Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

/enruíMJ?/ Csak örvendetes hangon tu­dunk beszélni arról a fogadalom­ról, amelyet az Egri Dózsa labda­rúgói tettek egymásnak a minap, amikor vezetőik nélkül összejöt­tek a Népkertben. Elhatározták, hogy tiszta szívből „ráhajtanak” az őszi fordulóra, s úgy játszanak, hogy sok örömet szereznek szurko­lóiknak. Ezenkívül azt is elhatá­rozták, hogy minden héten, Szer­dától kezdődően, este 11 órától senki sem marad távol lakásától és olyan sportszerű életmódot foly­tatnak. amely nem hagy maga után kifogást. Aki nem így cselekszik, saját „fegyelmijük” elá állítják és megbüntetik, még akkor is, ha az a mérkőzés rovására megy. Természetesen ez az elhatározás nem maradt pusztába kiáltó szó, mert a hírek szerint, már két já­tékost vontak felelősségre sport­szerűtlenségért. Helyesen teszik a fiúk, hogy szavukat betartják, és a kialakult jó kollektív, szellemet nem engedik megbontani. S úgy lesz az jó, ha a jövőben is — ha szükséges — élnek fogadalmukkal, a közösség erejével. Mert ez is a kiváló sportemberek tulajdonságaihoz tartozik. * Hát ilyen az újságírás ördögei Pénteki számunkban közöltük az Egri Dózsa NB H-es labdarúgó csapata néhány játékosának és ve- zetőjénekr nyilatkozatát az őszi for­dulóval kapcsolatosan. A nyilatko­zat bevezetőjében azonban elírás történt. Tudniillik, nem öt ponttal, hanem csak egy ponttal vannak le­maradva a dózsások az első helyen álló Jászberénytől. Es ez nem mindegy, hiszen akkor a bajnoki tabellán mélyebben tanyáznának, mint a negyedik hely. Egyébként jellemző a tavaszi forduló végére kialakult helyzet­re, hogy az első nyolc helyezett közül bármelyik bajnokságot nyer­het az ősszel, ugyanakkor a ható- cLE c helytől lefelé bármelyik együttes a kiesés sarsára juthat. Ez viszont azt bizonyítja, hogy az ászi fordulóban minden csapat igyekszik biztos előnyt szerezni, ez pedig izgalmas, érdekes összecsa­pásokat hozhat majd, * Somogyi István Hatvan, Bem út HL szám alatt lakó szurkoló, az el­múlt héten levelet írt szerkesztősé­fünkbe. Ebben panaszolja, hogy szomorúan kellett a MÁV HAC at­létáinak tudomásul venniük: a vas­utas napi sportversenyeken nem kerepelhetnek. Ez a szakosztály, amelyiknek 20 Hersenyzője évek óta utazik más városok versenyeire, egy alkalom­mal sem volt lehetősége arra, hogy saját pályájukon, hazai közönség dőtt adhasson számot eredményei- »ÓL A félig elkészült pálya mind­össze egy hét munkát igényelne, de a sportkör elnöksége nem tö­rődik az atléták problémájával. Szinte sír az ember lelkiismeret#;, «mikor a pályára tekint: a kerítés drótja leszakadozva csüng, az osz­lopok jobbra-balra eldőlve várják további sorsukat, de a labdarúgó­pályát körülvevő futópályát is dud- tea, gaz, szemét fedi. Sajnos, nem épületes látvány mindez. S jogos a hatvaniak elé­gedetlensége. Ideje lenne már, ha a MÁV HAC vezetői foglalkozná­nak ezzel a problémával, de szí­vesen dicsérnénk, ha a szurkolók segítséget nyújtanának e áldat- állapotok megszüntetéséhez. * E hét közepén kerül sorra Nyír­egyházán Szabclcs-Szatmár megye Ifjúsági válogatott és Heves megye Ifjúsági válogatott közötti labda- túgó-mérkőzés. A Heves megyei­ek előkészületi mérkőzésük során á Hatvani Kinizsivel játszottak, s mint az öt rúgott gól is elárulja: kitűnően. Jól szerepelték a védők, de sok jó megmozdulásuk volt a csatároknak is. Különösen a most először szereplő Csuhány játszott jól, s valószínű helyet is kap a csapatban. A fiúk ilyen szereplése kielégí­tette a szakembereket, s Jávori Jó­zsef ifjúsági kapitány véleménye szerint, ha a formát hozni tudják Nyíregyházán, mindkét bajnoki pontot megszerezhetik. Nagy szükség lenne rá! * Elkészült a megyei labdarúgó­bajnokság őszi fordulójának sorso­lása. Hevesi György titkár. aki a sorsolás oroszlánrészét végezte, ne­héz feladat előtt állt nemegyszer, hiszen az NB Il-es és NB III-as csapatok sorsolását úgy végezték el, hogy sok esetben egyazon na­pon játszanak odahaza a csapatok, ugyanakkor erre a napra esik a megyei bajnokságban szereplő csa­patok otthoni mérkőzése is. Egerben 4, Gyöngyösön 2 eset­ben fordul ilyen elő, s már most gondot jelent a pályák biztosítása. Valószínű, néhány csapatnak már szombaton le kell játszania bajnoki labdarúgó mérkőzését. Nos, ez a sorsolás it bizonyíték arra, hogy mennyire szegényesen áll Eger és Gyöngyös sportpályák tekintetében, s milyen fontos lenne újabb labdarúgó-pályákat építeni e két városban. * Lisztóczky Péterre, az Egri Dó­zsa labdarúgó-csapatának volt já­tékosára bízták a Dózsa II. és ifjú­sági csapatának edzését. Nagy Fri­gyest pedig az utánpótlás nevelésé­vel bízták meg. így most már a Dózsa labdarúgó-csapatait olyan edzők irányítják, akik hosszú ideig játszottak ezekben az együttesek­ben, ismerik a fiúk tudását, haj­lamait, képességeit, jó és rossz tu­lajdonságaikat. Nagyszerű dolog ez és megnyug­tató a fiatalok részére is. hogy így törődnek a sportkör vezetői a já­tékból „kiöregedettekkel”, akik sok éven át képviselték az egye­sület színeit, okoztak hosszú éve­ken át számtalan örömet szurko­lóknak és vezetőknek egyaránt. Megérdemlik a bizalmat és kí­vánjuk. hogy a többi régi játékost is mindiobban sikerüljön bevonni a nevelésbe és a vezetésbe is az Egri Dózsa Sportkörnek. * Ma egy hete bonyolították le a festői szépségű mátrafüredi pályán a járási skeet és koronglövő ver­senyt. amelyre nagyon sokan kí­váncsiak voltak. A jól megrende­zett bajnokságon a következő eredmények születtek: Skeet bajnokság: 1. Póka János 25'20, 2. Rakonczai Zoltán 25/16, 3. Molnár László 25/15 találattal. Klasszikus koronglövő bajnok­ság: 1. Baranyai Zoltán 15/15, 2. Hangái Tibor 15/14 ás 3. Póka János 15/13 találattal. * Nagy sikere van a gyerekek kö­zött az egri sportnapközi tábor­nak, ahol szervezett formában, de játékosan oktatják őket a sportra. Az elmúlt héten többek között megismerkedtek a kispuska-lövé­szettel az MHS jóvóltából. s ezen a héten a lovaglás izgalmaival is megbirkóznak majd a jövő öttusa­bajnokai. Fazekas István Jó formában játszottak az Ifik Heves megye ifjúsági válo­gatott—Hatvani Kinizsi 5:0 (2:0, 1:0, 2:0) Hatvan, 200 néző. V.: Batki. Heves megye: Tóth — Lackó, Sipos, Kotrócz — Szabó, Ba­logh — Varga III., Csuhány. Horváth, (Lud­vig), Zsák, Szű­csi. © A Szabolcs— __- Szatmár megye ..." eiien készülő átszervezett ifjúsági válogatot­tunk Hatvanban a megyei baj­nok ellen előkészületi mérkő­zést vívott 3x30 percen át. Fi­ataljaink jól kezdtek. A 3. percben az újonc Csuhány lőtt gólt 1:0. A 24. percben szép összjáték után Horváth volt eredményes. 2:0. A második harmadban a Ki­nizsi támadott, de az ifjúsági válogatott védelme jól zárt, s meghiúsította ezeket a támadá­sokat. Ebben a harmadban egy ellentámadás során a gyors Varga III. talált a hálóba. 3:0. A harmadik harmadban jói tartották magukat a fiatalok. Csuhány egy ízben a kapufát találta el fejesével, majd Var ga 111. egyéni játék után gurí­tott a hálóba. 4:0. Az utolsó percben a kint feledkezett ka­pus fölött Horváth juttatta labdát a kapuba. 5:0. A tartalékosán kiálló, de jó képességű Kinizsi ellen nagy­szerű játékkal győztek a fiata­lok. A védelem kifogástalanul látta el feladatát, de a támadó­sorra sem lehet panasz. A gyors indítésoikbal lehetett látni, hogy a csatárok is nagyszerű formában vannak. Az üzemi labdarúgó-bajnokság hírei A Mátra vidéki Erőműt*« is meg­kezdődtek az üzemi Labdarúgó­bajnokság küzdelmei. Már három mérkőzést vívtak egymással a csa­patok. Legutóbb a Szállítóüzem*- TMK csapatai mérkőztek, amelyet a TMK 4:1 arányban nyert meg. A gólokat Tuza, Petró, Tari 2, illetve Szabó rúgta. A bajnokság állása: 1. Turbinaüzem 2 2 — — 6:2 4 2. Kazánüzem 3 2 — l 12:6 4 3. TMK 3 1 1 1 6:6 3 4. VillamoGüzem 1 1 I 1 5:7 3 5. Száll! tó üzem 3------3 lö Képek a z olimpiák történetéből Boszorkányok Heves vármegye törvényszéke előtt 1726-ban HÁNYSZOR lestük a mese édesen csordogáló szavait nagyanyánk ajkáról — az ópe- rencián túli tündérekről, ma­nókról és boszorkányokról. Emlékezzünk csak vissza, hogy mily félelemmel teli irtózattal húzódtunk közelebb a bizton­ságot nyújtó nagyanyád közel­ségbe, valahányszor előkerül­tek a boszorkányok viselt dol­gai. Ma, felnőtt fejjel csak mosolygunk már rajta, mert tudjuk, hogy . amint nincs Ópe- renciás-tenger és nincsenek tündérek —, úgy nincsenek boszorkányok sem. De nem így volt ez ám mindig! Mint­egy kétszáz esztendeje, nem egy boszorkányper zajlott le Eger falai között is, a nemes vármegye ítélőszéke előtt. Lapozzuk csak fel egy ilyen boszorkányper aktáit s idéz­zük fel röviden a borzalma­kat A boszorkánysággal terhelt három vádlott: Kató István és felesége, Pethő Judit, valamint Nagy Erzsébet 1726. szeptem­ber 28-án ott állott a héttagú bíróság előtt. A vármegye börtönéből, amely akkor a mai Tárkányi utcában volt keményen megbilincselve ve­zették elő a vádlottakat. A bí­róság elnöke nem kisebb sze­mélyiség, mint maga a várme­gye alispánja, Taródy István, a bíróság tagjai pedig Rot­tenstein Antal táblabíró, La- kovics Ferenc hites megyei jegyző, valamint 4 esküdt volt A boszorkányság vádját Nagy Miklós vármegyei tiszti ügyész emelte. Vádbeszédében előadta, hogy „jelenlevő vád­lottak minden isteni és emberi törvényeket megvetve, lelkű­ket az ördögnek adni, boszor­kányságot űzni s ezzel számos embertársaikat megrontani és megkárosítani nem átallották. Kéri őket kínzó vallatásnak alávettetni és a hazai törvények értelmében máglyára ítélni.” (Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy az 1656-ban kiadott királyi rendeletnek, az ún, „Praxis criminalis”-nák 60. pontja hivatalosan is elismer­te a boszorkányság lehetősé­gét és ugyanezen rendelet 37. pontja a boszorkányok kínval­latásáról is intézkedett!) Miből is állott az a „kín2Ó vallatás”, amelynek a három vádlottat alávetették? Egyik módja volt a kínvallatásnak a végtagok erőszakos kicsavará­sa, amelyhez sokszor egy, ezt a célt „tökéletesen” szolgáló ma­sinát is használtak. Másik módszer abból állott, hogy a boszorkánysággal vádolt sze­mélyt kötéllel jó magasra fel­húzták, majd hirtelen a föld­re ejtették. „Jól bevált” mód­ja volt a vallatásnak az ún. „spanyol csizma”, azaz a láb­ra erősített fahasáb, amelybe azután ékeket vertek és így fokozatosan összeszorítván a lábszárat, pokoli kínt, fájdal­mat okoztak. Volt rá eset, hogy a láb csontjait el is tör­ték, a vallomás kicsikarása céljából. Nem tartozott a rit­kaságok közé, hogy vasfogók­kal lehúzták a szerencsétlen vádlott körmeit, vagy pedig körme alá tűket szurkáltak, vagy tüzes vassal sütögették a testüket. A VALLATÁS alá először Nagy Erzsébetet vette a bakó, aki bár először tagadta, hogy boszorkány lett volna — ké­sőbb azonban „őszintén” beis­merte, hogy „egy bizonyos éj­jelen Kató Istvánnal és amnaík nejével, Pethő Judittal, egy gyékényből font szekéren, em­berekből boszorkányság által lovakká varázsolt kettős foga­ton Borshalma nevű hegyre mentek. Ö is a kocsin ült”. El­mondotta még, hogy „az embe­rek és állatok megrontására al­kalmas kenőcsöt” is magával vitt, majd pedig az utazás után egy „emberló” fejéről ő vette le a kantárt. Nagy Erzsébet az­zal fejezte be „töredelmes” vallomását, hogy többre nem emlékszik, mivel a boszorkány­utazás után mély álomba me­rült. A KATŐ HÁZASPÁR val­latására került sor ezután, de ők egybehangzóan mindent ta­gadtak. Erre a törvényszél! szembesítette őket a beismerés­ben levő Nagy Erzsébettel, aki ekkor is „vallomásánál állha­tatosan megmaradt”. Nagy Er­zsébet a bűnjelként szereplő és egyéb boszorkányszerek hatá­sára nézve a következőket vallja: Először: „A dió hajiban való kenőcs oly erejű, az mellyel megkenvén magát az hova akar oda megyen, hip-hop hirivél ott lesz az hol akarja. Másodszor. „Az iskátulálban (dobozban) való' kenőcs oly erejű, hogy az lisztben a vagy tésztában mikor valamely ke­veset beléje rejt, ha csak ke­nyérnek való tészta lészen is, úgy megszaporodik, hogy az egész kemence teli lesz vele” Harmadszor. „Az cserépben levő kenőcs oly . erejű, hogy akármely jólelkű (azaz erköl­csös) embert vele megkennek, hozzá kell magát adni és az ördöngösségben részesülni.” Negyedszer. A réz gyűszű- ben levő kenőcs ép olyan ere­jű, mint az előző. ötödször. Egy kék kendőben levő fű oly erejű, hogy ha va­lakit „megveszt”, azaz megbe- tegít, megboszorkányoz, akkor e fűvel meggyógyíthatja. Hatodszor: „A spanyolviasz arra való, hogy midőn a pincé­ben bementek, az bort megit­ták, azzal ismét bepecsételték a hordót.” Hetedszer. „Az kék kő (azaz rézgálic) és timsó oly erejű, hogy az mely embert megvesz­tett s azután megbánván, mi­dőn hozzá folyamodott, hegy meggyógyícsa, azzal kente és ha béorbáncosodott is, meg­gyógyult.” Nyolcadszor. A bűnjelek kö­zött szereplő kóc oly erejű, hogy ha bárki fia fejéhez vág­ta, nyomban lóvá változott, a zsinór pedig kantárrá, gyeplő­vé. A megőrzött jegyzőkönyvek tanúbizonysága szerint a Kató házaspár „csodálkozni látszik” a furcsa vallomáson, — ami természetesen érthető is. A bíróság ezután a tanúki­hallgatásokra tért rá. Bata Gergely és 18 éves lá­nya előadta, hogy egy éjjel Kató „elragadta” s úgy meg­nyomorgatta, hogy súlyos kék foltokat szenvedett. Tóth Andrásné azt vallotta, hogy „midőn volt volna beteg­ségben, két boszorkányok rá­mentek s minekutána az világ előtt elaludt (elájult, elaludt, eszméletét vesztette) az Katóné képében való boszorkány né- kie azt mondotta: Kutya ta­gadd meg az istent, mert... megölöm a lányodat.” Imre Miklós azt adta elő, hogy újszülött gyermekét fel­vette Katóné és azt kérdezte: „Megy é már a gyermek?” Ez időtől fogva a kisgyermek nyo­morék maradt. ESKÜ ALATT Borbély Já­nos vallatta, hogy mivel nem adott kölcsön kenyeret Nagy Erzsébetnek, az „borját meg­törte, mély reggelre meg is döglött" Körösi Anna szerint, amikor lovaival száraz malmot hajtott s nem tett kedvére Katóménak, az megdöglesztette lovait. Más kor meg a malmot hajtó lovak oly sebesen menték,, hegy a Víz 8000 holdra malmot meg kellett nehezíteni. Murányi Katalin tanúvallo­másában azt adta elő, hogy Nagy Erzsébet egy asszonyt t. JtÜZDEEEM A BEKJE JEGYÉBEN Görögországban az Alpheios fo­lyó és a Kronos-üomb tőszomszéd­ságában egy csodálatos liget zöl- áell. Területe mindössze fél négy- ietkilométernyi* de ezen a helyen, Amelyet a görögök szent ligetnek tartanak, az emberiség kultúrtörté­netének egyik szép fejezete játszó­dott le. Több mint ezer évig volt Olympia ligete, az ész, erő. szép­ség és a béke szimbóluma. Olym­pia nevét a görög nép csodálatos mondákkal övezte. olimpia eredetét, történetét, még ma is homály fedi létrejöttének körülményeit. Egy mithosi történet a játék eredetéről ezt mondja: „... Egy napon megküzdöttek az istenek is. Apolló lett a győztes. Apolló legyőzte Mercurt a futás­ban, Marsot az ökölvívásban, de fe­lülmúlta pentatlonban (ötnróbában) is. Tekintve, hogy a másik három versenynek is győztese lett, az öt napig tartó versenynek ötszörös bajnokát ünnepelték benne. Olym- posz ege alatt koronázták meg, attól a naptól kezdve AZ EGYSÉG ÜNNEPEI Az ókori görög városállamok széttagoltsága és szembeállásuk egymással sokat segített a külön­böző vetélkedések kialakulásában, meghonosodásában. Szinte vala­mennyi polisnak megvolt a saját hagyományos sportversenye, ame­lyet valamilyen nagy ünnephez, vagy istenhez kapcsoltak. Később ezek a versenyek az egész görög­ség ünnepeivé váltak, amelyek kö­zül kiemelkednek: 1. Zeus isten tiszteletére rende­zett olimpiai játékok; Ahol hajdanában az erőtől duz­zadó görög atléták versengtek, ott jön össze négyévenként ünnepé­lyes szertartásra ma is a görög if­júság. Az ősi rituálé szerint egy lány fémtükör segítségével a nap Sugarával száraz ágat gyújt meg és az ággal az olimpiai fáklyát, amelyet aztán elvisznek a négy- évenként megrendezett olimpia színhelyére: legutóbb Rómába, s legközelebb Tokióba. Amíg a verse­nyek tartanak, a történelmi liget­ből érkezett tűz ott lángol a sta­dionban. A tűz ma is csak akkor lobog — miként az ókorban ha nincsenek háborúk. Az újkori olimpia ugyanúgy, mint az ókori, a béke ünnepe... SZÜLETÉS, AM Ft, VET HOMÄLY FED Hogyan született ez a nagyszerű 8 portverseny? Olympiában. az elisi szent liget­ben már időszámításunk előtt 1500 Meggyújtják az olimpiai lángot a szent ligetben. körül rendeztek versenyeket az achaiok (Phelops monda) és 1. e. 1000 körül a dórok (Herakles mon­da). Bár rengetegen kutatják az io netpsjsici 1964. július 19., vasárnap neveznek Olymposznak. A legna­gyobb emlék a stadionban ő utána maradt fenn .. Egy másik monda szerint az olimpiai futóversenyek hosszát leg­először Herakles mérte ki a szent mezőn, mégpedig úgy. hogy láb­fejét hatszázszor egymás elé he­lyezte. Ezt nevezték egy stádium­nak, amely 192,27 méternek felel meg. Más „források” szerint Zeus is­ten alapította a játékokat.»« 2. Apollóhoz ajánlott pythoni já­tékok, amelyeket az olimpiai já­tékokat követő harmadik évben rendeztek időszámítás előtt 536-tól; 3. a Poseidonnak ajánlott isth- mosi játékok (kétévenként rendez­ték); 4. a nemeai játékok, amelyek ugyancsak a Zeus-kultússzal függ­tek össze és a harmadik, negyedik olimpiai évben rendezték. • «Folytattuk» Az a nagyszabású építő program, amelyet pártunk kezdeményezésére a kormány folyamatosan végrehajt, új mérföldkővel gyarapodik. Szentes határában 800 holdas öntözőrendszer épfii, azaz 800 holdnyi „örökké szomjas” ter­mőföld ezután rendszeresen megkapja az éltető vizet. Ha pedig megkapja, akkor az ál­dott éghajlat és a televény együtt — csodatermésekkel lepi meg mezőgazdaságunkat. Tény az, hogy a 60 milliós beruházás első szakasza már a nyáron elkészül. Ez azt je­lenti, hogy a Pankotai Állami Gazdaságban hamarosan 900 holdat öntözéssel serkentenek nagyobb terméshozamokra. Az öntözőberendezés a követ­kező években épül meg telje­sen. Képünk a már kész szi­vattyútelepet ábrázolja. Az, ami a pankotai földe­ken most végbemegy — az általános perspektíva. Nem kell hozzá különösebb „látno­ki szem”, hogy a krónikás fel­jegyezhesse: „Tervszerű had­járat folyik nálunk a vissza­visszatérő örök veszedelem, a szárazság ellen. Ebben a had­járatban minden egyes győ­zelem — új honfoglalás. A magyar föld és vele együtt a magyar nép gazdagítása.” Megtörténhetett volna ez a régi parcellás világban? Ilyen mértékben — soha! —Pt— megvakítassa! fenyegetett meg, a leányának pedig súlyos gyul­ladásos megbetegedését idézte elő. Heves vármegye törvény­széke a „gondosan” lefolytatott bizonyítási eljárás lefolytatása után ily formában hirdette ki ítéletét: „Minekutána a vádlot­takról, a tanúknak a bíróság előtt, hittel (azaz esküvel) meg­erősített vallomásából kitűnik, hogy boszorkányos cselekedete­ket űztek, gyékényből font bi­zonyos kocsiban, emberekből boszorkánysággal lovakká vál­toztatott fogaton, miként az egyik vádlott eskü alatt be is is­merte, a Borshalma nevű hegyre mentek, amint azt Nagy Erzsébet vádlott' kihallgatása­kor nem is tagadta, sőt azt is hozzátette, hogy mikoron visz- szatértek, az egyik lónak, illet­ve embernek fejéből ő maga vette le a kantárt. Ennek óljá­ért a vádlottak, miután a kín­zó vallatást kiállották. MÁGLYÁRA ÍTÉLTETNEK”, így estek hát 1726. őszén a súlyosan elmebeteg Nagy Er­zsébet, s a Kató házaspár, mint boszorkányok, az emberi go­noszsággal határos tudatlan­ságnak, sőt merő rosszindulat­nak ártatlan áldozatául. Sugár István

Next

/
Thumbnails
Contents