Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
A 15-ös őrház vasutasa... MAGA AZ ;,állomás” sem nagy... a szolgálati helyiség meg éppen csak akkora, hogy elfér benne a váltóállító blokk- berendezés, a „jegypénztár”, a kis íróasztal, a petróleum«®, olajos edények, — meg a jó kilenc (kdlómyi viharlámpák. Ez utóbbiak közül kerékpárján éppen az imént vitt ki a jelzőkhöz: — Egyet eaeregyszáz méterre talán, a másikat meg vagy nyolcszázra innét az őrháztól... Középtermetű, kerek arcú, bajuszos, hatvan felé hajló vasutas Várhelyi Gyula. A pár perccel korábbi kerekezés után még jóformán ki sem szusszantotta magát, máris szalad a sorompóhoz: tehervonat tolat, áll rá az erdőgazdaság iparvágányára, meg kell állítani a „külső” forgalmat... Aztán, hogy a tizenhét-húszo-n- nyólcasig volt még egy kis ideje, végre bejött utánam ő is, letelepedtem asztalkája mellé.,. Beszélgettünk, Életéról. munkájáról kérdezgettem: — Huszonnégyben léptem be a vasúthoz... — emlékezik vissza negyven év távlatából —, ugyanezen a vonalon, Kál- Kápolna és Kistérén ye között. Pályamunkáéként kezdtem, 16—18 filléres órabérrel. Harmincötben aztán, — hogy elvégeztem a tízhetes eü6 és Gyöngyösre kerültem. Ott lettem pályaőf. Kértem, helyezzenek vissza régi körzetem^ be, de az áthelyezési értesítés helyett katonai behívó- parancsot hozott a postás.., A 112-es vasútépítő századhoz osztottak be. Karcag, Nagykároly, Szászlekerice... Nagy munka volt: 1—1 hónap alatt készítettük él a hat kilométeres szakaszokat! Szerencsémre, év végére leszereltem. Mezőkövesd közelében', Osincse- tanya-xnegáll ó- nál voltam hat esztendeig, onnét jöttem ide a 15-ös őrházba. Tizenyolc éve már... Ez az én életem, történetnek igazán nem sok: néhány állomás mindössze... munka, kötelesség, szabályzatok között... Így, a nyugdíj felé nem nehéz már? — De, eléggé... Kicsi a2 „állomás”, de mindig akad valami. Négy falu utasait kell kiszolgálnom — Bükkszék Szajla, Sírok, Terpes —, meri nemcsak a váltókat állítom ám, nemcsak a sorompóra meg a jelzőkre van gondom, hanem én vagyok itt a „pénztáros’ is... és a takarító ... Különösen vasárnaponként izzadok meg: jön az a sok bükkszék] kiránduló, befut egy-egy tehervonat... hajajj! A legközelebbi község Sírok jó három kilométernyire lehel innét. Hogy telik itt az élet? — Én már megszoktam.. Az asszony morgolódik inkább: messzi van a bolt.. s mióta f nagylány férjhez ment, naphosszat alig tud valakivel szól váltani. Neki valahogy jobbár hiányzanak a szomszédok, í falu, néha moziba is elmenne de egyedül nem akar. Mert ér meg ...? — ritkán érek rá. A szolgálat után bizony már eltörődök, pihenek, ha meg fenr vagyok, „elpocézgátok” inkábt a ház közül, a kertben, az istállóban. Van egy kis tehénkénk .. . Egyébként hallgatjuk a rádiót, s újságot is hoznak minden reggel a kőkúti postával: tudjuk mi történik a nagyvilágban. .. Hoznám bebejönnek néha, ha van időm elbeszélgetek az éjjeliőrrel egy-két vasutas cimborával.. Váltóállítás közben... (Foto: Kiss Béla) Ebben a nagy vidéki üzlethelyiségben nem a kereskedelem árucikkeit árulják, hanem a jogi tudást. A „vevők’’ sérelmeikre szeretnének orvoslást kapni, kátyúba jutott életüket rendbe hozatni. Huszonkét asztal van a „boltban". Mögöttük ügyvédek Ülnek. Fiatal, csinos nő ül le az egyik asztal elé és előadja kérését. — Válni akarok — •mondja. — Válóok? — Sok is van — sóhajt az asszony. — Férjem ideges, szótlan, mogorva... — Ez kevés. — Későn jár haza.,. — Ezenkívül? — Sohasem vagyunk egy véleményen. Mindig ellentmond. Én zeneértő vagyok, ő bot- fülű, én aludni szeretnék, ő éjfélig olvas. Én Színházba szeretek járni, 6 csak moziba. — Még ez sem elég — csóválja a fejét az ügyvéd. — Iszik a fércA v áló p er e i hölgy. je: — Nem. — Gorombát =- Igen, — Mindig goromba? Az asszony egy pillanatig hallgat, mire az ügyvéd halkan megjegyzi: — Ugyebár mindösz- sze egyszer volt goromba. Amikor maga földhöz csapott egy porcelánfigurát. Az ő ajándékát... Az asszony csodálkozva néz az ügyvédre: — Honnan tudja? — Ok nélkül nem gorombák a férjek. Rendszerint az hozza őket ki a sodrukból, ha a veszekedés hevében a nő valamit a földhöz vág. A porcelánfigurát csak úgy gondoltam. Látom, eltaláltam. — Igen, egy herendi nyulat törtem össze. Húsvétra kaptam tőle. Szóval nem akarok vele tovább élni! Kérem, Indítsa meg a bontópert. — Tehát a férje Ideges. szótlan, mogorva. — Igen. — Gondolom, azóta, mióta maga többször is válasz nélkül hagyta az ő kérdéseit és legfeljebb igennel, vagy nemmel felelt. A válóperes asszonyka gyanakodva nézett az ügyvédre: — Ezt is tudja? — Száz eset közül kílencvennél ez a helyzet. Gyerünk tovább! Mindig ellentmond. Például akkor is, amikor le akarta beszélni arról, hogy megnézzenek egy unalmas, bukott színdarabot. — Igen. Én kiváncsi voltam a „Kifacsart * szívekre". — ő pedig az új Sicc-filmet akarta megnézni. — Pontosan így történt. — Mindenki meg akarta nézni az új Si- cát, amikor a „Kifacsart szívek" ment. Botfülű... Erről nem tehet. Szeret olvasni. Ez nem válóok. — De későn jár haza. — Ez már válóok lenne, ha olyan helyen töltené az időt, ahol há- zastársnak nem illik megfordulnia. Például másik nőnél. — Mit tudom én, hogy hol jár... — Én tudom. Hetenként háromszor esti könyvelést vállalt. Így akarta összespórolni azt a 3800 forintot, amennyibe az irhabunda kerül. — Micsoda irhabunda? — Amelyre maga olyan régen vágyódott. Már együtt is van a pénz. Az asszony szeme csillogni kezdett: — Ez igaz? Azután gyanakodva kérdezte: — Honnan tudja? Elvégre megyeszékhelyen lakunk, nem kisközségben és ezért. mégiscsak furcsa, hogy... — Hogy én mindent tudok? Bevallom, hogy férie tegnap itt volt á kollégámnál — mutatott a szomszédos íróasztalra, amelyet csak tíz centiméter választott el az övétől. Most egy másik nő ült ott, akinek minden szavát hallani lehetett. Az ügyvéd a másik asztal felé intett: — Hát így ismertem meg a férjét Akaratlanul végig kellett hallgatnom, hogy nagyon szereti magát, hogy egész elhidegülésüknek maga az oka. Ha férje megnézte volna a rossz színdarabot és nem ragaszkodott volna a jó mozihoz, akkor nem kezdtek volna veszekedni. Az irhabundával akarta kibékíteni. — De minek volt itt? ö is válni akart? — Dehogy... Pont ellenkezőleg. Azt kérdezte a kollégámtól, hogy mi a helyzet, ha a feleség ok nélkül válni akar, de ő nem akarja elveszíteni, mert szereti. Beadjam a bontóperi keresetet? Az asszony egy pillanatig leforrázva hallgatott. aztán mosolyogva nemet intett. PALÁSTI LÁSZLÓ Cikkünk nyomán Vasárnapra Javul a strandi ellátása Üger ellátáséról tanácskoztam a város és a kereskedelem vezetői Az úgynevezett vasbódékban az Egri Vendéglátóipari Vállalát létesít IV. osztályú büféket, ahol sört, bort, hűsítő italokat és szendvicset vásárolhatnak a vendégek. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — bár a büfékocsit nem tudja már visz- szaszállítani — gondoskodik a gyerekekről; 'a kis medence mellett tej és tejtermékek, valamint péksütemények árusítására rendezik be. A földművesszövetkezet gyümölcsössátirat létesít, s külön elárusítóhelyet állít fel a szi kV ízüzem is, itt többféle hűsítő ital várja a vendégeket. A Park Szálló fagylalt!» kocsival enyhíti a gyerekek „gondjait”. Az Ígéretek — amelyek elhangzottak — szépek és biztatóak. Kernéij ük, vasárnap valóság lesz az adott szó! S egy- egy sátor felállítása, néhány méteres vízvezetókcső lefektetése, vagy esetleg a papirpoha- rak beszerzése nem lesz akadály. Vasárnapig mindez megoldható!! S ha jó idő lesz és jégben sem lesz hiány, az elkövetkező vasárnapon már kevesebbet bosszankodunk az egri strandon... (márkusz) Vasárnap például — amikor már a kora délutáni órákban az egész városban nem volt szódavíz, hűsítő ital, — a szik- vízüzem raktára tele volt töltött Üvegekkel. Csak hogy egyes egységek keveset rendeltek, másutt a szikvízüzem nem szállított pontosan. Vasárnap pedig nincs utánpótlás. Hiába tele a raktár, vasárnap nincs szállítás! Bárhogyan is szomjazik a város? A város vezetői meet a megyei tanács elnökének segítségét kérik a vasárnapi szállítás engedélyezésére, az országos fórumokon pedig — a nagy Idegenforgalomra hivatkozva —, szóvá teszik a város ellátásának gondjait. A vasárnap nyitva tartott fűszer- ős csemegeüzletek áru- választéka is javulni fog és déli 12 óráig nyitva tart az új Alkotmány utcai zöldség- és gyümölcsüzlet is. Javulás várható a strand ellátásában is. A strandvendéglő 'ügyében a kereskedelmi osztály a napokban várja a vállalat budapesti vezetőit. Az osztályba sorolástól függetlenül azonban született néhány olyan megegyezés, amely nagyon sokat javít az ellátáson: vasárnapi számunkban Vendégtűrés, vagy vendéglátás címmel cikket írtunk az egri strand ellátásáról. A város párt- és tanácsvezetői vasárnap a strandéhoz hasonló rossz ellátást tapasztaltak az egész város területén. Ezért megbeszélésre hívták a kereskedelem és a vendéglátóipar vezetőit, s s tanácskozáson — amelyen részt vett Káesor Jánosné, az MSZMP városi pártbizottságának első titkára, és Varga Ferenc, a városi tanács elnöke is — az ellátás gyors javítását sürgették. Ez a tanácskozás is azt bizonyította, hogy a vendéglátó- ipar nem elég rugalmas, s a különböző kötöttségekre hivatkozva nem használja fel a rendelkezésére álló tehetőségeket; a vendégek gyors, olcsó és jó kiszolgálására. Nem volt nehéz megállapítani ezen a megbeszélésen azt sem, hogy a kereskedelem és a vendéglátó- ipar nem akar, vagy nem mer elég bátran kereskedni. Túlzottan óvatosak! Gyakran a várható igényeken aluli mennyiséget rendelnek, pedig árucikkeik nagy része, különösen ami a hiánycikkeket illeti, egyáltalában nem romlandóak. Aratás előtt Hogyan szerveztük a betakarító gépek munkáját? kadíjazási, munkaegységrészesedési feltételeket. A kévekötő*—arató gépeik jelentősége ugyan csökkent, de a meglevő, üzemképes gépek kihasználása éppen olyan fontos feladat, mint bármely más betakarítási mód hatékonyságának fokozása. Létjogosultságuk — a kézi aratáshoz hasonlóan — a fogatgazdálkodáshoz kapcsolódik. A betakarítás folyamatosságát szem előtt ta*t- va a biztonságos üzemeltetés előfeltétele, hogy egy kévekötő —arató géphez — a naponkénti 25—30 kilogramm zsinegszük- ségleten felül — biztosítsunk az aratási idő 6—7 napja után a behordáshoz: 9—6 fogatot, vagy 3—4 univerzális traktort és 4—5 pótkocsit. A kévekötő—arató gépe« “ alkalmazása ugyan feltételezi a kézikaszás kisegítő munkaerőt is, de ez mégsem feltétlen követelmény. A kézi munkaerővel való takarékosság érdekében helyesebb, ha a kévekötő gépek „karéjósán”, körkörösen járnak, mert így a „fogésos” szervezéssel szemben 8—10 százalékkal nő a produktív menetek száma. összefoglalva: A betakarító gépek munkájának szervezése akkor mondható legeredményesebbnek, ha az elősegíti, hogy a megtermett gabona a lehető leggyorsabban jusson a magtárba. ttok előtt lentmüben... heti el a selypieket, elbizako- dásra azonban korántsem lehet okuk. A harmadik negyedévben is nehéz feladatokat kell megoldania a cementműnek. Nem kevesebb, mint 13 000 tonna S 54-es cementet és 3800 tonna fehér cementet kell gyártani, — 15 610 000 forint értékben! Ezenkívül 10 napos kísérleti gyártást kell lefolytatni nagy kezdőszilárdságú és bauxit- cementre. Mindez komoly erőpróba elé állítja az üzem dolgozóit, s a sikerhez elengedhetetlenül szükség van a közös összefogásra. A Selypi Cementmű továbbra is lelkiismeretes, eredményes munkát vár dolgozóitól, a fokozottabb feladatok előtt még. jobbat, mint az elmúlt hónapokban. Főleg a versenyző brigádokra, az új szocialista munkacsapatokra számít: legyenek azok példaképei a többinek, járjanak mindig élen a termelésben! lépi szállítása következtében előálló traktorhiány hátráltatja. A traktor munkája a betakarításkor, a refldrearatásnál a leghatékonyabb, mert lehetővé teszi ä köffibájntéljésítffléfiy 3Ö százalékos növelését, s így naponként 6—8 holdnyi szemterméssel több kerül a magtárba. (Ugyanennyi idő alatt egy traktor csak 3—4 hold kéveter- mését tudja beszállítani). A rendféarató gépét vontató traktor munkájával közvetve kétszer annyi szemes termést tudunk betakarítani, mintha azt kévehordásra és cséplésre használnánk fel. A feladat végrehajtása azonban bonyolultabb. A kofnbájnosókat — akik többségükben ma már mesterei szakmájuknak — nehéz lenne meggyőzd arról, hogy a lábon álló, . „kombájnérett” gabonatáblák láttán tétlenül várakozzanak, vagy a közvetlen kom- bájnoléssal egyébként legjobban betakarítható dőlt gabonával bíbelődjenek, ha anyagi érdekeltségük ezzel ellentétes. A „menetirányterv” — amelyről mostanában már sok szó esett — semmitmondó papírrá válik, ha nem egészül ki olyan technológiai jellegű utasítással, amely táblánként is tartalmazza az adott körülmények között maximális teljesítmények elérésére ösztönző munVj feladd a Selypi Cem (Bányai István tudósító) Nagy az igyekezet, nagy a szorgalom, s jólesik észrevenni, hogy nap nap után szinte zökkenőmentesen folyik a termelés a Selypi Cementműben! Nos, a jó munka meg is látszik az üzem eredményeiben: év elejétől a mai napig több mint 2000 tonna cementtel adtak többet a tervezettnél! A gyárban új szellem van kialakulóban, friss lelkesedés adja a lendületet a tervteljesítéshez ... A napokban alakultak meg a szocialista brigádok: öt munkacsapat nemes vetélkedése színesíti, tölti meg mélyebb tartalommal a korábbi versenymozgalmat. Az üzem munkájának fényesebb lapjai mellett azonban ma még, sajnos, homályosabbak is akadnak itt-ott: lenne még jócskán javítani való az anyagtakarékosságon! Különösen a fűtőolaj-felhasználásnál ... Az elmúlt hónapok munkája általában elégedettséggel töltTVfég néhány nap és meg- XTJ- indul a nagy csata a Menyérért Heves megyében is. Alig negyedszázada, hogy ez az ősi megmozdulás még kizárólag a félmilliónyi kézikaszás vérejtékes munkáját jelentette. Az idei termés betakarításában a döntő szerep már a gépeké, bér a múlt évinél nagyobb feladat Vár a kézi arató- munkásokra iS. Mind a gépi, mind a kézi betakarításnál az a leglényegesebb, hogy a meglevő efőj maximálisan használjuk ki. Jel léfltős teljesítménytöbblet csak úgy érhető el, ha tervszerű munkaszervezéssel megakadályozzuk a kapacitás elforgá- oSolódását. A betakarítás egyik kulcskérdése a gabonakombájn etfedményes használata. Minden szervezési intézkedés arra irányuljon, hogy ezeknek a nagy teljesítményű gépeknek minél nagyobb, és minél inkább megkönnyíteti munkaterület jusson. A kombájn műszak-, és idény teljesítmény növelésének leghatékonyabb eszköze a rend ream tó gép igénybevételével megvalósított' két- menetes betakarítás. Az első menetet végző rendtevágó gépek munkaszélessége 1—1,5 ,m- rel több, mint a második menetben a kiszáradt rendek felszedését és cséplését végző kombájnok tényleges vágószélessége. A teljesítmény a nagyobb területről összeterelt rend és a termény teljes beérett- 6ége következtében — 25-—30 ezázalékkal növekszik. Az elmúlt években a kétffie- netes betakarítás előnyét sokan csak a kombájnos betakarítás munkafolyamaténak időbeni széthúzáséban látták. A rendrearató gépek részére éppen ezért — mér a „felvonulási tervek” szerint is — csak 5— 6 napos munkát biztosítottak. Ez a körülmény és az elmúlt évek alacsony szálmagasságú gabonaálloménya okozta azt, hogy a kétmenetes betakarítás aránya az egy kombájnra számított területi idény teljesítmény ék 30 százalékát sem érte el. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az idén ezt az arányt — ahol elég rendrearató gép is van — a kétszeresére növeljük. Megvalósítható követelmény, hogy ilyen esetben az „BzK—3” és főleg az „SzK—4” kombájnok átlagosan is elérjék a 400—450 holdas gabonabetakarítási idénytoljesílményt. A kétmenetes kombájnos betakarítás előfeltétele a sűrű »zálállamányú, négyzet, méterenként 350—400 szál és olyan szalmahosszúságú álló gabona, amely 18—20 centiméter magas tarló meghagyásával szemveszteség és kalászsérülés nélkül, 4 méternél nagyobb vá- gószélességfl rendrevágó géppel aratható. A most tapasztalható szálhosszúság rendkívül kedvező feltételeket teremt a két- menétes betakarításra. Helytelen munkaszervezésre vall, ha a rendrearató gépek üzemeltetését a kévés gabona de az asszony nagyon egyedül van ... Tavasztól őszig jobban eltelik az idő, a tél a nehezebb, a hosszabb... NEM VÁGYIK a fővonalra? — Most már főleg nem. Így szoktam meg. Itt érdekesebb is! Sohasem tudni, mi adja elő magát, itt minden, de minden csak rám vár... és ez az izgalmas! A korábbi fizetését nemrégen emelték háromszázzal, így 1650 forint körül keres havonta. Megélnek belőle panasz nélkül... Minden évben — szabadság alatt — a gyerekekkel, unokákkal felruccannak Pestre. Miskolcra, egy kicsit széjjelnézni... „Világot” is látnak... Várhelyi Gyula egyébként kiváló dolgozá Még ötvennyolcban kapta» az Oklevelet, rá egy évre pedig a jelvényt. Szolgálata alatt még nem történt soha semmi baj! — öt esztendő múlva nyugdíjba megy; a 15-ös őrházból — a sajátjába. Ott öregszenek majd meg mindketten a debrei fák alatt. No, persze, ez majd később lesz ... Most még jeleznek, szói a csengő: jön a tizenhét óra huszonnyolc perces vonat... Most még vasutas, rajta az egyenruha: szabályzat kötelezi... Gyóni Gyula HMif SJSÉG:, 3 1964. június IS., csütörtök
