Heves Megyei Népújság, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-19 / 142. szám
■ Etiópiába hívták gyárigazgatónak j „fi köteleket beverik" — fisszu-dohány, filmka, gzisúros s^iwytegi saatcos fenekű pipq ©s társaik fi dohányszótár kiadásra vár Szájunk szegletében szipák és kojtolunk — No, nem holmi jasszos kifejezések ezek; régi szavak, amelyek az idő sodrában elavultak, megkoptak, mai értelem szerint azt jelentik: szívjuk a szivart és vastag füstöt eregetünk. | Két évtized Somos János, az Egri Dohánygyár gyártásirányítója még nem töltötte be 42. évét, de veteránnak számít a dohányos szakmában. Ügy említik, mint profess zoros tekintélyt. Ismeri a dohányfeldolgozás minden fortélyát, a dohánymunka titkait. Több mint két évtizedet töltött életéből a gyár falai között. A háború szele vetette Egerbe a szabolcsi Mérkröl s dmokoskodott élőbb a felsőtárkányi községházán, aztán került húszéves fejjel az Egri Dohánygyárba. Végigjárta a gyár minden osztályát, dolgozott minden területen, a nyersáruraktártól kezdve a szivarka előkészítésig. Hét esztendeje önálló gyártásirányító. Visszafutunk az időben. — Inkább hasonlított itt «rtnden egy dologházra, mint gyárra — emlékezik a 40-es évek eleji állapotokra. — A manuális munka volt akkor jellemző... most alig kell kézzel nyúlni az anyaghoz, sza- lsgrendszerék, gépek dolgoznak az emberek helyett. A lepergett több mint két évtizedből is arra emlékszik szívesen, hogyan fejlesztették és fiatalították meg a másfél évszázados üzemet Szerény, halk szavú, csendes beszédű férfi. Az élelmiszer- ipar kiváló dolgozója lett 1956- bam s a múlt évben is nem mindennapi megtiszteltetés érte. Etiópia kormánya magyar szakembert kért egyetlen, Adisz-Abeba-i dohánygyára igazgatójának; magyar szakembert, aki üzemszervezési és gyártási tapasztalatokkal rendelkezik s képes arra, hogy vezetése alatt az etióp szivar és cigaretta kiszorítsa a hazai piacról az amerikait. A dohányipari igazgatóság egyetlen embert talált a feladatra alkalmasnak, az egri Somos Jánost. — Nem vállalta? — Kétnapi gondolkodási időt kértem ... Azt kérdezték, tru- öok-e franciául. Olvasni, írni, könyvből fordítani tudok, de a beszédgyakorlatból kiestem. Mire sor került volna az indulásra, nem lett volna hiba. Akkor azt kérdezték, perfekt tudok-e. Most! Nem mondtam azt, hogy igen ... így itthon maradtam. | Dohányos szótár Fehér borítású, kék szalaggal átkötött vaskos kézirat-kö- teg. Tíz ívnyi. Rajta az egyszerű kézírás: „Somos János: Dohányos szavak, kifejezések”. 1200 címszót, kifejezést tartalmaz, a dohánytermesztéssel és gyártással, a dohányzással kapcsolatos legfontosabb értelmezések kaptak benne helyet. „Visszapillantó eszköz annak száméra, aki a dohány életének poros könyvek lapjai közé zárt szakaszára is kiváncsi; segédeszköze annak, aki a ma dohányát kívánja részletesebben megismerni... ha olvasóját csak egy, számára ismeretlen magyar szóval vagy annak dohányos értelmezésével megismertette, s a dohány iránt mindennapi vagy szakmai érdeklődését felkeltette, teljesítette feladatát” — írta a dohányos szótárhoz fűzött előszavában. Kíváncsian lapozgatok a ké- zirat-kötegben... A köteleket beverik (Szeged környéki, régies kifejezés) A szabad levegőn megszikkadt dohányfüaé- reket továbbszárítás végett a „légtől, világosságtól tökéletesen elzárt pajtákban” aggatják fel. Asszu-dohány (elavult borsodi tájszó, 18-19. sz.) Több éves, az új termést, megelőző évjáratú dohány. Sancos fenekű pipa (régies). Nem kellően tisztított, öblének alján szuty- kos, bagós lerákódású pipa, Csembő: A dohányzacskót díszítő rojtos cafrang, sallang. Azsuros szivarka: gyártás-hibás, selejt cigaretta, papírján hosszanti, vonalszerű bevágások vannak. A cigány-dohányról azt olvashatni, hogy a nicotiana glutinosát nevezték így a 17-18. században; leveleit használat előtt „buzgó vízzel” leforrázták, majd megszárították, mert különben „leette a bőrt az ember nyelviről”. A kapadohányról is egy érdekes, 19. századi mondást gyűjtött, Gömörből: „televényesebb földben olyan iszonyú erejű, hogy az erős pipes ítélete szerint, hozzáké- pest még a paprika is mazsola szőlő. Fiiinka, ezt a szót is hiába keresnénk az értelmező szótárban, pedig a 18—19. századi Baranyában igen használatos volt, ezzel gyújtották meg a pipát, fűinkéből csiholták a szikrát a „keserűíű”-re, a dohányra. De sok egyéb dolgot is megtud az ember Somos János dohányos szótárából, a kubai, Fülöp-szigeti szivarkészítés módszerét, s egyéb dohánygyártási folyamatok leírását, régit és újat egyaránt. Sok új ismeretet nyújtó, | ritka csemege — olvasmánynak is — Somos János munkája. Hosszú esztendők fáradsága, szabad idejéből feláldozott órák eredményeként született meg ez a „könyv”. (— Egy évig tartott ' csak a szavak rendszerezése ...) Somos János vállalkozása a dohánnyal kapcsolatos régi, elavult, s ma is használatos szavak, kifejezések összegyűjtésére, rendszerezésére, úttörő jellegű a külföldi és magyar szakirodalom eddigi dohány- történeti és technológiai munkái mellett. A dohányos szótár kiadásra vár, jó ideje a Mezőgazdasági és Ipari Tudományos Egyesület dohányipari szakosztálya ül az anyagon. A megyei és várasd tanács művelődésügyi osztályai, a TIT és a Dohánygyár Segítsége volna szükséges, hogy a könyv mielőbb megjelenhessék. A sok gyenge, szín vonala tlan kiadványok után itt van az első alkalom, hogy komoly jelentőségű, s valóban értékes vállalkozást sikerre segítsenek! Pataky Dezső Központi liérdes az élelmiszeripar automatizálása Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia székházában megkezdődött az idei, sorrendben immár ötödik élelmi- szeripari tudományos ülésszak. Az ülésszakon több száz magyar és 26 külföldi — lengyel, NDK-beli, román, nyugatné- j met és svájci — szakember | vesz részt. A tanácskozást Babos Zoltán élelmezésügyi miniszterhelyet- ! les nyitotta meg. Hangsúlyozta, j hogy a háromnapos megbeszé- | lés középpontjában a gyártási folyamatok műszerezése és automatizálása áll. A most következő éveikben ugyanis az élelmiszeripar egyes ágazataiban a jelenleginek átlag másfél—, négy és félszeresére kell növelni a termelést, sőt a tervek a konzerviparnál nyolcszoros. a baromfiiparnál tízszeres, s gyorsfagyasztó és hűtőiparnál pedig 22-szeres növekedési írnak elő. Minthogy pedig a munkáslétszám e közben a ie- ' lenleginék másfélszeresére sem j emelkedhetik. elkerülhetetlen. I hogy mindenütt az adott területen a legkorszerűbb berendezéseket honosítsák meg és a leghatékonyabb termelési folyamatokra tériének át. A jelenlegi ülésszak feladata a tudomány által megoldandó kérdések megvitatása — mondotta a miniszterhelyettes. Ezután megkezdődött a szakmai tanácskozás: a három nap alatt összesen 36 előadás hangzik el, amelyek közül negyet külföldi szakemberek tartanak. Uj gyártmányok Gyöngyösön Az Egyesült Izzó gyöngj'ösi félvezető- és gépgyárában, aj exportra gyártott ampullázó gépekhez az idén válogató berendezést is készítenek. Képünkön Szomszéd Ferenc szerelő kipróbálja az új berendezést. Ebben az üzemben készül a másik exporttermék is: a fénycsőfej-gyártó automata. A gyöngyösiek ez évben tíz darabot küldenek belőle a Szovjetunió részére. (Kiss Béla felvételei) „ MMÉ (5) A kutya, gondolkodás nélkül, tagadóan rázta meg a fejét ö biztosan rajtaütne a komán, de az ügyetlen emberek, azokkal a drótokból, csavarokból álló ládikóikkal?! Nevetséges! — Nagy tévedés — szögezte le a kérdező. — Igenis, megtalálhatják a rókát. Ehhez három feltétel szükséges. Először is, hogy az igazi róka is rezegjen, azaz bocsásson ki magából elektromágneses hullámokat. Másodszor, a vadászoknak olyan vevőkészülékkel kell rendelkezniük, amely ilyen hullámok vételére általában alkalmas, és végül, hogy a ciklus tartományon belül, ismerjék a róka pontos rezgésszámát. Muki nyíltan és pimaszul vigyorgott. Még csak leplezni sem próbálta, hogy árva szót sem hisz az egészből. — Engem nem hozol ki a sodromból — csapott mérgesen az öregúr a széke karfájára. — Én végtére is tényekről beszélek, ő meg röhög, mintha ingatag hipotéziseket állítanék fel. Hallatlan dolog ez, kérem. 4 XßPUJMG lütil. június 19., péntek A kenyéradó gazdájának a képébe nevet Skandalum! Zsörtölődve sietett ki a konyhába, becipelt egy kis sámlit, azt rátette a székre, és az egész alkotmányt abba a sarokba tolta, ahol a vaslábazaton nyugvó készülék foglalt helyet Lehajolt Mukiért, ráemelte a sámlira, szembe az egyik katódsugárcsővel. Zsebéből kis kazettát ésv abból ceruzabél vastagságú, két centis rudacskát vett elő. Elővigyázatosan bedugta a készülék oldalán levő nyílásba. — Ma délben — emlékeztette a daxlit —, sétálni voltunk a parkban. Én lepihentem a szökőkút melletti pádon, te vedig frivol célzattal ismeretséget kötöttél egy foxterrier- hölggyel. Később hozzám is odahoztad bemutatni. Megcirógattam ezzel a kis hengerrel, aztán játszottatok tovább. Örülnél, ha viszontlátnád? Muki izgatottan vákkantott. Az öreg lekapcsolta a villanyt, és megnyomott egy gombot a készüléken... Szépen berendezett előszoba-részlet jelent meg a képernyőn, és egy földre tett kosárban ott aludt i foxi. Még a horkolását is hallani lehetett. A tacskó cipő- gomb szeme felragyogott, boldogan nyújtotta ki hosszú, túrós nyelvét, és végignyalta i képernyőt. — Miért ne lehetne ugyanezt rókával is megcsinálni? — kérdezte a gazdája zsémbesen, miután kikapcsolta a berendezést, és felgyújtotta a villanyt. — Elvárom, hogy a jövőben több bizalmat előlegezz szavaimnak. Holnap folytatjuk a tanulást. HATODIK FEJEZET A rejtély növekszik — Hát ajkkor, Gézám — mondta az őrnagy, és íróasztala szélére tolta a sűrűn teleírt papírlapokat —, összegezzük a nyomozás eddigi eredményeit. Első pont: kiderítetted a ragtapaszos férfi kilétét? — Igen — bólintott a köpcös —, annak köszönhetem, hogy elaludtam a taxiban. — Nocsak! — nézett rá meglepetten a főnöke. Tíz esztendeje dolgozott együtt Ditróval, de kiváló segítőtársa eredeti munkamódszerei még ma is meghökkentették. — Megálmodtad? Amaz a fejét rázta. — Sohasem álmodom. Tudod, elhatároztam, hogy alaposabban körülszaglászok azokban a Gyöngyharmat utcai épületekben. Azt súgta az ösztönöm, hogy az ismeretlen a hálószoba-jelenet bevetítésével le akarta leplezni a kövér Don Jüant, ennek a háztömbnek valamelyik lakója előtt. Gondoltam, hátha éppen ezzel az illetővel nem találkozott, nem beszélgetett a tegnapi két televíziós ürge. — Ember — helyesbített az őrnagy. — Kösz — biccentett hálásan a másik. — Nem jutott eszembe ez a szó. Tehát fogtam egy taxit, hátra ültem, be- mondtam a címet, és elszundítottam. Ismered ezt a gyengémet. Autóban én rögtön durmolok. Nos, amikor felébredtem, mit gondolsz hol voltunk? — Nem a Gyöngyharmat utcában? — Ott. De nem a Rózsadombon, hanem Rákospalotán, A sofőr tudta, hogy kettő van belőle, természetesen a messzebb lévőbe fuvarozott. Ha már odavitt, körülnéztem. Megkönnyítette a dolgom, hogy ebben a Gyöngyharmat utcában csupa földszintes, iker családi ház van. Szép, zöldre festett, kovácsolt vaskerítések, gondozott előkertek, metlachi-lappal burkolt verandák, piros cserepes tetők. Csoda, barátságos fészkek. Ha egyszer ötös találatom lesz, veszek egy ilyet. Vasárnaponként kiülök a nyugágyba, keresztrejtvényt fejtek, és... Felettese dobolni kezdett ujjaival az asztál üvegborítóján. — Értem — sóhajtott bánatosan a köpcös. — A harminckilences számú házban Iáknak Brabácsék. A férj, Brabács Ferenc, vállalati osztályvezető, testes, nagy darab ember, és a szomszédok szerint néhány napja leukoplaszt díszeleg az alsó ajka alatt. Gondolom borotválkozás közben vághatta meg magát. Hidd el nekem, Pista, ez a legveszélyesebb hely. Csak az segít, ha a nyelvünket belül az íny és az alsó ajak kö- ■ zé szorítva, kipúposítjuk a bőrt... Így ni... És csakis ; felülről lefelé szabad húzni, < hogy a penge ... . — Hihetetlenül tanulságos mindaz, amiről tájékoztatsz — állapította meg elismerően az ■ őrnagy. — Vedd tekintetbe azonban, hogy én villanygéppel borotválkozom. Ezért térjünk talán vissza Brabácshoz. Láttad, beszéltél vele? — Nem. Általában öt órára jár haza, de fél hatig hiába vártam rá. Tovább semmiképp nem időzhettem, műsorkezdés- ' re a televízió ügyeletén kellett lennem. Sejtettem, hogy folytatása lesz az előző esti móliának. Volt is. — Erről Jaksa már részletes jelentést adott. Lakat alá kerültek a mákvirágok. — De arról aligha értesültél, hogy ma reggel, a kihallgatáskor ki volt az első, akit elém vezettek?! Az éjszakai meló irányítója, a tolvajbanda feje? Annyit elárulok, hogy kövér férfi ragtapasszal az álián. Háromszor találgathatsz. — Ejha — füttyentett meglepődve az őrnagy —, eszerint az ismeretlen kétszer vette célba Brabácsot. Először nyilván a felesége előtt akarta leleplezni, mint hűtlen férjet. Akkor eh hibázta. A második lövés telitalálat volt. Bebizonyította, hogy vezetője egy üzemi bűn- szövetkezetnek. — Pontosan — helyeselt Dit- ró. — Mind a két esetben azonos módszert alkalmazott. — Várjunk csak! — állt fel az őrnagy, és elgondolkozva sétált fel és alá. — A hálószoba-jelenet kapcsán — szólalt meg végül — még csak az jelentett újdonságot, — legalábbis számunkra —, hogy valaki olyan készülékkel rendelkezik, amellyel, kis körzetben ugyan, de megszüntethetik a hivatalos tévé-műsort, és helyette saját filmfelvételét sugározhatja. Az üzemi lopás leleplezésénél viszont már fel keU tételeznünk — bármilyen fantasztikusnak tűnik —, hogy távolbalátó berendezése is van! Ne feledd, hogy a bűntény lefolyásáról menet közben sugárzott részleteket. A tolvajok nem zavartatták magukat, ami pedig nyilvánvalóan bekövet kezeit volna, ha valaki a tett színhelyén felvevő kamerával sürgölődik közöttük, és hangos riportot készít. A gyárban rajtuk, a kapusfülkében sakkozó portás és éjjeliőrön kívül nem volt senki. Jaksa szerint a környező lakóházakból nem lehet belátni a raktár előtti térre. Ehhez mit szólsz? — Lángész! — dörzsölte ösz- sze kezeit boldogan Dilró. — Ez az ismeretlen — zseniális feltaláló. Méghozzá finom lelkű, tapintatos lángész. Az első alkalommal Brabács szeretőjének, tegnap pedig a. trógeroló kis tolvajoknak a testét radírozta le a képről. Csak ez a Brabács. szálka a szemében. A főnök. Vajon, miért? — Fogalmam sincs — vont vállat az őrnagy. — Egyszer majd erre is fény derül. Mindenesetre felhívom a figyelmedet, hogyha személyi bosszúból csinálta is, amit csinált, társadalmilag egyértelműen hasznos dolgot művelt. . (Folytatjuk)
