Heves Megyei Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

(VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Cfi&zök neki nineunihe MIPUJSH G AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR VASÁRNAPI iejqjjjzeiiinli „Az idő: pénz!” — hirdeti szembeötlőn a kis spórkasz- sza felirata, s magyarázat­ként mindjárt alatta ott a folytatás is, miszerint min­den perc késésért, egy ke­mény forintot köteles le­szurkolni — pontosabban, az erre a célra szolgáló ré­sen át bedobni — az érte­kezleten magára várakozta­tó kolléga... Nagy gyárunk egyik üzemegységében találkoz­tam ezzel az érdekes kezde­ményezéssel, s ugyanitt in­formáltak arról is, hogy nem ők az egyedüliek a te­lepen, akik műszaki érte­kezleteikre, tanácskozása­ikra, újra meg újra előve­szik a szekrényből — az egyre súlyosodó perselyt. Egy már megtelt — me­sélik boldogan, s mert más­képp nem lehet kinyitni, lángpisztollyal felvágták, és a benne összegyűlt forintok­ból kisebb összegekben hoz­zájárultak az üzem apróbb kiadásainak fedezéséhez. Jutott belőle egy kevés a klubdélutánra, a nőnapi ajándékozásra, s maradt még valami négyszáz forint körül. Ezt takarékba tették, ha ismét szükségük lesz va­lamire, majd hozzányúl­nák... Ahogy így nézem, a be­tétkönyvbe ^rövidesen újabb bejegyzés kerül, mert a kü­lönös formájú kis pénztar­tályban, már egyre tompább hangon koccannak a forin­tok. a különös „gyűjte­mény” napról napra, nehe­zedik... Gyűlik a pénz egyre, sza­porodik az összeg, egyesek talán már a fejüket törik; mire is költsék legközelebb? Annyi biztos: valami hasznosra. Es ez, kétségtelenül he­lyes elképzelés, dicséretre méltó cselekedet! Mégis — miért, miért nem — valahogy nem tu­dok olyan túlságosan lelke­sedni a hallottak, látottak felett... Jobban örültem volna, ha azt mondják: — Tudja, eleinte nem vették komolyan nálunk a tanácskozásokat, pontatla­nul. késve jelentek azokon meg, de, ahogy bevezettük ezt a kis pénzbírságot, egy­hamar rendet tanult min­denki! Ma már alig akad közöttünk olyan kolléga, aki váratna magára, aki ne len­ne itt a kért időre... s bi­zonyságként, az elmondot­tak igazolására, megcsörget­ték volna azt a néhány fo- rintocskát, ami a legna­gyobb igyekezet ellenére is valahogy mégis belepottyant a kis perselybe. Ezt — könnyebben meg­értettem volna... (gyóni) t _____________________> Sz ovjet—lengyel közös nyilatkozat A lengyel párt- és kormány- küldöttség moszkvai látogatá­sával kapcsolatban szovjet— lengyel közös nyilatkozatot adtak ki. — A tárgyalásokon megmu­tatkozott, hogy a felek nézetei teljesen megegyeznek vala­mennyi megvitatott kérdésben — mondja a nyilatkozat. A küldöttség megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Szovjet­unió és Lengyelország állandó­an növekvő együttműködése eredményesen szolgálja a két ország fejlesztését. A felek célszerűnek tartják, hogy előkészítsék az 1945-ben megkötött szovjet)—lengyel ba­rátsági, kölcsönös segélynyúj­tási és háború utáni együtt­működési szerződés újabb húsz évre való meghosszabbítását a szükséges módosításokkal. Ezek a módosítások azért vál­tak szükségessé, mert a szerző­dést még a háború alatt kötöt­ték, azóta pedig véglegessé vált az Odera—Neisse mentén hú­zódó lengyel—német határ, létrejött a Német Demokrati­kus Köztársaság, az első béke­szerető német állam, gazdag tapasztalatok halmozódtak fel a szovjet/—lengyel kapcsolatok fejlesztésében. A szerződés meghosszabbítását célszerűvé teszi a nyugatnémet imperia­lizmus feltámadása és rjtvans- vágyó politikája. A felék megállapították, hogy lehetőség van a Szovjetunió és Lengyelország gazdasági együ ttműködésének további lényeges bővítésére és elmé­lyítésére a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás alapján. Egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében megalakítják a kormányközi ■ szovjet—len­gyel gazdasági, tudományos és technikai együttműködési bi­zottságot. Mindkét fél célsze­rűnek tartja együttműködésé­nek továbi fokozását a KGST keretei között. A küldöttségek megállapí­tották, hogy külpolitikai téren mindkét ország fő feladata változatlanul harcolni a béke fenntartásáért, a termonukleá­ris háború veszélye ellen, A közös nyilatkozat kiemeli hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetését nukleáris fegy­verek eltiltását, az általános és teljes leszerelést megköny- nyítené és közelebb hozná, ha elfogadnák a genfi leszerelési bizottság elé terjesztett szov­jet javaslatokat és a lengyel kormány tervezetét, amely arra irányul, hogy létesítsenek atomfegyvermentes övezetet Közép-Európában. Ugyanakkor mindkét fél rá­mutat arra, hogy továbbra is szívós harcot kell folytatni a hidegháború még mindig be­folyásos erői ellen. A német imperializmus a német szövet­ségi köztársaságban nyiltan revansra uszító és területi igényeket hangoztató progra­mot hirdet, — hangsúlyozza a nyilatkozat. — A Német Szö­vetségi Köztársaság politikája napjainkban a feszültség eny­hülésének és a leszerelésnek egyik fő akadálya és különö­sen veszélyezteti a békét. A felek szükségesnek tartják a gyarmati rendszer végleges felszámolását, elítélik a ne»- kolonializmust, támogatásuk­ról biztosítják az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai népeket azokban az erőfeszítésekben, amelyeknek célja a függőség bármely formái alól való fel- szabadulásuk. A nyilatkozat állást foglal az időszerű nem­zetközi kérdésekben is. Kádár János a borogyinói csata emlékmúzeumban MOSZKVA (MTI): Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke és Ró­nai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke, akik a magyar nép jó- kíváríságait tolmácsolták a 70. születésnapját ünneplő Nyikita Hruscscrvnak, szombaton dél­előtt Moszkvában megtekin­tették a borogyinói csata em­lékmúzeumot és benne az 1812-es orosz—francia háború döntő ütközetét megörökítő monumentális körképet. Kádár Jánost, Rónai Sándort és a kíséretükben levő Szipka József nagykövetet, valamint Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettest M. A. Goloszov hadtörténész táboritok, a mú­zeum igazgatója fogadta és kalauzolta a látogatáson. A körkép megtekintése után Kádár János és Rónai Sándor beírta nevét a múzeum ven­dégkönyvébe. Bomba robbant Saigonban Saigon belvárosában szom­baton bombarobbanás döreje töltötte be a levegőt — éppen akkor, amikor Rusk amerikai külügyminiszter úton volt Khan tábornok, dél-vietnami diktátor külügyminisztériumá­nak épülete felé. A biztonsági szervek megál­lapították, hogy a Rusk tartóz­kodási helyétől alig néhány épülettömbbel távolabb felrob­bant bombát egy arra haladó amerikai katonai csapatszállí­tó kocsira dobták. A bomba repeszei két amerikai katonát megsebesítették. Az SZKP és a LEMP kép­viselői eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatairól és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű problémáiról. Meg­állapították, hogy helyesnek bizonyult az az elemzés, ame­lyet az 1957. és az 1960. évi moszkvai nyilatkozatok adtak a mai világ fő problémáiról. A két párt következetesen telje­síti a két nyilatkozatból fakadó feladatokat. A LEMP képviselői hangsú­lyozták, milyen nagy jelentő­ségű az SZKP gazdag tapasz­talata az egész nemzetközi munkásmozgalom számára. Megállapították, hogy az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozatai nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi munkásmozgalom elméletének és gyakorlatának továbbfej­lesztéséhez. Az SZKP a maga részéről nagyra értékeli azt az irányító tevékenységet, amelyet a LEMP a lengyelországi szocia­lista építés minden területén kifejt, azt a következetes és határozott álláspontot, amelyre a LEMP a kommunista világ­mozgalom egységéért és össze- forrottságáért, valamint a bé­ke ügyének megszilárdításáért folyó harcban helyezkedik. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy a béke megvédése a szo­cialista országok, a kommu­nista világmozgalom alapvető kötelessége, s ebben is meg­nyilvánul a kommunista esz­mék mély emberbaráti jel­lege. Az SZKP és a LEMP meg­állapította. hogy a Kínai Kom­munista Párt vezetősége az alapvető stratégiai és taktikai kérdésekben eltávolodott a kommunista világmozgalom le­nini vonalától és meghirdette a maga külön irányvonalát, fel­lépett a XX. és XXII. párt- kongresszus alaovető eszméi ellen, amelyek pedig megnyi­tották az emberiség előtt a világháború megakadályozásá­nak lehetőségét és alapul szol­gáltak ahhoz, hogy helyreál­lítsák a lenini elveket a kom­munista pártok, a szocialista államok közötti kapcsolatok­ban. A közös nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a Kínai Kommu­nista Párt vezetői támadást in­dítottak a marxista-leninista elmélet stratégiai és taktikai alapjai ellen, a testvérpártok által korunk legfontosabb kér­déseivel kapcsolatban együtte­sen kidolgozott értékelések és következtetések ellen. Mindkét párt emlékeztet ar­ra, hogy többször is kezdemé- nyezően léptek fel és arra tö­rekedtek, hogy megteremtsék a feltételeket a Kínai Kommu­nista Párt vezetősége és a nem­zetközi kommunista mozgalom között támadt nézeteltérések kiküszöbölésére. A kínai veze­tők azonban elutasították az ide vágó javaslatokat, s szaka- dár akciók útjára lépték. Ez a gyakorlat, amely a szocialista tábor, a világot átfogó mun­kásmozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom antiimpe- rialista világfrontjának egysé­ge ellen irányul, rendkívül ár­talmas és veszélyes. Az SZKP és a LEMP to­vábbra is állhatatosan harcol­ni fog a szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért — hangsúlyozza a közös nyilat­kozat (MTI) . . Német Erzsit nem értjük egyiken sem, csak az együttes tagjai — cigányul énekli a Fejik a fekete kecskét kezdetű, közkedvelt, tarnazsadányi „születésű” dalt. A banda kiséri, az érdekesebb részekbe itt is, ott is belekap a szólóba a többi énekes is* (Riport a 4. oldalon) (Foto: Kiss Béla) Eliizem lett a gyöngyösi Xll-es akna és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat A Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó válla­latok közül 1963. évi eredmé­nyeik alapján a következők kaptak élüzem cím kitüntetést: BÁNYÁSZAT: A Dorogi Szénbányászati Tröszt 10-es, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 14-es, a Borsodi Szénbányászati Tröszt miskolci és szuhavölgyi, a Mát­raaljai Szénbányászati Tröszt gyöngyösi, a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt mátranováki, az Oroszlányi Szénbánya Vál­lalat 19-es, a Várpalotai Szén- bányászati Tröszt beszálló bá­nyaüzeme, a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat várpalotai körzete, az Országos Érc- é* Ásványbánya Vállalat dunán­túli ásványbánya és előkészítő műve, a Bányászati Építő Vál­lalat, a Budapesti Bányagép- és Bányavillamossági Válla­lat, a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatási és mélyfú­rási üzeme. VILLAMOSENERGIA-1PAR: Eszakmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat, Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Északdunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat, Villamoserőmű Tervező- és Szerelővállalat, Tatabányai Hőerőmű Vállalat, Erőműjavító- és Karbantartó Vállalat. (MTI) Mindenütt apad a Tissa A Tisza árhulláma utolsó állomásához érkezett. Szom­baton már mindenütt apadt a víz a magyar szakaszon. A vízügyi igazgatóságok a Tisza felső szakaszán az apa­dásnak megfelelően csökken­tik, illetve megszüntetik az árvízvédelmi készültséget és haladéktalanul megkezdik a megrongálódott védművek helyreállítását. A védekezés mindenütt eredményes volt, egyetlen helyen sem szakadt át a töltés. Az árvédekezésben szerzett újabb műszaki és szervezési tapasztalatok most a korábbinál is nagyobb biz­tonságot nyújtó védvonalak kiépítésére és a védelmi szer­vezet ütőképességének to­vábbfejlesztésére használják fel. Megkezdték a mák és a borsó sarabolánát — Befelezték az árpa vetését Az utóbbi napokban kedve­zett az idő a tavaszi mezőgaz­dasági munkáknak és az elma­radás legnagyobb részét már pótolták a szövetkezetek. Me- gyeszerte végeztek a koratava­sziak vetésével és befejezték a tavaszi árpa vetését is. Eddig mintegy 70 000 holdon kerül­tek földbe a tavaszi magvak. A legnagyobb súlyt most már a kukoricavetésre fordítják, de emellett megyeszerte jóütem­ben halad a cukorrépa vetése is. A megye legészakibb fekvé­sű tábláin: a pétervásári járás­ban is előrehaladott a tavaszi szántás-vet«. A Tisza és a Tamaközi részen az idejeko­rán elvetett mák és borsótáb­lákon megkezdték a sarabaUÉf a szövetkezeti tagok. Magyar küldöttség utazott a KGST végrehajtó bizottságának ülésére nács elnökhelyettese, Kovács Imre, élelmezésügyi, Nagy Jó- zsefné könnyűipari miniszter, továbbá a külügyminisztérium és a külkereskedelmi miniszté­rium több vezető beosztású képviselője búcsúztatta. Oh volt a búcsúztatásnál G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével szombaton magyar küldöttség utazót*. Moszkvába a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának soron kö­vetkező, 12. ülésére. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőté­ren Pop János, a Miniszterta-

Next

/
Thumbnails
Contents