Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-23 / 171. szám
Milyen erős a szél? ŰíeJifa Nem tartozom azok közé, akik úgy vélik, hogy valami baj van a fiatalokkal. Nincs semmi baj. De vannak fiatalok, akiknek magatartásán bőven akad kivetni való. Űj szó kezd divattá válni: a lezser. Jó és hasznos, hogy kissé lezseren öltözködünk — nagy a meleg —, de miért kell, hogy a ruházkodás túl lezser viselkedéssel párosuljon. íme a példák, néhány mozaik — természetesen zenével. ★ v Csúcsforgalom a Sörkertben. Szól a zene, a pincérek akrobata-mutatványnak is beillő mozdulatokkal törnek át a táncoló sokaságon. Az egyik asztalnál egy családi a papa és a mama sört iszik, a 17 éves kislány málnát. Egyelőre nincs semmi bosszantó, kellemes az este, s jó hideg a sör. Még jóformán el sem fogyott a málna a kislány poharából, amikor fiatal fiú tűnik fel a közelben. Mint aki nagyon ráér, sétálva rakja lábait, két keze zsebre dugva, úgy néz, figyel. Amikor az asztalhoz ér, pillanatig megtorpan, szeré re vételez, majd gyors elhatározással a kislány felé lép és csak úgy, zsebre dugott kézzel — lezseren — motyog valamit. A lány az anyjára néz, az igent bólint, s a következő pillanatban már: twist a javából Papa és mama kedvesen mosolyog ... ★ Két lány ül a presszó egyik asztalánál. Még nincs csúcsforgalom, így bőven akad szabad asztal, de a két ráérő fiatalember már az ajtóban szemmel láthatóan kinézte magának a kávézó lányokat. Az asztalhoz lépnek: — Szabad a két szék? — Nem. A szomszéd asztalnál minden hely szabad — így a lányok, de a legények nem adják fel egykönnyen a harcot. — Mi azért ide ülünk! — és leülnek. — Hát akkor üljenek, majd mi megyünk el. — És átülnek egy másik asztalhoz. A fiúk feltűnően figyelik a két lányt, megjegyzéseket tesznek, átbeszélnek az asztalukhoz, táncra, sétára invitálják őket, s az elutasító hallgatásra csak úgy, lezseren odavetik: mire vágsz fel, kisanyám?! A két kislány kissé ijedten távozik, a felszolgáló pedig mosolyogva teszi a két kedves vendég elé a kétszer két fél konyakot. ★ A Grill egyik sarokasztalát két házaspár üli körbe. Isznak, táncolnak, aztán újrakezdik. Az egyik tangónál jól öltözött fiatalember lép az asztalhoz, udvariasan meghajlik és oroszul kéri táncra az egyik asz- szonyt. A társaság minden orosz nyelvtudását összeszedte, hogy megértessék a külföldi vendéggel, hogy a hölgy feleség és ne haragudjon, de nem táncol idegenekkel. — Az idegen erre megvono gatta a vállát és most már kevésbé udvarias formában távozott Visszaült támaszpontjára, összesúgott barátjával és néhány perc múlva német nyelven hangzott el a táncra kérés. A barát egyik kezét a szék támlájára, a másikat az asztal lapjára támasztva hajolt meg és nagyon nehezen akarta megérteni, hogy a hölgy neon táncol. Később másik asztalnál próbálkoztak. Aztán táncoltak is. Egyikük olaszul, míg a másik szlovák nyelven tartotta „szóval” partnereit. Még záróra előtt kiderült, hogy beszélni csak az anyanyelvén tud mind a két külföldit játszó egri legény. ★ Tánctanítást hirdetnék az utcai plakátok. Nem lehetne illemet is a cserlszton és a twist mellé? De az sem ártana, ha a Grillben a kötelező fogyasztás helyett az illem lenne kötelező! (márkusz) NYIKOLAJ TOMAN: REGEN/ F ORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA 4. Ezeket a betűket és számokat bekarikázta, majd a papírlapot meg- torditotta. — Most pedig ugyanezt a műveletet végigcsináljuk e strófa ötödik sarával is: h o g y h í v n a k I 2 3 4 í j 6 7 8 9 10 h a o t t 1 e 11 12 13 14 15 16 17 n n r ö P k ö 18 19 20 21 22 23 24 Ű s z a P 1 25 26 27 28 29 30 u t ó i b ú 31 32 33 34 35 36 9 V í z e n 37 38 39 40 41 42 2 rdése 1 1 gn — Ehhez a sorhoz tartoznak a 21, 14, 7, 17. 18, 1, 9, 15-ös számok — folytatta Fiiin. — Megfejtjük őket és a következő szavakat kapjuk: „ötvenhat”. Fél keli tételeznünk, hogy ez egy cím: Csapajev utca ötvenhat. A következő sorokban pedig az ezen a címen lakó Zsijenbajev Kilis Zsantaszovics nevét közük. íme az amerikai verskötet .titkának megfejtése. Ebben van az új rendszer kulcsa, S ez az új rendszer valószínűleg a kérnék újabb »ejtjele lesz. Muhtarov pedig nagyon sietett felhasználni ezt a kulcsot, ami viszont nekünk kapóra jött. Kit küldjünk ? Szabiin tábornok, miután végre megszabadult a halaszthatatlan ügyektől, nem rendelte magához Oszipov ezredest, hanem ő maga ment be hozzá. A tábornok magas, ösztövér ember volt. Fekete haja a halántékán alaposan megőszült, de fiatalabbnak látszott Oszipovnál, holott egyivá- suak voltak. Könnyű járással végigment a szobán, köszönt és lovaglóülésbe helyet foglalt egy széken, szemben az ezredessel. Még most is fekete, vékony szemöldökét kissé felhúzta. — Valamit sikerült hát kigoboi- nunk? — kérdezte nyugodt, vidám hangon, jóllehet Oszipov tudta, hogy a tábornokot mennyire foglalkoztatja az a gondolat: hátha sikerült a híres Kísértet nyomára bukkanni. — Sok mindent sikerült kigoboz- nunk! — Mi a fene! — kiáltott fél önkéntelenül Szabiin, mert nem várt ilyen sokat ígérő kijelentést a szófukar ezredestől. Valamikor harminc éve még mint fiatalember ismerkedett meg Oszi- powal a csékatanfolyamon. Azóta sok éven át dolgoztak együtt a titkos háború legnehezebb frontjain, a szovjet állam leggonoszabb és legveszélyesebb ellenségei ellen. Ez alatt az idő alatt erős barátság szövődött közöttük s nagyon becsülték egymást. Az effajta megbecsülés csak a legsúlyosabb megpróbáltatások perceiben születik. A cím- és rangkülönbség most sem akadályozta barátságukat Oszipov soha sem dobálózott üres szavakkal s mindig nagyon józanul ítélte meg a helyzetet. Ma azonban nyilván valami nagyszerű győzelemről fog jelenteni, pedig Szabiin jól tudta, milyen nehezen születnek gé magabiztosan a beszámolói): — A Kísértet legális neve alighanem Zsi- jenbanev és a Csapajev utca ötvenhatos számú házban lakik. Ilyen utca van Akszakalszk városban, tehát ott, ahol szerintünk a Kísértet tartózkodik. — Igen, igen — bólogatott elégedetten Szabiin tábornok. — De most foglalkozzunk egy kicsit magával a Kísértettel. Ha jól emlékszem, a keleti országokra specializálta magát? — Ügy van — felelte Oszipov. — Közép-Ázsiát, Közel- és Közép-Keletet jól ismeri. — Tehát nyugodtan szerepelhetne, kor számos keleti nyelv, például a türk és az iráni nyelv szakértője is. Oroszul tökéletesen beszél. — Ügy látszik, ez a Kísértet Lawrence ezredes babérjaira pályázik — moeolyodott el Szabiin tábornok. — Minden bizonnyal. Amikor az angoloknak dolgozott, azok már második Lawrence-nek tartották. <3 pedig egy időben nékik is, a fasiszta Németországnak is, meg talán még egy harmadik államnak is dolgozott. — Tehát könnyebb felsorolni azokat. akiknek nem dolgozott, mint azokat, akiknek dolgozott — nevetett Szabiin. — Legalább tudjuk már, milyen nemzetiségű? Oszipov ezredes vállat vont. — Ha a neveiből ítélünk, amelyeket annak idején viselt, akkor igazi kozmopolita. A Cristoph név, amelyet egy időben viselt, angol vagy amerikai származásáról tanúskodhatna. De később annyiféle német, francia, olasz nevet vett fel. hogy legtöbbjére bizonyára már ő maga sem emlékszik. Csupán a Kísértei fedőnév maradt rajta a mai napig. — Ügy rémlik, hogy nálunk 1943- ban járt — mondta Szabiin s azokra a munkatársaira gondolt, akik két vállra tudnák fektetni ezt a veszélyes ellenfelet. — Igen, a háború alatt — felelte Oszipov és eszébe jutott, mennyi álmatlan éjszakáiéba került azokban a na Dókban a Kísértet utáni ha jsza. — Akkoriban a náci katonai hírszerzésnek dolgozott és sajnos, sikerült büntetlenül kereket oldania, jóllehet már a nyomában voltunk. — Ennek a Muhíarovnak tehát át kellett adni az új adó-vevőt a Kísértetnek és a rendelkezésére állni? — Igen, ha a Kísértet és Zsijen- bajev egy és ugyanaz a személy — válaszolt kitérően Oszipov. — Egyszóval még nem lehetünk teljesen bizonyosak afelől, hogy éppen a Kísértette] lesz dolgunk? — Teljesen persze nem. de a valószínűsége nagy — felelte Oszipov most már megszokott óvatosságával, (Folytatjuk) ezek a győzelmek a titkos háború láthatatlan frontjain. Vajon mit sikerült kibogoznia? Szabiin tábornok kényelembe tette magát és várakozón tekintett az ezredesre. — Nos, halljuk — szólalt meg türelmetlenül. — Most már szinte kétségtelen, hogy Muhtarov a Kísértethez indult segítőtársnak — kezdte Oszipov elégmini keletkutató történész is? — Szerintem igen — bólintott Oszipov. — Annak idején, amikor az Intelligence Service-nél dolgozott, különböző régészeti expedíciókban vett részt Irán és Afganisztán területén. Természetesen eközben nem annyira az ősi leletek feltárásával foglalkozott, mint inkább a szovjet— iráni és szovjet—afganisztáni határon levő erődítményeikkel. Ugyanak— Görbeházára megyeik. — Nyíregyháza éppen 80 fok. Utolsó mondatok a felszállás előtt. Csordás István repülésvezető, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség makiári repülőterének helyettes parancsnoka niegadja az engedélyt az indulásra. Bárdos Miklósné és Tóth Béla elhelyezkednek gépeikben. A jelzőzászló kört ír le, a csörlő vontatókötele megfeszül és a két karcsú vitorlázógép egymás után. a magasba emelkedik. A tábor rész- vevői .összehú- ijföfes zott szemmel figyelik a tűző napsütésben két társuk útját. Köröznek a re- Jm, A pülőtér fölött. JMk : „Tenmiket” — meleg légáram- latot keresnek, ' amely liftként emeli a gépet a Wm . kívánt magasaim ságiba. Alig te- IHHk lik él 40 perc, mindketten jó- val ezer méter ■ ■ m gi IgSk JEÉÉ ijässHHfek. Milyen erős a szí fölött vannak és elindulnak útjukra. A földön ezalatt zajlik tovább a tábor mindennapi élete. Az irányítóasztalnál egymás után jelentkeznek repülése Be a növendékek. Jattéi Béla, a soron követike- sső tanulópilóta, még csak 15 éves, de már szépen, szabályosan hajtja végre előírt gyakorlatát Megkerüli a repülőteret és alig néhány méterre a starthelytől földet ér. Máris szaladnak kis, kerekes kocsival társai, hogy visszatolják az induláshoz a „Pilist”. — Elmentek — teszi le a messzelátót Csordás István, aki még a két teljesítmény-repülésre indult gép útját követte. — Kiváncsi vagyok, milyen idejük lesz. Bordásnénak már csak az 50 kilométeres távrepülés hiányzik az ezüstkoszorújához. — Ezüstkoszorú? — Az A-, Bés C-vizsga után mmrni következik. 1000 méter magas- - , ság, öt óra időtartam és 50 kilométer távolság teljesítése sHHÉh. szükséges abhoz, hogy valaki megkapja. Aztán következik az arany- és a gyémántkoszorú. De az már nagyon ritka. Négy magyar vitorlázórepülőnek van meg mindösz- sze. Hárman közülük hivatásszerűen fog- l? lalkoznak repülésseL Egyikük repülőmémtSk, másik két társuk hivatásos pilóta. A negyediknek viszont csupán szórakozás a repülés. Áldott Sándor artista, aki jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik, Texasban. Állandóan repül ott is. Talán három hónappal ezelőtt állított fel új magyar rekordot. — Nem akar felszállni? Nem valami jók a termikek, de azért megpróbálhatunk fennmaradni egy kicsit. A kétszemélyes Góbé iskolagép plexi borítólemeze alatt szokatlan a hőség. Lendül a zászló, felzúg a csörlő és a gép egy fél percein belül 300 méter magasságban van. A pilóta kioldja a vohtató- kötelet. Csúszni kezdünk. Félelmes érzés a szelek játékának kitéve, motor nélkül lebegni. Ilyenkor érti meg az ember, miért nevezik a vitorlázórepülést a bátrak sportjának. Néhány perc múlva eltűnik a szorongó érzés és csak a táj szépségét, a kitágult horizontot látja az utas. A géptől pár méterre méltóságteljes lebegéssel megjelenik fölöttünk egy kiterjesztett szárnyú gólya. — Figyelje csak — mutat a madárra Csordás István — mindjárt emelkedni fogunk. Alámegyek. Ök jobban tudják, hol van emelés. Ösztönük minden műszernél pontosabban jelez. A madár alá siklunk és gépünk érezhetően emelkedni kezd. Rövidesen 600 méter körül járunk. Felhők árnyéka vetődik néha gépünkre és a távolban kibontakoznak Eger házai. Alattunk a falu. Utcáinak pora, lármája nem ér fel idáig, csak a házak rendezett sorai látszanak. Mintha építőkockákból rakott játékfalut látnánk. Órákig gyönyörködne benne az emlber. Sajnos, az időjárás nem kedvez. A 30 perc is, amit a levegőben töltöttünk, inkább a pilóta nagy gyakorlatának, és a gólya útmutatásának köszönhető, mint a szeszélyes légáramlatoknak. A föld gyorsan közeledik. Alig érezhető zökkenés, néhány méter siklás és megáll a gép. A hangárok felől izgatott fiú szalad. — Bordásné telefonált Tisza- polgárról! Gyors számítás, térképnézés. Az eredmény: 52 kilométer. — Megvan az ezüst — mondja egy hang és a fiúk együtt örülnek az egri MHS repülőklub újabb dicsőségének. A teherautóra rákapcsolják a vontatókocsit, és máris indulnak az új ezüstkoszorús repülőnő gépéért. Az égen Eger felől sötét felhők gyülekeznek és erre tartanak. Aggódó arccal figyeli a 20 fiatal, aki nyári szabadsá- 1 gának két hetét itt tölti a makiári repülőtéren. Munkások, diákok, pedagógusok, műszakiak. A repülés szerelmesei. Minden percet saj- . nálnak, amit a vihar ellop tő- . lük. Talán sikerül még egy felszállás az eső előtt. Somfai Csaba növendék jelentkezik az , irányítóasztalnál. — Kérek engedélyt felszállásra. A jelzőzászló kört ír le, a csörlő vontatókötele megfeszül, ... Mátéffy Zoltán Hogyan vé a nyári férte Hogyan védekezhetünk a nyári fertőzések ellen? — erről nyilatkozott D. Rudnad Ottó. az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője az MTI munkatársának. Elínondta, hogy a miéleg időszakban leggyakrabban a bélfertőzések fordulnak elő. A dizentéria, a hastífusz és a bélben tenyésző vírusok okozta fertőzések elleni védekezés legfőbb feltétele: fokozott tisztaság, gyakori kézmosás, általában a személyi higiéné követelményeinek szigorú megtartása és az élelmiszerek higiéniájának biztosítása. — Nagy melegben természetLeszállt a Góbé, irány a starthely. Szelek szárnyán... tdekezzünk ízesek ellen ? szerűen sok gondot okoz az élelmiszer-tárolás. Ezért különösen ügyelnünk kell arra, hogy a tárolás lehetőleg hűtéssel legyen összekötve. A háziasszonyokat arra kérjük, hogy nyáron alaposan süssék, főzzék meg az ételeket, hiszen a hő elpusztítja a kórokozókat. — Nagyon jelentős az ivóvíz higiénéje, de tegyük hozzá, hogy nemcsak az ivó-, hanem a fürdővíz is terjesztője lehet a fertőzésnek. Különösen veszélyesek ebből a szempontból az eredetileg nem fürdés céljait szolgáló kis állóvizek, például a gödrökben, mélyedésekben összegyűlt víz.
