Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

/enruíMJ?/

Csak örvendetes hangon tudunk beszélni arról a fogadalomról, amelyet az Egri Dózsa labdarúgói tettek egymásnak a minap, amikor vezetőik nélkül összejöttek a Népkertben. Elhatározták, hogy tiszta szívből „ráhajtanak” az őszi fordulóra, s úgy játszanak, hogy sok örömet szereznek szurkolóiknak. Ezenkívül azt is elhatározták, hogy minden héten, Szerdától kezdődően, este 11 órától senki sem marad távol lakásától és olyan sportszerű életmódot folytatnak. amely nem hagy maga után kifogást. Aki nem így cselekszik, saját „fegyelmijük” elá állítják és megbüntetik, még akkor is, ha az a mérkőzés rovására megy.

Természetesen ez az elhatározás nem maradt pusztába kiáltó szó, mert a hírek szerint, már két játékost vontak felelősségre sportszerűtlenségért. Helyesen teszik a fiúk, hogy szavukat betartják, és a kialakult jó kollektív, szellemet nem engedik megbontani. S úgy lesz az jó, ha a jövőben is — ha szükséges — élnek fogadalmukkal, a közösség erejével.

Mert ez is a kiváló sportemberek tulajdonságaihoz tartozik.

*

Hát ilyen az újságírás ördögei Pénteki számunkban közöltük az Egri Dózsa NB H-es labdarúgó csapata néhány játékosának és ve- zetőjénekr nyilatkozatát az őszi fordulóval kapcsolatosan. A nyilatkozat bevezetőjében azonban elírás történt. Tudniillik, nem öt ponttal, hanem csak egy ponttal vannak lemaradva a dózsások az első helyen álló Jászberénytől. Es ez nem mindegy, hiszen akkor a bajnoki tabellán mélyebben tanyáznának, mint a negyedik hely.

Egyébként jellemző a tavaszi forduló végére kialakult helyzetre, hogy az első nyolc helyezett közül bármelyik bajnokságot nyerhet az ősszel, ugyanakkor a ható- cLE c helytől lefelé bármelyik együttes a kiesés sarsára juthat.

Ez viszont azt bizonyítja, hogy az ászi fordulóban minden csapat igyekszik biztos előnyt szerezni, ez pedig izgalmas, érdekes összecsapásokat hozhat majd,

*

Somogyi István Hatvan, Bem út

HL szám alatt lakó szurkoló, az elmúlt héten levelet írt szerkesztőséfünkbe. Ebben panaszolja, hogy szomorúan kellett a MÁV HAC atlétáinak tudomásul venniük: a vasutas napi sportversenyeken nem kerepelhetnek.

Ez a szakosztály, amelyiknek 20 Hersenyzője évek óta utazik más városok versenyeire, egy alkalommal sem volt lehetősége arra, hogy saját pályájukon, hazai közönség dőtt adhasson számot eredményei- »ÓL A félig elkészült pálya mindössze egy hét munkát igényelne, de a sportkör elnöksége nem törődik az atléták problémájával. Szinte sír az ember lelkiismeret#;, «mikor a pályára tekint: a kerítés drótja leszakadozva csüng, az oszlopok jobbra-balra eldőlve várják további sorsukat, de a labdarúgópályát körülvevő futópályát is dud- tea, gaz, szemét fedi.

Sajnos, nem épületes látvány mindez. S jogos a hatvaniak elégedetlensége. Ideje lenne már, ha a MÁV HAC vezetői foglalkoznának ezzel a problémával, de szívesen dicsérnénk, ha a szurkolók segítséget nyújtanának e áldat- állapotok megszüntetéséhez.

*

E hét közepén kerül sorra Nyíregyházán Szabclcs-Szatmár megye Ifjúsági válogatott és Heves megye Ifjúsági válogatott közötti labda- túgó-mérkőzés. A Heves megyeiek előkészületi mérkőzésük során á Hatvani Kinizsivel játszottak, s mint az öt rúgott gól is elárulja: kitűnően. Jól szerepelték a védők,

de sok jó megmozdulásuk volt a csatároknak is. Különösen a most először szereplő Csuhány játszott jól, s valószínű helyet is kap a

csapatban.

A fiúk ilyen szereplése kielégítette a szakembereket, s Jávori József ifjúsági kapitány véleménye szerint, ha a formát hozni tudják Nyíregyházán, mindkét bajnoki pontot megszerezhetik.

Nagy szükség lenne rá!

*

Elkészült a megyei labdarúgóbajnokság őszi fordulójának sorsolása. Hevesi György titkár. aki a sorsolás oroszlánrészét végezte, nehéz feladat előtt állt nemegyszer, hiszen az NB Il-es és NB III-as csapatok sorsolását úgy végezték el, hogy sok esetben egyazon napon játszanak odahaza a csapatok, ugyanakkor erre a napra esik a megyei bajnokságban szereplő csapatok otthoni mérkőzése is.

Egerben 4, Gyöngyösön 2 esetben fordul ilyen elő, s már most gondot jelent a pályák biztosítása. Valószínű, néhány csapatnak már szombaton le kell játszania bajnoki labdarúgó mérkőzését.

Nos, ez a sorsolás it bizonyíték arra, hogy mennyire szegényesen áll Eger és Gyöngyös sportpályák tekintetében, s milyen fontos lenne újabb labdarúgó-pályákat építeni e két városban.

*

Lisztóczky Péterre, az Egri Dózsa labdarúgó-csapatának volt játékosára bízták a Dózsa II. és ifjúsági csapatának edzését. Nagy Frigyest pedig az utánpótlás nevelésével bízták meg. így most már a Dózsa labdarúgó-csapatait olyan edzők irányítják, akik hosszú ideig

játszottak ezekben az együttesekben, ismerik a fiúk tudását, hajlamait, képességeit, jó és rossz tulajdonságaikat.

Nagyszerű dolog ez és megnyugtató a fiatalok részére is. hogy így törődnek a sportkör vezetői a játékból „kiöregedettekkel”, akik sok éven át képviselték az egyesület színeit, okoztak hosszú éveken át számtalan örömet szurkolóknak és vezetőknek egyaránt.

Megérdemlik a bizalmat és kívánjuk. hogy a többi régi játékost is mindiobban sikerüljön bevonni a nevelésbe és a vezetésbe is az Egri Dózsa Sportkörnek.

*

Ma egy hete bonyolították le a festői szépségű mátrafüredi pályán a járási skeet és koronglövő versenyt. amelyre nagyon sokan kíváncsiak voltak. A jól megrendezett bajnokságon a következő eredmények születtek:

Skeet bajnokság: 1. Póka János 25'20, 2. Rakonczai Zoltán 25/16, 3. Molnár László 25/15 találattal.

Klasszikus koronglövő bajnokság: 1. Baranyai Zoltán 15/15, 2.

Hangái Tibor 15/14 ás 3. Póka János 15/13 találattal.

*

Nagy sikere van a gyerekek között az egri sportnapközi tábornak, ahol szervezett formában, de játékosan oktatják őket a sportra. Az elmúlt héten többek között megismerkedtek a kispuska-lövészettel az MHS jóvóltából. s ezen a héten a lovaglás izgalmaival is megbirkóznak majd a jövő öttusabajnokai.

Fazekas István

Jó formában játszottak az Ifik

Heves megye ifjúsági válogatott—Hatvani Kinizsi 5:0

(2:0, 1:0, 2:0)

Hatvan, 200 néző. V.: Batki.

Heves megye: Tóth — Lackó, Sipos, Kotrócz — Szabó, Balogh — Varga III., Csuhány. Horváth, (Ludvig), Zsák, Szűcsi.

© A Szabolcs—

__- Szatmár megye

..." eiien készülő átszervezett ifjúsági válogatottunk Hatvanban a megyei bajnok ellen előkészületi mérkőzést vívott 3x30 percen át. Fiataljaink jól kezdtek. A 3. percben az újonc Csuhány lőtt gólt 1:0. A 24. percben szép összjáték után Horváth volt eredményes. 2:0.

A második harmadban a Kinizsi támadott, de az ifjúsági válogatott védelme jól zárt, s meghiúsította ezeket a támadásokat. Ebben a harmadban egy ellentámadás során a gyors Varga III. talált a hálóba. 3:0.

A harmadik harmadban jói tartották magukat a fiatalok. Csuhány egy ízben a kapufát

találta el fejesével, majd Var ga 111. egyéni játék után gurított a hálóba. 4:0. Az utolsó percben a kint feledkezett kapus fölött Horváth juttatta labdát a kapuba. 5:0.

A tartalékosán kiálló, de jó képességű Kinizsi ellen nagyszerű játékkal győztek a fiatalok. A védelem kifogástalanul látta el feladatát, de a támadósorra sem lehet panasz. A gyors indítésoikbal lehetett látni, hogy a csatárok is nagyszerű formában vannak.

Az üzemi

labdarúgó-bajnokság

hírei

A Mátra vidéki Erőműt*« is megkezdődtek az üzemi Labdarúgóbajnokság küzdelmei. Már három mérkőzést vívtak egymással a csapatok. Legutóbb a Szállítóüzem*- TMK csapatai mérkőztek, amelyet a TMK 4:1 arányban nyert meg. A gólokat Tuza, Petró, Tari 2, illetve Szabó rúgta.

A bajnokság állása:

1. Turbinaüzem 2 2 — — 6:2 4

2. Kazánüzem 3 2 — l 12:6 4

3. TMK 3 1 1 1 6:6 3

4. VillamoGüzem 1 1 I 1 5:7 3

5. Száll! tó üzem 3------3 lö

Képek a

z olimpiák történetéből

Boszorkányok Heves vármegye törvényszéke előtt

1726-ban

HÁNYSZOR lestük a mese édesen csordogáló szavait nagyanyánk ajkáról — az ópe- rencián túli tündérekről, manókról és boszorkányokról. Emlékezzünk csak vissza, hogy mily félelemmel teli irtózattal húzódtunk közelebb a biztonságot nyújtó nagyanyád közelségbe, valahányszor előkerültek a boszorkányok viselt dolgai. Ma, felnőtt fejjel csak mosolygunk már rajta, mert tudjuk, hogy . amint nincs Ópe- renciás-tenger és nincsenek tündérek —, úgy nincsenek boszorkányok sem. De nem így volt ez ám mindig! Mintegy kétszáz esztendeje, nem egy boszorkányper zajlott le Eger falai között is, a nemes vármegye ítélőszéke előtt.

Lapozzuk csak fel egy ilyen boszorkányper aktáit s idézzük fel röviden a borzalmakat

A boszorkánysággal terhelt három vádlott: Kató István és felesége, Pethő Judit, valamint Nagy Erzsébet 1726. szeptember 28-án ott állott a héttagú bíróság előtt. A vármegye börtönéből, amely akkor a mai Tárkányi utcában volt keményen megbilincselve vezették elő a vádlottakat. A bíróság elnöke nem kisebb személyiség, mint maga a vármegye alispánja, Taródy István, a bíróság tagjai pedig Rottenstein Antal táblabíró, La- kovics Ferenc hites megyei jegyző, valamint 4 esküdt volt

A boszorkányság vádját Nagy Miklós vármegyei tiszti ügyész emelte. Vádbeszédében előadta, hogy „jelenlevő vádlottak minden isteni és emberi törvényeket megvetve, lelkűket az ördögnek adni, boszorkányságot űzni s ezzel számos embertársaikat megrontani és megkárosítani nem átallották. Kéri őket kínzó vallatásnak alávettetni és a hazai törvények értelmében máglyára ítélni.” (Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy az 1656-ban kiadott királyi rendeletnek, az ún, „Praxis criminalis”-nák 60. pontja hivatalosan is elismerte a boszorkányság lehetőségét és ugyanezen rendelet 37. pontja a boszorkányok kínvallatásáról is intézkedett!)

Miből is állott az a „kín2Ó vallatás”, amelynek a három vádlottat alávetették? Egyik módja volt a kínvallatásnak a végtagok erőszakos kicsavarása, amelyhez sokszor egy, ezt a célt „tökéletesen” szolgáló masinát is használtak. Másik

módszer abból állott, hogy a boszorkánysággal vádolt személyt kötéllel jó magasra felhúzták, majd hirtelen a földre ejtették. „Jól bevált” módja volt a vallatásnak az ún. „spanyol csizma”, azaz a lábra erősített fahasáb, amelybe azután ékeket vertek és így fokozatosan összeszorítván a lábszárat, pokoli kínt, fájdalmat okoztak. Volt rá eset, hogy a láb csontjait el is törték, a vallomás kicsikarása céljából. Nem tartozott a ritkaságok közé, hogy vasfogókkal lehúzták a szerencsétlen vádlott körmeit, vagy pedig körme alá tűket szurkáltak, vagy tüzes vassal sütögették a testüket.

A VALLATÁS alá először Nagy Erzsébetet vette a bakó, aki bár először tagadta, hogy boszorkány lett volna — később azonban „őszintén” beismerte, hogy „egy bizonyos éjjelen Kató Istvánnal és amnaík nejével, Pethő Judittal, egy gyékényből font szekéren, emberekből boszorkányság által lovakká varázsolt kettős fogaton Borshalma nevű hegyre mentek. Ö is a kocsin ült”. Elmondotta még, hogy „az emberek és állatok megrontására alkalmas kenőcsöt” is magával vitt, majd pedig az utazás után egy „emberló” fejéről ő vette le a kantárt. Nagy Erzsébet azzal fejezte be „töredelmes” vallomását, hogy többre nem emlékszik, mivel a boszorkányutazás után mély álomba merült.

A KATŐ HÁZASPÁR vallatására került sor ezután, de ők egybehangzóan mindent tagadtak. Erre a törvényszél! szembesítette őket a beismerésben levő Nagy Erzsébettel, aki ekkor is „vallomásánál állhatatosan megmaradt”. Nagy Erzsébet a bűnjelként szereplő és egyéb boszorkányszerek hatására nézve a következőket vallja:

Először: „A dió hajiban való

kenőcs oly erejű, az mellyel megkenvén magát az hova akar oda megyen, hip-hop hirivél ott lesz az hol akarja.

Másodszor. „Az iskátulálban (dobozban) való' kenőcs oly erejű, hogy az lisztben a vagy tésztában mikor valamely keveset beléje rejt, ha csak kenyérnek való tészta lészen is, úgy megszaporodik, hogy az egész kemence teli lesz vele”

Harmadszor. „Az cserépben levő kenőcs oly . erejű, hogy akármely jólelkű (azaz erkölcsös) embert vele megkennek, hozzá kell magát adni és az ördöngösségben részesülni.”

Negyedszer. A réz gyűszű- ben levő kenőcs ép olyan erejű, mint az előző.

ötödször. Egy kék kendőben levő fű oly erejű, hogy ha valakit „megveszt”, azaz megbe- tegít, megboszorkányoz, akkor e fűvel meggyógyíthatja.

Hatodszor: „A spanyolviasz arra való, hogy midőn a pincében bementek, az bort megitták, azzal ismét bepecsételték a hordót.”

Hetedszer. „Az kék kő (azaz rézgálic) és timsó oly erejű, hogy az mely embert megvesztett s azután megbánván, midőn hozzá folyamodott, hegy meggyógyícsa, azzal kente és ha béorbáncosodott is, meggyógyult.”

Nyolcadszor. A bűnjelek között szereplő kóc oly erejű, hogy ha bárki fia fejéhez vágta, nyomban lóvá változott, a zsinór pedig kantárrá, gyeplővé.

A megőrzött jegyzőkönyvek tanúbizonysága szerint a Kató házaspár „csodálkozni látszik” a furcsa vallomáson, — ami természetesen érthető is.

A bíróság ezután a tanúkihallgatásokra tért rá.

Bata Gergely és 18 éves lánya előadta, hogy egy éjjel Kató „elragadta” s úgy megnyomorgatta, hogy súlyos kék foltokat szenvedett.

Tóth Andrásné azt vallotta, hogy „midőn volt volna betegségben, két boszorkányok rámentek s minekutána az világ előtt elaludt (elájult, elaludt, eszméletét vesztette) az Katóné képében való boszorkány né- kie azt mondotta: Kutya tagadd meg az istent, mert... megölöm a lányodat.”

Imre Miklós azt adta elő, hogy újszülött gyermekét felvette Katóné és azt kérdezte: „Megy é már a gyermek?” Ez időtől fogva a kisgyermek nyomorék maradt.

ESKÜ ALATT Borbély János vallatta, hogy mivel nem adott kölcsön kenyeret Nagy Erzsébetnek, az „borját megtörte, mély reggelre meg is döglött"

Körösi Anna szerint, amikor lovaival száraz malmot hajtott s nem tett kedvére Katóménak, az megdöglesztette lovait. Más kor meg a malmot hajtó lovak oly sebesen menték,, hegy a

Víz 8000 holdra

malmot meg kellett nehezíteni.

Murányi Katalin tanúvallomásában azt adta elő, hogy Nagy Erzsébet egy asszonyt

t.

JtÜZDEEEM A BEKJE JEGYÉBEN

Görögországban az Alpheios folyó és a Kronos-üomb tőszomszédságában egy csodálatos liget zöl- áell. Területe mindössze fél négy- ietkilométernyi* de ezen a helyen, Amelyet a görögök szent ligetnek tartanak, az emberiség kultúrtörténetének egyik szép fejezete játszódott le. Több mint ezer évig volt Olympia ligete, az ész, erő. szépség és a béke szimbóluma. Olympia nevét a görög nép csodálatos mondákkal övezte.

olimpia eredetét, történetét, még ma is homály fedi létrejöttének körülményeit. Egy mithosi történet a játék eredetéről ezt mondja: „... Egy napon megküzdöttek az istenek is. Apolló lett a győztes. Apolló legyőzte Mercurt a futásban, Marsot az ökölvívásban, de felülmúlta pentatlonban (ötnróbában) is. Tekintve, hogy a másik három versenynek is győztese lett, az öt napig tartó versenynek ötszörös bajnokát ünnepelték benne. Olym- posz ege alatt koronázták meg, attól a naptól kezdve

AZ EGYSÉG ÜNNEPEI Az ókori görög városállamok széttagoltsága és szembeállásuk egymással sokat segített a különböző vetélkedések kialakulásában, meghonosodásában. Szinte valamennyi polisnak megvolt a saját hagyományos sportversenye, amelyet valamilyen nagy ünnephez, vagy istenhez kapcsoltak. Később ezek a versenyek az egész görögség ünnepeivé váltak, amelyek közül kiemelkednek:

1. Zeus isten tiszteletére rendezett olimpiai játékok;

Ahol hajdanában az erőtől duzzadó görög atléták versengtek, ott jön össze négyévenként ünnepélyes szertartásra ma is a görög ifjúság. Az ősi rituálé szerint egy lány fémtükör segítségével a nap Sugarával száraz ágat gyújt meg és az ággal az olimpiai fáklyát, amelyet aztán elvisznek a négy- évenként megrendezett olimpia színhelyére: legutóbb Rómába, s legközelebb Tokióba. Amíg a versenyek tartanak, a történelmi ligetből érkezett tűz ott lángol a stadionban. A tűz ma is csak akkor lobog — miként az ókorban ha nincsenek háborúk. Az újkori olimpia ugyanúgy, mint az ókori, a béke ünnepe...

SZÜLETÉS, AM Ft, VET HOMÄLY FED

Hogyan született ez a nagyszerű 8 portverseny?

Olympiában. az elisi szent ligetben már időszámításunk előtt 1500

Meggyújtják az olimpiai lángot a szent ligetben.

körül rendeztek versenyeket az achaiok (Phelops monda) és 1. e. 1000 körül a dórok (Herakles monda). Bár rengetegen kutatják az

io netpsjsici

1964. július 19., vasárnap

neveznek Olymposznak. A legnagyobb emlék a stadionban ő utána maradt fenn ..

Egy másik monda szerint az olimpiai futóversenyek hosszát legelőször Herakles mérte ki a szent mezőn, mégpedig úgy. hogy lábfejét hatszázszor egymás elé helyezte. Ezt nevezték egy stádiumnak, amely 192,27 méternek felel meg.

Más „források” szerint Zeus isten alapította a játékokat.»«

2. Apollóhoz ajánlott pythoni játékok, amelyeket az olimpiai játékokat követő harmadik évben rendeztek időszámítás előtt 536-tól;

3. a Poseidonnak ajánlott isth- mosi játékok (kétévenként rendezték);

4. a nemeai játékok, amelyek ugyancsak a Zeus-kultússzal függtek össze és a harmadik, negyedik olimpiai évben rendezték.

• «Folytattuk»

Az a nagyszabású építő program, amelyet pártunk kezdeményezésére a kormány folyamatosan végrehajt, új mérföldkővel gyarapodik. Szentes határában 800 holdas öntözőrendszer épfii, azaz 800 holdnyi „örökké szomjas” termőföld ezután rendszeresen megkapja az éltető vizet. Ha pedig megkapja, akkor az áldott éghajlat és a televény együtt — csodatermésekkel lepi meg mezőgazdaságunkat.

Tény az, hogy a 60 milliós beruházás első szakasza már a nyáron elkészül. Ez azt jelenti, hogy a Pankotai Állami Gazdaságban hamarosan 900 holdat öntözéssel serkentenek nagyobb terméshozamokra.

Az öntözőberendezés a következő években épül meg teljesen. Képünk a már kész szivattyútelepet ábrázolja.

Az, ami a pankotai földeken most végbemegy — az általános perspektíva. Nem kell hozzá különösebb „látnoki szem”, hogy a krónikás feljegyezhesse: „Tervszerű hadjárat folyik nálunk a visszavisszatérő örök veszedelem, a szárazság ellen. Ebben a hadjáratban minden egyes győzelem — új honfoglalás. A magyar föld és vele együtt a magyar nép gazdagítása.” Megtörténhetett volna ez a régi parcellás világban?

Ilyen mértékben — soha!

—Pt—

megvakítassa! fenyegetett meg, a leányának pedig súlyos gyulladásos megbetegedését idézte elő. Heves vármegye törvényszéke a „gondosan” lefolytatott bizonyítási eljárás lefolytatása után ily formában hirdette ki ítéletét: „Minekutána a vádlottakról, a tanúknak a bíróság előtt, hittel (azaz esküvel) megerősített vallomásából kitűnik, hogy boszorkányos cselekedeteket űztek, gyékényből font bizonyos kocsiban, emberekből boszorkánysággal lovakká változtatott fogaton, miként az egyik vádlott eskü alatt be is ismerte, a Borshalma nevű hegyre mentek, amint azt Nagy Erzsébet vádlott' kihallgatásakor nem is tagadta, sőt azt is hozzátette, hogy mikoron visz- szatértek, az egyik lónak, illetve embernek fejéből ő maga vette le a kantárt. Ennek óljáért a vádlottak, miután a kínzó vallatást kiállották. MÁGLYÁRA ÍTÉLTETNEK”, így estek hát 1726. őszén a súlyosan elmebeteg Nagy Erzsébet, s a Kató házaspár, mint boszorkányok, az emberi gonoszsággal határos tudatlanságnak, sőt merő rosszindulatnak ártatlan áldozatául.

Sugár István