Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

fiz fiÁSZ- értekezlet után Moszkva (taszsz): A Szovjet»?kaja Rosszijában kedden Gonyoipnszkl j kom­mentálja az Amerikai Álla­mok Szeivezete külügyminisz­teri tanácsának Washington­ban befejeződött értekezletét. Emlékeztet rá, hogy az érte­kezlet — az Egyesült Államok nyomására — több Kuba-elle- nes határozatot hozott. S rá­mutat: az Amerikai Államok Szervezete ezzel ismét meg­mutatta, hogy egyetlen célt követ: fenntartani az amerikai monopóliumok uralmát,' fé­kezni a latin-amerikai népek fejlődését és a hóhér szere­pét betölteni mindazokkal szemben, akik fel akarnak szabadulni az amerikai impe­rializmus igája alól. A Kuba-ellenes komédia szervezői már jóval az ülés­szak megkezdése előtt biztosra vették, hogy könnyűszerrel összeszedik a szükséges két­harmados többséget. Ez azon­ban sókkal bonyolultabb volt, mint vériák. Mexikó, Chile, Uruguay és Bolívia a Kuba- ellenes „szankciók” ellen sza­vazott. Argentína pedig tar­tózkodott a szavazástól, ny­modon nem sikerült elérni azt az egységet, amelyet olyany- nyira sürgetett az Egyesült Államok. Meg kellett eléged­nie a kompromisszumos dön­tésekkel. A kommentátor megállapít­ja, hogy Washington akciója általános felháborodást keltett Latin-Amerikában. (MTI) Jelentés az Egyesült államokból bulbrigght könyve, Ball sajtóértehexlele, Johnson instrukció fa WASHINGTON (AP, Reuter): A mind élénkebbé váló ame­rikai választási kampányban most három amerikai kor- mányférfi is hallatta hangját. Fulbright szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának el­nöke „Régi mítoszok és új rea­litások” címmel könyvet jelen­tetett meg. A szenátor hang­súlyozza, hogy az Egyesült Államoknak túl kell tennie magát a „hidegháborús gondol­kodásmódon.” Fulbright könyvében felso­rolja az Egyesült Államok különböző politikai problémá­it. Kubával kapcsolatban megállapítja, hogy az amerikai politika újjáértékelésére van szükség. A jelenlegi kubai rendszer — írja — ,.kínos és kényelmetlen” az Egyesült Ál­lamok számára, de nem jelent tűrhetetlen veszélyt. A pana­mai kérdésről szólva ezt írja: az amerikaiaknak le kell ten­niük arról a hitről, hogy a kis országgal való nézeteltérésük a bátorság és az eltökéltség próbája és el kell fogadniok az 1903-as szerződés felülvizsgá­lását. Ugyanakkor Fulbright továbbra is síkra száll a dél­vietnami kormányzat minden ''""vei történő támogatása mel­lett. Rendkívül érdekes Fulbright szenátor véleménye Kínáról. ESEMÉNYEK — KV\\\\\\\V\\\\\\\\V\^^^ MOSZKVA (MTI): Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden fogadta Lothar Bolzot, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettesét és külügyminiszte­rét. A baráti légkörben lefolyt beszélgetés során a két felet érdeklő kérdéseket vitatták meg. TAJPEJ (Reuter): Három C—46 típusú esang­Sajsekista szállítórepülőgép Tajvan szigetén egy hegycsúcs­nak repült és lezuhant. A gé­pek hat-hat főnyi személyzete életét vesztette. A három szál­lítógép gyakorló repülésre in­dult a hegyek közé. LINZ (AFP): Egy esküvői ebéd 25 vendé­gét hétfőn kórházba szállítot­ták Ausztriában. A két héttel ezelőtti vendéglői lakomán a jelek szerint könnyebb tífuszt — fertőzést kaptak. A vendég­lőt vesztegzár alá helyezték. MOSZKVA (MTI): Kedden délelőtt a moszkvai Dinamó stadionban szovjet és magyar szakemberek jelenlé­tében megtörtént a 11 ezer égős magyar gyártmányú ered­ményhirdető tábla átadása. A teljesen táwezérlésű, klímaálló berendezés cirill-, latin-, és arabbetűs szövegek reproduká­lását teszi lehetővé. DARMSTADT (AP): Felrobbant a nyugat-német­országi Darmstadt közelében egy amerikai lőszerszállító ka­tonai jármű. A 18 tonnás szál­lítókocsi egy kanyarban át­törte a korlátot és lezuhant a gyorsforgalmi útról. A vezető meghalt, a katasztrófa színhe­lyén erdőtűz keletkezett. GRENOBLE (Reuter): Három alpinista vesztette életét a Francia-Alpokban, kettőt lavina sodort el, a har­madik szerencsétlenül járt hegymászónak a kötele sza­kadt el. HOUSTON (AFP): Az FBI ügynökei Houston­ban letartóztatták Dovall . Goodrum 18 éves munkanél­küli fiatalembert, aki a Texas állambeli Conroe városában egy nyilvános vita sorén kije­lentette, hogy Johnson a fe­lelős „Dél- problémáiért”, s ha alkalma lenne rá, megölné az elnököt. ..Van erre a célra ott­hon egy puskám” — mondottá Goodrum. . és „helyreállt a nyugalom” Fidel Castro sajtóértekezlete SANTIAGO DE CUBA: következett végső döntéseknek Fidel Castro sajtóéntekezűe- köszönhetik önök is — uraim, 2 MPQJS/IC 1964. július 29., szerda ten találkozott a külföldi új­ságíróikkal, akik a július 26-i ünnepségekre érkeztek Kubá­ba. A több mint háromórás sajtóértekezleten egy amerikai újságíró megkérdezte: eltávo­lodik-e Kuba a marxizmus— leninizmustól, ha megjavulnak az. Egyesült Államokhoz fű­ződő kapcsolatai Castro így válaszolt: — Nem, természetesen nem! nem térünk vissza a múlthoz. Kuba mindig együtt lesz a Szovjetunióval és a szocialista táborral. Egy másik kérdésre Castro azt válaszolta, hogy a karib- tengeri válság idején Kuba kormánya állandóan tájékoz­tatást kapott a szovjet kor­mánytól a fejleményekről. — A válságos pillanatokban be­hogy most itt ülhetnek ebben a teremben — tette hozzá. A kubai kormányfő ismét megerősítette kormányának ál­láspontját a guantanamói tá­maszpontról kiinduló provo­kációkkal kapcsolatban. Ezt az álláspontot a július 26-i nagygyűlésen ismertette Cast­ro: amint már közöltük, Cast­ro ott kijelentette, hogy a ku­bai kormány békét akar, de kénytelen lesz lövésre lövéssel válaszolni, ha nem szűnnek meg a fegyveres provokációk. A sajtóértekezleten sok szó esett Kuba és az Egyesült Ál­lamok viszonyáról, — Békében kell élni! — E szavakkal ha­tározta meg Castro a két or­szág kapcsolataira vonatkozó kubai álláspontot. (MTI) SAIGON (AP): Khanh tábornok, dél-vietna­mi kormányfő bejelentette, az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy haladéktalanul nö­veli Dél-Vietnamnak nyújtott katonai támogatását, beleértve az országban állomásozó ame­rikai katonák létszámának nö­velését BERLIN (MTI): Alekszéj Adzsubej, az Iz­vesztyija Nyugat-Németor­szágban időző főszerkesztője, találkozott a Német Demokra­tikus Köztársaság Bonnban akkreditált sajtótudósítóival. A találkozóra, amely szívélyes légkörben folyt le, a Szmirnov nagykövet Rolamd-Swerth-i otthonában adott gardenpartin került sor. PÁRIZS (AFP): De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét. ROCHESTER (MTI): New York állam Rochester városa, ahol a helybeli néger lakosság három napon át nagy ­szabású tüntetéseket rendeseit a polgári jogokért és a rend­őri brutalitások ellen, valósé gos katonai tábor képét öltöt­te. Az AFP jelentése szerin: Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója elhatároz­ta a „nemzeti gárda” mozgósí­tását és rendeletére az állami milícia már korábban Roches- terbe vezényelt alakulatai után 1300 főnyi sorkatonaság érkezett a városba. A nyugati hírügynökségek beszámolnak róla, hogy a ka­tonák körülzárták a négerlak­ta negyedeket és bármely pil­lanatban készen állnak a be­avatkozásra, ha újabb tünte­tésekre kerülne sor. A rendőr­ségi gépkocsik állandó őrjára­tokat tartanak az utcákon. C. P. Williams tábornok, a New York államban állomásozó 27. páncélos hadosztály parancs^ noka kijelentette, hogy továb­bi 20 000 főnyi katonaságot he­lyeztek riadókészültségbe. Eze­ket az alakulatokat két órán belül mozgósítani tudják az esetleg® tüntetők ellen. Nem csodálható, hogy e ha­talmas arányú rendőri és ka­tonai felvonulás hatására Roches térben „helyreállt a rend”. (Az előző napok súlyos összetűzései négy halott és 350 sebesült áldozatot követeltek.) Rockefeller kormányzó Is Rochesterbe érkezett, hogy a városi közigazgatás, a rendőr­ség és a katonai alakulatok vezetőivel tanácskozzék. Első dolga az volt, hogy megszem­lélte a nemzeti gárda alakula­tait, utána rövid körutazást tett a városban, majd sajtő­Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke azt írja, hogy az Egyesült Államoknak tudomásul kellene vennie bi­zonyos realitásokat. Elsősor­ban azt, hogy nem létezik két Kína, hanem csupán egy, ame­lyet a kommunisták kormá­nyoznak. Fulbright szenátor könyvé­ben felveti azt a lehetőséget, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal együtt részt ve­hetne egy második csatorna építésében, az óceánok között Közép-Amerikában. Az új köz­lekedési út nagyobb forgalmat bonyolítana le, mint a jelenlegi Panama-csatorna. A szenátor ham,gsúlyozza, hogy egy ilyen közös vállalkozás javíthatná a békés együttélés kialakításait. Bal, amerikai külügyminisz­ter-helyettes sajtóértekezleten válaszolt az elnökválasztási kampányra vonatkozó kérdé­sekre. A külügyminiszrter-he- helyettes kijelentette: az Egye­sült Államok nem szándékozik felszólítani Amerika szövetsé­geseit arra, hogy „maradjanak nyugton” az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban és hozzáfűzte: véleménye sze­rint a külföldi sajtókommen­tárok nem sdkat változtatnak azon, ami az amerikai politikai színpadon történik. Johnson elnök az elmúlt hé­ten felszólította kormányának tagjait, tartózkodjanak a sze­mélyes támadásoktól a kam­pányban. Johnson véleménye szerint a legeredményesebb politikai kampányokat magas szinten vívják. Gold water, mint Ismeretes, „csalónak” ne­vezte Johnsont a polgárjogi tör­vény elfogadásával kapcsolat­ban. Az elnök azzal válaszol*, hogy a szavazókat nem érdekli, mi az ő személyes véleménye el­lenfeléről és éppen ezért a kampányban nem személyi, ha­nem politikai kérdésekről akar vitatkozni. Tito Visz-szigetén BELGRAD (MTI): A népfelszabadító harc je­lentős eseményének évforduló­ját ünnepelték Jugoszláviában: húsz évvel ezelőtt érkezett a stratégiai szempontból fon­tos Visz-szigetére a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy a fasiszta megszállókkal vívott három­éves kemény harc után a szi­geten megszervezzék Jugoszlá­viának a fasiszta iga alóli tel­jes felszabadításét. A szigeten az évforduló tisz­teletére emlékülést tartottak, majd Tito elnök leleplezte a szigeten emelt hatalmas em­lékművet. Ballada a rochesteri A városi állami katonaság szállta mrg — Megkezdődött a letartóztatottak klliallgalása hogy a katonaság mindaddig a városban marad, „ameddig ez szükségesnek mutatkozik”. A bírósági gépezet Is akció­ba lépett. Három bíró meg­kezdte az előző napokban le­tartóztatott mintegy nyolcszáz személy kihallgatását. Az AFP értesülése szerint több mint kétszáz foglyot „lázadásra való izgatással” vádolnak, a többit kevésbé súlyos vádpontok alapján fogják felelősségre vonni. Az ideiglenes szabad­lábra helyezés ellenében — az AFP szerint is magas összegű óvadék, 500 dollár letétibe he­lyezését követelik. Martin Luther King, a befo­lyásos néger vezető Atlantá­ból New Yorkba érkezett. Lá­togatásának célja — mondotta — az, hogy nyugalomra és bé­kére intse Harlem és Brooklyn néger lakosságát. Az AP jelentése szerint a Harlemben szolgálatot teljesí­tő fehér rendőrök egy részét néger rendőrökkel váltották fel, hogy így próbálják meg elejét venni a további össze­tűzéseknek. konferenciát tartott. Sajnála­tosnak minősítette a bekövet­kezett „erőszakos cselekmé­nyeket", majd kijelentette, Tehát dolgozni se ment .­Tegnap fölkerestem az asz- szony húgomat, hátha azoknál van. Hetek óta nem járt ná­luk. A húgom megrémült, és a rendőrségre akart rohanni, hátha utcai baleset érte Jut­kát Amikor elmondtam, hogy Jutka vasárnap reggel a sze­mem láttára csomagolta össze a holmiját és elment a lakás­ból, a húgom elképedt, azután lehülyézett és lecsibészezett,. Szerencsére az ura is otthon volt, máskülönben megpofoz­tam volna;.. Más rokon, vagy olyan kö­zeli ismerős, akihez mehetett volna, nincs. A munkatársnői­hez sem költözhetett, mert ak­kor nem keresték volna a gyárból. önként kínálkozik a fölte­vés, hogy Jutka hazautazott a szüleihez Kaposvárra. Már ar­ra gondoltam, utána megyek, hogy megbékítsem, de attól tartok, após-anyósék visszata­nácsolják, és a -vasúton elke­rüljük egymást. A táviratküldést Is elvetet­tem, mert szégyelltem, hogy majdnem egy hét múltán ér­deklődöm csal? felőle. Ml tagadás, Ilyen gondjaim vannak! Meg sem tudom ma­gamnak pontosan magyarázni, ml vadította meg Jutkát any- nyira, hogv hirtelen elköltöz­zön tőlem? Egyszerűen nein értem, hisz már kezdtünk visszazökkenni a rendes kerékvágásba. Leg­alábbis így hittem ... Közben beismerem, szamár­ság volt a csökönyös tagadás Nem titkolom tovább, elha­gyott a feleségem. Azért hallgattam róla egy hétig, mert visszavártam. Pe­dig már szerdán cédulát talál­tam az előszobában: Kedves Jutkánk! Kerestünk, hogy miért nem jársz dolgoz­ni? Beteg vagy? A mester arra kér, hogy jelentkezz vagy üzenj. Csólíolunk mindnyájan, Martinná és Böske. és hallgatás. Rögtön bocsána­tot kellett volna kérnem. És megfogadni, hogy soha többet! Hogy az volt az első és utol­só!... Mert hogy az első volt, higgyék el nekem. - , De hadd kezdjem az elején. Még a nyáron megakadt a szemem az egyik üzemi frus­kán; lenge ruháiból kikandi­káló feszes bőrén, gusztusos alakján. Nem, dehogy volt szebb Jutkánál! Mégis, csak úgy szórakozásból, hogy meny­nyit érek még a lányok előtt, kikezdtem vele. Sokkal enge­dékenyebb és hajlékonyabb \olt, mint számítottam... Ni, melyik férfi fordulna sarkon, ha meggyőző biztatást kap egy csintalan kedélyű, él­ni szerető, merész leányzótól? Ugye, ilyen nincs. Ha mégis akad. azt ökörnek tartják... Számomra is csábító volt az új, friss méz. Miért ne kóstol­jam meg? Ingyen kapom. S amikor Jutka második műsza­kos volt, a fruskát hozzánk vittem, mert szeretem a házi­as kényelmet. A leánynak még jobban tetszett a kaland. Egyébként Is a lányok szeret­nek így bosszút állni az asszo- i nyokon. Mondom, először tettem ilyent, amióta megnősültem. Ki az ördög gondolt arra, hogy a leány ott felejthet va- : lamit? Mert ez történt. Jutka találta meg a nevetségesen semmicske púderpuffot. Ügy emelte föl az egyik fotel mö­gül, két ujjával csippentve, i mintha fertőző bacilusokkai lenne tele. — Hát ez kié? — tartotta elém, és fenyegetően elborult az arca. Még jó, hogy hang jött ki a torkomon. — Tiéd! — válaszoltam el­szántan, szemrebbenés nélkül, — Ez nem az enyém. Az enyém a táskámban van. — Ki járt itt? — emelt a hangján, s közben remegett a rúzstalan, szép szája. Ha már elkezdtem a tagadást, folytatom: — Hiába kérdezed, Jutka* nem tudom . *. — Azt még esetleg elhiszem* hogy nem ismered» hogy nem tudod a nevét. S ha tudnád, se mondanád meg... Nos, ki járt itt? — kérdezte újra, félelme- tes nyugalommal. Olyan szép volt, mint régi festők képein a bosszúállás angyala. — Valami tévedés lehet eb­ben a dologban — kerteltem makacsul. — Az igaz. valaki tévedett) Azt hitte, hogy eltette ezt isi De nem tette el. Ezért téve­dett! ... Mindenesetre add vissza neki! — és az arcomba vágta. Ezután nem szólt többet hoz­zám, hiába kísérleteztem. Mintha süket és néma lett vol­na. Ügy viselkedett, mint aki nem tud rólam. Mintha nem is lennék a világom Állandó érvénnyel a máso­dik műszakra helyeztette át magát. Mindig tizenegy óra után ért haza. Én ilyenkor már aludtam, mért minek vártam volna ébren? Se tett, se vett Minden közeledési szándék*-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents