Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-18 / 90. szám

f 1964. április 18., szombat NÉPÜJSAO vés! Pedig akad segítség bő­ven: a Városgondozási Válla­lat öntői őkocsijai, a tűzoltó­ság ..de Ihég több kellene! Bár mindenki szívesen segít, erejéhez mérten, ha meghall* ják, hogy... ég a bánya. A gyöngyösiek valahogy különös­képpen magukénak érzik ezt az üzemet. Parancs hangzik. — Tóth Jóska...! magas iz­mos férfi emelkedik fel a tűz mellől. — A mentőknek tele­fonálj a bányába, hogy lentről nyomassanak vizet! Amig szi­vattyúznak, az iszapolással le- állunk... A Csókási Állami Gazdaság bekötő útjáról nagy vontató fordul be a saját maga által vágott csapásra. Reflektorának fényében észlelni lehet, hogy tengellyel gyúrja a sarat. Ho­mokkal terhelt dömpert von­tat. A vontató a gazdaság tu­lajdona, a vezetője pedig Vi- sontán lakik. Alig egy órával ezelőtt ugrasztották ki az ágy­ból.,. — Segítsen, mert a dömpe­rek leragadtak a sárban. — ÉS ő jött, zokszó nélkül. Csupán a kötelességtudat és a becsület­érzés hajtotta ki az esős éj­szakába. Lassan hajnalodott, a felhőié is szakadoztak itt-ott. Az óra­mutató hajnali öt órát jelzett. A város fényei is beleolvadtak a derengésbe. A gyöngyösi XII-es aknában alattomos ellenséggel, a bá- nyatűzzel birkóznak az embe­rek. Laczlk János Aranyszandál, mintás ing, selyemburet kompié Megérkezett Egerbe az első nyári idény-szállitmány Késnek a fürdőruhák Még néhány nap és hosszú időre megszűnik a nők haris­nyagondja, a téli „nagy adó”. A vastag talpú cipőket és a zárt nyakú ingeket? blúzokat felváltja a könnyű, nyitott, mert megindul a hajrá a bar- nulás, a nyári szint adó napsu­gár után. Körsétát tettünk a boltok­ban. Mi van, mi nincs, mit várnak, mikorra várják? — tettük fel a kérdéseket a bolt­vezetőknek, s egyik-másik he­lyen nagyszerű választ kap­tunk: árubemutatót. Már megérkezett a cipőbolt­ba, de az Állami Áruházba is a tavaly annyit reklamált ol­csó, kényelmes, ízléses fehér vászon csehszlovák cipő. Alig 5 deka egy pár, könnyen tisz­tán tartható, kényelmes. Ti­zenegyféle piros, 8 féle fekete körömcipő változat, a vietna­mi és indiai pantonett mellett hazai gyártmányú, ízléses, könnyű, parafa talpú arany­szandál ia található, csak ez egy kicsit drága. Minden szer­dán árut bont a cipőbolt, vár­hatók újabb meglepetések is. Az üzletben sajnos toronyma­gasan áll a Bonyhádi Cipőgyár nagyszerű, könnyű, dupla tal­pas, világos félcipője. Egyet­len baj van csupán: két hónap­pal előbb kellett volna megér­keznie! A gyermekszandálokban ör­vendetes javulás állt be. A 19 —34-es számig nagy választék van az Anyák Boltjában, de máris befutott az évekig nél­külözött fekete lakkcipő is. Most érkezett szép színekben sok gyermek és bakíis fürdő- köpeny, reméljük, nem fogy ki a készlet az igazi idényben sem! Eddig nem volt foga­lomban, most ez is megjött: kislányoknak, bakfisoknak és kisfiúknak — NEVA blúz, Il­letve ing. Új a fiúk számára készült apfó és nagyobb min­tás apacs és kihajtóé ing a megérkeztek a magyar műszál­ból készült Krisztina blúz el­ső darabjai is. Először adott a kereskedelemnek az ipar kis lányoknak való, éghajlatunk­nak nagyon is megfelelő 3 ré­szes elegáns, melegben és hű­vösben egyaránt viselhető kis­kosztümöket. Az Állami Áruházban telje­sen kiszorította a tavaszi hol­mit a friss nyári divat. Kicsi­nek, nagynak — dirndli! Csu­pa szoknya, csupa kötény az áruház. Visszatért a vállpántos és zsákruhák új változata, öt­ven évvel ezelőtti anyag hódí­totta meg a divattervezőket — selyemburet kiskosztümöket terveztek sárga, fehér, egé­szen világos színekből. A strandidény ugyan meg­kezdődik most vasárnap, de a fürdőruhák késnek. Még csak a tavalyról ittmaradt fazono­kat láthatjuk, pedig máris so­kan keresik az új divatú egy­es kétrészes fürdőruhákat. Nem láttunk még sehol kisköpenyt, csak a hagyományos frottier fürdőkabátokat rendelte meg s árusítja még a kereskedelem. Viszont több helyre megjött a nálunk még szokatlan, de a külföldi strandokon kedvelt viselet: a stramdkalap. S hogy a férfiakat sem fe­lejtsük ki,' számukra tetszetős mintás — vhlamivel enyhébb mintákkal, mint tavaly — ing­kábátok és egészen vékony, Íz­léses jersey ingek érkeztek az első nyári szállítrriénnyal. Az eddig látott szandálok mind­egyike vastag talpú, enyhén szólva — eléggé otromba. A lábfejen nagy csatok, amolyan római légionista szandálok, remélhetőleg jön még „ma­gyar” változat is. (ódám) Mégsem „törvény” a lemaradás * Lehet egy hónappal kevesebb ? — 12.5 millió az épitkezésre — Egyszer már „ugrott” a prémium — A főművezető furcsán dicsér a rendelőintézet külső megje­lenésében nem akar komorsá­got szuggerálni. És ez jó. A pincéiül a tetőig Végigjártuk az épületet. Nagy Sándor főművezető mindent megmutatott. Még a lapos te­tőre is kimásztunk, ahol Orsós Mihály és Mészáros János a szigetelésen dolgoztak, ök az általános szakipari brigád tag­jai. Ügy nyilatkoztak, hogy minden, rájuk tartozó munká- yal végeznek két hét alatt, ha az időjárás nem romlik el. Ez a bizakodó hangulat egyébként az egész építkezésre jellemző. Nagyon magabizto­san állitotta mindenki, hogy a határidővel nem lesz baj. A kőművesek az általános javí­tást végzik és már csak a hom­lokzat szfhezését kell megcsi- nálniok. A kerítésen sincs sok munka. A mélyépítők a csator­názás befejezésén dolgoznak. Náluk azonban csőhiány van. De ez „házon belüli” problé­ma, nem „vészes”. A villany-, a vízvezeték- és a gőzfűtés-szerelők, az asztalo­sok, a lakatosok sincsenek le­maradva. Nemsokára jöhetnek a festő-mázolók és az üvege­sek. A kerítésen belüli parkíro- zási munkát szintén saját bri­gád végzi majd, mintegy há­romszázezer forint értékben. kás és Lakatosipari Vállalat, akkor a vállalt határidőt még egy hónappal le tudnák csök­kenteni, tehát júliusban átad­hatnák az épületet Prémium és minőség A mennyiségi munka és a minőség hogy függ össze egy­mással? Ezt is megkérdeztem. A válasz: a minőségre is ké­nyesek. Legutóbb az Egészség­ügyi Minisztériumból jártak kint az építkezést megnézni, és dicséretet kaptak. Meg egy ígé­retet: tízezer forint célprémi­umot vehetnek fel, ha ... ! A prémiummal egyszer már megjárták : a harmadik ne­gyedévre előre hozott tervből visszamaradt mintegy ötszáza­lékos lemaradás elvitte a pré­miumot. Most már vigyáznak nagyon. És hogy mi a magyarázata a jó eredményeknek? Sikerült á télre úgy felkészülniök, hogy az időjárás nem akadálvozta a munkát. Aztán ... módszerük még az „előzetes” műszaki át­adás. Egv hónappal a határidő előtt a belső ellenőrzés segít­ségével végzik ezt el. Mert „biztosra” akarnak menni. Az átadást — valóban „át­adásnak” tekintik. És az augusztus 20-át meg akarják előzni. ★ Ügy látszik, mégsem törvény- szerű a lemaradás az építő­iparban. Mostani példánk is ezt igazolia. Hogy mi kell a jó munkához? Szervezettség és összhang. No, meg az a lelki­ismeretesség, ami nem hiány­zik Gyöngyösön az SZTK ren­delőintézet éoítkezésén. G. Molnár Ferenc Napóleoni kincsek A moszkvai rádió április 10-1 adásában közölte, hogy a Szov­jetunió nyugati részében* Szmolenszk közelében, szakér­tők kutatnak egy tó fenekén olyan kincsek után, amelyeket 1812-ben, visszavonulás köz­ben, állítólag Napóleon pa­rancsára süllyesztettek el. Történelmi bizonyítékok van­nak rá, hogy a napóleoni csa­patok néhány kocsirakomány aranyat, -ezüstöt, ikont és más értéket süllyesztettek a tó fe­nekére. Egy expedíciós csoport megállapította, hogy kétségkí­vül különféle tárgyak feküsz- nek a tó mélyén, a víz elemzé­séből pedig kiderült, hogy rend­kívül magas az arany- és ezüst- tartalma. ZSIdell a borsé és a tavaszi árpa, - 80 hold szőfrt telepítelek Gyönpösön - Vetik a knkor.c*! Kontpoiton - II iövö hét közepére befejezik a vetést Hátban Éjszakai műszak a fúró toronynál Oltják a Xll-ett a na nuÍHodik búi»yatü»ét földbe, lent 70 méterrel mé­lyebben, váratlan tűz támadta meg ismét a gyöngyösi XII-es aknát. Az ötös fúrógéphez érke­zünk. Dátori Tibor fúrómester tanácstalanul áll a mozdulat­lan gép előtt. — Csapágytörés a 22. méter­ben ... — legyint lemondóan, közben tenyerével törli arcá­ról a szél által odavert esővi­zet. — És a beosztott emberek? — A többi géphez küldtem őket kisegíteni. Legalább ott­haladjanak, ahol lehet. A miskolci műút irányából kiáltás töri át a sötétséget. — A hármashoz mellet a víz! — Jöhet... süvölt vissza Szabó János fúrómester. És amire a 15-20 méteres tá­volságon a jelzett géphez át­bukdácsolunk, már víz zuhog a távolból idevezeteW tömlőn a béléscső végére erősített tá­gas tölcsérbe. Az emberek pe­dig mitsem törődve a széllel kevert esővel, fürgén suhogtat­ják lapátjaikkal a homokot. — Itt már az iszapolás fo­lyik — magyarázza kísérőm, Hamvas m-Smölr — \ lyukon vízzel kevert homokot, bentonitot és sót bocsátunk le. A tűz fészke egyébként éppen itt van alattunk. Tetőtől talpig sáros, széltől cserzett arcú ember áll mel­lénk. — Elfogyott a vizünk, pedig a lyuk ugyancsak nyelné a ho­mokot ... — húzza a szavakat cigaretta után kotorászva. Kevés a víz..., mindig ke­— Követ kaptunk ... — kiált Tábi István, a 4-es gép fúró­mestere. Varadi Lajos vájár, akit a bányából vezényeltek ide, er­re a szokatlan munkára, fel­egyenesedik, majd az óráját vizsgálgatja. — Elolvadunk ebben az eső­ben ... Soha nem lesz reggel! — csizmája nehézkesen cup­pog a sárban. — Ezt a lyukat a régebbi 4ü-es tűzre fúrják? — A harmadik lesz ez — vá­laszol a túrómester. — Kettőt már leiszapoltunk. Itt már megszűnt a komo­lyabb veszély, de amott ... — karja a sötétségbe lendül, tá­volabbi fénypontokat mutafva a szurdoktetői szőlők között. Fúrógépek zakatolna körü­löttük ember ’ ■'-rf' ’’ az esővel és az időközben feltáma­dó széllel, Mert ott, ahol fú­rók belevágták acélhegyeiket a KÁLBAN, a március 15. Ter­melőszövetkezet tagjai negyven holdon már ^vetették a kuko­ricát is. Fődben a van a tavasz árpa, a cukorrépa, napraforgó, mák, étkezési-borsó, új vetésű lucerna, zaboebüköny, takar­mányrépa, az új és az őszi burgonya vetőmagja. Kukori­cát 220 holdon vetnek, amelyet a jövő hét közepére befejeznek és ezzel tavaszi vetéstervüket maradéktalanul teljesítik. A kertészetben 15 holdon eldug- gatták a vöröshagymát, a me­legágyakban pedig szépen fej­lődnek a palánták, kiültetésü­ket a következő héten megkez­dik. ték 430 holdas búzavetésük lejtrágyázását. Az idén 154 holdon termelnek kukoricát és néhány napon belül befejezik vetését. Ezután a háztáji kuko­rica, 35 hold silókukorica és a napraforgó vetését végzik el. Megkezdődött és jól halad a munka a szövetkezet 52 holdas kertészetében. A község másik termelőszö­vetkezetében, az Ezüstkalász­ban úgyszintén befejezték a tavaszi vetéseket a kukorica ki­vételével. A szövetkezet a múlt napokban 105 holdon vé­gezte el a tavasziak vetését és néhány napon belül a kukori­ca vetőmagja is a talajba kerül. GYÖNGYÖS termelöszovet- keaéteiben, ahogyan a megúj- hodó természet új életre duz­zasztja a fák rügyeit, úgy tere­bélyesedik a tsz-tagok munka­kedve. Jó volt a munkaegység, tehát minden ok megvan a bi­zakodásra és az idei többre. Ahogy a Dimitrov Tsz-ben elmondják, minden mag földbe kerül a héten. Sőt a >100 hold tavaszi árpa csírái már át is ütötték fejükkel a porhanyós földet. A burgonya vetése is befejezés előtt áll. Igaz, a sző­lő metszésből még van hátra egy kevés, de a nyitást mái' megkezdték lóvontatású ekék­kel. A melegházban zöldell a retek és a saláta, amiből már eddig is szállítottak piacra. A Mátragyöngye Tsz-ben már teljes egészében befejez-1 ték a tavaszi szántást; de egy1 két nap múlva földbe kerül a burgonya ts. Időben megkezd­ték a kukorica vetését, ame­lyet családi művelésre osztot­tak ki. Teljes ütemben folyik a szőlő nyitása, de ötven hol­don megkezdték az új szőlő telepítését is. A borsónak ked­vezett az időjárás, nagy termés­re számítanak belőle. A város legrégibb termelő­szövetkezetében, az Űj Életben, a szántást még a tél folyamán elvégezték, ezért a tavasz fo­lyamán semmi fennakadás nem történt a munkák menetében. Elvetették az árpát, a cukorré­pát. a borsót és 14 holdon a burgonyát. A szőlő metszését befejezték, sőt harminc hold új szőlő telepítését kezdték meg, KOMPOLT. Idejében hozzá­láttak a tavaszi vetésekhez és a késve érkező tavasz minden percét jól kihasználták a kom- polti Üj Barázda Tsz tagjai. Amint az idő engedte, a szövet­kezet erőgépei és lófogatai mindenekelőtt a laza szerke­zetű homokos talajon láttak munkához, s mind a hat erő­gép nyújtott műszakban végez­te és végzi ma is a tavaszi ve­téseket. A szövetkezet a kukorica kivételével teljesítette az ösz- szes tavaszi vetéstervét. A ta­vaszi munkák során elvégez- j A Balaton készül a nyárra Májusban befejezik az építkezéseket A Balatoni Intéző Bizottság az illetékes minisztériumokkal, Veszprém és Somogy megye tanácsával együtt, az anyagi erőforrásokkal arányban igyekszik minél jobban előké­szíteni az idei szezont. Körben, a tópart 196 kilo­méteres partvonalán minden nyaraló és kirándulóhelyen sok változás, számos meglepetés fogadja majd a vendégeket. A partvidék Budapesthez legkö­zelebbi területén, Balatonaka- rattyán első osztályú sátortá­bort építettek. Az északi par­ton Balatonfüredig átépítik a vasútvonalat, és Szabadbaty- tyántól kezdve az eddigi 40 kilométeres sebesség helyett 80 kilométeres óránkénti átlaggal haladhatnak a vonatok. Az északi part hosszúsínes szaka­sza ez év májusáig Balatonfü­redig készül el, jövőre tovább építik egész Tapolcáig. Bala­tonalmádiban csatornázzák az utcákat, korszerűsítik a közvi­lágítást, bővítik a vasútállo­mást, átépítik a Veszprémbe vezető útszakaszt és megkezd­ték az új Pannónia Étterem építését. Tihanyban az idén már befejezik a félsziget köze­pén áthaladó útszakasz kor­szerűsítését. Badacsonyban fel­épült a harmadik bazársor, teljesen újjáalakítják a Hab­leány Éttermet és befejezik a strand bővítési munkálatait. Siófokon a hatemeletes Bala­ton Szálló mellett két újabby hasonló szálloda épül, és a nö­vekedő vendégsereg kiszolgá­lásáról új, ezer személyes ét­teremben gondoskodnak. Bala- tonszéplakon megkezdték a nemzetközi újságírótelep építé­sét. A déli part másik nagy­forgalmú helyén, Bal a ton bog­láron, teljesen átépítik a Hul­lám Szállót, mellette új esz­presszót és kétezer fürdőhe­lyes kerthelyiséget rendeznek be. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére önkiszolgáló ét­termeket emelnek Tihanybariy Zamárdiban, Balatonföldváron,- ' Fonyódon és Balatonlellén. A legfontosabb közszükségleti cikkek árusításához előregyárt, tott elemekből ABC-áruháza­kat építenek Szántódon, Siófo­kon, Fonyódon és Balatonal­mádiban. Több mint ötezer darab cseme­tét ültetnék ed. Dicséret és aggodalom A főművezető ugyan „mor­golódva” biztatja a munkáso­kat, amikor egy-egy csoport­nál megállunk, de az emberek csak mosolyognak ezen. Így történt ez Turopoli Istvánnal és Agócs Józseffel is, akik az egyik emeleti laboratórium szellőző berendezésének elszí­vó nyílásán dolgoztak. Ami­kor kijöttünk a folyosóra, fél­hangosan, hogy ők is hallják, hozzátette a főművezető, hogy a legjobb munkások közé tar­toznak. És még sorolt néhá­nyat: a Patócs- és Sztupka- brigádot a kőművesek közül, a segédmunkások közül Mihály Józsefné és Szálai Imre bri­gádját, és ugyancsak megdi­csérte Lövey András hatfős kubikus brigádját. Nem ritka az olyan munkás, aki már több mint tíz éve ennél a vállalatnál dolgozik, összeszokottak, értik egymást, és az akarattal sincs baj. Üjabb bizonyíték: a másod­éves ipari tanulók tizenegyfős Korpás-csoportja falazta pél­dául a nyugati és a keleti szár­nyat. Büszke rájuk a főműve­zető. Egyetlen gondjuk van osák: még több mint tíz „nyílászáró szerkezet” — ablak és ajtó hi­ányzik. Ha a hónap végéig le­szállítja a Kőbányai Fémmun­hely, nyoma sincs az irodai környezetnek. A falakon bal­esetvédelmi plakátok, az épít­kezés hónapokra felbontott ütemterve, alája rajzsizöggel felszúrva egy kitépett jegyzet­lap: a legfontosabb munkák sorrendjét tünteti fel. Az asz­talon a félig elfogyasztott krumplifőzelék, fél szelet ke­nyér társaságában. Milyen lesz? Amíg a főművezető odajár, a tervrajzot nézegetem. Az épület már áll, az abla­kok a helyükön, tehát a rajzok nélkül is megállapíthatom, hogy modern, szellős, szinte 'szabá­lyos négyzetes-hasáb alakú az új rendelőintézet. Mintha épí­tőkockákat raktak volna egy­más mellé és egymás elé, ennyi a nagyobb tömegek tagolása, összhatása derűs és kiegyen­súlyozott. Sehol semmi fölösle­ges díszítés. Az épület külső színezése ér­dekes lesz. Az emeleti részt fehér keret fogja össze, a ke­reten belüli falmezők halvány orgonaszínt kapnak majd, a földszint pedig halvány citrom­sárgát. A fémkeretes ajtók és ablakok nikkeltől fényes rámá­ban „hivalkodnak” majd. Kissé szokatlan a színössze­állítás, de minden azon múlik, mennyire sikerül a pasztell- erösségű színék oldottságát megtalálni majd. Egy biztos: Érdemes megállni egy pilla­natra az út túlsó oldalán. A rá­csos kerítés mögött már majd­nem kész az épület, csupán a külső nyers vakolat és a kerí­tésen belül mozgó munkások sürgölődése árulja el, hogy a gyöngyösi SZTK rendelőinté­zet építkezése még javában fo­lyik. De — meddig? Hogy állunk a határidővel? És — milyen a munka minősége? Gyerünk közelebb, érdek­lődjük meg. Egy korsó sör A főbejárattól jobbra lévő felvonulási épületek hátsó fa­lát most szedték ki, mert annak idején a kerítés helyére építet­ték be. Nádpalló helyettesíti a téglafalat, előtte a kőfaragók formálják a kődarabokat, hogy mielőbb „betömjék” a foghíjat. A későbbi bejáirati kapu még nincs sehol, de a helyén be tudunk jutni az építkezés terü­letére. Nagy Sándort, a főművezetőt keresem. Ideiglenes raktárépü­let előtt vezet a kitaposott ös­vény, árkokon kell keresztül­lépni, aztán már a méltatlan­kodó panaszkodás mutatja az irányt az iroda felé. — Csináljon valamit, Sándor bácsi — hallom az ingerült fel- csattanást a nyitott ajtó előtt álló munkás szájából. — Azt mondja, nem ad anyagot, mert én még egy korsó sört sem fi­zettem neki eddig. Miért ad­jon? Meg kell várnom, amig a fő­művezető igazságot tesz a „sör­ügyben.” Néhány percre ma­gamra maradok az irodának ki­nevezett helyiségben. Sivár

Next

/
Thumbnails
Contents