Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

1961. március 6., péntek NIPOJ5AO 3 A fehér cement gyára Akár a malomban a liszt fe­hér pora, itt a cement borít be mindent. Szürke és fehér szí­nű cement. A finom szemcséjű anyagtól homályos az iroda ablaka is, ahol Pásztor Miklcn főmérnökkel és Bányai István tervosztályvezetővel beszélge­tünk, a Selypi Cementmű idei feladatairól. || Szürke szezon A széles, nagy gyárudvart a sínek mentén kő borítja. És naponta érkeznek nyitott va­gonokban a Dunántúlról az újabb szállítmányok. Van nyersanyag bőven. A gyár még­is lemaradással küzd. — Január 24-én egy kemen­ce leállt, mert kifogyott a pakura — mondja Pásztor fő­mérnök. — Tizenöt nap át tartott a kényszerállás és 1600 tonna klinkeradósság gyűlt ösz- sze. Az emberek bosszankodva és aggódva fogadták a hírt, mert a tavalyi 41 napos állás — ak­kor vasúti kocsik hiányoztak — elverte az idei nyereségrésze­sedést is. Ettől év végén nem kell tartani, mert amit elvesz­tettek a „réven”, a kemence- állással, azt behozzák a „vá­mon”, a karbantartáson, még­pedig úgy, hogy a nagyjavítási időt csökkentik. Export Hellaszba Az ország cementgyárai kö­zül egyedül a selypi termel fe­hér cementet. A balkáni álla­mokba, Görögországba és Al­bániába, és a KGST-országok- ba exportáljuk ezt az értékes termékünket. Ugyanis külföldi megrendelésekre szállítanak S—54-es cementet is. Tavaly fehér cementből 1750 tonna volt a terv, s évközben kaptak új feladatot, hogy S—54-es ce­mentet is rakjanak vasúti ko­csikba, 2000 tonnát Nemcsak teljesítették, de túl is szárnyal­ták feladatukat majd három­száz tonnával. Idei exporttervük a tavalyi­hoz képest már magasabb; S—54-esből ugyanannyit kell adni ok, mint 1963-ban, de fe­hér cementből 750 tonnával többet, összesen 2500 tonnát. A selypi cementgyár össztermelé­sének több mint hét százaléka utazik így az országhatáron túlra. Jelenleg még a „szürke szezon” tart, csak a második perc múlva az államás előtti téren fékezett a kocsi. Aszker fürgén szállt ká az autóból. — Minden jót, uraim, — mondta. Aztán Upitz felé for­dulva még hozzátette: — hol­nap esetleg fölkeresném magát Karlslusteban, Hol találhatom meg? — Az Abwehr ügyeleteséhez telefonáljon, ö feltétlenül tud majd rólam. A gépkocsi tovább indult. HUSZONÖTÖDIK FEJEZET 1. Két órával azután, hogy Asziker találkozott Seiferttel és Upitzzal, táviratot kézbesítet­tek Tamara Stirevának... A szöveg a lehető legszokványo­sabb volt, de Ljulko századost mégis izgalom fogta el. Ösz- szeállított egy rövid rejtjeles szöveget, amelyet a Moszkvá­val előre megbeszélt időben Tamara leadott a rádión. Ljul­ko ezután kabátot vett és el­ment. Néhány óra múlva, késő éjjel a Varsó melletti repülőtérről három nehéz szállító-repülő­gép emelkedett a magasba. A szállítógépekhez bombázórepü­lők csatlakoztak a levegő­ben. A gépek nyugati irányba tartottak. A bombázók raja széthúzódott egy kicsit, s teher- szállítógépek középre húztak, A találkozás nem volt véletlen. Előre kidolgozott program sze­rint történt. Lassan telt az idő. A navi­gációs tisztek pontosan jegyez­ték az útvonalat, amely felett elhaladtak a gépek: Kutno... Konin ... Poznan ... Warta ... Még húsz kilométer van hát­ra és Berlin fölé érnek. A ve­zérgép parancsnokának jelzé­sére a gépcsoport észak felé fordult, elkerülte Berlint. Né­negyedévben kezdik meg a fe­hér gyártását is. Kísérlet-széria A fehér cement munkaigé­nyes termék, s emellett sok energiát és költséget is el­emészt. Nem akarok szakmai kérdések fejtegetésébe bonyo­lódni, egy példa azonban szük­séges: a gyártáshoz használt olvadékképző anyag, a folypát, tonnánként 8000 forintba kerül, s ez igen megdrágítja a terme­lést. Ezt elkerülendő, folytat­nak az idén kísérletet — 100 000 forintos költséggel —, hogy olcsóbb olvadékképző anyagot találjanak a folypát helyettesítésére. A gyár mű­szaki fejlesztési tervében mél­tán áll fő helyen e feladat meg­oldása. 220 000 forintos költséggel kerül sor a forgókemencék előmelegítőterének bővítésére; ide építik be a hőkicserélő be­rendezést, hogy a hőmérsékleti ingadozásokat csökkentsék, s ezáltal is javuljon a termékek minősége. Forradalmi változások az építőiparban Még ez is a kísérletekhez tartozik... Két új cementfaj­tával bővül idén a selypi gyár termékeinek családja. Bauxit- cement, ún. „duzzadó” cement előállításával próbálkoznak. A másik gyártási kísérlet bi­zonyára forradalmasítani fog­ja a „feudális” állapotát élő magyar építőipart: az Építő­anyagipari Kutató Intézet véd­nöksége alatt nagy szilárdságú cement nagyüzemi gyártását kísérletezik ki Selypen. Eddig csak külföldön gyártották ezt a különleges cementet, amely a korábbi cementfajtákkal szemben ritka előnyös tulaj­donságokkal rendelkezik: a kötési ideje rövid, tartóssága, teherbírása nagyobb. Míg az eddigi legjobb cementfajta az S—54-es kétnapos szilárdsága négyzetcentiméterenként 270— 300 kg, addig a nagy szilárdsá­gú cementé 400 kg. A szilárdu- lási idő is négyszerte rövidebb. mert míg az 500-as cement szi- lárdulásához 28 napra van szükség, addig a nagy szilárd­ságú cement teljes szilárdulá- sához mindössze 7 napra. Ez azt jelenti, hogy a kizíaluzási idő is jelentősen megrövidül, többet és gyorsabban építkez­hetünk. Tehát a lakásépítés is lényegesen meggyorsítható! Csak az építőkön múlik, ki­használják-e, ki tudják-e hasz­nálni a kínálkozó lehetősége­ket Pataky Dezső Válaszol az illetékes A BODONYI HUNYADI UTCA LAKÚINAK Közöljük, hogy Bodony köz­ségben jelenleg nagyarányú feszültség javítási munkálatok folynak. Ezért hiányos estén­ként az ideiglenesen vissza­állított energiaszolgáltatás. Amikor a feszültség javítási munkálatok befejeződnek, automatikusan megszűnnek az áramellátással kapcsolatos pa­naszok. EMASZ üzletigazgatósága. Eger A GAZCSERETELEP létesítéséről A kerecsenéi, illetve demjé- ni lakosok, gázcseretelep fel­állítását kérik. A kérést sajnos, nem áll módunkban teljesíteni, mert Kerecsenden 18, Demjén- ben 55 propán-butángáz- fogyasztó van. Ilyen kis lét­számhoz cseretelepet nem léte­síthetünk. Ahhoz, hogy egy­hány perc múlva, mélyen alat­tuk gyér fények látszottak. A vezérgép navigációs tisztje megállapította: az Eberswald— Wittemberg közötti országúton gépkocsioszlop halad. A bom­bázók azonban ügyet sem ve­tettek a „csemegére” — hagy­ták, hogy tovább vonuljon a gépkocsisor. Aztán a felhők foszlányai között egy halvány, kanyargós csík tűnt fel. Az Elba. A repülőgépek kissé még északabbra fordultak, s a folyó fölött folytatták útjukat. Hamarosan Ostburg fölé értek. De nem ereszkedtek lejjebb, — mentek egyenesen tovább. Az útvonal következő nagyobb la­kott helye Karlsluste volt. Oda tartottak a gépek. Nem sokkal hajnál előtt re­pült rá a célra a bombázó raj. Az első támadást a légelhárító tüzérség állásai ellen intézték. A gépeknek pontos adataik voltak a légvédelmi tüzérség ágyúinak elhelyezkedéséről, s már az első rárepüléssel meg­semmisítették az ágyúzókat, ártalmatlanná tettek több nagy erejű fényszórót, szétrombol, tak két tüzérségi rádiólokációs berendezést. Ezután a Karlslustetól észak, nyugatra fekvő repülőtér ellen intéztek támadást. A szovjet gépek zavartalanul teljesítették a parancsot, nem találkoztak komoly ellenállással. Csak a repülőtér védelmét ellátó ütegek ágyúi tüzeltek és néhány gépfegyverből lőtték a szovjet bombázókat. Német va­dászgépek nem voltak a leve­gőben. A háború utolsó előtti esztendejének őszén, amikor szünet nélkül zúgtak Németor­szág felett a szövetségesek bombázó-egységei, a német va- dászrepülőknek mór nem volt olyan erejük, mint a háború egy új telepet létesítsünk, legalább 4—500 fogyasztó kell. Hasonló kéréssel mór több község fordult hozzánk, de tel­jesíteni az elmondott okok miatt sehol sem tudtuk. Reméljük azonban, hogy né­hány éven belül annyira növe­kedik a fogyasztók száma, hogy a kérésről érdemben tárgyal­hatunk. Ternyák Benő Ásványolaj forgalmi Vállalat AZ EGRI UTASOKNAK A Népújság február 11-i számában „A latyak az ma­radt” címmel az állomás előtti tér elhanyagolásáról írt. Mivel a kérdéses terület a MÁV tu­lajdonát képezi, felhívtam az illetékesek figyelmét, hogy fo­kozottabb gondot fordítsanak a tér tisztán tartására és a víz- elvezetés megoldására. Borics László Egri Városi Tanács VB osztály vezetője elején. Több tízezer Messer- schmidt és Heinkel lelte pusz. tolását a keleti fronton a szov­jet MIG-ek és a légvédelmi tü­zérek lövedékeitől, s szépszámú német vadászgépet megsemmi­sítettek az amerikaiak és az angolok is. Az utóbbi időben ezért fordult elő egyre gyak­rabban, hogy a mélyen Német­ország belsejében levő objek­tumok ellőni légitámadás so­rán egyetlen vadászgép sem emelkedett a magasba a bom­bázók megtámadására. Ezúttal is ez történt Karls­luste légiterében. A szovjet bombázók kört képezték a re­pülőtér felett, s vakító fénnyel világították be az egész kör­nyéket. Bombát dobtak a re­pülőtér főépületere, amelyben a szolgálati helyiségek voltak, megsemmisítették a két han­gárt és a meteorológia jelző­állomását. Az egyik bomba a föld alatti benzin tárolóra esett. A robbanás helyén óriási láng­nyelv csapott a magasba, pil­lanatok alatt hatalmas füstgo- molvag keletkezett. Néhány szovjet gépnek az volt a fel­adata, hogy a repülőtér légvé­delmi tüzelőállásaát támadja meg. A bombázás idejére a három szállítógép különvált a bom­bázóktól, s csökkentett sebes­séggel a repülőtértől néhány kilométerre húzódó, sűrű erdő­vel benőtt szakadék felé tar. tott. A völgyből rendszeresen ismétlődő fényjeleket észleltek a pilóták. Ljulko százados ad­ta a jeleket a zseblámpájával. Amint a jelzőfény fölé értek a gépek, kinyíltak az ajtók, s ej­tőernyősök csoportja ugrott a mélybe. 2. Az adjutáns reggel jelentette Upitz tábornoknak, hogy az il­\i iskolai irányító, ellenőrző munkáról tárgyaltak A megyében elsőnek az Egri Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tűzte napirendre teg­napi ülésén a járási művel'5- désügyi osztály irányító, ellen­őrző tevékenységének vizsgá­latát. Tudott dolog, hogy ez a két legfontosabb feladata a járási művelődésügyi osztály­nak, amelyik jó megszervezé­se, folyamatossága biztosítja a járás iskoláinak és a népmű­velési dolgozóknak pontos, jó munkáját. Éppen ezért vált szükségessé, hogy a vb meg­vizsgálja, mi a helyes, mit kell még megvalósítani, hogyan kell előre lépni ezen a terüle­ten. Noszticius Ferenc osztály- vezető jelentése a vb elé tár­ta az eredményeket, a vizsgá­latok és ellenőrzések tapaszta­latait, módszeréit, kifejtette, hogy a társadalom „beavatko­zására” milyen nagy szükség van mindkét munkaterületen. Beszélt azokról a változások­ról. amelyet az iskolavezetés demokratizmusának kiszélesí­tése hozott, de őszintén rámu­tatott azokra az iskolákra is. ahol az új még nem törte át a megszokottat. A végrehajtó bizottság tag­jai e beszámolója alapján meg­tárgyalták, hogy a módszerek és a tartalmi munka fokozatos fejlődését hogyan lehet bizto­sítani, s a továbbiakban a ta­nácsok is többet foglalkozza­nak az iskola belső életével, ne csak a gazdasági problémá­kat, hanem a tartalmiakat is lássák meg az iskolai és nép­művelési munkában. Szükség van a társadalom segítségére — állapította meg a vb-ülés — és a későbbiek során ezt a se­gítséget biztosítják majd. Ma reggeltől Nyitástól zárásig van kenyér az egri kenyérszaküzietben Néhány nappal ezelőtt az es­ti órákban Eger belvárosi bolt­jai valósággal kiürültek, 5—7 óra között egyszerűen nem le­hetett kenyeret kapni. Időn- kint előfordult ilyen máskor is, éppen ezért megnéztük, mi okozza az időszakos zavart. A szombati és a múlt heti kenyérellátásra vonatkozóan azt a felvilágosítást kaptuk a Sütőipari Vállalat igazgatójá­tól és az áruelosztótól, hogy a boltok által igényelt kenyér­mennyiséget kiszállították. Szombaton öt mázsával többet kapott a belváros négy üzlete — köztük a Csemege is — mint amennyit igényelt. Sokszor előfordul, hogy a boltvezetők látják, milyen gyorsan fogy a kenyér, s akkor szaladgálnak pótrendelésért. A vállalat 10 százalékos tartalékkal dolgo­zik, de a késő esti órákban mái nincs szállítás, így akkor csak olyan üzlet kaphat ke­nyeret, amelyik maga el is szállítja. Itt föltétien rá kell mutatnunk arra, hogy a KISKER-boltok vezetői — fél­ve a megmaradó kenyértől — keveset rendelnék, holott ne­kik is módjukban áll a meg­maradt kenyeret, ha nagyon megszárad, bedolgoztathi mor­zsának. Az is biztos, hogy a kenyérvásárlás hullámzását ki­számítani nehéz, de minden­esetre úgy kell rendelni, hogy a sütőipar el tudja végezni a tArm Áa T* A Sütőipari Vállalat legtel­jesebb jóindulatára mi sem jellemzőbb, mint hogy felhí­vásunkra azonnali intézkedés­sel válaszoltak. Megemlítettük, hogy ha mór a kiskereskede­lem nem bátor a rendelései­ben, akkor legalább a lífenyér- szaküzletet lássák el rendsze­resen áruval, mire Vankó Béla igazgató azonnal beállított egy külön gépkocsit, amelyik reg­gel öt órától — a mai naptól kezdve — esti zárásig csak a Zalár utcai kenyér szaküzlet rendelkezésére áll, és ott biz­tosítja az állandó friss kenye­ret. Hogy a munka folyama­tos, az ellátás zavartalan le­gyen, ugyancsak a mai naptól kezdődően az üzlet élére Rúd­nak Györgyöt állította, aki a vállalat régi kiváló szakembe­re, s innen is tudja szervezni az egyéb, rá háruló diszponá- lási munkát. Ez az intézkedés végered­ményben azt jelenti, hogy Eger belvárosában reggel hat órá­tól este 8-ig van mától friss kenyér. S még egyet — a ke- nyérszaküzletben nem teszik el másnap reggelre a megma­radt kenyeret, hajnali öt óra­kor már a frisset rakják autó­ra, s szállítják, hogy a vásár­lók igényednek eleget tegye­nek. Háromműszakos a Sütőipari Vállalat kenyérgyára, s az üzemegységei is. így természe­tesen nem tudnak mindig, minden üzletbe meleg kenye­ret szállítani, ezt meg kell ér­teni. A kenyér minőségére vo­natkozóan pedig csak annyit — rosszak és korszerűtlenek a szállító eszközök, nemegyszer ponyva alatt, nyitott kocsiban viszik a kenyeret, korszerűt­lenek, zsúfoltak a raktárak, a a többszöri átrakás mélyein le­szállítja a kenyér minőségét, mire a vásárlóhoz kerül. Ennek megjavítására sokkal több ösz- szetevő szükséges, minthogy a vállalatnál a dolgozók „javít­sák” meg a kenyér minőségét... bár — ez sem utolsó szempont! (é) Félóra az egri vetőmagboltban Naponta 600 verő Jobb ax ellátás, mint tavaly Az Egri Városi Tanács alatt, a bisztró mellett üvegajtós bolt homlokzatát díszítik a kövér betűk: Vetőmagbolt. A bejárat mindkét oldalán üvegre festett szöveg: kertészeti magvak, kér. tészeti eszközök A télen ese­lető, akit kért, megérkezett Ostburgból és itt vár. — Eressze be, — rendelke­zett Upitz. Adolf Torp Sturmführer lé­pett Upitz szobájába. A tábor­nok hellyel kínálta, s rögtön a tárgyra tért. — Fontos ügyben hivattam, kezdte. — Arról bizonyosan tud, ugye, hogy bombázzák Karlsl üstét. — Igen, tudók. — Nos, azt is tudnia kell: az oroszok bombázzák. — Nem a jenkik? — csodál­kozott el Torp. — Nem. Az oroszok, — is­mételte nyomatékosan Upitz. — Éppen ez a baj. Az utóbbi négy nap alatt négy légitáma­dás volt. A várost nyugton hagyják, csak a környékét, a perifériát, különösen az észak- nyugati és az északkeleti részt bombázzák. — Upitz itt egy kis szünetet tartott. — Nem ok nélkül ilyen energikusak. Most már világosan lehet látni, hogy korai volt az önbizalmunk. S Upitz felfedte Torp előtt a titkos rejtekhely ügyét. — Igen, úgy látszik, kisza­goltak valamit a rejtekhelyről — mondta a Stormführer, ami­kor a tábornok befejezte. — Csak szagot vettek, de nem tudják pontosan, hogy hol van. Vagy teljesen reménytelennek lát­ják, hogy hozzáférkőzhessenek. S most tapogatóznak, hogy rá­találjanak. Nem véletlen, hogy bombázták a nyugat felé ve­zető országutakat is. Igyekez­tek tönkretenni valamennyi út. vonalat, hogy megakadályozzák a' rejtekhely evakuálását. (Folytatjuk.) ményszámba ment egy-egy ve­vő, most szünet nélkül nyílik- csukódik az ajtó. A vevők többségükben parasztemberek, de sok a városi kertészkedő háziasszony, idősebb férfi. Konyhakertbe, háztáji földbe viszik a kiválasztott magva­kat, eszközöket! A pult üvegtáblái mögött ha­talmas papírzacskók, a falhoz szerelt polcok apró rekeszei­ben százféle tasak kínálkozik. A pult előtt asszonyok. — Borsót vinnénk. Olyan alacsony szárú kellene lelkem. — Ezt a csomagot tessék vinni: korai, bőtermő és gyor­san fejlődő fajta. Kovács Ferencné eladó kész­séggel kínál, magyaráz. Valaki petrezselyem- és sárgarépa­magvakat kér. Amíg sorba áll a pénztár előtt, elmondja, hogy kis kertjében mindent meg­termeszt, amire a családnak szüksége van. Itt vásárol évek óta, de még sosem csalódott a vetőmagvakat illetően. — A múlt héten kezdődött meg a szezon — újságolja Szal- kay István boltvezető. Naponta 500—600 vevő keresi fel a bol­tot, forgalmunk napi átlagban megközelíti a tízezer forintot. — Itt vásárolhatják meg ve­vőink az összes kertészeti fel­szereléseket, virágmagvakat, virággumókat, növényvédő sze­reket, kerti eszközöket, de áru­sítunk állati tápszereket is, mind a baromfiakhoz, mind a sertésekhez. Félmilliós készle­tünk van mindebből, ellátá­sunk kielégítő. — Miből nagy a kereslet? — Az idénynek megfelelően a borsó a legkelendőbb. Az eg­ri határban és a környéken az alacsony szárú fajták mennek. Eddig napjában három mázsa a kereslet. A kifejtő borsóból, sajnos, csak magas szárú faj­tákkal rendelkezünk nagy mennyiséggel, így az előbb em­lített készlet csak pár napra elegendő. A velőborsók közül a „Kelvédőn csodáját” kere­sik, ebből csupán öt mázsát kaptunk, de két nap alatt el­fogyott. Keresettek a sárga­répa és a korai zöldségfélék magvai. Van mindenből kész­letünk, de a fajtaválasztás nem kielégítő. Sokan viszik a ker­tek műveléséhez szükséges metszőollókat, ojtó- és szemző­késeket. Ebből nincs hiány. — Hogyan igazodnak el a vevők a sokféle áru között? ­— Színes vetőmag-ár jegyzé­künk van. Minden vevő ren­delkezésére áll, ebből választ­hatják ki a szükséges fajtájú vetőmagvakat. Sőt a vetés módszerére és mennyiségére utaló szaktanácsadást is kiol­vashatják belőle. Az itt vásá­rolt magvakhoz és az eszközök használatához kielégítő szak­irodalommal rendelkezünk. Ilyen témán! könyvünk vá­lasztéka nagy. A pult mögött három fiatal lány serénykedik, mint el­mondják. a közgazdasági tech­nikum diákjai. Lájer Katalin, Lórik Rozália, Garancz Teréz a politechnikai oktatás kereté­ben tanulják a szakmát. Egy szolnoki vevő kér virág­magvakat. Tegnap Miskolcról is jártak itt. Naponta van vá­sárló Gyöngyösről is Hiába! Jön már a tavasz. Erről tanús­kodik a vetőmagbolt forgalma is. (P. E.) Sikeres szakmunVásvizsga Győrig yöshalászon Jó eredménnyel vizsgázott a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz 59 tagja a szőlész—borászkép­ző szakmunkástanfolyam első évének anyagából. A hallgatók túlnyomó többsége női dolgozó. A kertészeti szakmunkás képzés már második éve fo lyik ebben a községben. Az é’ végi vizsgán itt 16-an szere pelték sikerrel. Mindannyiaj nőik, a Győzelem Tsz tagjai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents