Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

geket egy korszerűen berende­zett szobában asztalhoz ültet­ni, mint .a hálószoba kis asz­talkája köré, vagy a tükör­szekrény elé. Az sem mellékes körülmény, hogy a hálószoba­berendezés esetenként drá­gább, mint a korszerű, s két szobára méretezett bútorok. A KORSZERŰ FALUSI csa­ládi otthon nemcsak a felnőt­tek, hanem a gyermekek ké­nyelmét is előmozdítja. Nem elegendő a gyermekeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya, vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen. Kis szekrénykéje, ahol a holmiját, játékait elrakhatja, rendbete- heti. Ezzel a gyermekbe is beleneveljük a remdszerete- tet Egy lakás akkor barátságos és hangulatos, ha falaira ké­pet, az asztalaira térítőt, abla­kára függönyt, padlójára sző­nyeget rakunk. Ne idegenked­jünk az új mintáktól, a színek­től. Mindenkinek! — de főleg a fiatal házasoknak, akik ott­honukat most rendezik be, — közösen kell eldönteniük, hogy mennyire engedik érvényesül­ni otthonuk berendezésében a korszerűt, a hogyan teremtik meg a falusi lakáskultúrát Mert erre minden lehetőség adott — csak a maradi néze­teket kell száműzni. Kovács Margit DIVATMAZSOLAK Továbbra is divatos a nagy táska, amibe kényelmesen be lehet raikni mindent, amire napközben szükség van. Alak­juk inkább hosszúkás, mint négyszögletes. Érdekes újdon­ság a másszínű szegélyezés. A legdivatosabb a fekete-fehér szín. ★ A mintás anyagú ruhákhoz egyszínű kis kabátka az ele­gáns kiegészítő. Így igen jól felhasználható még ünnepi alkalmaikra is. Készülhet a kis kabátka pasztellszínű vagy fe­hér gyapjúszövetből is. ★ Az alkalmi ruhák díszítésé­nél jellegzetes díszítő elem a gyöngy. Mértékkel és ízléssel alkalmazva igazán széppé ele­gánssá teszi a ruhát. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyönggyel díszített alkalmi ru­hához semmiféle divatékszert nem szabad viselni. Más díszí­tő elemhez, — szegélyezés, zsi- nározás esetében, megfelelő ki­egészítés az ízléses divatékszer. Mit olvasson a gyermek? A könyv az ember hű . barátja. Örömet, vigasz­talást, szórakozást nyújt, isme­retekkel gazdagítja az olvasót. Már gyermekkorban társul sze­gődik és a mesék csodavilágá­val élénkíti a kisfiú, kislány fantáziáját. — A maga követ­kezetes törvényei miatt itt a jó mindig győz, mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig elbu­kik, megbűnhődik. Az igazság győzelme nemcsak nagyszerű élményt nyújt, hanem jellemet is formai. A gyermek gondol­kodását úgy irányítja, hogy ő maga is az igazságot szolgálja, s ha a helyzet megkívánja, harcoljon is érte. Mint a mesék annyi hőse... A kamaszkor küszöbéig nem is jelent nagy problémát, hogy milyen könyveket adjunk gyermekeink kezébe. A szülők gondjai akkor növekednek, amikor a kamaszfiú és a bak- fislány érdeklődése a mesék vi­lága helyett az emberi élet, a társadalom kérdéseire, röviden szólva: a földi realitásokra irá­nyul. S mivel számára minden új, elsősorban ismereteket ke­res, felfedezéseihez kalauzt, problémáira kielégítő választ. De a serdülő gyermek azt is korán meglátja, hogy az igaz- ság győzelme a felnőttek vilá­gában nem következik be olyan könnyen és gyorsan, mint a mesékben. Felfedezi te­A falfestésről latjufc. (Ha szeretjük az erős Ize­ket, nagyon kevés reszelt hagy­mával és csipetnyi törött borssal ízesíthetjük.) Különösen erősítő ét­rendnél adható sikeresen ez a dú­sított lágytojás. RAKOTT TOJÁS Hozzávalók: 12 szelet zsírban pi­rított zsúrkenyér, 6 tojás, paradi­csomvelő, 1« dkg reszelt sajt, só, törött bors. A zsírban ropogósra sült kenyérszeleteket előre melegí­tett tálra fektetjük, megkenjük paradicsomvelővel, meghintjük só­val és borssal, mindegyikre egy fél. frissen főzött keménytojást bo­rítunk, behintjük sajttal és azon­nal tálaljuk. TÖLTÖTT TOJÄS Hozzávalók: 8 tojás, 1 tejben áz­tatott zsemle, 2 deci tejföl, 1 kis- kanál zsír, 5 dkg vaj, só, törött bors, petrezselyemzöld. A tojásokat keményre megfőz­zük. hosszában kettévágjuk és sár­gájukat kikaparjuk. A félbevágott, üres fehérjéket Idzsírozott. tűzálló tálra ültetjük és. a következő tölte­lékkel töltjük meg: a tojássárgá­kat összedolgozzuk az áztatott, ki­nyomott és összemorzsölt zsemlé­vel, annyi tejfölt adunk hozzá, hogy laza tölteléket kapjunk és sóval, borssal meg apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítjük. A fe­hérjékbe töltve, mindegyik tetejé­re kis darab vajat teszünk, ráönt­jük a tejfölt és meghintjük a zsemlemorzsával. Sütőbe toljuk, felső lángon megpirítjuk a tetejét. OLASZ RÁNTOTTÁ Hozzávalók: 8 tojás, 1 kiskanál zsír, 2 dl tejföl, 1 evőkanál zsem­lemorzsa, só törött bors. Egy lapos, tűzálló tálat kizsíro­zunk, beleöntjük a tejföl felét, meghintjük egy kiskanál zsemle- morzsával és ráöntjük egymás mellé a tojásokat, ügyelve, hogy sárgájuk egészben maradjon. Meg­sózzuk. megborsozzuk, leöntjük a tejföl másik felével és zsemlemor­zsával meghintve sütőben addig sütjük, amíg a fehérje meg nem olvad. A sárgája puha maradjon! ÜLTETETT TOJÁS Hozzávalók: 1 kiskanál zsír, 8 vé­kony szelet zsúrkenyér, 8 vékony szelet sajt, 8 tojás, só. Kizsírozunk egy lapos, tűzálló tálat, kibéleljük a kenyérszeletek­kel, mindegyiket beborítjuk egy- egy szelet sajttal és ráöntünk egy- egy tojást, vigyázva, hogy a sár­gája egyben maradjon. Megsózzuk és a sütőben addig sütjük, míg a fehérje meg nem keményedik. Hordóskáposztával köri tjük. Gyereké A kötény hasznos, csinos vi­selet. . Hasznos, mert megóvja a gyermek ruháját a piszkoló- dástóL Aztán meg kinőtt, ja­vított ruhát is elhordhatunk alatta. A kislányok ruhakötény- kéiket nyáron aláöltöztetés nélkül, napozóként is viselhe­tik. , Három lányka-kötényt és két fiúnak való „suszterkö­tényt” mutatunk be. (Vala­mennyi régi felnőtt ruhákból is alakítható.) Csíkos kartonból készült, egyenes szabású kötény. A jobb oldalon, elhelyezett zseb­től eltekintve, elől-hátul egy­forma. Kétoldalt egy-egy nagy gombbal csukódik. laggal megkötve. Negyediknek szabályos susz­terkötényt mutatunk. Anyaga lüszter. Körben és a nagy zseb­nél élénk piros szegélyezés dí­szíti. S végül: még egy fiúkötény. Középkék kartonból, narancs —fehér csíkozású háromszög alakú zsebbel és díszítéssel. Fóíi Margit L7 w. fi a Wilma vw A HARANG ressék meg a legjobb mestert, s amikor azok megtalálták, megparan­csolta neki, készítse el a világ legnagyobb ha­rangját. Csen, a legjobb mes­ter, munkához látott. Szépséges leánya, Szav- lin segített összegyűjte­ni a temérdek aranyat, ezüstöt, vasat a harang elkészítéséhez. Amikor elkészült a nagy ha­rang, s a császár meg­szemlélte, két hatalmas repedést látott rajta. Újra munkához fogott az öreg mester, de má­sodszorra is csak rekedt hangon kondult meg a nagy harang. Haragra gerjedt á császár, s megparan­csolta Csennek, lásson ismét munkához, s úgy dolgozzon, ha harmad­szolja sem sikerül, fe­jét veszi. Sírt a szépséges Szav- lin, amikor meghallot­ta a parancsot. $ éjsza­kának idején felkereste a hegyek öreg bölcsét, hogy megkérdezze, mit tegyen, hogy harmad­szorra sikerüljön apjá­nak a harang. —. Az ilyen harang­hoz nem elegendő csak a vas, az arany és az ezüst, — mondta az öreg bölcs. Egy hős ember vére kell hozzá, aki életét adja a hazá­ért. Másnap a mester ösz- szeolvasztotta a féme­ket, s leánya egy őri­zetlen pillanatban a kohóba vetette magát. Sírt az öreg mester le-1 anya pusztulásán, sj nem értette sehogy sem, miért történt. Amikor a harang elkészült, cső-1 dájára jártak, s amikor megszólalt, messzi föld-, re elszállt csengőhang-1 ja. )j Múltak az évek, s is­mét gyűjtögetni kezdte1 seregét az ellenség. t Azonban amikor a vá­ros felé közeledett, megszólalt a csengő hangú harang, harcba szólította a birodalom népeit. Az öreg bölcs pedig j igv magyarázta: a nép szívében szólalt meg1 hangja, visszhangként annak szive dobbanása-1 ra, aki nem sajnálta életét hazájáért. Oroszból fordította: Fülöp Mariann hát az élet ellentmondásait. Ekkor válik bonyolulttá • kérdés: milyen elvek szerint segítsük gyermekeinket köny­veik, olvasmányaik kiválogatá­sában? S itt már könnyen té­vedhetünk. A két véglet a kö­vetkező: vannak szülők, akik úgy vélik: „olvasson el min­dent a gyermekem, amire kí­váncsi, bizonyára eligazodik ő az olvasottakon.” Ennek ellen­téte az a szemlélet, hogy: „a gyermek — gyermek, minél ké_ sőbb ismeri meg az élet gond­jait, annál tovább marad bol­dog”. Aligha kell sok szót vesztegetni a két álláspont megcáfolására, elég talán any- nyit megjegyezni, hogy az első esetben segítség nélkül hagy­juk a gyermeket, a másodiknál pedig azt hisszük, elefántcsont­toronyba zárhatjuk. A tanácstalanság, az egye- düllét érzése épp any- nyira rossz tanácsadó, mint az élettől való elzártság. Az alapkérdés hármas: mit. mikor, hogyan? A választék bőséges. Bizonyára elegendő arra utalni, hogy Arisztotelész korában egy valamire való fi­lozófus minden tudást a fejé­ben tudott tartani. Ma pedig? Egyetlen szakmának is annyi különálló ágazata van, hogy az is nagy feladat, hogy valame­lyiknek specialistájává fejlődik az ifjú. A tudás, a megismerés birodalmának növekedését jel­lemezve, hadd említsük meg, hogy csak a műszaki tudomá­nyos irodalom 60 millió oldal egy év alatt, amit egy ember 405 év alatt tudna csak elol­vasni. Még egy meghökkentő adalék: percenként kétezer könyv, újság kerül ki a világ nyomdáiból. Ebből a néhány adatból is levonhatunk fontod következtetéseket. Először ta­lán azt, ha már mindent úgy­sem olvashatunk el, adjuk gyermekeink kezébe, minde­nekelőtt a legjobb ifjúsági könyveket. Nagy hasznát ve­szik ezeknek. Az izgalmas, ér­dekes kalandok lekötik érdek­lődésüket, s ezen tül bepillan­tást nyújtanak régmúlt korok világába, elvezetnek ismeretlen tájakra, megmutatják a nagy felfedezések történetét. Tehát nemcsak szórakoztatnák, ha­nem ismereteket nyújtanak. A másik következtetés: ha gyer­mekünkben bizonyos fajta ér­deklődést fedezünk fel egyik, vagy másik szakterület iránt, irányítsuk figyelmét az e téma. körrel foglalkozó könyvekre. Ahogy a gyermek növekedik, úgy válik egyre inkább érdek­lődésének középpontjává a fel­nőttek világa: a társadalmi, politikai kérdések, a nemek közötti kapcsolat, stb. A könyv jó barát, de a legjobb barát sem helyettesíti az édesanyát, vagy az édesapát. A szülő és gyermeke meghitt beszélgetése a legkényesebb témákról is, nyújtja a biztonságot, a felvi­lágosodás alapját ahhoz, hogy az ifjú ember egyre táguló ér­deklődési körének megfelelően jól választhassa meg olvasmá­nyait. ló dolog a tudás fájáról ■* szakítani. S ha a szülő kellően segít, a gyermek any- nyit fogyaszt gyümölcseiből! amennyi hasznos számára. * Bolgár István Hozni etika Ha arcunkon, vagy nyakun­kon ráncok jelennek meg, pró­báljunk meleg olajpakoiást al­kalmazni. Tisztára kimosott és felme­legített, vastag falú kis üvegbe öntsünk olíva- vagy kukorí- caolajat, gondosan dugaszoijuk le és forróvizes edényben me­legítsük fel. Arcunkat lemosó­szerrel megtisztítjuk és a leg­szárazabb részekre,( homlok, halánték, száj körüli redők) meleg olajjal bőségesen átita­tott gézt helyezzünk. Hogy a meleg hatása minél tovább tartson, a géz fölé kis gyapjú- darabot, vagy vattát teszünk. Amikor érezzük, hogy a pa­kolás kihűlt, az arcot langyos vízzel leöblítjük, .és nedve1' vattával könnyedén leitatjuk. A kulturált falusi otthon nem a belső berendezésében is szakítani kell a régivel, a cél­szerűtlennel. ELSŐSORBAN OTT, ahol a házban előszoba van, a falusi sárra és porra való tekintettel oldjuk meg az átöltözés lehe­tőségét. Cipőtárolóhely, a fel­sőruháknak megfelelő fogas, vagy szekrény nem hiányoz­hat. A konyha elsősorban fő­zőhely, a háziasszonyok „mun­kahelye.” Száműzzük innen az éjszakai fekhelyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőztetését nem lehet megfelelően meg­oldani, sem a konyhában szük­séges higiéniát nem szolgálja a felevőhely. A szobák a korszerű lakás- ben nem a szerzett javak tár rolására, kiállítására, hanem az ember kényelmére szolgál­nak. Éppen ezért a lakószobá­ba úgy válogassuk egybe a bá­torokat, hogy a család szabad idejét, egy-egy tagjának ké­nyelmét és szórakozását tegye lehetővé. A variálható szoba- berendezések, a „Hangulat”, a „Varia”, a „Csillag” a „Rába” nemcsak az emeletes városi házakba, hanem a falusi ott­honokba is jól illenek. Célsze­rűbbek, mint az egész szobát betöltő kettős ágy, a három­szárnyas toalett-tükör, ami elé sohasem öl le szépítkezni a háziasszony. A hálószoba- bútorhoz nem készül könyv­szekrény, mert ezzel az emberi igénnyel, a könyv szer etetővel nem számoltak. A régi beren­dezéshez nem lehet televízió­asztalkát vásárolni, mert nem gondoltak a televízió lehetősé­gére. S vendégj árás esetén kellemesebb feladat a vendé­A FALUVEGEK az utóbbi időben nagyon rangosak let­tek. A főutcák folytatása a kétszobás, jó elosztású házak­kal villasoroknak nevezhetők. Ma, ha valaki családi házat épít, már két szobát, lakó- konyhát, éléskamrái, sőt für­dőszobát tervez és építtet, mert ezek a korszerű életmód követelményei. Nem egy ily«» új családi házat néztünk meg belülről. S addig, amíg a házak külső­leg csinosak, belső térelosztá­suk korszerű — a berendezé­sük — teljesen érthetetlen okokból — nemritkán túlságo­san „igénytelenek.” A legtöbb házban az egyik szobát régi típusú, sötétre po­litúrozott hálószobabútorral rendezik be. A másik szobá­ba általában kombinált szo­baberendezés kerül. De mind ez — dísznek. A család kicsi­nye, nagyja a konyhába beál­lított egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobákat csak vendégjárás esetén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát. Pedig ezek, — a csipkékkel díszített, szőttes pokróccal fel­terített, magasra tornyozott ágyneművel megtöltött háló­szobák és azok a kombinált szobák, ahol a rekamiéra nem Szabad még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igény­telenség jelképei; Ma mór nem készítenek kü­lön falusi berendezést: ágyat, lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a kereskedelem ugyanazt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a vá­rosiaknak. Ezért nemcsak a házak építészeti stílusában, ha­az alapszint A hengereit fa­liak azonban ma már nem diva­tosak. A nagy minták nem is illenek a modem berendezés­hez, még kevésbé a régi, ha­gyományos falusi bútorokhoz. Ma sima, nyugodt színű, minta nélküli, vagy ezüstös, kis mintájú fal a korszerű. Sok helyen az alaptól a mennyeze­tig egyetlen, úgynevezett pasz­tellszínnel festik ki a szobát- Rájöttek ugyanis, hogy ez a megoldás összefogja, mintegy átöleld a lakást bútoraival, la­kóival együtt,, s látszatra még a kis szobák határait is kitágít­ja. A tiszta fehér, meszelt fal mind a sötét, mind a világos bútorok számára jó keretet ad. Nyugalmat, otthonosságot, jó hangulatot áraszt. A világos n arancsszínnek egészen a va.i- színig halványodó árnyalatait, sőt a téglaszín gyengébb tónu­sait is alkalmazhatjuk falfes­téshez, ezek is barátságosak. A kék és zöld egy kissé hűvös, tartózkodó szín, de a berende­zési tárgyakkal segíthetünk rajta. Több színes bútor, váza, néhány kép, és máris felélén­kül a szoba. Külföffidön terjedt el élősBcic, de már nálunk is sokan átvet­ték _aa új faJfestési módot: a szobában minden fal más szí­nű. Ezzel ellensúlyozzák azt, hogy a városi utcák megtehefcó- sen színtelenek. A falusi ember, akinek mun­kája sokkal változatosabb szí­nek között folyik (napsütés, kék ég, zöld és színes növények), mindeddig általában jobban kedvelte a meszelt, fehér falat. Ma már falun is több gondot fordítanak az otthon változa­tosságára, ott sem meszelik, hanem festik a falakat. Abból a megfontolásból Id- todulva, hogy a hengerelt fal nem piszkolódik, legalábbis nem látszik úgy rajta a por, a füst, a karcolás, mint a me­gélt falon, szívesen mintázzák Tanácsok .•..kakaó és csokoládéfoltot « következőképpen távolítha­tunk el gyapjúszövetből: egy tojás sárgáját egy kevés glice­rinnel elkeverünk, bekenjük vele a foltot, majd egy fél óra múlva melegvízzel lemossuk. Selyemből 20 százalékos alko-j hol és viz keverékével kell a foltot kivenni. 1 '.. nylon fehérneműt, haris- j nyát, zoknit legjobb langyos| vízber., szappanpehely oldat-' tol, vagy szintetikus mosószer-, rel rr.osni. A kályhától és nap-I fénytől óva szárítsuk, öblítés-j hez kevés boraxot adjunk a vízbe. J .1 .'a perzselés foltja is eltá-l volítható. 1 liter forró vízben I old jvuk fel 9 gramm klórme-'. szét. hagyjuk letakarva legalább ■ fél órát állni. Vtárnia szűrjükj át, s a megnedvesített foltott j gyengéden törüljük át az oldat- ■ ba > mártott ronggyal. Utána! azc .nal tegyük hidegvízbe, ne-l ho'-' a klór a ruhát megtámad-'. ja- _____________ ' é M EPÜJS&G I u<*64. június 14, vasárnap Kína fővárosában, Pe- kingben áll egy régi nagy harang. Ha meg- kondul, szava messzi­re elszáll, történetét még ma is mesélik. Élt egyszer egy csá­szár, akinek uralkodá­sa alatt kétszer is fel­dúlták a szép várost. Amikor másodszorra is feldúlták, elment a he­gyek öreg bölcséhez, s megkérdezte, mit te­gyen, hogy megvédhes- se városát. — Kína legjobb mes­tere készítsen egy nagy harangot, amely az egész földön a legna­gyobb legyen. E ha­rang szavát meghall­ják messze földön alatt­valóid, s eljönnek vá­rosod védelmére. Szerteküldte a csá­szár szolgáit, hogy ke­H AKI Cl Hozzávalót: tejenként 2 tojás; kevés reszelt sajt, apróra vágott sonka vagy szalámi, fejenként Vj dkg vaj, só. A tojásokból lágy­tojást főzünk és kettőt—kettőt be­leütünk az előre megmelegitett po­harakba. Mindegyikbe beledobunk egy darabka vajat, kevés sonkát,- vagy szalámit és reszelt sajtot, majd megsózva, azon frissiben tá­ötények Második rajzunk vászonkö­tény, nagy beleszabott zsebek­kel, tűzés díszítéssel. Hagyo­mányos módon, hátul kan tér­szerűen gombolódik. A pöttyös kötényke az első modellhez hasonlóan elől-háttű egyforma és oldalt csukódik, csak nem gombbal, hanem sza­Tojásételek Olcsóbb leüt a tojás. Étrendünk változatosabbá tételéhez aj&nfomk néhány különleges receptet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents