Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
EGY BOLT, ahol minden vezető lebukik ? Eger, Balázs Ignác utca 32. szám: az Eger és Vidéke kör zeti Földművesszövetkezet 4-es vegyesboltja. „Átkozott” aely Igaz, közel a temető, ahol haj - dán élt egri rácok pihennek süppedt hantok és kereszteli: alatt — s még ez volna a kisebbik baj. A nagyobbik, a legnagyobb: szűk bolt. nincs raktár! 100 000 forint - tenyérnyi helyen Drótráccsal elkerített pult. éruk súlya alatt roskadozó polcok. A vásárlói „térségen a fal mellett egymásra tornyozott zsákok; ha egy tízéves gyerek a másik vállára állna, elérhetné a tetejét. Aztán ládák, tele sörös- meg szódásüvegekkel. Zsír, szappan, kenyér, hintőpor, vaj, sampon, fogkrém — minden van itt, ha ömlesztve is, mint akármelyik tanyai boltban. Tanyai boltot mondok, mert szerencsére fal- vainkban is egyre ritkább az ilyen állapot, a kereskedelem primitív, őskori állapota. Ha tíz ember betér ide vásárolni, húsznak ki kell mennie, hogy a többiek férhessenek! A paradox hasonlaton túl is, roppant szűk a hely; s e kicsiny helyen 90—100 000 forint értékű áru zsúfolódik. Sok kereskedő megfordult már itt, szinte egymás kezébe adták a kilincset. Múlt év júliusa óta három vezető ügyével négy ízben foglalkozott a járásbíróság. Három esetben felmentő határozatot hoztok, mentesítették a kereskedőket a számlájukra rótt leltárhiány megfizetésé toL Az első per Tóth Lajosnét 1963. július 39-én még rá tudta szedni az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Havi 500 tóin tos részletekben törlesztette a 4984 forintnyi leltárhiányt. Ha Tót'hné nem hajlik oly könnyen a megegyezésre, másítélet születhetik, mert Pálinkás Győző, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, szakértői véleményében már akkor rögzítette a ma is való tényt: „a szocialista kereslte-' delem követelményeinek a bolt nem felel meg!” Tóthné után új ember került a 4-es boltba: Mihályi Mária. Néhány hónap múltán neki 3706 forint hiányt állapított meg a leltár. Érdekes történet kerekedik á 3706 forintnyi leltárhiány körül... Mihályi Mária többször kéri a szövetkezet vezetőségét, oldják meg raktározás kérdését, a társadalmi tulajdon biztonságos védelmét. Könyörög segítségért. Két szalmaszálat sem tettek keresztbe, hogy változtassanak a tűrhetetlen helyzeten. No, de valami mégis történt: beállítottak a boltba a kőművesek, hogy tatarozni fognak. A boltvezető tiltakozott, szaladgált erre, szaladgált arra, de ki törődött egyetlen szavával is! ládákba rakták az árukat s kihurcoltak az udvarra. Elvárták volna, hogy éjjelente •> napközben a fiatal nő silba- koljon, virrasszon a ládák mellett, mert a ládák őrizetére senki nem gondolt. Leltározás után szemrebbenés nélkül közöltek vele: fizetnie kell! A boltvezető a bírósághoz fordult. 1963. november 12-n dr. Rozlosnik tanácsa ítéletet hirdetett: „Mihályi Máriát vétkesség nem terheli!” De mit tesz a sors? Egy hónap múltán, 1963. december 14-én a boltvezető megint a tárgyalóterem „vendége”. A változatosság kedvéért most az Eger és Vidéke Körzeti Fmsz a felperes; 613 forint megfizetését követelik Mihályi Máriától. A járásbíróság dr. Schmidt tanácsa felmenti a boltvezetőt, -elutasítja a szövetkezet keresetét. Megint csak PER !! Kuharik Jánosné. aki a 4-es boltban Mihályi Máriát felváltotta, már az idén, március 6- án állt a bíróság előtt. Ismételten felmentő ítélet született. Kuhariknénak nem kell megfizetnie a 2170 forint leltárhiányt. Ne legyen újabb áldozat ! Drótráccsal elkerített pult, áruk súlya alatt roskadozó polcok. Fiatalember a boltos, egy személyben alkalmazott és vezető, a 23 éves Vona László. Mutatja a „raktárai”, amely fáskamrának is a leghitványabb. Limlomot gyűjthet benne az ember, más célra nemigen jó! Igaz, magánépület, szült kis helyiségét bérli a bolt számára a szövetkezet, ez azonban csak egyik jellemzője az állapotnak, de — nem lehet kibúvó. Valami megoldást keresni kell a raktározási probléma megszüntetésére. Az Eger és Vidéke Körzeti Fmsz, a MÉSZÖV feladata elsőrendűen a falusi lakosság ellátása, kiszolgálása (a városokban csak kisegítő szerepet töltenek be!) Eredményeiket nem vitatja el senki; idén is 10 milliót költenek a falusi bolthálózat fejlesztésére. A városi fmsz-boltokról már nem mondhatjuk el ugyanezt, a kulturált kereskedelem elemi feltételei is hiányoznak legtöbb helyütt s a falusi fmsz-boltok messze túlszárnyalják e tekintetben a városiakat. A 4-es vegyesbolt és vezetőinek sorsa különös élességgel mutatja a kirívó ellentmondásokat. Senki sem kívánja ezeknek az ellentmondásoknak a megszüntetését máról holnapra. A folyamatot, a fejlődés ütemét azonban fokozni lehet — és fokozni kell — városon is. Pataky Dezső Dinnyepásztor sasok Az emberek régóta tartanák vadászatra alkalmas szirti sasokat Alékszej Sulga kazah dinnyetermesztő viszont nemrég arra tanította meg ezeket a madarakat, hogy védjék a dinnyét az ürgéktőL 30 hektáros dinnyeföldjén immár egész sereg sas csószködűt. Aiekeaej Sulga madarai napokon át ülnek mozdulatlanul a külön erre a célra készített emelvényeken és éles szemmel figyelik a fűben megbúvó szürke rágcsálókat VADAfl rcfiKNC a kezdte újra Feri. '— Aligha — vonta meg a vállát Aliz. Kivel beszélnénk őszintén, ha nem egymással? — Ha nem értjük egymást — szólt Csabai —, hogyan érthetjük a többi embert? Nekünk nem lehetnek titkaink egymás előtt Sok az ellenség, kevés a rendes ember. Feri bólintott. — Sokat töröm a fejem. Forradalom, szeretet összefér-e? — Szerintem el se választható — mondta Aliz. — Lehet. Akikért harcolunk, akiknek csak jót akarunk, 4 rXÉPUmG azok szerethetnék bennünket Ha n©m szeretnek, akkor vagy nem értik, mit akarunk, vagy... Akkor valamit rosszul csinálunk, valami nem tetszik nekik. — Ilyen nem lehet — kapta fel a fejét a lány. — Mindent úgy csinálunk, ahogy kell, hiszen különben miért is tennénk akármit is. Az öreg vekker a sublódon tizenegyet mutatott. A kéményben dúdolt a szél. A Körvasútsor felől vonatfütty hallatszott A lakás nagyon kihűlt — Az öregek — rezzent ősz- sze Aliz. — Hagyni kellene, hogy lepihenjenek. — Bizony — helyeselt Felt. — Odakint rostokolnák. — Még ezt az egy csomagot —• mutatott az asztal sarkára Kálmán. — Negyven-ötven papír lehet... A megszáradt röpiratokat Aliz gondosan egymásra rakta. Labdát gyúrt az elrontott példányokból, a padlón szétdo- bált, hibás, papírokból. A kályhában újra fellobbant a láng. De meleget már nem adott Vargháék szemmel láthatóan szívesen fogadták a bejelentést: — Mindjárt megvagyunk. De egy szóval se sürgették őket. — Egy cseppet se nyugtalankodjatok — szólt Vargha. — Aminek meg kell lenni, az csak készüljön eL — Elkészül — nyugtatta Feri. — Akkor rendben van — bólintott a kazánkovács. — Miattunk ne siessétek el. A papír elfogyott. A nyomokat eltüntették. Meleg vizet hoztak lavórba a konyhából. — Jó erősen — biztatta Feri szakértelemmel Alizt és Kálmánt. Átcsúsztatta kezükbe a szemcsés, lúgos, háznál főzött mosószappant. Sokáig mosták a kezűket mint az orvosok műtétnél. A gép is visszakerült a helyére. A papírba csomagolt, gondosan átkötött röpiratokat rongyba csavarták és ideiglenesen Vargha szalmazsákjába dugták. Valahová a vánkos alá, fejhez, ahol nem gyúródik. Búcsúzkodtak. Előbb Aliz és Csabai, aztán néhány perc múlva Feri tette be maga mögött a léces kertkaput. Ä nemesfémeseknél Az országban félmillió dolog- talan tengődött. Horthyné megindította a „nyomorenybítő” akciót, a gyűjtést a Royal Apollóban és a Vígadóban rendezett ünnepélyeken. Az eredmény: új levesosztók a Zita- telepi barakkokban, a Józsefvárosban, a Bezerédy utcai iskola alagsorában és másutt. A kommunisták röpirátái a nélkülözőkhöz szóltak: Csak önmaguk változtathatnak sorsukon, össze kell fogni az erőket. Két éve, hogy a pártikongresszus meghányta-vetette az ország sorsát. A küldöttek mindent jól láttak, de következtetésük nem volt megfontolt: nem vették figyelembe, hogy milliók élnek az országban, akiknek szemében mumus a forradalom, akiket régi szokások, hagyományok fékeznek, előítéletek tartanak béklyóban. Egyes csoportokban ilyen jelszó kapott lábra: „Kötél eÉen golyóval védekezünk”. De az ilyen tervek valóra váltásának hiányoztak a feltételei. A párt programja azt hirdette: meg kell valósítani a Második Magyar Tanácsköztársaságot! Csakhogy sok ' becsületes, odaadó harcosban kétség élt: Vajon van-e, lesz-e ehhez elég erő? Nem kellene-e olyan cél, amelyet Misán követnének, I Kezdődik a zöldség- és gyümöicsfeivásárlás AZ 1963. ÉVI tapasztalatok alapján széles körű vita zajlott le a zöldség- és gyümölcsíel- vásárlást, illetve értékesítést illetően. A viták nyomán az országos szervek jelentős intézkedéseket tettek, hogy a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás és ! értékesítés szervezettségét to- í vább növeljék, valamint az j anyagi-műszaki feltételeket az elkövetkezendő években meg- I teremtsék. A felvásárlás járu- | lékos beruházásaira (csomagolószín. válogatógépek, raktárak, hűtőgépterek, árumozgatás gépesítése, stb.), mint ismeretes, az elkövetkezendő években milliárdos összeget irányzott elő népgazdaságunk. A zöldség- és gyümölcsfelvá- | sárlá&i szezon indulásakor feltétlen szükséges néhány olyan problémát felvetni, amelyek végrehajtása a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek közös feladata. A két testvér szövetkezet vezetőinek ; és dolgozóinak látniuk kell, I hogy ez évben még sem a szál- I lítóeszköz, sem a raktározás területén nem lesz jelentősebb előrehaladás. A fent említett anyagi-műszaki feltételek meg- j teremtése ugyanis több évet i vesz igénybe. Közös összefo- ( cással, szervezettebb munká- j val kell megoldani a 6740 va- í gon zöldség- és gyümölcsféle- j ség felvásárlását a meglevő S gondok ellenére is. A legfon+osabb feladat: az j á.ru 7 ........telan átvétele. Az ár uk átvételénél alapelv, hogy á teljes trrv’etre, illetve telje» termésükre szerződést kötő termelőszövetkezetektől minden általuk megtermelt — a szabványban előírt osztályba sorolt — árut a tényleges minőségnek megfelelő áron még elhelyezési gondok esetén is át kell venni. A termelőszövetkezetek a szerződött területről származó minden termésükre az áru megjelenése előtt két héttel pótszerződést köthetnek. A területük csak egy részére szerződött termelőszövetkezetekből csak a szerződés erejéig megtermelt mennyiség átvételére tud garanciát vállalni a felvásárló. A nem szerződött terület termékét, áz úgynevezett szabad árut, csak akkor és olyan mértékben tudjuk átvenni, amennyiben az népgazdasági- lag hasznosan értékesíthető. A szabad áru átvételénél előnyben kell részesíteni azokat a térmelőszövetkezeteket, amelyek ugyanarra a cikkre termelési szerződést kötöttek. nemcsak a kommunisták? Előbb talán demokratikus átalakulás volna célszerű — sokan fontolgatták ezt —, köny- nyítés azoknak a sorsán, akiknek rosszul megy: a kisparasz- tén, a városi kispolgárén is. Am a párt iránti hűség arra kötelezte mindannyiukat, hogy fegyelmezetten kövessék a kongresszus utasításait Valamennyien hitték, hogy Magyarországra is érvényes Marx megállapítása: „Az ellenforradalmi talaj is forradalmi talaj.” Az események valóban azt mutatták, hogy a mind elviselhetetlenebb állapotok forradalmasították a tömeghangulatot A Kazinczy utcában, a nemesfémeseknél ülésezett az ESZE vezérkara. Az előszobában őrség állt nemesfémipari munkásokból. Ügy intézték, hogy a tágas, teremszerű helyiségben a szavalókórus pró- bázzon, mialatt a kisebbikben az értekezlet folyik. Eszerint irányították az érkezőket. Ott volt az ülésen Madzsar József orvos, a nagynevű szociológus, a Társadalmi Szemle szerkesztője és az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék sok más vezetője. Munkatársai tudták Madzsarról — már a rendőrség is gyanította —, hogy évek óta az illegális kommunista párt tagja. Kizárták a Szociáldemokrata Pártból, mert igaz forradalmár: gyűlöli az egyezkedőket, akik, hogy a kormány szemében jó fiúk maradhassanak, fékezik a városi munkások harcát, homokba dugják fejűket a falusi szegénység szenvedései láttán. — Forradalmasodó tömegek, megalkuvó vezetők — mondta Madzsar, aki ezúttal a világpolitika alakulásáról tájékoztatta az egybegyűlteket. Ott volt az ESZE ülésén Fürst Sándor, Palotás Imre, Németh János, Tóth Gyula, Kmaylák Béla, Berger fee*, A FENTIEKBŐL következik, hogy helyes, ha a termelőszövetkezetek minden termelt árujukra szerződést kötnek és azt termelik, amire a népgazdaságnak, az exportnak, a lakosságnak szüksége van. Nem járható az az út sem. hogy a primőr időszakban a termelő- szövetkezet szabadpiacon értékesíti az árut és csak a döm- ping-időszakban ajánlja fel állami felvásárlásra. Ez nagymértékben zavarja a szervezett piacot, az árak alakulását és jelentős értékesítési nehézséget is okoz. A szabadpiaci értékesítésnél a tapasztalatok álapján meg kell azt is jegyezni, hogy az sok esetben nem a termelőszövetkezetnek hasznos, hanem csak a szabadpiacozást végző személyeknek. A szerződött és szabad áiuk felvásárlása a fenti elvek betartásával kizárólag a vonatkozó szabványok szerint meghatározott minőségben történhet. Az 1964. évi árak kialakításánál — a termelői és fogyasztói érdekvédelmet a legmesszebbmenőkig figyelembe véve — a felvásárló szervek úgy járnak el, hogy az a jobb minőségre ösztönözzön. Az I. és II. osztályú áruk között mutatkozó nagyobb árlépcső azt is jelenti, hogy a termelő üzem részére jóvaj gazdaságosabb, jövedelmezőbb, ha magasabb, jobb minőségben adja át áruját. Az áru minőségi szedését, osztályozását, csomagolását a megyei pártbizottság, a megyei tanács által kialakított anyagi ösztönzőkkel lehet és kell biztosítani. Lényeges kérdés a® áruk gyors továbbítása. Ezért a meglevő szállítóeszközök jobb kihasználása céljából szervezettebbé kell tenni azok irányítását Igen nagy segítséget tudnak nyújtani a termelőszövetkezetek azzal, ha szabad szállítókapacitásukat a felvásárló kereskedelem rendelkezésére bocsátják. Az eddigi felmérés alapján a felvásárolt áruk mintegy 30—33 százalékát lehet így a telephelyekre, illetve közvetlenül a felhasználó helyre szállítani. A FELVÁSÁRLÓ szerveknek biztosítaniuk kell a tsz- beszállításoknál is az áruk helyszíni minősítését és azt, hogy a szállítást végző termelő üzemek a megfelelő fuvar- és rakodási költségeket időben, maradéktalanul megkapják. Kámány János, ott volt Badanti Tóni és Papp Feri is. Kámány János szakszervezeti bizalmi, a KMP üzemi sejtjének szervezője volt a Kaszabféle Csavar- és Vasárugyárban, Angyalföldön, a Bencze utca 5-ben, a mai Elzett gyár helyén. Idősebb Szarka Károly és fivére, László, Ambrus József és mások tartoztak az üzem illegális szervezetéhez. Maga Kámány sántán vezető szerepet töltött be az Egyesült Szak- szervezeti Ellenzékben. — Viharfelhők gyülekeznek — jellemezte a nemzetközi helyzetet Madzsar —, folyik a japán—kínai háború. A kapitalisták újúlt erővel szervezik egységfrontjukat a Szovjetunió ellen. A munkások egységfrontját, amely szembe tudna helyezkedni a háborúra spekuláló hatalmassá gokkal, a szervezkedő fasiszta rohamosztagckkal, a munkásság akci óegységének összekovácsolását a reformista árulók lehetetlenné teszik. A szomszédos teremből felhangzott a szavalókórus. Mintha az előadó szavait akarná aláfesteni, viharos erővel, szenvedélyesen zúgott az Egységfront című kárusdal: Az idő visszhangja kong, szemközt velünk fasiszta front rohamzászlóját bontja ki. Kigyúlt a ház! Lángol a ház! Hát menjetek. valamennyien oltani. Helyed üresen áll a sorban, hát állj be, elvtárs! Állj be, elvtárs! Gyáva, ki tétováz, ki torpan és áruló, ki bont, ki ront hát állj be, elvtárs, hív a front! Hát harcra, elvtárs, hív a front! Antifasiszta egységfront! Madzsar beszéde után többen elmondták, hogyan, miként látják a helyzetet, a tennivalókat. *** — ». -í. ->■ « ■ ■- * iroeyMrjttirf Az árugazdálkodás, az áru helyes elosztása és gyors továbbítása miatt jelentős feladat, hogy az árubecslésekről, a várható mennyiségekről adott heti és napi jelentések pontosak legyenek. Sajnos, már most. az indulás időszakában néhány primőr árunál (retek, saláta, zöldhagyma) tapasztalható volt, hogy a lejelentett mennyiség többszöröse, vagy kis hányada jelentkezett tényleges felvásárlásként. Az ilyen pontatlan jelentési rendszer főleg a felfutás időszakában gátolja az árkialakítást, a szervezett piaci ellátást és ugyancsak jelentősen akadályozza az értékesítést. A fentieken túlmenően szólni kell a helyi ellátás jobb megszervezéséről is. Arról, hogy a helyben szükséges árut a földművesszövetkezet a helyi termelőszövetkezettel, illetve a háztáji gazdaságokkal külön megállapodás szerint termeltesse meg. Általános irányelv, hogy a központi ellátásba vont helységek körét bővíteni nem szabad, mivel ez a központi árualap további leterhelését, a szállítóeszközök nagyobb mértékű lekötését jelentené, nem beszélve a raktárhiányról. Ugyanakkor a helyi ellátás magasabb jövedelmet biztosít a termelőknek, 8 egyben lehetővé teszi a lakosság friss áruval való ellátását is. A .fenti főbb feladatok csak úgy valósíthatók meg, ha 8 kapcsolat, a testvéri együttműködés tovább erősödik 8 termelőszövetkezetek és ^ a földmű vessző vetkezetek között. A jó kapcsolaton belül javítani kell a szaktanácsadás színvonalát, valamint jobbá kell tenni az árutermelést bia- tosító segítségnyújtást. Ezért maradéktalanul be kell tartant a szerződésben vállalt kötelezettségeket Főleg a szabvány betartását kell biztosítani é* azt, hogy az átvett áru frisset* kerüljön a fogyasztőkhoce, illetve a felhasználóikhoz. LÉNYEGES AZ IS, hogy • mennyiségi, minőségi áfedas- átvétel során feűimerülő vitás kérdések azonnal jegyzőkönyvezésre kerüljenek és ennek alapján mind a termelő üzemek, mind a földmű vesszövet- kezetek azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hegy lezáratlan vita ne zavarja a felvásárlás munkáját, a két szerv kapcsolatát. Továbbra is érvényesíteni keU azt a helyes elvet, hogy a felvásárlók hibájából bekövetkezett kárt « termelőszövetkezeteknek meg kell téríteni. A fenti főbb célkitűzések megszívlelése közelebb visz céljainkhoz és (gy szolgálni tudjuk a népgazdaság, a termelők és termeltetők érdekeit, az egész lakosság jobb ellátását. Patkó Jómét. a MEK igazgatója Thanatológia, avagy mi okozza a halált ? Joseph E. Vamer baltimorei tudós érdekes kutatásokat végez a sejtek elöregedésérő:. Ez a kutatás az első lépések közé tartozik egy még teljesen felfedezetlen területen, amelyet úgy neveznek, hogy thanatológia. vagyis a halál okainak felkutatása. Vamer szerint a sejtek elöregedésének folyamata voltaképpen „öngyilkosságnak” minősül. Ez úgy értelmezendő, hogy az elöregedés kémiai jellegű változások következtében jön létre, de magúit a sejtek termelik azokat az anyagokat, amelyek utóbb elhalásukhoz vezetnek. Ma még persze nem tudjuk, hogy pontosan mi okozza a sejtek anyagcseréjében bekövetkező, nem külső bkokból eredő változást, de ez az út minden bizonnyal rendkívül tente* fel* tedeaésekue vezethet 1964. május 11., csütörtök
