Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
A társadalmi bíróságok munkájáról Csökkent a fegyelmi eljárások száma — Köszönőlevelek Amiből 502 van az egész világon A tudomány riadója a bölények védelmében Néhány ezer évvel ezelőtt a bölények még Európa és Ázsia meglehetősen nagy térségein éltek, ám századunk elejére már csupán alig kétezer példány maradt belőlük. De ezek is csak úgy maradtak meg, hogy védett területen, az Észak-Kaukázus és a belo- vezsszki erdő rengetegében húzódhattak meg. A különböző országok állatkertjeiben 1927-ben már csak néhány tucat volt belőlük. A tudósok riadót fújtak. Nemzetközi természetvédelmi kongresszust hívtak össze, amelyen bölényvédelmi társulatot alakítottak. A társulat munkájában aktív részt vállaltak a szovjet tudósok. ' A világon ma pontosan 502 fajtiszta bölényt tartanak nyilván; ebből 140 a Szovjetunió területén él. A bölény az orosz erdőkben található legnagyobb vad. Hossza három méter, magassága (a marjától mérve) két méter. A felnőtt hímek súlya 13 mázsánál kezdődik. Jelentős a szerepük az állattenyésztésben. Szarvasmarhával keresztezve rendkívül életképes utódokat hoznak létre. A bölénytehenek tejének zsírtartalma 9 százalék. Egerí nei Masai Ez az öreg város keveset látott még ennyi erdészt egyszerre falai között. Képviselve van itt a Bakony, a Mecsek, a Pilis és a zempléni hegyek egyaránt. Járják az- öreg utcákat, Dobó várának labirintjait és némelyikük — ha ideje engedi — megmártja magát a jó meleg egri vízben is. A vándorgyűlés első napjának délutánján a vadászati kiállításon találkozunk. A monumentális épület — régen készülő új ruhájában is — cso- dálnivaló remekmű. A dunántúliak nézik, méregetik az ódon falakat, a hatalmas boltíveket. A kiállítási terem is nagyszerű. Erdőt varázsoltak a terembe a rendezők. Erdőt és az erdőben szarvasok, őzek, vaddisznók, az erdő lakóinak képviselői. Az erdész szemének mindennapi látványnak tűnnek, de itt, a freskós mennyezetű díszteremben ide varázsolni a Bükköt?... — Nagyon szép — tárja szét a kezét egy alföldi ifjú erdész. Igaza van. A kiállítás mindnyájunknak tetszik. ★ A Park Szálló halijának süppedő foteljeiben csak ketten ülünk. Magyar Pál öreg erdész és az újságíró. Fél órája sincs, hogy Pali bácsi átvette az erdészek legmagasabb kitüntetétató intézet munkatársai hústermelési célra igyekeznek egy alkalmas hibridet kitenyészteni. Dél-Kirgizia több mint 800 ezer hektár kiterjedésű erdeiben kitűnő lehetőség kínálkozik ennek az értékes állatfajtának a tenyésztésére. felejteni... sünről voltak, de a fákat kipusztította az ember, most újra fiatat erdőt telepített Magyar PáL Azt mondják a szakemberek, 2,6 hektár erdői kell telepíteni ahhoz, hogy abból egy hektár megmaradjon. Pali bácsi 1,16 hektárjából egy hektár szép, fiatal erdő fejlődött. Hogyan? Arra ő maga adja meg a választ: Az erdőbe» benne kell élni. őrizni, védeni kell vadaktól, tűztél, ross* szándékú emberektől. Nekem ez sikerült. És a kétmillió csemete, amelyet Pali bácsi életében már elültetett, javarésze ben megmenekült a pusztulástól. Bárki megcsodálhatja a szép, fiatal fákat a hajdan kopár, kietlen vidéken. Magyar Pali bácsi most boldog, és ma az újságíró is az erdészek egészségére, Pali bácsira emeí poharát ___ A második nap utazással teli eL Az autóbuszkaraván elindult a hegyek felé. Felsőtár- kány, Szilvásvárad, Csipkéskúi — mennyi-mennyi felejthetetlen állomás. A pisztrángos tavakat erdészek állják körül. Simon Károly pisztrángjai Las- san-lassan „világhírűvé” válnak. Nemcsak a sültek, de azok az ivadékok is, amelyek inner kerülnek az ország pisztrángos vizeibe. A szerpentinen kapaszkodik a karaván. Fenyves. Ak: nem szakember, eleinte figyel, aztán a gyönyörű Büklcön elkalandozik a tekintete. Az erdészek érdeklődéssel hallgatják a magyarázatot. Szemük mindenen megakad. Az erde: vasúton éppúgy, mint a közelítő úton, a vágásokon. Nerr könnyű most a nyugat-bükk. házigazdáknak, ötszáz szakember bíráló tekintetét kell magukon érezni. Szégyenkezni való azonban nincs. A termelés, a telepítés, a közelítés mine igazolja azt, amit Adamkó József igazgató első napi tájékoztatójában mondott. Kétségtelen, ebben az erdőgazdaságban komoly munka folyik, tanul- 1 ntnak itt mások is. Fennt.a Bükkön vágtat a híres lipicai ménes. Rögtönzők lovasbemutató a vendégek tiszteletére. Ilyet bizony nerr mindenki látott. Még az alföldiek is csodálkoznak, hogyan vágtat a ménes a Bükk tete jén. Lassan leszáll az este. A Szalajka-völgyben megnőne!; az árnyak, Szilvásvárad estebéden látja vendégül látogatóit. A kétnapos fáradságos, de szép munka végéhez ért A kitűnő vacsorán összecsendülnek a poharak és a bakonyi erdész a bükki kollégával egymás egészségére iszik. Mielőtt elbúcsúzunk, valaki a fülembe súgja: ezt a két napot, Egert, nehéz lesz elfelejteni... — szalay — Az vet közepén hatalmas porfelhőt kavarnak a malacok. Gd- gogó libaraj rebben szét a bőg- - ve, kocogva hazafelé tartó tehenek elöl. Csapódnak a kapu- zárak. — Tee! Riska, teeel Affene «... — Ereggy előle, te gyerek! Nem látod, hogy be akar gyónni az a jószág! — Mari vénem, mikor jöjjek a tejért? — Mikor, mikor ...ha megfejtem ... — Erzsi, adjáSl enni a tyúkoknak, aztán zárd be őket. Vigyázva szedd ki a tojást! — Apjuk! Kavard meg azt az ételt, mert leég! — Bánja a rosseb! Égjen. Ha meg megkavarom, azért lármá- zik, hogy leszedem a zománcot az edényről — János bácsi a bajsza alatt már mosolyog és mégiscsak megkavarja a zöldbabot. — Tudja, megszoktam már, negyven éve morog velem ez a vénasszony! — Vén kend, nem én! — Ej, de jó füled van egyszerre! Gyere be, mert vendég jött! Nekem még el kell mennem a sógorhoz! — Kujtorogni. azt tudja! Tessék, lelkem, kit keres? — Egerváriakat. Egervári Józsefeket. — Ott, jóval lejjebb. Abban a két szeles házban. Nemigen van otthon Józsi, láttam, ment a háztájiba ekekapálni. — Ilyen későn? Hiszen már 6 rMPBJSMG 1964. július 19., vasárnap vacsoraidő van1 — Most ér rá... Hess, te! Az ember fejiről leeszik a kendőt ezek a nyavalyás csirkék ... Heess! — Keresztanyám! Itthon vannak-e? — időközben hozzánk csatlakozott Kása Lajos, a tanácselnök is. Hazafelé tartott az egyik termelőszövetkezetből. — Nekem is nagyon sok most a gondom. Beteg a feleségem, aztán... de azt hiszem, nem is kell mondanom, mit jelent egy családban, három fiú mellett az édesanya két dolgos keze. Keresztanyám! — szól be ■ még egyszer a kapu felett. — Mondtam már, hogy gyertek bejjebb, de csak beszélsz! Józsi nincs itthon, de apósod 1 mindjárt jön. Beszélgessetek. ■ Nekem még dolgom van! — ’síét Szerbusz, Lajos. ’ Minden rendben?... Újságírók? No, akkor nem beszélge, tünk! — magas csontos, ősz hajú ember, Molnár József. , — Apám neheztel egy kicsit, i pedig már régen történt. Vagy j hat éve éppen a szomszéd tsz kertészével beszélgettek, ami- • kor egy újságíró megállt mellettük. Aztán megírta, hogy az öreg Molnár ad tanácsot a __ szomszéd kertészet vezetőjének. / Azóta a kertész apámra, ő meg az újságírókra haragszik. — Szóval, nem beszélgetünk!? — Nem. — Hát jó. De azért azt nem nehezményezi tán, hogy az időjárást szidjuk? — Az időjárás, az időjárás ... azt a legkönnyebb szidni. Mit szidjon az ember, ha nem azt? A kombájnt nem szidhatja. Arra pedig ráférne. Fél napot megy, fél napot áll. Ki látott már ilyet? Aratásidő van, a határban meg bedöglött vuisinák ...Az öntözőgép is ... Mikor bevontatták a téli szállásra, semmi baja sem volt. Mióta dolgozni kéne vele, mindig rossz! — Elég lesz máf! Azt mondta, nem beszél, most meg szóhoz se lehet jutni tőle! Gyerünk haza, ott is van mit végezni! — Hát... — széttár ja a kezét — ilyen az ember sorsa. Gyerünk, osztán megy! — No, még ezt a pohárkával !— a kis, agyondolgozott háziasszonyt eddig bizony észre se vettük. Hangtalanul sietett, megfejte, megetette a teheneket, a baromfit, összegyűjtötte a tojást, még az udvart is felseperte, hogy a széthullott szál ne rendetlenkedjen. Közben meggirúrt, s hogy mindezt mikor?! Sejtelmem sincs. Hiszen álig telt annyi idő, amíg leírtam ezeket a sorokat. — Friss, töpörtös túrós tésztát akart Józsi — ... —mondja kicsit szégyenlősen, szemérmesen, s olyan kedves, hogy a mögötte hagyott harmincegy- nehány esztendős házasság után még ilyen boldog, hogy ura kedvére tehet... — Elmegyünk akkor, nem is zavarunk! — Egyféle megyünk. Isten álgyon! Józsinak meg mondd meg, hogy vigyen vizet a kertészetbe/ Várják! —- jön az após is. Sűrű felhők gomolyognak. Viharfelhő. száguldó szél kavarog a makiári nyárfák fölött. Nem érjük el az autót, egy hasitó villám, s máris hatalmas cseppekben esik az eső. Az első kapu alá beállunk. — Hát ne itt álljanak már, van hely bőven, elférünk! Juhász József vagyok. Ez meg a menyem. Hozzál, fiam, egy nyelet bort, hadd kínáljuk meg a vendégeket Senki nem mondaná, hogy Juhász bácsi két év híján 70 esztendős. Székeket kerít, s máris kényelmes páholyból, a szabad konyha védett teteje alól nézzük a vihart. — Aztán jártak-e ma a határban? Mert én jártam! Látták-e hogy állnak a kombájnok? Mert én láttam. Igaz, hetven felé járok, nyűg már az öregember. — — Ne mondjon ilyet, apám! — Jó, jó. Nem is nektek, magamnak. De nem ezt akartam mondani, hanem azt, hogy fáj a szívem. Aratás van, a gabona kívánkozik a penge alá, aztán az a dög nagy masina meg két órát megy, kettőt áll... ha nem fél napot. — Bizony, jobban is megnézhetnék ott, az Egri Gépállomáson! — a fiatal gazdát is hazaverte az eső a határból. — Nekifognánk, de hát a gép miatt másként osztottuk el az embereket. Meg úgy vagyunk vele, hogy hátha megindul... ? A fiam — mutatja be a tizenhat év körüli nyurga gyereket. — Ipari tanuló. — Az a... ipari tanuló. Ezér’ nem vágja senki a gabonát, mer’ mind elmennek... — El. Csak jó szakemberek legyenek, aztán akkor majd nem áll a kombájn se! — az asszony már a fia pártján van. — Ez a világ sora. örüljünk, hogy ő már kevesebbet dolgozik majd, mint mi. Maga se gondolta volna, hogy aratásidőben is jut egy kis idő a házimozira! — Televízió — segít az elnök, — Mondtam, hogy nyűg az öreg... Elállt az eső. A kazal tetején lustán mozdul egy gólya. Ugyan hová tart? Nem találtuk akiket kerestünk, de egy pillantást tehettünk az esti faluban. Hazaindulunk. A nagykapu nyikorogva zárul mögöttünk. Még az autóig elkísér a friss krumplis tészta illata, s hallom, ahogy megzörren a tál alján a kanál. ... Juhászék vacsoráznak ... Cs. Adóm Éva HOGYAN HATOTT a társa- : dalmi bizottságok munkája az ] üzemek munkafegyelmére, az : emberek magánéletére, és i hogyan segítik a megyebizott- í ságok, a szakszervezeti alap- 1 szervek és egyéb társadalmi 1 szervezetek a társadalmi bíró- 1 ségok munkáját? i Ezekre a kérdésekre keres- ] tünk feleleteket a szakszerve- ' zetek megyei tanácsának elnökségén az erre vonatkozó 1 jegyzőkönyvekben, jelentések- t ben. Heves megye területén je- , lenleg 79 vállalatnál működik társadalmi bíróság. Az 1962/ 24-es számú törvényerejű rendelet ugyanisi, amely a 100 főnél magasabb létszámú válla- láttok részére előírja a társadalmi bíróságok létesítését, 44- gyel emelte számukat A jelentésekből kitűnik, hogy a bíróságok elsősorban ott tudták jó és eredményes munkát végezni, ahol nemcsak a szakszervezeti bizottság titkára, hanem az egész alapszervezet, a gazdasági vezetőkkel közösen nagy gonddal választotta ki azokat az ügyeket, amelyek a nyilvánosság elé kerültek és amelyeknek tárgyalása megfelelő tanulságot nyújtott. Figyelemre méltó példát mutatott a Parádsasvári Üveggyár, a Finomszerelvénygyár, és a Parádi Erdőgazdaság szakszervezeti bizottsága. Hozzájárult eredményes munkájukhoz az Igazgatók helyes szemlélete, akikezeknél a vállalatoknál úgy tekintik a társadalmi bíróságot, mint a fegyelem meg- . szilárdítását elősegítő fontos testületet. Sajnos, ez a személet még nem vált általánossá. A gazdasági vezetők nem minden esetben kérik segítségüket. Az elmúlt év legkirívóbb adata erre vonatkozóan ,2 Építésügyi Minisztérium Heves megyei Állami Építő- ;p>ari Vállalata, ahol a fegyelmi ügyek száma elérte a 60-at, de a társadalmi bíróság mindössze négy esetben tartott tárgyalást. Csak egy esetet ragadtunk ki, de sajnos sok helyen nem tárgyalja még a társadalmi bíróság a hatáskörébe tartozó ügyeiket ELŐFORDULT viszont az is, hogy hatáskörüket túllépve olyan cselekményeket tárgyaltak, amelyek bűnténynek számítanak, és a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Például az egercsehibánya. Nem minden esetben fogadták megfelelő módon a vállalatok szakszervezeti bizottságai azt az instruáló segítséget sem, amelyet a megyei pártbizottság határozatának megfele- öen a Heves megyei Főügyész- lég a megyei bírósággal közölen nyújt a társadalmi bíróiágok részére. Sőt egyes esetekben elutasító magatartást tanúsítottak, mint a Gyöngyösi Kertészeti és Köztisztasági Vál- alat, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Mátravidéki Sütőipari Vállalat. Előfordult olyan eset is, hogy i társadalmi bíróság egy dolgozót 400 forint kártérítésre íötelezett, de a vállalat vezetősége az ítéletet nem hajtotta régre, és nem vonta le béréből a büntetés összegét. Szükséges megemlíteni ezeket a felmerült hibákat, mert hiszen az ügyészség összefoglaló tájékoztatója szerint, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi bíróságok feladataikat a törvényes formáknak megfelelően, jól látják el, kihasználva az eljárás nyilvánosságában rejlő nevelési lehetőségeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a petőfibányai gépiüzem egyik dolgozójának kérelme — Szeretném, ha ügyemet rendes p>olgári bíróság tárgyalná, nagyon szégyellem magamat munkatársaim előtt A 4. sz. AKÖV-nél a társadalmi bíróságok működését megelőzően, évente 70—80 fegyelmi eljárást folytattak le. Jelenleg a fegyelmi eljárások száma átlagosan évi 20—25-re csökkenti A FEGYELMI ÜGYEK tárgyalásán túlmenően részt kértek a társadalmi bíróságok az alkoholellenes küzdelemből is. A Hatvani Cukorgyár társadalmi bírósága kényszereivonó kúrára küldte P. J.-t, a vállalat egyik fizikai dolgozóját, akinek már családi életét, gyermekeinek biztonságát veszélyeztette alkohol iránti szenvedélye. Jól végzett munkáján és békés családi életén kívül az eredményről levele tanúskodik, amelyben megköszöni a közbelépést, a segítő kezet, amelyet feléje nyújtottak. Hasonló levelet ír K. T. is, a gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat társadalmi bíróságához. Öt ugyan nem ítélték kényszerelvonókúrára, de rábeszélésük hatására maga választotta a gyógyulás útját, megelőzve családja végleges felbomlását. Ha az előforduló hiányosságokkal szemben, a mérleg másik serpenyőjébe az eredményeket tesszük — amelyeknek igazolására mindössze néhányat ragadtunk ki a számos példa közül, — a mérleg nyelve feltétlenül az eredmények oldalára billen. A társadalmi bíróságok működése jelentős segítség társadalmunknak. Érdemes tehát a szervezés kezdeti nehézségeiből adódó hibákat kiküszöbölni. (mátéffy) Az állattenyésztő ebédre invitálja a gondjaira bízott bölényeket. A kubányi mezőgazdasági főiskolán 1962-ben kísérletezni kezdtek, hogy tehenek és bölények keresztezésével olyan tehénfajtát nyerjenek, amely nagy zsírtartalmú tejet ad. Kirgiziában az ottani akadémia és a helybeli állattenyésztési kuiéz lesz el lk az erdészkongresi sét, a Bedő Albert-díjat. Hárman kaptak ilyen kitüntetést az országban, közöttük ő, a bélapátfalvi erdészet egyik dolgozója. Fél órája sincs, hogy a filmfelvevők zúgásából, a televíziósok vakító fényéből, a fotósok ostromából kiszabadult az öreg, nyugalomhoz és csendhez szokott erdész. Ilyenkor bizony zavart, nehezen talál szót még a beszédben gyakorlott ember is. Beszélgetünk. Pali bácsi 31 éve szolgálja az erdőt. Idős fejjel, magánúton végezte el az iskolát, kezdte el azt a munkát, amelyért most ország-világ előtt kitüntetést kapott. Bükkszentmárton— Balaton vidékén néhány évvel ezelőtt még kopár, siralmas volt a táj. Elrontott erdőfoltok, szélté- p>ett csenevész fák, szélmarta, kop>ár vízmosások hirdették; alapos munkát végez itt a természet. Nem kímélték a fákat az emberek sem. És Pali bácsi munkához látott. A legidősebb erdő, amely az ő keze nyomán lett erdővé, már 13 éves. Sudár fenyők, lombos tölgyek jelzik ma már itt a megtett utat. A bélapátfalvi erdész szívós, kitartó munkája nyomán, mintegy 400 hektárnyi területen állt be az erdő és ott, ahol valamikor ősrengetegek Hatvanban a Klapka utcai homokgödör kiváló sóderbányának bizonyult, s ezt a városi tanács ki is használja. A kotrógépek pillanatok alatt megtöltik a sóderra váró teherautókat (Foto': Kiss Béla) Falusi pillanatkép Munka után — vacsoraidőben Makiáron