Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

Kapával szerezheiő milliók TŰSAROK „ SÁR A szocialista mezőgazdasá­got mind hatékonyabban segí­ti a tudomány és a technika. MUliárdokat érő gépparkunk, a vegyianyagok mind az em­beri munkát könnyítik. Az 50 ezer hold kenyérgabona vegy­szerezése melleit az idén mór ötezer hold kukorica vegysze­res gyomirtását írja elő a terv. A kemizálás tekintetében te­hát van előrehaladás, de a ké­zi kapálást, az emberi erővel végzett növényápolást még nem lehet pótolni. Ezen a nyá- mn a megyében mintegy 100 ezer holdon kell kézi kapá­val elvégezni a növényápolást, a gyomirtást. Minden szövet­kezeti gazda tudja, hogy az időben és gondosan végzett növényápolás milliókat hoz­hat és milliókat veszíthetnek azok, akik elhanyagolják ezt a fontos munkát. A falvak né­pe a tavasszal példás szorga­lommal hozta be a kései kita- vaszodás okozta lemaradást. Bármerre jár az ember, min­denütt dolgos emberekkel van tele a határ. A hevesi Rákóczi Tsz-ben a hét elején — amíg a nagyon várt eső meg nem érkezett — naponta 1800 em­ber végezte a növényápolást, a palántázást. Ugyancsak a he­vesi járásban a cukorrépa 70 százalékát már sarabol iák és végzik az egyezést. A füzes­abonyi járásban szintén 70— 75 százalékra állnak a cukor- nép« sarabolásával, sőt meg­kezdték a kukoricakapálást is. A hatvani járásban 1700 hold eukonépa felén végezték el a sarabolást és 400 holdon fe­jezték be az egyelést. Esek e számok igazolják, hegy a azövetkezetek értik a növényápolás fontosságát és szorgalomban sincs hiány. Igaz, akad néhány kivétel, ahol késlekednek ■ munkával és huzavona van a területváUa- Jósok körül. Csányban, Hat­vanban a palánták kiültetését juk, mert különben még keve­sebb lett volna az amúgy sem vastag részesedés. Tarnabodon, Erdőtelken és sok más szövet­kezetben a múlt évben három­szor—négyszer is kapálták a kukoricát. A vélemény minden esetben az volt: megérte, Tarna­bodon 23 mázsás (májusi mor­zsol tban számolt) holdanként! átlagot értek el, A megyében ezekben a na­pokban bontogatja szárnyait egy versenymozgalom, amely­nek lényege: gyommentes ku­koricát, cukorrépát! Bizonyára sokan csatlakoznak majd a kö­zeljövőben nyilvánosságra ke­rülő versenyfelhíváshoz. A hosszabb ideje tartó szá­razság után végre megérkezett a várva várt eső. Aki ért a mezőgazdasághoz, tudja, hogy a bőséges csapadék felbecsül- í heteden értékű. Tudni kell azonban azt is, hogy az eső után a májusi napsütésben nemcsak a kultúrnövények, de a gyomok is fejlődnek- így még fokozottabb gondot kell fordí­tani a növényápolásra, a gyomtalanításra. Sokat segít ebben a munkában már a vegyszer és a gép, de kétkezi munkával, kapával is milliós többletjövedelemre tehetnek szert a szövetkezetek. —szalay— Csak azért is érettségi 111 őszinteség és álszemérem iiiiliü BŰI A város az más ? üli! Uj műszert szerkesztettek a Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi «zol gálát* * és a Központi Élelmiszeripari Kuta­tó Intézet szakemberei. A műszer másodpercek alatt állapítja meg a folyadékban lebegő ólő és élettelen testecs- kék, például vörös- és fehér­vérsejtek. a tejben élősködő baktériumok, az Ivóvízben úszó homokszemcsék, eőt közvetve még a levegőt szennyező por­GtPEStTIK A FALUT (Szegő Gizi rajza) Miért? Mint a mikroszkóp, olyan ez a kérdés: megmutat­ja a felszín alatti lényeget. Miért gondolkodik és cselek­szik így vagy úgy valaki: a válasz felfedi magát az em­bert. És van-e izgalmasabb téma, kutatási terület, mint az ember? így indultam el a kérdés út­jelzői között, és találtam rá erre a kisnánai kislányra, ö csak egy személy, de benne talán fellelhető minden ok és összefüggés, ami ma a faluból városba származott fiatalok­nál az előbbi kérdés megfo­galmazására kényszerít ben­nünket. A tanulás — miért? Ügy illene, hogy bemutas­sam témánk „alanyát”, de ezt nem tehetem. Megígértem, hogy elhallgatom a nevét. Kez­dőbetűit azonban ideírhatom: Gy. M. Kisnánán nőtt fel, ide való; családja, rokonai falusi emberek. Azokhoz tartoznak, akiket az élet nem dédelge­tett. ö már érettségizett, ma Egerben a Csecsemő- és Gyer­mekápolóképző hallgatója. Mit mondjak külsejéről, megjelenéséről? Hogy csí­pőé, jól öltözött és ele­gáns, ezek ma már termé­szete* jegyek. Nem „tipikus” jelenség, amelynek alapján ki lehetne valakit emelni a tö­megből. Élettörténetének ed­digi útja sem rendkívüli. Tanulni akart. Szülei helyett a nagymamája segítette, amíg csak .,. Nos, amikor tizenhat éves lett, a nagymamája kije­lentette, most már a gimnázi­umból elég volt, ideje, hogy a kelengyéjét megvegyék. Utó­végre nagylány lett. És a há­zasság ...I Kisnánán lenézik azt a lányt, akinek tizenhat éves ko­rára még ninics kelengyéje. A nagymama kiszámította, hogy __menyecske, aki két évig sz optatja a pirinyóját, hogy te­herbe ne essék. Újabban még­is inkább az anyatej hiánya *koz zavart a csecsemőneve­lésben. Ma is akad menyecske, séd nem viszi az orvoshoz piri­nyóját, amíg nem vitte keresz­telni a templomba. Vagyis a születést követő hetedik nap, a sátoros ünnep végén avatni vi­szi a pirinyót, vagyis a temp­lomban bemutatja. Ez a szokás egyébként az ősi Boldogasz- szony isten pogány magyaT szertartás maradéka. Hadd említsem a születés­szabályozás néhány okát is. — Látogatóba jöttem — ko­pogtatott a védőnő a terhesnek hitt menyecske ajtaján. — Már nem terhes, — fogad­ta az anyós. — Miért? — Nem kell gyerek, — mondta és legyintett. Aztán a társadalom szerepe. Jó dolog, hogy időnként Sze­relem és boldogság címen an­kétet tartanak a KISZ-ben, ahol napirendre kerül a fiata­lok erkölcsi magatartása, meg a családtervezés ügye is. Az ankétot idősebb pedagógus ve­zeti. A fiatalasszonyok úgy mondták, szívesen nevelnek egy—három gyereket, de előbb mind maguknak, mind a csa­ládjuknak barátságos otthont, ruhát, televíziót, a férfiaknak motorkerékpárt szeretnének biztosítani. Csakhát a falu el­ítéli a születésszabályozási. Ez­ért róják meg a munkahelyé­ről igazolatlanul hiinyzó ter­hes kismamát. Az orvos, a védőnő állítja a harcot és bizony küzdenek a néphalál ellen is. ózon mun­kálkodnak, hogy rrmden kis­mama a terhesség első három hónapjában jelentkezzék vizs­gálatra, mert az első három hónapban érheti a magzatot a legtöbb károsodás. Az elmúlt évben 587 esetben kértek taná­csot a kismamák. Ez azt jelen­ti, hogy 1903-ban minden cse­csemőt tizenhétszer vizsgált meg az orvos, ezenkívül a védő­nő egy-egy kisgyermekes csalá­dot évente harminckétezer lá­togatott meg. A védőoltásban sincs hiány. 1904. tavaszán már ott tartottak, hogy kvarckeze­lésben is részesítették a piri- nyókat, hogy a napfényt is pó­tolják. Aztán az Anyák iskolá­ja. A kismamákat gyakorlati oktatásban részesítik, hogyan is kell helyesen táplálni a ki* csínyeket. Nemcsak arról van szó, hogy a fürösztés tudomá­nyát játékbabákon mutogat­ják nekik, hanem a tápszerek helyes használatára is megta­nítják a kismamákat. Ez azért is fontos, mert még mindig di­vatos a tejbegríz, mint csoda­szer, amellyel az öregek szok­ták felfújni, „széppé varázsol­ni” az unokáikat. Újabban a rákszűrés is gon­dot jelent az egészségügy őrei­nek. Ez azért van így, mert a 30 éves asszonyok gyakran ke­rülik el az orvosi rendelőt, A fiatalabbak óvatosabbak. A gyakori, az első gyermek szü­letése előtt kért és engedélye­zett abortusz ugyanis egy-két rákgyanús betegedésbe tor­kollt, tehát okkal—móddal ke­resik az orvoß vizsgálatát. Ez a dolog azért figyelemre mél­tó, mert a falu népsűrűsége a születésszabályozás következ­tében feltűnően csökkent. Ma­ga az orvos a szülésszabélyo- zás mértékét csökkentené, és a sokgyermekes anyákat jutal­mazná. Az érdekeitek inkább a családi pótlékot szeretnék növelni. Az orvos egyébként nem ok nélkül félti a ráktól a soly- mosi asszonyokat A rák ott ólálkodik a kertek alján. Ta­lán azokhoz lopakodik, akik gyakran és kímélerttenül élnek a születésszabályozás erőszakos eszközeivel. Az egészségügy mégis ked­vezően alakiul Gyömgyöasoly- mosom. A felszabadulásig ugyanis gyakran előfordult hogy a kiskoporsóért városba induló gyászoló anyának oda­szólt a szomszédasszony: — Kettőt hozzál, mert az enyém is haldoklik.., A felszabadulásig a csecse­mőhalálozásban elsők között szerepéitek a gyöngyössol y- mosiak. Ma alig lehet beszélni 40 éven aluli halálozásról. Nézzük az érem másik olda­lát: 1961-ben az országban egy orvosra 3883 beteg, Hevesben 3720 beteg gondozása esett A falu létszámát tekintve, a soly- mogi orvosnak kedvező a hely­zete, hiszen csak 3091 főt gyógykezel. Csakhogy a szá­mok nem mindig mutatják az orvos tevékenységét. Kudla Pál községi orvos például sokkal több beteget kezelt mert hat hónapja hol az egyik, hol a másik faluban helyettesít, azonkívül bányaorvos is. Az­után: amióta ingyenes a keze­lés, nagyon megnőtt a beteg- forgalom a faluban. Az orvos naponta 70 beteget is kezel, őrá is érvényes a Debreceni Orvostudományi Intézet meg­állapítása. A debreceni egész­ségügyi intézet ugyanis azt ál­lapította meg, hogy a vidéki, falusi orvos munkaidejének 29,2 százalékát receptírással, 10,5 százalékát kikérdezéssel, 8.9 százalékát tanácsadással tölti, és a munkaidejének csak 14.9 százaléka jut a beteg vizs­gálatára. Végül hadd említsem meg, hogy erős, egészséges nemze­déket nevelnek Sólymoson. Az általános iskolában, a falusi sportkörben sportolnak, kézi­labdáznak a fiatalok. A kézi- labdajáték nagyon népszerű Sólymoson. Mindent, a jót és a rosszat érdemes a legújabb kor szem­üvegén vizsgálni, mert a kö­vetkező évtizedben itt, Sóly­moson, e falu határában épül az ország egyik legnagyobb üdülőtelepe. A solymosi erdő kosaorúzta völgykatlanban óriás tavat varázsolnak a mér­nöki, a munkás kezek. Gyön- gyössolymos szebb, hatalma­sabb üdülőtelepet kap, mint amilyen a lillafüredi. A mér­nökök, a vízügyi, az erdőgaz­dasági, az építésügyi szakem­berek mária mérik, vizsgálják a falu határét. A hajdani avar­kori kőpadok, kőgyűrűk he­lyébe tehát az ország népét boldogító mátrai Kjs-Balaton kerül. A természet mérnökei, a technika tudói mária mérik a szalajkai tölgy növekedését, az altalajvíz mozgását, a hő­mérséklet ingadozását, hogy az ismeretek birtokéban építsék az üdülőket, a szanatóriumo­kat Vizsgálják, hogy évente mennyit nőnek a fák! Hogy a legalkalmasabb helyre telepít­sék a szanatóriumokat, Mi pe­dig azt vizsgáltuk, hogy mi­képpen is nőtték az emberek Gyöngyössolymoson, merthogy velük terebélyesedik a táj és a jövendő. az iskoláztatás költségeiből ki­telik a „stafírung”. Tehát: vagy — vagy...! Mégis leérettségizett. Közben a tsz-ben dolgozott, úgy vé­gezte el a gimnáziumot. Meg­kereste a költségeit. Miért csodabogár? — Dolgoztam, tanultam, de szórakoztam is — emlékezik. — Sokan járnak tőlünk egye­temre, és ha itthon vannak, elmennek a KISZ-be táncolni. Soha sem kellett petrezsely­met árulnom. Ha a beszélge­tés közben kiderült, hogy a tsz- ben dolgozom, úgy néztek rám, mint a csodabogárra. Miért? Mert csak az iskolázott ember számít. Tsz-ben dolgoz­ni? Ugyan...! — Mennyit keresett? — Ezer-ezerkétszáz forintot. De nálunk a fiatalok inkább az erdőgazdaságban dolgoz­nak. Naponta sok kilométert gyalogolnák, nem is keresnek többet, de a tsz-be mégsem mennek. , — Miért? — Nem mennek. A tsz az olyan ... Szóval: oda nem. Pedig ott nem kell annyit dol­gozni , mint az erdőgazdaság­nál. Mégsem. En soha nem szégyelltem, csak bosszantott, ha más emiatt elhúzta a szá­ját. Olyanok, akiknek szülei ma is ott dolgoznak. Érti ezt? Csak el a faluból Elmondta, ma a fiatalok nem akarnak megmaradni falun. Azért tanulnak, hogy a város­ban élhessenek. — A város az más. Szórako­zási lehetőség, kultúra, de ma­ga a városi élet is. Ha csak kimegyek az utcára, már az is szórakozás. Falun? Nézze, mi Kisnánán megpróbáltuk. A KISZ-ben rendeztünk klubeste­ket, politikai előadásokat... tudom, a szeminárium nem a legvonzóbb eszköz a fiatalok odaszoktatására, de ez is kell. Táncoltunk, társasjátékokat rendeztünk és mégis... Alig jöttek néhányan. Miért? Nem akartak szórakozni? Dehogy­nem. Csak ... mit szól a falu? Ha a zálogot mondjuk „cérna- rágással” kellett kiváltani ... Ismeri? Szóval: azt nem. Szé­gyelltek a többiek előtt? Ez csak olyan álszemérem. — Értem. Miért haragudott azokra, akik magát csodabo­gárnak nézték, mert a tsz-ben dolgozott? Most pedig a vá­ros ...? — Engem a fizikai munka és a tsz lebecsülése dühített. — Visszajön a falujába, ha végzett? — Azt nem. Nem azért ta­nulok. Hm ...! Most már nem tu­dok eligazodni. Mif- ad a város? Néhány gyors kérdés és gyors felelet: Mivel tölti sza­bad idejét a városban? <— Színházba és moziba járok. És sétálok, ha nincs más. — Mit néz meg szívesen? — A mai témájú kalandos filmet és az operettet. Romantikus lélek vagyok. — Szereti a zenét? — A könnyű zenét. A dzsesszt Egyszer a tv-ben már végig­néztem egy operát. Szeretnék eljutni az Operaházba. — Gershwint ismeri? — Nem hallottam még a nevét. — Mi­lyen könyveket olvas? — Az- Olcsó Könyvtár köteteit vásá­roltam meg azelőtt. És a ver­sek ... Mindennap olvasok verset Legutóbb Simon Zol­tán versét. Tetszett. A „faggatásból” azt állapít­hattam meg, hogy a város szá­mára semmivel sern ad többet, mint amit ma általában a fa­lun is meglehet találni. Még a színházi előadásokat is ide ért­ve. Mégis — a város. Irreális lenne tagadni a kü­lönbséget, ami ma még feszült­séget okoz a város és a falu életkerete, életlehetősége kö­zött. Ebben Gy. M.-nek igaza van. Ha a „városi” életformára vágyik, ezt termesztés igény­nek kell elfogadnunk. A váro­si életforma tartalma nemcsak az ő számára vonzó. Milliók igénylik ezt nálunk. Miben nincs igaza ? Valamiben azonban nincs igaza Gy. M.-nek és a hozzá hasonló, faluból városba „me­nekülő” fiataloknak. Hogy mi­ben? Azt várják, hogy helyettük valakik majd megcsinálják a „nagy változást”? Mások emel­jék fel a falut a város színvo­nalára? De: kik? Eltekintve attól, hogy a tegnap gyökerező idősebbek megkövesedtek már egyféle „életmodorban”, és bi­zonyos igényekben is; de ez a „csodavárás” nem ig valami túlságosan nagy dicsőség. Majdnem azt mondtam: kissé erkölcstelen. Fel kell emelni a falut a vá­ros színvonalára? Igen. Ha úgy tetszik: ez hivatalos politikánk egyik alaptétele. Akkor... ? Mit tesznek ezért a fiatalok? Azok a fiatalok, akik viszo- lyognak a falu fogalmának hallatára, akik elhúzzák a szá­jukat, ha holnapi életüket a faluval kapcsoljuk össze? Sürgetik a változást? Ezt nem elég csak akarni és igé­nyelni. Termi is kell érte. Ne­kik is. Méghozzá — már ma! Ott, falun is... ! G. Molnár Ferenc Gazdag felérre bukkantak az aknamélyittk Gyöngyesorosziban A zömök aknatorony1 éppen a meredek szélén áll. Ha az ember megáll a mélység fölött, egy tekintetre átfoghatja a mátrasaen timrei völgyet az er­dőkkel, az oldalakra kapaszko­dó kertekkel és a fehér szalag­ként távolba kígyózó ország- úttal. Ott, ahová a ferdén tűző dél­utáni napsugarak az aknato­rony árnyékát dobják, húzódik meg az üzemvezetői iroda, háta mögött a kompresszor-házzal és a hosszú műhellyel. Ebből a kis irodából irányítja Laczkó Imre üzemvezető a gyöngyös- oroszi ércbánya most épülő lég- és szállító íüggőaknájárnak a mélyítés! munkálatait. Éppen ünnepélyes pillana­tokra érkeztünk. Most vették át a kitüntetéseket, okleveleket és az ezeket kísérő pénzjutal­makat azok a vájárok, csillések és szállítói!«, akik szorgalmuk­kal hozzájárultak e kis, de an­nál nagyobb jelentőséggel bíró üzem munkasikereíhez: Oláh János, Farkas Imre, Kerek Jó­zsef, Czuttner András és Nagy Bakos István. A gratulációkkal járó hangos beszéd után lassan néptelenné válik, elcsendesedik az iroda. Laczkó Imre fáradtan ül író­asztala mellé. Ebédje szokás szerint a szomszéd asztalon vá­rakozik. — Elhül az ebéd, — figyel-' meztettem. — Egyél, közben azért majd beszélgetünk. — Két merítés között mond­ja, hogy már a visontai fa­gyasztott aknánál is együtt dolgozott az emberekkel. Ké­nyelmes szálló, fürdő és.... társalgó van itt. — És a munka .,.? — Fogam alá való... Van benne fantázia.. •. 500 méter mély lesz... — a lábas alján utolsót kapar kanalával. — Jelenleg hány méter mé­lyen dolgoztok? — Pontosan 72 méter a mély­ség. Andezites, tufás, pirites anyag. Nem rossz ... — Találtatok már valami ér­dekeset? — ötvenöt méterben 3,5 mé­ter vastag gazdag telérre buk­kantunk. A vizsgálat alapján ólom, cink és ... kevés arany. Alattunk alig észrevehetően megremegett a föld, majd az akna felől hallottuk a robba­nás moraját is. Alig fertály­órával később már kő zúdult a csúzda alatt várakozó csillé­be... Laczik János / V 1964. május 16., szombsÉ szemek mennyiségiét is. Másodpercek alatt végzi el és az eddiginél pontosabban a vórsejtszámlálást és más fon­tos orvosi és ipari vizsgálatok egész sorát. Egészen újszerű eljárást mu­tatott be a napokban az út­burkolatok egyenetlenségeinek vizsgálatára Varga András ter­vezőmérnök. Varga András az utak állapotának meghatározá­sára, minősítésére eddigi mód­szerekkel ellentétben nem a kátyúk és huppanók mélységét, illetve magasságát méri, hanem görbületeik ívét. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár legújabb cikke a robot- titkárnő, vagyis olyan magne­tofon berendezés, amely tele­fonhívást, üzenetet hangszalag­ra rögzít, a hívás időpontját is megjelöli és az üzenetet ké­sőbb gombnyomásra lejátssza. A gépi titkárnőt másfél mű­szakra is magára lehet hagyni, mert 1000 méteres magnó­tekercse 12 és fél órán keresz­tül egyfolytában forog. Akkor sem jön zavarba, ha egyszerre több telefonhívás érkezik, sza­lagja négyszer olyan széles, minit a rendes magnószalagoké és így egy időben több telefon- üzenetet is fel tud venni. Jelentős haxai találmányok, eljárások es a növényápolást nem tud­ják egyidőben végezni. Mát­rádé rücskén, MátrabaUán most vitatkoznak azon, hogy az ipari munkások vállaljanak-e területet? MátrabaUán napon- i ta 40—50-en beteget jelente­nek, ugyanakkor fölöttébb cső- f dálkoznak azon, hogy miért nem fizet náluk annyit a sző- : vetkezet, mint más községben. A növényápolás elvégzése tehát rendkívül lényeges kér- i dés, de az sem mindegy, mi- t kor, hányszor és hogyan vég- i zik ezt a munkát. Tavaly a lőrinci tsz-nek két cukorrépa- i táblája volt egymás mellett. : Az egyiken egy héttel koráb- : ban végezték ei az egyelést, és ezen a táblán 40 mázsás több­lettermés jelentkezett. Ennyit jelentett tehát a néhány na- ; pos előny, A „hogyant” illető- , en szintén említhetnénk pozi­tív és negatív példákat. Vegyük az utóbbit. A kápol­nai asszonyok elmondták, hogy tavaly a kukoricát csak egy- i szer, sőt itt-ott egyszer sem kapálták meg. Csodálkozásunk­ra többek jelenlétében ilyen ; választ kaptunk: megkapáltuk a két végét, ahová az elnök, vagy brigádvezető benézett, aztán letudtuk a gondját. A 1 kápolnaiak szerencséje, hogy időben kapott esőt kukoricád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents