Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

Tízezer ember, közel ezer kultúrmunkás, jó hangulat, gazdag program a hevesi szövetkezeti napokon Két kórus barátsága Az egri dalosünnep első na­pi műsora után a MÉSZÖV I baráti beszélgetésre látta ven­dégül a Budapesti Telefongyár és a füzesabonyi földműves­szövetkezet Erkel Ferenc kó­rusának tagjait. A kitűnő képességű fővárosi kórus rögtönzött hangversenyt adott, amire a füzesabonyiak t válaszoltak. A beszélgetés eredményeképpen megállapod­tak abban, hogy a két kórus előbb Füzesabonyban, majd Budapesten ad közös hangver­senyt a barátság elmélyítése, a i tapasztalatok gyarapítása, a fő- | városi és vidéki kórusélet kö­zelebb hozása érdekében. A füzesabonyi fmsz dicséret­re méltóan támogatja ezt a kezdeményezést, s minden va­lószínűség szerint más ének­karok számára is nyílna ilyen jó lehetőség. (— váry) FűsaserüsleU vagy italbolt ? A Széchenyi u. 61. számú házban lévő fűszeráruda kör­nyéke gyakran rosszhírü kocsma benyomását kelti. Ré­szeg állapotban levő embe­rek állnak, ülnek a falhoz tá­maszkodva és üvegből isz- szák a sört. vagy az egyéb szeszesitalt. Mellettük a föl­dön szanaszét szórt üvegku­pakok. Ha elfogyott az ital. visszaviszik az üzletbe az üres üveget, az újabb üveg Hallal ismét visszatérnek az utcára. Látványuk enyhén szólva sszataszító. Enyhén szólva, vert az utcai, söntés illusztris vendégei erősebb kifejezése­ket is megérdemelnének­A tanácsi szervek, a ven­déglátóipari vállalatok, or­szágszerte igyekeznek meg­szüntetni a talponállókat. He­lyüket kisvendéglők, Ízlése­sen berendezett borkóstolók foglalják el. hogy étel-ital szolgáltatásaikon felül a ven­dégek esztétikai érzékét is kielégítsek: bosszantó tehát, hogy egyesek mindezt sem­mibe véve nap nap után bot- ránkoztatják nemcsak a hely­beli lakosságot, de az idege­neket is, akik vendégként a városba érkeznek. A bolt személyzete tehetetlen ezek­kel az emberekkel szemben, hiszen a vásárolt italt szabá­lyosan kifizetik és elviszik. Egyiküknek sincsen az arcá­ra írva, hogy az utcán óhajt­ja elfogyasztani. Jogi szem­pontból nézve sem lehet kor­látozni valakit abban, hogy az utcán igyék, de ha más mód nincsen, talán megolda­ná az utcai „italbolt” prob­lémáját ha a 114-es fűszer- áruda egy időre megszüntet­né a szeszes italok árusítását, s csak akkor folytatná újra, mikor a „törzsvendégek” már az utcánál alkalmasabb he­lyét találtak igényeik kielé­gítésére.- ffV ­A cél: több áru és korszerű üzletek A város és a vidék gondja — Zöldség és gyümölcs A tervekkel nincs hiba zöldségboltot, építettek pavi­lont Nagyrédén, Gyöngyössoly- moson pedig megkezdték az építését, Sólymoson még új presszót is létesítenek büfé­árukkal, és csupán erre 400 000 forintot használnak fel. Majd­nem ugyanilyen összeget for­dítanak az előbbieken kívül a kisebb beruházásokra is. Ugyanakkor a következő éri fejlesztésről is tárgyalnak már. Érdemes ezek közül a másfél millió forintba kerülő sástól kisvendéglőt megemlíteni, de kisvendéglőt akarnak nyitni Gyöngyösön is az autóbusz­pályaudvarnál, modern ABC- rendszerű üzletet terveznek a Hatvani utca és a Felszabadu­lás útja találkozásához, Gyön- gyössolymoson élelmiszer- és háztartási bolt, Nagyrédén új büfé, Vécsett pedig az önki- szolgáló rendszerű élelmiszer- és háztartási bolt mellett még egy zöldségüzlet létesítését is szükségesnek tartják. Ezek a tervek. A végső szót természe­tesen a felettes szervek mond­ják majd ki. fl tsz és a földszöv Érthető, ha a termelőszövet­kezetek igyekeznek minél több . jövedelmet biztosítani maguk­nak. Ilyen meggondolásból nyitott termékei egy részének saját elárusító helyet a gyön­gyöshalászi és a gyöngyösoro- szi termelőszövetkezet is. En­nek a megoldásnak azonban hátránya is van. A termelő­szövetkezet nem tud minden zöldségféléből és gyümölcsből folyamatos ellátást biztosítani. Előfordul, hogy ki sem nyitja üzletét napokig. Mi következik ebből? A lakosságnak sokkal kedve­zőbb volna, ha ezekben a hely­ségekben az áruellátás gondját a földművesszövetkezetnek ad­nák át. Több áru és kevesebb bosszúság származna belőle. De az értékesítéssel is keve­sebb gondja lenne a termelő- szövetkezetnek. ★ A Gyöngyös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet jól startolt az idén. Első negyed­évi tervét a kiskereskedelmi vonatkozásban több mint 14, a vendéglátói feladatok vonatko­zásában pedig közel 9 száza­lékkal teljesítette túl. Sőt, a féléves tervteljesítéssel sincs baj. Nyugodtan mondhatjuk: körültekintő, eredményes mun­ka jellemzi a tevékenységüket. (g. molnár) MPBJSAG 3 1964. július 7., ked4 ségtermelő gyöngyösi Dimit­rov Tsz termékeit közvetlenül a MÉK-nek adja át, a gyön­gyöshalászi tsz pedig saját ma­ga árusítja azt. Az áruellátás­nak tehát különböző áttételei vannak. A döccenők is gyakran ebből származnak. Mert előfordul az is, hogy a felkínált árut a földművesszö­vetkezet esetleg nem tudja át­venni. Legfeljebb egy nap ké­séssel. Ennek egyik oka lehet az, hogy a MÉK sem képes fo­gadni az árut. Ugyanis 48 órás kötelező előre-jelentés köti meg a felvásárlókat. Éppen az áru elhelyezésének biztonsága követeli meg ezt a megkötött­séget, amit a termelők nem mindig vesznek figyelembe. Következménye pedig az lehet, hogy mázsaszám áll a paradi­csom és a paprika, de a gyü­mölcs is a ládákban, és még jó, ha a végén nem kell az árokba önteni. Hogy egy kis rugalmasság nem ártana? Igen ám, de ki tudja a kereslet ingadozását előre kiszámítani? Bővül az üzlethálózat Mert ez is cél: minél kor­szerűbb üzletekben kínálni a minél bővebb választékot. En­nek keretében újítják fel Gyöngyösön még ebben az év­ben a Kossuth Lajos utcai napos volt. Egyedül járt-kelt a lakásban. 'Egyedül volt, s egy új érzés éledt a szívében. Tü­relmetlenül várta a férjét. Zol­tánt beléptekor csókkal fogad­ta. Házasságuk óta először. A nyárra tervezgettek. Kül­földi út, tengerpart szerepelt vágyaik között. Együtt utazni a gyerekekkel, megértésben, boldogan. S most talán mindennek vé­ge. Zoltán már régebben pa­naszkodik a szemére, de egyre húzták-halasztották a dolgot. Egyik reggel férje rémülten szólt: — Nem látok! ★ TTí. Mozdulatlanul, gondo- latai súlya altt. S talán az ajtó mögött már eldőlt fér­je sorsa. Nagynéniének szavait pergeti az emlékezés: „Alig fél éve vagytok együtt. Válj el Zoltántól. Mindig mondtam,' hogy nem hozzád való. Csak nem dajkálod, ki tudja meddig, ha megvakul?” Nyílik az ajtó, a főorvos hangját hallja: — Figyelmeztettem, asszo­nyom, hogy készüljön el a leg- roszabbra is ... Feláll. Agyában nénje sza­vai visszhangzanak. Gépiesen nyúl a táskáért, fáradt léptei a kijáratot keresik. Keze már a kilincsen remeg, amikor meg­jelenik a műtő ajtajában egy ápolónőre támaszkodva férje. Szeméi vastag kötés borítja, tétován lépdel, szabad kezé­vel az érdes falat tapogatja. Az asszony ujjai eleresztik a táskát, a lassan távolodók után siet. Belekarol férjébe, s szótlanul fordulnak be a kór­terem ajtaján. Olasz István ; Olykor elégedetlenkednek a háziasszonyok: kevés a burgo­nya, a zöldbab sem elegendő mindig, de a gyümölcsválasz­ték is lehetne jobb. Ha süt a nap, a szárazságra hivatko- \ zunk, ha csapadékosabb az idő, * akkor a sok esőre. Helytállóak ■ ezek az indokok? Milyen kilá- ' tásaink vannak az év hátra- 1 levő részében? Csak egyetlen érdekelt felet, , a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetet ke- | restünk fel, ahol a vezetőktől kértünk választ a kérdé- . seinkre. flz áruellátásról Burgonya, zöldbab és meggy nincs annyi, mint amennyit keresnek belőlük a vevők az üzletekben. Cseresznyéből több mint tizennégy vagonnal keve­sebbet tudtak felvásárolni a tervezettnél, de előreláthatólag a kajszibarack mennyisége sem éri majd el az elképzelt közel kilencven vagont Ezek ellené­re úgy számítják, hogy a mint­egy hétszáa, vagonos felvásár­lási tervüket összmennyiségé- ben teljesíteni tudják. Természetesen a földműves­szövetkezet nem képes minden zöldség- és gyümölcsfélét ön­maga felvásárolni, az áruféle­ségek egy részét a MÉK-től kapja. A másik dolog: a zöld­pádon nyok kíváncsian várták az új ember érkezését. A magas; sze­müveges férfi kezdettől fogva otthonosan mozgott közöttük. Mellette többször megállt, s hosszan figyelte, ahogy fürge ujjai között futtatja a vékony fehér fonalat. Eleinte zavarta ez a megkülönböztető figyelem, a háta mögött egyre gyakrab­ban, teljesen egyértelműen összesúgtak az asszonyok. Szombat volt. Igen jól em­lékszik, szombat. A délelőtti műszakban dolgozott, s az üzem kapuján kilépve boldo­gan fürdette meg arcát a nyár vakító, meleget árasztó napfényében. Kényelmes lép­tekkel indult el a közeli cse­megébe bevásárolni. Már a sa­rokhoz ért, amikor fülét egyenletes kopogás ütötte meg. Követik. Nézett hátra. A férfi utolérte. Az új művezető szin­te nem is kérte, hanem kije­lentette: — Elkísérem. Váltakozó érzések, összeku­szált gondolatok foglalkoztat­ták az első séta után. Három hónap múlva nem érte váratlanul, amikor a fér­fi csendesen megjegyezte: — Legyen a feleségem .. . Mégis, hevesen tiltakozott: — Két nagy gyerekem van. Maga még nem próbálta a há­zasságot. Találhat mást is. Szo­ba-konyhában élek a gyerekek­kel ... Alig fel évvel később ismét feleség lett. Újból mosta a fér­fiingeket, éjszakánként ketten feküdtek az ágyban. Néhány hete történt. Szabad­Gyula énekszámai mellett fel­vonultak a fővárosi maneke- nek bemutatásában a legújabb nyári kompozíciók. Érdekessé­ge volt a divatbemutatónak, hqgy először hoztak fürdőruhát falusi bemutatóra, de mindenki méltányosnak ta­lálta, hogy éppen Hevesen kezdték ezt meg, hiszen a köz­ség fejlődő strandjával a leg­jobb úton halad ahhoz, hogy fürdőhellyé váljék. Míg peregtek a műsorszá­mok, a községi pártszervezet nagytermében Havellant Fe­renc fogadást adott a megje­lent vendégek tiszteletére. Délután a földművesszövet- kezetekben dolgozó kultúr- miunkások számára osztotta ki az oklevelet és a pénzjutalmat Havellant Ferenc. Este Túl a Tiszán mandulái a virágzik címmel a legjobb szövetkezeti csoportok adtaik műsort. Itt tapsolhatott a kö­zönség a gyöngyösi Kékes Ét­terem és a szihalmi földmű­vesszövetkezet jó felfogásban játszó tánczenekarámak, s a he­vesi népi zenekar előadásaiban Hevesi József hevesi dalszerző népdalcsotorának. Az istenme- zeji citeraegyüttest, az isten- mezeji, kömlői és füzesabonyi földművesszövetkezeti énekka­rokat is örömmel, nagy tapssal fogadta a közönség. Mire este lett, az égre piros, sárga, kék, fehér rakéták repültek s a több felől szóló muzsika táncba hívta a fiatalokat. A KISZ- székházban könyvbálon' szóra­koztak, míg a szövetkezeti kis­vendéglőbein az idősebbek gyűl­tek össze. Éjfél körül elzúgtak az utol­só autóbuszok, s minden rész­vevő azzal a kellemes érzéssel ment haza, hogy egy év múlva a megye valamelyik községé­ben vagy városában ismét ta­lálkozva felidézhetik a két nap gazdag eseményeit. ★ A szombat esti, III. Reményi Ede népzenei fesztivál értéke­lésére későbbi lapszámunkban visszatérünk. Cs. Adám Éva Fehér A körzeti orvosnál, annak fejcsóválásábói már nem sok jóra lehetett következtetni: — Miért csak most jöttek? Hiszen ez az ember már alig lát. Nehéz eset. Nagyon nehéz... S most itt ülnek a fertőtle­nítő szagú folyosón, körülöttük orvosok, ápolónők cipői kopog­nak a kövön. A műtő ajtaja gyakran nyílik;, sorra nyeli el a fehér köpenyeseket. Széles, sárga pecsétgyűrűs kéz nyugszik a vállán. A főor- : vos nyugtatja az asszonyt: — Megpróbáljuk. Talán si­kerül. De készüljön el a leg­rosszabbra is. Könnyelműség : volt ennyire elhanyagolni férje ; szemét. Nyugodjék meg asszo­nyom. Mögöttük lépdel, amikor az : orvos férjét vezetve belép a < műtőbe. Sok-sok fehér köpe- ; nyest lát, s aztán visszaroskad a meredek támlájú, kényelmet- ■ len padra. A z ősszel múlt harminc ** éves. De mindenki többnek mondja. Nem is csoda, * hiszen tizennyolc évesen már asszony volt, s mikor három év múlva elváltak, két kislánya i eltartását vállalta. Volt férje : másik asszonyt vitt lakásukba, s ő visszaköltözött a gyerekek­kel anyjához. Soha nem pa­naszkodott, szeretett dolgozni. Anyja néhány hónap múlva ; meghalt. Látogatóba ment a ] szomszéd utcába. Élettelenül ! hozták haza. Egy autó ütötte el. Gyorsan teltek az évek, Ma­rika és Éva már iskolába jár- : lak. Az üzemben csoportja új ; művezetőt kapott. Az asszo­egész éves kulturális munká­juk eredményét a nagy közön­ségnek is bemutassák. Közel négy órán át zúgott a taps, újrázott a hall­gatóság, s ha voltak is gyen­gébben szereplő együttesek, azért a találkozóra a színvo­nalas válogatás, a nivós műsor volt jellemző. Különösen érde­kes volt az ecsédi fmsz és tsz közös legóny-tánccsoportjának és az öregek csoportjának han­gulatos táncprodukciója. Több­ször léptek színpadra a nova- jiak, s táncuk azt mutatja, hogy jó irányban fejlődik a tavaly még kezdőszámban me­nő csoport. Az egri I. iskola úttörő iskolaszövetkezeti cso­portja ismét megérdemelt si­kert aratott. A délelőtti műsorban külön meg kell emlékeznünk a gyön­gyösi szövetkezeti irodalmi színpad vidám műsoráról. A kezdeményezés dicsérendő és követendő. Eddig szinte meg­szoktuk, hogy az irodalmi szín­padokon csak értelmiségi vagy diák szereplőkkel találkozunk. Papp Miklós irányítása nyo­mán jól induló mozgalommal találkoztunk. Annál is inkább fel kell figyelni a szövetkezeti irodalmi színpadok megalaku­lásának lehetőségedre, mert a szövetkezeti rendezvényeknek most még az a jellemzője, hogy főleg ének, zene és tánc teszi a zömét, s csupán egy két sza­valattal talál kozh atunk. 105 ezer tagja van a megyében a szövetkezeteknek, így feltehető, hogy néhány jó csoportot hoz­záértő, irodalommal és rende­zéssel szívesen foglalkozó pe­dagógus ki tud alakítani. A reggeli borongós hangulat délre teljesen elmúlt. A sát­rak között színesen kavargóit a több mint tízezer ember. Sé­tálgattak az árnyas utakon, re­pültek a hinták, kedves hang­zavarral keringett a ringlispíl a szereplő tánczenekarok hol itt, hol ott ütötték fel táboru­kat, s a fiatalok alkalmi tánc­mulatsággal szórakoztatták saját magukat és a sétálókat. Az ellátás bőséges volt, min­denki jóllakhatott, megkóstol­hatta a megye márkás borait, s a hangulat a délutáni elő­adásra már úgy alakult, hogy minden fellépő csoport, de a divatbemutató is ebben a ked­ves, vidám légkörben zajlott le. Dr. Hegedűs József konfe- rálása, Ákos Stefi és Kárpáti A z asszony zavartan, s izgatottan forgatta ‘ a kezében a sovány papírlapot, időnként beljebb tolta a pad alól kákandikáló, szürkére ko­pott bőr aktatáskát. Férje, a fehérre festett kórházi pádon, egykedvűen ült mellette, te­kintette a poros ablakon túl kalandozott. Az asszonynak nem sokat mondott a fakó, kék tintával papírra vetett szó: szürkehályog. Néha lopva férjére nézett, de nem akarta azt szavaival ki­zökkenteni a hallgatásból. Pe­dig a férfi csak látszólag volt nyugodt: „Mi lesz velem? Mi esz velünk? Elvesztem sze­mem világát? Vagy még nem késő?” — kínozták a félelem [akasztotta kérdések. Az asz- szony agya is hasonló gondola­toktól volt terhes: „Két gyere­kem van. Fel tudom-e őket majd egyedül nevelni? Lesz-e erőm még egy tehetetlen em­ber ápolására is?” — Kérem a beutalót — lé­pett k,i a főorvos szobájának ajtaján egy fehér köpenyes nő­vér. Az asszony idegességében először elejtette a papírt, s ahogy gyors mozdulattal fel­markolta a hideg kőkockákról, az összegyűrődött. — Szürkehályog ... szürke- hályog ... — hangzott el több szájból a szó, hogy a papírlap a szobában kézről kézre járt. \z orvosok hanghordózásába némi sajnálattal vegyes izga­lom, féltés, s lemondás is ve­gyült. A főorvos öregesen higgadt hangja nem hagyott sok időt a gondolkodásra: — Kaposi és Maros kollégák, Mária, Ilonka és Eszter nővé­rek öltözzenek be. Félóra múl­va kezdünk... Vasárnap délelőtt került so: a nemzetközi szövetkezeti na­pok megyei , rendezvény-soro­zatának hevesi ünnepi nagy­gyűlésére. A kultúrházban rendezett ün. népség diszelnökségében he­lyet foglaltak: Tamás László a megyei pártbizottság titkára Csuhaj Ferenc, a megyei ta­nács vb-elnöke, Havellant Fe­renc a MÉSZÖV elnöke, Kar­nis Pál, a KISZÖV elnöke, Zó- rád Endre, a Heves megyei Háziipari Szövetkezet elnöke, Sályi János, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Trezsc- nyik Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára, vala­mint a mezőgazdasági, a kis­ipari és takarékszövetkezetek képviselői. Havellant Ferenc megnyitó szavai után Tamás László, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Rövid történeti áttekintést adott a szövetkezeti mozgalom nemzetközi és hazai fejlődésé­ről, részletesen értékelte az elmúlt tizenkilenc esztendő eredményeit, hiányosságait, majd ezeket mondotta: — A termelőszövetkezetek, a a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek gazdasá­gi, politikai tevékenysége szo­rosan kapcsolódik egymáshoz és különböző módon a lakosság ügyeit szolgálják. Amíg a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek áruit a föltí- művesszövetkezeteken keresz­tül értékesítik, a földműves- szövetkezeteknek fő feladata az, hogy jó minőségi áruval, iparcikkekkel, felszerelésekkel lássák él a tsz-eket és azok tagjait. Ezt a kapcsolatot to­vább kell szélesíteni, mert a termelés és értékesítés előtt álló még nagyobb feladatokat a jövőben csak igy tudjuk megvalósítani. E testvérszovet- kezetek jó kapcsolatának tud­ható be, hogy az elmúlt évben csak gyümölcsfélékből 7,950 vagont vásároltak fel a föld­művesszövetkezeti szervek. Ez mintegy 2 600 vagonnal több, mint az elmúlt években felvá­sárolt legnagyobb mennyiség. A továbbiakban az egyes szövetkezetek egymásra utalt­ságáról, a SZÖVOSZ V. kong­resszusa által megszabott fel­adatokról beszélt. Majd a föld­művesszövetkezetek legfonto­sabb munkaterületeinek fela­datait emelte ki, amelyek mind összefüggnek a dolgozo parasztság életszínvonalának, ellátásának egyenletes emelé­sével. A kisipari termelőszövefke- zetékkél foglalkozva a követ­kezőket mondotta: — A lakosság érdekében te­vékenykedő kisipari termelő­szövetkezeti mozgalom, me­gyénkben 16 éves múltra te­kint vissza. A jelenleg működő 31 ktsz-nek körülbelül 4 ezer tagja van. Ezek a szövetkeze­tek is népgazdaságunk szerves részei. A múlt évben termelésük ösz- szességében meghaladta a 283 millió forintot. Nagy ered­ményként könyvelhető el, hogy kisipari szövetkezeteinkben a szolgáltatás javulása mind mennyiségileg, mind minőségi­leg megváltozott. Befejezésül a következőket mondotta: — Mélységes meggyőződé­seink, hogy a még meglévő ki­búvók ellenére a magyar szö­vetkezeti mozgalom is felvé­telt nyer a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Ne­künk pedig, magyar szövetke­zőknek, azon kell fáradoznunk, hogy eddigi eredményeinket fo­kozva, tagjaink megelégedésé­re tovább erősítsük szövetke­zeteink politikai és gazdasági alapjait és elősegítsük tagjaik és ezzel együtt egész tár­sadalmunk további gazdasági és kulturális felemelkedését! Az ünnepi naggyűlés után megkezdődött a színes, érdekes kulturális műsor délelőtti programja. A zenekarok, tánc­csoportok, szavalok egymásnak •dták át a pódiumot, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents