Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
4 NÉPŰJSAG 1964. április 16., csütörtök Ezekben a napokban, amikor egyre melegebben süt a nap, egyre jobban vágynak a szabadba az emberek, mind többször vetődik fel a kérdés: mikor nyit a strand, a „zöldvendéglőka kertmozi, milyen újdonságokkal szolgálnak a téli álomból ébredt szórakozóhelyek? A strand a legzsúfoltabb hely. Oda mindenki elmegy, ott mindenki megfordul, legyen az egri, vagy egyszer e városba vetődő idegen. Már április negyedikére megnyitották volna a meleg vizű medencét, de az idő nem kedvezett. A strandfürdő műszaki vezetője elmondotta, hogy április 18-án „akár esik, akár fúj”, megnyitják a melegmedencét, hiszen abba áramlik az andomaktályai víz, ami éppen 40 fokos, mire a medencébe ér. Május elsején aztán az egész strand megnyílik. Két főbejárata lesz, egyik az új lakótelep felől, a másik a régi helyén. Az új ka- binsor sajnos csak az idény közepére készül el, pedig a há. romszáz kabin átlag 1800 ember helyét biztosítaná, csak hát — az építési kapacitás... Előtte parkosítanak, egyébként — nagyon helyesen — a strand nagy részét gyepes terület borítja, és nyugodt pihenést biztosít azoknak, akik távol a víztől aludni, kártyázni, vagy éppen olvasni akarnak. A gyerekeknek 8 csobogó kutat létesítettek, így ha szomjasak, nem kell közelharcot vívni egy pohár vízért a vendéglőben. A másik „újdonság”, hogy időben, tehát május elsején megnyílik a strandi étterem, amelyet az Idegenforgalmi Szállodák Igazgatósága — a Park és Eger Szálló — üzemeltet. A sárga-fekete kockás épületben minden készen várja a kezdést, önkiszolgáló rendszerű, 1500 főt lát el rövid idő alatt ebéddel. Az időjárástól függően emelik majd vendégterét, s az önkiszolgálással meggyorsítják a vendégek „forgását”. Ugyancsak május elsején nyílik a fagylaltéért is. Az átalakítással sokkal több vendéget képes majd ellátni a meleg nyári időszakban.' Megoldódik végre a mosdó problémája is. Röviddel május 1 • után nyílik az Eger Szálló terasza is, ahol a tervek szerint — nem lesz fagylalt — de parfait és hűsítő ital, sör és nem utolsósorban zene szolgálja a szórakozást. A népkerti sörözőben még zárt ajtók fogadtak ben minket, de ez nem jelent semmit a nyitás szempontjából, a Luca-széke módjára készülő szilvásváradi vendéglő berendezése foglalja el pillanatnyilag az egész sörözőt, ám május elsejére majd talál másik „raktárt” ezeknek a vendéglátóipari vállalat, és május elsején újrafestve, szép külsővel várja vendégeit ez a zöldvendéglő is. A kertmozival kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy május 14.-én nyílik a Kartuche című kalandos, vidám, színes, szélesvásznú francia filmmel. Ha az idő engedi, s a festés is készen lesz, akkor néhány nappal előbb megkezdik az üzemeltetését. A Szépasszony- völgyben már nyitva találták a múlt vasárnapi vendégek a földművesszövetkezeti vendéglőket és borkóstolókat, s ha minden jól megy, akkor május elseje teljes apparátussal fogadja a vidéki, külföldi és egri kirándulókat. Az ígéreteket íme: papírra fektettük. Mi is csak bízni tudunk bennük, hiszen most április közepén még csak igazgatók és munkavezetők „látják” biztosan, hogy minden rendben lesz, s a létrák, és állványok, meszesvödrök, és malterkeverők helyét valóban ragyogó, tiszta asztalok, udvarias vendéglátók, és ízletes ételek-italok, bővizű medencék, kabinok foglalják el. És ha mindenben szerencsénk van — még jó idő, szép nyár is várja a télből kiszabadult embereket. Szezon vége Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói a> politech‘ nikai oktatás keretében évről évre termesztenek sampinyon gombát. Az iskola pincéjében előkészített ágyakban az idén közel 10 mázsát szüreteltek a kiváló étkezési gombákból. Képünkön Bódi Tivadar, a gomba-tenyészet vezetője, két tanulóval az utolsó gombaszüret közben. ' (Foto: Kiss Béla) VADAfl FCfitNC a Az Iparos Kör vendége Amikor Tóni beleegyezett a dologba — sőt, bátorította is, hogy menjen csak el az iparosok báljára — Feri úgy érezte, mintha szárnya nőtt volna. A meghívót — Ilonka szerezte rákospalotai fodrász nagybátyjától — Feri egész nap a munkaruhája zsebében őrizte. Amíg lemezre várt a gép mellett, titokban elővette, újra végig olvasta: „ .. .tisztelettel meghívja önt és b. családját ...” Vigyázott, hogy be ne maszatolja. De jólesett újra és újra meggyőződni róla: estére ő is ott lehet a bálon, újra együtt Ilonkával. Jó negyed órával a kezdés előtt érkezett az Iparos Körbe. A ruhatári fogasokon még csak az első sor telt meg. A belső teremben néhány fiatalember lézengett. Két-három kipirult arcú lányt fogtak közre. Mindannyijukon ünnepélyesség látszott. A színpad előtt, a terem sarkában' a zenekar hegedűsei gondosan hangoltak. Égszínkék szalagos, fehér kesztyűs, jobbára fiatal rendezők szaladgáltak a teremből az előcsarnokba és vissza. Udvarias meghajlásokkal köszöntötték az érkezőket, a hölgyeknek karjukat nyújtották, hogy bevezessék őket a terembe. Két telt keblű, korosabb hölgy kutató tekintettel mérte végig a bálterem ajtaja előtt álldogáló Ferit, ö meg találgatta: kik lehetnek. Társak talán, kalapszalon tulajdonosok? fodrásznak? Azzal szórakozott, hogy valamennyi érkezőről próbálta kitalálni a foglalkozását. A henteseknek, mészárosoknak, nagy, vörös kezük van, az asztalosokét megfogja a politúr. Látott olyan kezeket is, amelyekről csak annyit lehetett leolvasni, hogy megkímélt, finom kezek. Feri érdeklődéssel, de ahogy telt az idő, növekvő nyugtalansággal szemlélte az ismeretlen embereket. Kellemetlen volna, ha Kaszásék nem jönnének. Kínos lenne mindjárt a bál elején elmenni. Márpedig, nélkülük mi keresnivalója-lehetne itt? Szemléi ődésbtl érce® férfihang zökkentette ká: — Szervusz, Feri! Te is itt vagy? — pirospozsgás, erőtől duzzadó fiatalember veregette hátba, barátságosan kezet szorított vele. Horváth Nándor volt, szög- ről-végről ismerte Zuglóból. Tudta róla, hogy jó barátai, közeli ismerősei „Zsíros”-nak becézik. Az elnevezés nemcsak testalkatára és szakmájára céloz, hanem vastag bukszájára is. Szüleinek jól menő hentes- és mészáros üzletük van. Az öreg úgy kívánta, hogy egyetlen fia az ő mesterségét folytassa, saját üzletükben1. Híre járt, hogy amikor Nándi segéd lett, Horváth szép földszintes házat vett neki Rákospalotán. — Mégiscsak más, ha a fiúnak saját háza van. Akkor már könnyen talál magához illő feleséget. — Hol élsz, mostanában mit csinálsz? — érdeklődött Nándi. — Gyárba járok — felélte — a Fémlemezbe ... Ferinek hirtelen eszébe jutott: Annak ellenére, hogy az idős Horváth ilyen gondos és előrelátó apa, a környékbeliek kicsit gyagyásnak tartják. Az a hír járta, hogy egy kerékké! többje, vagy kevesebbje van az öregnék. Tréfás dolgokat lehet róla hallani. Ezt a históriát Feri a mamájától hallotta: Az osztálysorsjátékkal foglalkozó Török és Társa Bank reklámcédulákat küldött szét a városban. Horváth Nándi bácsi is kapott egy borítékot. Felszakította. A mészárszék télé volt bevásárló asszonyokkal. A mama is ott volt — jut eszébe Ferinek. A postás éppen csak kilépett az utcára, amikor Horváth nagyot kurjantott,, a bárdot belevágta a tőkébe. A borítékban nyomtatott papírlapon ez állt: Megnyerte ön a százezer pengős főnyereményt.. . Eddig elolvasta, a „ha” és feltűnt Széles selyemszalag volt a karján: Főrendező. A terem már majdnem megtelt, amikor Kaszásaié a két lányával megérkezett. Feri örömmel üdvözölte őket. Elnöki megnyitóval kezdődött a műsor. Az iparos réteg a nemzet- fontos tartóoszlopa. Isten segítségével elmúlnak majd a nehézségek, új hajnal köszönt a magyar iparosságra. Ebben a reményben... A pofon Nándi azóta, főnyeremény nélkül is megkapta az üzletet. — Jó szórakozást — mondta Ferinek, és elsietett. Néhány perccel később újra Erőteljes taps fogadta a bevezetőt. A zenekar rázendített Erkel Hunyadi Lászlójából a „Meghalt a cselszövő”-re. Utána Szabolcska Mihály versét szavalta egy bőszoknyás, fehér pruszlikos lány. A Sybill három duettje fejezte be a műsort. A fiatalabbak türelmetlenül vártak erre. A rendezők irányításával viharos gyorsasággal rakták fal mellé a székeket. Kaszásné és a két lány az ablak melletti sorban kapott helyet. Feri ezúttal is velük szemben helyezkedett el, néhány hasonló korú fiatalember mellé. Tekintete a halványkék krépdesinbe öltözött Ilonkán függött. Lavotta verbunkosával kezdődött a mulatság. A terem közepét csakhamar benépesítették a táncolok. Feri meghajolt Ilonka előtt. Nem soká táncolhattak együtt. Néhány szó, és a sudár, szőke lány máris eltűnt a tánctér kavargásában. Feri utánament, újra és újra felkérte, de nem soká örülhetett neki, sok táncosa akadt. (Folytatjuk) Városnéző séták Budapesten délelőtt pedig 9 óra 30 perckor indul a Roosevelt térről a Kirándulás a budai hegyekbe néven autóbusz-különjárat, a Já* nos-hegyre, a Hármashatár- h egyre és a Szabadság-hegyre. A Parlament és a vámegyed megtekintésére május 1-től minden szerdán és pénteken 10 óra 45 perckor indul a Roosevelt térről külön autó- buszjárat. A kölföldiék és a fővárosba látogató vidékiek számára a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal az idén, május 1-től, újabb városmézési sétákat rendszeresít. Május 1-től, minden1 délelőtt 10 órakor és édlután 2 és 5 órakor indul városnéző autóbusz- járat a Roosevelt térről. Minden szerdán és szombaton 16 óra 30 perckor, vasárnap eializmus az, amely a faji és nemzetiségi konfliktusokat valóban feloldhatja, amely kihúzza a termőtalajt a méte- lyező, gyilkos sovinizmus alól.- Amikor 1920-ban a magyarországi tehérterror ellen tiltakozott, s a halálra ítélt volt népbiztosok életéért küzdött, az embertelenség és ostobaság elleni szenvedélye már párosult annak a felismerésével, hogy a nemzetközi munkásosztály minden igazságos és értelmes harc szilárd segítője. De aki ismeri Anatole France pályáját, életét, aki tanulmányozza több mint fél évszázad alatt írt műveit, az könnyen rájöhet, hogy ez a nagy alkotó már működésének kezdetén is humanista volt — a Voltaire-i hagyományok folytatója — és ez az eleinte polgári színezetű humanizmus fejlődött aztán tovább szocialista humanizmussá. Anatole France igaz — csak későn lett marxistává, de soha nem lehetett azzá, ha nem tűzte volná ki már fiatalon írói programjául, hogy ne homályosan szóljon a világos dolgokról, sőt: világosan a homályos dolgokról is. lyan korszakokban, amí- ^ kor a francia irodalomban a minden társadalmi ihletéstől elzárkózó, az olvasókat lebecsülő „elefántcsont- torony”-elmélet uralkodott, Anatole France azt vallotta (s nem annyira nyilatkozataiban, mint inkább műveiben), hogy az olvasókra való hatás igénye és az élet igenlése nélkül nem lehet valaki igazi író. „A szépséget nem imádni kell — írta France, a talán legszebben cizellált mondatok írója, a szépségért rajongó hősök egész sorának megformáló ja —, hanem megteremteni az emberek számára”. sebb — s nemcsak az irodalom, de a társadalom fejlődése szempontjából is —, hogy megírta. Például a „Jelenkori történet” című nagyszerű elbeszélését, „A pingvinek szigeté”-t, a polgári hamis történelem- szemlélet szatirikus regényben felmutatott tükrét vagy a Coignard abbé bűbájos (és elgondolkodtató) vélekedéseit tartalmazó kötetet, mint az, hogy újságcikkekben és nyilatkozatokban már a század elején szembefordult a francia imperializmussal, később pedig minden imperializmussal. Ha azonban valóban igazságosan akarjuk látni, Thibault úr, a párizsi Szajna-part derék antikváriusa éppen százhúsz éve született — és negyven esztendeje halott — zseniális fiának jelentőségét, ha meg akarjuk érteni Anatole France életének és életművének „ter- mészetrajzá”-t, akkor összefüggéseiben kell nézni szépírói ! művét és politikai hitvallását, társadalmi szerepét. T gaz ugyan, hogy a fiax tál — a „Thais’^t. „A fehér közön”-t, vagy akár a már említett Coignard-kötetet és az azzal összefüggő „Lúdláb királynő”-t alkotó France még nem úgy vélekedett a társadalom tagozódásáról és a történelem hajtóerejéről, mint az idős, érett mester, aki megélte az első világháború „Véres cirkuszá”-t, és élményei, vizsgálódásai, nem utolsósorban a lenini október hatására kommunistának vallotta magát. És igaz is, hogy amikor a múlt század végén a francia reakció „erkölcsi szörnyszülöttje”, az úgynevezett Drey- fuss-ügy ellen tiltakozott, még nem látta, hogy csak a szoPgy íróművész állásfogla- ^ lását, gondolatainak végső tendenciáját nem nyilatkozataiból, hanem szépirodalmi alkotásaiból, azok társadalmi hatásából kell kikövetkeztetni. Éppen Anatole France állapította meg ezt „Az irodalmi élet” című írása egyik fejezetének élén. Ha saját mércéjét alkalmazzuk a nagy francia íróművészre, akkor jelentőGondolatok Anatole Fraínce-ról, születésének 120. évfordulóján Nyári előzetes... ami még ezután következett, már nem is érdekelte. Elkiáltotta magát: — Megnyertem a főnyereményt!, Nándi fiam, tiéd az üzlet! >
