Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

.Nagy az örömhír Gyöngyösön az ökölvívó-szurkolók • körében. A Honvéd Zalka HSE májusi, lengye- országi látogatását viszonozzák jú­lius 28-tól augusztus 3-ig a krak­kói kerület válogatott ökölvívói és így nagyszerű mérkőzésekre, ösz- szecsapásokra is sor kerül majd a városban A találkozót augusztus 2-án 'szabadtéren, villanyfény mel­let rendezik majd meg. Külön ér­dekességként említhetjük még azt is, hogy a gyöngyösi csapatot erő­síti ezen a találkozón Kajái János, Európa-bajnokunk, valamint a má­sik két válogatott kerettag: Sur­ján és Dobó is. Míg a gyöngyösiek örülnek, ad­dig az egriek szomorkodnak, hi­szen a Zalka HSE vezetői eredeti­leg úgy tervezték, hogy a második találkozót Egerben rendezik meg, de az egriek anyagi nehézségekre, valamint a rendezéshez szükséges idő rövidségére hivatkozva nem vállalták. Így a második összecsa­pásra Szombathelyen kerül sor. Nagyon sajnáljuk, hogy. így tör­tént a dolog és azt is, hogy az eg­ri ökölvívó-szurkolók most is ki­maradtak egy izgalmasnak ígérke­ző nemzetközi ökölvívó-mérkőzés megtekintéséből... . ★ Kitetteit magukért az egri fiúk a japán válogatott elleni vízilabda- mérkőzésen. Azt az együttest győzték le 3:2 arányban, amelyik­kel a bajnoki cím várományosa, a Szolnoki Dózsa sem bírt. XJtassyék igazán jó napot fogtak lei csütörtökön. A fürge, gyors, szemfüles japánokkal szemben megállták a helyüket, erőnléttel is bírták a gyors mozgást, és ha Pá­caiknak sikerült volna gólra vál­tania nagy helyzeteit, az eredmény is másképp alakulhatott volna. Vízilabdázóinknak, úgy látsztki föl sikerült felkészülniük az őszi idényre. Legyőzték a Csepel Au­tót, amellyel idehaza csak döntet­lent tudtak elérni a tavasszal és a japán válogatott is alulmaradt el­lenük, most legutóbb. Ezek az ör­vendetes események reménykeltő­ét és szeretnénk bízni, hogy még tok egri győzelemre számíthatunk VZ őszi forduló során is. ★ Nagy meglepetést keltett az MNK legutóbbi fordulójában a si- rokiak győzelme az Egri Dózsa el­lem A megyei IL osztály bajnok- jelöltje — mint azt tudósítóink el- ihondták — nem „ijedt” meg el­lenfelétől annak ellenére, hogy a mérkőzés megkezdése - után egy percre már gólt kapott. Jó játék­kal a második’ félidőben a maga Javára tudta fordítani a mérkőzés sorsát. Az egriek Révász és Nagy Ká­roly kivételével a komplett csapa­tukkal álltak ki erre a találkozóra, de lélek nélküli, eredménytelen játékot produkáltak. Sokan gon­dolkodtak már azon, mi lehet an­nak magyarázata, hogy az Egri Dózsa szinte egyik napról a má­sikra szélsőséges végletekbe tud esni (Budapesti Spartacus és a Va­sas Izzó elleni mérkőzés különb­ségeire gondolunk), de talán a legbenfentesebbek sem tudnak konkrétan elfogadható okot mon­da ni. Egy azonban bizonyos, ez a vereség búcsút jelent a kupamér­kőzésektől — amelyet illene ko­molyabban is venni — és azt is bizonyítja, hogy gólratörők, szív­nélküli játék hiányában nem le­het biztosra menni még a három osztállyal lejjebb játszó együtte­sekkel sem. No, de a bajnoki mérkőzések megnyerése most már a legfonto­sabb ez Egri Dózsának. A siroki- aknak kívánjuk, hogy továbbra is ilyen biztosan fektessék kétvállra ellenfeleiket, érjenek el még több sikert az MNK-ban, a dózsások- nak pedig, hogy ma, Kistérényén jól menjen a játék. Akkor talán az egri szurkolók feledni tudják a szerdai vereséget is . .. ★ Végig izgalmas mérkőzést hozott a Férfiruhagyár — Gyöngyösi Honvéd NB Il-es kézilabda-mérkő­zés. A ruhagyáriak mindjárt az elején megszerezték a vezetést és csak ezután sikerült feljönnie a. Honvédnak. A gólerős Fenyvesi kétszer is az ellenfél hálójába ta­lált. Már úgy látszott, hogy a Gyöngyös kiegyenlít és a vezetést is megszerzi, amikor védelmi hibá­ból villámgyorsan 10:7-re alakult az első félidő eredménye. A máso­dik félidőben újra fellángolt a Gyöngyös, U:ll-re, majd 13:l3-ra alakult a mérkőzés, amikor újabb két védelmi hiba következett és a ruhagyáriak elvitték mindkét baj­noki pontot. Ez a mérkőzés arra volt jó pél­da, hogy a gyöngyösi fiúk tudnak harcolni a győzelemért és ha vé­delmüket jobban meg tudnák szer­vezni, s ha a szerencsével is jobb barátságot kötnének, kevés együt­tes lenne az NB U-ben, amelyik biztos győzelem reményében mer­ne kiállni a Honvéd ellenében. ★ Balszerencsés vereséget szenve­dett pénteken Nyíregyházán He­ves megye Ifjúsági válogatottja a Szabolcs-Szatmár megyeiektől. A tavasszal elmarqdt mérkőzésen végig a Heves megyeiek támadtaki de a szabolcsi NB 11-es kapus, és a vele „szövetkező” hevesi csatár­sor megakadályozta a győzelmet. Előfordult olyan eset is, amikor egy méterre az üres kaputól' a he­vesi csatár nem tudott a hálóba találni. A 3:1-es C2:0) vereségben közre­játszott az is, hogy a hevesiek ka­pusa rossz formát fogott ki ezen a napon. A második félidőben a hazaiak csak egyszer tudtak áttör­ni a vendégek térfelére és ebből is gól született. Ugyanakkor a rózsa- szentmártord tehetséges játékos, Zsák sem állt rendelkezésére a válogatottnak, már másodszor •+ igazolatlanul — nem jelent meg m mérkőzésen. A nyíregyházi vereség ellenére nincs ok a búsúlásra. hiszen együtt van a válogatott, fiatalok és máris tehetséges játékosok a tagjai, s ha sikerül a kapusptoblémát megol­dani, jövőre ez a gárda sokkal többre viheti, mint ebben az esz­tendőben. ★ Nem új dolog: szükség van a dolgozók testkultúrájának fej­lesztésére, a tömegek minél na­gyobb rétegeinek a sportba való bevonására, hiszen a »port még az idősebbek állóképességét is fej­leszti, de emellett felüditi, pihen­teti is őket. Ezt maguk a dolgozók is érzik, akik különböző sport­akadémiákon, vetélkedőkön, üze­mi és kispályás bajnokságokon egyre nagyobb számban vesznek részt. Jól halad ez a mozgalom Füzes­abonyban, a Mátra vidéki Erőmű­ben, de mint erről legutóbb érte­sültünk. az ÉM Mátravidéki Kő­bánya Vállalatnál is. Ebben az üzemben például már hagyomá­nyossá vált a műszaki és az ad­minisztratív dolgozók közötti lab­darúgó-mérkőzés megrendezése. Szerdán délután tartották a leg­utóbbit és nagy meglepetésre az adminisztratív dolgozók nyertek 3:1 arányban, mintha ezzel is azon a szemléleten kívántak volna vál­toztatni, hogy az adminisztratív dolgozók nem szeretik a sportot... Hát, íme az ellenkező példái ★ Ma kerül sor a Heves megyei Természetbarát Szövetség rende­zésében a műemléktúra lebonyolí­tására, amelyet a festői szépségű helyen levő, bélapátfalvi apátsági műemlék templomnak és történe­tének ismertetésével kötnek egybe. Hasznos és követendő kezdemé­nyezésnek tartjuk a szövetség Ilyen tdraklfrásait, hiszen a kel­lemest a hasznossal tudják egybe­kötni a természet kedvelői, s biz­tos, hogy egy-égy ilyen túra után valamennyi részvevő pihenten, s új ismeretek gazdag tárházával tér haza. S e két dolognál nem la kell több egy-egy ilyen vasárnapi tú­rán. ★ Nagyszerű eredményeket értek el az egri úszók a budapesti, két­napos serdűlőbajnokságon. Csa­patversenyben megszerezték — a sok fővárosi együttes előtt a rangot jelentő második helyet, de egyénileg la sok Jó eredmény szü­letett. Különösen Cstkász szere­pelt kitünően, — akit mégis any- nyíra agyonhallgatnak sportber­kekben. Csikász 400 m-es gyors­úszásban 4:51,5-ös eredménnyel, bajnoki csúccsal győzött, ugyan­akkor 800 m-es gyorsúszásban is megszerezte az első helyet. De di­csérhetjük a 4x100 m-es gyorsváltó tagjait is, akik szintén megszerez­ték a bajnoki elmet. Ha már itt tartunk, mondjuk el azt is, hogy jó kezekben nevelő­dik vízilabda-utánpótlásunk is. A fiúk egymás után szerzik meg győzelmeiket — legutóbb a* FTC-t verték meg 11:1 arányban —, és ma Is serényen készülnek az újabb összecsapásokra. Büszkék lehetünk ezekre a gye­rekekre és tanítómestereikre. S nyugodtan elmondhatjuk: Eger városában az úszó- és vízilabda- utánpótlás nevelése biztosított. Fazekas István VII. A BÄTOR FUTÁR RéGENDAJA és az öttusa Mini említettük, ezen az olimpián szerepelt először a műsorban az öttusa és termé­szetesen hármas svéd siker ízületeit. Ez a lovaglásból, ví­vásból, úszásból, céllövésből és terepfutásból összetett sportág állítólag egy svéd le­genda nyomán született. A fu­tár lovon indult el a király levelével — tartja a legenda. —• Útközben találkozott az el­lenség katonáival, akikkel megvívott). Győzött ugyan, de lovát ellenségei elpusztították. Ö azonban rendíthetetlenül folytatta útját; A folyón át­úszott, majd pisztoly-párbajt vívott az ismét élébe kerülő ellenséggél. Őket is legyőzte é- futva vitte tovább a célig . király levelét. Az öttusa — ez a nagy fel- készültséget igénylő összetett sportág — a stockholmi olim­piától megkezdte hódító útját és egyre nagyszerűbb lett. Ma már az olimpiákon az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó verseny. BERLIN ÉS BUDAPEST LEMARAD A hatodik olimpia, amelynek rendezési jogát Berlin kapta, az első világháború miatt el­maradt. A versenyek sorszá­mozásába azonban éppúgy be­számítják, mint a második vi­lágháború mi*tt elmaradt 1940-es és 1944-es olimpiát. A tragikus vérontás hazánkat is megfosztotta egy olimpia ren­dezési jogától. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1914-ben Képek az olimpiák történetéből :$35&5&':VÍ Owens nevét köbe vésték a berlini olimpián. 10 Mípunáo 1964. július 26* vasárnap HARMINCÉVES JUBILEUM ÉS NURMI HATTYÚDALA Az első világháború okozta fájdalom felett diadalt aratott a józan ész. Coubertin hazájá­ban, az újkori olimpia meg­születésének harmincadik év­fordulójára Németország kivé­teléved már mindenkit meg­hívtak. A sport háborús vesz­teségeit kezdte kiheverni és számos nagyszerű eredmény született az 1924-es párizsi olimpián, később az amszter­dami még ezt is felülmúlta. A magyar versenyzők e két játé­kon hét aranyérmet, kilenc ezüstöt és négy bronzot .szerez­tek. Párizsban dr. Posta Sán­dor a kard egyéniben, Halasy Gyula pedig az agyaggalamb- lövészetben lett első. Amszter­damban a kötöttfogású birkó­zás könnyűsúlyában Keresztes Lajos, az ökölvívás légsúlyá­ban Kocsis Antal, kard csa­patban, Tersztyánszky Ödön a kard egyéniben, dr. Mező Fe­renc a művészeti versenyeken győzött. TARZAN A VÍZBEN A jubileumi olimpián je­lent meg először a medencé­ben Johnny Weissmüller, az Egyesült Államok versenyzője, a későbbi Tarzan-filmek hí­res főszereplője. Az 1908-ban és 1912-ben megindult fejlő­dés ekkor már világszerte meghozta gyümölcsét. Az olim­piák történetében azonban Weissmüllemek sikerült egy percen belüli eredményt elér­nie a 100 méteres gyorsúszás­ban, de 200 méteren is olim­piai csúccsal győzött. (Harma­dik aranyérmét a 4x200 méte­res váltóban, szerezte és nagy része volt, hogy az amerikai csapat 9:53,4 perces nagyszerű világcsúcsot állított fél.) — Az úszás nemcsak erőt ad, de megőrzi a fiatalságot is — nyilatkozta a versenyék után. Érdemes megjegyezni, hogy a 100 méteres gyorsúszásban Johnny Weissmuller még a következő olimpián is győzött és éppen a magyar Bárány Istvánt előzte meg, sőt, Amsz­terdamban is tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert 4x200 méteres váltónak. Johnny a versenyzést felcse­rélte ugyan a filmmel, de az úszáshoz nem lett hűtlen. Ko­molyan gondolta a nyilatkoza­tát, amit e sportág fiatalságot megőrző szerepéről mondott. Húsz évvél a második olimpiai szereplése után, 100 yardon még mindig 51,3-at úszott (100 yard 91 méter). AZ ÉSZAKIAK TILTAKOZNAK Hosszas vita előzte meg, de 1924-ben mégis megszületett a téli olimpia is. Szinte érthe­tetlen, hogy a teli sportokban legjobb északi népek tiltakoz­tak ennek megrendezése ellen. Az indíték valószínűleg az le­hetett, hogy veszélyeztetve lát­ták a skandináv versenyek si­kerét. A norvégek még azzal is fenyegetőztek, hogy kilép­nék az olimpiai szervezetből, ha a téli olimpiát megrende­zik. Végül azonban megnyu­godtak a kedélyek és az első téli olimpián, amelyet a fran- ciaországi Chamonix-b&n tar­tottak, ők is részt vettek, sőt, szép sikerrel szerepeltek. Et­től kezdve ezt a versenysoro­zat'it is megrendezik négy- évenként és eTyre nagyobb si­kerrel, (Folytatjuk.) nak” 1767, évi beadványa ked­vező fogadtatásra talált s Esz- terházy válaszlevele az egri „Scola Medicinalis” alapítóle­velének is tekintendő! Kik lehettek az első egri orvosi iskola hallgatói? „... a most alapítandó iskola elindu­lásakor á tankönyvek kötelező meg válogatása eszközöltessék és rendszeresen is csak ab­szolvált (végzett) filozófusok vehetők fel az intézetbe és azok is csak az esetben, ha a tudományban és az erkölcsök­ben jó előmenetelt igazoló le­velet tudnak felmutatni...” Az országos jelentőségű egri „Scola Medicinalis" 1769. november 5-én nyílt meg! Az első évfolyamra 10 hallgató jelentkezett. Ezeknek az orvos­növendékeknek a vizsgája 1770 őszén, igen ünnepélyes keretek között zajlott le, az akkori előkelőségek színe előtt, s<&, a kormányszerveket királyi biz­tos képviselte. Büszkeséggel írta a derék Markhót doktor: „nem pirultunk...” A szép siker nyomón na­gyobb apparátussal szeretné folytatni az iskola munkáját. Kémiai és növénytani tanár­segédek beállítását javasolja a püspöknek, a szegényebb hall­gatók részére segélyeket kért tőle. Sajnos azonban, anyagi okokból elzárkózott Eszterházy Károly Markhót doktor sze­rény kérései elől. Újból kéri még a tanársegédek kinevezé­sét, de hasztalan ... így azután a második évben már cöak 3 hallgató maradt, kiknek a ne­vét is ismerjük: Palatini Ja­kab, Tarcaly Sámuel és Gogo- Iák Imre. Mintegy ötévi fennállása után elenyészik a páratlan je­lentőségű kezdeményezés, no­ha még 1774-ben beszámol a püspök a Magyar Kancelláriá­nak tett jelentésében a fanha­tósága alatt működő iskolák között az egri „Scola Medici- nalis”-ról is. Az egri orvosi iskola jelentőségét nem ki­sebbíti a 10, illetve 3 hallgató viszonylag kis száma, hiszen a nagyszombati egyetem orvosi kara is csupán 7 növendékkel indult! De az egyetlen előadó tanár sem tekinthető leki­csinylőén, mert az Európa- hírű hailed német egyetemen a század elején, az orvosi karon 3, az 1810-ben felállított bon- nin pedig 3 orvostanár műkö­dött. Markhót elgondolása két­ségtelenül nagy horderejű és jelentőségű, hiszen magját ké­pezhette volna a megépített egri„ Univerzitás”-on, egyete­men egy orvosi fakultásnak; karnak. A vészharangot az eg­ri „Scola Medicinális” fölötti a Becshez közelfekvő Nagy­szombaton megalapított egye­tem, illetve orvosi karának megindulása kongatta meg — a kétségtelen közöny és anyagi elzárkózás mellett. Ezért nem válhatott az egri orvosi iskola jelentős intézménnyé. Ez azonban a legcsekélyebb mértékben sem csökkenti Markhót Ferenc út­törő^ munkájának jelentőségét országos vonatkozásban som. Markhót tovább látott, mint korának legtöbb orvosa: leg­korábban meglátta és megta­lálta az ország közegészségügyi helyzete javításának legkézen­fekvőbb és legelső lépését. De módszere is haladó volt: sza­kított kortársainak oktatási módszerével: a hangsúlyt a gyakorlati oktatásra, betegbe­mutatásra fektette. A hajdani Líceum, az ,,uni- versitás”, a jelenlegi tanár­képző főiskola — első emeleti dísztermének pompás freskó­ján ábrázolt négy egyetemi szak között láthatjuk az orvo­si ábrázolását is, jeléül an­nak, hogy Markhótban és az alapítóban megvolt a szándék, hogy egyetemmé fejlessze az egri „Scola Medicinalis”-t. Ez azonban semmiképpen nem il­lett bele az uralkodó egyre központosít óbb terveibe: ve­szélyessé válhatott volna egy Becstől távoli egyetem önző, nemzetellenes céljai kareszr tül vitelében. Sugar István Elvállalja a bonctan, kémia és növénytan oktatását is, de reményét fejezte ki, hogy ké­sőbb ezeket a tárgyakat kü- lön-külön szakemberek tanít­hatják majd. Gondosan kidolgozta a ta­nulmányi rendjét is az első orvosi iskolának, a ,-Scola Me- dicinalis”-nak. Az oktatás nem csupán elméletinek, hanem gyakorlatinak is kell lennie. A gyakorlati, mai kifejezéssel élve, klinikai oktatásra az ir- galmasok 29 ágyas, a maga ko­rában korszerű és jó hírű kór­házában kerül sor. Az elméleti előadásokon reggel fél 8 és 9, valamint délután 2 és 4 óra között lesznek megtartva. Részletesen ismerteti az iskola tankönyveit is, melyek a korszak legjobb és leghaladóbb kiadványai! „ :;. Ha iskolánk az orvosi fakultás címét megkapja, mindazokat a kiváltságokat is meg fogja kapni, melyekkel Európa többi orvosi egyetemei fakultásai rendelkeznek. Így azután a hallgatókból bősége­sebb bevétele is lesz, mellyel kiadásait fedezni tudja; Ilyen és hasonló kis kezdeményezés­ből született meg Róma is és sok más nagy birodalom és ezt a haladást a mai orvosi isko­lánkról is fel kell tételezni. Bármilyen is az a létesítendő kezdeményezés, egyszer hozzá kell fogni, mert különben so­ha nem éri el az óhajtott célt Éspedig úgy gondolom, hogy gyorsan hozzá kell fogni, mert a mindent megőrlő idő gyor­san megváltoztathatja a körül­ményeket Bárcsak ez az esz­me szerencsésen és szándé­kunk szerint sikerüljön. Ma­gamnak, aki hazám ügyét, ha mégoly kis mértékben is, ve­rejtékezve így akarom szol­gálni, mást nem kívánok, mint a nyugodt halóit De ezen in­tézmény alapítójának :.: örök dicséretét és dicsőségét még a késő utókor sem fogja elhall­gatni .: Markhót Ferencnek, „a fi­lozófia és a orvostudomány doktorának, Heves és Külső- Szolnok vármegyék I. orvosá­Kevesen* nagyon kevesen tudják Heves megyében, de még Egerben is, hogy hazánk­ban az első akadémikus jelle­gű orvosi iskola, illetve okta­tás, Egerben indult meg 1769- ben! A megye egészségügyi igaz­gatásának élén, a bolognai egyetemen oklevelet és gyakor- egyetemen oklevelet nyert Markhót Ferenc tiszti főorvos áll. Mint nagy elméleti és gya­korlati tudással rendelkező or­vos, teljes mértékben átérezite a kor meglehetősen rossz or­vosi ellátása megjavításának elengedhetetlen szükségességét. Már 1763-ban a püspök-főispán elé terjesztette Perlici János nógrádi tisztiorvos javaslatát: nem lehetne-e Egerben meg­szervezni a magyar orvoskép­zést? A javaslatból azonban nem lett semmi, irattárba ke­rült a beadvány. Négy esztendő múlva azon­ban — a tervet tovább érlelve — pontosan kidolgozott tervezetet nyújtott be Eszterházy Károly­hoz. Páratlan érdekességépéi fogva lapozzunk bele a levél­tárban gondosan megőrzött be­adványba. .. Miután, már eléggé vilá­gosan bebizonyítottam, hogy Magyarországon egy orvosi tanfolyam nemcsak hasznos, hanem elkerülhetetlenül szük­séges is, és hogy azt ugyan­csak itt. Egerben kell felállí­taná ... nem maradt más hátra minthogy tovább körvonalaz­zam, hogyan lehet egy ily nagy jelentőségű intézményt minden alapítvány és bevétel nélkül. nemcsak megalapítani, hanem úgy vezetni, hogy céljának megfeleljen. ... Az orvosi tudománynak ezt az első kurzusát, mely mind elméleti, mind gyakor­lati részből áll, és melyet 5 év alatt egészen el lehet végezni, magamra vállalom. Ezt a ter­het életemnek ebben az 5 -évi időszakában nem a magam erejében bízva, hanem a tárgy kiválóságától indíttatva.... csupán a hazaszeretet erejében bízva nagy örömmel vállalom magamra, ha ... őkegyelmes­sége... így látja jónak...?! Az első magyar orvosi iskola Egerben már az antwerpeni olimpián is szép sikert aratott. Az 5000 méteres futásban második, 10 ezren első, a mezei versenyt is ő nyerte, a mezei csapat győ­zelmében is nagy része volt. A hetedik olimpia újabb fej­lődést hozott, tizenkilenc szám­ban új olimpiai csúcs szüle­tett, amelyek közül kilenc egy­úttal világcsúcs volt. Itt sze­repelt első ízben a finn csoda­futó Paavo Nurmi. Az 5 és i hozott határozata értelmében a hetedik olimpia rendezési jo­gát Budapest kapta. Mivel ha­zánk a háború kirobbantóinak blokkjában a „Központi Ha­talmak” oldalán harcolt, nem­csak ettől a jogunktól estünk el, de az Antwerpenben, 1920- ban megrendezett olimpiára sem hívtak meg bennünket. A „Központi Hatalmak” mellett nem kapott meghívást erre az olimpiára Szovjet-Oroszország sem. 10 ezer méteres síkfutást a stockholmi olimpián vették először műsorba. Akkor a finn Hannes Kolehmainen mind a két távon győzött és még a mezei futást is megnyerte. Ö volt a finn futók nagy nemze­dékének megalapítója, ö tar­totta 5000 méteren a világcsú­csot (14:36,6 perc) egészen 1922-ig, Nurmi fénykorának kezdetéig. A finn futó, Nurmi,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents