Heves Megyei Népújság, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-19 / 115. szám
Véget ért az FKP XVII. kongresszus« Mour.ee iherez a Francia Kommunista Párt elnöhe és Waldeck Rochet a párt főtitkára Ben Bella, N as szer, Aref és Hruscsov mondott beszédet Vasárnap Maurice Thorez zárszavával végétért Párizsban a Francia Kommunista Párt XVII. kongresszusa. A kong. resszusi küldöttek egyhangúan elfogadták a központi bizottságnak, a párt politikai irányelveit tartalmazó javaslatát. A határozat a demokratikus egység kérdését helyezi a párt politikájának középpontjába. A közvetlen cél a személyi uralom jelenlegi rendszerének felváltása egy valóban demokratikus rendszerrel, ami csak közös program alapján a demokratikus erők összefogásával valósítható meg. A határozat politikai része leszögezi a francia kommunisták feladatait az összes demokratikus erők egyesítéséért, az igazi demokráciáért folytatott harcban, valamint a békeharcban. A határozat bírálja a francia kormány külpolitikáját és elsősorban azt, hogy nem hajlandó részt venni a leszerelési tárgyalásokon, szövetségre lépett a nyugatnémet militaristákkal, és a francia hadsereg atomfelfegyverzését sürgeti. A Francia KP követeli, hogy Franciaország mondjon le a katonai tömbökben való részvételről és a békés együttélés keretei között folytasson igazi nemzeti politikát. A kongresszus leszögezte: A francia kommunisták hűek a kommunista és munkáspártok 1960-as tanácskozásán meghatározott politikai irányvonalhoz. A Francia KP folytatja kétfrontos harcát az opportunizmus és a revizionizmus ellen, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen, amelyek a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából a fő veszély- lyé váltak. A határozat hangoztatja: a kínai vesetök szakadár tevékenysége a különböző országokban, a különböző pártokon belül levő felforgató csoportnak nyújtott anyagi és erkölcsi támogatás, a testvérpártok vezetőivel szemben alkalmazott sértő módszereik óriási kárt okoznak az egész mozgalomnak, a békének és a szocializmusnak. A kongresszusi határozat végezetül javasolja, hogy a kommunista vNágmozgalomban kialakult helyzet megvitatására hívják össze a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának tanácskozását. A kongresszus kisebb módosításokkal ugyancsak egyhangúan elfogadta a Francia Kommunista Párt új szervezeti szabályzatát. A kongresszus megválasztotta a központi bizottság hetven teljes jogú és 23 póttagját, majd az új központi bizottság első ülésén megválasztó!.a a politikai bizottság és a titkárság tagjait. A politikai bizottság tagjai a következők: Maurice Thorez, Waldeck Rochet, Gustave Ansart, Francois Billoux, Jacques Duclos, Etienne Fajon, Benoit Frachon, Georges Frischmann, Roger Garaudy, Raymond Guyot, Paul Laurent, Georges Mar- chais, Georges Seguy, Jeanette Wermeersch, a politikai bizottság póttagjai: Roland Leroy, Henri Krasucky, René Piquet, Gaston Plissonnier. A központi bizottság Maurice Thorez rendkívüli érdemeire és sok éves tapasztalatára való tekintettel felkérte a volt főtitkárt, vállalja el a párt elnöki tisztségét. Maurice Tho- rezt ezután egyhangúlag az FKP elnökévé választották. Az FKP főtitkára Waldeck Rochet lett, a központi bizottság titkárai: Georges Marchais, Roland Leroy, René Piquet és Gaston Plissonnier. A kongresszus részvevői hosszas tapssal fogadták a választás eredményét, lelkesen ünnepelték Maurice Thorezt, Waldeck Rochet-t és az új vezetőség többi tagját. Ezután Maurice Thorez, a párt elnöke tartotta meg kongresszusi zárszavát. A kongresszus négynapos szabad és széles vitájából — mondotta Thorez — barátaink és ellenségeink is levonhatják a meggyőző tanulságot, hogy a Francia Kommunista Párt egysége töretlen. A Francia Kommunista Párt elnöke ezután rámutatott: 1958. a degaulle-i rendszer uralomra jutása csapást jelentett a munkásosztályra és a demokratikus erőkre. A kommunista párt azonban szilárd maradt. Rendületlenül bízott a tömegekben, arra törekedett, hogy megteremtse a nagytőke uralmát jelentő rendszer felszámolásának feltételét, a demokratikus erők egységét. Maurice Thorez ezután kiemelte: ennek az egységnek elsősorban a kommunisták és szocialisták között kell létrejönnie, túl kell mennie a két munkáspárt 1934-es és 1945. évi egységén. Éppen ezért a legfőbb feladat, amelynek minden egyebet alá kell vetni, az egység megteremtése. A Francia Kommunista Párt semmilyen erőfeszítéstől nem riad vissza e cél elérése érdekében. A Francia Kommunista Párt elnöke beszéde további részében a nemzetközi kommunista mozgalom egységével foglalkozott. — A kínai vezetők — mondotta Thorez a továbbiak során — egyre inkább eltávolodnak a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960. évi értekezletein leszögezett elvektől. Téves, kalandor elméleteket terjesztenek. Azt állítják, hogy a szocialista világrend- szer és az imperializmus közötti alapvető ellentmondással szemben napjaink legfőbb ellentmondásának központját Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában kell keresnünk. Igyekeznek a szocialista rendszert szembeállítani a nemzeti felszabadító harccal, hogy éket verjenek a függetlenségért harcoló népek és a szocialista országok, a nemzetközi munkás- mozgalom közé. ( A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet nép 45 éves áldozatos munkája nélkül a nemzeti felszabadító mozgalom nem érhette volna el eredményeit — mondotta Thorez. — A Szovjetúnió történelmi vívmányai érlelték meg Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népei felszabadulásának feltételeit, és ez alól nem kivétel Kína sem. Thorez végül visszautasította a kínai vezetőknek a Francia Kommunista Párt ellen intézett támadásait, és azt a rágalmat, hogy a Francia Kommunista Párt nem támogatta a népek felszabadító harcát. A kínai kommunisták magatartásával szemben senki sem lebet közömbös — mondotta az FKP elnöke. — Ügy véljük, a kommunista és munkáspártok összességének ünnepélyesen újból meg kell erősítenie a marxizmus- leninizmus elveit, nemzetközi értekezleten kell megvitatniuk a nemzetközi munkásmozgalom problémáit. Az ilyen konferencia összehívását csak azok ellenezhetik, akik egyik, vagy másik irányba meg akarják változtatni az 1957. és 1960. évi nyilatkozatokban leszögezett elveket — mondotta Maurice Thorez. Szovjet éa arab munkásokat tüntettek ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségénél! rendeletére rendjelekkel tüntettek ki sok szovjet és arab munkást, akik eredményes munkát végeztek az asszuáni gát építkezésénél. A kitüntetéseket az asszuáni stadionban rendezett nagygyűlésen N. Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára és P. Nyepo- rozsnyij, a Szovjet Energetikai és Villamosítási Állami Bizottság elnöke nyújtotta át. A nagygyűlésen beszédet mondott Ben Bella, Nasszer„ Aref és Nyikita Hruscsov. Ben Bella beszédében hangsúlyozta, hogy az asszuáni dúz- zasztómű építése nemcsak az EAK, hanem valamennyi arab ország szempontjából óriási jelentőségű. A szónok kijelentette, hogy a Szovjetunió barátsága rendkívül értékes minden arab számára. A vendéglátó Nasszer háláját fejezte ki a szovjet népn k és személyesen Hruscsovnak az önzetlen, nemes és feltétel nélküli segítségért, amely még jobban megszilárdította az arab-szovjet barátságot. A következő szónok Aref, iraki elnök volt, aki az arab nacionalizmus és az arab egység kérdéseivel foglalkozott. Megjegyezte: az Iraki Köztársaság vezetőinek az a szándéOrvosi Kuüsinen Moszkvában több orvosprofesszor aláírásával közleményt adtak ki Otto Kuusinen betegségéről és haláláról. Eszerint az idős politikus elsődleges májrákban szenvedett. A betegsége az utóbbi időben elhatalmasodott, a halál közvetlen oka erős vérzés vök. ★ Kuusinen 1918-ban egyik megalapítója volt a Finn Kommunista . Pártnak és proletár internacionalista forradalmárként aktív tevékenységet fejtett ki a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Mint a Kommintem végrehajtó bizottságának elnökségi tagja és titkára következetesen ka hogy szövetségre lépjenek az EAK-kal. Ezután Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Beszédében kijelentette: hallottuk a szónokokat, akik többször ismételték, — mi, arabok, arabok, egyesüljetek, stb. Ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor nekünk, oroszoknak, itt az arabok között talán nincs is mit keresnünk. Hiszen mi nem vagyunk arabok. Tanító- mesterünk, Lenin, szintén egységre szólította, de nem nemzetiségi alapon, hanem a munka alapján, osztályalapon! Mindenkor támogatjuk a népek igazságos nemzeti felszabadító harcát az imperializmus és a gyarmati rend ellen — hangsúlyozta Hruscsov. — Ebben az értelemben támogatjuk mi az arab egységet, amely minden arabot egyesit a külföldi elnyomás alóli felszabadulásért, a gyarmati rend és a neokolonializmus minden formája és megnyilvánulása ellen folytatott szent harcban. Helyesen mondották — folytatta a szónok —, hogy a Szovjetunió segítségét nem köti politikai feltételekhez. De őszintén bevallom — mondotta Hruscsov —, hogy nagy megelégedéssel nyújtunk segítséget azoknak az országoknak, amelyek a szocializmus építésének útjára lépnek. Hruscsov megjegyezte, hogy mint a szovjelentés haláláról képviselte a lenini irányvonalat. 1941-ben az SZKP Központi Bizottságának tagjává, 1057- ban pedig az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagjává és titkárává választják. Életének utolsó évtizedében a pártvezetőség többi tagjával vállvetve állhatatosan küzdött a párt-s állami élet lenini normáinak helyreállításáért és továbbfejlesztéséért, az SZKP politikájának lenini irányvonaláért. Mint nagy képzettségű marxista, kiváló teorétikus és tudós, tevékenyen részt vett a tudományos kommunizmus aktuális kérdéseinek, a forradalmi mozgalom stratégiájának és taktikájának kidolgozásiban. jet nép képviselője fejti tó véleményét és testvéri egységre hivott fel minden dolgozó arabot, minden dolgozó embert aa imperialisták, a kizsákmányolok, a gyarmatosítók és a monopóliumok ellen, a munka győzelméért. Az „arabok, egyesüljetek!* jelszót tehát, úgy látszik, pontosabban kell megfogalmazni Az arab munkásoknak, az arab parasztoknak és értelmiségieknek egyesülniük kell a szabadságért és függetlenségéit, a jobb életért, a jogaikért és a kizsákmányolás megszüntetéséért vívott harcban. Ebben az egyesülésben mindenki megtalálja a helyét, aki munkájából él. aki küzd népe szabadságáért, jobb életéért és boldogulásáért. Hruscsov ezután a nemzetközi erőviszonyok módosulásáról beszélt, de figyelmeztetett arra, hogy helytelen lenne lebecsülni a pénzzel, hadsereggel rendelkező és a gyarmati rabságból felszabadult népek újabb elnyomására törekvő imperialista hatalmak erejét. Befejeződött a maratoni békemenet Vasárnap Maratomból Athénbe érkeztek a béke gyalogosai, megérkezett a Balkán és a világ békéjéért tüntetők harmincezres serege. A békemenet részvevői — kisebbik részük motorkerékpáron, kerékpáron és autón, nagyobbik részük gyalog — 42 kilométeres utat tettek meg. A második békememet tagjait árgus szemekkel figyelte a rendőrség, de az út során egyetlen incidens sem történt. A fegyelmezett rendben haladó menetoszlop egyszer állt meg, amikor rövid megemlékezést tartottak azon a helyem, ahol a második világháború idején ötven görög hazafit végeztek ki a náci megszállók. Később Athén egyik terén tömeggyűlésen tettek hitet a világbéke, a leszerelés és Ciprus önrendelkezési joga mellett. Harcokat jelentenek Laoszitól ál-arábiai helyzetkép Laoszfoan — a legújabb jelentések szerint — tovább bonyolódik és éleződik a helyzet Az ország nagy részén felújultak a harcok. A harcok elsősorban a jobboldal fegyveres egységei, valamint a semlegesek hadseregének a jobboldali puccsista tábornokok hatalmi törekvéseivel szembeforduló része között törtek ki. összecsapásokra került sor a jobboldali egységek és a Pajet Lao csapatai között is, azokon VÁLLALATUNK 1964. február hónappal kezdődően 20 kW-os vezetéket épített a Vécsey-völgyi téglagyár, Felnémet-Fűrésztelep között és Felnémet— szarvaskői bányavasút mellett. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a vonal építése során keletkezett KÁROK BECSLÉSÉT május 22-én, 9 órakor tartjuk. Találkozás a téglagyár előtt. Később bejelentett károkért térítést nem áll módunkban fizetni. Áramszolgáltató V., Eger. 2 rMPtfltáG 1964. május 19., kedd a pontokon, ahol a jobboldal területnyereségre akar szert tenni. A stratégiailag fontos Kőedény-síkságon a hazafias erők helyzete szilárd. A semleges hadsereg egységét az bontotta meg, hogy egyik tábornoka csatlakozott a semleges fegyveres erőket a jobboldal erőivel „egységesíteni" akaró reakciós tábornokokhoz. Azoknak a semleges erőknek élén, amelyek nem hajlandók a jobboldali tábornokok erőszakolta „új főparancsnokságot” elismerni. Cseng ezredes áll, aki felhívta a többi semleges egységet, szakadjanak el az említett reakciós főparancsnokságtól. Vientianeba vasárnap este hír érkezett Muorig Phanh-ból, amely szerint Kong Le tábornok, a semleges csapatok főparancsnoka elhagyta a várost. Washingtonban vasárnap lázas tanácskozás kezdődött. Rusk külügyminiszter Johnson elnöknél ebédelt, majd a genfi értekezlet két társelnökének képviselőjeként magához kérette a szovjet és később az angol nagykövetet, tanácskozott továbbá McNamara hadügyminiszterrel és végül a Délkelet-ázsiai Szerződés szervezete — a SEATO — öt tagállamának washingtoni képviselőjével. Egyik megbeszélésről sem adtak ki tájékoztatást, jól értesült körökben azonban nem cáfolták, hogy a laoszi fejlemények kerülték megvitatásra. Közel egy hónapja tart már a küzdelem a legmodernebb fegyverekkel felszerelt brit csapatok és a száraz, kopár Radfan-hegység szakadékaiba húzódott arab gerillák között. Az Arab-félsziget legdélibb részén élő törzsek fegyveres harca a területet gyarmatosító Nagy-Britannia ellen nem új keletű. Az arab függetlenségi mozgalom e körzetben az ötvenes évék közepén lángolt fel és a forradalmi Jemeni Arab Köztársaság megszületése óta egyre erősödik. A haladó erők és a feudális államocskák csapatai között napirenden vannak a fegyveres harcok, melyek során többször is megsértették a Jemeni Arab Köztársaság területét. Az antikolönialista mozgalom Nagy—Britannia hajdani támaszpont-rendszerén ék egyik legutolsó tagját, a 180 000 lakosú Adent, (ahol mintegy ötvenezer jemeni lakos él) közvetlenül veszélyezteti. A ma még kulcsfontosságú adeni bázis megvédésére Nagy-Britan- nda az utóbbi években neokolo- nialista módszerekhez folyamodott. A támaszpont hátországát képező területen létrehozta a Dél-Arab Föderáció elnevezésű államszövetséget, mélybe a lakosság heves tiltakozása ellenére Aden koronagyarmatot (melynek területén fekszik a támaszpont) is beolvasztotta. E föderációnak jelenleg 14 tagállama van. A Kelet-adeni brit védnökség területéről Lahedzs Szul- tánság (térképünkön 1-es számmal jelölve), Akrabi Sejkség (2) , a volt koronagyarmat Aden (3) , Avabril terület (4), Dhala Emírség (5), Hauszhabí (6). Alsó-Jafai (7), Audhali (8), Fadhii (9), Szultánátusok, Bejhan Emírség (10), Felső-Aulaki Sejkség (11), Datina Terület (12) , Alsó-Aulaki Szultánság (13) , a Nyugat-Adeni Védnökség területéről pedig Vanidi (Azzan) Szultánság (14) tartozik az új államszövetségbe, melynek vezetői feudális jogaik konzerválására megújították Nagy-Britanniával kötött védelmi szerződéseiket. Bár a Nyugat-Adeni brit védnökség három nagy állama, Katiri, Kuajti és Mahran, továbbá a Kelet-adeni védnökségről még néhány terület nem csatlakozott a Dél-arábiai Föderációhoz, Nagy- Britannia az Adeni Védnökség nevét (mely Kelet- és Nyugat-Adent egyesítette) Dél-arábiai Védnökség névre változtatta át. A voltaképpen gyarmati sorban lévő területek átkeresztelésével és a reakciós feudális erőknek az ú.i Dél-arábiai Föderációba való egyesítésével azonban a terület antikolonia- lista és antifeudalista mozgalmát megakadályozni nem lehet. Erről tanúskodik a Rad- fan-hegységen folyó küzdelem is.
