Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

EGY BOLT, ahol minden vezető lebukik ? Eger, Balázs Ignác utca 32. szám: az Eger és Vidéke kör zeti Földművesszövetkezet 4-es vegyesboltja. „Átkozott” aely Igaz, közel a temető, ahol haj - dán élt egri rácok pihennek süppedt hantok és kereszteli: alatt — s még ez volna a ki­sebbik baj. A nagyobbik, a legnagyobb: szűk bolt. nincs raktár! 100 000 forint - tenyérnyi helyen Drótráccsal elkerített pult. éruk súlya alatt roskadozó polcok. A vásárlói „térségen a fal mellett egymásra tor­nyozott zsákok; ha egy tízéves gyerek a másik vállára állna, elérhetné a tetejét. Aztán lá­dák, tele sörös- meg szódás­üvegekkel. Zsír, szappan, ke­nyér, hintőpor, vaj, sampon, fogkrém — minden van itt, ha ömlesztve is, mint akármelyik tanyai boltban. Tanyai boltot mondok, mert szerencsére fal- vainkban is egyre ritkább az ilyen állapot, a kereskedelem primitív, őskori állapota. Ha tíz ember betér ide vá­sárolni, húsznak ki kell men­nie, hogy a többiek férhesse­nek! A paradox hasonlaton túl is, roppant szűk a hely; s e kicsiny helyen 90—100 000 forint értékű áru zsúfolódik. Sok kereskedő megfordult már itt, szinte egymás kezébe adták a kilincset. Múlt év jú­liusa óta három vezető ügyé­vel négy ízben foglalkozott a járásbíróság. Három esetben felmentő határozatot hoztok, mentesítették a kereskedőket a számlájukra rótt leltárhiány megfizetésé toL Az első per Tóth Lajosnét 1963. július 39-én még rá tudta szedni az Eger és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet. Havi 500 tó­in tos részletekben törlesztette a 4984 forintnyi leltárhiányt. Ha Tót'hné nem hajlik oly könnyen a megegyezésre, más­ítélet születhetik, mert Pálin­kás Győző, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, szakértői véleményében már akkor rögzítette a ma is való tényt: „a szocialista kereslte-' delem követelményeinek a bolt nem felel meg!” Tóthné után új ember ke­rült a 4-es boltba: Mihályi Mária. Néhány hónap múltán neki 3706 forint hiányt állapí­tott meg a leltár. Érdekes történet kerekedik á 3706 forintnyi lel­tárhiány körül... Mihályi Má­ria többször kéri a szövetke­zet vezetőségét, oldják meg raktározás kérdését, a társa­dalmi tulajdon biztonságos vé­delmét. Könyörög segítségért. Két szalmaszálat sem tettek keresztbe, hogy változtassanak a tűrhetetlen helyzeten. No, de valami mégis történt: be­állítottak a boltba a kőműve­sek, hogy tatarozni fognak. A boltvezető tiltakozott, szalad­gált erre, szaladgált arra, de ki törődött egyetlen szavával is! ládákba rakták az árukat s kihurcoltak az udvarra. El­várták volna, hogy éjjelente •> napközben a fiatal nő silba- koljon, virrasszon a ládák mellett, mert a ládák őrizeté­re senki nem gondolt. Leltá­rozás után szemrebbenés nél­kül közöltek vele: fizetnie kell! A boltvezető a bíróság­hoz fordult. 1963. november 12-n dr. Rozlosnik tanácsa íté­letet hirdetett: „Mihályi Má­riát vétkesség nem terheli!” De mit tesz a sors? Egy hó­nap múltán, 1963. december 14-én a boltvezető megint a tárgyalóterem „vendége”. A változatosság kedvéért most az Eger és Vidéke Körzeti Fmsz a felperes; 613 forint megfizetését követelik Mihályi Máriától. A járásbíróság dr. Schmidt tanácsa felmenti a boltvezetőt, -elutasítja a szö­vetkezet keresetét. Megint csak PER !! Kuharik Jánosné. aki a 4-es boltban Mihályi Máriát felvál­totta, már az idén, március 6- án állt a bíróság előtt. Ismé­telten felmentő ítélet született. Kuhariknénak nem kell meg­fizetnie a 2170 forint leltár­hiányt. Ne legyen újabb áldozat ! Drótráccsal elkerített pult, áruk súlya alatt roskadozó polcok. Fiatalember a boltos, egy személyben alkalmazott és vezető, a 23 éves Vona László. Mutatja a „raktárai”, amely fáskamrának is a leghitvá­nyabb. Limlomot gyűjthet ben­ne az ember, más célra nem­igen jó! Igaz, magánépület, szült kis helyiségét bérli a bolt számá­ra a szövetkezet, ez azonban csak egyik jellemzője az álla­potnak, de — nem lehet kibú­vó. Valami megoldást keresni kell a raktározási probléma megszüntetésére. Az Eger és Vidéke Körzeti Fmsz, a MÉSZÖV feladata el­sőrendűen a falusi lakosság el­látása, kiszolgálása (a városok­ban csak kisegítő szerepet töl­tenek be!) Eredményeiket nem vitatja el senki; idén is 10 mil­liót költenek a falusi boltháló­zat fejlesztésére. A városi fmsz-boltokról már nem mond­hatjuk el ugyanezt, a kultu­rált kereskedelem elemi felté­telei is hiányoznak legtöbb he­lyütt s a falusi fmsz-boltok messze túlszárnyalják e tekin­tetben a városiakat. A 4-es ve­gyesbolt és vezetőinek sorsa különös élességgel mutatja a kirívó ellentmondásokat. Sen­ki sem kívánja ezeknek az el­lentmondásoknak a megszünte­tését máról holnapra. A folya­matot, a fejlődés ütemét azon­ban fokozni lehet — és fokozni kell — városon is. Pataky Dezső Dinnyepásztor sasok Az emberek régóta tartanák vadászatra alkalmas szirti sa­sokat Alékszej Sulga kazah dinnyetermesztő viszont nem­rég arra tanította meg ezeket a madarakat, hogy védjék a dinnyét az ürgéktőL 30 hektá­ros dinnyeföldjén immár egész sereg sas csószködűt. Aiekeaej Sulga madarai napokon át ül­nek mozdulatlanul a külön er­re a célra készített emelvé­nyeken és éles szemmel figye­lik a fűben megbúvó szürke rágcsálókat VADAfl rcfiKNC a kezdte újra Feri. '— Aligha — vonta meg a vállát Aliz. Kivel beszélnénk őszintén, ha nem egymással? — Ha nem értjük egymást — szólt Csabai —, hogyan ért­hetjük a többi embert? Ne­künk nem lehetnek titkaink egymás előtt Sok az ellenség, kevés a rendes ember. Feri bólintott. — Sokat töröm a fejem. For­radalom, szeretet összefér-e? — Szerintem el se választ­ható — mondta Aliz. — Lehet. Akikért harcolunk, akiknek csak jót akarunk, 4 rXÉPUmG azok szerethetnék bennünket Ha n©m szeretnek, akkor vagy nem értik, mit akarunk, vagy... Akkor valamit rosszul csiná­lunk, valami nem tetszik ne­kik. — Ilyen nem lehet — kapta fel a fejét a lány. — Mindent úgy csinálunk, ahogy kell, hiszen különben miért is tennénk akármit is. Az öreg vekker a sublódon tizenegyet mutatott. A kémény­ben dúdolt a szél. A Körvasút­sor felől vonatfütty hallatszott A lakás nagyon kihűlt — Az öregek — rezzent ősz- sze Aliz. — Hagyni kellene, hogy lepihenjenek. — Bizony — helyeselt Fe­lt. — Odakint rostokolnák. — Még ezt az egy csomagot —• mutatott az asztal sarkára Kálmán. — Negyven-ötven papír lehet... A megszáradt röpiratokat Aliz gondosan egymásra rakta. Labdát gyúrt az elrontott pél­dányokból, a padlón szétdo- bált, hibás, papírokból. A kályhában újra fellobbant a láng. De meleget már nem adott Vargháék szemmel láthatóan szívesen fogadták a bejelentést: — Mindjárt megvagyunk. De egy szóval se sürgették őket. — Egy cseppet se nyugtalan­kodjatok — szólt Vargha. — Aminek meg kell lenni, az csak készüljön eL — Elkészül — nyugtatta Feri. — Akkor rendben van — bó­lintott a kazánkovács. — Miat­tunk ne siessétek el. A papír elfogyott. A nyomo­kat eltüntették. Meleg vizet hoztak lavórba a konyhából. — Jó erősen — biztatta Feri szakértelemmel Alizt és Kál­mánt. Átcsúsztatta kezükbe a szemcsés, lúgos, háznál főzött mosószappant. Sokáig mosták a kezűket mint az orvosok műtétnél. A gép is visszakerült a helyére. A papírba csomagolt, gondo­san átkötött röpiratokat rongy­ba csavarták és ideiglenesen Vargha szalmazsákjába dugták. Valahová a vánkos alá, fejhez, ahol nem gyúródik. Búcsúzkodtak. Előbb Aliz és Csabai, aztán néhány perc múl­va Feri tette be maga mögött a léces kertkaput. Ä nemesfémeseknél Az országban félmillió dolog- talan tengődött. Horthyné meg­indította a „nyomorenybítő” akciót, a gyűjtést a Royal Apollóban és a Vígadóban ren­dezett ünnepélyeken. Az ered­mény: új levesosztók a Zita- telepi barakkokban, a Józsefvá­rosban, a Bezerédy utcai isko­la alagsorában és másutt. A kommunisták röpirátái a nélkülözőkhöz szóltak: Csak önmaguk változtathatnak sor­sukon, össze kell fogni az erő­ket. Két éve, hogy a pártikong­resszus meghányta-vetette az ország sorsát. A küldöttek min­dent jól láttak, de következte­tésük nem volt megfontolt: nem vették figyelembe, hogy milliók élnek az országban, akiknek szemében mumus a forradalom, akiket régi szoká­sok, hagyományok fékeznek, előítéletek tartanak béklyóban. Egyes csoportokban ilyen jel­szó kapott lábra: „Kötél eÉen golyóval védekezünk”. De az ilyen tervek valóra váltásának hiányoztak a feltételei. A párt programja azt hirdette: meg kell valósítani a Második Ma­gyar Tanácsköztársaságot! Csakhogy sok ' becsületes, odaadó harcosban kétség élt: Vajon van-e, lesz-e ehhez elég erő? Nem kellene-e olyan cél, amelyet Misán követnének, I Kezdődik a zöldség- és gyümöicsfeivásárlás AZ 1963. ÉVI tapasztalatok alapján széles körű vita zajlott le a zöldség- és gyümölcsíel- vásárlást, illetve értékesítést illetően. A viták nyomán az országos szervek jelentős intéz­kedéseket tettek, hogy a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás és ! értékesítés szervezettségét to- í vább növeljék, valamint az j anyagi-műszaki feltételeket az elkövetkezendő években meg- I teremtsék. A felvásárlás járu- | lékos beruházásaira (csoma­golószín. válogatógépek, rak­tárak, hűtőgépterek, árumoz­gatás gépesítése, stb.), mint is­meretes, az elkövetkezendő években milliárdos összeget irányzott elő népgazdaságunk. A zöldség- és gyümölcsfelvá- | sárlá&i szezon indulásakor fel­tétlen szükséges néhány olyan problémát felvetni, amelyek végrehajtása a termelőszövet­kezetek és a földművesszövet­kezetek közös feladata. A két testvér szövetkezet vezetőinek ; és dolgozóinak látniuk kell, I hogy ez évben még sem a szál- I lítóeszköz, sem a raktározás területén nem lesz jelentősebb előrehaladás. A fent említett anyagi-műszaki feltételek meg- j teremtése ugyanis több évet i vesz igénybe. Közös összefo- ( cással, szervezettebb munká- j val kell megoldani a 6740 va- í gon zöldség- és gyümölcsféle- j ség felvásárlását a meglevő S gondok ellenére is. A legfon+osabb feladat: az j á.ru 7 ........telan átvétele. Az ár uk átvételénél alapelv, hogy á teljes trrv’etre, illetve telje» termésükre szerződést kötő ter­melőszövetkezetektől minden általuk megtermelt — a szab­ványban előírt osztályba sorolt — árut a tényleges minőségnek megfelelő áron még elhelye­zési gondok esetén is át kell venni. A termelőszövetkezetek a szerződött területről szárma­zó minden termésükre az áru megjelenése előtt két héttel pótszerződést köthetnek. A te­rületük csak egy részére szer­ződött termelőszövetkezetekből csak a szerződés erejéig meg­termelt mennyiség átvételére tud garanciát vállalni a felvá­sárló. A nem szerződött terület termékét, áz úgynevezett sza­bad árut, csak akkor és olyan mértékben tudjuk átvenni, amennyiben az népgazdasági- lag hasznosan értékesíthető. A szabad áru átvételénél előny­ben kell részesíteni azokat a térmelőszövetkezeteket, ame­lyek ugyanarra a cikkre ter­melési szerződést kötöttek. nemcsak a kommunisták? Előbb talán demokratikus át­alakulás volna célszerű — so­kan fontolgatták ezt —, köny- nyítés azoknak a sorsán, akik­nek rosszul megy: a kisparasz- tén, a városi kispolgárén is. Am a párt iránti hűség arra kötelezte mindannyiukat, hogy fegyelmezetten kövessék a kongresszus utasításait Va­lamennyien hitték, hogy Ma­gyarországra is érvényes Marx megállapítása: „Az ellenforra­dalmi talaj is forradalmi talaj.” Az események valóban azt mu­tatták, hogy a mind elviselhe­tetlenebb állapotok forradal­masították a tömeghangulatot A Kazinczy utcában, a ne­mesfémeseknél ülésezett az ESZE vezérkara. Az előszobá­ban őrség állt nemesfémipari munkásokból. Ügy intézték, hogy a tágas, teremszerű he­lyiségben a szavalókórus pró- bázzon, mialatt a kisebbikben az értekezlet folyik. Eszerint irányították az érkezőket. Ott volt az ülésen Madzsar József orvos, a nagynevű szo­ciológus, a Társadalmi Szemle szerkesztője és az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék sok más vezetője. Munkatársai tud­ták Madzsarról — már a rend­őrség is gyanította —, hogy évek óta az illegális kommu­nista párt tagja. Kizárták a Szociáldemokrata Pártból, mert igaz forradalmár: gyűlöli az egyezkedőket, akik, hogy a kormány szemében jó fiúk ma­radhassanak, fékezik a városi munkások harcát, homokba dugják fejűket a falusi sze­génység szenvedései láttán. — Forradalmasodó tömegek, megalkuvó vezetők — mondta Madzsar, aki ezúttal a világpo­litika alakulásáról tájékoztat­ta az egybegyűlteket. Ott volt az ESZE ülésén Fürst Sándor, Palotás Imre, Németh János, Tóth Gyula, Kmaylák Béla, Berger fee*, A FENTIEKBŐL következik, hogy helyes, ha a termelőszö­vetkezetek minden termelt árujukra szerződést kötnek és azt termelik, amire a népgaz­daságnak, az exportnak, a la­kosságnak szüksége van. Nem járható az az út sem. hogy a primőr időszakban a termelő- szövetkezet szabadpiacon érté­kesíti az árut és csak a döm- ping-időszakban ajánlja fel ál­lami felvásárlásra. Ez nagy­mértékben zavarja a szerve­zett piacot, az árak alakulását és jelentős értékesítési nehéz­séget is okoz. A szabadpiaci értékesítésnél a tapasztalatok álapján meg kell azt is jegyez­ni, hogy az sok esetben nem a termelőszövetkezetnek hasznos, hanem csak a szabadpiacozást végző személyeknek. A szerződött és szabad áiuk felvásárlása a fenti elvek be­tartásával kizárólag a vonat­kozó szabványok szerint meg­határozott minőségben történ­het. Az 1964. évi árak kialakí­tásánál — a termelői és fo­gyasztói érdekvédelmet a leg­messzebbmenőkig figyelembe véve — a felvásárló szervek úgy járnak el, hogy az a jobb minőségre ösztönözzön. Az I. és II. osztályú áruk között mu­tatkozó nagyobb árlépcső azt is jelenti, hogy a termelő üzem részére jóvaj gazdaságosabb, jövedelmezőbb, ha magasabb, jobb minőségben adja át áru­ját. Az áru minőségi szedését, osztályozását, csomagolását a megyei pártbizottság, a megyei tanács által kialakított anyagi ösztönzőkkel lehet és kell biz­tosítani. Lényeges kérdés a® áruk gyors továbbítása. Ezért a meg­levő szállítóeszközök jobb ki­használása céljából szervezet­tebbé kell tenni azok irányí­tását Igen nagy segítséget tud­nak nyújtani a termelőszövet­kezetek azzal, ha szabad szállí­tókapacitásukat a felvásárló kereskedelem rendelkezésére bocsátják. Az eddigi felmérés alapján a felvásárolt áruk mintegy 30—33 százalékát le­het így a telephelyekre, illetve közvetlenül a felhasználó hely­re szállítani. A FELVÁSÁRLÓ szervek­nek biztosítaniuk kell a tsz- beszállításoknál is az áruk helyszíni minősítését és azt, hogy a szállítást végző termelő üzemek a megfelelő fuvar- és rakodási költségeket időben, maradéktalanul megkapják. Kámány János, ott volt Badan­ti Tóni és Papp Feri is. Kámány János szakszerveze­ti bizalmi, a KMP üzemi sejt­jének szervezője volt a Kaszab­féle Csavar- és Vasárugyárban, Angyalföldön, a Bencze utca 5-ben, a mai Elzett gyár he­lyén. Idősebb Szarka Károly és fivére, László, Ambrus József és mások tartoztak az üzem illegális szervezetéhez. Maga Kámány sántán vezető szere­pet töltött be az Egyesült Szak- szervezeti Ellenzékben. — Viharfelhők gyülekeznek — jellemezte a nemzetközi helyzetet Madzsar —, folyik a japán—kínai háború. A kapi­talisták újúlt erővel szervezik egységfrontjukat a Szovjetunió ellen. A munkások egységfront­ját, amely szembe tudna he­lyezkedni a háborúra spekuláló hatalmassá gokkal, a szervezke­dő fasiszta rohamosztagckkal, a munkásság akci óegységének összekovácsolását a reformista árulók lehetetlenné teszik. A szomszédos teremből fel­hangzott a szavalókórus. Mint­ha az előadó szavait akarná aláfesteni, viharos erővel, szen­vedélyesen zúgott az Egység­front című kárusdal: Az idő visszhangja kong, szemközt velünk fasiszta front rohamzászlóját bontja ki. Kigyúlt a ház! Lángol a ház! Hát menjetek. valamennyien oltani. Helyed üresen áll a sorban, hát állj be, elvtárs! Állj be, elvtárs! Gyáva, ki tétováz, ki torpan és áruló, ki bont, ki ront hát állj be, elvtárs, hív a front! Hát harcra, elvtárs, hív a front! Antifasiszta egységfront! Madzsar beszéde után többen elmondták, hogyan, miként lát­ják a helyzetet, a tennivalókat. *** — ». -í. ->■ « ■ ■- * iroeyMrjttirf Az árugazdálkodás, az áru helyes elosztása és gyors to­vábbítása miatt jelentős fel­adat, hogy az árubecslésekről, a várható mennyiségekről adott heti és napi jelentések ponto­sak legyenek. Sajnos, már most. az indulás időszakában néhány primőr árunál (retek, saláta, zöldhagyma) tapasztal­ható volt, hogy a lejelentett mennyiség többszöröse, vagy kis hányada jelentkezett tény­leges felvásárlásként. Az ilyen pontatlan jelentési rendszer főleg a felfutás idő­szakában gátolja az árkialakí­tást, a szervezett piaci ellátást és ugyancsak jelentősen aka­dályozza az értékesítést. A fentieken túlmenően szól­ni kell a helyi ellátás jobb megszervezéséről is. Arról, hogy a helyben szükséges árut a földművesszövetkezet a he­lyi termelőszövetkezettel, illet­ve a háztáji gazdaságokkal külön megállapodás szerint termeltesse meg. Általános irányelv, hogy a központi el­látásba vont helységek körét bővíteni nem szabad, mivel ez a központi árualap további le­terhelését, a szállítóeszközök nagyobb mértékű lekötését je­lentené, nem beszélve a rak­tárhiányról. Ugyanakkor a he­lyi ellátás magasabb jövedel­met biztosít a termelőknek, 8 egyben lehetővé teszi a lakos­ság friss áruval való ellátását is. A .fenti főbb feladatok csak úgy valósíthatók meg, ha 8 kapcsolat, a testvéri együtt­működés tovább erősödik 8 termelőszövetkezetek és ^ a földmű vessző vetkezetek kö­zött. A jó kapcsolaton belül javítani kell a szaktanácsadás színvonalát, valamint jobbá kell tenni az árutermelést bia- tosító segítségnyújtást. Ezért maradéktalanul be kell tartant a szerződésben vállalt kötele­zettségeket Főleg a szabvány betartását kell biztosítani é* azt, hogy az átvett áru frisset* kerüljön a fogyasztőkhoce, il­letve a felhasználóikhoz. LÉNYEGES AZ IS, hogy • mennyiségi, minőségi áfedas- átvétel során feűimerülő vitás kérdések azonnal jegyzőköny­vezésre kerüljenek és ennek alapján mind a termelő üze­mek, mind a földmű vesszövet- kezetek azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hegy lezáratlan vita ne zavarja a felvásárlás munkáját, a két szerv kapcsolatát. Továbbra is érvényesíteni keU azt a helyes elvet, hogy a felvásárlók hibá­jából bekövetkezett kárt « termelőszövetkezeteknek meg kell téríteni. A fenti főbb célkitűzések megszívlelése közelebb visz céljainkhoz és (gy szolgálni tudjuk a népgazdaság, a ter­melők és termeltetők érdekeit, az egész lakosság jobb ellátá­sát. Patkó Jómét. a MEK igazgatója Thanatológia, avagy mi okozza a halált ? Joseph E. Vamer baltimorei tudós érdekes kutatásokat vé­gez a sejtek elöregedésérő:. Ez a kutatás az első lépések közé tartozik egy még teljesen fel­fedezetlen területen, amelyet úgy neveznek, hogy thanatoló­gia. vagyis a halál okainak felkutatása. Vamer szerint a sejtek el­öregedésének folyamata volta­képpen „öngyilkosságnak” mi­nősül. Ez úgy értelmezendő, hogy az elöregedés kémiai jel­legű változások következté­ben jön létre, de magúit a sej­tek termelik azokat az anya­gokat, amelyek utóbb elhalá­sukhoz vezetnek. Ma még persze nem tudjuk, hogy pon­tosan mi okozza a sejtek anyagcseréjében bekövetkező, nem külső bkokból eredő vál­tozást, de ez az út minden bi­zonnyal rendkívül tente* fel* tedeaésekue vezethet 1964. május 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents