Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
Nyugati deviza hazai munka ]M egkapom azt a bet- ven dollárt, na és akkor mi van? Átlépem a ma- gyar határt és azéletszinvonalarr. rögtön száz százalékkal visszaesik — magyarázta nekikeseredve és szomorú arccal, bánatosan lecsüggesztett fejjel elutazott Párizsba. Száz százalékkal csökkent életszínvonallal. Mikor egy hónap múlva véletlenül összetalálkoztunk az utcán, legalább olyan lelkesedéssel beszélt a Szajna városának szépségeiről, mint azokról a Idsebb-nagyobb ajándékokról, amelyeket Franciaországból hozott — emlékül természetesen. Ez a kis történet, amely egyébként nap mint nap lejátszódik, ami a nyugati országokba való utazást illeti, s nem kevésbé gyakran, ami a panaszt illeti, tréfálkozásra, de egy kis közgazdasági töprengésre is bízvást adhat okot. Néhány évvel ezelőtt a kissé misztikum ködébe burkolt „nyugati útlevél” az irigység tárgya és kiválasztottság szimbóluma volt. Ma? Oda a misztikum! Nem mintha kivétel nélkül mindenki kaphatna nyugati útlevelet. Csakhogy most az útlevélhatóságok ama keveseknek nyíltan megmondják: Kérem, ön törvénybe ütköző cselekedetei miatt egyelőre nem kaphat tőlünk útlevelet. Hozzá kell tenni, hogy az is előfordult, amikor volt útlevél, de az illető nyugati ország „politikai apartheid”-je tagadta meg a vízumot. \í agyjában és egészében ’ minden magyar állampolgár utazhat és immár százezrek utaztak is Olaszországtól Angliáig, Görögországtól Svédországig, sőt más kontinens országaiba is. Alkotmány biztosította jog ez is! De jogról könnyű beszélni, ha a jog gyakorlásához nincs meg a lehetőség. S ennek egyik alappillére a deviza. Hiába az útlevél, ha nincs pénz, hiába a hatóságok intézkedése, amellyel tiszteletben tartják a magyar polgárok jogait, ha nincs miből tiszteletben tartani az utazó magyar honpolgárok erszényét. — Ugyan kérem, engedjenek csak ki, majd a többi az én dolgom! *— ezt is hallottam már nemegyszer, s aki mondta, minden bizonnyal megtalálta volna a módját, hogy odakint szerezze meg a szükséges devizát. Csakhogy a szocializmust építő Magyarország tekintélye, önérzete megengedheti-e, hogy tarhálók raja zúduljon Európára, mint valami új portyázó hadsereg, kürt, ij és buzogány helyett pálinka, szalámi-fegyverekkel, vagy hazug könnyékkel a rokonok, ismerősök zsebének „megolvasztására?” Semmiképpen sem. népgazdaság devizabevételei és -kiadásai keretein belül, az egész népgazdaság és valamennyi magyar állampolgár érdekeit figyelembe véve kellett megszabni azt a devizamennyiséget, amely már lehetővé teszi a szerény, de megfelelő lehetőségeket biztosító utazást, élménygyűjtést S nem egyeseknek, a „kiválasztottaknak”, de minden becsületes magyar állampolgárnak, aki utazni, látni akar. Sem az állam, sem az innen kiutazó dolgozó nem akar, de miért is akarna konkurrálni az A amerikai milliomosokkal? A sztriptiz-bárokba valóban drága mulatság a belépés', de a Louvre már lényegesen olcsóbb mulatság, a Claytomban ebédelni bicskanyitogató ösz- szeg, de egy-egy szerény bisztróban már reális a zsebhez mérten. Nem beszélve arról, hogy az egyéni turistautak mellett egyre több és gazdagabb programú utat szervez az Expressz, vagy az IBUSZ, ahol nincsenek devizagondok az utas számára. |VI egnyílt a világ a milliók előtt és utaztak is, utaznak is, csak Nyugatra százezrek. Nos: addig nyújtózkodjunk, ameddig a devizánk ér. A magyar ipar és mezőgazdaság exportkötelezettségeinek teijesítése, az import anyagokkal való messzemenő takarékosság, a külföldi idegenforgalom jó megszervezésé és lebonyolítása, — ez is benn van a 70 dollár értékű külföldi devizába, s ettől is függ, hogyan és milyen mértékben „emelkedik az életszínvonal” határainkon túl. Ennyi, legalább ennyi köz- gazdasági tudást el lehet várni minden külföldre utazótól! Gyurkó Géza Vizel kapnak a szomjazó földek (// víztárolók és öntözötelepek épülnek Fejlődő mezőgazdaságunk egyre belterjesebbé tételében az egyik legjelentősebb tényező: a kellő mennyiségű .víz biztosítása. — Heves megye mezőgazdaságának nagyobb része már a múltban is belterjesebb volt, mint a környező északi fekvésű megyéké. A párt és a kormány mezőgazdasági programját, a szocialista mezőgazdasáf unk belterjesebbé tételét az szak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság is támogatni kívánja és ezért, az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyásával Egerben műszaki tervezési kirendeltséget hívott életre — tájékoztat Kóta Imre kirendeltségvezető mérnök. Megtudj uk, hogy a kirendeltség tervezői elsősorban öntözőtelepek és mezőgazdasági célú víztározók tervezését végzik, sőt ezen túlmenően, áz igazgatóság kivitelezésében készülő általános vízrendezési és vízmosáskötési tervek is készülnék, illetve készülnek a jövőben. — A Tisza II. vízlépcső a megépítése után — folytatja Kóta mérnök — a füzesabonyi és hevesi járások területének nagy részén hatalmas kiterjoBefejezés előtt az aratás, kezdődik a csépi és, eke jár a kombájnok nyomában — Mezőtárkányban _Több mint kétezer hold ga bona betakarítására kellett felkészülnie a mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezet tagságának — mondja Lázár Miklós elnökhelyettes, s mindezt a nagy munkát a kiadós esőzések és egyéb gátló kőrülményék közepette kellett elvégeznünk. Szerencsénkre van hét saját aratógépünk — fűzi tovább a szót.. — A gépállomás besegített három kombájnnal, mindezeken kívül még 72 aratópárt szerveztünk a laposabb fekvésű gabonatáblák learatására. Így a gépi segítség és a jó munkaszervezés lehetővé tette, hogy az aratni való terület 80 százalékán most a hét elejére már elvégeztük az aratást. A gépek jelenleg is folyamatosán dolgoznak, vasárnap is arattak. Sokat segítettek a gjépállamási kombájnok, amelyék közel 1(\00 hóidról vágták le a gabonát. Pár nap múlva be is fejezik itt ezt a fontos munkát, és a szövetkezet három aratógép kölcsönzésével siet az egerfarmosi Aranykalász Tsz segítségére. Az aratással egy időben befejezték már a borsó cséplését is, és 200 hold b orsó termése került a magtárakba. A borsócséplésben élen járó Dózsa-brigád 50 hold termését csépelte el néhány nap alatt. A szövetkezet négy saját cséplőgépéhez négy cséplőcsapatot állított össze. Egy gép jelenleg még a kombájnbúzát tisztítja, de rövidesen már minden gép odakünn, a tanya- központokban és a gabonatáblák közepén munkához lát. Sok a csépelni való, és ez egészen a jövő hónap közepéig sok munkát ad a cséplőcsapatok tagjainak. Az idén már nem megy kárba az értékes kombájnszalma sem, mert a kombájnok után ott hálád a mozgó szalmaprés. Ez a szerkezet ügyesen összeszedi és ott nyomban, a helyszínen bálákba préseli a szalmát, amit a szövetkezet szerződésileg értékesít a Szalmacellulóz Gyárnál. A szalma- prés naponta 200 mázsa szalmát présel be elszállítható állapotba. Nemcsak a szalmaprés követi a-kombájnokat, hanem az eke is. A szövetkezet gépcsoportja hat erőgépet állított rá tarlóhániási munkák végzésére. A disztillerezést két gumikerekes gép végzi, négy DT traktor pedig szánt, ugyanakkor a trágyászóró gép is munkába állt. A felszántott terület egy részén, mintegy 60 holdnyi területen másodvetésként napraforgó került a talajba. A szövetkezet tagjainak szorgalmát, fáradozásét az idei nyáron jó termésátlag kárpótolja majd. Cs. I. — HATVAN ESZTENDEJE — 1904. július 15-én —, hogy Bademweilerben tüdővészben elhunyt Anton Pav- lovics Csehov, a rövid elbeszélés és a dráma nagy mestere. Krónikánkban, a nagy realisták hagyományainak folytatójára emlékezünk, alti nyomorúságos ifjúkor után orvos lett, hogy azután örökre összeházasodjon1 élete nagy szerelmével: az irodalommal ... Mint említettük, eredetileg orvosnak készült. Csak azért kezdett írni, hogy pénzt keressen, hogy folytathaissa tanulmányait és támogathassa családját Első írásai egy élc- lapban jelentek meg Antosa Csehonte név alatt. Hogy a mindennapi kenyeret előteremts^, kénytelen volt naponta egy-egy történetet megírni. Idővel több éic- lapba is dolgozott, és szerkesztői valamennyien azt kifogásolták, hogy Csehov írásai hosszabbak a kelletténél. Az egyik szerkesztő meg is jegyezte: — Hja, barátom, maga egyre nyúlik, a tárcája megint 250 sor lett, nekünk pedig kizárólag 200 soros írások kellenek. CSEHOVOT soronként fizették. Kapott soronként ösz- szesen öt kopejkát. Mikor először fizették meg írásait felemelt tiszteletdíjjal, azaz hét kopejkával, nagy örömében az egész szerkesztőséget megvendégelte. A Hatvani Konzervgyárban naponta 80—90 ezer üveget töltenek meg zöldség- és gyümölcsfélével. Ezekben a napokban borsót és zöldbabot konzerválnak. Képünkön a töltő- és csomagolóbrigádot látjuk munka közben. (Foto: Kiss Béla) Csehov Első honoráriumából élő kacsát vett, s az úton hazafelé meg-meghúzigálta a tollát, hogy a kacsa minél hangosabban hápogjon, — Hadd tudja meg mindenki — mondta büszkén —, hogy mi is eszünk kacsát! Azzal kapcsolatban, hogy orvosként kezdte pályáját, Csehov egyszer megjegyezte: — Az orvostudomány nekem törvényes feleségem, az irodalom a szeretőm. Egyszer meglátogatta Cse- hovot írótársa, Korolenko. Beszélgetés közben a házigazda ezzel a kérdéssel fordult vendégéhez: — Tudja-e, hogyan’ írom rövidebb elbeszéléseimet? ... No®, ide figyeljen! EZZEL az asztalra nézett. Kézbe vette az első tárgyat, amelyet megpillantott — a hamutartó volt —, és Korolenko elé tette: — Ha tetszik, holnapra megírom az elbeszélést... Címe: „A hamutartó”. S a kézbe vett hamutartó fölött Csehov derűs szemében kalandok kezdtek el bonyolódni ... ★ Csehovhoz elmentek a városka előkelő hölgyed, akik désű öntöző gazdaságok alakulnak ki és válnak az ország mezőgazdasági kincsesbányájává. Kétségtelenül, a kialakítandó öntözőcsatorna-hálózat úgynevezett „mellékfürt”-jeinek tervezési munkáit is az egri kirendeltség végzi. Igen nagy gondot fordít mezőgazdáságunk a hegyvidéki termelés fokozottabb emelésére. Itt elsősorban az öntözéses gazdálkodás kihasználásában jelentkező termésfokozó hatás jöhet számításba. — Az öntözési igény és kedv Heves megyében rohamosan növekszik, annak mérve jelenleg is több ezer katasztrális holdra rúg és kielégítése csakis tározók építése útján lehetséges. —■ Hallhatnánk néhány példát? — Konkréten jelentkezik ez az igény a Gyöngyös vidéki termelőszövetkezetekben, a Tama- és a Laskó-völgyi nagyüzemek szőlő, gyümölcs és kertészeti öntözései, a szajlai, az egerszalóM és kerecsenéi tározóból várják a vizet. Az Eger-vödgyi öntözőrendszer krónikus vízhiányát csak az építendő mónoslbóli tározó csökkenti. Az egyre újabb és újabb tározók építésének igénye igen komoly feladatokat ró az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságra, mindenekelőtt műszaki tervezési vonatkozásban és ezt a sürgető és jelentős igényt elégíti ki a közelmúltban megszervezett egri kirendeltség. Beszélgetés közben felfedezem az egyik tervezőasztal on az egerszalódci Vörös Csillag Tsz részére készült terveik dokumentációját. Belelapozok. Az olajkutató fúrás révén percenként feltörő 1600 liter 40 fokos meleg vízzel 32 hold válik majd öntözhetővé a terveik kivitelezése nyomán. A beszélgetés során megtudjuk, hogy egy ecsédi tározóról már megtörténtek az első tárgyalások. Az egri kirendeltség fiatal, agilis vezetője felvette a kapt csőlátót a Hazafias Népfronté tál s az akcióbizottságon keresztül vállalják, hogy Heves megye területén vízügyi kérdésekben, megkeresés esetén, társadalmi munkában szaktanán csőt adnak. Ennek keretében nyújtott segítséget az új egri kirendeltség, a Pétervásári Járási Tanács mezőgazdasági osztályának felkérésére, a Pétervására környéki belvízrendezéshez, De az egriek is igényelték már a műszaki tervezési kirendeltség szakembereinek társadalmi segítő munkáját. Egy olajfúrás nyomán feltört meleg víz kihasználására adnak egy állami gazdaságnak tanácsokat. — Milyen problémák mutatkoztak a kirendeltség munkájában? — Súlyos középkáderhiány- nyal küzdünk — mondja Kóta Imre. — Bizony szívesen vennénk néhány technikus jelentkezését! — Mik a jövő terved? — A jelenleg 15 fővel dolgozó kirendeltség hamarosan 60 főre fut fel s e szám kifejezően jelzi a reá háruló komoly feladatúikat. Befejezésikor megtudjuk^ hogy az illetékesek foglalkoznak azzal a gondolattal 1% hogy néhány év múlva Egerben szakaszmérnökség alakul, amely vízügyi hatósági és igazgatási féladatoíkat lesi hivatva ellátni. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság egri műszaki tervezési kirendeltsége jó munkája nyomán tovább gazdagodik mezőgazdaságunk. Az éltető vízhez jutott szomjas főietek gazdag terméssel hálálják majd meg a beléfektetett munkát, igyekezetei és pénzt. A több gyümölcsben és zöldségben pedig benne lesz az egri tervezők jó munkája is. Sugár István Gordiuszi csomó nélkül Mégsem lesz kéthónapos tanév Gyöngyösön nőegyletet alapítottak, és ünnepélyesen felkérték az írót, hogy a legközelebbi összejövetelükön olvasson fel valamit új írásaiból. A hölgyeknek nem mondott sem igent, sem nemet. Sürgős munkáira hivatkozott udvariasan, és azt ígérte, ha lesz ideje, megjelenik a nőegyleti gyűlésen. A hölgyek köszönettel fogadták az ígéretet, és egy grófné mindjárt az időszerű kérdésekről kezdett beszélgetni az íróval. — Mit gondol ön — kérdezte tőle —, hogyan végződhetik a török—görög háború? Csehov már szerette volna házon kívül látni a nőegyleti hölgyeket, de azért türelmesen válaszolt: — Békével. A grófné tovább kíváncsiskodott: — És mondja, kik győznek a háborúban? Az író tömören felelt: — Az erősebbek! a kíváncsi hölgy csak nem adta meg magát: — No, és kik az erősebbek? — Akik jobban táplálkoznak — szögezte le Csehov, mire a nőegyleti hölgyek felhúzták az orrukat, és többet Kezdetben úgy látszott, hogy a gordiuszi csomó egyszerűbb feladatot jelentett annak idején. Ugyanis a gyöngyösi II. sz. Általános Iskola tatarozását a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat csak október 1. és április 30. közötti időre tudta beütemezni, azaz: a tanulók csupán két hónapot jártak volna iskolába. Ez volt az álláspont június elején. És most mi a helyzet? Az iskola külső képe ma is látszólag változatlan. Az alanem kérték fel felolvasásra az írót ★ Tyelesov Egy író feljegyzései című könyvében Csehov- val kapcsolatban a következő kis epizódot örökítette meg Korrektúrában olvastuk Csehov új novelláját: A menyasszonyt, Csehov megkérdezett: — Nos? Hógy tetszik? őszintén kellett felelnem: — A lányok, Anton Pavlo- vies, ném így készülnek a forradalomra. És az olyanoknak, mint az ön Nágyája is, nem sok részük lesz a forradalomban. Az író figyelmesen, szinte szigorú szemmel nézett rám: — A forradalomhoz különböző utakon érkezhetik él az ember. ★ Csehov halálának negyvenedik évfordulója alkalmából Shaw á következőket írta: — AZ EURÓPAI drámaíróknak, Ibsen követőinek csillagképében Csehov mint az egyik legfényesebb csillag ragyog, egy sorban Tolsztojjal és Turgenyewel. Már érett alkotó koromban is lenyűgöztek a szociális munkával nem foglalkozó, kulturált semmittevők mihasznaságá- nak témáját feldolgozó változatok. Csehov hatása alatt írtam ugyanerről a témáról A megtört szívek háza című darabomat. Révész Tibor posabb vizsgálat után derül csak ki, hogy az emeleti ablakokat már kicserélték. Bent az udvaron viszont az építőmunka szokásos tartozékai bizonyítják, hogy teljes erővel folyik a tatarozás. A különböző anyagok kupacai mellett már állványdeszkák is találhatók* zümmögve dolgozik a daru, amelyet kezelője a sóderhalmon hányát fekve, egy téglaszállító targonca árnyékában irányít. Idilli kép. Az emeleti ablakban segédmunkáslány várja a cementlapokat szállító rácsos kosarat. A folyosón és a tantermekben Farkas János tíztagú brigádja végzi a kőművesmunkákat. Bizony, a régi vakolat nem tűnt olyan rossznak, mint ahogy az a későbbiek során, kiderült. Az 5—25 százalékos tatarozás helyett több helyen teljes felújításra volt szükség. De már elkészült a beton alj- padozat is, az úgynevezett nyílászáró szexkezetek a helyükön vannak, hétfőtől kezdve két kőműves a folyosó mozaiklap- pal való burkolásához foghat hozzá, három pedig az épület külső tatarozását kezdheti el. Akár már jöhetnek is a fes- tők-mázolók és a parkettások. — Augusztus 20-ra a belső munkákkal végzünk, így számítjuk — adott felvilágosítást érdeklődésünkre Szánthó János építésvezető. — Az új iskolai év megkezdésének semmi akadálya nem lesz. A biztató és határozott ígéret megnyugtató. Nagy János művezető pedig a következőket mondotta: — A kőművesmunkákkal -nég ebben a hónapban készen leszünk. Igen, úgy értettem, hogy kívül-belül egyaránt. A pillanatnyi helyzet tehát biztató, és azt igazolja: az a goi-diuszi csomó nálunk már megoldható — ha van hozzá akarat.-<gmf) rMPUm@i 3 1964. július 15., szerda
