Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás l. oldalról.) Adatokkal világította meg a sajtóterjesztés munkájának fejlődését. Elmondotta, hogy 3 951- ben, amikor a posta átvette a sa j tóter j esztés t, egy hónapban körülbelül SO—32 millió újságot, folyóiratot juttatott el az olvasókhoz, illetőleg árusítás útján a vásárlókhoz. Ma viszont már 10—12 milliót terjeszt havonta. Ez az összehasonlítás ' egyben érzékelteti a magyar sajtó iránt megnyilvánuló érdeklődés rohamos növekedését is. A törvényjavaslatot elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánná ezután szünetet rendelt el. A vitában elhangzott felszólalásokra dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter válaszolt. Jóleső érzéssel nyugtázta a posta dolgozóinak jó munütéját dicsérő elismerő szavakat. Köszönetét mondott azokért a javaslatokért, amelyek a poéta fejlesztését, a végrehajtási utasításoknak a törvény szellemét tükröző, helyes kialakítását kívánják segítem. Kérte a felszólalókat, hogy különösen a technikai kérdések megoldásában a harmadik ötéves terv'előkészítése során is támogassák majd a postát és az illetékes szerveket. A miniszter ezután bejelentette, hogy egyetért az előterjesztett két konkrét módosító .javaslattal, elfogadja azt az indítványt, amelyet Bondor József előadó nyújtott be az ipari bizottság nevében és amelyben bizonyos változtatásokat javasol a törvényjavaslat indokolásában. Az országgyűlés ezután a postáról és a távközlésiről szóló törvényi avaslatot az ipari bizottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett. A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnöké- nek elnökletével folytatódott az ülői. Mozira, színházra, rádió- és televízió-előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymilli- árd forintot, egy családra számítva több mint 1300 forintot adott ki. — Az utóbbi években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésb >. és a természetbeni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának időszakában természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál nagyobb és gyorsabb ütemű volt, s ezért fokozottan terhelte meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetőségeinkkel. Ezért a központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására. Különösen nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni, összességében a lakosság húsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi felhasználásra összesen 5,4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertést vágtak. 1063-ban. a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1060-ban, a keresletet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a friss és a fagyaszszerek árleszállítása, a sör és a cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek és festékáruk áfieszállí- tása. Ezek együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentettek a lakosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező' irányban befolyásolták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem hálom év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el. Így csaknem 800 000 család vásárolt különféle nagy értékű cikkeket: jórészt olyanok, akiknek anyagi körülményei ezt esetleg csak a következő években tették volna lehetővé. A hitelakciók egyben elősegítették olyan áruk termelésének a fejlesztését, amelyekben a fizetőképes kereslet egyébként lassan növekedett volna. A kereskedelmi tevékenység rugalmasságát fokozta az idény végi kiárusítások és leértékelések rendszerének bevezetése. Az idény végi kiárusításokon három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű idénycikket adtak el körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb áron. A három év alatt csaknem öt- milliárd forint értékű divatjamúlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal. így a kereskedelmi készleteket friss, keresett árukkal tölthettük fel.. — Az állami és a szövetkezeti kereskedelem — folytatta Tausz János — három év alatt több mint egy milliárd forintot fordított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmények építésére és bővítésére. Az öt évre tervezett 2700 kiskereskedelmi és vendéglátó , üzletből három év alatt 1900 felépült, s az egész időszakra előirányzott 1450 szállodai szoba már erre az idényre elkészült. A kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek hálózata az utóbbi esztendőkben évenként 600 —700, mégpedig zömében korszerű, kulturált egységgel bővült. Ebben, illetve a következő évben készült el az ózdi, a csepeli, a veszprémi és a szegedi áruház. Tausz János belkereskedelmi miniszter beszámolója Tausz János belkereskedelmi miniszter jelentést terjesztett elő a kereskedelem helyzetéről. Beszéde elején rámutatott: a második ötéves tervről szóló 1961. évi kettes törvény célul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólétéinek emelését Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a belkereskedelemre, minthogy a lakosság pémzjövedelimónek het- venöt-nyoicvam százalékát költi az ide tartozó árucikkek vásárlására, s Iparunk termelésének csaknem a félét a belke- r-éskedsflagn értékesíti. A kormány időszerűnek tartotta, hogy számot adjon az országgyűlésnek a belkereskedelmi terv teljesítéséről és a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységéről. — A kiskereskedelmi áruforgalom a terv-törvény élőírásai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és általában a kereskedelmi munkán* a fejlesztésére vonatkozó irányelvek: teljesítése is jó úton halad. A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának javítására, valamint az új kereskedelmi módszerek szélesebb körű alkalmazására irányuló intézkedések eredményesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, s a különböző irányítású kereskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. — A lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következtében a belkereskedelmi forgalom 1960—1963 között 16 százalékkal emelkedett 1963-ban egy- egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra, mint három évvel korábbi«). Az előadó ezután részletesen foglalkozott az élelmiszer-fogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokét. Különösen a korszerű és egészséges táplálkozás szempontjából fontos, valamint az iparilag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágott- baromfi, mélyhűtött áruk, kon- zarvefc, édesség-árul-:, stfo. értékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi hús- fogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánkban az egy főre jutó évi cukorfogyasztás 10—11 kiló volt — és ezen belül a mezőgazda- sági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilogrammot — tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majdnem elérte a huszonkilenc kilogrammot tott húsok arányát is kifogásolják. A hús iránti keresletet növeli az emelkedő életszínvonal, az állattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügyi és szociális intézmények nagyobb hús-szükséglete, valamint a növekvő idegenforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőke-hús mennyiségét és választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igény. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése. Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyag-szükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül főként a falvakat ellátó földművess2övetkezetiek- nél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt: most kevesebb is a hulladék, a meglévőt a nagyüzemek jobban hasznosítják. Az új tűzhelyekben és kályhákban, amelyekből a földművesszövefckezetek csupán az utóbbi három évben félmillió darabot adtak el, nem is nagyon lehet a hulladékot eltüzelni. Három év alatt 174 000 új lakás épült fel, s a lakosság több helyiséget hosz- szabb ideig füt, mint korábban. Fokozta a keresletet az egymást követő két hideg tél is. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk Is be, mégis idő kell, amíg a megnövekedőit kereslettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot. U| szállodák az idegen- forgalom szolgálatában Még mindig előfordul azonban, hogy az üzletek nem készülnek el a lakóteleppel egyidejűleg, vagy hogy az építési szervek nem teljesítik az üzletek létesítésére vonatkozó előírásokat. Nem kielégítő a családi házas magánerőből épülő lakótelepek kereskedelmi ellátottsága sem. A jelentős fejlődés mellett joggal kifogásolható, hogy egyes kereskedelmi létesítményeket sokszor kellő megfontolás nélkül átalakítanak, s a kivitelezésnél indokolatlanul pazarolnak. Bár az ilyen jelenségek száma csökken, a jövőben mégis nagyobb figyelmet kell fordítani az előkészítés javítására, a kivitelezés takarékosságára és a beruházási alapok hatékonyabb felhasználására. Az előadó ezután a kiskereskedelem korszerűsítéséről szólt. A városokban tovább fejlesztik az ‘ áruházi kereskedelmet, amely a kiskereskedelem leggazdaságosabban működő, korszerű nagyüzemi formája. Az új üzletek létesítésénél, s a meglevők modernizálásánál ia irányelv a nagyméretű boltok kialakítása, mert ezekben alkalmazhatók az új kiszolgálási formák, B kulturáltabb körülmények között lehet árusítani. Ehhez azonban — többek között arra van szükség, hogy a tanácsok ég más helyi szervek visszaadják a korábban kereskedelmi célokat szolgáló helyi- séigielket. Az önkiszolgálás mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban polgárjogot nyert Jelenleg több mint háromezer bolt, büfé és cukrászda működik önkizsalgáié rendszerrel. További mintegy 1500 üzletben alkalmaznak egyéb korszerű kiszolgálási formákat, amelyek ugyancsak meggyorsítják éa egyszerűsítik a vásárlást, az áruk kiválasztását Az idén több mint száz keEgy milliárd forint az üzlethálózat fejlesztésére Nagy erőfeszítések a húsellátás biztosítására J 963-ban — főképpen az j 961. évi árleszállítás eredményeként — háromszor több babkávét 42 százalékkal több csokoládét éa 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. A tavaly eladott babkávé meny- nyiségéből minden egyes 18 éven felüli lakosra csaknem 100 dupla fekete jutott. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egy- millióan étkeznek. Állandóan szaporodik a városokban, az üdülő- és a kiránduló helyeken az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételekét árusító kivendéglő. így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek, s 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi válto2 rMPmiG1964. június 26., péntek zások jelzik. A nemzetközi fejlődés irányával egyezően a lakosság elsősorban a műszálas kötött — és,méteráru kát. az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, 900 000-nek mosógépe, több mint félmilliónak televíziókészüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése I960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek további újfajta keresletet is támasztanak: a mosógépekhez például centrifugákra és szintetikus mosószerekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextíliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963- ban a lakosság új járművek vásárlására 14ÖQ millió forintot, üzemanyagra, alkatrészre, kerékköpenyre és gumira pedig 800 millió forintot költött Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun mindennapossá vált az olyan élelmiszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész országban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnövekedett az olyan áruk forgalma is, amelyek a nők háztartási munkáját könnyítik meg, A mélyhűtött áruk és konzervek mellett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebédet vagy vacsorát lehet hazavinni. A legnehezebb háztartási munka, a mosás megkönnyítését a mosógépeken kívül a korszerű mosószerek, s három év alatt csaknem 60 000 centrifuga eladása, valamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja. — Az élmúlt esztendőben csaknem 600 000 külföldi kereste fel hazánkat, s arra ezá- mítimk — elsősorban a baráti országokkal kötött egyezmények alapján —, hogy az idén külföldi vendégeink száma eléri az egymilliót. A kormány határozatot hozott, hogy a harmadik ötéves tervben, további 7500—10 000 szállodai férőhelyet kell Budapesten, a Balaton mellett és a Duna-kanyarbsn létesíteni. — A kereslet sokrétű kielégítését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, a tervezettnél nagyobb mértékű behozatala. Ezt a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelmi forgalom fejlődése lehetővé, de egyben szükségessé is tette. Több cikkből a lakosság keresletét teljes egészében vagy nagyobb részben, Import útján elégítjük ki. Hozzájárult a lakosság áruellátásának javításához a szocialista országok belkereskedelmével lebonyolított választék csere, amely három év alatt 1,2 milliárd forint értékű áruval bővítette a kínálatot. — A növekvő hazad szükséglet kielégítésére mind több nyersanyagét és gépet kell importálnunk, ennék ellentételeként viszont az exportot gyakran olyan fogyasztási cikkekből kell növelnünk, amelyekből a meglevő ipari kapacitás kevés a kiviteli és a külföldi igények együttes kielégítésére. Ez főként a legkorszerűbb ipari kapacitásokra vonatkozik. Ezért nem fejlődik a kívánt mértékben éppen a korszerű cikkek, mint például a gyűr- telenített textília, vagy a modern bútorok árukínálata. — Az ipar ég a kereskedelem együttműködésének fejlesztése jelentékenyen hozzájárulhat az áruellátás színvonalénak javításához. A tervezési, a szerződéses és az anyagi érdekeltségi rendszert mindinkább alá kell rendelni ez alapvető célnak: olyan termeié« és árukínálat kialakításának, amely a lakosság keresletének mind teljesebb kielégítését szolgálja. — Az együttműködés fejlesztésének kulcskérdése, hogy a belkereskedelem jobban készüljön fel a kereslet felmérésére, a készletek áttekintésére és a megrendelések megalapozására. Az előadó a továbbiakban néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, a csóreskedelmi automatát állítanak fel. Az idegenforgalom szükségletének kielégítésére új szállodák épültek többek között Siófokon, Tihanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban és Egerben. A jövő év végiéig kialakul a modern siófoki szállodasor, befejeződik több budapesti szálloda rekonstrukciója és jelentős bővítése, felépül a lágymányosi szálloda is, egyúttal bővül az idegenforgalmat saoi- gáló vendéglátó hálózat. A kereskedelem különféle szolgáltatásokkal is fejleszti a lakosság ellátását. A legelterjedtebb a vásárolt áruk házhoz szállítása. Mind több üzlet áll a vevők rendelkezésére számos egyéb szolgáltatással is. Ezek a szolgáltatások azonban még csak egyes helységekre és egyes üzletekre jellemzőek, nem terjedtek el kellő mértékben. A szövetkezeti kereskedelem, — miután falun az ipari szolgáltató hálózat még nem kielégítő — a kereskedelmi szolgáltatásokon kívül eddig mintegy 500 községben vállalta a javításra szoruló cikkek összegyűjtését és eljuttatását a javítóműhelyekbe. A belkereskedelmi miniszter ezután utalt arra, hogy bér a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók egyrészénelc figyelmetlenségét és udvariatlanságát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját. — Mindent meg kell tenni —■ folytatta a miniszter — hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő (Folytatása et 3. oldalon) Országgyűlési jegyzetek Az országgyűlés június SS-én tárgyalta az új postatörvényt, Stílusosan úgy képzeltem a postáról és a távközlésről szóló új törvényjavaslat feletti tanácskozás eseményét, hogy vörös postakocsi kanyarodik a térre, a lovak tülkölve megállnak, szügyükön csillogva szikrázik a napfény s a postalegény szájához emeli a kürtöt. De a postakocsi, a delizsánsz és a postakürt ma rriár a múlté. S az a törvény is, amelyet 1936-ban készítettek a postáról. Hallgatom a törvényjavaslatot. Történeti képek villannak eszembe, ósl jtlző- tiizsk, lóhalálában érkező futár. Pheldippides, aki holtan rogyott össze, miután megvitte Athénbe Miltiades hadvezér győzelmét a perzsa sereg felett. A posta egy idős az emberiséggel. És hová eljutottunk ma már a jelzőtüzektől, üzenetet vevő füstoszlopoktól. Ma már távlrógé- pek billenőkarjai kopogják a hírt, s mint ezt a tudósítást is, telefondrótók röpítik kívánt helyre a hangot S itt van ma már a legmodernebb technikai hírközlő eszköz a rádió. Érdekességként említem, hogy a rádió műsorának sugárzása 192 8 óta tartozik a postához! A film és a színház keveréke a televízió. amely az egész világra nyit ablakot. „A rádió és tv műsorának sugárzása a Magyar Posta egyik jelentős feladata, ,„.. a rádió és tv zavarelhárító szolgálat ellátása — hallom a törvényjavaslatból. Mit tegyek mikor épp ezeket hallom, jut eszembe, hogy a szerda esti Osztrovszkij darab színházi közvetítése a kékesi adó miatt ,.kiesett a képernyőről”. Pedig áprilisban elég sokáig csinálták. Ráköltöttek rengeteg pénzt, ígérték remek vételt. Most minden rosz- szabb, mint a javítás előtt. Ha tehetem, er- vől interpelláltam volna. dr. Csanádi György közlekedés- ügyi és postaügyi miniszternek. Tárgyal az országgyűlés. Milyen az új törvényi A törvény tiszta szerkezetű, egyszerű, áttekintő s mert megfelel a lakosság kulturális és jóléti szükségletei kielégítésének korszerű is. 1936-ban hozták a legutolsó postatörvényt, az akkor szabott ruhát rég kinőttük. Nagy szükség volt már új törvényre, társadalmi rendszerünk követelményeinek megfelelő, új törvényre. Az új postatörvényt az országgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta. Július 1-től a törvényben rögzített elvek szerint dolgozik már a Ma- gyár Posta. (P. aj
