Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA CS NAPILAPJA ARA: 5« PILLÉK VR.AG proletárjai, egyes Öljetek: A bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Magyar—bolgár hivatalos barátsági gyűlés .4 bolgár párt* és kormány- küldöttség megkoszorúzta a magyar kosi emlékművet A bolgár párt- cs kormányküldöttség. amely Todor Zsiv- kovnak. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, kedden délelőtt | megkoszorúzta a Hősök Terén | a magyar hősi emlékművet. A koszorúzáson részt vett dr. Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetője, Prátb Károly. a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, és Kovács Imre vezérőrnagy. Jelen voltak a koszorúzásnál a Bolgár Népköztársaság buda- ' pesti nagykövetségének mun- katársai is. (MTI) •---------------------------------------A T odor Zsivkov vezetésével hazunkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség kedden meglátogatta a magyar híradástechnikai ipar egyik korszerű nagy üzemét, a íeloiannisz Híradástechnikai 1 várat. A bolgár vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Xúdár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának külügyi osztályvezetője, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Práth Károly, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, Kancz- ler Gyula, a XI. kerületi Párt- bizottság titkára, Galambos Dezső, a kerületi tanács vb- etnöke. A kedves vendégeket a gyár fokapujánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint a gyár vezetői: Sellö Dénes vezérigazgató, Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára és Sütő Lajos, a KISZ- bizottság titkára fogadta. Az igazgatóság fogadószobájában Kas Oszkár műszaki igazgató ismertette a gyár helyzetét, fejlődését, nemzetközi kapcsolatait. A gyár tevékenységének egyik jellemzője az új gyártmányok nagyarányú fejlesztése. 1957-ben még csak a termékek 13 százaléka volt új gyártmány. 1963-ban az új gyártmányok részaránya 80 százalékra emelkedett és az új gyártmányok egyike sem régebbi háromévesnél. Kovács Kálmán, a párt- bizottság titkára a gyár pártós tömegszervezeteinek tevékenységét ismertette. Beszámolt a m unkaverseny-mozga- lom eredményeiről. Az idei tervfeladatók megvalósítására már az első negyedévben 430 brigád — a dolgozók mintegy 50 százaléka — tett felajánlást. Egyre jobban erősödik a szocialista brigádmozgalom. A gyár egyik műhelye már a szocialista műhely cím birtokosa, de a legutóbbi évben több műhely teljesítette a cím elnyerésének feltételeit. A tájékoztató után bolgár vendégeink számos kérdést tettek fel az új technológiai eljárások bevezetéséről, a műszaki fejlesztési tervekről, új gyártmányféleségek kialakításáról. A kérdésekre a gyár szakemberei részletes választ adtak, s többek között utaltak arra: mielőbb szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni a hasonló profilú bolgár gyárakkal, üzemekkel. A közvetlen, szívélyes hangulatú beszélgetés végén Todor Zsivkov meleg szavakkal mondott köszönetét a részletes, alapos tájékoztatásért. Ezt követően a vendégek gyárlátogatásra indultak. Első útjuk az úgynevezett falu-telefonközpontokat készítő gyáregységbe vezetett. A hatalmas, több műhelyből álló egység kizárólag automata központokat készít falusi települések számára. Termékeik igen kedveltek. A Szovjetunió és más baráti országokba a többi között Kubába is exportálnak jelentős tételeket. Az üzemrészek megszemlélése közben Todor Zsivkov, a bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője gyakran megállt egy-egy munkaasztalnál, kérdéseket intézett a műszaki vezetőkhöz és a dolgozókhoz. Az úgynevezett jelfogó műhelyben például az érdekelte, mennyi idő alatt lehet begyakorolni a rendkívül bonyolult munkafogásokat. A műszaki vezetők elmondották, hogy az üzemrész valamennyi dolgozója képesség- vizsgálaton vesz részt, s az üzemi pszichológus dönti el, hogy ki melyik munkaasztal mellett állja meg legjobban a helyét. A kábelszerelő műhely megtekintésénél Kas Oszkár műszaki igazgató beszámolt arról, hogy egész Közép-Euró- pában az ő műhelyük a legelső, ahol szalagszerűen készülnek a kábelek. Az új korszerű módszernek a régi termelési gyakorlattal szemben az a legnagyobb előnye, hogy sza- lagrendszei’ben ugyanannyi idő alatt kétszeres mennyiség kerül ki az üzemrészből. Egyébként ezt a gyáregységet a „20 évesek üzemrészének” hívják, tudniilik az itt dolgozó mintegy 400 munkás — jórészt nődolgozók — átlagos életkora körülbelül 20 esztendő. A fiatalok szocialista brigádokban egymással versenyezve igyekeznek minél jobb eredményeket elérni. Todor Zsivkov és a bolgár delegáció tagjai néhány szívélyes szót váltottak az őket üdvözlő fiatalokkal, s a beszélgetés végén az egyik kiválóan dolgozó csoport — a Táncsics szocialista brigád — munkanaplójába kézjegyükkel is hitelesítették jókívánságukat: „Érjenek el további szép sikereket a gyár törekvő fiataljai!” A gyárlátogatás utolsó állomásaként a vendégek a végszereidébe látogattak, ahol a már teljesen kész faluközpon- tókat mutatta be Juhász Antal főművezető, és Kovács Sándor, a műhely pórttitkára. Az üzemlátogatás végén Todor Zsivkov kijelentette: Minden, amit önök bemutattak nekünk, meggyőzően bizonyítja a gyár dolgozóinak jó munkáját.” A gyárlátogatás után a bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai a magyar párt- és kormányvezetőkkel együtt részt vettek a gyár éttermében a magyar—bolgár hivatalos barátsági gyűlésen. A terembe lépő vendégeket a dolgozók lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, KISZ-ta- gok virágcsokrokat nyújtottak át. A magyar és a bolgár himnusz elhangzása után Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János mondott beszédet urává lett bolgár nép azonban vállalta a nehézségeket. Teremtő kedvét és tehetségét az új társadalom építésére fordította és ma, amikor Bulgária már csaknem húsz éve halad a szocializmus útján, joggal állapíthatjuk meg: alapvetően megváltozott a nép élete, az egész ország képe. A Bolgár Kommunista Párt helyes politikája és a nép fáradhatatlan munkája fejlett mezőgazdaság, gad rendelkező ipari országgá változtatta Bulgáriát. Megvalósult Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy harcosának törekvése: a szocialista útra lépett bolgár nép 15—20 év alatt elérte azt, amihez más népeknek, más körülmények között egész évszázadra volt szükségük. Ma Bulgária ipara több mint tizenötször annyit termel, mint a háború előtt Az ország, amely azelőtt nem gyártott gépeket, ma 103 országba ex-, portálja gépeit. A szövetkezeti alapokra helyezett mezőgazdaság termelése jóval túlszárnyalta a háború előtti átlagot Az öntözéses gazdálkodás már több mint .másfél millió holdra térjed ki. A gazdasági fejlődés nagy ütemű,- a kulturális forradalom pedig a nép műveltségének emelésében, a művészet, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában tárja fél nagyszerű eredményeit. Ezek az eredmények kiinduló pontul szolgálnak a jövő fejlődéséhez, amelynek irányát a Bolgár Kommunista Párt 1962-ben tartott Vili kongresszusán elfogadott 20 éves terv szabja meg. Ez a nagyszabású program azt a fő feladatot tűzi ki a bolgár nép elé, hogy 1980-ig “ejezze be a szocialista társadalom felépítését és kezdje meg a kommunizmusba való fokozatos átmenetet. Mi magyarok büszkén tekintünk testvémépünk 20 év alatt megtett útjára, amely mindennél igazabb bizonyítéka annak, hogy a Bolgár Kommunista Párt helyes, marxista-leninista politikát folytat és következetesen vezeti a bolgár népet a «szocializmus és a kommunizmus magaslatai félé. Kedves eivtársák! Elvtársnők! . Dolgos népünk hétköznapjai nagy, bonyolult és sokszor nehéz feladatok megvalósításával, kemény munkában telnek. Sokszor úgy vagyunk, hogy szinte elfelejtjük, milyen nagy utat tett meg, micsoda nehézségeket küzdött le, milyen hatalmas eredményeket ért el népünk a szocialista társadalom, a népgazdaság, a kultúra, az életszínvonal fejlesztésében. Amikor egy másik szocializmust építő nép képviselőivel találkozunk, mint most bolgár testvéreinkkel, és a köznapok gondjaiból fejünket felemelve, a megtett utat áttekintve tájékoztatjuk őket helyzetünkről — megmondom — jó érzés fogja el az embert. Pártunk és népünk nyugodtan tekinthet a testvérpártok9 a testvéri országok és népek szentébe A szocializmus teljes felépítésének művén dolgozunk Kádár János beszéde Kádár elvtárs bevezetőben köszönetét mondott a szíves fogadtatásért, s rámutatott: a Beloiannisz Gyár a magyar ipar egyik fellegvára, továbbiakban hangsúlyozta: Végtelenül jó érzés, hogy e mai találkozónkon körünkben vannak a testvéri bolgár nép képviselői, magas vendégeink, tisztelt és szeretett elvtársaink, barátaink, a hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. Engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, amelyet a bolgár—magyar barátságnak szentelünk, Központi Bizottságunk, kormányunk nevében én is köszöntsem, forró, elvtársi szeretettel üdvözöljem Todor Zsivkov elvtársunkat, minden egyes bolgár vendégünket, népünk igaz és közeli barátait. Kedves' elvtársak, elvtársnők! A magyar nép örömmel hall azokról a sikerekről, amelyeket bolgár testvémépünk a szocializmus építésében elért. Alig 20 évvel ezelőtt Bulgária gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt elmaradott ország volt. Elsősorban mezőgazdaságáról ismerték, iparral alig rendelkezett, népe nehezen élt. Mi a dönitő? A döntő az, hogy pártunk és népünk nyugodtan' tekinthet a testvérpár- tok, a testvéri országok és népek szemébe, öfc felbecsülhetetlen értékű, internacionalista segítséget nyújtottak nekünk mindenkor, amikor támadó ellenségeinkkel, a fel tornyosult nehézségekkel állítunk szemtől szemben. A magyar munkás- osztály, a magyar nép jól élt az internacionalista segítséggel, és a párt vezetésével csapást mért a reaikició erőire, győzelemre vitte nagy ügyét. Magyarországon ma szilárd népi hatalom van, leküzdöttük a személyi kultusz átkos kinövéseit, az ellenforradalmi felkelés erőit, fejlődött iparunk, kultúránk, emelkedik az élet- színvonal. Befejezve az alapok lerakását, népünk ma már a szocialista társadalom teljes felépítésének művén dolgozik. A Magyar Népköztársaság dolgozó népe ma és mindig egy sorban halad a bolgár, a szovjet néppel, a szocializmust építő többi néppel, az élen halad abban a seregben, amely az egész emberiség érdekében védelmezi a bókét — jelentette ki Kádár elvtárs. Majd így folytatta: Szeretnék szólni azokról az eredményekről, amelyeket a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség áldozatkész munkájával, a párt vezetésével az osztályharc ma döntő területén, a szocialista gazdaság fejlesztésében elért. Népgazdaságunk a nehézségek mellett is egészségesen, az ötéves terv előirányzatai alapján fejlődik. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. A szocialista mezőgazdaság termelése 4—5 százalékkal növekedett. Akármerre járunk az országban, mindenütt új alkotások hirdetik a munka diadalát. Tavaly működésbe lépett a Tiszáméról Vegyiművek új kénsavüzeme, a Dunai Cement- és Mészmű a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműhelye. Az éves terv első három évében több lakást építettünk, mint ameny- nyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt. Minden tervünk, munkánk egy célt követ: hogy szebbé, jobbá tegyük népünk életét. Az idén 7 százalékkal kívánjuk növelni ipari termelésünket és nagy gondot fordítunk a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére. Különös fontossága van tehát annak, hogy ma mindenki lelkiismeretesen, legjobb képességei szerint, felelőssége tudatában álljon helyt a munka frontján. Pártiunk Központi Bizottsága éppen a napokban tárgyalta a mezőgazdaság és az építőipar helyzetét és feladatait. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy jobban kell dolgoznunk. A munka jobb megszervezésével, a műszaki fejlesztéssel, a munkafegyelem erősítésével emelnünk kell a munka termelékenységét minden területen. Gyorsabban, olcsóbban és jobban kell építkeznünk. A parasztság az elmúlt őszszel nagyon jó munkát végzett, idejében és megfelelő területe» elvetett* az őszi növényeket, elvégezte a szántást. A vetések jól teleltek. Minden reményünk megvan arra, hogy az idén ellátjuk magunkat kenyérgabonával, Ehhez az kell, hogy egyetlen órát se múl asz- szunk; rövidesen reánk köszönt a tavasz, neki kell látnunk a tavaszi munkáknak, a szántó-vető ember örök bizalmával. Elvtársak! Hamarosan összeül á Hazafias Népfront III. kongresszusa. A népfrontmozgalom már eddig js jelentős sikerekkel büszkélkedhet népünk alkotó erőinek összefogásában, a szocialista közgondolkodás formálásában. A Hazafias Népfront feladatai a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább növekednek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a kongresszus megszabja azokat a mai és holnapi tennivalókat, amelyeket a népfront vállal a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében. A magyar nép néhány hét múlva ünnepli felszabadulásának 19. évfordulóját. Életünk szaporodó örömei igazolják, hogy a munkásosztály politikája eredményes, az egész nép, a nemzet javát szolgálja- A nép az elmúlt 19 év alatt hatalmasat alkotott. A szegénység, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, az egyén kiszolgáltatottsága, a kizsákmányolás már régen csak úgy 8, mint a múlt emléke. A közös ügy szolgálatában Kedves elvtársak’ A. közös ügy szolgálatában fog össze immár 20 esztendeje a szocializmust építő magyar és bolgár nép. Kapcsolataink évszázadokra vezethetők visz- sza, a történelem folyamán barátságunkat sohasem árnyékolta be ellenségeskedés, gyűlölet fekete felhője. Nagy becsben tartjuk a törökök elleni harc idejéből származó közös hagyományainkat, kegyelettel őrizzük a tanácshatalmunk védelmében hősi halált halt bolgárok emlékét. Soha nem felejtjük el, hogy a második világháborúban a már felszabadult Bulgária százezer (Folytatása a 2. oldalon.! Alapvetően megváltozott a bolgár nép élete, országának képe ték a fasiszta rendszert, a Hazafias Arcvonal első kormánya elmaradott és kifosztott ország vezetését vette át A maga 1944. szeptember 9-én, amikor a hős bolgár partizánok a hadsereg antifasiszta egységeivel együttműködve megdöntőt-
