Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés és komoly erőfeszítéseket tesz szakmai színvonalának, személyi összetételének állandó javítására, demokratizmusának, társadalmi jellegének szélesítésére. — Az 55/1959. számú kormányrendelet az utógondozást a tanácsok hatáskörébe utalta, 5 ezzel megteremtette az alapját a börtönből szabadultak munkába állításának. Ez azóta valóban sokkal gördülékenyebben megy, de a munkához juttatás még nem minden, legfeljebb csak a kezdet. Utána a szabadultnak még sok nehézséget kell Ieküz- denie ahhoz, hogy újra fenntartások nélkül befogadják, és egyenrangú emberként kezeljék. Ezért az egész társadalom feladata, hogy elősegítse, s ha kell, megteremtse a visszailleszkedés lehetőségét. Sokat tud segíteni e téren a szakszervezet, a KISZ és a többi társadalmi és. tömegszervezet. S igen nagy szerepe van az üzemi kollektíva nevelő erejének. Az egyik Hajdú megyei tanácsi vállalat egy kis kollektívája például, amikor megtudta, hogy bűncselekményt elkövetett volt munkatársuk kiszabadult, megkérte az igazgatót, hogy vegye őt vissza és helyezze az ő csoportjukba. Megígérték, hogy törődnek vele, 9 szinte kezességet vállaltak érte. Az azóta eltelt idő fényesen bizonyította, hogy a brigádnak igaza volt. Dr. Tatár Kiss Lajos, a legfőbb ügyész beszámolójával egyetértett, s javasolta annak elfogadását Ezután dr. Szénási Géza válaszolt a felszólalásokra, majd az országgyűlés a legfőbb Mi lesz az magyar j Dr. Bognár József képviselő a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez intézett interpellációt — A második világháború végén a hitleri hadsereg által megszállt Magyarországról sok milliárdnyi értéket — különböző nyersanyagokat mezőgazdasági termékeket —, köztük lábasjószágokat vasúti gördülőanyagokat egyes gyárak komplett berendezéseit és kulturális értékeket hurcoltak Nyugatra, elsősorban az Egyesült Államok fegyveres erői által ^megszállt területre. Ez még tetézte azokat a súlyos károkat amelyeket hazánk különben is szenvedett A második világháború befejezését követő években a magyar kormányzatnak visszajuttatták a háború alatt elhurcolt javak egy részét, de ez csak egy kis hányada volt az összes elhurcolt javaknak, — Milyen intézkedéseket tett és tesz a magyar kormány, hogy a hazánk területéről elhurcolt és vissza nem adott javakért megfelelő kártalanításban részesüljünk? — hangzott dr. Bognár József kérdése. Az interpellációra — a külügyminiszterrel egyetértésben, dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. — A kérdés felvetése teljesen indokolt. A háború végén jogtalanul elhurcolt magyar javait értéke sok milliárdot tesz ki. Annak érzékeltetésére, milyen hatalmas értékről van szó, elég utalni arra, hogy több tucat gyár teljes gépparkját, az említett gördülőanyagon kívül több százezer tonna mezőgazdasági terméket és ipari nyersanyagot, hatszázezer szarvas- marhát, másfélmillió sertést, 250 000 lovat és a gépkocsi- állomány több mint 90 százalékát elhurcolták. Ezenkívül — mint ismeretes — elhurcolták a magyar koronázási ékszereket, valamint kulturális javaink jelentős részét is. — A magyar kormány már régebben megtette a szükséges lépéseket, hogy az így elhurcolt javak mennyiségét és értékét megállapítsa, s ahol ez lehetséges, számbavegyük azt is, hogy a kérdéses javak végül is hova kerülek. Az illetékes szerveket ebben természetesen korlátozta a háborút követő zűrzavar, a legfontosabb tényeket mégis sikerült feltárni. ' — E tények alapján úgynevezett vagyonjogi tárgyalásokat folytattunk és a jövőben is A magyar úszóbajnokság második napján, pénteken délután nyolc számban avattak bajnokot Az egriek Katona nélkül, a várakozásnak megfelelően szerepeltek, s újabb három megyei rekordot adtak át a múltnak. 200 m női háton. Kosztolnik Ildikó az előfutamok során 2:51,8-cal új megyei felnőtt, ifjúsági és serdülő csúccsal jutott a döntőbe, ahol 2:53,9-cel a 7. helyen végzett. A 400 m férfi gyorsot Dobay (U. Dózsa) 4:34,2-vel nyerte, a két egri — Csikasz és Fülöp a 7—8 helyet foglalta el, 4:50.0 és 4:53,7-es idővel. A 100 m férfi pillangóúszásban Majoros révén voltunk érdekelve, ő azonban 1:06.4- gyel, már az előfutamok során kiesett. Nagy versenyt hozott a 200 m férfi hátúszás, Csi- kány és az egri Mártonffy 150 m-ig együtt haladtak, a végén azonban Csikány még erősíteni tudott és 2:18.1-es magyar rekorddal ütött elsőnek a célba, a 2:20,1-es megyei felnőtt csúcsot elérő Mártonffy előtt. Szöllősi 2:36.7-tel nem jutott a döntőbe. A 100 m férfi mellúszást új magyar csúcs- csal nyerte Lenkey, az ugyan- csali régi csúcson belül úszó Somlai és az 1:14,4-et elért Szölgyémi előtt. Mihalik 1:18,5-öt, Patkó pedig 1:18,9-et úszott az előfutamok során, e ezzel egyikük sem jutott tovább. A 800 m női gyorsúszásban Ringelhann Júlia 11:32,2-vel negyedik lett, a 200 m női pillangót biztosan nyerte E gerváry Márta, aki mögött a fiatal egri Zsabka Zsuzsa 2:50,4-es új megyei rekorddal lett második. Ebben a számban döntőbe került még Erdélyi Éva és Szeremi Mária, Erdélyi az 5. Szeremi pedig a 7. helyet szerezte meg. A szombati műsor: 100 in női hát, 200 m férfi gyors, 100 m női mellúszás, 200 m női gyors, 200 m férfi mellúszás, 400 m női egyéni vegyesúszás, 400 m férfi egyéni vegyesúszás. MPHJSAG 3 1964. június 27., szombat — Hatékonyan kell fellépni i a társadalmi tulajdon megká- i rosítói ellen. A társadalmi tu- ! lajdont kezelő szerveknek és ' dolgozóknak nemcsak joga, ha- ' nem kötelessége is, hogy a társadalmi tulajdon ellen vétőktől megköveteljék az okozott : kár hiánytalan megtérítését, i Ezen a téren van fejlődés. A : fokozott követelmények tá- . masztása azt is jelenti, hogy az : állami, munka- és tervfegye- ' lem megsértőit erélyesen fe- : lelősségre kell vonni. : A termelőszövetkezetektől a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését kell megkövetelni. A továbbiakban a legfőbb ügyész hangoztatta, hogy biztosítani kell az egyéni és társadalmi érdekek összhangját. Hozzátette: minden törvényes eszközzel el kell érni az állami gazdálkodó szervek és szövetkezetek jogos igényeinek érvényesítését. Az állampolgárokat is támogatni keli törvényes jogaik érvényesítésében. Meg kell viszont akadályozni az össznépgazdasági érdekkel szemben álló vállalati vagy szövetkezeti érdekek érvényesülését és meg kell tagadni a segítséget az állampolgárok részéről támasztott megalapozatlan, vagy nyerészkedési és egyéb jogellenes célokat szolgáló igények érvényesítésétől. A jog- politikai elvek e két fő irány- mutatásának egymással összefüggésben és kölcsönhatásban kell érvényesülnie. Sajnos, ezen a téren még távolról sincs minden rendben. Ma is előfordul, hogy egy valóban jelentős, esetleg több milliós népgazdasági eredménnyel járó újitás esetén az illetékesek megrettennek attól, hogy a törvényesen járó magas — de az újitás által elérő haszonnak mégis csak elenyésző töredékét képező összegű —• újítási dijat kifizessék. Ilyenkor mondvacsinált érvekkel vitatni kezdik az újítási díj jogosultságát. Ugyanekkor az ellenkező véglettel is találkozunk: újításnak nem is tekinthető, egyszerű ötleteket több ezer forinttal díjaznak. Szénási Géza ezután a legutóbbi vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapította, hogy az ügyészi és bírói szervek — a még meglevő hibák ellenére — eredményeket értek el a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósitásában. 1 fejleszteni li bíróságot zetekre és a gazdasági vezetőkre hárul több feladat Olyan együttműködést kellene kiala- kitanunk, hogy az arra alkalmas ügyek a társadalmi bíróság elé kerüljenek. Az ügyészi, a bírósági szerveknek és a vállalati jogtanácsosoknak egyaránt segíteniük kell a társadalmi bíróságokat. Szénási Géza befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját. Oláh György Szolnok megyei képviselő szólalt fel ezután. A bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az eddiginél hatékonyabb megelőzéssel minden bizonnyal tovább csökkenthető az elkövetett bűncselekmények száma A megelőzés egyik igen fontos módszere a bűnözés okainak felderítése és megszüntetése. Oláh György ezután rámutatott, hogy fokozottabb szigorral kellene fellépni a visszaeső bűnözőikkel szemben, majd felszólalása végén hangoztatta, hogy a bűnözés elleni küzdelem, a megelőzés, csak akkor hozhat az eddiginél is jobb eredményeket, ha a feladatok megoldásából részt vállal az egész társadalom. A legfőbb ügyész beszámolóját elfogadta. Dr. Tatár Kiss Lajos, Hajdú—Bihar megye képviselője, a társadalmi bíróságok tevékenységével foglalkozott felszólalásában. A tapasztalatok szerint helyes volt az az intézkedés, amely a társadalmi bíróságok szervezését, működésük irányítását a szakszervezetekre bízta. A szakszervezeti szervek jelentős része felismerte az ebben az intézményben rejlő nagy társadalmi nevelő erőt, kintetben nagy jelentőségű a társadalmi bíróságok működése. A büntető ügyekben eljáró hatóságaink nevelő jelegű intézkedéseket alkalmaznak, elsősorban azokkal szemben, akik kevésbé súlyos bűncselekményt követtek el és ezt megelőzően becsületes életmódot folytattak. Bűnüldöző szerveink, a büntető eljárásról szóló tör. vényerejű rendeletnek megfelelően,. biztosítják a védelem jogait. Védő nem csupán a terhelt jogi képviselője, hanem önálló perbeli személy is, aki jelen lehet különböző nyomozati cselekményeknél, a nyomozási anyagot meg is tekintheti, észrevételeket tehet, a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, stb. Kívánatos, hogy a védők maradéktalanul éljenek törvényes jogaikkal. z élet és testi ni bűntett nak ugrásszerű növekedése. Figyelemre méltó az is, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőinék többsége a cselekmény elkövetésekor italtól kisebb-nagyobb mértékben befolyásolt állapotban volt — mondotta többek között Szénási Géza. Ezután Szénási Géza elmondotta: Az ügyészségek a közelmúltban a népgazdaság három fontos ágában, a vegyipar, a gépipar és a mezőgazdaság területén, az illetékes szakszervezeti szervekkel közösen, megvizsgálták a munkásvédelmi intézkedéseket. Megállapították, hogy —• az eredmények ellenére — a munkásvédelem nem tartott lépést iparunk, mező- gazdaságunk rohamos fejlődésével. Az elmúlt évekhez képest csökkent ugyan az üzemi baleseteik száma, de ugyanakkor emelkedett a súlyosabb, több munkanap-ki esést előidéző és emberéletet követelő balesetek száma. — Fokozottabban kellene ellenőrizni, hogy a vállalatok és intézmények a gazdasági lehetőségeink által meghatározott kereteken belül, a legkorszerűbb munkásvédelmi bei ruházások megvalósításáról tervszerűen gondoskodnak-e? A továbbiakban a legfőbb ügyész kijelentette: Tovább kel a társadalnr A legfőbb ügyész, beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdése, a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása; az, hogy a lakosság minél szelesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítését szolgálják a társadalmi bíróságok, amelyeknek száma a korábbi ezerötszázról mintegy kétszeresére emelkedett. Példákkal igazolta, hogy időszerű és szükséges volt a társadalmi bíróság továbbfejlesztése. — Bár a társadalmi bíróságok működésének egyéves tapasztalatai reménykeltőek, kifogásolnunk kell, hogy az elbírált ügyek mennyisége a megválasztott társadalmi bíróságok számához viszonyítva még kevés. Valamint azt is, hogy a megválasztott társadalmi bíróságok egyrésze 1963- ban nem működött, bár erre lett volna lehetőség. Ennek egyik oka, hogy az üzemi szak' szervezeti bizottságok egy része kevés önállóságot és kez- ’ deményező készséget tanúsított ; a társadalmi bíróságok műkö- ; désének megindítására. Többségük még nem tudott megfele- ' lő együttműködést kialakítani a gazdálkodó szerv vezetőjével, ennek következtében nem érte- ’ sült időben a fegyelmi eljárások megindításáról, és így nem volt lehetősége eljárások kezdeményezésére sem. A fejlődés további meggyorsítása érdekében arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a még nem működő társadalmi bíróságok is ; megkezdjék munkájukat. Eb- - ben elsősorban a szakszerve(Folytatás a 2. oldalról) Ezután arról, beszélt dr. Szénási Géza, hogy a társadalom segítsége nélkül bűnüldöző szerveink önmagukban nem képesek a bűnözés alakulásában jelentős szerepet játszó, negatív jelenségek kiküszöbölésére. Ugyanis a bűnözést kiváltó, főleg szubjektív okok megszüntetése sem lehet egyedül e szervek adminisztratív feladata. Ehhez az egész társadalom erőfeszítése szükséges! Mindezekre azért kell nyomatékosan rámutatnom, hogy egyrészt a bűnüldöző szervek is jól ismerjék legjelentősebb feladataikat, másrészt pedig a társadalom is kivegye részét a bűnözés elleni küzdelemből és a bűnözést elítélő társadalmi légkör kialakításából. Ebben a teEmelkedett a épség eile Rámutatott a legfőbb ügyész ezután, hogy olyan bűncselekményfajták, mint például • zsarolás, a* orgazdaság — amelyek a kapitalista viszonyok között állandóan virulensek voltak — ma már szinte teljesen elenyésztek. Más bűncselekmény-fajtáknál, mint például az állam ellen elkövetett politikai bűncselekményeknél is, jelentős csökkenés tapasztalható. Egyes bűncselekmények elkövetésének indító okai is megváltoztak; így például nyereségvágyból elkövetett emberölés ma már alig fordul elő. A bűnesetek gyáma csökkenő tendenciát mutat A bűnözést kiváltó okok száma azonban még elég tekintélyes; a bűnözés még ma is társadalmi jelenség. Szénási Géza ezután a bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről a következőket mondotta: — Kormányunk politikájának, népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárdságának eredményeként fokozatosan csökken az állam elleni bűncselekmények száma. 1962- ben a bíróság elé állított személyek 0,8 százaléka követeti el államellenes bűncselekményt, 1963-ban pedig 0,3 százaléka. Ezen belül is az utóbbi években minimálisra csökkeni a súlyos esetek száma. Helytelen lenne azonban a hazánkkal és társadalmi rendszerünkkel szembeni ellenséges erők jelentőségét lebecsülni. Nemcsak az illetékes szerveknek, hanem minden magyal állampolgárnak törvényes kötelessége, hogy az ellenséges behatolást és tevékenységei leleplezze. « A közkegyelmi rendeletről szólva elmondta, hogy_ az elsősorban a politikai bűncselekmény miatt elítélteket érintette, s a megjelenése óta élteit egy év távlatából megállapítható, hogy jelentéktelen azoknak a száma, akik szabadulásuk után újabb államellenes bűncselekményt követtek el. Társadalmi tulajdon megká- rosítása miatt kevesebb személy került bíróság elé. Az ilyen ügyekben, a bírósági eljáráson kívül felelősségre vonást la alkalmazunk. A társadalmi tulajdonban okozott kár összege 1961-től 1963. végéig 40,7 százalékkal csökkent. Ez rendkívül biztató, éí többek között arra is utal hogy mind a társadalom, mind az arra hivatott szervek ellenőrzése sokat javult. Figyelemre méltó az is, hogy a társadalmi tulajdon kárára 1963-ban bűncselekményt elkövetők 35,3 százaléka korábban már büntetve volt Gondosan ügyelni kell tehál arra, hogy a vagyon ellen: bűncselekmények miatt mái jogerősen elítélt személyek n< kerülhessenek olyan felelő: gazdasági beosztásba, ahol alkalom kínálkozik a társadalm: tulajdon károsítására. A legfőbb ügyész megemlf tette, hogy a bűnesetek csökkenésének általános tendenciáján belül. az élet és testi épség ellen elkövetett bűntettek aránya — a vádemeléseket tekintve — emelkedik. Ebben nagy szerepet játszi! a közlekedési balesetek számáÚjabb három megyei csúcs a magyar úszébajnokság második napján szerint a két ország közötti capcsolatokat jöszomszédivá lehet tenni. — Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a két állam haszr aos együttműködést valósítson meg és példát mutasson a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése terén. — Még néhány viszonylatban rendezetlenek ezek a kérdések, így például az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. Rendezésük azért is fontos, mert elősegíti külpolitikánk alapvető elveinek, így a kapcsolatok normal!zásának érvényesítését ezeknek az országoknak e vonatkozásában is. Meggyőződésünk, hogy ez a felek érdekeinek kölcsönösen megfelel. — A magyar kormány a jövőben Is arra fog törekedni, hogy azokkal az országokkal létesítendő egyezményekben, amelyekkel a vagyonjogi kérdések még nem rendezettek, a Magyarországról elhurcolt javak kérdése kellő figyelemben részesüljön — fejezte be szavait dr. Tímár Mátyás. A választ dr. Bognár József képviselő és az arszággyűlée tudomásul vette. Varga Gábomé Borsod megyei képviselő a második ötéves terv Borsod megyei beruházásai, ezen belül elsősorban a lakásépítkezések megvalósítása ügyében az építésügyi miniszterhez s az OrszágosTerv- hivatal elnökéhez intézett kérdést. Az interpellációra az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt. Válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután Hámer József budapesti képviselő interpellációja következett a nehézipari miniszterhez a Budapesti Vegyiművekből kiáramló levegő- szennyező gázok megszüntetése tárgyában. — Az interpellációban érintett kérdéssel — mondotta válaszában Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter — az országgyűlés ez év januári ülésszaka is foglalkozott. Az ülésszak után, a kormány erre vonatkozó határozatát is figyelembe véve, intézkedtem a vegyipari üzemek viz- és levegőszeny- nyező hatásának a gondos felméréséről és a helyzet gyökeres megjavításának előkészítéséről. A felülvizsgálat eredményeit és á szükségest intézkedéseit tervét októberben a kormány elé terjesztem. Dr. Lévárdi Ferenc válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülés., szaka befejeződött. Az ülés Vass Istvánná elnök zárszavával ért véget. (MTI) ügyész beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A szünet után az országgyűlés áttért az interpellációkra. Az elnök szünetet rendelt el. Ezt megelőzően az elnöklő Voss Istvánná bejelentette, hogy Nagy Zoltán képviselőnek az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Űzd város vízellátásával kapcsolatban előterjesztett interpellációjára az Országos Tervhivatal elnöke írásban adta meg a választ. A válaszlevelet Huber Lajos, az országgyűlés jegyzője olvasta fel. Dr. Ajtai Miklósinak, az Országos Tervhivatal elnökének válasza bejelenti, hogy az ózdi vízellátás gyors javítására most épül a bán pataki felszíni vízkiviteli mű. Ebből Özd a jövő év végétől kezdve naponta 2000 köbméter ivóvizet kap, ez a mennyiség azonban csak átmeneti javuiást eredményez. Az ózdi vízellátás helyzetének további javítása a lázbércl tároló megépítésével lehetséges. Ennek elkészítését a harmadik ötéves tervben szükségesnek tartom. Ez a létesítmény kettős célt szolgál: egyrészt naponta 900—10 000 köbméter víz szolgáltatásával vég. legesein megoldja ózd és környéke ivóvizeűlátási problémáit, másrészt körülbelül ugyanannyi ivóvizet ad a borsodi regionális vízellátási rendszer térségébe is. Intézkedtem a tároló és a víztisztítómü, valamint a hálózat építésének előkészítéséről, hogy az említett ivóvízmennyisóg 1969-ben biztosítható legyen. Az Országos Tervhivatal elnökének válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. ; elhurcolt javakkal? folytatunk számos ország kormányával. E tárgyalásokon egyfelől a mi Igényeink, másfelől az egyre országok részéről Magyarországgal szemben támasztott követelések alkotják a tárgyalás anyagát. A kölcsönös követelések egyeztetése természetesen hosszú eljárás. A jogcímek között nagyon eltérő jellegű tartozások és követelések szerepelnek; például hosszú- és rövidlejáratú tartozások, háborús károk, magánjogi követelések, vállalati és bankels zámolások stb. — A legtöbb országgal a lényeges kérdéseket már rendeztük. Alapos reménnyel mondhatom, hogy újabban a magyar-osztrák vagyonjogi tárgyalásokon is — a kölcsönös igények méltányos figyelembevétele alapján — megegyezésre van kilátás. Ennek azért kell különös jelentőséget tulajdonítani, mert Ausztria a hozzánk legközelebb eső nyugati ország, amellyel a vagyonjogi tárgyalások már több mint tíz éve húzódnak. Véleményünk
