Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

FORGÁCS KÁROLY: íj jjásxülető váron t)j világ földrengése zúzza porrá a város avult köveit furcsa mozgás rázza a rostát és hull résein át zsúpfedeles házak rozzant sora a mélybe s helyettük a gyepes tetőket a szürke falakat friss üde szinek zuhataga váltja Égő ostorok terelik rá a vaksi utakra a nappali fényt s a falakba nyitott üvegkalitkák tarka szökőkutakként virágbaborítják az éjszakai járdát Utcák sora műtőasztalokon fekszik zuhogó kések metszik fel hasukat hogy a város új ereit kábelt s csatornát összevarrják a régi erekkel Nyög sóhajt és jajgat a régi vajúdik szüli a szebbet a jobbat az újat a gyárkémény füstje ráterell szemeit a városra s utána az égre nyilaz örömében HARGITAI ISTVÁN: BERLINI BALLADA A zordon Walhallába’ Kihúnyt a barna fény — Benzin lidérci lángja Szökött az éjszakába Brunhilda bronzmellén. A poklok némasága Terült el hirtelen: Berlin állt ott magéba’, Hullva ennen porába a csend mélyébe lenn. Aztán — hallatszott hangja — Ágyúk tárt torkain Keresztül átrohanva Wotánnak: Állj! hisz halva Gyilkos fiam, Káin. Az ágyúk torka akkor Az égre fellövelt. — Ez a győzelmi akkord Kelet Nyugat között — holt Hősöket ünnepelt MOLNÁR JENŐ versel: Orgona Jrgona sietteti májust, a zümmögést, a méhckct, díszítené a levegőt is, pihés fészekbe nézeget. Lila illatot és fényt iszunk, nő a szomjúság, nem gyötör, kíváncsiságunk fel nem enged, naponként izgalom gyötör. Virágok, színek, lázas álmok, minden bokorban bizalom, fújunk, az égen pufók felhő, boldogság úszik ma azon. MÁJUS Ha eddig nem, most feltörik a szív; fény, illat, szán, dal minden táncba hív. Lánc, lánc, eszterlánc, fogózzunk össze! Rengő, ropogós: gyerünk a körbe! Téli bánatot százfelé töröm, pattan a bimbó, pattanó öröm. Becéz a szél is, szívem alá száll, vár a patak, rét, vár a szivárvány. Szív a madárral magasba szállna, gyerünk a táncba! Az ünnepi könyvhét mciyt/ar izéplrúdaimi kLadmínyai HERLUF BIDSTRUP Nemzetközi Lenin Békedíjas A KA Herluf Bldstrup, a most kitüntetett dán karikaturista, a Nemzetközi Lenin Békedijat következetesen békeharcos rajzaival, a haladó eszméket szolgáló emberi magatartásával érde­melte ki. Karikatúrarajzolásának jellege különösen alkalmassá teszi hogy a legszélesebb töme­gek számára érthető, világos legyen: erkölcsi tételeit, mondanivalóját nemcsak keveseknek) hanem az egyszerű emberek tömegeinek szánja. Hagyományokban gyökerező, módszereiben kipróbált, gyakran a múlt század neve«, haladó szellemű karikaturistájára, Wilhelm Buschra élénken emlékeztetőén oldja meg sorozatokban felépített karikatúráit. Ezekben a kispolgári képmutatást, a hazug erkölcsöket pellengérezi ki, a kizsákmányolást leplezi le biztos rajztu­dással, egyszerűségében ötletesen, egyénien, mulatságos módon. Mondják, hogy a „nevetés öl”, Bidstrup a nevetés fegyverét forgatja vitézül a műi ta­rizmus ellen. így az ö igazságos háborújának méltó „hadikitüntetése“ a megtisztelő Nemzet­közi Lenin Békedíj, amely nagy öröme művészete híveinek és elmondhatjuk, hogy a meg tisz­telés fényéből jut az egész világ Bidstrup harcával azonosuló, haladó szellemű karikatúramű­vészetének is. A főosztályvezető így szólt az új titkárnőhöz, — Rövid beszélgeté­sünkből is látom, jól fogunk együttműködni. Mindig ilyen értelmes, kitűnő munkaerőre vágytam. Fél óra múlva csen­gett a telefon és Ilonka, az új titkárnő, így szólt a beszélőhöz: — Hogyne, kérem, a főosztályvezető elvtárs itt van. Kapcsolom. Alig telt el egy perc, a főosztályvezető be­csengette a titkárnőjét: — Mondja, kérem, miért kapcsolta be azt a Komoróczit? Miért mondta neki, hogy itt vagyok? — Kérem, ez a szín­tiszta igazság. Megkér­dezte, hogy a főosztály- vezető itt van-e 1 Csak nem hazudhatok! Dél felé egy kellemet­len látogató előtt nyi­totta ki a főnölei ajtót. Ez már sok volt a fő­osztályvezetőnek: — Nézze, Ilonka! En nem érek rá mindig is AKI A/fcM AkAR HATi/om mindenkinek. Mondja azt, hogy majd megné­zem, itt van-e? Érti? Es ha én akarok vala­kivel beszélni, csak ak­kor mondja azt, hogy itt vagyok. Próbáljon meg néha hazudni! Saj­nos, előfordul, hogy szükség «an rá. Kettőkor a miniszté­riumból telefonáltak sürgős ügyben. Ilonka így szólt a beszélőhöz: — Rögtön megkérde­zem a főosztályvezető elvtárstól, hogy önnek itt van-e? Amikor a főosztály- vezető megtudta, hogy Csemcsei kereste, a hi­vatal legfőbb revizora, rászólt Ilonkára: — Neki persze, hogy itt vagyok! Mire azonban a tit­kárnő visszajött a tele­fonhoz, már nem volt senki a vonalban. Az illető dühösen lecsapta a kagylót. Ilonka jelentette, mi­re a főnök kioktatta: — Ha ez a Csemcsei Ilonka leszaladt a büfé­be egy duplát inni. Ez­alatt a hivatalsegéd „helyettesítette", ö vet­te fel a kagylót, amikor a minisztériumból jön. azonnal beengedni! Es másnak nem vagyok itt! Megértette?! Pár perccel később csengett a telefon. A minisztériumból telefo­náltak. Közölték, hogy Csemcsei helyett a fő­nöke, maga Kovásznai­fog elmenni. Ilonka visszajött ét a hivatalsegéd jelentet­te: — Telefonáltak, hogy valami Kovászwi fog idejönni. — Hiába jön! Ügy­sem engedhetem be — jegyezte meg a titkár­nő. Így is történt. Ami­kor Kovásznai megér­kezett, sajnálkozva mondta: — Sajnos, a főosz­tályvezető elvtárshoz nem lehet bemenni, mert fontos értekezle­tet tart, jelentést ír, ezenkívül beteg és há­zon kívül van. A főosztályvezető csak az ajtó becsapó­dásának zajára figyelt fel. Kijött és megkér­dezte: — Ki volt Itt? — Valami Kovász­nai. Diplomatikusan el­küldtem. Tessék nyu­godt leírni. Már tudok hazudni... PALÁSTI LÁSZLÓ th ov. nak két kötete, amely a Bod- námé, a Villámfénynél, a Pa­pucshős, a Cseresznyés, az Er- zsébet-nap, a Győzelem, a Mathiász-penzió, a Szörnyeteg, a Pusztuló magyarok és a Sámson című drámákat foglal­ja magában. áltozatos és érdekes a klasszikus magyar iro­dalmi művek könyvheti soro­zata is. Kiadják Gárdonyi Gé­za A hosszúhajú veszedelem című regényét; ezt a ragyogó tizenkét novellából összefűzött művet, amelyben tizenkét agg­legény meséli el egy kará­csony éjszakáin, hogy miért nem nősült meg. Gelléri Andor Endre Novellák című köteté­ben a — Kosztolányi szavaival — „tündéri realista” legjobb írásai találhatók, a novellák a harmincas évek Magyarorszá­gának életéről festenek hű ké­pet Űj Id adásban jelenik meg Az aranyember, Jókai regénye; két kötetben adjál; ki Juhász Gyula összes versét a Magyar Parnasszus sorozatban, filoló­giai apparátusában a legújabb Juhász-kutatások eredményeit összegezve. Ismét megjelenik Kosztolányi Dezső összegyűj­tött verseinek kötete, Mikszáth kitűnő regénye, a Beszterce ostroma, s Móricz Zsigmond hatalmim regény-trilógiája, az archaikus nyelvi pompájú Er­dély. zső regénye, a Viharvirág az ünnepi könyvhéten ötödik ki­adásban lát napvilágot. A könyv népszerűségének az a titka, hogy az 1848-49-es sza­badságharc hősi eseményeit a közvetlen, élményszerű átélés szubjektív, g a történelembírá­lat objektív nézőpontjából szemlélteti. 1/ olozsvári Grandpierre Emil Párbeszéd a sors­sal című új regénye a közel­múltban aratott emlékezetes sikert Kolozsvári Grandpier- re Emil társadalmi életünk alapvető morális problémáit feszegeti ebben a regényében, igen nagy írói felelősségtudat­tal, Komlós János nevét a Népszabadság hasábjairól is­meri az olvasóközönség, azt a címet pedig, amellyel ez a könyv megjelenik, ismerik már a televízió nézői is: Az érem harmadik oldala. Kom­ló« kötete Vasvári Anna Il­lusztrációival jelenik meg. Lengyel József Elévült tarto­zás című elbeszélésgyűjtemé­nyében régi élményeit, har­cait, s a személyi kultusz ide­jén átélt fájdalma« emlékeit írja le, de sokat foglalkozik napjaink morális és közéleti kérdéseivel is. Péehy Blanka tavaly megjelent Regény című könyve érdekes színfoltja lesz az idei könyvhétnek is- Elő­ször jelenik meg könyv alak­ban a Kor társ hasábjairól is­mert Húsz óra, Sánta Ferenc riportikötete. A mai falu tár sadalml problémáit elemzi könyvben Sánta, a mai pa rasztság útját, összes dileimmá jával és sorskérdéseiveL Meg jelenik Szabó István elbeszélé­seinek gyűjteménye, a Varázs lat kertje. A kötet legjobb el­beszélései a régi és az új bo­nyolult küzdelmét ábrázolják a család szűlkebb keretei kö­zött. Érdekes témát dolgozót fel Szabó Magda Danaidák cl mű regényében. Egy fiatal no élettörténetét írja meg, ak mindig a mások boldogságé nak rendeli alá a maga életét Színes, egzótikus világba ve zeti el olvasóit Széchenyi Zsig mond vadásznnplója, a Nahar amely India földjén lezajlott izgalmas vadászkalandolka elevenít meg. Öröm lesz for gatni az új Tersánszfcy-kötete is, amely A céda és a szűz címmel jelenik meg. Az író legszebb kisregényei találhatók benne, közöttük a Viszontlóstás ra. drága, A vén kandúr, illatos levélkék és a Kakuk Meret-változatok. Még egy el beszéléskötetről kell szólni, Kilátóról, amely a fiatal novel 'isták legjobb munkáit tartal­mazza. Egy színműveket tartalmazó kötet is található az ünnep könyvhét könyvei között; Né meth László társadalmi drámái A z idei ünnepi könyv­hét regényei, elbeszélés­ét verskötetei hű keresztmet­szetét adják az elmúlt évek magyar irodalmának, a könyv­hét magyar klasszikus művei pedig legnemesebb irodalmi hagyományainkat képviselik. Hót verseskötet reprezentál­ja a mai magyar költészetet. A fiatal Baranyi Ferenc új kö­tettel jelentkezik: a Hazaté- ráj-sel, amelyben legújabb költeményeit gyűjtötte össze, költői világának fejlődéséről, gazdagodásáról ad számot. A Világ füstje a címe Benjámin László új verseskötetének. Válogatás a harmincéves köl­tői pálya terméséből. Gorái Gábor kötete, az Artisták, a gondolat és a szó egyszerűsé­góra, mélységére törekvő líri­kust mutat be. Megtalálnak címmel adja közre verseinek válogatását Hidas Antal. A kö­tet a hosszú, • harcos költői- közéteü pálya legjava termé­sét tartalmazza. A Gyümölcsoltó Simon Ist­ván új kötet*. A verseskönyv anyagát az elmúlt évek leg­szebb költeményeiből válogat­ta a költő. Váci Mihály új kö­tete Szegények hatalma cím­mel jelenik meg, (A kötet anyagából hanglemezes kiad­ványt le készítenek.) A Szegé­nyt hatalma Váci Mihály közéleti ihletésű verseinek gyűjteménye, a közélet gond­jaival birkózó, vívódó költő vallomásai. Az ünnepi könyv­hétnek valóban ünnepi kiadvá­nya lesz a Tiszta szigorúság, a fiatal költők antológiája, amely mintegy harminc ifjú lírikust szólaltat meg: különböző vi­lágnézetű, költői alkatú művé­szeket, de a könyv mégsem he­terogén anyagú, a fiatal köl­tők a mai magyar irodalomnak máris ismert, s szómon tartott alkotói. A z ünnepi könyvhétnek kiemelkedő élménye lesz a Részeg eső, Darvas Jó­zsef új regényének első része. Az olvasóközönség — a a szín­házlátogatók egy része is — is­meri már Darvas regényének témáját. Ez a könyv hatalmas írói vállalkozás, egy felszaba­dulás után ki terebélyesedő művészi pálya megrázóan őszinte, olykor zaklatott han­gú összegezése. Galabdrdi Zol­tán, a tehetséges fiatal író Át­kozottak című regényében egy népi tehetség tragédiáját ábrá. zoija, egy szobrásztehelséggol megáldott nyomorék gyermek életét írja le, bemutatva a har­mincas évek magyar falujának erkölcsi-politikai atmoszféráját, Goda Gábor ördögűzés című elbeszéléskötete sajátosan egyé­ni hangú, helyenként mulatsá­gos színekben vibráló alkotás, amely híven reprezentálja Go­da írásmüvészetét. Györy De-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents