me­részelték kérni az elnöktől, hogy ne csal? a trágyakihor­dással foglalkoztassa őket, ha­nem más munkával is hadd is­merkedjenek. Sok tsz-ben sajnos, hasonló­képpen foglalkoznak a szak­munkás tanulókkal és ebben a tekintetben az állami gazdasá­gok sem mindig mutatnak jó példát. Kétségtelen, hogy amíg változás nem következik be a tsz-vezetők szemléletében és gyakorlatában, addig e helyze­ten is nehéz lesz változtatni. Fejlődő mezőgazdaságunk pe­dig egyre kövelelőbben sürgeti az ésszerű változást. Fazekas István Sírokban alig láttam em­bert. Délelőtt csend ülte meg a falut, csak a jegenye levelei zizegtek, mert a szél játszott velük. A lakótelep egyik eme­leti szobájában ajtó csapódott, aztán nyugalom és csend lett ott is. A lakótelep gondnoka már a harmadik szobába nyitott be, de sehol senki. Azaz mégis. A munkásszállás 11-es szobájá­ban egy férfi fekszik az ágy­ban. Mellette nagy rádió, dél­előtti muzsika szól. De Vágner Bertalan technikus alszik. A szoba barátságtalan, két szekrény ajtaja félig nyitva, a szék karfáján ruha lóg, a szek­rény tetején, a feldobott bőrön­dök között lábasok és fazekak. Ez és a 10-es a legrendetlenebb szoba — mentegetőzik Tompa József gondnok. — Van szekrényük, de ruhá­jukat a széken hagyják. Ha az egyik nap helyre akasztga- tom, másnap újból kezdhetem. És mit csináltak az elmúlt héten is...! — az idős taka­rítónő bosszúsan legyintett, de részletes magyarázat nélkül a másik szobába sietett és bosz- szúságát a takarításba fojtotta. A vezetékes rádió helyén két szál drót csüng. A magnót kapcsolják rá. — Éjszaka azt hisszük, hogy menten leszakad a plafon. Pe­dig csak a négy technikus twisztel. Többször figyelmez­láltunk, a nők és a férfiak arányszáma diktálja így és különösebb baj ebből nincs — magyarázta a gondnok. Köz­ben beléptünk a leányszállóba és a folyosón egy gyerekkocsi állt előttem. Furcsán nézhet­tem a gondnokra. Tompa Jó­zsef előbb jót nevetett, aztán magyarázta, hogy családosak is laknak a leányszállóban. A „gyanús” gyerekkocsi Valcsák Illéséké. Amikor ideköltöztek, csak egy gyerek volt. De mindketten a gyárban dolgoz­tak, a férfi a 10-es üzemben, az asszonyka a műszaki osztá­lyon. Egyikük Domoszlóról, a másik Kisnánáról járt be a siroki gyárba, ahogy a lakás- helyzet, és a nagyszülői gye­rekfelügyelő diktálta. A kis Illés — most öthónapos — már itt született a leányszállóban. Lehet, hogy e miatt olyan hun­cut, mert a vékony közfalat rugdossa meztelen lábacskájá­val és jókat kacag hozzá. Ma­rika három éves sincsen' es mindig akkor kérdezget leg- makacsabbul valamit, amikor édesapja bonyolult matemati­kai levezetésen töpreng. A kis­lány és a fiúcska nem érti meg, hogy édesapja a műszaki egyetem harmadik évét kezdi és a napi munka, meg két gye­rek mellett egyetlen szobában* ahol a gyerekek fekhelyét, a konyhát csupán kartonfüggöny választja el a „tanteremtől”. Bizony, Valcsák Illéséknek lakás kellene. A gyerekek és a tanulás miatt. Addig is, amíg megkaphatják azt, a gyár ve­zetőségétől egy helyiséget kérnek a tanuló felnőttek. Szemben is fiatal házaspár lakik. Vermes László, tmk- lakatos és Tiszacsegéről szár­mazó felesége. — A férjem pesti. A zenét és a rendet szereti. Ha a gyári zenekar játszik, meghallgatom, amikor egy kis időm van, mint most is, takarítok. Szük­ségmegoldás ez az egyetlen szobából álló lakás, de még inkább a Bóta Lászlóiké. akiknek iker gyerekük van. Bútorra spórolunk, hogy ami­korra lakást kapunk, semmi se hiányozzék — magyarázta. Oj lakótelepet építtetett a gyár és új házak sorakoznak a faluban is, de itt-ott még a barlanglakásokat is lakják. Erről se feledkezzenek meg azok, akik autót vásárolnak, de a gyártól követelik a lakást. Dr. Fazekas László A Művelődésügyi Miniszté­rium rendeletet adott ki a kö­zépiskolai tanulók extemátusi ellátásáról. A rendelet meg­állapítja, hogy a középiskolai továbbtanulásra jelentkezők számának növekedése szüksé­gessé teszi az externátusi rend. szer bevezetését. Az externátusi ellátásban ré­szesülő tanulók családoknál laknak, s a középiskola kollé­giumában teljes napi étkezést kapnak, a tanulmányi munká­ban pedig a bentlakó tanulók­kal együtt vesznek részt. A rendelkezés szerint exter­nátusi ellátásban csakis olyan lanuló részesülhet, akinek szü­lei vagy gondviselői hem lak­nak az iskola székhelyén és akinek a tanév tartamára ma­gánháznál megfelelő szállás biztosítható. A szállás biztosí­tásában az iskolák és kollégiu­mok, illetve diákotthonok igaz­gatói, valamint a szülői mun­kaközösségek nyújtanak segít­séget. Az extemátusi ellátás­ban részesíthető tanulók szá­mát a kollégiumi tanulószoba, — menzai lehetőségek figye­lembevételével az illetékes mű­velődésügyi és tanácsi szervek állapítják meg. Az extemátusi ellátást a középiskola első osz­tályában a továbbtanulásra je­lentkezés alkalmával, a továb­bi években pedig a megelőző tanév végén a kollégium, illet, ve az iskola igazgatójától kell kérni. Az extemátusi felvételről a kollégium igazgatója az iskola igazgatójával együttesen dönt. A kérelemhez mellékelni kell a szülők vagyoni viszonyaira és az ellátatlan családtagok számára vonatkozó igazolást. Ugyancsak mellékelni kell or­vosi igazolást arról, hogy a ta­nuló nem szenved fertőző be­tegségben. Az extemátusi ellátásért fi­zetendő térítési díjjal kapcso­latban a minisztérium rendel­kezése kimondja, hogy a tanu­lókat négy kategóriába kell so­rolni: az egyes kategóriákban az alapdíj havi 50, 100, 150, illetve 250 forint. Az alap- besorolást évenként felülvizs­gálják. A kollégiumok, illetve a kö­zépiskolák igazgatói figyelem­mel kísérik az extemátusi ta­nulók körülményeit, magatar­tását a szálláshelyükön is. Eh­hez segítséget nyújtanak a szülői munkaközösségek is. A középiskolai tanulók exter" nátusd ellátásáról szóló rende­let életbe lépett. éles hangját. Először nemigen tudta ki ad: Szabiin vagy Malinovkin, mi­vel elszalasztottá beszélgetésük kez­detét s nem hallotta a rádiótávírójelek Szabiin tábornok a következőket közölte: „Atomenergiát a Perevalszk-Kizdl- tau-i építkezésen nem alkalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents