Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-26 / 121. szám

*« Fizetés után Hétfő regael ÍZ énítkezéSCkfilt! Unrvzp könyvhét — 1964 Szabad szombat volt, s előtte fizetés. A távolabb lakó építő- munkások is hazautaztak. De hétfő reggel kik érkeznek pon­tosan és ki nem jelentkezik a munkahelyen? Régi és. vissza­térő probléma ez építőiparunk­ban. Nagy István munkaügyi előadóval ellenőrző körútra in­dultunk hétfő reggel az egri építkezéseken. Színház s a művezető esa& 10-se jön — Úgy tudtam, hogy reggel 7-kor kezdik a munkát — mondom.-- Nem. Hétfőn csak 8 óra­kor - helyesbít Nagy István munkaügyi előadó. Negyed nyolckor overallos munkások­kal találkoztam az állványok előtt és a Park Szálló felőli felvonulási épületben. A vidé­ki munkások egy része már megérkezett. Készülődnek. Nyole órára újra visszamen­tem" Vályi Sándor kőműves brigád vezet 5 már elvégezte a „falézolást”, a naplóba beírta, hogy ki jeient meg a munka­helyen. — De a munkavezető még nem írta alá a naplót. — Nem. Gallyas József idő­sebb ember, ő csak 10 órára érkezik Egerbe (?) - hangzik a tájékoztatás. A nyolc segéd­munkás, négy kőműves, a gép­kezelő és négy villanyszerelő már munkához kezdett. De a negyedik kubikos, Dongó Ber- nátné és Csikós Balázs festők hiányoznak. Pedig őket is na­gyon várja a munka. Régen húzódik a Gárdonyi Géza Szín­ház építkezése. A nővérképzőnél sem az építésvezetőt sem a művezetőt nem találjuk Fél kilenc múlt. Napfényben fürdik a nővérképző iskola, a második emelettől az alsó lép­csőfokig. Vakolatlan még az épület, árván áll a daru. Mi- hajeszka Miklósné neve mel­lett egy kérdőjelet láttunk a naplóban. A 10 kőműves közül négy hiányzik. — Hol vannak? — kérdem Mészáros József technikust Nem tudja. Talán a művezető szabadságot engedélyezett egyiknek-másdknak — hallom kissé bizonytalanul a választ. És a művezető? Parkettázás­ra várnak a szobáik és termek, de a hét burkoló csak dél felé jön. A hat vízvezetékszerelőből csak egyet találtunk, a többiek majd később jelentkeznek. Az alvállalkozók? Később jönnek — hangzik a válasz. közön fiatalokkal beszélgetett Fodor József. Rózsa izentmártonban Katkó Istvánnak főleg televíziós, dra­maturgiai kérdésekre kellett válaszolnia. Vasárnap délután két órakor KISZÖV egri székhazában fogadást rendeztek Soós Zoltán költő és Bárány Tamás író tisz­teletére, amelyen az íróvendé­gek kötetlen s közvetlen baráti beszélgetést folytattak a KISZÖV vezetőivel és dolgokéi­val. Kétszeres ünnepet jelentett a könyvhét vasárnap esti esemé­nye a recskieknek: a bányász szakszervezeti kultúrotthonban új, modern szabadpolcos könyv­tárat avattak s nagysikerű szerzői esttel is felérő író—ol­vasó találkozónak lehettek ré­szesei. Klamarik János Iskolaiga», gató, a községi pártszervezetek csúcstitkára üdvözölte a vendé­geket, Soós Zoltán költőt és Bárány Tamás írót, majd út­törők nyújtottak át virágcsok­rokat. A műsorban Ágoston Ildikói az egri irodalombaráitok klub­jának tagja szólaltatta meg Radnóti Miklós és Iszakovszkij egy-egy versét, helyenként har­sány eszközökkel. Nagy sikert aratott Soós Zoltán puritán* egyszerű s pózitalan előadás­módja, A fiatal költő több mint tíz versét mondta el, s ami egyedülálló az író—olvasó ta­lálkozók eddigi történetében* „Pardon” című rendkívül éles hangú, a maszek „törpe-tőkét’ támadó versét meg kellett új-; ráznia a közönség kérésére. Bárány Tamás József Attila- díjas író „A fiam nem lányom’5 című művéből olvasott fel resa­le tét, s életéről, eddigi munkás­ságáról beszélt. Az író—olvasó találkozó be­fejezése után a szövetkezeti kisvendéglőben — ahol éjfélig tartott a könyvtomboiával egy­bekötött könyvbál — vacsorán látták vendégül az írókat. (kyd) Ssáss vasutas úttörő tett esküt Jól sikerült jubileumi ünnepség Gyöngyösön Nagy érdeklődés kísérte a sámapi avató és jubileumi ün- gyöngyösi vasutas úttörők va- népségéit. Nemcsak a szülők vettek részt az ünnepségeken* ■<uw>^Vvn/x^\/*^\/vn/\/n/va/vnA‘’VVAA>A/v'VWV'V\^v\x\/\x\/\yv/\-v\^\/\y\/VA/\^\/v/\/vv\xvv\/v\^ hanem a hivatalos szervek több vezetője és képviselője is. Í5/&S ~7őfa~/k, FORDÍTÓIT «•MS a Brazíliai úti jegyxetek Kifutásra készülnek a halászhajók... 8. — Nem zavarom majd önö­ket? — Akkor nem hívtam volna. A délutánt együtt töltjük, aztán estefelé kimegyünk a kikötőbe. A Szent Annához hasonló motoros hajón már minden előkészületen túljut­nak, mire a fedélzetre lépünk. Nyakunkba zuhan a sötét­ség, amikor pöfögve eltávolo­dunk a mólótól. A hajó mögött két nagyobbfajta kenut von­tatunk. Mindegyikbe egy-egy bennszülött ül. Az egyiket Sen­hor Jósénak, a másikat Senhor Dalmírnak hívják. Igaz, mind­kettő nyomortanyán tengeti életét, s csupán néhány ron­gyos cruzeirót kapnak éjszakai fáradságukért, de hát aki úr, az úr. Hajónk könnyedén szeli a habókat. Árral haladunk a Rio Negrón, az Amazonas torkola­ta felé. Jobbra még feltűnnek a tankhajók kikötőjének lám­pái, a Texaco — észak-ameri­kai társaság — hatalmas, gyé­ren világított benzintartályai, aztán ahol a két mammut- folyó találkozik, jobbra fordu­lunk. A motor köhögni kezd. Nyomban érzékeli, hogy most már árral szemben kell küsz­ködnie. Fantasztikus erő rejlik az Amazonasban. Ha itt, Santa- rem és Belem irányába nem is zúdul, olyan nagy tömegű víz, mint-közvetlenül a tenger közelében, de gyorsabb a fo­lyás, nagyobb a folyó lejtése. Előttünk parányi iámpák tűnnék fel. — Hahó, hajó! — kiabál az egyik hajós, miközben kézi­lámpával és a hajókürttel jel­zi: szeretne beszélni a közelgő bárka utasaival. Nem kell sokáig vámunk. A homályból előbukkan a má­sik hajó. Lámpái egyre éleseb­ben világítanak. Amikor már egészen közelünkbe ér, bekap­csolja a reflektort. Mi is ha­sonlóan cselekszünk. — Halászok vagytok? — kérdezi a kapitány. — Láthatod. — Kerüljetek mellém. Ismét feldübörögnek a má­sik bárka motorjai. Kerülnek egyet, hogy orral az árral szembe, mellénk sodródjanak. Repül a kötél, amely ,a két ha­jót később egymáshoz rögzíti. — Kellene vacsorára néhány hal —szólal meg kapitányunk. — Vendég van a hajón. Egy őst ran j erő (külföldi), szeret­ném; ha az. asztalnál is jól érezné magát. Mocorgás támad a másik hajón. Nyitják a jeges ládát. Kiemelnek két jókora halat, s átnyújtják a kapitánynak. — Azt gondoltam, az egé­szet megveszed — dörmög a halász. — Mit fizetek? — kérdezi a kapitány, mintha nem hallaná, mit mondott a másik. — Ha külföldinek kell, in­gyen adom. Legyen az én ven­dégem is... De remélem, nem jenki? — Nem. Európából jött. — Hát akkor egészségiekre. Jó utat, sok szerencsét. — Vigyen el az ördög. Vén- ségedre tanuld meg, hogy va­dászat előtt nem szabad sze­rencsét kívánni? — Az orrodról olvassam le, hova mentek? — Na, jól van. Köszönjük a halat. (Folytatjuk.) A csillebérci vasutas úttörők díszegysége és zenekara szí­nezte a felvonulást. A szovjet hősi emlékmű előtt elhelyezték a fiatalok hálakoszorúikat, majd a gyöngyösi Előre állo­máson közel száz újonc tett Bajcsy Endre, a Mátrai Állami Erdei Vasutak vezetője előtt vasutas úttörőesküt, ugyanak­kor 11 KISZ-sorba lépő fiatal fogadalma hangzott el. Az idén először léptek a csa­pat tagjai sorába a járás isko­láinak úttörői. Közülük az adá- cai Gyorsaság őrs nyerte meg a tanulmányi versenyt, részesült dicséretben, és a nyáron majd jutalomtáborozásban. Jó mun­kájukért 11 úttörő vasutas ka­pott dicsérő oklevelet, 15-en kiérdemelték a jutalomszolgá- latot, Bakocs Ilona és Falvi Ág­nes pedig megkapta a Kiváló úttörő munkáért kitüntetést. A járási KISZ-bizottság ne­vében Bata József, a KISZ já­rási végrehajtó bizottságának első titkára köszöntötte a fiata­lokat és kívánt további jó mun­kát a vasutas úttörőcsapat min­den tagjának. Kedves figyelmességben ré­szesítették a csillebérciek gyöngyösi pajtásaikat: emlékül, úttörő barátságuk jeleként csa­patkürtöt adtak át a gyöngyösi vasutas úttörőknek. HMPmM; 3 1964. május 26., kedd válásáról, lelklismeretéről szó­lották Illyés Gyula, Somlyó György és Váci Mihály versei: a szerelemről és az ifjúság lo- hogásáról Simon István, Bárá­nyt Ferenc és Soós Zoltán val­lomásait hallhattuk. A közös­ségi érzés kohójában fogant Csaóri Sándor-, Benjámin 7,ásztó- és Garai Gábor-versek után Nyerges András Vitriole-: ■ hatást! Falvédő című szatiri­kus költeménye és Bárány Ta­más Krämspejz című stíluspa­ródiája hangzott el, A verseket Szívós József, Dely Mária, Hidy Péter, Rá­fiul!/ Margit, Darabos Zsolt, Nagy Edit, Ballner Károly. Morvay Éva és Józsa Tamás mondották el, míg Bárány Ta- 1 más stílusparódiáját Darabos Zsolt adta elő. (Érdemes felfi­gyelni az irodalombarátok klubjára.) A műsor zenei részében Sze­pesi/ György F. Suzie D-dúr fantáziáját játszotta zongorán, Toselli Szerenádját Jász Pál adta elő hegedűn, Pergolesi Si- ciliano-ját Farkas István szólal­tatta meg gordonkán, míg Gos- sec Gavott-ját Asztalos Sándor­tól hallottuk fuvolán. Soós Zoltán a műsor fináléjá­ban felcsattanó szatirikus hangvételhez kapcsolódva még meg nem jelent írásaiból, olaszországi útiélményeiből mu­tatott be néhányat, amelyek joggal viselik a Pajzánságok Itáliából fejezet-címet. Nem mintha ezek az írások a szó köznapi értelmében pajzánok lennének, inkább azért, mert az emberi és felfogásbeli fo­nákságokat tűzi tollhegyre az utasoknál Is és a beutazott Itá­liából is. Bárány Tamás az írói alko­tás gondjairól, a témák érlelé­séről, a közönség és az író szükségszerű kapcsolatáról be­szélt, majd felolvasta egyik tárcáját A műsor végeztével Bárány Tamás és Soós Zoltán dedikál­ták műveiket. A vasárnap Petőfibányán megrendezett író—olvasó talál­Május 28—31 között rendez­zük idén is a könyvek ünnepi hetét. Igó—olvasó találkozókra, könyvkiállításokra, irodalmi előadásokra, fejtörőkre, sza- valóversenyekre korai sor me­gy eszerte az ünnep hét napja során; s friss, szép köntösű, u, könyvek is gazdájukra lelnek. A könyvhét ünnepi eseményei­ről adniuk számot, tudósítása­ink. Egerben, vasárnap délelőtt tíz órakor, az Eger Szálló hali­jában a Hazafias Népfront, a Megyei Könyvtár és a megyei művelődési ház Irodalombara- tok klubja közös rendezésében zenés irodalmi műsor hangzott el az ünnepi könyvhét megnyi­tása alkalmától. A nagy ér­deklődéssel kísért zenés irodal­mi délelöttön részt vett Bárány Tamás József Attila-díjas író és Soós Zoltán költő. Dr. Csernik József, a Haza­fias Népfront megyei elnöke köszöntőjében a magyar könyv- | kiadás nagyszerű eredményei- I röl szólott. j Az irodalmi műsort Szívós j József állította össze és rendez- I te. A szép s'zó munkásainak bi­bi tást „átvészelt” már az egri AKÖV-telepi építkezés De a kőművesek, kubikosok, sőt a festők is iparkodnak most. — Bartók József kubikos- és Erős Imre kőművesbrigádját eddig sem keltett biztatni, pontosan, jól dolgoznak hétfőn is és máskor is — mondja Tuza Sándor művezető. De u szak­ipar és az alvállalkozók! Mező Sándor és Farkas Sándor bá­dogos az elmúlt héten négy, illetve két napot hiányzott. Az elmúlt évhez képest na­gyobb rend és fegyelem van az építőmesteri munkánál. Keve­sebb lenne a baj, ha jobb pél­dát mutatnának az építésveze­tők és a művezetők. Minden­kinek szemet szúr és sok vesz­teséget okoz a szakipart és az alvállalkozói munkások fegyel­mezetlensége. Eréllyel és em­berséggel változtatni kell ezen. F. L. Tatai József építésvezető Pesten lakik. Ezért nem talál­tuk nyolc órakor a munkahe­lyen. Délben felhívtam telefo­non. A művezető két nap fi­zetéses szabadságot kért. (?). Az építésvezető nem tudja, hogy a hiányzók közül kit en­gedett el szabadságra a mű­vezető (?). A nővérképző iskola befeje­zési határideje: augusztus 15. Az építőmesteri munkák nagy­jából elkészültek. De rengeteg szakipari és alvállalkozói mun­ka van még hátra. És éppen ezek az emberek mennek el már csütörtök délután és ők hiányoznak hétfő délelőtt. Cso­da, ha nem lesz kész határidő­re ez az építkezés? Mészáros József technikus Dévaványán lakik. Reggel 8-kor a munka­helyén volt. A többiekre nem vonatkozik a munkafegyelem? Az A&QV-felepen baj van a bádogosokkal Régen épül, több tervmódo­sítást és több határidőhosszab­dem, kórusainknál még újnak számító dzsessz-kompozíció: Karai Amerikai munkásdalok című műve nyitotta meg mű­sorukat. Tetszett. Legnagyobb sikerüket Kodály Mátrai ké­pek című kórusművének elő­adásával aratták. Külön élményt adott a ju­goszláv Slava Klavora férfikar műsora. Könnyedség, elegan­cia, mély érzések, tömör hang­zás még a pianisszimókban is, leheletfinom megoldások* a sokszínűség tudatos, művészi elegyítése fogta egységbe éneklésüket. Kedves figyelmes­ségként magyarul énekelték Bárdos Dana-dana című mű­vét. önmagukat leghívebben a Szlovén altatódalban fejezték ki. Szerb és szlovén népdal méRetft azonban Gallus- és Lasso-művéket is megszólal­tattak. Kitűnő dirigensnek bi­zonyult Joze Gregore profesz- szor. örömmel hallgattuk a nagyszerű énekkar gazdag mű­sorát. Mindent egybevetve: a hato­dik gyöngyösi dalostalálkozó tovább fejlesztette megyénk kórus-kultúráját és maradan­dó élményt adott. G. Molnár Ferenc Megérdemli a dicséretet Vend­re/ Éva értő és símulékony zongora-kíséretéért A komlói férfikar Éles Imre vezetésével sikert ért el. Izgal­masan szép feladatra vállalkoz­tak, amikor Bartók Levél az otthoniakhoz című művet mű­sorukra tűzték. Tetszett a kö­zönségnek Kodály Katonadala. A szűcsiek énekkara az utób­bi hónapokban sokat fejlődött. Uracs István karnagy a lágyabb hangzásokra törekszik, ami a népdalcsokor kivételével min­den számukra jellemző volt. A népdalok nagyon eleven, élet­től telítetten hangzottak. A füzesabonyiak Erkel Taka­rodó jával talán a legsikerültebb számot szólaltatták meg. A férfikar hajlékonyam és tömö­ren énekéit. Jól építették fel Kodály Szabadsághimnusz cí­mű művét Koczka István kar­nagyi munkája érett, kiforrott. Nehéz feladatot vállalt ma­gára a hatvani vegyeskar mű­sora összeállításakor. A kórus összeszokott, éneklése kultú­rált. önmagukkal szemben is igényesek. Bőze Tibor karnagy érti és érzi a kórusművék han­gulatát. Jó hangzás, lendület jellemzi az énekkart. Az Építők Központi Kórusát Pallos Béla vezényelte. A mo­Már számon tartják és ki­alakult a közönsége is Gyön­gyösön az évenként megismét­lődő dalosfcalálkozónak, ame­lyeknek sorrendjében' hatodik zajlott le most a Városi Műve­lődési Ház nagytermében. A gyöngyösi Városi Művelő­dési Ház Vegyeskara, a Hevesd Járási Pedagógus Kórus és a Megyei Művelődési Ház Kama­rakórusa aranyoklevelet kapott. A gyöngyösieknek Haydn Év­szakok című oratóriumától előadott Jöjj, szép tavasz szá­ma sikerült a legjobban. Álta­lában Záborszky József karna­gy! felfogása, a kórus technikai felkészültsége kiállja a bírála­tot. A hevesiekre a lágy, lírai internálás volt jellemző. Finom megoldásokra törekedték. Mű­soruk összeállítása is az igé­nyességet fejezte ki. Példa erre Kodály Esti dala, aminek külö­nösen a középső résize sikerült. Szabó Tivadar érzelmileg telí­tett éneklésre készteti a kórust. A megyei művelődési ház leány-kamiarakórusa kulturált énekléssel nyerte meg a közön­ség tetszését. A kar üdén, fris­sen szólott, a szólamok tiszta­sága külön dicsérhető. Dienes Tibomé jó karnagyi felfogása kiteljesedett az összhatásban. Vendégkórusok, siker a VI. gyöngyösi dalostalálkozón

Next

/
Thumbnails
Contents