Heves Megyei Népújság, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
Szerény készülődés A heveti járátt ftataijai és a KISZ II. hongressxusa Magánélet Olasz—francia film KISZ-be. A Komlón megrendezett táncfesztiválon, a tiszanánai, pélyi, boconádi, tamamérai, tarnaörsi, tarnazsadá- nyi és a hevesi állami gazdasági KISZ-szervezetek lelkiismeretes felkészülésről tettek tanúbizonyságot s az . ifjúsági klubok által szervezett mozi- és tv-előadásoknak is mind több látogatója akadt. A járás fiataljai közül félezernél is többen kapcsolódtak be a sparta- kiád és az MHS sportversenyeibe s az érdeklődés a kulturális és sportmunka iránt a kongresszus közeledtével még inkább érezhető a jobb szervezés eredményéként. A fiatalok igen szívesen segítenek a nyári és őszi mezőgazdasági munkák elvégzésében is. A tamazsadányi fiatalok a termelőszövetkezet tanyaközpontját fásították be, a tama- szentmikilcsiak a kultúrotthon építkezésénél segédkeztek. A tarnaörsi kiezesek a lucerna- mag kaszálásánál és a málnaszedésnél vállaltak munkát, a tenkiek a termelőszövetkezet építkezésénél, a tamabodiak a gyümölcssEedésnél járultak hozzá a szövetkezet munkáinak időbeni elvégzéséhez. Ezen kívül a KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok bekapcsolódtak a rétek és legelők gyomtalanításában is és eddig 2500 hold- nyi területein végeznék el ezt a munkát. Mint a példák mutatják, a A tarnabodi fiatalok társadalmi munkában segítik a termelőszövetkezetet a gyümölcsszedésben. Foto: Bencsik. Alighogy elkerült hozzánk a KISZ Központi Bizottságának határozata, azonnal megkezdődött a serény készülődés a KISZ. II. kongresszusára. Ügy gondoltuk, legjobb indulási alap a vezetés megjavítása, s ezért a készülődés első időszakában arra törekedtünk, hogy e KISZ-szervezetek élére olyan fiatalok kerüljenek, akik értik az ifjúsági szervező munkát s becsülik őket a fiatalok. Jó néhány községben már eddig is megfelelő szervező készséggel bíró fiatalok állták a szervezet élén, mint Vágány János hevesvezekényi, Csintalan András tamamérai, Erdélyi Béla tiszanánai KISZ-titkárok, akik hozzáértően, lelkiismeretesen tevékenykednek a KISZ- szervezeték élén. Gondoskodtunk arról is, hogy új erőkkel frissítsük fél az ifjúsági vezető gárdát s ezért az alapszervezeteknél 80 fiatalt javasoltak a nyári vezetőképző táborba, hogy onnan visszatérve tapasztalatokban gyarapodva, aktívan tudjanak bekapcsolódni ifjúsági szervezeteink munkájába. A megfelelő vezető gárda kialakítása mellett fontosnak tartottuk, hogy a kongresszusi készülődés jegyében erősítsük szervezeteinket s még jobban hozzájáruljunk a járás fiataljainak neveléséhez. Már most kezdjük kialakítani az 1964— 65-ös oktatási év formáit s a KISZ-tagokkal folytatott beszélgetéseken egyénenként állapodunk meg, hogy milyen oktatásban vegyenek részt a fiatalok. A színes, eleven szervezeti munka kialakítását elő- segiti a kulturális és sportmunka tökéletesítése is, amely mind több fiatalt vonz a hevesi járás fiataljai eddig sem fáztak a munkától, s aki mostanában a hevesi járás határát járja, mindenfelé ott találhatja a fiatalokat, ahol épp a legnagyobb szükség van rájuk. Serény készülődésüket, munkájukat látva, biztosaik vagyunk abban, hogy tetteik értékelésénél sok dicsérő szó hangzik majd el. Misi Vilmos hevesi járási KISZ-trtkár A buldózer ott dohog már az öreg szőlő szomszédságában. Hatalmas alkokat váj a porha- nyós homokon. Aztán földgyaluk jönnek, és a budkás vidék engedelmesen simul el alattuk. Szőlő alá forgatnak. A közös- béiineik. Kétszáz holdat hasítottak ki egy tagban. Már a vesz- sző is megérkezett. Nyüzsög a vidék, mint a harci ütközetben. Parancsszavak röpködnek, sóhajok vegyülnek káromkodással, és ‘beszédfoszlányokat kever a szél a dünnyögő gépek morajéban. Az öreg szőlő alig volt több pár vékásnál. Két sor saszla, a többi kövidinka, közte néhány szilvafa, meg sárgabarack, aztán egy kivénült diófa. Mellette a kunyhó. S a kunyhó előtt az ember, Taskó Ferenc, a gazda. Egy tönkön üldögél, s nézi a sürgést-forgást. Mintha vízparton ülne és a messzi Utazókat lesné, kíváncsian, de idegenül. Pedig nem idegen. Láim, a fia is ott nyüzsgölő- dik a többiekkel. Hordják a műtrágyát, húzzák a mérőzsinórt, s úgy tesznek, mintha övék lenne ez a nagy határ. S ő csak ül, nézi a jövés-menést. Messzire bámul, aztán maga elé mered. A tőkéket vizsgálgatja. Megöregedtek. Mikor is ültette őket? Van annak már vagy harmin« éve. Azóta sok kipusztult közülük, s új 4 rmPSMMG1964. július 18., szombat T j+z-r-Ur PX Lvesszőt dugott a helyébe. Szemezgette, oltogatta, tavasszal kinyitotta, ősszel bekapálta. És az a sok permetezés. No meg, a szüretek, amikor összejött az egész család. Leszedték pár óra alatt a termést. S nem is ez volt az érdekes, hanem a vígasság, a csevegés, a juhú- sos-kása jó illata és a tavalyi karcos, amiből mindég dugott el egy kis hordóra valót a szüretre. Családi ünnep volt ez — ami után jobban esett a munka is egész esztendőben. És most azt mondják, útban van ez a szőlő. A fia is ezt mondja. Márpedig ő csak ért hozzá. Mezőgazdász,- az apja neveltette azzá a maga költségén, a saját verejtékével. Ügy nevelgette, ápolgatta, mint a szőlővesszőt S a fiú? Csak nevet rajta. — Ne vacakolj an már, apám! Ezt a kis háztájit nem tarthatjuk itt múzeumnak időtlen időkig. Ha volna belőle egy- rakáson vagy száz hold, akkor meggondolnánk, de így? Nem maradhat ennek a nagy táblának a közepében. Kiröhögne bennünket a világ. Ne féljen, eztán se halunk szamjan. Ha termőre fordul ez a kétszáz hold, jut belőle a tagságnak is. Apám is megkapja, ami dukál. Még bajlódnia sem kell veíe. A szüretet szívesen megcsinálják a fiatalok, a többit meg elvégzik a gépek. Mi a fenének kínlódna ezzel a tűzreva- lóval tovább? Szóval, így beszél. A sajat fia mondja ezt, aki pedig itt, a tőkék között tanult meg járni. Ezen a kis úton. Ha kapáltak kinn a földön, ide hozták be a hűsre, a fa alá. De csak nevet ezen is. Azt mondja, most már egyenesebb utakat csinálnak, meg hosszabbakat, mint az a régi volt, minek őrizgetni azt a kis ösvényt... Furcsa világ Szétnyirbálják az emlékeket. A keserveset is. Itt húzattak el, ezen a homokos dűlőúton, minden esztendőben a gépek. A cséplőgépek. Négy ló, meg két bivaly húzta némelyiket, mégis elakadt. Szalmát és szárat rakták elébe. Még most is hallja az ostor suhogását, csattogását, a hajtők keserves szentségelését, amint püfölték a verítékben fürdő jószágokat. S az emberi veríték sem volt errefelé kevesebb, vagy drágább. Lám, a szőlő alá is maga forgatta a homokot. Ezt a Szaharát, öt év telt el, mire beültette, sövénynyél körülfonta s egy kis vá- lyogfalu viskót is eszkábált rá. És most eltűnik minden. Taüóvioílalo és o- Lgyo ■-4Mikor az ember nagy örö- 1 mében, vagy végtelennek tűnő i bánatában, tehát rendkívüli ( idegállapotban felönt a garat- ; na s másnap józanodva nem í emlékezik semmire, a beteg 1 leikiismeret belekapaszkodik j egy foszlányba, sajgó kérdésbe í és azt hajtogatja. Valahogy 1 így: miért hívják ezt a bort i Leánykának? Itt a filmnél is < van ilyen kérdés. 1 A Magánéletről olvastam < már hetekkel ezelőtt, hogy a 1 sztori a franciák nemzeti „B. : B”-je, az ő magánélete pereg : majd a filmkockákon. Izgató ] téma: világsztár otthon, apró i hibáit, szokások, kedvtelések, 1 családi környezet könnyű vagy 1 súlyos harapófogójában. Ügy 1 gondoltam, Brigitte Bardot ] már annyira művész, hogy ön- i maga is lehet filmalkotás' tár- i gya és tartalma. Kaptunk’né- ; hány jól és élesen rögzített pillanatot egy gáttalan hiszté- < riáról, amely Brigitte Bardot ] személyét körülveszi, sok-sok j mozdulatot egy lánytól, aki j nem tudja, vagy nem akarja < tudni, hogy az életben, az ut- ] cán, munkában, emberek kö- i zött más hatása van egy-egy < mozdulatnak, szándéknak, ; mint a hálószoba két ember ; számára lezárt négyszögében. s A film hősnője egyik luxushelyről a másikra kívánkozik;/" egyik férfi rajongása után a másikét kapja kéretlenül is. mert a felkeltett tömeghisztéria szerint ebben a testben lakozik a rendkívüliség: az angyal az ördöggel s így, ahogyan van, ez a lány, szőke hajával, érzéki szájával, szép formáival, kecsesen bizonytalan balettlépései vél, lírai dalaival, ruháiból minduntalan előbukó [ meztelenségével, ernyedt mozdulataival és gyermekes ma- kacskodásaival a mennyet ígéri annak, aki megszereti, de az a boldogság törvényszerűen pokollá változik. Ki a hibás? — kérdezi a filmben Fabio, a színházi szakember s a válasz meglepően sablonos, lapos és . hazug, vagy csak én érzem annak? , Fabio könyvkiadó vállalattal ' rendelkezik és luxusban él. Carla. Fabio felesége táncosnő, akinek Fabio már nem elég, művészi eredményeivel és va- , gyonával együtt sem. Jill, aki- ] nék magánélete van, otthagyja j a genfi nagyvilági luxust, el- f megy Dickkel Párizsba táncol- . ni. Mindenki él önmagáért, , vonzódik ide, vagy oda, az ide- . gek kapcsolódási szándéka . szerint. A luxus, az ital, a , nagyvilági élet és életstílus ] lakkozott felszíne alatt megle- - pő erkölcsi tájékozatlanság, érzelmi hontalanság és emberi értelmetlenség található. 1 „Nincs el nem múló szerelem i — mondja Fabio —, csak egy a c biztos, hogy jön a halál”. Fa- i Hazaérkezett tíznapos nyíregyházi vendégszerepléséről £ társulat. A múlt alkalommá már beszámoltunk a vendégjátékok sikeréről, most arra adunk hírt, hogy az utolsó napok előadásait is nagy sikerre tartotta meg a színház. Níregy- háza és a megye közönsége szivébe zárta az egri színház művészeit és számos levél érkezeti az igazgatósághoz, amelyben kérik, hogy gyakrabban látogasson el a színház Szabolcs-Szat- már megyébe. ★ A Mária főhadnagy július 11-i és 12-i szabadtéri előadásán a címszerepet Bókay Mária, a szegedi Nemzeti Színház fiatal művésznője játszotta nagy sikerrel. A vendégszereplés azért vált szükségessé, mert Kopetty Lia — Mária eddigi alakítója, mint arról már hírt adtunk, — anyai örömök elé néz. A Mária főhadnagy további előadásain is Bókay Mária játssza a szerepet. A színház sikerét mutatja, hogy a Debreceni Várgsi Tanács kérésére július 16-án, csütörtökön este Debrecenben vendégszerepelt a Mária főIán egy nap alatt. Ezek a lánctalpasok felfalják az egészet, mintha itt se lett volna soha. Még tán a szőlőtőkéket is alászántják. Mi az nekik. A kis ház biztosan sírni, nyöszörögni fog a nagy gép súlya alatt. De az is lehet, hogy csak roppan egyet. Sikoltani sem lesz ideje. És a fia kacagva nézi. Az átkozott kölyök! Csak ne szeretné annyira. Nem is őt, az unokákat inkább. Azokon még fog a jó szó. Hallgatnak rá. Az apjuk? Az már a saját útját járja. 1 Mint a dózer ,ott, a nyárfák, mellett. Csak megy-megy, hatalmas hantokat hány, megfor-1 gatja a szűz anyaföldet. S az a: legény a gép nyergéből yúgy( néz széjjel, mint a győztes, hadvezér a csata után. Sapkáját feltolta a homlokán, s kortyolgatja a hús vizet, amit egy kislány nyújt felé. — Fiatalok! — sóhajt az öreg Taskó. Aztán lassan feláll az ülőkének használt tuskóról. Megropogtatta csontjait, beballag az omladozó falú kunyhóba. Kihozta a kétágú létrát, de nem nyitja szét. Komótosan a' tetőnek támasztja és lépkedni kezd felfelé. : Az eresznél matatni kezd,, mintha veréb-csipaszokat ke-1 resne, de csak egy szárvágótj húz elő. Karja nekilendül, s vágni [ kezdi a zsúpot összetartó, szur-j kos fonalat. Aztán a széthullószálakat nyalábra fogja és öl-; ben viszi le a fa tövéhez. ( Hogy mégse menjen vészén-: dőbe. 1 hadnagy együttese. Az előadást a debreceni közönség is nagy tetszéssel fogadta. ★ Július 21-én, kedden osztják ki az idei tv-fesztivál díjait. Színházunktól két művészt jutalmaznak, Giricz Mátyás igazgató főrendezőt a tv-fesztivál rendezői díjával, Simon György Jászai-díjas művészt pedig a tv-fesztivál színészdíjával tüntetik ki. Giricz Mátyás Sophokles Aiasz című drámájának rendezésével, Simon György pedig a darab címszerepének eljátszásával érdemelte ki • megtisztelő kitüntetést. ★ Harmincéves színészi műkő» dését ünnepelte július 6-án Fekete Alajos, az egri közönség régi kedvence. 1934 július 6-án Bélapátfalván, a „Kék lámpás” című operett Dusán szerepében lépett színpadra és azóta prózában, operettben egyaránt számos sikert aratott. A Püspökladány és Vidéke 1938. november 3-i száma már így ír Fekete Alajos alakításával kapcsolatoson: „A darab hangulatának, komorságának enyhítéséről Fekete Alajos táncoskomikus ■gondoskodik, akivel még pesti •színpadon is fogunk találkozni. ! Helyes, szabatos prózája na- ígyobb feladatok elvégzésére is j predesztinálja, táncai kidolgo- izottak, ügyes, szép ígérete a (Színészetnek, nemcsak alakjáéval, de tudásával is kimagaslik a színpadon.” Bár a jóslatnak első része nem következett be, Ima már —tudjuk jól, —mind- 'ez semmit sem von le Fekete 'Alajos színészi értéltéből. i Fekete Alajos további működéséhez kívánunk a magunk és Eger város közönsége nevében erőt, egészséget és sok-sok kiemelkedő művészi sikert. —czy— bio kijelentései ellenére is hisz munkájában és azt konokul csinálja. De Jill, ez ■ a lány, akit érzelmileg a film szerint sem tudott asszonnyá nemesíteni senki, csak él, él, hogy őrjítő fluidumokot sugározzon magából. S teszi ezt azzal a nagyon egyszerű fogással, hogy az újságírókat, fényképészeket és a mindenrangú kiváncsiakat elviszi lakásának, testének és hálószobáján alt sok-sok intim hajlatáig. Cserébe ezért a szokatlan ajándékozásért nem akarja tudomásul venni, hogy magánélete megszűnt, nem maradhat egyedül egy pillanatig sem, mert az idegek rángatózását másokban és magunkban könnyebb előidézni, mint lecsillapítani. E társadalmi betegség ellen a film szerint nincs orvosság. Ha nem akarjuk. A filmet Louis Maile rendezte. A téma, amit felvet, Fellini fogalommá vált nevét juttatja eszünkbe, de Malle munkája megoldásaiban, módszerében más, mint Fellinié. Malle csak a felszínt mutatja, nincs szándékában végig gondolni, vagy végig gondoltaim az eseményt, a főhős egyéniségét, sorsát, belső izgalmait és a körülötte zajló életet. Egymásra dobált fényképek pergéséhez hasonlítanak * hosszabb-röv idebb jelenetek. Líraiak és szépek ezek a kamerával kísért pillanatok. Izgalmuk abban rejlik, hogy Brigitte Bardot-ról vallanak. De ezek a képek lobogó színeik ellenére is egyre szürkülnek s mire a spoletói színházi előadás közben — (deus ex machina) — Jill a háztetőről a mélybe zuhan, a Magánélet hisztériás jeleneteitől megszabadulva, a mozdulatlan mosollyal repülve hulló lány arcát figyeljük: ezért a valószí- nütlenül bájos mosolyért érdemes volt-e ezt az egész filmet így megteremteni? Brigitte Bardot önéletrajzi alakítása sok vitára adhat álltaimat. Mintha a meggyőző erő, — s bármilyen furcsának hangzik, le kell írnom! — a játék és az átélés hiányzanak a francia világsztár játékából, A film rí portiszerű szövetében a harmonikus mintákat Marcello Mastroianni jelenti. Érett művészetével, a figura helyes értelmezésével, az emberábrázolás és a jellemalkotás apró, de fontos mozzanataival most is légkört teremtett maga körül. (farkas) Aki elismerést szerzett a kiszista névnek: Koszé Jolán, a Hevesi Állami Gazdaság baromfitenyésztő szakmunkása, aki értékes negyedik helyezést ért el az országos termelési versenyben, boldogan veszi át a verseny díját. i (Foto: Pert Gusztáv)
