Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

1964. április 17., péntek népújság S 1 örvénye» törvénytelenség lenség” felszámolására is. Szerencsére nem általános jelenség ez, de még egyedeibem sem jó, még ebben a formájá­ban is elítélendő. A törvény alkalmazásában, a helyes t okszerű intézkedések megh zalaiéban nincs és nem is 1 hét helye valaki szubjeklí ..időérzékének”. Ha valak megsérti a szocialista együtt­élés szabályait, ha valaki ma­gatartásával, munkájával al­kalmatlanná vált egy munka­kör betöltésére, akkor megvan­nak ehhez ,* > /megfelelő törvé­nyek, hogy?illetékes vezetők i .'-k or Járjanak el velük szemben, amikor erre megér­tek a feltételek. Akkor és nem akkor, amikor Jogosan, vagy jogtalanul panaszt tesznek a vezető ellen. Ebben az esetben a helyes és igaz törvények mö­gött, a helyesnek és igaznak látszó intézkedések hátterében mér szubjektív megítélések hú­zódnak meg. A törvény senki­nek sem magántulajdona, ame­lyet akkor használ, amikor ne­ki tetszik! Gyurkó Géza / (Va cl gazé ál köti ás i értekezletet tartott az Orsz. Erdészeti Főigazgatóság.) A konfekciógyárak például mintegy 70 öltözéket, a cipő­gyárak pedig 250-300 pár cipő- modelljüket mutatják be. Meg­valósítják azt az ötletet is, hogy a ruhaipar kiállításánál a legjobb divattervezők szóbeli és rajzos divattanáccsal is szol­gálnak. A lakberendezési pa­vilon új színfoltja lesz a he­rendi porcelángyár kiállítása. A lakberendezési pavilonban rendezik meg a szőnyegbemu­tatót is. A volt divatszínpad helyén az OKISZ, a tanácsi ipar és a KGM vállalatai együttes játék­kiállítással jelennek meg. Ezt bizonyára nemcsak az üzlet­emberek, hanem a gyerekek is szívesen fogadják majd. A könnyűipari pavilonban az egyéb termék gyártására szakosított úgynevezett profil­gazda nagyvállalatok a kollek­tív kiállításom belül önállóan jelentkeznek árucikkeikkel. Újdonságaik között a dús szí­nezésű nyomott-mintás kelmé­ket, a szdntétikus és műszállal kevert divatszöveteket, a poliuretán habbal bélelt ruhá­zati cikkeket, a mohair-szálait tartalmazó terlyster kelméket, a woolacryl szövetek új vál­tozatait és a sitex elnevezésű elasztikus anyagot mutatják be. ■SZOCIALISTA társadalmi ütésünk jelentős lépést tett lőre, amikor az életviszonyok gyes területeit szabályozó ha­tályos régi és új szocialista jogalkotásokat egységes rend­szerbe gyűjtötte. Az élet körülményeinek en­gedve a termelőszövetkeze ü életet szabályozó, azzal kapcso­latos, ma még szétszórtan ta­lálható érvényes rendelkezések kodifikálására is sor kerül, mert ez az igény elsősorban politikai szükséglet Számos elavult rendelkezés él úgy a gyakorlatban, mintha évek óta nem történt volna elő. rehaladás a szövetkezeti de­mokrácia, az elosztás szocialis­ta elveinek továbbfejlesztése területén. Itt van elsőnek a terme­lőszövetkezeti vezetők javadal­mazásának kérdése. Hivatalos megállapítás szerint termelő­szövetkezeteink mintegy 88 százalékában a terület nagysá­gától az állatállomány számá­tól, kis mértékben a pénzbe­vételektől függ a vezetők díja­zása. Vajon mi okozta, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetők java­dalmazására vonatkozó, a ko­rábbinál jobb, korszerűbb ha­tározatok, javaslatok nem ju­tottak el szövetkezeteink, ilyen nagy számához, hanem tovább­ra Is a termelési viszonyoknak már nem megfelelő javadal­mazási rendszert alkalmazzák. Nem Is beszélve arról, hogy e díjazási formát szabályzó minisztertanácsi határozat 1956 óta nincs hatályban. AZ ÉRVÉNYBEN levő ren­delkezések a mezőgazdaság szocialista jellegét erősitik, amikor a régi szabályozás he­lyett azt javasolták: közgyűlés döntse el a munkaegység-ré­szesedés, egyéb járandóság mértékét. Tehát ahol a gazda­sági feltételek lehetővé teszik, a munkaegység-rendszert to­vábbfejleszthető olyan díjazás, jövedelemelosztási formák be­vezetése indokolt, amely a ter­melőszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek, tagságnak a munkában való érdekeltségét és ezzel párhuzamosan a ter­mékhozam emelkedését bizto­sítják. Igaz, amikor hatályon kivül helyezték a vezetők javadal­mazásáról szóló rendelkezést, helyette csak javaslatok szü­lettek. Ezek a javaslatok a szö­vetkezeti demokráciának széle­sebb alapokra helyezését biz­tosítják. , Ha tehát az említett szövet­kezetlek nem éltek a javasolt jövedelemelosztási formákkal, KORA REGGEL VAN. A hajnali eső víztócsákat hagyott az utakon. A gépkocsi merész­ívű hegyek között fut Szarvas­kőn, Egercsehin át Szentdo­monkos felé. — Nyolc óra előtt ott le­szünk — mondja Havellant Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke, aki most mint megyei tanácstag a pétervásári járás négy közsé­gébe indul fogadónapot tar­tani. A gépkocsi megáll Szentdo­monkos tanácsháza előtt, ahol a hangosbemondó hirdeti a ta­nácstagi fogadónapot. A tanácsházán már népes csoport várja a megyei tanács­tagot, aki szívélyesen kezet fog mindenkivel, barátként, isme­rősként üdvözli a jelenlevő­ket. , Amíg lekerül az emberekről a kabát, szóba kerül ez is, az is. Beszélnek arról, mi újság a faluban, a termelőszövetke­zetben, meg arról is, hogy megismersz-e még, hiszen gye­rek voltál, amikor együtt sum- máskodtunk. Aztán előkerül az igazi téma. Jönnek a pana­szok. Elsőnek Vince Mária 56 éves asszony kéri Havellant Ferenc segítségét. Míg idegesen keres­geti iratait, papírjait, elmond­ja, hogy férje 1959-ben meg­halt, van egy 13 éves kislánya. Ö egy éve beteg, mór táppén­ze is lejárt, s nincs miből él­nie. Ráadásul 84 éves szüleit is neki kell eltartania. Havon­ta 150 forint szociális segélyt kap. Négyüknek ebből nem le­het megélni. Reggeltől estig Feljegyzések egy megyei tanácstag fogadónap fán rültek elő. Nem kétséges: egy régi temető, — Eger történelmi múltjának egy fejezete tá»ilt fel ismét előttünk. Mit tudunk erről a temető­ről, mi volt a környék sorsa az elmúlt évszázad alatt? A középkori város legfonto­sabb városkapuja, a Hatvani kapu, a mai Mártírok tere 1. számú ház előtt, az útforduló- ban állott. Ettől kifelé, a város­falon. kívül, kb. a Telekepy utca vonaláig már a török idők­ben temető volt, amely termé­szetesen megmaradt — egye­lőre — az 1687 évi felszaba­dulás után is. így például ide („Ante Portám Hatvanién sem”) temették 1701-ben Pap Dávid átkeresztelkedett török hod- zsát, aki egyik legtekintélye­sebb embere volt az itt maradt törökségnek. Háza- a meglévő minaret környékén lehetett — 102 éves korában halt meg! Később a középkori temetőt — a város lakossága számának növekedésével — természetesen fejleszteni kellett. Így terjesz­kedett a temető déli irányban, elfoglalva a mai Telekessy ut­ca — és Sóház közötti tömböt, a Sóház utca területét. Az új temető különösen a XVIII. század első felében, a Rákóczi szabadságharc után bővült. Ez az idő volt az, arai­kor a trinitárius rendet — 1717 körül — Erdődy püspök váro­sunkba hozta és a mostani Már­tírok terétől nyugatra emelke­dő dombon teleoftetfe ie. Ek­kortól kezdve gyakran említik a halotti anyakönyvek a „Coe- menterium SS Trinitatis”-t, a Trinitáriusok temetőjét. Eger XVIII. századi rohamos fejlődés, az ezzel járó számos építkezés nem tette lehetővé a lassanként a város központjá­ba kerülő temető fennmaradá­sát. Így nyitották meg 1752-ben a mai hatvani temetőt — és szűnt meg lassanként a fenti „Trinitárius temető.” A most, a Sóház utcában megtalált ma­radványok kora tehát kb. az 1690—1750 közötti évekre tehe­tő. Hevesy Sándor a Törvényes törvénytelenség — fából vaskarika. Mintha ná lünk a törvénytelenségre tör vény lenne! Szó sincs róla; É: mégis, az élet gyakoriatábar lehet találkozni olyan törvé' nyes joggyakorlattal, a méh mögött törvénytelenség húzó dik meg, korántsem az intéz­kedésben, hanem a meghozoli intézkedés indító okaiban. Egyik községünk vezetőjére, ak: egyébként jól és becsületté látja el a munkáját, felette! szervénél panaszt tettek. Ami­kor a községi vzető megtudta hogy „panaszkodtak” ró, sza­bályosan és törvényesen eljárt a panasztevők ügyében: al­kalmazta velük szemben a tör­vény előírásait. Egy másik község termelő- szövetkezetének vezetősége, megsértődve egy földjáradék- panasz miatt, ugyancsak sza­bályosan és törvényesen járt el a panasztevővel szemben, — a panasz után. Tapasztalható olyan jelenség is, hogy törvé­nyes Indokok alapján bocsáta­nak el embereket, — miután panaszkodtak igaz, vagy vélt sérelmük ügyében a felettes szerveknél. A papírforma, sőt még az úgynevezett törvény szelleme nevében sem lehetne szót emelni, annyira szabályo­sak, szemre helyesek és megin­dokoltak ezek az intézkedések. A gyanakvás ördöge csak azért fészkelődiik az emberben, hogy miért pont a panasz meg­tétele utón jut eszébe a vezető­nek, a termelőszövetkezetnek alkalmazni a törvény előírása­it? Hát a panasz előtt nem kellett volna már eljárni az ügyben; nem kellett volna végzést hozni, elbocsátani, új szerződést kötni? Miért, hogy csak a panasz döbbentette rá, az ©gyes vezetőket: „Ohó, hát kötelességet mulasztok, ha nem tilalmazom a törvény előírd­- iáit!" Természetesen, itt szinte be­- bizonyíthatatlan a megtorlás . vádja; természetesen, itt szó- incs semmiféle törvénytelen- égről. visszaélésről; természe­íesen, itt szubjektív megítélé­- seket nehezen lehetne találni. 1 Itt a törvény alkalmazásának ; idejében és nem a törvény 1 jogtalan, vagy meghamisított 1 alkalmazásáról van szó, S ha i az „idő” jelenti a törvénytelen­• séget, amely 'nagyon is meg- , foghatatlan, relatív valami, — • akkor nyilvánvaló, hogy vala- ; hol a gondolatok mélyén a tör­• vényt alkalmazó emberben és • nem a helyes törvényekben ta­lálható meg — a törvénytelen­, ség. Ebben természetesen semmi- 1 féle adminisztratív lépéssel, . intézkedéssel nem lehet ered- ; ményt elérni. Itt a vezetők be- , csületónek, emberi érzésének, i , szocialista öptudatának, fele­lősségének van a legdöntőbb szerepe, ezeket fejleszteni, s ezekről a kérdésekről is be­szélni. — valahol itt és így van mód az effajta „törvényte­----------------------------------------------------------------------------------------------------­Idei újdonságait és az év legszebb termékeit mutat a be a Budapesti Nemzetközi Vásáro a könnyűipar A könnyűipari vállalatoknál már hónapokkal ezelőtt meg­kezdődtek a Budapesti Nem­zetközi Vásár előkészületei': el­készítették, kiválogatták, sói mór zsűrizték is azokat az új termékeket, amelyek közül a legsikerültebbeket a vásáron a I látogatók elé tárnak. A PANASZ jegyzetfüzetbe kerül és máris intézkedik a megyei tanácstag. Telefonon beszél az erdészettel — ahol az asszony dolgozik — és onnét jó hír jön. Még nem telt le az egy év, még megkapja az 500 forint táppénzt. De javasolják, menjen el az orvoshoz, vizs­gáltassa meg magát, s ha rok­kantsága eléri a 70 százalékot, a községi tanács is felemeli a szociális segélyét. Megoldják a kislány helyzetét is. Ingyen ebédet kap mindennap a nap­köziben. Ha pedig az orvos munkaképesnek találja, az er­dészet biztosítani tudja a könnyebb munkát. Amikorra leteszi a telefont, újabb asszony lép a szobába. Szabó Ferencné, a Ságvári út­ról. Háztáji ügyben kér segít­séget. Hasonló ügyben kopog­tat Csirmaz Elekné és még egy-két asszony. Aztán Vincze András községi tanácstag kér meghallgatást. A tipászói rész villamosításának ügyében jött. Az ÉMÁSZ mór 1963. évre ígérte a köraet villamosítását, de „most sincs belőle semmi”. Sőt, ahogy hírlik, talán csak az év végén. Negyvenöt csa­ládról van szó, és állandóan építkeznek azon a részen, kel­lene a villany. Félő, hogy eb­ben az évben sem vezetik be. Mint körzeti tanácstag, kéri Havellant Ferenc segítségét. Ez a kérelem is bekerült a jegyzetfüzetbe, s valószínű, az­óta már konkrétabb intézkedé­sek is történtek e probléma megoldására. Amikorra ezekkel végez a tanácstag, letelik a két óra. Tovább kell utaznia Tama- leleszre, ahol fél tizenegyre hirdették érkezését. Autónk gyorsan megérkezik ide is. ahol hasonló kép fogad, mint Szentdomonkoson. A ta­nácsháza tele van emberek­kel. Hirtelen megszámolom a jelenlevőket, tizenkettő a lét­szám. AZONNAL kezdődik itt is a fogadóóra. Előbb Angyal Ist­vánná üdvözli ismerősként Ha­vellant Ferencet, s kéri nyug­díjának megemeltetését, hiszen csak 25 forintot kap. Férje 1940-ben katona volt, s autó­baleset következtében halt meg. Éppen • szabadságra jött hazafelé, amikor elütötte egy autóbusz. Egy perc múlva özv. Nyer­ges g. Béláné kér bebocsátást községfejlesztési ügyben, Nagy Istvánná pedig földművesszö­vetkezeti részletjegy ügyben jön. Kovács Ágostonná állást kér, Osztafin János, Ipacs And­rás nyugdíjat és így tovább. Majd két asszonv lép a szobá­ba: Kovács g. Gáborné és id. Tóth Andrásné, a helybeli ter­melőszövetkezet dolgozói, mun­kacsapa tvezetői. Mint pana­szolják, már egy éve járnak „az ügyben”, de a mai napig nem történt intézkedés. Arról van szó, hogy a tsz istállót építtetett, s az építkezéshez több asszonyt beosztottak. Órabért ígértek és fizettek is, viszont rendszertelenül. A két csapatnak még 3280 forinttal tartozik a tsz. Kérik tanács­tagjukat, intézze el, hogy a pénzt megkapják. — Várjanak csak! Telefonon beszélünk velük, mit monda­nak ők. A megyei tanácstag a tele­fonhoz lép. Néhány perc múl­va kiderül, hogy a helybeli szövetkezet egy másik gazda­sággal építtette istállóját, s a munkadíjakat oda fizették. Te­hát annak a másik szövetke­zetnek kellene a munkabért kifizetnie, de azok nem haj­landók. Már bíróságon Van az ügy... — Asszonyok! Meg kell vár­ni a bírósági végzést Biztos, hamarosan kézhez kapják jo­gos járandóságukat. Es így 'jönnek a panaszosok egymás után. Kovács j. Béláné házának adómentességi ügyé­ben, Göbö m. Istvánná adóren- deztetési panasszal, Fedémesen Molnár Kázmér nyugdíjas bá­• nyász és tsz-tag háztáji ügyben (2075 forint nyugdíjat kap), Tóth Ernő fmsz-i vásárlási és visszatérítési reklamációval, egy asszonyka édesanyjának nyugdíjügyében. MAR ESTELEDIK, amikor B ükkszen terzsébetré érkezünk. Nyolcán várnak a megyei ta­nácstagra, valamennyien idő­sebb emberek. Janusek And- rásné lányát szeretné „köny- nyebb” munkára elhelyeztetni, Suszták Antal és társai, ma­gángazdák, földügyben, özv. Szilák József né építkezési prob­lémával jön az irodába. Vala­mennyien Segítséget kérnek. Dudás Ágostonná útjavítást sürget, mert a tavaszi olvadás, nagyobb esőzés idején a víz nem tud átjutni az országúton csak úgy ha 400—500 méter hosszan elönti az úttestet, és a víz e területen bemegy a há­zakhoz Í8 .:. Rég beesteledett, nyolc 'óra van, de fáradhatatlanul jegyez a toll a jegyzetfüzetbe. Nevek, címek, panaszok, ügyek, sor­sok, felháborodások, kérelmek, követelések, javaslatok sorol­nak egymás alá sűrű sorokban. Valamennyit el kell intézni, valamennyire választ kell ad­ni, valamennyit ki kell vizs­gálni. Az egyik gyorsan megy, a másik nehezebben, lassan, de mint az előző negyedév 35 sérelmének megoldása is bizo­nyítja: valamennyi megoldódik. Elintézi a megyei tanácstag, aki „hivatali” elfoglaltsága mellett tanácstagi kötelezettsé­geinek is eleget akar tenni. Fazekas István Javadaimazab a termelőszövetkezetekben ennek okát elsősorban nem a gazdasági feltételek hiányá­ban, hanem belső okokban kell keresni. A szövetkezeti tagság véleményét, javaslatát meg kell hallgatni, a közgyűlés jegyzőkönyvébe fel kell venni, és ha a törvény lehetővé teszi, azzal az alapszabályt ki kell égés íieni. Ha a tagság magáé­nak érzi a szövetkezetét, ha látja, hogy véleményét a közös gazdaság vezetésében figyelem­be veszik, szívesen teljesíti a vezetők kívánságait is. És itt a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságainak, a mezőgazdasági osztálynak hatékony segítséget kell adnia, megfelelő irányel­veket kell kidolgoznia, a leg­jobb jövedelemelosztási forma bevezetését elő kell mozdíta­nia. Mindenesetre azt kell fi­gyelembe venni, hogy a terme­lőszövetkezetek fejlettségi foka, a termelési, gazdasági színvo­nala még nagyon egyenletlen, az árutermelés különböző, en­nél fogva a bevétel nagysága is ingadozó. Ezek miatt ma még nem lehet a díjazás alapelveit egységesen szabályozni. De az irányelvek kidolgozása — a ja­vadalmazás alsó és felső hatá­ra, a mindenkori helyi körül­ményekre tekintettel — a kö­zösségi és az egyéni érdekek helyes egyensúlyát teremtheti meg. Az ilyen irányító tevé­kenység nem sérti, hanem erő­síti a szövetkezeti demokrá­ciát és jobb, színvonalasabb ve­zetésre serkenti a termelőszö­vetkezet elnökét. NEMCSAK a javadalmazási rendszer továbbfejlesztésénél, hanem a közös vagyon kezelé­sénél, a bizonylatolásnál és számos más területen is érvé­nyesülnie kell a járási tanács végrehajtó bizottsága és a szakigazgatás irányításának. A vagyon kezelésbe adásakor lel­tárt, jegyzőkönyvet kell készí­teni, a vagyonkezeléssel meg­bízottal alá kell íratni, mert ezáltal vállal felelősséget az át­adott,. kezelt vagyonért, va­gyontárgyakért. Ennek elmu­lasztása esetén a beállott anya­gi károsodás a termelöszövet- keztet terheli, amely minden termelőszövetkezeti tag jöve­delmére károsan kihat. Ha a munkaegység késve vagy ellen­őrzés nélkül kerül a tag mun­kaegység-könyvébe, ha pontos mérőeszközökről nem gondos­kodnak és emiatt a raktáros többet vagy kevesebbet ad ki a raktárból, szintén a közös vagyont éri a kár és természe­tesen kisebb lesz a tagok jö­vedelme is. A társadalmi tu­lajdon védelme terén is sok te­hát a tennivaló. A járási ta-s nácsok mezőgazdasági osztá­lyainak meg kell teremteniük a társadalmi tulajdon fokozott védelméhez szükséges előfelté­teleket. Időben, már a terme­lési szerződések megkötéseikor ki kell küszöbölni az esetleges jogvitákra okot adó körülmé­nyeket. Ezért, ahol a járási ta­nács mezőgazdasági osztályán még nincs szakképzett jogász, meg kell teremteni ennek elő­feltételeit. A szakképzett jo­gász hívja fel a vezetőség fi­gyelmét a termelési szerződé­sek megkötésénél, hogy vala­melyik ajánlott szerződési pont esetleg nem lesz teljesíthető, aminek következtében sok ezer forinttal károsodik a termelő- szövetkezet. A JÖVŐBEN fokozottabban kell a termelőszövetkezeteknek igényelniük a jogi segítséget, a járási tanács végrehajtó bizott­sága pedig aktívabban vonja be a jogászt az irányítás komplex tevékenységébe. Legyen a jo­gász a termelőszövetkezet jogi szakembere. Molnár József r # Ui árokásás — úi leletek Egerben Az egri Széchenyi utcai köz­műfelújítással kapcsolatos árokásások után sor került ha­sonló munkálatokra az, egri Sóház utca mentén is. Már na­gyobb mélységben dolgoztak az ásók, amikor először egy ré­gebbi terepszint maradványai, majd alatta számos helyen kor­hadt fakoporsók, emberi cson­tok, szőke hajcsomó, jellegze­tes főveg, a koporsó alján ol­vasó (rózsafüzér) darabjai ke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents