Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-16 / 139. szám
A nyolcadik egri dalosünnepen nagy sikert aratott Cser Gusztáv Kantáta Egerről című műve és Kodály Zoltán Budavári Te Deuma AZ ELMt/LT szombaton és vasárnap nyolcadik alkalommal gyűltek össze Egerben a megye legjobb kórusai, a főváros és Pécs kedves vendégként érkező énekkarai, hogy a nemes hagyományok szellemében versenyre keljenek egymással, művészetükkel szórakoztassák e nagy múltú város közönségét. A szombat esti műsor első részében az egri és a megyei legjobb énekkarok léptek fel. A Moskovszky Vincéné által vezényelt egri I. számú énék- zenetagozatú általános iskola énekkara Bárdos-, Bartók- és Szőnyl-művekkel bizonyította, hogy Egerben a kóruséneklés utánpótlása biztosított. Az Egri 'Tanárképző Főiskola Gyak. Ált. Iskolájának énekkarát Pogány Ferencné és Pataki Ilona dirigálták. Mozart, Karai, Bárdos művei közül Karai játékos Szán csengőjével aratták a legnagyobb,sikert. Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara — Dienes Tiborné vezetésével —. szorgalmas munkájának eredményéképpen komolyan fejlődik. Bartók borongós hangulatú műve. Bárdos derűs reminiszcenciákat ébresztő kórusa Után Kodály Jeligéjét- hatásosan énekelték az egri lányok. A Gárdonyi Géza Gimnázium leánykarát Is elsősorban a lírai dalok, az érzelmek áradása érdekli. 'Szepesi György Palestrina-, Regnart- és Bartók-művet dirigált ez alkalomból, s a leánykórus a fegyelmezett és kultúrált együttes benyomását keltette. A KISIPARI Szövetkezetek Egri Dalkörét Muszthy Zoltán ■, és Nyiri József vezényelte. Két Bárdos-mű, Lassus és Dargo- mlzszldj egy-egy alkotása alkotta műsorukat, A nagy sikerekre visszatekintő dalkör fiatalításra vár, mert egyes szólamaiban értékes és művelt hanganyag szólal meg, de nem azzal a zengéssel és tömörséggel, amellyel mélyebb hatást el lőhet érni. Pedig Bárdos kurta kórusaival és a Lassus- mflvel a karmesterek értő munkáját igazolták az énekesek. Külön színt jelentett az est műsorában a komlói férfikar Eles Imre Vezetésével. Kodály Katonadalát adták elő előbb szemérmes elfogultsággal, majd a nagy teret is betöltő, szépen zengő énekléssel. Szabó Tivadart most a hevesi járási pedagógusok énekkara élén láttuk, Mendelssohn-, Pitoni- és Bárdos-művet vezényelt, s kórusa az est egyik legegyenletesebb, legérettebb produkcióját nyújtotta. Énekkarát a kömlői férfikarral megerősítve elénekeltette Bárdos Tiszai dallamok-jót, s e kórussal csak megerősítette korábbi véleményünkért énekpedagógiai munkásságáról. A Budapesti Férfikórus és a Telefongyári Vasas egyesített énekkara Bánhegyi Sándor vezetésével két Kodély-kórust adott elő nagy sikerrel, A műsor második részében került sor Cter Gusztáv Kantáta Egerről című művének bemutató előadására. A Nádas Katalin verseire írt négyrészes mű ünnepi lendülete vegyeskarral indít, hogy az alt szóló a dicső egri napokra fordítsa a figyelmet. A mű második részében az 1992 előtti évek nyomasztó légkörét festi, amikor Eger az ország szivében végvárrá válni kényszerült. Elhagyta Egert a király óvó segítsége, el a nagyurak félénk hada, csak a bátrak, Dobó és harcosai várják a török rohamát. Dobó felesége lánykájának bölcsője felett énekli gondokkal ékesített bölcsődalát. Az aggodalom újjongó örömre változik a hívekben, mert Egerben, e „rozzant akolbán”, a hősök és a bátor asszonyok megállították a török ármádiát. Az újjongás nyomán, a harmadik részben gyermekkar hív a jelenben a jövő felé: Szelíden áradj, te napsugár! Városunk nőjön a fényed! Távolból, akárki erre jár. Várja múlt, ragyogó és dús, viruló m/ti élet! A NEGYEDIK részben az egykori és mai, a mindig való és az életet mindig újra alkotó hazaszeretet himnikus hangjai szólalnak meg kórusokban, szólókban és a zenekar szenvedélyes futamaiban. A zárókart nemcsak mottóként, de az egész mű foglalataként idézzük: Szállj, te zengő ének fénylő hangjaid árján! Száll), te zengő ének, az erdők, a bércek, a tengerek távoli táján! És hirdesd a büszke, nagyszerű múltat, Él híre hős példaképp. Ma várnak dolgos évek harcai rámk, Ma bátor a szív, győz a nép. Cser Gusztáv, a fiatal magyar zenés ^nemzedék egyik erőssége, a város, a történelmi múlt és a táj élményéből ötvözte kantátáját. Nyilatkozatain túl ez a mű őszintén vall egri élményedről. A Szerzőnek és a városnak egyaránt dicséretére válik, hogy ez a kantáta a hazaszeretet himnuszává is emelkedik. Az ősbemutatót az est mintegy másfél ezernyi közönsége lelkesen ünnepelte. A részt vevő tizennégy kórust és a Budapesti MÁV. Szimfonikusokat a szerző vezénylete fogta ösz- sze. Jablonkat Éva altszólójáí a mű értése és mély érzelmi telítettsége jellemezték. Réti József (tenor), legjobb hazai oratórium-énekesünk, most az előadás erőssége volt, míg Veress Gyula (basszus) különösen a kantáta második részében érzékeltette nemes pátosz- szál a történelmi vihar levegőjét. ★ VA8ARNAP este betegsége miatt Kodály Zoltán személyesen nem jelenhetett meg a müveiből összeállított és tiszteletére rendezett hangversenyen. Sorra csendültek fel kórusművei (Cöhors generosa, VíllŐ, Lengyel László, Gergely járás, Nagyszalontai köszöntő, Túrót eszik a cigány, Zöld erdőben. Fölszállott a páva, Esti dal, stb.), az ősz Mesternek a magyarságról, a magyar népről szóló vallomásai. Az összikar A magyarokhoz című Kodály-művet Bárdos La* jós, Kossuth-díjas karnagy vezetésével nagy hatással énekelte. Az ünnepek betetőzéséül Kodály Budavári Te Deumát a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara adta elő, Antii György vezénylése mellett. A szólókat Wernér Mária (szoprán), Réti József (tenor), Jablonkai Éva'(fűt) és Veress Gyula (basszus) énekelték. Kodály Zoltán a Te Deumot 1936-ban Irta, Budavár visszafoglalásának 290. évfordulójára. A középkori latin himnusz szövegére írott mű a trombiták diadalmas örömével indít, hálát zeng, mert a török Iga alól felsizabadult a magyarság. A hálatelt szív azonban nemcsak az örömöt énekli meg, de kárért is fogalmaz. Amíg öröme határtalannak látszik, addig a lélek kér, finom pianókban, a szólók alázatosságával. Életet kér és halhatatlanságot — a nép számára. A záró részben a hangók széles áradása betölti szívünket, hogy aztán a szopránszóló alázatos pianója a bízás és a remény, az emberi lélek e két nagy erőforrását jelezze. A Te Deum elhangzása után lehetetlen volt Kodály Zoltánra, az ősz tanárra hálával nem gondolnunk, aki gazdag élete csúcsain ig hat, alkot, gyarapít. Dr. Parka« András Aratásra készülnek Gépek mellett szóhoz jutnak a kézikaszások is liömlőn és liszanánán A Medárd-napi nagy esőzések után újra 30 lók fölé emelkedett a hőmérő híganyszála és a kedvező körülményeit hatására szinte szemlátomást fejlődni kezdtek a növények. Különösen a kalászosok érése, növekedése szembetűnő ezekben a napokban, s ha az idő továbbra Is kánikula marad, rövidesen kasza alá érik a gabona. Végig a megyében árgus szemekkel figyelik a gabonafélék fejlődését a szakemberek, s mint elmondják; a jövő hátén Heves megyében is megindulnak a gépek, megpendülnek a kaszák a táblákban. Ez a hét tehát sorsdöntő lehet a felkészülésben, a hiányosságok pótlásában ég nem utolsósorban mindennapi kenyérnekvalónk betakarításában is. Az aratás megkezdése előtt éppen ezért felkerestük megyénk két nagy szövetkezetét, s arról érdeklődtünk a gazdaság vezetőinél: hol tartanak a felkészülésben, miképpen tervezik az aratás gyors lebonyolítását, és milyen termésre számítanak? Elsőnek Molnár Jánossal, a kömtől Május 1 Termelőszövetkezet elnökével váltottunk szót, aki eflmondetta, hogy a 9 ezer holdas gazdaságnak ebben az évben ISeo hold kalászos, 600 hold borsó- és 139 hold lencse- véleménye vár betakarításra. E feladatok elvégzésére öt kombájn és egy aratógép áíí a gazdaság rendelkezésére. A gépek üzemképesek, de mint szá- mitgatják; nem lesz elég a gép, a kalászosok 70 százalékát tudja csak levágni, az idén szükség lesz a tagok, kétkezi munkájára, a kézikaszára is. A brigádokat már kijelölték. Egy-egy brigád 200—290 hóid aratnivalót kap, egy-egy arató- párra 3 hold esik majd. A kéziaratásnál mintegy 200 tsz-ta- got foglalkoztatnak. Mint ahogy az elnök tájékoztatójából kivettük, Kömlőn az idén „érdemes lesz” aratni. A gabona jó termést ígér. Az előzetes becslés ék a búzából holdanként 13—14 mázsát várnak, az árpából pedig 14 mázsát, qplésen 300 vagon gabona termésre számítanak, majdcsak a tavalyi duplájára. Az elmúlt évben ugyani» hét mázsa körül fizetett a gabona holdanként ebben a községben. A termés elhelyezése gondot jelent, de szükségraktárakkal talán sikerül megoldaniuk ezt a „jó” problémát. Egyébként az embereik, bizakodva várják az aratás megkezdését, a jó gazda módjára készülnék rá. A szomszéd faluban: Tisza- nánán, két szövetkezet, de úgy is lehetne mondani: egy gazdaság készül az idei aratásra. Tudniillik a Petőfi és a Lenin Tsz kimondta egyesülését, s bár még külön-külön végzik el a munkát, de már egy vezetőség irányítja a két szövetkezetét. így a 14 ezer holdas gazdaságban bizony 4300 hold gabonát kell betakarítani. A főmezőgazdász, Brukner József tájékoztatója szerint 7 kombájn és öt aratógép 611 majd a táblákba az aratás megkezdésekor. A lábon álló gabona 30 százalékát géppel vágják le, 20 százalékát kézzel, de ha az idő nem szorítja a munkát, kevesebb lesz a kézikaszára váró holdak száma. Tiszanánán — de a hevesi járás több községében is •— mezei pocok okoz károkat a kalászosokban, de hathatós védekezést már csak az aratás végén tudnak ellenük tenni. Érmeik ellenére ahol tudják irtják a pockot, védik a termést, amely az előző évhez viszonyítva mintegy 30 százalékkal lesz jobb. Elsősorban a fertődi-faj- ta búzából várnak jobb termést. A tagok felkészülve várják az aratás megkezdését., a növényápolási munkákban élőbbre Járnak mint tavaly Ilyenkor, de a takarmánynövények betakarítása is jól halad. így nem lehet probléma majd a munkaerővel sem. A hevesi járás e két szövetkezetében tehát — 23 ezer holdnyi területtel rendelkeznek — felkészülve várják az aratást a gazdaság vezetői és tagjai. E két községben az előjelek szerint gazdag lesz az idei aratás,.. — f.L — Protekció vagy kötelesség? Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ellenőre Így őszszeg ezt e a véleményét: — Hiába szerzett protekciót, a vázát nem cseréljük vissza. Ha a protekción múlna a hibás ára visszacseré- lése, egy szót sem szólnánk ellene. Viszont kötelességünk felhívni a figyelmet az olyan gyakorlatra, amely ellenkezik az érvényben levő rendelettel, sérti a vásárlót, és végső soron kárt okoz a vállalatnak is, mert elriasztja a vevőket, akik joggal érezhetik megbántva magukat, ha csalónak minősíti őket a vállalat hivatalos személye — mint ahogy ez az idézett kijelentésből egyenesen kicsendül. Régi vitát zárt le az a miniszteri rendelet, amely szabályozza a kereskedelemben előforduló reklamációk sorsát, elintézési módját. A rendelet, nagyon helyesen, kiáll a vásárlók mellett. A hibás áru miatt a vevő nem kerülhet hátrányos helyzetbe. A vevőnek ahhoz is joga van, hogy orvoslásért a kereskedelmi felügyelőhöz forduljon, de ha tigy tetszik neki, akár magasabb szervekhez is. Ez még nem protekciót F.zt nálunk jogos érdekvédelemnek nevezik. Ha a vállalati ellenőr úgy látja, hogy a vevőnek nincs igaza, mondja meg. E» ha megindokolta a véleményék ragaszkodjék hozzá. Még ebben az esetben is joga van a vásárlónak felettes szervekhez fordulnia. De nincs joguk a kereskedelmi dolgozóknak a vevőt megsérteniük, feltét©« lezniök, hogy csalni akar. Éppen a vállalat érdekében tesszük szóvá ezt a váza-' ügyet, amelynek színhelye a gyöngyösi 65. számú üveg- porcclánbolt volt. Mégha a vállalat gyakorlatában kivételt is képez az említett ügy. akkor sem mehetünk el szó nélkül mellette. Nekünk más elképzeléseink vannak a vállalati ellenőrzéssel kapcsolatban, mint ami ebben az esetben megmutatkozott. Ne tévesszük szem elől: a jogok biztosításának megkeresése soha sem jelent protekciót. Nem lehet kétféle érdek a pulton innen éa a pulton túl. (g. mól—) őszi munkák végrehajtásának tervét. A két beszámoló után Furucz János, a megyei párt- bizottság vb tagja, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke néhány szóban tolmácsolta a pártbizottság elismerését, átadta a vörös vándorzászlót és az elismerő oklevelet. Ezután Ludvig Sándor, a járási versenybizottság elnöke adta át a járási tanács vb elismerő oklevelet és a velejáró 5 ezer forintos pénzjutalmat. > Ünnepi közgyűlés Boldogon Tegnap délután ünnepi küldött közgyűlésre gyűltek egybe a boldogi Béke Termelőszövetkezet tagjai, amelyen sor került a múlt évben meghirdetett termelési versenymozgalom céljutalmainak átadására. A közgyűlésen megjelentek a járási párt- és tanács, Valamint a községi párt- és tanács képviselői. Lukács Dezső a szövetkezet elnöke és Kepes János a tsz főkönyvelője ismertette a tavaszi intézkedési terv végrehajtását és a nyárt, valamint rálnia, amik a rejtőzést lehetetlenné teszik. — Ez némileg megnyugtató — jelezte felállással a beszélgetés befejezését az Őrnagy. — A nyomozást természetesen haladéktalanul megkezdjük. A fejleményekről értesítem majd aZ elvtármkat. A látogatók is felemelkedtek a helyükről, búcsúzkodtak, — Égy pillanatra! — szólalt ledkeztek arról, hogy már kezdettől ttt ült és a rendőrtiszt be ig mutatta nekik. — Két kérdésem lenne. Amint az önök előadásából kiderült, a szemtanúk egybehangzó állítása szerint, a műsoron kívüli adásban az a kövér férfi egy láthatatlan nővel enyelgett. Mire alapozták a nézők, hogy a férfin kívül egyáltalán tartózkodott még valaki semmit. Ennek ellenére teljes illúziót keltőén mozgott, ága* rettázott, ivott, csókolózott. — Beszélt is? — ö nem, csak a férfi. — Mit mondott? — Becéző szavakat gügyögött. Aranybogár, cslllagvirág, mlstmókus, imádlak stb. A kis köpcös szorgalmasan jegyzett pepitafedelil, gyűrött noteszébe. Most felnézett. *— A második kérdésem; felismerte valaki a kövér férfit a lakók közül? — Meglehetősen sötét volt a kép — tájékoztatta készségesen az osztályvezető. — És mind azt hitték, hogy valami új magyar filmből vagy fllmszalagra vett színdarabból vágtunk be véletlenül egy szokásos hálószoba-jelenetet. De így is nagyon megoszlottak a vélemények. Volt. aki Kazalra esküdött, mások Szendrő Józsefet, vagy Tompa Pufit ismerték fel benne. Csak abban egyeztek meg,, hogy az álián kis sebtapasz volt. — Ez a lényeg — bólogatott szaporán a civil ruhás nyomozó. — Mert az illetőnek szerintem oly kevés köze lehet a színművészeihez, mint itt bármelyikünknek. Köszönöm felvilágosításaikat. (Folytatjuk) MPBssae 3 1964. június 16., kedd (3) Az íróasztal mögött helyet foglald egyenruhás rendőrtiszt arcán feszült figyelem, tükröződik, de csöppet sem ideges. A társaság negyedik tagja elmé- lyülten szemléli az áblakfüg- göny mintázatát. Se nem ideges, se nem kíváncsi. Látszólag! — Eleinte azt hittük, öfnágy elvtárs — fölytdttá tájékoztatóját a tévé osztályvezetője —, hogy rossz tréfáról, gyérékes heccről van szó. Tévedtünk. A panasztevök készségesen közölték neöüket, lakcímükét. Furcsa módon, mindnyájan egyetlen háztömbből valóit. Ez a háztömb a rózsadombi Gyöngyharmat Utca három épületét, a 37-es, a 3§-es, és a 4l-es számú bérházakat foglalja magában. Másutt mindenütt szabályosán lett vége a filmnek. Néhány reklamálóval sikerült ma (téláldtt személyesen is beszélnünk, fenntartják állításaikat. Meg kéíl jegyeznem, hogy a mi egyik munkatársunk is ott lakik, á 41-és számú épület második emeletén. Az ő tapasztalatai tökéletesen megegyeznek a többiekével. Ez a helyzet. A rendőrtiszt felállt Íróasztala mögül. Néhányszor végigsétált vendégei előtt. — Pontosan mü várnak tőlünk ezzel az üggyel kapcsolatban? — fordult Végül a panasz bejelentőjéhez. — Természetesen, hogy a lehető leggyorsabban derítsék ki, voltaképpen mi történt tegnap este? Ki és milyen célloj, zavarta meg a műsort, sugározta saját felvételét? Felesleges magyaráznom, micsoda erkölcsi, politikai, pedagógiai károk származhatnak abból, ha az ismeretlen egyén a jövőben, esetleg már szélesebb nézőközönség előtt, egyszerűen belevetít, belebeszél a hivatalos műsorba, vagy kénye-kedvé szerint, saját adásait sugározza helyette. A televíziót milliók nézik naponta. Az őrnagy figyelmesen hallgatta az érvelést. Egy barnára pácolt faládikából cigarettát halászott elő, odaütögette a keze fejéhez. Rágyújtott. 11 szobában? Es miből következtettek arra, hogy a láthatatlan partner nő? — Ez nagyon érdekes momentum — reagált élénken a mérnök. — Különleges felvételi trükk lehetett. tAtták a nőnek minden ruhadarabját, amelyeket a test formái kitöltöttek. Tűsarkú cipőit, nyakláncát, még a fülbevalóit is látták, de az arcából, testéből -~ meg ékkor a köpcös emberke, aki mind ez ideig némán, szinté észté sem vehetően kuksolt az egyik bőr karosszék mély ötében, ügy olvadt fel benne, miként a kaméleon vészi fel a környezet színét, és válik láthatatlanná. Jellegtelen, pufók arc, naív pillantású, porcelán- kék szemek. A két televíziós meglepetten nézett össze. Teljesen megfe— Érdekes eset — mondotta tűnődőn. — Televíziót műsor leradítozááa, és maszek műsorral való helyettesítése még nem fordult elő a praxisunkban. Műszakilag miként vihető ez keresztül? Erre a kérdésre a másik látogató felelt. i- Kérem — igazította meg aranykeretes szemüvegét *“V engem is nagyon meglepett. Bevallom, ilyesmiről én sem hallottam, erre alkalmas híradástechnikai berendezést nem ismerek. Elméletileg elképzelhető, hogy azonos frekvenciájú, de ellentétes potenciállal rendelkező sugárhatásra neutral i- zálódik, eltűnik a katódsugárcsőben a központi műsor, és helyette más képanyag jelenik meg. Sőt, amint a tegnapi eset bizonyítja, ez már nem is csak elméletileg lehetséges. Túlzottnak tartom azonban azt az aggályt, hogy a tettes nagyobb területre is ki tudná terjeszteni működését. Ebben áz éSetbén mát olyan teljesítményekkel és berendezésekkel kellene ope-