Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

MM. március ÍS„ vasárnap NBPOJ8AG 8 15 éves az Országos Takarékpénztár 400 millió forint betétállomány a megyében két az eredményeket. Nagy emelője volt fejlődésünknek az is, hogy kormányunk a ta­karékpénztárra bízta a lakos­ság úgyszólván valamennyi pénzügyi műveletének lebo­nyolítását: építési, áruvásárlá­si, személyi kölesön, házhely-, sorház-, öröklakás-, gépkocsi- vásárlás és valutaklszolgálta- tás, stb. Mindezen munkák gyors, pontos Intézésével az ÖTF-dolgozók törekvése 1* hozzájárult fejlődésünkhöz. — Mik a terveik? — Szeretnénk, ha megyénk minden lakosa belépne a ta­karékosok táborába, pénzét ta­karékbetétben helyezné el. Szeretnénk hozzájárulni ahhpz is, hogy mindenkinek saját kulturált lakása legyen, ezért elsősorban a társasház-ópitőket segítjük nagyobb összegű köl­csönnel, ahol együttesen több lakást építenek belterületen, így a közeljövőben Egerben mintegy hetvenet. Egerben és Gyöngyösön 180 szövetkezel i lakást szeretnénk átadni és 48 öröklakást is építünk, az egri Klapka utcában. Természete­sen a esaládiház-építőket is kölcsönnel segítjük, jelentés támogatást kapnak a tsz-tagok is. A modem építkezés irányá­ban akarunk fejlődni, a kulca- átadásos sorház és öröklakás építése terén. A jövőben még több áruvásárlási és személyi kölcsönt igyekszünk nyújtani a lakosságnak. Nekünk is örö­met jelentene minél több és minél nagyobb nyeremény ki­fizetése a lottó és totó szenve­délyeseinek — fejezte be nyi­latkozatát Vadász Károly. A 1 1 l*"1 ' ----—---——---------------­I szocializmus híveinek őszinte tábora Amikor 1949-ben a szabadságharc kitörésé­nek évfordulóján ünnepelte az egész ország a Hazafias Népfront megalakulását, a szónokok arról emlékeztek meg, hogy a nemzeti össze­fogás gondolata hányszor hozott már sikert a magyarság történelmében, s hogy milyen ko­moly szerepe lesz a nemzet egységének abban a nagy munkában, amelyet a szocializmus fel­építése Jelent. S az alakulás napján a közvetlen elődről, a Magyar Függetlenségi Front tevékenységéről Is megemlékeztek, amely részt vállalt a há­ború pusztította ország felépítéséből azáltal, hogy különböző nézetű és felekezetű emberek százezreit mozgósította e munkára s amely front részese volt azoknak a sikereknek is. amelyet a földosztás, a termelőeszközök tulaj­donba vétele, a köztársaság kikiáltása jelentett ezekben az években. A Magyar Függetlenségi Front, a háborút követő gazdasági, politikai nehézségek mélysé­geiből indult, hogy szervezze a társadalom különbökő erőit, a közhasznú munkákra, a de­mokratikus, független, békeszerető köztársa­ság megteremtésére. Utóda, a Hazafias Nép­front. hasonlóan nagyszabású célok elérésére mozgósított, hiszen ebben az Időben került napirendre a szocializmus alap jainak lerakása, az első Ötéves terv megvalósítása, amelyhez újból az egósz ország akarati és cselekvési egységére volt szükség. És az 1949 tavaszát! megalakuló népi bizottságok hozzáláttak e fontos feladatok megoldásához, a Hazafias Népfront-mozgalom a szocializmus híveinek őszinte táborává vált, amely egyesítette a tár­sadalom különbözä rétegeinek hasznos erőit, számítva a magyar nép áldozatkészségére, szorgalmára, hazaszeretetére, mind több ko* rábban parlagon lévő erőt mozgósított politikai, gazdasági és kulturális feladataink megoldá­sára. S napjainkban nemcsak a választások le­bonyolításában, az államigazgatási szervek, $ tanácsok munkájának elősegítésében, a terme­lőszövetkezetek politikai-, gazdasági megszilár­dításában Jelent számottevő erőt a Hazafias Népfront-mozgalom, de a falvak, városok kulturális életében, a forradalmi történelmi hagyományok ápolásában, a békemozgalow népszerűsítésében és akcióinak sikeres végre­hajtásában is. Most megalakulásának 15. évfordulója«* amikor újból kongresszusra készülnek a moz­galom hívei, újból hasznos, szocializmust építő munkálkodásra szólítják az ország népét 8 mint ahogyan korábbi felhívásaik termékeny talajra találtak, úgy bízunk abban, hogy ez, a mostani szocialista nemzeti egység talaján hir­detett összefogásra hívó szó sem marad hatástalan. Sokan egy tervért Tftrvjóváhagyó közgyűlés Mezőtárkányban Amolyan Sándor—József— Beneddk előtti idő vonult a falu fölé. A kultúrház előtt áll néhány személygépkocsi, bent- ről csak egy ember szavát hal­lani. Ki hinné, hogy itt töbo mint félezer embfer gyűlt egy­be? Hogy a vitával és szava­zással elfogadott határozatok mintegy két és fél ezer ember idei tervét képezik? Mert pon­tosan 2350 azoknak a száma, akik az idén egyesült mfizőtár- kányi Aranykalász Termelő­szövetkezet terveit alakítják. Jlemteinkb&l — Elég lesz egy század! — móndá Gázon: s kiválaszta egy századot, míg a másikat csa­tárláncra osztva, a Sajó bal partján elhelyező. Egy század két zászlóalj el­len!, meg egy lovas kozák szólnia ellem, egy ágyúüteg megtámadására. Nevetnének a hadtudomány vénei, ha valaki tanácsolná nekik. Nálunk volt, aki megtette. A SAJÓHOZ ÉRVE akis csapat azt kérdezd: hogy megyünk itt át? — Hát csali így ni! — mon­da Gózom, s leugorván lová­ról, egy beteges fiú kezéből ki­vette a puskát, beleugrott a vízbe, s a kikeresett gázlónak indul: „itt a híd, fiúk, utánam, aki magyar és szereti hazá­ját!” Perc múlva a kis csapat hón­aljig érő vízen átgázolva, el­tűnt a jobb parti erdő árnyé­kában. Es most azután csendesen, óvatosan előre a bokrok kö­zött; nem szól más, csak a nyugtalan szívdobogás, nincs más parancsszó, csak a szemek intése. A kis csapat egyedül áll az ellenség táborának szi­vében, minden segélytől tá­vol, egyedül saját szuronyára bízva. Már előtte az ellenség, mely jelenlétét nőm is sejti. Gon­dolni és végrehajtani csak egy percnyi idejök van. Hanem az dicsőséges perc volt. — Szuronyt szegezz, és elő­re! —- hangzott Gózon Lajos szava, s abban a pillanatban mint martalékára a sas, csa­pott lé az orosz ütegre a ma­roknyi önkéntes csapat, s ab­ban a percbén le volt ölve minden tüzér, beszegezve min­den ágyú, egy sortüzeléssel szétriasztva a fedezet. E perc alatt el Volt döntve a naiP sor­sa. Amfly bátran vélt keresz- tüivive a hősi merénylet, oly nagyszerű lett annak eredmé­nye: az orosz csatarendben nagy zavar támadt; azt hitték, a magyar hadsereg gázlóra találván, őket oldalba fogta; s hirtelen megszüntették a tüze­lést az egész vonalon, s azzal Tseodajeff felhagyott a csatá­val, s távol a Sajótól, táborba vonta seregét. És mindebben egy maroknyi kis csapaté volt az oroszlán­rész. s annak vezetőjéé, ki egy év előtt még ügyvéd volt. íyfAGUK A VEZÉREK is elismerőleg hl Tesztelték Gőzön Lajosnak e bátor tettét! A sikerdús kivitelért a fővezér ott a hely színén alezredessé emelte őt, s az összes tábor­kar előtt megölelő, így szólva hozzá: „önben ismét a schweohati és ácsi hősre isme­rek”. Néhány nap múlva a nyír- adonyi főhadiszálláson augusz­tus elsején kelt vitézségi bizo­nyítvány adatott át Gőzön La­josnak. Ide írom azt egész terjedel­mében; más jutalmat úgy sem adhatunk hőseinknek, mint azt, hogy neveiket megkoszo­rúzzuk. „Bizonyítvány. — Második rangú érdemjelre ajánltatikl Gázon Lajos őrnagy, s 88-ifc. zászlóaljparancsnok úr, ki ha­zája iránti buzgó szerétéiből és< tántoríthatatlan hű ragaszko­dásból ösztönözve, f. é. július, 2-dik és 11-én Komáromnál azi ácsi erdőben, j 26-ikán a Sajó-j vonalon küzdött csatában, pél-. dós és harczias viselete, hősies' elszántsága, és halált megvető í kitartása által, vitéz jellemé­nek kitűnő jeleit add. Leg­szebb feladatomnak és köte-i lességémnek tartom addig is,: míg ezen hősnek melle érdem-, renddel dísze sitethetnék, a1 méltányló haza nevében ezen\ elismerést nyilvánító vitézségi bizonyítványt kézbesíteni. —\ Kelt a nyiradonyi föszálldson. Augusztus hó 1-jén, A fővezér, Görgei Arthur. (P. H.)" 1 íme egy magyar hős életé­ből egy lap, mely életpályájá­ban piros betűkkel van nyom­tatva. A harcok ideje alatt a mun­kás polgárból az lett, amivé kell tudni átalakulni minden hazafinak: derék katona. S a harcok lejártával a vi­téz katonából ismét az lett, amivé kell tudnia átalakulni minden katonának: munkás, hasznos polgár. A KKOR TUDTA fegy- verrel szolgálni hazá­ját, jól, híven, önfeláldozóiig. Most tudja szolgálni hazáját ésszel, munkával, szántoly jól, szintoly önfeláldozással. Ez az én eszményképem egy magyar honvédről, Ez az én eszményképem egy magyar polgárról. Patai Zsigmond tsz-elnök sza­valt még az előtérben ácsorgó embereik ie tlaatán, érthetően hallják. Nem értek egyet azzal... hogy a télen megbetegedett ta­gok ne kapjanak segélyt! — hangzik az első hozzászólás és Német Sándor, majd Barta La­jos is felsorolja érveit. El­mondják, hogy a december és március közti munkaszünet idején megbetegedett termelő­szövetkezeti tagok sem marad­hatnak magukra, hiszen a há­rom évszakban ugyancsak ki­veszik részüket a dologból. Helyeslő zsongás kíséri a fel­szólalót, utána felharsan a taps. Tóth Zsigmond százak nevében beszól, amikor a szervezés! hibákra hivja fel a figyelmet. — Mi, növénytermesztési dolgozók, sokszor 10 kilomé­terre eső földekre járunk. Ha délre végzünk, csak este jön értünk a vontató. Szüntessék meg a felesleges várakozáso­kat — hangzanak bíráló sza­vai. És jönnek a hozzászólások. Egyik a másik után. őszinte és közvetlen hangulat alakul ki, míg végül megszületik a határozat, 719 termelőszövet­kezeti tag közös akarata. Az idei tervek Harmadik órája tárt egy- végben a közgyűlés, de a fi­gyelem nem lankad, sót, ami­kor az évi termelési tervet is­merteti az elnök, a bodor füs­töt eresztő cigarettákat, pipá­kat is eloltják a dohányosok. Számok százai röpködnek a levegőben, A növénytermesz­tési dolgozók éppúgy figyelik a számokat, mint azok, akik az állattenyésztésben, vagy a kertészetben dolgoznak. — Idei üzemtervünket már a 4650 holdra készítettük el... Szántóföldi és növénytermesz­tési tervünkben őszi, nagy ho­zamú búzából 13, hazaiból M» tavaszi árpából 13, rozsból 6, kukoricából 18,5, cukorrépából 160 mázsás holdanként! átlag­terméseket irányoz elő a terv — hallom a beszámolót. Az ál­lattenyésztésben hússzal növe­lik a tehénállományt... 21 000 csibét nevelnek, amelyből U ezret leszerződtek. 3370 hekto­liter tejre számítanak ez év­ben. Gyapjúból 23 mázsát ér­tékesítenek ... A takarmányo­zási tervről, a gépvásárlások­ról is szól még a szövetkezet elnöke, majd végezetül el­mondja, hogy mindezek meg­valósításához 167 000 munka­egység felhasználására lesz szükség. Nyeste Géza főkönyvelő is­merteti a terv pénzügyi vonat* kozású számait: — A növénytermesztés közel hét és fél milliót, az állatte­nyésztés mintegy négymillió jövedelmet ad. Az 1964-es ék összes bevétele 15 és fél mil­lió forint, szemben a kiadás­sal, amely 9 127 000 forint. Egy munkaegység értéke 34 forint lesz a terv szerint. Egyöntetű szavazás Elégedett moraj fut végig a sorokon. — Jól van így! — Támogatjuk! Percekig mint a méh ka» zsong a terem. Valaki feláll. Ősz hajú ember mondja ki tö­mören mindegyikük vélemé­nyét : — Megszavazzuk! Azon le­szünk, hogy megvalósuljon a terv! A közgyűlést vezető elnök feláll. Ünnepélyesen hangza­nak szavai: „Kérem a tisztelt közgyűlést, amennyiben a ve­zetőség • által előterjesztett, 1964-re vonatkozó gazdasági éf pénzügyi tervet elfogadja..." Es a teremben mindenki magasra tartja a kezét, két és fél ezer ember ez évi tervét szentesítik a mezőtárkányiak. P. E. FŐ A TELEVÍZIÓ A/v ff, 61 i sainak takarékban elhelyezett i megtakarított pénzösszege. —- Hogyan használja fel az OTP a betétállományt? —■ Évente több mint ezer 1 lakás épült OTP-kölcaönnel és kölcsönnel segítjük a sorház-, 1 öröklakás- és telekvásárlókat is. Sokkal több azonban azok­nak a száma, akiket nagyobb értékű vásárláshoz segítünk az áruvásárlási kölcsönakeió- ban. Bútort, motort, rádiót, te­levíziót és más cikkek töme- ; gét vehetik meg részletre a dolgozók. Megyénkben jelen­leg is több mint tízezer em­bernek van áruvásárlási köl­csöne, melyre több mint 24 millió forintot folyósítottunk. Sokan vesznek gépkocsit is, de jelentős a személyi hitelben részesülők száma is, évenként mintegy ötezer fő. — Milyen üzletág adja a legtöbb forgalmat? — Megyénk szinte minden dolgozójának van már valami­lyen kapcsolata az OTP-vel. Vagy mint betétes, vagy hitel­vonalon, azónban a legszéle­sebb réteget a tetőzök és lot­tózók tábora adja. Ez érthető, hiszen a múlt évben Is mintegy nyolc ós fél millió szelvényt ért ókesit ettünk. Ami meghozta gyümölcsét, tavaly érték el megyénkben először az ötös találatot. Emellett 7® négyes, sok hár­mas, rengeteg kettes és még több tárgynyeremény talált gazdára fogadóinknál. Csupán a múlt évben 12 millió a me­gyében kifizetett nyeremények összege. Most vezetjük be az új rendszerű totót, a 13-f-l-et és a játékformában a lottóhoz hasonlóan milliós főnyere­ményt lehet majd elérni. — Mi az alapja az OTP ugrásszerű fejlődésének? r— Az életszínvonal fokoza­tos emelkedése és a békefenn­tartásában való hit adja az alapot a takarékbetétek Ilyen nagyarányú emelkedésére. Sok segítséget kaptunk a társadal­mi szervektől, a Hazafias Nép­front, Nőtanács, KISZ, a ta­nácsi szervek aktíváinak tá­mogatása, felvilágosító mun­kája is segítettek elérni eze­Tjzenöt évvel ezelőtt, 1949 márciusában nyílt meg „a nép bankja”, az Országos Taka­rékpénztár. Hosszú munka, ne­héz évek, sikerek, és gondok vannak mögötte most, ami­kör 15 éves Jubileumát ült a bank. Ebből az alkalomból kerestük fel Vadász Károlyt, az OTP megyei fiókjának igaz­gatóját: mi történt az alatt a ÍS év alatt, hogyan fejlődött, hogyan alakult az OTP? — A pusztító háború után nehezen indult meg a fejlő­dés. Néhány háborús kárt szenvedett házra adtunk hely­reállítási kölcsönt, de mun­kánk zömét a békekölcsönök lebonyolítása jelentette. Üj «int hozott a munkába a népszerűvé váit totójáték is. Akkor még valamennyi meg­oldásra váró feladatot a me­gyében csak az egri fiók bo­nyolított le jelentéktelen lét­számmal. Ma már 13 egység közel 200 dolgozója végzi a megyében felhalmozódott munkát, a pos­ta és a takarékszövetkezetek betétgyűjtő tevékenysége mel­lett Legfőbb feladatunk meet is a takarékbetétek elfogadása. A kamatozó és nyereményköt­vények mellé felzárkózott a gépkocainyeremény-betét is. Ez utóbbi rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert Nem csoda, mert két év alatt több mint 30 gépkocsit nyertek a betéttulaj donosok. Népszerű a KST is. Ma már 132 üzemi bank működik megyénkben s több mint 18 ezer tagja van. A fiatalság takarékosságra való nevelését szolgálja az iskolai takarékbélyeg, így öt­venezer tanulónak jelenleg is több mint kétmillió forint megtakarított pénzét őrizzük. Heves megyében százezres tá­bora van a takarékos embe­reknek. így tudtuk elérni, hogy a múlt évben elértük a takarékos megye elmet. Még 1956-ban jnindöaz- tze 8 millió, napjainkban több mint 400 millió a megye lako­T1SZANÁNAI NYUGDÍJASOK ... A tiszanánai községi ■ szakmaközi bizottság klubhe­■ lyiségót hetenként kétszer, ■ szerdán és szombaton a nyug- : díjasok veszik birtokukba. A . megnyitón a ktsz elnöke tid- : vözölte a nyugdíjasokat, átad­1 ta a szórakozáshoz szükséges felszereléseket, sakkot, rádiók tv-t, stb. A községi tanács elnöke, , Pállal János elvtárs a község áötéves tervéröL tájékoztatta az Sides nyugdíjasokat. (Nagy §Sándor, Tiszanána.) § CSALÁDI ZENEKAR § ... Zenei vetélkedő volt az ■> Ifjú Zenebarátok Klubjában § Karácsondon. Ez alkalommal Ka gyöngyösi állami zeneiskpla «tanárai és növendékei a „vo- Snós hangszerek nagy család­iját” mutatták be, az 1/8-os f hegedűtől a gordonkáig. A 2 hallgatóság lelkes tapssal üd­vözölte a fellépő Koncz csalá- Kdot. Dr. Koncz István családi f zenekart alakított a gyerme- Skek zenei fejlődése érdekében. §(Dán Gyula, Karácsond.) í CUKORBAL s ... Hathónapos, sok nehéz­séggel, akadállyal teli munka Sután megtartották Hatvanban [a kampány záró „cukorbált", if Ez már hagyománnyossá váló í eseménye a gyárnak, amikor Sa nagy munka befejezése után S derűsen emlékeznek vissza az telteit hat hónap eseményeire, ía nehéz napokra. Az idén há- Srom műszak dolgozói együtte­ssen ünnepeltek. (Szegedi Ar-, rpód, Hatvan.) i TANULMÁNYI j VERSENY 5 ... Befejeződték a hevesi já- jfrás területén az általános ie- F kólákban az orosz nyelv szó­lj beli versenyei. A járási dön­tőt a hevesi I. számú iskolá­iban rendezték meg, Fekete ílmréné vezetésével. A verseny Sgyőztese Mezei Márta VIII. £ osztályos tanuló lett. ö képvi- tsell majd a járást a megyei ’döntőben. (Tóth Mária, He­ves.) ÖNKÉNTES VÉRADÓK ... önkéntes véradó nap volt Keséden: 56 ember adott vért ezen a napon, közülük negy­venen új véradók. Táncos Fe­rencit« férjével és öt rokoná­val együtt jelentkezett, Maksa János négytagú családjával ér­kezett a véradásra. Sajnos, az ifjúság távol maradt e nemes akciótól. Mindössze ketten je­lentek meg. (Szilágyi Francis­ka, Ecséd.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents