Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
4 NÉPÚJSÁG 1964. április 10., péntek Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot (Folytatás a 3. oldalról) találhatunk. Bővül a szocialista rendszer, amely ma az emberiség egyharmadát fogja át. Szűkül az imperialista elnyomás és uralom szférája. Eles, kibékíthetetlen ellentmondások mardossák a kapitalista világot. A tőkés országokban manapság sokkal inkább, mint bármikor máskor, növekszik a kapitalizmus megmentését célzó, betegségének gyógyítását és az imperialista ellentmondások kibékítését szolgáló receptek és tervezetek száma. Azonban a kapitalista ideológusoknak mindezek a próbálkozásai hiábavalók. Hiszen az imperializmus a bögrébe esett pókokra emlékeztet. Bárhogyan is igyekezzenek ezek a pókok megállapodni egymással, bármiféle egyezségre is jussa-nak, nem sikerül kiküszöbölniük a viszályt, az egymás közötti har- eot Milyen megingathatatlannak látszott a 2. világháború után az imperialista hatalmak szövetsége, amelyben beleszólást nem tűrve dirigált az Egyesült Államok. Most pedig már a kapitalista világ vezetői is siránkoznak azoknak a repedéseknek, hasadékoknak és szakadékoknak a láttán, amelyek a nyugati szövetségesek között tátonganafc. Az imperialisták egymás közti elleptmondásai aláássák az agresszív tömbök — a NATO, a SEATO és a CENTO —- szilárdságát. Mind nagyobb és nagyabb tömegek szállnak síkra a militarizmus és a fegyverkezési hajsza, az agresszív katonai tömbök ellen. A szocialista világrendszer növekvő ereje, a munkásosztály harca a tőkés országokban, a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése, elmélyíti az imperialista tábor belső ellentmondásait, és oda vezet, hogy az erőviszonyok a nemzet- „ közi porondon még tovább tolódnak el a forradalmi munkásosztály, a béke és a szocializmus javára. Ettvtánsaik! Örömmel hangsúlyozzuk ismét, hogy a Szovjetunió és Magyarország korunknak, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcnak valamennyi nagy fontosságú kérdésében közösen veszi fel a küzdelmet a nemzetközi porondon. Népeink nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. A szociajjzmus sikerei pedig döntő tényezőt jelentenek a világ forradalmi átalakít fásában, annak az új, igazságos társadalmi rendnek a létrehozásában, amely megállíthatatlanul terjed egész bolygónkon. Ez új energiát kölcsönöz nekünk az emberiség boldog jövőjéért vívott harcunkban. A továbbiakban Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: „Mi kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy minden energiánkat, tudásunkat és munkánkat a szocializmus győzelméért, az emberek jobb életéért vívott harcnak szenteljük.” Mi azért küzdünk, hogy minden dolgozó ember lehetőséget kapjon arra, hogy tevékenyen dolgozhasson, sokoldalúan fejleszthesse képességeit, részt vehessen a társadalmi életben, és alkotó lehessen a szó legteljesebb értelmében. Mi azért küzdünk, hogy minden nép elfoglalhassa méltó helyét az emberiség nagy családjában, gazdagíthassa az emberi civilizáció kincsestárát és élhessen annak javaival. Mi azért küzdünk, hogy a világ békéje, a barátság és a testvériség, az igazi nemzetköziség, a kölcsönös bizalom és tisztelet az emberek és népek közötti kapcsolatok megingathatatlan élvévé váljék. Mi azért küzdünk, hogy a kommunizmus, amely megtestesíti az emberiség legszebb álmait és reményeit), osztatlan győzelmet arasson a földön. Ezek a mi kommunista eszményeink, elvtársak! És bizonyosak vagyunk abban, hogy győzedelmeskednek — fejezte be beszédét Hruscsov élvtárs. A viharos nagy tapssal fogadott beszéd után Gáspár Sándor mondott zárszót. Többek között kijelentette: Elmondhatjuk, hogy a mi népünk új életet formáló munkájában, viharos és szélcsendes napokon egyaránt, erőt merített, segítséget kapott a szovjet néptől és annak kommunista pártjától.-— A budapesti kommunisták és pártonkívüliek egyaránt meggyőződéssel ítélnek el minden olyan lépést, bárki részéről történjék is — folytatta Gáspár Sándor —, amely e barátság ellen és egyúttal a nemzetközi. munkásmozgalom egysége éden irányul. Aki rágalmazza a Szovjetuniót, eljátssza jogát, hogy a nemzetközi munkásmozgalom kommunistának tartsa. A budapesti dolgozók, mint az egész magyar nép minden erővel arra törekszik, nogy eredményesen szolgálja a kommunista világmozgalom vezetőinek 1957-ben és 1960-ban Moszkvában kialakított politikai irányvonalát — fejezte be beszédét Gáspár Sándor. A forró hangulatú nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségei között a testvéri barátság és a teljes egyetértés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeképpen csütörtök délután az Országház Munkácsy-termében magyar— szovjet közös nyilatkozatot írtak -’Iá, A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenó, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Miklós. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala^ mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a magyar és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői. N. Sz. Hruscsov Prokofiev szoborparkéját ajándékozta Kodály Zoltánnak Nyina Petrovna Hruscsova látogatása a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban A Trybuna Ludu szerkesztőségi cikke a kínai vezetők szakadár tevékenységéről A Trybuna Ludu, a LEMP KB napilapja csütörtökön „A kommunista mozgalom és a szocialista tábor egységéről” címmel négyhasábos szerkesztőségi cikket közöl. A lap élesen bírálja a kínai vezetők an ti marxista, egységbontó tevékenységét, majd így folytatja: — Pártunk nem egy ízben kifejezte álláspontját: mélyen elítéli a KKP irányvonalát és teljes mértékben szolidáris az SZKP ideológiai állásfoglalásával, a Szovjetunió külpolitikájával. Teljes mértékbál osztjuk azt a véleményt, hogy a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista tábor legfontosabb feladata a termonukleáris háború elkerülése. Minden kommunista pártnak, minden forradalmi erőnek mindent el kell követnie a marxizmus—leninizmus alapján álló szilárd kommunista mozgalma egységének megőrzéséért. vad kit rcfiKNc a 4. —- Siess — sürgetett Kis Kálmán, a barátom —, már kezd átütni a vérfolt Kérdem: hová menjünk? Hát Újpestre, a mentőkhöz — mondja. — Ott fiatal örvösök vannak, kevés fizetésűek, talán bekötöznek anélkül, hogy beírnák valahová a sebesülést ... Csak neked mondom : i,Hol történt az eset? — kérdezte Csár.yi Barna, az ügyeletes mentöorvos. Becsületes képű srác volt. Nézze — mondom, — tüntettünli munkanélküliek vagyunk... — Bekötözött — Kapcsot nem tehetek bele — mondta —, az nem jár az első segélyhez. De minek tüntetnek? Tudhatnák, milyen vadállatok ezek. Menjen holnap az OTI-ba. — Ott mit mondjak? — Várjon csak — gondolkozott az orvos. — Megcsúszott az -utcán, üvegcserépre esett, annak az éle vágta be a karját. De másik kabátban menjen ... Ha lett volna nálam só, elkerülhettem volna az egészet — morfondírozott Cigi. — Most már vigyázni keli, éppen csak kihevertem a kardvágást. Két hónapig jártam az OTI-ba ... Ez még múlt télen volt. Szóval, megyünk a Kjörútom, befordulunk a Fáik Miksa utcába. Elénk áll egy detektív: Hová, hová? Tüntetni készülünk, miü? — Dehogy — felelem — dehogy, munkába ajánlkozunk, sorra nézzük a műhelyeket No, akkor én sorra nézem a zsebeket — dör- mögi a hekus. — Ez mi? — emeli ki a sót. — Ez? Só. — felelem ártatlanul. — Mihez? — Hagymához, ebédre. — Hol a hagyma? — Itt — mutatom, — a nadrágzsebemben. — Hagymát is vettünk — nevet Kurimszky Sanyi és hozzáteszi: — fel kell készülni mindenre. — Ez lesz az ebéd — kételkedett a detektív. Felvágtunk: — Hogyisne! Még jön hozzá szalonna is. Erre 5: Jó lesz, ha elkotródtofc. Minél mesz- szebbre — morogta. De tovább engedett bennünket. Azért csak leadtuk szavazatunkat az újságra. Hullott az üveg. Feri ilyen és hasonló történeteket hallott Cigitől. „Csak neked mondom^ ne add tovább. Becsületes fiú vagy, nemsokára köztünk leszel te is. Az ilyen dolgokról csak a legmeglbízhatóbbakkal beszél az ember. — Sok jelszót festettünk a falakra — kezdi egy másik alkalommal Cigi. — Esett az eső, festékes kézzel végigtörültem a nyakamat. Ilyenre vigyázni kell. Nagy bajt csinálhatsz magadnak. Késő este értem haza. Az egész család aludt. Zörögtem, a sógornőm nyitott ajtót. Úristen! — kapott a fejéhez, amikor meglátott — Kit öltél meg? — A xníniumot nehéz lemosni. ... Igen, ma valahogy lassabban telik az idő, mint máskor — gondolja Pap Feri. A szilveszteri mulatság képei elevenednek meg újra és újra előtte. Beke Zoli szónoki mozdulatai Kaszásné nyugtalan szemrebbenése, Ilonka mosolya, a kis Kati kiváncsi tekintete, a munkásotthon tánctermének hintázó lampionjai, a párokra tekerőzö színes szerpentin, és az egész álomszerű kavargás ... Aztán megint Cigi történetei, a tavalyelőtti szeptember elsejéről, a pesti munkások utcai csatáiról. Az ilyen dolgokról csak a legmegbízhatóbbakikal beszél az ember — mondotta Cigi. Ez az elismerés Ferit büszkeséggel töltötte eL Int B atlantinak, aki kalapálja a lemezt, de felnéz, mosolyog, visszaint. Tréfásan tisztelgésre emeli a fakalapácsot. Akarsz valamit? — kérdi a tekintete. Feri a fejét rázza: Semmit. . Visszamegy a helyére, újra elborítja a lárma, *a gépek, a reszelőfc, a kalapácsok zaja. Arra gondol: ha Ilonka apja nincs kórházban, talán el se mentek volna szilveszterezni. De hamarosan elhessegeti ezt a gondolatot. Kellemesebb, ha arra emlékszik, milyen jó volt Ilonkával táncolni. Ahogy átfogta a derekát, elgyönyörködött világoskék szemében. „Szeret- e még, csak annyit mondjon, Szeret-e még, úgy sincs más gondom.. ” Aranyozott nagy képkeret, ben tükör függött a falon. Alsó széle térdmagasságban megtámaszkodott a falban, fölül hosszabb zsinór kötötte a szeghez, ferdén előredőlt. Amikor közvetlenül előtte táncoltak, különös, olykor groteszk szögben látták magukat. Ilonka nem vette észre, ö úgy vezette, hogy a tükörben jól lássa vállának, nyakának ívét, fénylő haját. Féloldalt fordult vele és figyelmeztette: — Ilonka! — A tükör felső részére mutatott: — Nézze! A lány mosolygott. Tetszett neki a játék. Megértette. A prés Szép volt. Éjfél felé az üvegekkel megrakott fehér asztal mellett magasra csapott a jókedv. A „nőtlenek asztala” volt) ez. Ö is oda csatlakozott. Néhányan már kezdettől ott ültek a fém- lemezbeiiek közül. Mások is odajöttek. Beke Zoli „rontotta” a hangulatot, kijózanító megjegyzéseivel. Alig ivott egykét kortyot. Azt magyarázta: az öntudatos munkás antialkoholista, másrészt nem lehet, nem is szabad önfeledten múlatni. De miért? — kérdezte valaki, hogy bosszantsa. A mentőknél nem győzik összeszámlálni az öngyilkosokat, akik a nyomorúság elöl menekülnek a halálba — mondta Beke Zoli. — Ejnye a jó dolgodat — tiltakozott az egyik műhelybeli gyerek. Voltak, akik méltatlankodtak: — Hogy kerül a csizma az asztalra? Pokolba most a kísértetekkel ... — Zolikám — próbálkozott ő is —, szórakozzunk ... Hagyd most ezeket. Időközben összetoltak néhány asztalt. Már Kaszásék is ott voltak a közelben. Jól látta: Ilonka anyját különösképpen nyugtalanították Zoli témái, összeszorította a fogát, sóbálvánnyá merevedett, mint a Szodomái Lót felesége, aki megszegte az Űr tilalmát. Éjfél után is táncoltak, ö mégis úgy érezte, akkor már Ilonkát is zavarta a környezet. Mintha jókedvét . csak azért erőltette volna magára, hogy ő ne vegye észre idegenkedését, csalódottságát. Tortát vett, hat szeletet, elébük tette és meghajolt szertartásosan, frakfcos pincér módjára. Katit ie' felkérte néhány fordulóra. Rajta nem látszott le- hangoltság. Sokat tréfált, kacagott, a kamaszfiúk kézről kézre adtak. Ezek a gyerekek a Természetbarátok Csoportjának tagjai. Kurimszky Sanyi társaságába tartoztak. A szavalókórusban is benne vannak. Azt úgy hívják: száz százalék. Egy újság, pontosabban folyóirat neve. Egyszer kapott már ilyet Cigitől. Kár, hogy Cigi nem jött el szilveszterezni... Ilonka tartózkodóbb Katinál; — De ha tartózkodó is — gondolja Feri —, azért talán mégse vagyok közömbös neki. Különben aligha kért volna olyan állhatatosan, hogy menjek velük jövő szombaton az Iparos Dalárda báljára. Ezúttal ő szabadkozott. Megmondta nyíltan: Nem akar elmenni, nem neki való az a hely. Ilonka megharagudott. Menynyit könyörgött ő az édesanyjának — mondta —, amíg sikerült rávennie, hogy menjen el velük szilveszterezni. — Nem is tudom — mondta —, mit szól apa, ha megtudja', hol köszöntött ránk az év. Ígérje meg, Feri. hogy eljön. Végül is, nem állhatott ellen érzéketlenül, engednie kellett. (Folytatjuk) Azonnal pénzliezjut! Használt könyvekért, sorozatokért előnyös árat fizet a Miskolci Antikvárium megbízottja április 14-én tartandó könyvfelvásárlási napon. Bővebb felvilágosítás a helyi könyvesboltban, Fő tér 8. sz. Nyina Petrovna Hruscsova csütörtököm délelőtt meglátogatta a budapesti ötödik kerületi Kossuth Zsuzsa Gimnáziumot. A szovjet kormányíő feleségét elkísérte Kádár Jánosáé, valamint Jelena Gye- nyiszova, a Szovjetunió budapesti nagykövetének felesége és Szipka Józsefrié, hazánk moszkvai nagykövetének felesége. Az iskola bejáratánál Pál József igazgató, majd orosz nyelvein Kádár Zsuzsa KISZ- titkár üdvözölte a vendégeket, akik a matrózruhás diáklányok sorfala között először az igazgatói szobába mentek. Itt Pál József tájékoztatta Nyina Hruscsovát az iskola fejlődéséről, munkájáról. Nyina Hruscsova kérdéseire válaszolva az igazgató ismertette a politechnikai képzés módszerét. A diákok minden hét egy napját textilüzemben, ruhagyárban, vagy nyomdában töltik, s a munkások között, az ő segítségükkel sajátítják él egy szakma alapjait A szovjet kormányfő felesége részletesen érdeklődött a diákok munkafeltételei, szakmatanulási lehetőségei, az üzemekhez, munkásokhoz fűződő kapcsolatai iránt mert mint mondotta, ezek a problémák most napirenden vannak a szovjet közoktatásban is. Nyina Petrovna Hruscsova és a társaságában lévő vendégek ezután részt vettek a negyedik A osztály orosz óráján. Nyírna Hruscsova nagy tetszéssel, elismerő mosollyal hallgatta, amit a diákok orosz nyelven jellemezték Puskin és Solohov főhőseit, majd arról beszéltek, hogyan változott meg a félsiza- badulás óta fővárosiunk képe. Az isikola dísztermében a diákok orosz nyelvű szavalattal, népi tánccal, ének- és zon- goraszámokkal szórakoztatták a vendégeket, akik végül megtekintették az iskola elektroműszerész-tanműhelyét. Búcsúzóul a diákok saját hímzésű ballagási tarsolyokkal kedveskedtek a vendégeknek:, majd Nyina Hruscsova adta át nagy örömmel fogadott ajándékát: egy nagy ládát, telve a Szüvjetszputnyik-modél- lekkel és más kedves ajándéktárgyakkal Hruscsov megbízásából felkereste lakásán Kodály Zoltápt, hogy átadja neki a szovjet miniszterelnök ajándékát. A nagykövet N. Sz. Hruscsov I szívélyes üdvözletét tolmácsolja a nagy magyar zeneszerzőnek. Az ön alkotásait— mondotta — nálunk, a Szovjetunióban is szeretik és nagyon nagyra becsülik. Erről minden bizonnyal személyesen is alkalma volt meggyőződni legutóbb országunkban tett látogatása alkalmával. Hruscsov elvtárs tisztelete jeléül Prokof- jev zeneszerző szoborportréját ajándékozza önnek és további nagy sikereket kíván munkájában. Kodály Zoltán megindultan vette át az ajándékot és arra kérte a nagykövetet, hogy tolmácsolja köszönetét Nyikita Szergejevics Hruscsovnak. Ez a szobor — mondotta — csak állandósítani fogja azt a kapcsolatot, amelyet szovjet zeneCsütörtökön délelőtt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete N. Sz. szerzőtársaimmal tartok fenn. Kapcsolataink különösen elmélyültek a Szovjetunióban tett látogatásom alkalmával, amikor ottani zeneszerző barátaim mindent elkövettek, hogy otthon érezzem magam. Az alapelvekben is annyira egyetértettünk, hogy azt éreztük, semmiféle eszmei vagy országhatárok nincsenek közöttünk. Kodály Zoltán ezután megjegyezte, hogy magas kora miatt már nem tud oroszul megtanulni ,— bár félesége tanulja az orosz nyelvet —, szlovákul azonban beszél, majd szlovák nyelvre fordítva a szót, még egyszer köszönetét mondott az értékes ajándékért. A vendégek ezután baráti beszélgetést folytatták Kodály Zoltánnal és feleségével. Az ajándék átadásán és a baráti beszélgetésen részt vett Aczél György, a művelődésügyi mi- nisztér első helyettese is.
