Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
t J YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA ARA: SO FILLER T Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Kádár János és N. Sz. Hruscsov mondott beszédet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi mun- kas-paraszt kormány és a Budapesti Pártbizottság csütörtökön délután magyar—szovjet barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Néhány perccel 4 óra után a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség viharos tapsa, lelkes ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökség tagja volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettesé, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője. Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke és Szirmai István, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, P. J. Seleszt, az SZKP KB elnökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, P. A. Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedosze- jev. az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának al- elnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, R. F. Gyementyeva, az SZKP Központi Bizottsága revíziós bizottságának tagja, az SZKP Moszkva városi bizottságának titkára, G, A. Gyenyiszov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet 5— Dobi Istvánné és Kádár Jánosné társaságában — Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége, a kormány több tagja, politikai, kulturális és társadalmi életünk számos vezető személyisége. A szovjet és magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg a nagygyűlést. A megjelentek — köztük szovjet vendégeink — meleg hangú üdvözlése után a nagygyűlést megnyitotta. Felkérte Kádár János elvtársat beszámolója ipegtartásara. Ezután a nagygyűlés részvevőinek tapsa, ünneplése közben Kádár János lépett a mikrofonhoz. dő barátságunkra. Ez a barátság a legdrágább számunkra. A szovjet—magyar barátság minden időben és minden helyzetben a leg'*- biztosabb támaszunk, amely megsokszorozza erőinket a munkában és a harcban egyaránt. Kedves elvtársak! A szovjet párt- és kormány- küldöttség jelenlegi látogatása során járt üzemekben és kutató intézetben, termelőszövetkezetben, főiskolán; találkozott munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk képviselőivel. Szovjet elvtársaink látták, hogyan dolgozunk, hogyan élünk, milyen eredményeket értünk el azóta, hogy legutóbb nálunk jártak és miegyetértünk, eg egy fronton a Szóvje A szovjet párt- és kormányküldöttséggél folytatott tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztattuk egymást az építőmunka eredményeiről és a leküzdendő akadályokról. Megbeszéltült a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseit és tárgyaltunk arról, hogyan tudjuk az élet minden területére máris kiterjedő jó kapcsolatainkat még tovább fejleszteni, barátságunkat még tovább erősíteni. Örömmel számolhatok be a nagygyűlésnek arról, hogy tárgyalásainkat ezúttal is a nézetek teljes azonossága, a teljes egyetértés és a meleg barátság jellemezte. Ez tükröződik közös nyilatkozatunkban is, amelyet az imént írtunk alá. Továbbiakban Kádár elvlyen feladatok megoldásán dolgozunk. Gondolom, mindenki tapasztalhatta, hogy népünk mindenütt nagy lelkesedéssel és szívből jövő szeretettel fogadta Hruscsov elvtársat és a többi szovjet vendéget, örülünk, hogy népünk szerete- tét és barátságát szovjet elvtársaink most közvetlenül is érezhették. Azok a nyugati újságírók, akik ki tudja milyen szenzációt sejtve érkeztek hozzánk, megírhatják, hogy mégsem jöttek hiába. Saját szemükkel láthatták, milyen mély, őszinte érzelemként él a magyar népben a Szovjetunió, a szovjet nép és Hruscsov élvtárs iránti barátság. Saját szemükkel is láthatták, hogy ^yiitt vagyunk, l harcolunk tűni óval. társ méltatta: mit jelent a győzíes proletárforradalom első országa, a Szovjetunió az emberiségnek, majd így folytatta beszédét: Hosszú ideig a Szovjetunió egyedül volt a világ elnyomottjainak, kizsákmányoltjai- nak, összes dolgozóinak reménysége, a viiágforradalom bázisa. Ma pedig a Szovjetunió a. szocialista világrend- szer legerősebb, leghatalmasabb országa, a világforradalom mai bázisának, a szocialista világrendszemek fő ereje, a szocialista forradalom, a társadalmi haladás, a béke fő támasza. A Szovjetuniónak döntő szerepe volt abban, hogy a nemzetközi imperializmus által előkészített és a német fasiszták által kirobbantott második világháború antifasiszta demokratikus küzdelem jellegét öltötte. Ez a döntő szerep akadályozta meg, hogy Európa számos népe az imperialisták egyik csoportjának befolyását a másikéval, az elnyomást elnyomással cserélje fel. Elősegítette, hogy népek egész sora valóban élhessen szabadságával, a szocializmus útjára léphessen és megszülessen a szocialista világrendszer. A Szovjetunió majdnem fél évszázada töri a haladás útját az emberiség előtt, a boldog jövő felé. Kitaposta az emberiség számára a szocializmus útját és ma már a kommunizmus építésének útján jár. A szovjet társadalom ma már építőmunkájának, kultúrájának és tudományának eredményeivel és mindinkább a gyakorlatban bizonyítja elvitathatatlan fölényét a kapitalizmussal szemben. Bizonyítja ipari fejlődésének gyors üteme. A Szovjetunió ipara 1963-ban 1913-hoz képest ötvenkétszeresére emelte termelését. A jelenlegi hétéves terv első öt évében 58 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az ütem gyorsaságára, a szocialista rendszer hallatlan alkotó erejére és fölényére jellemző, hogy amíg az utóbbi tíz. esztendőben az ipari termelés egy főre számítva a Szovjetunióban 128 százalékkal, addig az Egyesült Államokban mindösz- sze 15 százalékkal növekedett. A Szovjetunió jár az élen korunk legfontosabb tudományában, az atomfizikában; élen jár és vitathatatlanul elsőbbséget szerzett a világűr meghódításában és más tudományokban. A Szovjetunió valósította meg az első egyéni és az első páros űrrepülést, szovjet emberek tették a leghosszabb utat a világűrben és szovjet nő szerezte meg az első női űrhajós világraszóló és soha el nem évülő dicsőségét. A Szovjetunió a világ katonailag legerősebb országa. A társadalmi igazságért, a haladásért és a békéért folyó harc minden osztaga — legyen bárhol is a világon — erre az erőre támaszkodik. Ez ad reményt a békéért harcolóknak és realitást a békeharcnak. Tisztelet a szovjet embereknek, a szovjet népnek, mert az emberiség szolgálatában önzetlenül, nagy áldozatok árán megteremtették azt a hatalmas erőt, amely ma elsősorban védi a békét és visszarettenti a háborútól a kalandorokat. A Szovjetunió segítsége, a felszabadulás tette lehetővé, hogy a magyar nép is a szocializmus útjára léphessen. Lehetővé vált, hogy népünk ott folytassa, ahol a már egyszer kivívott, de az imperialisták fegyveres beavatkozásával vérbe folytott néphata- 1 ómmal, az 1919-es Magyar Tanácsköztársasággal elkezdte. A fejlődés azóta nálunk is bebizonyította a szocialista társadalmi rend vitathatatlan fölényét. Olyan elmaradott országban, mint amilyen Magyarország volt, a kapitalizmus viszonyai között lehetetlen lett volna, hogy az ipar 1963-ban ötször annyit termeljen, mint 1938- ban, a nemzeti jövedelem pétiig ugyanezen idő alatt mintegy háromszorosára emelkedjek. A kapitalista Magyar- országon nem fejlődhetett volna úgy a közművelés, a közoktatás, hogy a felszabadulás óta eltelt nem egész két évtized alatt az össznépességen bélül az érettségizettek aránya két és félszeresére, a diplomásoké majdnem háromszorosára emelkedjék. Lehetetlen lett volna, hogy a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 15 év alatt, 1949 óta 80 százalékkal emelkedjék, ami végső soron azt jelenti, hogy napjainkban egy főre átlagosan csaknem kétszer annyi bér és egyéb juttatás, nyugdíj, táppénz, ösztöndíj, segély — jövedelem jut, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Lehetetlen lett volna, hogy a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke ugyanezen időszak alatt több mint 70 százalékkal emelkedjék. A felszabadulás utáni években munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével győzelmet aratott a hatalomért folytatott harcban, és lendületesen indult el a szocialista építés útján. Ez a lendület azonban megtört, mert a dogmatizmus és a szektarianizmus eltorzította a párt politikáját, aláásta a párt és a nép egységét és ezen a talajon az osztályellenség a revizionista árulók a nemzetközi imperializmus támogatásával ellenforradalmi felkelést robbantottak ki. Nagy és sokféle kár keletkezett, súlyos helyzetbe került az ország. De népünk a párt vezetésével, a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, elsősorban a Szovjetunió segítségével, minden nehézséget leküzdött és nagy győzelmet aratott ellenségei felett. Ma joggal mondhatjuk, hogy az utóbbi hét és fél évben gyorsabb, egészségesebb, egyenletesebb a fejlődésünk* Hét és fél éve következetes marxista—leninista politikát folytatunk. Leszámoltunk a személyi kultusszal, a szektás- sággal és a dogmatizmussal és a jövőben is visszaverjük és felszámoljuk a baloldaliasko- dás, az álforradalmi demagógia minden megnyilatkozását. Erélyesen és következetesen leszámolt pártunk a jobboldali árulással és a jövőben sem tűri meg, hogy bármilyen címen, bárki is visszacsempéssze pártunkba a revizionista fertőzést, az ország életébe a szociális ta-ellenesség burzsoá mételyét. A meggyőzés, a türelmes érvelés módszereit alkalmazzuk ezután is, ha téves nézetekkel, politikánk félreértésével találkozunk. Népköztársaságunk törvényeibe ütköző cselekményt azonban senki sem követhet el büntetlenül. Mellékes; hogy a cselekményt milyen jelszavakkal próbálják igazolni. A tegnapi eUenforradaimárok és revizionisták ne gondolják, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban folyó — vita talán új lehetőséget nyújt számukra. A dogmatizmus és szekitásság elleni harc közben nem szüntetjük meg a revizionizmus, a burzsoá eszmék elleni küzdelmet sem. Kedves Elvtársak! Az elmúlt években a párt és a nép a hatalomért folytatott harcban elért győzelme után, nagy győzelmet aratott a társadalmi fejlődésben is. A vártnál hamarabb fejeztük be a mezőgazdaság szocialista átszervezését, leraktuk a szocializmus alapjait és ezzel egyszer és mindenkorra megszűnt hazánkban az embernek ember által való kizsákmányolása, nincsenek többé egymással kibékíthetcllenül szemben álló társadalmi osztályok. Megvannak tehát a politikai és gazdasági feltételei annak, hogy az egész magyar nép minden eddiginél magasabb- rendű egységben, szocialista nemzeti egységben forrjon ösz- sze és vállvetve, ereje, tudása, képességei legjavát adva dolgozzék a szocializmusért. Ma az nálunk a forradalmár, aki valóiban jól érti, hogy a szocializmus ügye, rendszerünk további megerősítése mindenekelőtt a gazdasági és kulturális feladatok jó megoldását,népgazdasági terveink maradéktalan teljesítését, és népünk szocialista tudatának, a szocialista közgondolkodásnak megerősítését követeli, ahogyan azt pártunk VIII. kongresszusa világosan meghatározta. Most a néphatalom megvédése és megszilárdítása, a szocializmus alapjainak lerakása után, ez visz bennünket előre a szocialista társadalom teljes felépítésében. Ezután arról szólott Kádár elvtárs, hogy a Szovjetunió immár majdnem kétévtizede segíti építőmunkánkat. Pártjainkat, kormányainkat és népeinket minden területen a legjobb kapcsolatok fűzik egybe. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Nyersanyagszegény országunk számára döntően a szovjet szállítások biztosítják a zavartalan termelés feltételeit. A gyapot 62 sizázaléfcát, a vasérc 80 százalékát, külföldről behozott nyersolajunk teljes egészét, a fenyőfűrészáruk 75 százalékát a Szovjetuniótól kapjuk. Nem kell magyarázni, hogy ez mit jelent iparunk számára. Annak jelentőségét sem kell különösebben magyarázni, hogy a Szovjetunióba irányuló ma(Fplytatása a 2. oldalon) Kádár élvtárs beszéde bevezetőjében üdvözölte a szovjet—magyar barátságnak szentelt nagygyűlés részvevőit, köztük kedves vendégeinket, a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének tagjait és a küldöttség vezetőjét, népünk igaz és szeretett barátját, Nyi- kita Szergejevics Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió kormányának elnökét. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására az elmúlt év nyarán magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást a Szovjetunióban, majd így folytatta: Meghívásunkra, akkori látogatásunkat viszonozva érkezett most hozzánk a Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- , és kormányküldöttség. Egész népünk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy szovjet elvtársaink látogatása időben egybeesett legnagyobb nemzeti ünnepünkkel, április negyedikével, hiszen a szovjet népben nemcsak legjobb barátunkat, hanem felszabadítónkat Is tiszteljük. Tizenkilenc évvel ezelőtt a Szovjetupió fiai hozták el népünknek a szabadságot és a békét, nekjk köszönhetjük nemzeti függetlenségünk visz- szanyerését és azt, hogy népünk annyi szenvedés és megpróbáltatás után urává lehetett saját sorsának. A magyar nép nem felejti a szovjet nép áldozatait, a Szovjetunióban felszabadítóját, igaz, legközelebbi, ióban-rosszban kitartó barátját becsüli. Büszkék vagyunk a •Szovjetunióhoz fűzőA szovjet—magyar barátság a legdrágább a számunkra Kádár János beszéde
