Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-28 / 123. szám
A francia külügyminiszter Madridba utazik l’úrlis—Madrid tengely Y NEHKU „Nemzetközi összekötő tiszt’’ — egy indiai újságíró: nevezte így Nehmt, amikor a hidegháború legfagyosabb éveiben, mint India miniszterelnöke igyekezett latbavetni tekintélyét a Kelet és a Nyugat békés egymás mellett élése érdekében. Dzsavaharlal Nehru India politikájának, a XX. század Indiájának legjellegzetesebb képviselője, mondhatnánk; tükre volt. Apja a Brahman papi kasztból származó, de európai nevelésű gazdag ügy vén. A fiatal Nehru Allahabadből került az angliai Oambridge-be és Harrowba, ahol természettudományt és jogot tanult. Anglia lelkes híveként tért haza, de hamarosan felismerte a brit uralom szerepét India elmaradottságában és egyre nagyobb rokonszetnwel kísérte a kolo- nlalizmus ellen küzdő Indiai nép harcát. Nehrut sokan Ghandi ügye folytatójának tartották, s bár India most elhunyt kiváló ál- lamférfia maga is ghandista volt, sokkal tovább ment a „passzív ellenállás” politikájánál. 1923-ban választották az Indiai Nemzeti Kongresszus főtitkárává, majd 1929-ben elnökévé. Abban az id<5ben éppen Nehru javaslatára fogadta el a párt a teljes függetlenség követelését. Az angol gyarmatosítók kilencszer vetették börtönbe összesen több, mint tíz esztendőt töltött rabságban, s a cellában írta híres önéletrajzi könyvét. Abban fogalmazta meg a független India külpolitikáját, hangoztatva, hogy az erőszakmentesség elvét, amely mellett szabadságharcukban kitartottak, kiterjesztik majd a szabad India politikájára is. Neh.ru tizennégy esztendeig volt India miniszterelnöke és PÁRIZS (MTI): Couve De Murville csütörtökön Madridba utazik. A polgárháború óta nem járt francia külügyminiszter Spanyolországban, s ezért a látogatásnak Párizsban nagy jelentősélet tulajdonítanak. Az utóbbi években szoros gazdasági és katonai együttműködés alakult ki De Gaulle és Franco kormánya között, Franciaország tavaly 150 millió dolláros hitelt nyújtott Spanyolországnak, s a két ország tengeri és légi haderejének közös hadgyakorlatai rendszeresekké váltak. A francia külügyminiszter Madridban Castiella külügyminiszterrel és Francoval folytat megbeszéléseket. A háromnapos tárgyalások célja az együttműködés kiterjesztése. A francia lapok ezzel kapcsolatban Párizs—Madrid tengelyről írnak, amely déli irányban Rabatig nyúlnék. A megbeszélések egyik központi kérdése ugyanis a két ország északafrikai politikájának összehangolása. Az arab államok többségének szocialista fejlődésével szemben Párizs és Madrid a marokkói királyságban látja észak-afrikai politikájának „szilárd pontját”. A rabat! királyi kormány is De Gaulle- néál és Francánál keres segítséget, hogy szembe tudjon nézni növekvő belső ellenzékével és az ország válságos gazdasági helyzetével. II. Hasszán király nemrég a New York Timesnek adott nyilatkozatában megemlítette, hogy párizsi látogatásakor De Gaulle szoros szövetséget javasolt Franciaország, Spanyolország és Marokkó között. A tervezett együttműködés egyik konkrét formája a Marokkóban végződő olajvezeték meghosszabbítása Spanyolorszfigon át Franciaországba. Franciaország és Spanyolország között nukleáris együttműködés is készül. Tárgyalások folynak egy közös atomerőmű építéséről a Pyreneu- sokban. Ezek a kapcsolatok különösen érdeklik Madndot, mert távolabbi lehetőségeket rejtenek magukban. Mik ojatt Vlagyivosztokban Vlagyivosztok (TASZSZ): Anasztasz Mikojan, aki a szovjet parlamenti küldöttség élén Japánban tartózkodott, szerdán Tokióból Vlagyivosztokba repült. Elutazása előtt reggel Tokióban még fogadta japán üzletemberek egy nagy csoportját és megbeszélést folytatott velük a szovjet— japán kereskedelem fejlesztéséről. külügyminisztere s a nagy indiai tömegek vitathatatlan vezetője. Még Gandhi mondta róla: *Noha szenvedélyes és elszánt a harcban, egy államférfiú bölcsességével rendelkezik ... szerény és elég gyakorlati érzéke van ahhoz, hogy ne sodródjék szélsőségékbe.” Csaknem másfél évtizeden keresztül kormányozta India hajóját, igyekezve legalább valamit behozni 400 milliós népének a gyarmati múltból örökölt elmaradottságából. Felismerte, hogy csak a szocialista eszméli megvalósítása emelheti fel Indiát, politikai elképzelései azonban magán viselték-osztályának, s a mai indiai társadalomnak korlátáit. Mégis, ő tette a legtöbbet India felemeléséért. Nagy űrt hagyott maga után, nem álltak mellette hozzá hasonló tekintéllyel és népszerűséggel rendelkező vezetők a kongresszus pártban. Túlzás nélkül mondhatjuk, az egész világ gyászolja őt, aki népével együtt nagy erőfeszítéseket tett egy atommentes, békés világ megteremtéséért. • • Önkéntesek „mentőakciófa” a hatvani ISépkertben Szokatlanul élénk volt tegnap délután a hatvani Népkertben épülő szabadtéri színpad környéke. Meglátogatták az építkezést a járás és a város vezetői: Zeke Sándor, a hatvani járási pártbizottság titkára, Hatvani György, a városi tanács vb-elnöke, Sebestyén János, a hatvani járási KISZ-bizottság titkára. Látogatásuk megelőzése volt a rövidesen meginduló nagyarányú társadalmi munkának, amelyben a környékbeli honvédek, a Mátravidéki Erőmű dolgozói, hatvani diákok, a városi tanács Önkéntes segítői vettek részt a boldog! termelőszövetkezeti építőbrigáddal. A munka rendkívül gyors ütemben halad. A katonáit a táncteret betonozták. A többiek a nézőtér padjainak készítették elő a terepet. Mások villanyt szereltek. Betont kevertek. Árkot ástak, hogy a rövidesen megkezdődő ifjúsági hétre és béketáLélkozőra ha nem is teljesen, de üzemképes állapotba hozhassák a szabadtéri színpadot. A száz főpyl önkéntes társadalmi munkás „mentőakciója” csak kezdete annak" az igyekezetnek, amellyel a hatvani és környékbeli fiatalok előmozdítják a szabadtéri színpad időbeni elkészülését. Nem szeretnék ugyanis, ha a június 7-én sorra kerülő ifjúsági bóketalálkozóra nem tudnának helyet adni a KISZ Központi Bizottság hatszoros VIT-díjas művészegyüttesének, amely nyugat-németországi és japáni turnéja előtt a szabadtéri színpad deszkáin akarja bemutatni nagy érdeklődéssel várt műsorát. Ha az idő engedi, ma újból több, mint százan vesznek részt a szabadtéri színpad építésében, főleg hatvani diákok, katonák és a környékbeli üzemek dolgozói. TÄHYAI uyonyoru, napienyes reggfc. volt, amikor Aljosa és Szenyka eLindultak a tengerre halászni. A szerencse melléjük szegődött, sok halat fogtak. Aljosa hirtelen észrevette, hogy egy hatalmas fehér hajó közeledik feléjük, — a Szalamandra. Nagyon megijedtek, beindították a motort, otthagyták a hálót a tengerben és elmentek. Amikor a hajó elúszott, visszamentek a hálóért. Szenyka elkezdte húzni a hálót. Nagyon nehéznek tűnt. Amikor kihúzta, észrevette, hogy egy bolya van benne! Aljosa .valamivel eí volt fog'alva és nem látta meg ett. Szenyka eldugta a bóiyál a csónak aljára. Ebben a pillanatban'motorzajt hallottak. Határőrök voltak. Ez nem tréfa — gondolta Szenyka —, lehetséges, hogy mi tiltott területen vagyunk17 Hogy megszabaduljon a kel.e- metlenségtől, elrejtőzött a poü- gyászládában, s a határőrök csak Aljosút látták meg. Ily- módon Szeny kának sikerült megszöknie. A dolog komolynak látszott, amikor a csónakban megtalálták a bolyéiról tájékoztatták a parancsnokságot. úknak bátorságukért és segítségükért, hiszen az ő megfigyelésük alapján sikerült a határőröknek ártalmatlanná tenniük egy veszélyes csempészbandát a kék öbölben. Fordította: Hornok Mária Végül is a határőr-paran s- nok köszönetét mondott a £'BALÁZS ENDRE: Gyermeknapra Vigyázzban állnak a fák. Hosszan tisztelegnek Az előttük vonuló Vidám gyerekeknek. Szép az út a hegyre föl, Nyári napsugárban. Simogatja arcunkat. Melengeti lágyan. Szép az űt a hegyre föl, Szellös tetejére. Lentről felnéz a világ. S int a munka és a béke. Kalászokkal, gyárfüsttel — Tiétek, mit láttok: Nektek rakjuk gyerekek, Ezt a szép világot. ozaoev íonaanagy emlékeztette a többi határőrt, hogy a csempészáruit általában olyankor jelennek meg a városban, amikor a Szalamandra elhalad a part mentén. A határőrök kutatást végeztek a hajón, de semmit sem találtak. Most emlékeitek arra, hogy a hajó alján valamilyen különös kar lkakat,láttak. Ezek- kel a karikákkal erősítették a hajóhoz a bolyát majd egy békaember észrevétlenül loakast- tóttá és átrakta a csónak alá, amely ott állt a part közelében, aztán észrevétlenül elvitte. A határőrök magyarázatot kértek A1 jósától, de mit tudott ő mondani? Időt kért a parancsnoktól, hogy mindent megtudjon. Aljosa megkereste Szenykát. Szenyka néhány csattanós érv után mindent elmesélt. Aljosa levelében megírta a parancsnoknak az esetet, de nem árulta el barátját. '•••to Egy kis türelemmel B E O R C I Ü K S A O N O Z Ha a fent látható 14 betűt összeolvassátok a sakkjátékból Ismert lóugrásokkal, akkor egy Izgalmas könyv címét kapjátok meg, amelyet bizonyára sokan olvastatok már. Igen ám, de hol kell kezdeni? Rövid fejtörés után erre is rájöttök. Beküldendő a könyv írójának a neve. AZ ÖTÖS Beküldési határidő: 1964. június 5. Címünk: Úttörőélet szerkesztősége, Eger, tJttörőház. A borítékra írjátok rá: Törd a fejed! (Ha csak lehet, nyílt levelezőlapon küldjétek be a megfejtést — nem kell leragasztani.) Pajtások! A nevetek mellé továbbra is Írjátok oda az Iskolátok címét is, mert a nyereményeket oda címezzük és ott vehetitek át a csapatvazetö elvtárstól. Aki elfelejti iskolájának címét feltüntetni, helyes megfejtés esetén sem vesszük számításba A gyermekek már régen megfeledkeztek mindenről. Egyszer azonban Aljosa mask barátjával, Vovkával, a tengerre ment rákot fogni öccsé- nek a békafelszerelésben, s észrevett egy embert, ugyanolyan öltözékben mint ö, aki úszott a part felé. A kezébe h,'- rom összekötözött bóyát tartott. Aljosa megparancsolta Vovkának, hogy figyelje azt az embert, 5 pedig elszaladt a határőr-parancsnokságra. Vovka észrevette, hogy az illető bal kezén hiányzik a mutatom. Később, amikor Aljosa elment Vovkával fagylaltot A fenti kockákba úgy kell venni, észrevette, hogy a pérz- egytől ötig a számokat beírni, tárosnak is hiányzik a mutató- hogy minden sorban: vízszin- uija. Vovka elmesélte Aljosá- tesen, függőlegesen és átlósan nak. A fiúk ezután ezzel a is az 1—2—3—4—5 csak egy- problémával foglalkoztak, s szer szerepeljen, nagyon értékes adatokat gyűj- Megfejtésül az így kitöltött töttek a csempészekről, amely- táblázatot kell beküldenetek. l A LEGUTÓBBI REJTVÉNYEK HELYES MEGFEJTÉSE: Pótlórejtvény: (Légy jó mindhalálig) Móricz Zsígtnond. Melyik egyforma? Az első sor 2. és az utolsó sor hetedik kockája egyforma. Kik nyertek? A legutóbbi rejtvények helyes megfejtéséért könyvet nyertek: Lukács Mária, Szilvásvárad, ált. iskola, Kaknics István, az egri VI. sz. iskola, Misi Erzsébet, az Abasári Ált. Iskola és Szvlontai Szilvia, áz egri VII. sz. Ált. Iskola tanulója. A nyerteseknek gratulálunk! A könyveket postán küldjük ki az iskolákba! HARMAT ENDRE: |©m®si 2. Szabad rablás Szanában 1948-ban meggyilkolták a 86 éves Jakja imámoti Az uralkodó megölése Jemen történetében nem ritka dolog. Jahja esetében is szinte kibogozha- tátlanok a szálak. Képtelenség pontosan megállapítani, London állt-e a merénylők mögött, a jemenieknek az a csoportja-e, amely meg akarta szabadítani hazáját a középkort konzerváló zsarnoki uralkodó famíliától, vagy egyszerűen olyan kéz műve volt a gyilkosság, amelynek gazdája az imám trónjára tört... Megindult a harc a hatalomért. A legidősebb, a legkegyetlenebb és legnépszerűtlenebb, akkor már hatvanas éveit taposó Ahmed, Taizz város kormányzója volt. Csapatai élón azonnal megindult Szana, a főváros felé. Útközben ígéretekkel és pénzzel, valamint vallási alapon az imám- dinasztia prófétai származására hivatkozva, a nomád tör2 ^PÜMSG 1964. május 28., csütörtök tegnap zsek sejkjei elé dobta tőrét és turbánját, ezzel jelezve, hogy segítségüket kéri. Népszerűtlensége oly nagy volt, hogy még ilyen segédeszközökkel sem tudott boldogulni. De Ahmed ravasz is volt, mint a róka, skrupulusai pedig nem voltak. Megfogamzott a fejében az a gondolat, amivel győzni tudott: szabad rablást ígért Szanában a kóbor törzseknek. A sereg állati üvöltéssel rohanta meg Szanát, mintegy húszezer embert mészárolt le néhány nap alatt, és... Jemen imám- jává kiáltotta ki Ahmedet. Hullanak a fejek Az új uralkodó volt annyira politikus, hogy székhelyét nem merte felütni abban a városban, ahol minden az általa szervezett véres mészárlásról beszélt. Még vagy egy hónapon át nézte a fejedelem, hogyan hűl-, lanak a véres fejek a piactér homokjába, azután — mint aki jól végezte dolgát — elhagyta Szanát. — Itthagyom ezt a bűnös várost, amely fel mert lázadni ellenem. Talzzba költözöm, ahol a nép szeret és megért. Ez persze, szemenszedett hazugság volt Ahmedet Taizzban és ma nein VJL te Ot-U 1 . UC CPUö rt-ö évtizedek során kiépítette — még kormányzóként — az akaratát végrehajtó rettegett gépezetet. Nos, voltaképpen milyenek is ezek a városok? A látvány annyira érintetlenül a régi Kelet, Harun al Rasid és az Ezeregyéjszaka világa, hogy ■ az utazó, akinek repülőgépe leszáll Szana kis repülőterén, a város képét megpillantva, azt hiszi, a sivatagok délibábja, a Fata Morgana játszik vele. A város mellett komoran, figyelmeztetően emelkedik a Dzsebel Nogum nevű hegy, csúcsán az uralkodó stratégiai helyet elfoglaló török erőddel. Szanát — mint szinte minden keleti várost — védősánc veszi körül, amelyet itt Szala- din Falának neveznek. Az idegen vagy a más városból érkező a főkapun, a Bab el Jemenen, vagyis „Jemen Kapuján” keresztül lép be Szanába. Az első, ami leköti figyelmét, az úgynevezett Megam, az imám palotáinak zárt rendszere. Itt élt az uralkodó népes udvarával, feleségeivel, ágyasaival, rabszolgáival és rabszolganőivel, fiaival, lányaival, az azok körül tevékenykedő személyzettel. A Megam sarkán terméskőből épült erős torony emelkedik, ez volt az ország legelőkelőbb börtöne, a királyi . család enyhébb vétségekért elítélt tagjai sínylődtek itt, A palotarendszer előtt nagy tér húzódik, egy kúttal és egy mecsettel, amit Jahja király építtetett a török uralom alól való felszabadulás örömére. Egyébként a tekintet nem fordulhat olyan irányba, hogy ne ütköznék a mintegy ötven mecset egyikébe ... Ha leszáll az este, Szaladin Falának mind a nyolc kapuját becsukják a fegyveres őrök. Ha egy-egy karaván akár öt perccel kapuzárás után érkezik, kint kell éjszakáznia. Ilyenkor állatok és emberek félős-fázésan húzódtak össze: Jemenben a forradalomig semmiféle közbiztonság nem volt és még a kapu tövében sem volt veszélytelen a sóktitkú éjszaka. A kintrekedt, áruikat és embereiket féltő karaván-vezetők ezért legszívesebben a főkapu, a Bab el Jemen elé vonultak, itt ugyanis a kaszárnyák, az úgy- neveziett „ordik” miatt nemigen mertek támadni a kóbor törzsek. Gránit ós agyagtégla Szép. mert érdekesen egzotikus, az a délerab építészeti stílus, amely három-négyezer év óta semmit nem változott. A házak alja gránitból, zöld bazaltból, sárgás, esetleg vöröses homokkőből készült, az épületek felső részét agyagtéglákból munkálják meg. A tulajdonképpeni tető felett minden oldalról nyitott, csipkézett párkánnyal koronázott loggia húzódik. Alkonyaikor, amikor valamelyest enyhül a kibírhatatlan hőség, a családok ap- raja-nagyja itt, ezen a tetőteraszon gyűlik össze. Az ablakok két részből állnak. Alul rendszerint falécekkel zárhatók, fent pedig kerek nyílás van, amely finoman megmunkált alahástrom-ko- ronggal záródik. Ez a korong nagyjából átereszti a fényt, viszont a meleget kevésbé és viszonylag hűvös, kellemes félhomályt biztosít. Az épületek dísze a különböző, nemegyszer valóban komoly tehetségre valló fa- és egyéb faragások, valamint gipsz-arabeszkek. Érdekes, hogy a legtöbb ház — kivéve persze a nyomorultak kunyhóit — legalább háromnégyemeletes, Itt Dél-Arábiá- ban, a sokemeletes építkezésnek több ezer éves múltja van. Az esős évszak júliusra és augusztusra érkezik el. Ilyenkor szennyes vízben állnak az utcák, százával omlanak össze a kisebb-nagyobb viskók, sőt nemegyszer az elmúlásra rég megérett sok száz éves emeletes paloták is. Szánénak 1963-ig nem volt egyetlen kikövezett utcája sem. Következik: A legnagyobb kincs az ivóvíz A rejtvények helyes megfejtéséért az Úttörőélet szerkesztősége ezúton dicséretben részesíti még: Kozma Mária gyöngyösi, Rétházi Miklós bélapátfalvi, Szabó Mária herédi, Szabó Klára verpeléti, Árvái Mária egri, Oláh János gyöngyös:, Szűcsi Zsuzsa füzesabonyi, Medveczki Rozália boudogí, Patkó Mária hevesi, Igliczki Mária gyöngyösi, Kszel Mária egri, Domán Rozália füzesabonyi, Prázmári László tiszaná- nai, Fekete Gábor egri, Horváth Erzsébet hatvani, Fekete Péter zagyvaszántói, Keszegh Ágnes egri, Lenkey Mária füzesabonyi, Szigili Klára erdőtelki, Kelemen László egri, Nagy Margit ecsédi, Béres Irma egri, Murányi Lajos gyön- gyöstarjáni, Kiss Ferenc komlói, Kalmár Éva poroszlói, Gregor Erzsébet egri, Gorácz Katalin vámosgyörki, Juhász Erzsébet gyöngyösi, Pászti Éva hevesi, Varga. Mária gyöngyös- tarjáni, Kiss Pál kompolti, Vereb Mária hevesi, Gáspár Ilona lőrinci, Liptai Valéria apei, Matin András gyöngyös- solymosi. Nagy Kati kiskörei, Kovács Ferenc hevesi, Bab- csány Mária hatvani, Laczik János nagykökényesi, Jánosi Ilona egercsehi, Tóth Mária tamazsadányi, Kocsik István verpeléti, Nagy Lajos egri, Füleki Zsuzsa gyöngyössoly- mosi, Juhász Mária tamabodi és Szervátka Ilona apci pajti« sokat.
