Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

Bíráltak és... Az ember megköszörűli a torkát, felnyújtja a kesét és a rászegeződő pillantá­sok kereszttüzében elmond­ja véleményét munkatár­sai, felettesei hibáiról, a termelést gátló tényezők­ről. helytelen, káros elvek­ről. Bírál. S mikor leül, várja a ha­tást- mi történik a hibákat feltáró szavak elhangzása után? Ezt kutatva kerestük fel a Hatvani Konzervgyár pártszervezetét, ott kap­tunk képet arról, mi lesz a bíráló szó, és a bíráló sor­BíráUak és.., szavuk hasznos tettekké fogant, amely elősegítette a hibák felszámolását. De mennyire más lenne a bírálat haté­konysága, ha a kisebb hi­bák feltárása mellett a ba­jok igazi gyökeréig hatol­nának a bíráló szavak. Kovács Endre zos gazdaságnak is sok gondol okozott, azonban, mint a ta? pasztalatok bizonyítják, meg lehet szüntetni a lemaradást, ha tol szervezik meg a munkát s a tagság töretlen lendülettel dolgozik­Godó József, 3 dormándi lé­ke Tsz elnöke most már nyy? godtan elmondhatja, hogy nagyjából rendben vannak. Si­került mindent időben elvetni s már ott tartanak, hogy 45 hold cukorrépa, 30 hold mák és 30 hold borsi} első növépyágo- lési munkáját elvégezték. Mindennap 100—1ÍQ ember dolgozik a határban, segítenek a hozzátartozók is- Az eddigi eredmények alapján számítani lehet arra, biztosítani tudják a betervezett munkaegységet. Nagy András 4s olea\ó Uérdes Mennyi idő kell a leértékeléshez ? » • • Nem lehetne efiy kissé udvariasabban ? ... Vajon mire szánták ?.. .- Eredményen munka vall A hatvani MÁV-állomás 1. számú partalapazervezetonel si­keresen fejeződtek be a politjr kai iskolák tanfolyamai. A* időszerű kérdések tanfolyamra ßO jelentkező volt, de időköz­ben nőtt a hallgatók száma, a a záróvizsgán ÜO-en kapták meg a bizonyítványt. A bárom, időszerű kérdések politikai tan­folyamon a szocialista brigá­dok pártonkívüii tagjai vettek részt, akiknek vállalásai kö­zött szerepei a politikai isme­retek bővítése, Említésre mél­ér- ... —:—- ■. . .-------------n —---------------­Vál aszol az illetékes a verpelétieknek községet. A szervezés kellő­képpen megtörtént, a kivitele­zésbe rajtunk kívül álló okók miatt hiba csúszott. Ilyenek voltak: a gépkocsi meghibáso­dása, a közbeeső községek ter­melőszövetkezeteinek késői tej- szállításai. Emiatt késeit a tej Verpeléten is, bár vélemé­nyünk szerint, — ahogy a me­netleveleket is ellenőriztük — 8—9.óra között érkezett meg a fej Verpelétre. Természetesen tudjuk, ez nem a legkívánato­sabb időpont, ezért úgy hatá­roztunk, vállalva a többlet-fu­varköltséget, a közbeeső köz sógeken rakodás nélkül halad át a gépkocsi. Így fél héti és nyolc között érkezik majd a tej a verpeléti árudába. Még egy javaslatot is ten nénk a kereskedelemnek. Más községekben is jól bevált az előfizetéses rendszer, ha esze­rint rendelik a tejet, nem kell attól tartani, hogy az megma­rad, vagy kevés lesz. Verpelé­ten is alkalmazható, b így a lakosok is számíthatnak a za­vartalan ellátásra. Az alapjai­ban jó szándékú bírálatot kö­szönjük, s a bírálót arra kér­jük, a jövőben is kísérje fi gyelemmel tevékenységünket, reméljük, nemcsak bíráló, de dicsérő megnyilatkozásra lg sor kerülhet a jövőben. Dani Sándor üzemvezető Jlev eíeinkhű i ... 300 hold lucerna területről terveznek magfogáat a tarnaszent- miklősl Béke Termelőszövetkezet­ben. A terület felén a második, másik felén a harmadik kaszálás­ból fognak megot. Az első kaszá­lást. május 4-én kezdték meg és 10-ére be is fejezték. (Siroonka Béla* ... A MATRABABLAI ÜJ Baráz­da Termelőszövetkezetben nagv gondot fordítanak az idén* az ál­lattenyésztésre. Tervük szerint eb- ben az évben 150 sertést adnak ér­tékesítésre. A napokban negyven már átadásra Is került, további 95 nemsokára elérj az értékesítési súlyhatárt. (Nagy András* ímkmléi Szabó Mihály, Domoszló: Panaszát kivizsgáljuk, s a kivizs­gálás eredményéről levélben érte­sítjük, Kérjük, addig legyen türe­lemmel. Szálkái Elemér, Eger, XIII. kér.: Panaszát továbbítottuk a városi tanács elnökének. A kivizsgálás eredményéről értesítjük. Bolya Emma, Makiár: heveiét megkaptuk, s annak nyo­mán — mint olvashatta — cikk­ben foglalkoztunk az öregek hely­zetével. Kérjük, keressen fel ben­nünket máskor Is soraival. Többeknek: „Egriek, „egy édesanya", stb. Jeligék levélíróinak üzenjük, hogy közöljék teljes nevüket és elmüket mert panaszukkal, bejelentésükkel csak így tudunk érdemben foglal­kozni. Maruzs Anna, Eger: Levelét megkaptuk, s közöljük if ’.apunkban egy részletét. Kérjük, keressen fel bennünket máskor |s a kollégium életéről szélé beszá­molójával. Racskó Mihály, Gyöngyöspata: Kérésük megtárgyalását a szer­kesztő bizottság napirendre tűzi. Köszönjük javaslatukat, s kérjük, keressenek fel bennünket máskor Is. H. I-né: Panaszával keresse fel a járási gyámügyi előadót. A családvédelmi torvény értelmében íelelósségre le­het vonni az elvált férjet, ha nem fizeti a gyermektartást, s állandó­an változtatja munkahelyét, hogy ne vonhassák le fizetéséből a bíró­ság által megítélt összeget. Ha felszólításra sem hajlandó rendezni az ügyet, a bíróság ifjú­ság elleni bűntett címén eljárást indít ellene. MlPÜJSiG 3 1964. május 15., péntek tálán anyagi előnyükért áruba bocsátották becsületüket, jó hírüket,- Botoraié ?! — Nehéz lenne elképzelni, — tiitakosök a párttitkár, majd bizonygatta, hogy a gyár majd minden vezetője párttag, akik ott a taggyűlésen azonnal rea­gálhatnak e bíráló megj egysé­gekre, Tudjuk a korábbi évek tapasztalataiból, milyen káros hatású az, hg embereinkbe „benne marad a szó" és a gyű­lés után méltatlankodnak, vagy éppen 3 bírálat utáni „csendes fojtogatástói” keli tartaniuk, Hozzá kell azonban tennünk, nem mindenki olyan bátor még a bírálattal, mint az itt idézett kommunisták, akadnak még, akik bő beszedjen körülírják a bírált tényeket, kerülgetik a neveket, célozgatnak, nehogy „megsértsék" a hibát vétőt. = így vélekedett Ungi János a bírálat helyzetéről, de ehhez a vélekedéshez még hozzá kell lennünk Kiss Ferenc pártbizott­sági titkár véleményét is, amelyet őszintén feltárt a kon­zervgyári kommunisták előtt, miszerint! az önkritika« hang, amely 8 bírálatokra adott vá­laszt jellemzi, komoly gazda­sági kérdésekben, mulasztások? ban már kevésbé hallható. Mert jó, hogy kemény szavak­kal ostorozzák azokat, akik ép üvegeket is dobnak a töröttek közés, s kifogásolják, hogy túl­ságosan magas a kiküldetésben lévők szállodaszámlája, de az már kevésbé dicsérhető és el­fogadható, hogy nem került „terítékre” az egész üzemet foglalkoztató komoly ügy; a nagy mennyiségű borsó elrom­lása, amely érzékeny erkölcsi és anyagi veszteséget okozott a gyárnak. ilr anyag- Pe néhány nap múlva rend les*. Ezt ígérte. De nemcsak ő tartotta fon­tosnak e kérdés tisztázását ég megoldását. Ungi János párt- titkár a esúcsvezetőség segít­ségét kérte, hogy teremtsen kapcsolatot azonnal a papír­gyárral és kísérelje meg a Hi­ányzó anyagok beszerzését „társadalmi" úton le. Szót! kért ez ügyből Hantos József főkönyvelő is, aki az „objektív” okokra hivatkozóit helyett is elismerte! Muiaszlás történt — A vállalatvezetőség elha­nyagolta a ceomagólókartonok megrendelését, mondván, még nem Sürggf az idő. Pe ebből tanulva —- folytatta 3 főköny­velő —, most már legalább ne­gyedévi anyagról gondosko­dunk, hogy hasonló eset ne következzék be. A bíráló szavakat gyors tár­gyalások, intézkedések is kö­vették, nemcsak szóbeli vála­szok, és azóta elszállították az exportra szánt gyártmányokat, 1 a belkereskedelemnek is mind kevesebb áruval „tartoznak" a konzervgyáriak. A szá’llíids megjavult. A bí­rálat elérte a eélj át. Tovább lapozva a taggyűlé­sek jegyzőkönyveit, végtelen sorban idézhetnénk a hibákat ostorozó felszólalásokat. Macit Sándor vontató- és gépkocsi­vezető például nem tudta tét­lenül nézni, hogy néhány fo­rintos alkatrész hiánya miatt járműve napokig vesztegeljen, inkább saját pénzén vett al­katrészt. Ezután természetesen megfelelő erkölcsi alapról os­torozhatta a bürokratikus anyagbeszerzést. S miként szót emelnek a munka közben tapasztalt hi­bák ellem, ugyanúgy kemény ' hangon ítélik el azok hibáit is, akik emberi magatartásukban ' botlanak, akik nem tartják be ; a párt és a társadalom írott és ' íratlan szabályait. így léptek • fel azok elJen, alak alfeledhez­• ve kötelességükről, nem fizet­ték rendszeresein a párttagsági . díjat, vagy kommunista mi- voltukhoz méltatlanul viselked­tek munkatársaikkal szemben, ■ vagy éppen erkölcstelen, s jog­Sérelmes túlórák Ungi János páj-ttátkárral a raktár csendes zugában bön­gésszük a taggyűlések jegyző­könyveit, a bíráló megjegyzé­seket, g azok további sorsát kutatva. Nem kod sokáig keresgélni, mert az írások tanúsága sze­rint a vitaszellem, az őszinte véleménynyilvánítás nem ritka hoEó a taggyűléseken, sőt úgy is mondhatnánk; mintegy alap­hangjai a kommunisták ta­nácskozásainak:. — Csomós István kádár pél­dául aírt tette nemrég szóvá, hogy alapvető bajok vannak a késztermékek elszállításánál, tewsaerütlenség, — ahogy a bíráló megjegyezte —, mutatja aa írásban rögzített véleményt « párt titkár. 8 olvassa tovább • hibákat, a keményen ostoro­zó szavakat, mintha ő monda­ná a figyelmesen hallgató em­berek előtt). — ,,. a szervezetlenség mi­nt* sok volt a felesleges tűi­ig*, Rendszertelenül érkeztek • vagonok... Nincs elég cso- megolóanyag. Kérdéssel szakítjuk meg a panaszáradatot. — Ée mi lett a bírálat ered­ménye? — Idézem tovább a taggyű­lést ... — int türelemre Ungi János. A bírálatra már a kö­vetkező felszólaló, Bártfai Já­nos ksraskedelmi osztályveze­tő-helyettes reagált. — A csepeli papírgyár leállt «gy időre, a raktárunkból pe­dig kifogyott a esomagoló­Mindezzel egyet is értenek az építtetők, = de miért kell est­nek a tárgyalásnak hónapoké» keresetül húzódnia — kérdi sok házat építő társa nevében Császár István mezőtárkányi lakos. .,,, Gyönyörű hely Mátrahá­za. Az ide érkező vendégek csak az elragadtatás hangján beszélnek a tájról. Szép a Sportpresszó, ahol esténként szórakozni lehet, a társalgók, ahol a pihenés egy hányadát olvasásra lehet fordítani. De­rűsek, otthonosak a szobák, az ellátás, s megfelelően gondos­kodnak az illetékesek az üdü­lők szórakoztatásáról is, kö­zös kirándulásokat szervezve. Kár, hogy az üdülő egyik-má­sik alkalmazottja nem tartj* be a kötelező udvariasság sza­bályait, 5 a vendég kissé ke­serű szájízzel megy haza az üdülés végén: a szép emléke két rontják az udvariatlanság­gal, Nem lehetne udvariasab­ban, figyelmesebben ellátni, ki­szolgálni a vendégeket? — kérdi Gyenes István levele­zőnk. ... Az autóbuszmegálló mö­gött, a forgalmas út mellett hatalmas gödör díszeleg. Va­jon minek szánták? Még az elmúlt őszön kiásták a gyer­mekek legnagyobb örömé«, mert azóta ebben játszanak rablópandúrt, meg török-ma­gyar háborút az Egri csillagok olvasása után. ősz óta ott * gödör, időnként hoznak építő­anyagot is, aztán elviszik. Ügy hallottam, italbolt lesz. Helyes, de vajon mikor épül fel. Med­dig kell a gödröt kerülgetni — érdeklődik a gyöngyössolymo- siak nevében Tihanyi József. tó, hogy a tanfolyamok hallga­tói az útasó személyzetből szerveződtek, s a sokórás utazó- szolgálat után szorgalmasan tanultak, a legjobb hallgatók ípnyvjutaiomban részesültek, MAV-bölpsodében dolgom ig pártonkívüii nő is tanult iok munkájuk medett gondot fordítottak a felkészülésre, jegyzetkészítésre. A sikeres pártoktatási munka dicséri a politikai iskolák ve­zetőit is, Szűcs Ferenc, Hatvan horgos rnunl<a Porméndon Az időjárás a dormándi kő­Népfrontvliget A recski községi pártszerve­zet, a tanács, a Hazafias Nép­front bizottsága, és a többi to- megszervezetek, már hónapok­ká] ezelőtt úgy döntöttek, par­kosítják a Tarna-patak szabás lyozása során felszabadult üre= területet: „Népfront-ligetet” hn tesítenek. A községben élp mű­szaki emberek társadalmi mun­kában elkészítették a parkosí­tási tervet. Az április hgy] népfronttázottsági ülésen már aFról beszéltek, hogyan szer­vezzék me§ a községi tanács áltgl vásárolt beton kepíté6- psziopok beállításához a társa­dalmi munkát. Még abban a Hónapban véghez is vitték ezt, 150 ember segített, ásta a göd­röket, állította az oszlopokat, egyengette a földet Május 10 éh a drótkerítés is elkészült. Ezt követi majd a parkosítás. Ültetnek virágokat, díszcserjéd két, s játszóteret létesítenek a gyermekek részére. Csak elis­meréssel lehet beszélni a recs­ki tömegszervezetek és a Ha­zafias Népfront-bizottság mun­kájáról. Maruzs János. Pétervására A Népújság folyó hó 8-i szá­néban foglalkoztak Verpaiét ej ellátáséval s a panaszra né- lány mondattal szeretnénk ■isztázni a verpeléti tej.ellátás valyzetét. Miután a levél írója is a ré­si Időkben kezdte, nekünk is ns«a kell kanyarodnunk a núltba, amikor nemcsak mi, lanem a NEB illetékes ellen­őrei is hamisításra gyanús te­vékenységet lepleztek le. Ez tésztette üzemünket arra, hogy pasztőrözött tejjel lássuk el a Sokan szeretnének építkezni Füzesabonyban és a környező falvakban. Az építőanyagot a füzesabonyi tü?ép szolgáltat­ná az építtetőknek, Van }s a telepen már ősz óta egy hatal­mas halom tégla — becslésünk szerint 60 ezer darab —-, eladó lenne és mégsem adnak belőle egy darabot sem- Az eladás „zárolva” van. A legyártott tégla ugyanis nem felei meg a minőségi követelményeknek. Első osztályúként nem értéke­síthetik, ez a vevők becsapása lenne. Másodosztályúként nem adhatják, mert döntőbizott­ságnak kell felülvizsgálnia, mennyiben állja helyét a TÜ- ZÉP leértékelési kérelme. —40 kiló*. Ebből az óriéska- 1 ácsból mindenkinek jut egy- egy szelet. A néprajzi szokások máig is meghatározzák az öre­gek táplálkozását. Gürdös tész­tát miden vendégnek adnak, de már mézzel csak a vőlegény, meg a menyasszony száját ke­nik be. Ez az utóbbi szokás az ősi vogul magyar bálványáldo­zat késői változata. A fiürdös tészta meg a havannai szivar­ra hasonlít, ezt két mintás sü­tőlapát között, vékony pala- csintatésztáiból parázson sütik, így készül a gürdös tészta. Fél kiló liszthez két deka olvasz­tott vajat, annyi tejet, (citro­mot, vaníliát) kevernek, hogy a palacsintáénál hfgabb tész­tát kapjanak. Egy félóráig pi­hentetik. A sütőt előre mele­gítik és egy szalonnadarabká- vol minden tizedik tésztánál megkenik a 6ütő mindkét olda­lát, A tésztát félpercig pará­zson, vagy kemence szájában sütik, A tésztasütő asszony ügyes, gyors mozdulattal, az oldalára kötött szalvétán szivar alakúra sodorja a vékonyra sült gürdö* tésztát. A füstölt húst, a kolbászt, a szalonnát bőségesen fogyasz­tott baromfiétkek egészítik ki. Csakhát a szőlővidéken, a Mát­ra környékén borpárttak az emberek. Bizony gyakran elő­fordul, hogy novabort iszik a gyermek is. Aztán egészség- ügyi hiányosságnak számít, ahogyan a kenyérrel bánnak. A körzeti orvos szerint „az egy­oldalú táplálkozás helytelen voltáról, meg a tisztaságról kel­lene beszélni a község lakossá­gával. Az élelmezés nem kielé­gítő és gyakran előfordul, hogy a kenyeret kézről kézre aöjáv válogatták, fogdossák az O*1'- tekbén”. (Folytatjuk) is. Az óvodáiban változatosan főznek. A termelőszövetkezet konyhát állított fel, ahol a ter­melőszövetkezet kertészetében termelt zöldségféléket főzik meg, tálaljáik a háztartást nem vezető tagoknak és nyárban, a termelőszövetkezeti napközi otthonban gondozott gyerme­keknek. A földművesszövetke­zeti csemegeboltok pedig elég sok konzervet, tartósított ételt árulnak és szemlátomást fogy mindegyik, különösen a fűszer­féle, de van vásárlója a déli­gyümölcsnek is. Az évi cukor- fogyasztás tízszerese a régi­nek ... Mindez azt jelenti, hogy nagyot változott a Mátra vidéki nép élete. Húsz—har­minc esztendeje a vőlegény még vöröshagymával váltotta magához a menyasszonyi tánc során a párját, manapság a menyasszonynak nem vörös­hagymát, de tíz—tizennégyezer forint menyasszonypénzt adnak a lakodalomkor. Az öregeik táplálkozása elüt a fiatalokétól. Poshadt bab, csóré levesgaluska, kolompér- leves, pila, hurkaleves, zsufa, kiszi, mismás, ganca éteke ná­luk még mindig szerepel, a fia­talok már a zöldfőzeléket is beiktatták az étrendjükbe. A bocskoros máié, a görbe he­lyébe a péksütemény, a bolti kalács, a Mackó, az ementáli sajt kertit. , ­A családtagok a jeles napo­kon bőségesen étkeznek. Az esküvő fő eledele a csirkeleves, a pörkölt, meg a túrós rétes. A menyasszonynézés címén, amikor a menyasszonyt a fiús házhoz viszik, bárki a lakodal­mi házba léphet, ahol a meg­hívott vendégeket kávéval és mazsolás kaláccsal kínálják. A kalácsot eakkos szélű tepsiben sütik. A lakodalmas kalács 30 keték. A közepesnél magasab­bak barnák. Az orruk többnyi­re vastag, mellkasuk, karjuk, lábuk erős izomzatú. Laasan, megfontoltan lépnek. A nők aránylag magasabbak a férfi­aknál. A kerekded orcájuk üde. A fiatalasszonyok tartják az arc hamvát, orcájuk üdesé- gót. A nők régebben hama­rabb hervadtak és zsugorod­tak, mint napjainkban. Az erős erdei, mezei szőlőmunka, erős, vastag karral és láb izom­mal áldotta meg a solymoei fehémépeket is. ★ Az öltözködés, a ruházkodás dolgában is nagyot változott a falu. A fiatalok egészségeseb­ben öltözködnek, mint az öre­gebbek- Az idősebb asszonyok ma is berliner kendővel telel­nek, a fiatalok bundát, teddy- bundát, panofix bundát, vagy nagyikabátot vásárolnak. A há­ziszőttes ingvállat, a vászonnal bélelt pruszlikot, a mellen ke­resztbe vetett százszorszép- kendőt, az öt—hat szoknyát új- módi divat helyettesíti, a ny­lon. A csörgőé kordován piros csizmát meg a magassatkú to­pán. Csakhát a 49—50 éves asszonyok ma ia feketébe öl­töznek. A fiatalok azonban fe­lejtik a főkötőt, ellenben a vá­rosba járnak bodorítani, daue­roltatni és manikűröztetni, Ál­talában a falu fiatalja úgy öl­tözködik, mint a városi flatal- ' gág. Csakhogy a parasztme- 1 nyecskék hétköznapi ruházata még mindig hiányos, hiszen • télvíz idején is a patakban ■ mosnak s öblítenek. A ruház­■ kodás terén tapasztalt fejlődést tehát nem mindig követi ez . ésszerűség, az egészségesebb ■ életmód. ■ Nagy. hatalmas változás ta­• pasztaiható a táplálkozás terén udvarban. Ilyen helyen hár- man-négyen is szorgoskodnak a konyhában, nem éppen egész­séges levegőben. Máshol a tu­lipános láda, a bölcső, a kihú­zás szekrény, a buldód, a tek­nő, a degasatótál, a szuszék szűkíti a szobának is használt konyha levegőjét. A dombra épült házak egészségesebbek, tágasabbak, de ott meg a lakói ássák be magúkat a konyhába. Nem úgy a fiatalok, akik tá­gas udvarokba, csinos házak­ba laknak az újfaluban. Ott játszadozhatnak a gyerekek és mind a két szobát lakják a családok. Ezekről a dolgokról a következőket jelentette dr. Kudla Pál körzeti orvos, „Sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy a régi fa­luiéiban helytelen falusi szo­kás érvényesül. Hiába áll ren­delkezésükre két-három higié­nikus, szépen bútorozott) szo­ba, ők gyermekeikkel, sőt né­ha idős, beteg szüleikkel a konyhában, vagy valamelyik szőkébb előszobában szoron­ganak. A lakást csupán na­gyobb ünnepek alkalmával használják. Valahogyan meg kellene magyarázni az embe­reknek, hogy a lakás az ő ké­nyelmüket, egészségüket mű­veltebb életüket szolgálja, s nem csupán vendégfogadásra, lakodalomra, temetésre való. Ilyen helyzetben nagy jelentő­ségű a falusi tisztasági mozga­lom is. ,A tiszta udvar, rendes ház’-tábláeskék az arra érde­mes házak kapuit díszítik.” Ami a hegyet járó solymosl- ak egészségét illeti: a közepes­nél valamivel magasabb, in­kább szikárak, edzettek A csontos arcuk gömbölyű, bár akad köztük nyúlíabb ké­pű, francia származású sóly­most is. Az alacsonyabbak fe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents