Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-10 / 58. szám

1964. március 10., kedd NEPOJ8AG s Libikóka • • • Az apci Fémtermiában min­den oly megszokott, hétközna­pi, mint máskor. A forró lehe- letű kemencék mellett régi, is­merős arcok; az emberek ugyanazok, s nem változott a munka sem. Az átszervezés­ben felkorbácsolódott kedélyek is lecsillapodtak, megnyugod­tak. Az ötvözetgyárban még- sincs minden rendben. A nyu­godt felszín alatt már hosszú idő óta helytelen, káros, érte­lem nélküli vita parázslik. Nem egy nyelven beszélnek ! A legutóbbi, február 26-i párttaggyűlés beszámolója fek­szik előttem. Ebben azt olva­som: „Sürgősen... véget kell vetni a munkaverseny- és a szocialista brigád-mozgalom felajánlásainál és azok értéke­lésénél jelenleg fennálló elyi különbségeknek. Az ilyen hu­zavona, a nem egy nyelven beszólás a mozgalom kiszélesí­tésének rovására megy, hátrál­tatja azt, mert a dolgozók len­dülete is csökken.” Nem kell kalapáccsal várni a mondatokat, hogy zománcuk lepattogjon, anélkül is hamar megtudhatja az ember: egész­ségtelen szellem mérgezi, ront­ja a munkaverseny, ezen belül a szocialista brigád-mozgalom légkörét az apci gyárban! Hiányzik a kölcsönös együtt­működés a szakszervezeti bi­zottság és az üzemvezetőség között! Az igazgató nem tá­mogatja a szocialista brigádo­kat, a brigádok tevékenységét nem sokba nézi, nem sokra be­csüli, s csak a gazdasági ered­ményeket hajlandó figyelembe venni. „Mos«jő No”.... Két éve, 1962-ben hat mun­kacsapat vett részt a szocialis­ta brigád-mozgalomban, 63- ban már csak három, most pe­dig négy. A meteüóból, a magnézium és az elektromos üzemből, meg a tércsoportból. A tmk-műhely hiányzik a fel­sorolásból. Miért? Korábban a karbantartók népes brigádja is ott harcolt az első sorban és nem is akármilyen, sikerrel. Széjjel esett, széthullott a bri­gád, az embereket összetartó hő, a közösség összetartó hője semmivé lett egyszerre? — Nem — mondja Németh Dezső, az üzem tervosztályá­nak vezetője és párttitkára —, a brigád huszonnyolc fővel be­nevezett a versenybe, el is ké­szítették vállalásaikat. Az igazgató elvtárs azonban nem azért találta ki az Abwehr, hogy minél több szovjet felde­rítőt szedhessen rá és semmi­síthessen meg! Ez a gyanú csak fokozódott, amikor az ezredes analizálni kezdte Torp viselkedését. Hi­szen az is lehet: Torp pusztán csak azért engedte őt a kocsi­jába, s azért őelőtte adott rá­diójelentést a teherautók meg­érkezéséről, hogy elaltassa az ő éberségét, elterelje magáról a gyanút. S így ráadásul sike­rült is izolálnia Ribint a töb­biektől! ... — Parancsoljon — mondta kedveskedve. — Ezért a ciga­rettáért kezeskedem. Törökor­szágból való, —Valóban kitűnő dohány, már az előbb megállapítottam — felelte Torp, s kivett a tár­cából egy cigarettát. — Maga is jön a rakomány­nyal? — érdeklődött Ribin, miközben gyufát gyújtott, s tüzet adott a Sturmführernek. — Aligha. Fontosabb dolga­im vannak. — Torp kesernyé­sen elnevette magát. — Egy jómadárra vadászok most. — Érdekes lehet. Ki az ille­tő, ha nem titkos az ügy? — Titkos — felelte Torp, Hátulról erős dudálás hallat­szott. Ribin megfordult, svisz- szanézett. A vezérkocsiról in­tegettek. — Álljon meg, legyen szíves — szólt Ribin. — Valami tör­tént ott. A terepjáró fékezett. Meg­állt az utánuk jövő teherautó is. Odaszaladt Riblnhez egy katona, s jelentette, hogy az egyik autó tömlője leengedett, — Mennünk kell tovább! —- Torp türelmetlenül nézegette az óráját. — Az az egy kocsi majd utolér bennünket. — Nem lehet — felelte hatá­lárult hozzá, hogy egy közös­ségben, brigádban versenyez­zenek a tmk-ások. — Nincs szükség több szocia­lista brigádra — mondotta Kőhalmi Imre igazgató. — Mi­ért akarnak mindenáron szo­cialista brigád lenni? Beszél­tem a műhelyben az emberek­kel, azt mondtam nekik, hogy vegyenek részt az egyéni ver­senyben. Azt lehet csinálni. — Az embereket nem elégíti ki a munka verseny alacso­nyabb rendű formája. Miért ne vállalhatnák magasabb rendű feladatok megoldásét? — Vállalhatják azt anélkül is, hogy brigádot alakítanak. Ta­nulhatnak, képezhetik magu­kat. — Ilyenformán a szocialista brigádokra egyáltalán nincs szükség? — Ilyenformán ... igen. Egyik döbbenetből másikba zuhan az ember, mert ezeket a könnyen odavetett, megfonto­latlan szavakat egy kommu­nista igazgató szájából hallja. Kőhalmi Imre több mint tíz éven át az Őzdi Kohászati Üzemeik párttitkára volt, poli­tikai tisztet töltött be;- min­denkinél jobban tudnia, érte­nie kéne, mit jelent a szocia­lista brigád-mozgalom, ml a lé­nyege, s hogyan, mi módon se­gítse a mozgalom kibontakozá­sát, előrehaladását. Ám egy­szerre kiderül, baj van a fogalmakkal és mással Is! — Egy-egy meghatározott feladat, nagyobb javítás elvég­zésére alakítsanak brigádot a tmk-ások. Amit gazdaságilag értékelni lehet. Mert az szá­mít, a gazdasági eredmény. A munka brigádoknál- A szo­cialista brigád ennél több, ma­gasabb rendű. Miért magasabb rendű? Bri­gád. brigád! — vonja meg a vállát. — Különben is. már csak azért sem alakíthatnak szocialista brigádot, mert la­katos, esztergályos, hegesztő és villanyszerelő nem képezhet egy brigádot. Nem összefüggő tevékenységet folytatnak. Csak egyénenként értékelhető a munkájuk. Álljunk meg egy szóra! Meg­határozott feladat elvégzésére alakítsanak brigádot a tmik- sok. A tervszerű megelőző kar­bantartás nem meghatározott feladat? És: lakatos, esztergá­lyos, hegesztő, villanyszerelő nem képezhet egy brigádot, mert nem összefüggő tevé­kenységet folytatnak. A beteg berendezéshez esztergályos esztergál alkatrészt, az alkat­részt a lakatos teszi, szereli a helyére, a berendezést villany­szerelő köti be a hálózatba, s akad mit összevarratozni a he­gesztőnek is — hol van ebben a tevékenységben összefüggés­telenség? Miért ?! Az apci 28 tmk-ást senki sem kényszerítette arra, hogy brigádot alakítsanak, verseny­re lépjenek a szocialista cím megszerzéséért. Természetes igények, vágyak fogalmazódtak meg a közös akaratban, hogy másként éljenek, gondolkozza­nak, cselekedjenek, tanulja­nak és dolgozzanak, mint ed­dig tették. Ez annyira nyil­vánvalóan jó, hasznos, hogy érvelni mellette fölösleges. Miért kell hát akadályt gördí­teni útjukba, miért a gáncsos- kodás? Kinek, vagy minek jó az? „Vegyenek részt az egyéni versenyben!” Olyan ez, mintha az egyetemen felvételiző diá­kot arra akarnák rávenni, hogy legyen újra elemista! Mert ezek az emberek kijárták már a munkaverseny iskolá­ját, túljutottak az „érettségin”, s tovább akarnak lépni, halad­ni, előbbre és feljebb is. Nem lehet velük libikókáznl, egy­szer fent, másszor lent játékot űzni. Apcon hosszú ideje káros, értelmetlen vita folyik az igaz­gató, Kőhalmi Imre és a párt­it tikár, Németh Dezső között. Nemcsak erről az egyetlen megtorpedózott brigádról, ha­nem a gyár többi szocialista brigádjáról is, a brigád­mozgalom problémáiról. Ez nem használ a brigádoknak, a brigádtagoknak, de az üzem­nek sem. Hosszú ideje tart a Vita, de meddő, mert a tényekkel a makacsság, az önfejűség szegül szembe. És nem Kőhalmi elv­társ az, aki ebben a marathoni vitában szocialista módon ér­vel és gondolkozik. Hogy kell-e szocialista brigád, vagy nem, ezt az élet már eldöntötte. Apcon is pontot kell tenni a mondatok utón. Pataky Dezső Zárszámadó közgyűlést tartott a lőrinci ifjúsági szövet k ezet Megtartotta zárszámadó köz- T 'űlését a Lőrinci József At­tila Nevelőotthon Ifjúsági szö­vetkezete, ahol Patkó Lajos el­nök számolt be a múlt év eredményeiről. A 38 tagú és 17 holdon gazdálkodó szövetkezet eredményesen zárta az 1963- as esztendőt, a fiatalok közéi 2000 munkaegységet teljesítet­tek, s munkájuk gyümölcse­ként 110 ezer forint került ki­osztásra. Növekedett az álló­eszközök értéke: traktora, fo­gata, 56 darabos nyúl törzsál­lománya, drótfonó és egyéb gazdasági gépe van a fiatalok szövetkezetének. A tagok munkaegységen­ként 6 forintot tartalékoltak az idei évre A közgyűlésen részt vevő járási párt-, tanácsi és KISZ- vezetők elismeréssel nyilatkoz­tak az ifjúsági szövetkezet ed­digi munkájáról. Sz. Megmostam az arcom ci márciusi hóval. So­káig és' alaposan mos­tam az arcom a márciu­si hóval, hogy ne csak ■nárcíusban legyek szép, hanem áprilisban, sőt esetleg májusban is, amikor az orgona vi­rágzik és én már elfelej­tettem, hogy negmos- tam az arcom a márciu­si hóval. Az orgona, a májusi orgona május­ban nyílik, mint a neve s mutatja, a hó. a már- lusi hó, amivel meg­mostam uz arcom, hogy Lzép legyek, márciusban -ull. mert. ha májusban hullna, akkor nem ten­ne orgona, és ha az or­gona márciusban nyíl­ba, akkor nem lenne hó és én nem lennék szén. A dolgok tudniillik, összefüggésben vannak egymással. A márciusi hó a szépséggel és az idegkimerültséggel, a májusi orgona az orgo­nával és májussal. Márciusban csak egy „h”-kell az ideghez, hogy megtudjuk, miért van márciusi hó és mi­ért vagyok hideges, de nem érdekes, hogy hi­deges vagyok, mert szép is vagyok, jó is va­gyok, csak egy kicsit bolond vagyok . . . Ä fe­ne enné meg ezt az át­kozott telet, egészen be­lebolondul az ember . . . Mit is akartam mon­dani? Ja igen: meg­mostam az arcom már­ciusi hóval, hogy . .. Ettek már kérem havat? Hideg és ídegklmerült- ség ellen nagyon jó, különösen gumidominó­val! (-ó) A nemzetgazdálkodás javításának fontos része a mezőgazdasági termelés növelése Dr. Garamvölgyi Károly pénzügyininiszler-helyetles előadása Egerben Tegnap délelőtt Egerben a megyei tanács nagytanácster­mében a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület agrárköz- gazdaSági osztálya, és a TIT agrárszakosztálya rendezésében dr. Garamvölgyi Károly pénz­ügyminiszter-helyettes tartott előadást A termelőszövetkeze­tek eredményességi kérdései címmel. Az előadásra a megye mezőgazdasági szakembereinek rendszeres szakmai továbbkép­zésének keretében került sor. Az elnökségben helyet foglalt Tamás László, a megyei párt- bizottság titkára, az Agrártu­dományi Egyesület megyei el­nöke, Molek Jenő, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, Sályí János, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, Vajda László, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője és Takács Sándor, az agrárgazda­sági szakosztály elnöke. Takács Sándor megnyitója után került sor dr. Garamvöl­gyi Károly előadására. A rozottan Bibin. — Szigorú pa­rancsot kaptam, hogy vala­mennyi kocsi, egytől egyig a helyszínen legyen. Figyelmez­tettek, hogy nagy rakományt viszünk, az összes kocsira szükség lesz. Megyek és igyek­szem meggyorsítani a javítást. — Menjen — recsegte inge­rülten Torp. — Menjen, csak hagyjon még itt egy cigaret­tát. —- Készséggel! Ribin harmadszor is a kóm- alhárító felé nyújtotta kinyi­tott cigarettatárcáját. Amint távolabb haladtak, Ribin beszámolt Percevnek Torpról, elmondta milyen gya­núi támadtak. Útban a kocsikaraván. — Torp lenne az? — kér­dezte meglepetten Percev. «— Jól látta, ezredes elvtárs? — Megnéztem az igazolvá­nyát. — Mielőbb értesíteni kell Kerimovot, De hogyan lehetne ezt megcsinálni? — Percev el­gondolkozott — Távolabb tud­ja tartani valamelyest a terep­járót attól a helytől, ahol ta­lálkozunk majd amazokkal? — Hosszú ideig? — kérdez­te Ribin. — Amennyi időre sikerül. Ha csak fél percre is. — Addig talán igen. — Akkor én mindent elinté­zek. — Percev magyarázni kezdte: — A teherautók meg­előzik a lemaradt terepjárót és.... Torp koasijának türelmetlen dudálása szakította félbe őket. — Értem. — Ribin Percev vállára tette a kezét. — Akkor így csináljuk. Mi mindannyi­an ott leszünk majd a közel­ben. — Értettem. — Kocsikra! 2. Az Elba bal partján haladt a gépkocsiioszlop. Az út fokoza­tosan távolodott a folyótól. Az út és a folyó között keskeny cserjesáv húzódott. A sáv egy- re szélesedett, mind sűrűbbnek látszott, s vagy öt kilométer után erdő váltotta fék pénzügyminiszter-helyettes be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy rendkívüli széles, nagy téma előadásának anyaga, éppen ez­ért csak a legfontosabb gondo­latokkal és problémákkal kí­ván foglalkozni. Első helyen említette meg ezután a mező- gazdasági termelés gazdaságos­ságának kérdéseit. Mint mon­dotta is: a mezőgazdaság • sú­lyát jellemzi, hogy a népgaz­daság részesedésének 20—22 százalékát teszi ki, s ha a la­kosság összfogyasztásának mennyiségét száznak vesszük, akkor a mezőgazdaság ennek 60—65 százalékát adja, ugyan­akkor jelentős szerepet vállal exportkötelezettségeink teljesí­tésében is. Az összes tőkés ál­lamokban exportált árunk 48 százaléka mezőgazdasági jelle­gű. Ezek a tények viszont meg­követelik a mezőgazdasági üze­mek termelékenységének fo­kozását, különösen most, ami­kor a hazai igények is napról napra növekednek. Nem kö­zömbös, milyen színvonalon termelünk, milyen színvonalon elégítjük ki ezeket az igénye­ket. Ezután az előadó a külkeres­kedelem és a nemzelgazdálko- dás szem,pontjából vizsgálta a magyar mezőgazdasági terme­lés helyzetét. Hangsúlyozta a gazdaságosság fontosságát, mint népgazdasági kategóriát, de felsorolta azokat a tényező­ket is, amelyeket figyelembe kell venni a gazdaságossági fok megállapításánál. Elsőként em­lítette az önköltségvizsgálatot, az egy területre eső hozamot, az egy tagra jutó bruttó jöve­delem értékét, az export-gaz­dálkodási mutatók alakulását, de ide sorolta a beruházások, pótlólagos ráfordítások helyze­tét, az élő munka megtakarítás és a gépesítés falcának alaku­lását is. Az előadó ezután az állami beruházások, állami támogatá­sok helyzetéről beszólt, de kü­lön foglalkozott az állatte­nyésztés helyzetével is, amely­ről megállapította, hogy össZ- üzemi elemzésben kell gazda­ságosságát vizsgálni. A takar­mányhelyzet, valamint a rét­es1 legelőgazdálkodás elemzése után a mezőgazdaság Irányítá­si, tervezési és pénzügyi prob­lémáit. fejtegette a miniszter- helyettes. Az előadás után a délutáni órákban konzultációra került sor. A felmerült problémákra dr. Garamvölgyi Károly pénz­ügyminiszter-helyettes adott választ,-f. i.— Termelőszövetkezeti asszonyok kitüntetése A nemzetközi nőnap alkal­mából néhányan a dolgozó nők közül kitüntetésben részesül­tek, akiknek nevét részben korábban, részben most közöl­jük a nyilvánossággal. Heves megye termelőszövet­kezeteinek asszonyai már ed­dig is felbecsülhetetlen ered­ményeket értek el a mozga­lomban, a gazdasági, politikai, kulturális élet minden terüle­tén példamutató eredmények­kel, odaadással segítik a szo­cializmus építését. A megyei pártbizottság, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának javaslatára a nemzetközi nő­nap alkalmából 17 mezőgazda­ságban dolgozó asszonynak ad­tak át „Kiváló termelőszövet­kezeti dolgozó” és „Kiváló dol­gozó” kitüntetést. Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kaptak: Raffinszkí Pálné, a ludasj Új Élet Tsz főkönyvelője, Cipó Ferencné, az egri Rákóczi Ter­melőszövetkezet, Mlksi János. né, az adácsi Béke, Bukszár Lászlóné. az egercsehi Alkot­mány, Homonnai Józsefné. a mezőszemerei Dózsa, özv. Vak- ter Istvánné, az egerszóláti Bélié, Tóth Benedekné, a fü­zesabonyi Petőfi, Csiba József­né. a gyöngyösi Dimitrov He­gedűs Józsefné, a hatvani Le­nin, Marczis Károlyné, az os­toros! Kossuth, ' Ferenc Ru- dolfné, a sarudi Tiszamenti, Farsang Andrásné, az. egri Do­bó, Ferencz B. Bálintné, a he- vesarunyosi Új Élet és özv. Kovács H. Andrásné, a tárná­id eszi Tarnavölgye Termelő- szövetkezet dolgozója, vala­mint Kiváló dolgozó kitünte­tést kapott Veress Pálné, az Egri Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának, Fain Jó­zsefné, a Hatvani Járási Ta­nács és Vlnczepapp Erzsébet, az Egri Városi Tanács mező- gazdasági osztályának dolgozó, ja. A kitüntetéseket a nőnapi ünnepségeken adták át a ki­váló munkát végző asszonyok­nak. Ezen túl, szerte a megyében ünnepségeken, hangulatos mű­soros esteken gyűltek össze a nők, hogy meghallgassák az üdvözlő szavakat, hogy átve­gyék a szeretet virágait, snera egy helyen erre a napra is ta­láltak az igazgatók némi ösz- szeget, hogy a jól dolgozó munkatársnőket megjutal­mazzák. Az ünnepségek sikerültek* talán ez volt a’ első olyan esz­tendő. amikor az üzemekben, vállalatoknál hivatalokban és a családokban félreérthetetle­nül ünnepet jelentett március 8, a nemzetközi nőnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents