Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
6 (lEPCJSAO 1964. március 8„ vtutatmm Mit tud a mikroelektronika ? Házi képmagnó csupán egy-három mikroalkat- részt helyezték éL A nyomtatott áramkörök technológiájának alkalmazásával azonban egyetlen lemezen el lehet helyezni valamennyi alkatrészt. A nyomtatott lemezekből ösz- szeszerelt modulátorból így létrehozható a rádióelektroni- kus készülékek mikroblokkja. Ennek a módszernek alkalmazásával egy modem nagy teljesítményű rádiókészülék nem lesz nagyobb, mint egy közönséges postabélyeg, s még egy elektronikus számítógép is csak akkora lesz, mint egy — normál írógép. De még ez sem a határ! A mikroelektronika fejlődésének harmadik útja az úgynevezett „szilárd elektronikus áramkörök” alkalmazása. Ez a bizonyos „szilárd séma” voltaképpen germánium vagy szilícium félvezető kristály, amelynek belsejébe szigorúan megszabott mennyiségben bárt, galliumot, alumíniumot, foszfort és még más elemeket adagoltak. Ez ugyanis eltorzítja a kristályrácsot, aminek következtében különböző elektromos tulajdonságokkal bíró területek különülnek el, amelyek a megfelelő alkatrészek, tehát mondjuk az ellenállás, a kondenzátor, a tranzisztorok szerepét tölthetik: be. S az egész együtt nagyjából úgy működik, mint egy teljes rádióelektronikus berendezés, amelyet egyetlen kristályba zártak. Egy lámpa - egy köbcenti/ L J I) O \ s * A G A tv-adásukat eddig csak a stúdiók rögzítették bonyolult és drága berendezések segítségével. Egy új angol találmány a Telcan, most lehetővé teszi a tv-műsorok házi rögzítését is. A Telcan a magnetofonkészülék felső részére hasonlít és a tv-készülék dobozának felső lapjára szerelhető, de egybe is építhető a készülékkel. A vele felvett műsor a vevőkészüléken bármikor ’ ismét lejátszható. Sőt, azt is lehetővé teszi, hogy a tv-készülék tulajdonosa az egyik csatornán sugárzott műsort nézze, a másik csatorna műsorát pedig egyidejűleg rögzítse. A Telcannak nagy jelentősége lehet az iskolai, egyetemi oktatásban is, mert lehetővé teszi, hogy a tv-ben elhangzott fontos ismeretterjesztő előadásokat, műsorokat rögzítsék s tetszés szerint bármikor újra lejátszhassak. Kincs-csapda A polimer vegyületek újabb lyet korábban egyszerűen kialkalmazási területtel gazda- öntöttek, kilószámra vonnak ki godtak. Ennek révén a tudósok aranyat és ezüstöt. A legúj abmegtalálták a módját, hogy kü- ban előállított ioncserélőket lönböző oldatokból kivonják a platina kivonására is sikeresen nemes fémeket. A Moszkvai alkalmazzák. Kémiai Technológiai Intézet- A tudósok véleménye szerint ben erre a célra különleges az ioncserélő gyanták alkalma- „csapdát” szerkesztettek. Az új zásával a modern kohászat né- készülék, amely ioncserélő hány bonyolult feladatát is gyanták alkalmazásával műkő- meg tudják oldani. Segítségük- dik, értékes anyagokat képes kel nemcsak nemes fémeket, az oldatból kiválasztani, még hanem olyan ritka elemeket is akkor is, ha azok igen kis kivonhatnának, mint a mió- mennyiségben fordulnak elő, bium, a rénium, és a lantani- pld. 1 literben 1 milligramm- dák. Ez a módszer nagyon árny i mennyiségben. A készülő- tékes, hiszen még a tiszta vas két már alkalmazzák az óra- és kinyerése is igen bonyolult, ne- ékszeriparban. A vízből, ame- héz műszaki feladat. Manapság az elektronikus gépek már matematikai példákat oldanak meg, akár teljes sötétségben is látnak, vonatat vezetnek, egész könyvtárnyi adathalmazt képesek „fejben tartani”, s szabályozzák az űrrakéták mozgását. De vajon hol a határ? Mit tartogat még számunkra az elektronika holnapja? — erre kereste a választ az APN tudósítója, Mihail Lihacsov szovjet tudósnál. Közismert tény, hogy az elektronikus készülékek egyre bonyolultabbak lesznek. A ma használatos rádiólámpákkal működő elektronikus számítógép például akár több termet is elfoglalhat, súlya jó néhány tonna, energiaszükséglete pedig óriási. Ezzel szemben egyetlen rádiólámpa meghibásodása miatt az egész monstrum csütörtököt mondhat. Nemhogy egy űrhaján, de még egy kisebbfajta közönséges hajón sem lehet elhelyezni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a további fejlődés elképzelhetetlen tökéletesen működő, ugyanakkor kis méretű, köny- nyű, gazdaságos és teljesen megbízható elektronikus készülékek nélkül. Így született meg az elektronika újabb ága: a mikroelektronika. Bélyegrádió A fejlődés egyik útja itt az úgynevezett mikxomodulátor. Ez voltaképpen egymás fölé helyezett kerámia-lemezekből álló kocka. A kerámia-lemezeken a többi között mikroszkopikus méretű rádióalkatrészek, ellenállások, kondenzátorok, önindukciós tekercsek, félvezetők, transzformátorok vannak. Az egész nem nagyobb egy köbcentiméternél. A miniatűr kockákból apró szálak lógnak ki, hogy a mikramodulátort a nagyobb berendezés többi alkatrészéhez lehessen kapcsolni. Az ilyen kockákból egész rádióelektronikus berendezéseket lehet összeszerelni. Magától értetődik, hogy ezeknek igen csekély lesz a súlyuk, a külméretük és persze, az energiaszükségletük is. Ilyenformán a hordozható televíziós kamera nem sokkal lesz nagyobb, mint egy amatőr filmfelvevőgép, egy rádió adó-vevo legfeljebb egy cigarettatárca méreteit éri el, míg a normál rádiókészülék élfér egy közönséges töltőtoll testében is. A mikroelektronika fejlődésének másik útja a nyomtatott áramkörök alkalmazásával kapcsolatos. A nyomtatott rádió- áramköröket üveglapra, műanyaglapra, vagy más szigetelő-lemezre „nyomtatják.” Az így kapott sík alkatrészek tulajdonságai megegyeznek a szokásos, háromdimenziójú alkatrészekével. A mikromodu- látor egy-egy lemezén eleinte Vajon mire jó mindez? Sok mindenre. Kezdjük talán azzal, hogy milyen' gyakorlati következményeikkel járhat a méret- és súlycsökkenés? A közönséges rádiólámpákkal készült elektronikus berendezéseknél átlagosan 100 köbcentiméterre jut egy alkatrész. Miniatűr lámpáik alkalmazásával egy-egy alkatrész számára mintegy 10 köbcentiméternyi hely szükséges. A félvezetők, tranzisztorok bekapcsolásával — már csak egy köbcentiméter. Itt következik az ugrás. A szupervékonyságú lemezekkel készülő mikromodulátorok alkalmazásával egy köbcentiméternyi helyre — 100—200 alkatrészlemezt lehet „bezsúfolni”, az előbb említett félvezető kristály felhasználásával pedig már ezret, vagy annál is többet. Vagyis a berendezések, alkatrészek sűrűsége ez esetben százezerszerese annak, amit a hagyományos eszközökkel készült elektronikus géneknél tapasztalunk. Ilyenformán a világvevő ráGyógyítás — besugárzott sejtkivonattal Kísérletek a májjal, a szívvel és az izommal mm- ■ = „Pincéből” kormányozott teherautó Az áruszállítás ésszerűsítésének érdekes újdonsága az NSZK-beli Büssing gépkocsigyár új teherautó-típusa, amelyen a vezetőfülkét a „pincébe” dugták, így a kocsi teljes felülete minden irányból megközelíthető rakodótérré vált. A szabványos méretű ládákat a raktárfelület hosszában végighúzódó sínre tolják rá. Nincs szükség a rakomány rögzítésére, mert a sín kizárja az oldalirányú elmozdulást; az előre- vagy hátracsúszás ellen pedig a sínre helyezett rögzítő ütköző véd. diókészülék immár csak borsónyi nagyságú lesz, a televíziókészülék pedig nem nagyobb, mint egy cigarettásdoboz. Gazdaságosabb, megbízhatóbb Érdemes az új módszerek alkalmazásának gazdaságosságáról is beszélni. Ismeretes, hogy a tranzisztorok energiafelvétele kisebb, mint a rádiólámpáké. Ez nemcsak olcsóbbá teszi használatukat, hanem ugyanakkor megkönnyíti a mikro- elektronikus készülékek és miniatűr alkatrészek előállítását is. Az új készülékek megbízhatóbbak is, mint az eddig ismertek. Tömegük és méreteik csökkenésével konstrukciójuk is tartósabb lesz, s jobban tűrik a rázkódást, ütést is. A forrasztási helyek száma jelentősen csökken, ami ugyancsak fokozza a készülék megbízhatóságát. A miniatűr mikromodulátorok összeszerelése gépesített, ami eleve kizárja a szerelőmunkások hibalehetőségeit. A nyomtatott lemeztechnológiával és a szilárd sémák alkalmazásával készült berendezéseknél voltaképpen elmosódik a határ az egész készülék és egyes alkotóelemed között Ez rendkívül fontos napjainkban, amikor az elektronikus rendszerek több száz és ezer alkatrészből készülnek, amelyek mindegyike egyformán fontos az egész komplexum zavartalan működése szempontjából. A Grúz Tudományos Akadémia biofizikai laboratóriumában az élő szövetekben olyan anyagokat találtak, amelyek szabályozzák a sejten belüli folyamatokat. E folyamatok rendellenessége esetén rendellenesen fejlődnek a szervezet szövetei is. A többéves kutatás még nem ért véget, de egyes eredményeiről, amelyek természetesen még előzetesek, érdemes szólni. Mint a kísérletek vezetője, Tumanisvüi elmondotta, a kutatások egyelőre elméleti síkon folynak, de mégis nyilvánvaló a gyakorlati jelentőségük. A kutatások eredményét ugyanis hasznosítani lehet majd a sebészetben, mert meggyorsítja a hegesedést, fékezheti a sejtek túlságosan gyors növekedését, s még egész sereg más folyamatra is a kellő hatással lehet: olyanokra, amelyek a szövetek csökkent regenerálóképességével függenek össze. A kísérletek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a tudósok megismerjék a sejtek egymásra való hatását és elkészíthessék egyes biológiai folyamatok modelljeit is. A tudósok a máj, a szív vagy az izom — természetesen minden esetben állati szerv — sejten belüli állományából kivonatot nyernek, amit azután ionizáló sugarakkal kezelnek. Ezt a kezelt kivonatot később egy másik kísérleti állat megfelelő szervébe juttatják. A kutatók megfigyelték, hogy amikor még szinte embrionális állapotban levő szervezetbe juttatták a májszövet kivonatát, akikor elsősorban a mája növekedett a kísérleti állatnak. Mégpedig: túlzott, rendellenes mértékben. Más alkalommal két felnőtt béka máját teljesen keresztülmetszették, hogy megvizsgálják az új preparátum hatását. Annak a békának a mája, amelybe májszövet-kivonatot juttattak, gyorsan és ráadásul hegesedés nélkül gyógyult. A másik állat sebe viszont nem gyógyult be a kísérleti időszak alatt. Ez a béka azonban nem is kapott májszövet-kivonatot. Máskor azzal kísérleteztek, hogy a végtagok izomzatának egy részét távolították el. Azok a szövetek, amelyekbe kivonatot juttattak, ez esetben is minden nyom nélkül gyorsan regenerálódtak. Amint Tumanisvili elmondotta, a szövetek gyors növekedése olyan anyagok jelenlétének következménye, amelyek meggyorsítják a sejtosztódást. Ezek az anyagok nagy molekulájú vegyületek, amelyek egyébként nem tudnak áthatolni a féláteresztő sejthártyákon. Jellemző tulajdonságuk, hogy nincs bennük fehérje. Egyébként magában a sejtben termelődnek. Nemrégiben olyan anyagokat is találtak a kutatók, amelyek lassítják a sejtosztódást. Ha már most további megfigyelés alatt tartjuk azokat az állatokat, amelyeknél a kivonat adagolása a máj kóros megnagyobbodására vezetett, azt látjuk, hogy bizonyos idő múlva az osztódás intenzitása csökken és a máj visszanyeri normális alakját. Az osztódó sejteket mikroszkóp alatt meg is számlálták: ebben a második időszakban számuk valóban csökkent. Nyilvánvaló, hogy a sejtekre az osztódást fékező anyag hatott. A tudósok feltételezése szerint ez az anyag magában a sejtmagban lehet, s részben valószínűleg hasonló az osztódást serkentő másik anyaghoz. A kutatók feladata most éppen az, hogy a két anyagot elkülönítsék egymástól. Arkagyij Szimonjan Hangok színképelemzése A nélkülözhetetlen zaj Alighanem a zajok hatnak leginkább az ember érzékeire. Az éles, kellemetlen hangok károsan befolyásolják az ember hangulatát, ingerük ideg- rendszerét, fáradságot idéznek elő. Az egyhangú, monoton zörej álmosító hatású. Vannak azonban olyan hangok is, amelyek jótékonyan hatnak az emberi szervezetre. Szívesen hallgatjuk a fák leveleinek susogá- sát, a köveken megtörő hullámok moraját. A természetben előforduló zajok éppen olyan nélkülözhetetlenek az ember számára, mint a fák zöldje, vagy az ég kékje. Ám a fénynyel ellentétben a hangok okozta hatások tudományos elemzésével csak kevéssé foglalkoznak a kutatók. Az első lépés az, hogy meghatározzák a természetes zajok „színképét”, vagyis megállapítsák a zajokat alkotó különböző rezgések frekvenciáját és intenzitását. A Moszkva} Állami Egyetemen folytattak ezzel kapcso: latban kísérleteket; hangsza- . lagra vették a különböző fák . lombjainak neszét, a gáton átbukó víz csobogását, a zivatar • esőcseppjeinek dobolását, a tenvervíz morajlását, ás így to• vább. Utóbb az egyetem akusz- : ti kai laboratóriumában kielemezték a hangszalagra vett természetes zörejek „színképét”. Az eredmény érdekes volt. Kiderült, hogy a természetes zajok — legalábbis a jelen kutatás kísérleteinél — nagyjá- ' ból azonos frekvenciájuak: ez , másodpercenként körülbelül ■ ezer rezgésnek felel meg. Tör- : ténetesen ez az adat egybeesik : az ember hallószervének a tónusokra leginkább érzékeny zónájával is. Meglehet, hogy éppen az ilyen természetes za: j okhoz vaké alkalmazkodás ha■ tott ki eredetileg az ember hangérzékelésének alakulására. ■ Másrészt ez a sajátos akklimatizálódás magyarázza, miért ■ hatnak ránk jótékonyan egyes 1 zajok.
