Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Nagy az öröm Egerben: a Dózsa NB II-es csapata két egymásutáni, Idegenbeli mérkőzését megnyerte, a két mérkőzésen öt gólt rúgott és egyet sem kapott. Bizoii3r, ilyen­re is régen volt már példa! A «zurkólók remélik, hogy a csapat A továbbiakban képességeinek megfelelően szerepel és beváltja a hozzá fűzött reményeket. A baj­nokság egyébként rendkívül ér­dekesen alakul, szinte példátlan, hogy a csapatok ennyire keresztbs- verik egymást! Jellemző, hogy az éllovas Kecskemét az eddigi 14 mérkőzésen 9 pontot veszített és előnye mindössze 4 pont a 7. he­lyen álló Egri Dózsával szemben. Ezt a négy pontot — ha nem Is könnyen — de be lehet hozni! Persze, ehhez az kell, hogy az egri fiúk a jó képességű Gyulai MEDOSZ ellen is teljes erőbedo­bással küzdjenek, de a nagy hő­ségben inkább „folyjon’» a labda az egyéni csatározás helyet. A vé­delem sallangmentescn igyekezzék végezni feladatát, a fedezetek pe­dig ne feledkezzenek meg a gyors indításokról, hiszen előttük olyan gyors csatárok várják a résekbe lőtt labdákat, mint Kovács és Usztöke. Régi igazság az is, hogy lövésből lesz a gól! Persze, megfe­lelő előkészítés nélkül oktalanság „elszórni” a labdát, de ha jó alka­lom nyílik rá, hadd zúgjon az a lövés! A megyei kézilabda-bajnokság­ban elérkeztünk a tavaszi hajrá­hoz. A csapatok hétről hétre éles küzdelmeket vívnak egymással, ép­pen ezért rendkívül örvendetes, hogy ezek a mérkőzések kifogásta­lan játékvezetés mellett kerülnek sorra. Az elmúlt vasárnap nyolc találkozójának játékvezetéséről például a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a részvevők, amiért illesse kézilabda-bíráinkat a szur­kolók dicsérete! * Gyöngyösön — végre komoly le­hetőségek mellett — ismét lerakják a város úszósportjának alapjait: elkezdődik a 8—14 éves fiúk és lá­nyok szervezett úszóoktatása. Az oktatásra — amely június 15-én kezdődik — a járási TS helyiségé­ben (Gyöngyös, Jókai Mór u. 9.) lehet jelentkezni. * Nagy az elkeseredés a feldebrői labdarúgó-szurkolók körébéfi: Fel- debrőn május 2-án láttak utoljára labdarúgó-mérkőzést és előrelátha­tóan csak június 21-én látnak is­mét! Pedig a csapat szervezett baj­nokságban, a füzesabonyi járási bajnokságban vesz részt! Hogy miért történhetett mindez meg? Egyszerű a felelet: Besenyő- telek és Füzesabony II. csapatai indok nélkül, nem utaztak el Fel- debrőre, Poroszló II. együttese pe­dig időközben visszalépett. így ter­mészetesen az egész bajnokság ir­reálissá válik, nem beszélve arról, hogy a távol maradók és vissza­lépők tetemes anyagi és erkölcsi károkat okoznak azoknak a csapa­toknak, amelyek komolyan és be­csülettel eleget tesznek kötelezett­ségeiknek. A falu sportjának fejlődése érde­kében szükséges a járási TS, eset­leg a megyei LSZ hathatós intéz­kedései * A Gyöngyösi Járási LSZ közlö­nye szerint mind gyakoribbak a bajnokságban a különféle szabály­talanságok, sportszerűtlenségek, és az azokat követő kiállítások. A szövetség most célul tűzte ki a rendellenességek minimumra való csökkentését.. Azért felhívta a sportkörök vezetőit, hogy a szak­osztály-értekezleteken rendszeresen foglalkozzanak a kirívó sportsze­rűtlenségekkel, magyarázzák meg játékosaiknak, hogy a pályán nem. mint ellenségek, hanem mint ellen­felek állnak egymással szemben. Bizony, a többi járásban sem árta­na hasonló intézkedések megtétele! * Debrecenben 13 iskola mintegy 160 tanulójának részvételével, két napon át folytak a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák atlétikai, asztalitenisz- és labdarúgó-ver­senyei. Végül is az összetett pont­versenyben legjobb eredményt el­érő hevesi szakiskola nyerte el a díszes serleget, miután fiataljai minden számban derekasan helyt­álltak. Persze, a siker nem magá­tól hullott az ölükbe! Tóth Gyula testnevelő tanár vezetésével már áprilisban elkezdődött a versenyre való felkészülés és a jó munka — mint mindig — ezúttal is meg­hozta gyümölcseit! * Az egri városi asztalitenisz csa­patbajnokságban eddig 9 mérkőzés maradt el egyes csapatok távolma­radása miatt. Ebben főleg a TÜZÉP, az ÉMÁSZ és a Helyiipar „jeleskedett”. Dicséret illeti viszont a Dohánygyár, az Egri Dobó Gim­názium és az Egri Petőfi együtte­sét, amelyek valamennyi mérkőzé­sükön megjelentek! * N. L. és 900 egri Dózsa-szurkoló levelére válaszolva, közöljük: Este­fán Géza intézőt érdemeire való te­kintettel, a sportkör elnökségébe delegálták. * A nyári uborkaszezonban sem marad Eger város sportesemény nélkül: Július 28-án a csehszlo­vák NB I. második helyén álló Tátrán Presov több válogatott! já­tékossal rendelkező kézilabda-csa­pata látogat Egerbe, ahol villany- fényes esti mérkőzést játszik az Egri Helyiipar együttesével. Az előmérkőzés is érdekes eseményt ígér: az Egri Honvéd az NB I-es Ózdi Kohásszal méri össze tudását. Véget értek a megyei közép- és iparitanuló-is kólák labdarúgó-baj­nokságának kétfordulós küzdelmet Az első három helyet gyöngyösi csapatok foglalták el, s ehhez, úgy véljük, nem is szükséges különö­sebb kommentárt hozzáfűzni. A Gy. Gimnázium lett a bajnok, a Gy. Mezőg. Technikum, a Gyön­gyösi ITSK és a Hatvani Gimná­zium előtt. Az egriek ismét sehol. Megyei szövetségi vezetők szerint Hatvanban a közelmúltban azzal a jelszóval szüntették meg az egyet­len teniszpályát, hogy a tenisz „úri” sport! Az ilyen szemlélet fe­lettébb káros és elítélendő. A ma teniszsportjának egészen más jel­lege van, mint volt a felszabadu­lást megelőző években. Ma már nem kiváltságosak sportja, hanem mindenki által hozzáférhető, — s erre bőven szolgáltathatnak példát a selypi, a gyöngyösi és az egri teniszpályák... * Az idén is Hevesen rendezik meg a hagyományos megyei újonc lab­darúgó-bajnokság 6-os döntőjét. A július végén sorra kerülő verseny­sorozatnak eddig három biztos részvevője van: a tavalyi védő He­vesi MEDOSZ, a Gyöngyösi Vasas Izzó és a Tarnaleleszi Tsz SK. Az egri, a füzesabonyi és a hatvani járásban még nem dőlt el a járási bajnoki cím sorsa. * A vasárnap jelentősebb sportese­ményei. LABDARÚGÁS: Egri Dó­zsa—Gyulai MEDOSZ, NB n-es mérkőzés, Eger, 17,30, Mike. Előtte 15,50 órakor az Egri Dózsa n.— Gyöngyösoroszi találkozót bonyo­lítják le. Gyöngyösön kerül sor a Gyöngyösi Honvéd—Egri Honvéd Sporthírek — A MAGYAR Televízió vasár­nap délelőtt 11 órakor helyszíni közvetítést ad az Egyetértés—Szé­kesfehérvári Vasas KB I. B-s lab­darúgó mérkőzésről, majd este 22 órakor a Telesport rovattal je- lentkezik — A* FÜZESABONYI járási fér­fi kézilabda-bajnokságban legutóbb a következő eredmények szület­tek: Dormánd—Nagyút 29:22, Nagy­út—Besenyőtelek 22:16. A bajnok­ság élcsoportja a következő: L Nagyút 10, 2. Dormánd 8, 3. Be­senyőtelek 6. 4. Szihalom 6 ponttal. A női bajnokságban Szihalom csa­pata áll az élen, 6 ponttal, a két­pontos Kompolt, Kál és Füzesabony előtt. Nemcsak Limában... Limában 328 halálos áldozata volt c mérkőzésnek. Ez a legnagyobb katasztrófa, amely labdarúgó-pályán történt. Dél-Amerikában még sok kisebb katasztrófát jegyeztek fel a króni­kások. Vajon Európában voltak-e ha­sonló esetek? Sajnos, az európai szurkolók is sokszor megfeledkeznek magukról. Íme: 1946-ban a Bolton-Stoke ku­patalálkozón Angliában néhány vérmes szurkoló berontott a pá­lyára, mire a rendőrség beavatko­zott. Az első lövésekre seriki sem hátrált meg, a magasba lőttek a rendőrök, de mire a közelharc vé­get ért, 33 halottat és 400 sebesül­tet számláltak meg! 1952-ben Glasgow volt a színhe­lye egy nagy katasztrófának. Skó­cia és Anglia válogatottja küzdött meg egymással, de mielőtt a mér­kőzés befejeződött volna, a közön­ség is beavatkozott a küzdelembe, s mire a legvérmesebbeket lecsen­desítették és eltávolították a pályá­ról, 25 halottat és 518 sebesültet kellett a küzdőtérről elszállítani. Franciaország sem volt mentes az ilyen mérkőzésektől. 1954-ben a Reims és a Lille küzdött a francia kupáért, a mérkőzést azonban fél­be kellett szakítani, mert egy rend­őrt fejbe ütöttek egy üveggel és belehalt sérüléseibe. Olaszországban 1963. április 28-a 10 xépujsmg 1964. június 14., vasárnap marad emlékezetes nap. Nápoly­ban a Napoli—Modena mérkőzésen a szurkolók berohantak a pályára, üldözőbe vették a bírót. 12, szur­kolót súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Ugyanazon a napon Salernóban, egy alszövetségi mér­kőzésen egy nézőt halálra tapostak, többet pedig megsebesítettek. A listának még nincs vége. de ennyi is elég belőlel ommifá A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JÁNOS Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca S. reléfon: 12-57 12-73. Postaíüók: 23 Kiadja: Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Posta fiók: 23. L sz.: 25 062. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor utca 4. igazgató: Marosán Jóxsel. NB m-as találkozóra, amely 17,30 órakor kezdődik. A megyei I. osz­tály párosítása: Lőrinci—GYVSE, 17,30; Egri Előre—Füzesabony, 10; Rózsaszentmárton—Szűcsi 17,30; Bélapátfalva-MÁV HAC, 17; H. Ki­nizsi—Apc, 17,30; Heves—Recsk, 17,30; Gy. Bányász—Egri Vasas, 9,30; Honvéd Korvin SE—Egri Spar­tacus, 16,30. SÚLYEMELÉS: Az I. osztályú felnőtt Alkotmány Kupa H. fordulójának küzdelmei, Eger, II. sz. iskola, 10 óra. TERMÉSZET­JÁRÁS: A Bélkő-kupa küzdelmei, a Bélapátfalvi Építők rendezésé­ben. TENISZ: A megyei férfi és női felnőtt egyéni bajnokság II. nap­ja. MODELLEZÉS: Megyei szaba- donrepülő modellező-bajnokság, több mint félszáz versenyző rész­vételével, Füzesabony, vásártér, 8 órakor. Június 15-én, hétfőn Budapestről indul a hatnapos magyar kerék­páros körverseny mezőnye, melyen a magyar kerékpárosok mellett NDK, román, lengyel, bolgár, oszt­rák és svájci versenyzők is oft lesznek. Az első napon a Budapest —Gyöngyös—Kerecs'end—Eger—Lilla­füred— Miskolc-Tapolca útvonalat teszik meg a kerékpárosok. A me­zőny előreláthatóan a kora reggeli órákban rajtol és a délelőtt folya­mán fut át a Heves megyei szaka­szon. Somody József Két gazda gazdátlanjai A tsz-irodán régi almárium rejti magába az iratoikat, az istálló végi, frissen meszelt tej házba modem szeparátort szerelnek. Az udvaron szálfa magas májusfát állítottak a hagyománytisztelő legényék, gyér árnyékában az elnök Tra­bantja pihen. Az iroda hűvö­sén pedig adatokat sorol az elnök a nyolcszáz holdas szö­vetkezetről. 70 forintot ér itt egy mun­kaegység és a családok 20 ezer forint feletti átlagos jövedel­me egyáltalán nem ritkaság. A férfiak 300. a nők 200 mun­kaegység felett teljesítenek. 8000 forintot hoz a tsz min­den egyes holdja, és 36 szá­mosállat van 100 holdanként. A kertészetben három locsoló­berendezés serkenti dúsabb hozamra a növényeket, s a kapát, ha nem is váltotta még fel teljesen a vegyszer, de jó­részt pótolja már. A nyolcszáz hold gazdái szorgalmasak, « családok itt akarják megtalálni boldogulá­sukat, nem barangolnak szerte i az országba. A dolgozók átla- Igos életkora 40 év alatt van. BOLDOG ATYA « Búrrá, itt az év vége, szeptemberig nem kell margóz­nom a füzeteket!... (Balázs-Piri Balázs rajza) MODERN Nö Itt bontogatja szárnyát alkotó- képességük, a régi majorság helyén, messze a községektől, a várostól. 4 két oldal És e messzeségből fakad az itteni emberek minden elége­detlensége, keserűsége. A messzeségből és egyes embe­rek szűk látókörű szemléleté­ből, mert minden holdhoz me­reven ragaszkodnak, még ak­kor is, ha máshová tartozás az érdekelteknek könnyebbsé­get jelentene. Nagyüzemi, egyre moderneb­bé váló gazdálkodás, a szak­mai ismeretek bővülése, új szakmunkások, jólét, az egyik oldalon. Számkivetettségbe il­lő távolságok a községtől, és a buszmegállótól, tanyai iskola, és a kulturáltabb szórakozás legelemibb dolgainak hiánya a másik oldalon. Ez most Alatt­ka-puszta. A müút egyik oldalán sora­kozó házak Heveshez tartoz­nak, innen a termelőszövetke­zet neve is: hevesi Kossuth Tsz. Az út másik felén már Boconádon járunk. Azaz bo- conádi területen. Itt van az italbolt, a kis vegyeskereske­dés, ahol a legszükségesebbe­ket beszerezhetik, hogy ne kelljen két deka paprikáért a faluba menni. De ezzel vége is a könnyebbségeknek. Mert akinek szüksége van egy ta­nácsi igazolásra arról, hogy valóban együtt él a feleségé­vel, vagy eltartja gyerekeit, esetleg eladja tehenét és kell hozzá a marhalevél, az nyaká­ba veheti az utat, mert a he­vesi tanács II, a boconádi 8 kilométerre van innen. Még a legjobb esetben is gyalogolnia kell 4—5 kilométert, ennyire van a buszmegálló. Esztendők óta folyik az ál­datlan vita a két község taná­csa között, melyik adjon tia- nácskirendeltséget az itt la­kóknak. Hová tartozzék vég­legesen Alattka-puszta. Heveshez — mondják a he­vesiek, és indokuk is eléggé elfogadható, az a járási szék­hely, jobban megközelíthető a nagyobb távolság ellenére is, Nagyobbak a lehetőségek. Boconádhoz — mondják • boconádiak. És miközben mind a két helyen érvelnek, vitáz* nak, az aiattka-pusztaiak — a valódi érdekeltek — folyamod­ványt írnak folyamodvány után, kérve a Minisztertaná­csot, vessen véget az áldatlan vitának, adja meg az önálló község jogát az 500 családot számláló településnek. Döntés még nem született; Hogy indokolt-e' az új község megalakítása, vagy helyesebb lenne ha csupán tanácskiren­deltséget létesítenének, ezt a legilletékesebbek, a közigazga­tás szakemberei hivatottak el­dönteni. De egy bizonyos, hogy dönteni kell, mert ötszáz család helyzetén javít, ha végre egy­értelműen, egy helyre tartoz­nak. Ha megoldódik a tanács­kirendeltség, nem kell 8—11 kilométerre eljárni a legap­róbb ügyekkel, s akkor nem kétfelé húznának időnként az egy közösségben dolgozó embe­rek. Akkor lenne gazdája a kultúrának, s a szórakozási le­hetőséget nem csupán az isko­la és a tsz televíziója jelente­né. Akkor talán teljesülhetne a fiatalság régi óhaja, a zenés cukrászda, — s nem hivatkoz­nának arra a boconádi föld- művesszövetkezetnél, hogy az italboltot kell rendbehozni, modernizálni, mert az az üzlet S talán könnyebb lenne megol­dást találni arra is, hogy a buszmegálló közelebb kerüljön a településhez. Alattka-puszta. 500 család lakóhelye, ideális példája vál­tozó életünknek. A régi cse­lédlakások helyén villának be­illő családi házak sorakoznak, s a petróleumlámpa is rég a múlté; Korszerű nagyüzemi gazdál­kodás alakítja-formálja az áj embertípust De ideális példája a bürok­ratikus ügyintézésnek is. Hiszen esztendők vitája sem döntötte eL, hová tartoz­zanak, melyik község adjon végre tanács ki rendeltséget^ hogy ne kelljen kilométereket utazni egyetlen hivatalos pa­pírért Deák Rózsi Kitüntetések az építők napjára ja miniszteri kitüntetésben ré­szesült Bartus László, műveze­tő, Csanádi János, művezető, kiemelkedő szakszervezeti munkásságáért ugyanezt a ki­tüntetést kapta meg Pataki László, művezető. A szakma kiváló dolgozója oklevelet 52-en, jelvényt pedig nyolcán kaptak. A jó munka elismeréseként közel 34 000 fo­rintot osztottak ki jutalma­zásra. A .«L a A műszak befejezése után a munkahelyeken emlékeztek meg az ÉM Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói a hagyományos építők napjáról. Gyöngyösön a déli városrész építkezéseinél Gara­mi András, igazgató köszöntöt­te a munkahely dolgozóit A többi építkezésnél a szakszer­vezet megbízottai mondottak rövid beszédet majd átadták a kitüntetéseket és jutalmakat Az építőipar kiváló dolgozó­T őrt én etek Somlay Artúrról — Miért kosaraztad ki a Pistát? ~ Nagyon maradi! Képzeld, gyereket szeretne... (Szegő Gizi rajza) •' v v v v v v *.* v V V V •> V V V V V NEMRÉGIBEN összegyűlt Somlay Artúr, „szakmai” ne­vén „Argyel” több híve, év­tizedekig bizalmas barátja Egy régi színházi emlékekkel zsú­folt kedves szobában a nagy színész emlékét idézték. A forgalomban levő, s a könyvekbe is bekerült Somlay- anekdoták szerint Argyel szen­vedélyes, robbanó tempera- mentumu ember volt akinek gyakran voltak pénzgondjai. Ez a tulajdonság és ez az állapot valóban jellemezte őt de tudni kell azt is, hogy Somlay nem­zedékéből nem volt talán egyetlen magyar színész sem, akiben annyi szív, annyi igaz­ságszeretet lett volna, mint ép­pen benne. Mindig a meghur­coltak, az ártatlanul hajszoltak oldalán állt, s kevesen tudják róla — egy régi rendezője ele­venítette fel a „Somlay-esté”-n —, hogy amikor 1944 nyarán üldözötteket tereltek át az ut­ca egyik oldaláról a másikra, Argyel magából kikelve, ro­hant utánuk, mindenét oda­ajándékozta a szerencsétlenek­nek és üvöltve szidta a fasisz­tákat. Különös véletlen, hogy nem hurcolták el őt magát is. A kitűnő zeneszerző még arról beszélt, hogy Somlay — nem sokkal halála előtt — egy cso­mó pénzt adott fel szűkölködő ismerőseinek. Gondosan kitöl­tötte a cédulákat, ráírta: „Fel­adó: Somlay Artúr”, aztán ba­rátjával együtt elhagyta a pos­taépületet. És kinn az utcán így szólt a komponistához: — Most pedig, kérlek szépen, szerződtess nekem egy hú­szast... ★ „SZERZŐDTESS nekem . ..” Kedvelt kifejezése volt ez, ba­ráti kölcsönök kérésekor. Egy­szer azonban — még a felszaba­dulás előtt — valóban szerző­déskötésre várt egy nyári dél­után, a Duna-parti kávéház te­raszán. Viszonylag nagy pénzt kellett kapnia és a társaságá­ban levő zeneszerző nyugtatta.: nem kell izgulni, a producer biztosan jön, nincs még négy óra. Ám pontosan négy órakor — a producer helyett — egy nyári viharzápor érkezett meg. Argyel nagyon nem szerette a záport, — a mennydörgés meg különösen felborzolta. De mert a kávéház fedett része zsúfo­lásig tele volt, Argyel és ba­rátja az ajtóban várta, hogy vége szakadjon az égzengés­nek. A zeneszerző csodálkozá­sára a színész csak akkor rob­bant ki, amikor az egyik mennydörgés — késett. Argyel felkészítette idegzetét a félel­metes hangokra, de ha már áz­nia, s szorongania kellett (és a vihar miatt a pénzes ember is késett), legalább a mennydör­gés ne késsen. És éppen ezért egy pillanatnyi mhar-szünet- ben futott ki a terasz vízben ázó asztalaihoz, felborított vagy hármat és így kiabált: — A fene egye meg Edison Alva Tamást! — Hiszen — ugye —, ha Edi­son nem találja fel a filmet, ő most nem várna itt a filmesre és nem kellene áznia és ideges­kednie. ★ EGYSZER előadás után meg­hívott magához egy csomó embert. Maga ment a konyhá­ba pörköltet főzni, igenám, de nem volt otthon liszt a galus­kához. Az ötödik emeleten lakó Argyel.— éjjel fél tizen­kettő volt — leküldte a fele­ségét az első emeleten lakó színész-kollégájához: kérjen kölcsön lisztet. A készséges lakótárs — szintén kitűnő művész — felüzente: mindent átkutatott, de nincs liszt a házban. Argyel elsápadt. — Ez már mégiscsak sok! — mo­rogta, kilépett az erkélyre és ezt »üvöltötte bele a nyitott ab­lakos, nyári éjszakába: — X. Y! Hát micsoda pél­dátlan, hanyag színész-virt­csaft van nálad? Még liszted sincs?... ★ SZlNHAZTÖRTÉNELMl tény, hogy Csortos Gyulát nem nagyon szerette, Hegedűs Gyu­lát viszont úgy tisztelte, hogy — haláláig — kalaplevéve kö­szönt a Vígszínház előtt álló mellszobornak. Beregi Oszkárt is becsülte, de azért — eqy- szer régen — megvert egy em­bert, aki ragyogó képpel lé­pett oda hozzá, és hogy kife­jezze hódolatát az akkor még fiatal színésznek, ezt mondta: „Maga egy második Beregi .. Tény való az is, hogy Rátkiy Mártonnal évtizedekig harag­ban volt, amíg... Amíg egy darabban — „nem sokkal mind­kettőjük halála előtt — össze nem kerültek. Rátkay, hogy megnevettesse haragosát, össze­vissza fintorgott. Argyel — mint később megfogalmazta — hősiesen tartotta magát. „Csak nem fogok röhögni a stepszli miatt!” Aztán figyelmesen néz­te régi kollégája arcát és úgy tapasztalta, — ahogyan azt szintén később ki is fejtette —, hogy a festék és a fintorok ré­tegei mögött a betegség, a bá­nat és egy kicsit még a halál ül azon az arcon. Megrendült és a jelenethez egyáltalán nem illően — odalépett a „stepszli”- hez és megcsókolta. Az ügyelő rögtön felírta, Argyelt száz forintra büntették. Szó nőikül kifizette. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents