Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

4 ste*»o js aú 1964. március 4,., szerda. Kultúrkincseínk a nagyvilágban a haioanl „nuuzzi4ilLíiikáti” SÖDEKHALMOK, malteroe pallók, mészoltó gödör tarkí­totta az udvart, hogy három éve erre jártam. A rozsdás, horpadt oldalú japánerek üre­sen ásítoztak, kásás, ragadós volt a sár. Az ÉMÁSZ hatvani hitelesítő állomásán „keleti’' zsúfoltság uralkodott, az örege­dés jegyeit viselte a 30 éves üzem. Most mintha laborató­riumba lépne az ember, kelle­mes környezet, tisztaság és rend fogad. Az íróasztal for­májú munkaasztalok, márvány­lapos berendezések, ellenőrző „falak” mellett kék és fehér köpenyes férfiak, nők gyógyít­ják a rokkant, beteg műszere­ket, fogyasztásmérőket. — Az ország hitelesítő állo­másai között a miénk a leg­modernebb, a legkorszerűbben felszerelt'— mondja Princz Osz­kár, az állomás vezetője, ami­kor végigkalauzol a fényes termeken. Látnivaló, szemmel érzékelhető a nagyarányú vál­tozás. És nemcsak a számot­tevő új berendezésekre, alap­műszerekre, gépekre gondolok, hanem a munka, a termelés megújulására. Szervezetten, szalagszerűen végzik á fogyasz­tásmérők javítását, karbantar­tását, a külső tisztítástól, fes­téstől a belső javításokig, a mérők beszabályozásáig, hite­lesítéséig — egyetlen körfolya­mat az egész munka. Az épü­let egyik végén elindul az ócs­ka külsejű, rossz szervezetű fo­gyasztásmérő, s megjavítva, csinos külsővél, hitelesítetten ugyanott „távozik” az üzem­ből, ahol útját elkezdte. Marnmut-területet szolgál Stí a hatvani hitelesítő állomás Jászberénytől Balassagyarma­tig, Sátoraljaújhelyig, Ózdig, Észak-Magyarország minden házának, üzemének fogyasztás- mérőit — „villanyóráit” — itt javítják, újítják. De még Szol­mellé az oklevelet és a zászlót is birtokukba kerítsék. Díszes, gondozott, gazdag tar­talmú brigádnaplójuk sok kö­zös emlék kedves dokumentu­ma. Minden jelentős eseményt megörökítettek a napló lap­jain, akár hajdani krónikások a történelmet. Sok-sok fényké­pet is őriznek a lapok: kirán­dulás a nagygombosi tölgyes­ben, a festői Duna-kanyarban, aztán a keleti Németország tá­jain, Drezda, Lipcse, Szász- Svájc! Negyventagú a brigád, népes család. Család, amelyben még nagymamák is akadnak, nagy­mamák, akiknek unokái már iskolapadokban ülnek. Nagy, családi örömnek számított pél­dául Nagy Andrásné, sikere, aki a vállalat 100 versenyzői« között egyetlen nőként szere­pelt a munkavédelmi „Ki mit tud?”-on, s győztesként került, ki a versenyből. Kéthetes kül­földi utazás és 500 forint volt a jutalma (a nyáron utazik majd külföldre). Nagy kár, mondják az üzemben, hogy Nagy Andrásnétól meg kell válniok, az ÉMÁSZ hatvani üzemvezetőség tmk-technikusa lesz. Nagy kár, mondják, de a nosztalgiát inkább a büszkeség érzése nyomja el:. mindenképp az ő neveltjük, s nem hiába esett őrá a választás! MÉG EGY SIKER: tavaly elnyerték a „munkavédelmi minta üzemegység” címet, s biztos, hogy az idén is örülhet-' nék a díszes oklevélnek. Rá­szolgáltak a sikerre: veszélyes a munkájuk, nagyfeszültségű energiával dolgoznak, de még egyszer sem történt baj. Az ÉMÁSZ hatvani hitelesítő állo­másán emberemlékezet 6ta nem volt baleset! (pataky) — Mint említette, nagy számban vásárolnak könyve­ket nyugati könyvmegrende- lók is. Hogy alakult ki a nyugati könyvpiac? — Nem volt olyan könnyű az elismerést kiharcolni. Hisz ez a nagy vételszám mi más lenne, mint elismerés. Csák » kereskedelemben, ez üzletkö­tések formájában nyilvánn. meg. KORSZERŰ TATAROZÁS A munkafolyamat meggyor­sítása. (Szűr-Szabó József rajza) csaknem megtelt a hatvani ze­nekedvelőkkel, s a magas szín­vonalú műsor a lelkes közremű­ködő gárdával őszinte siker* aratott. Ezen a hangversenyen való­ban a zeneirodalom gyöngysze­meit szólaltatták meg a zene­iskolai tanárok Brahms rap­szódiáját Citó Györgyné adta elő. Vivaldi muzsikája is meg­szólalt a műsorban, Évszakok című ciklikus művéből ifi- Rad­nóti Tibor a Tél tételt adta elő Velősy Zsuzsa zongoraüdsére- téved. Vivaldi gordonkaszoló- ját, az E moll szonátát Hamvas Ella és Radnóti Tibor adták élő. Kurpinszknj klarinétvarse- nyével Pessek Erika, Dvor- zsák Melódia és Dimitresziku Paraszttánc című műveinek előadásával pedig Hamvas Ella és Radnóti Tibor érdemelte ki a közönség elismerését. Különösen ki kell emelnünk Békefi Júlia énekszámait. A közönség vastapssal jutalmaz­ta Liszt Ha álom mély... és Bízni és égni című műveinek előadását, de nagy sikert ara­Nem első eset, hogy a pető- fibányai fiatalok megyére szó­ló eseménnyel rukkolnak ki. Most is ez történt A Il-es szá­mot viselő KISZ-szervezet tag­sága elhatározta, hogy március 3-tól 28-ig KISZ-hónapot ren­dez s ezt az időszakot még in­kább a munka, a tanulás és a vidámság napjainak szenteli. Ha ízelítőt adunk progra­múkból, máris kiderül törek­vésük helyessége, hiszen az ün­nepségsorozat a petőfibányai Petőfi Sándor Művelődési Ott­honban azzal kezdődik, hogy kiállítást rendeznék a KISZ- szervezet hároméves fennállá­sának érdekesebb eseményei­ről. S mivel a KlSZ-szervezet- nek egyik erőssége, hogy sokat segít az úttörőszervezetek munkájában, csütörtökön már bemutató őrsi gyűlést szervez­nék, később pedig a foto-, fő­ző-, barkácsoló szakkörök és a népi tánccsoportok mutatkoz­nak be a KISZ-hánap kereté­ben. S még mindig csak az úttö­rőknél tartunk, akik március 14-én ünnepélyes csapatgyűlést tartanak, hogy március 15-ről emlékeznek meg s a kiszes ék­kel együtt megkoszorúzzák a szabadságharcosok emlékmű­vét. Természetesen az „idősebb” korosztály, vagyis a kiszesek sem maradnak ki az ifjúsági hónap műsorából, mert már­cius 5-én már ünnepélyes KISZ-taggyűlésen találkoznak, 12-én pedig előkészítő próbá­kat tartanak a Hámán Kató seregszemlére. így kerül bot majd a március 18-1 „Farsangi hidegvér” című revöműsor be­mutatójára, amelyet négy nap múlva szintén ünnepélyes ak­tus követ: a végzett VlII-osok felvétele a KISZ-szervezetbe Aztán 24-én változatos sport­program, majd újabb két nap múlva vezetőségi ülés, ame­lyen kötetlen formában vitat­koznak, tárgyalnak az alapszer­vezet problémáiról, a meghí­vott vendégekkel. Végezetül március 28-án nagyszabású záró klubest je­lenti befejezését az ünnepség- sorozatnak, amely a jelek sze­rint méltó beköszöntője lesz a KISZ második kongresszusá­nak s a petőfibányai ifjúsági szervezet harmadik születés­napjának. K. E. Amihez én is értek Megmondom őszintén és nyütan, miért szé­gyellném, hogy pél­dául nem értek a vil­lanyszereléshez. Min­dig tátott szájjal és kissé borzongva figyel­tem. a villanyszerelő­ket, amint ott mász­kálnak a vezetékek kö­zött, vagy belepiszíkál- nak á biztosítékba, s amíg engem a frász ütögef, őket az áram nem... Nem értek a ruhaké­szítés izgalmas mester­ségéhez sem és soha nem mulasztottam el a kel­lő áhítatot, amint a szabó titkos számosz­lopokba sifrírozta tes­tem méreteit, s amint képes arra, hogy eltün­tesse a pocakot, keszeg Valiból díjbírkózót, kö­vér nőből Brigitte Bar- dot formáljon... Fogalmam sincs a mag­fizikához sem, bér va­lamikor állítólag volt olyan, tantárgyam, hogy fizika, de sajnos, nem­hogy magja, de még ír­magja sem maradt be­lőle annak, amit tudás­nak lehetne nevezni. Amikor elemi részecs­kékről hallok, béta-, gamma- és egyéb su­gárzásokról, csak eltá- tom a számat, hogy nézd csak. mik vannak a világon! S talán még kissé hitetlenkedem is, hogy nem csapnak-e be, mert a napsugár­zást látom, de fikarc­nyi alfa-sugárzással sem volt még dolgom tudomásom szerint... Ami az orvosokat il­leti, rendkívül nagyra tartom tudásukat, mert ők vigyáznak arra, amire ón nem tudok, ők adják vissza ne­kem azt, amit én el­vesztettem, s ha nem tudják már visszaadni, arról én már majd úgysem fogok tudni semmit. Mint kontírozó köny­velő viszont, kitűnően érteik a pedagógiához. Van egy barátom, az villanyszerelő, egy má­sik ismerősöm, az magfizikus, egy har­madik szabó, s egy ne­gyedik barátom orvos. — azok is mind kitű­nően értenék a peda­gógiához. Mindebből azt kell leszűrnöm, hogy a pedagógus szakma az nem is szak­ma, as* csak úgy mondják, hogy henceg­jenek vele. Mert miféle szaktudás kell egy tak- nyos kölyök nevelésé­hez, hogy ne törje be az ablakot, ne dohá­nyozzék és tanulja meg a négyszer ötöt. Két hatalmas pofon, ame­lyet egyaránt kioszthat a magfizikus, vagy a szabó apa is. Nem nagy dolog az egész. Ezek után tehát nyu­godtan kijelenthetem s úgy érzem, nemetek a magam, hanem sok millió gyakorló apa­társam nevében, hogy a pedagógiához min­denki ért, s ha min­denki ért; akkor én is értek... Csak azt nem tudom, hogy 16 éves lányom, akivel annyit törődtem, miért köpött) szemen? Csak nem azért, mert kifogásoltam, hogy ko­rán jön a gyerek? Bár mit lehet tudni. Ami­lyenek a mai fiatalok, meg amilyenek ezek a tanárok, akiknek fo­galmuk sincs, hogyan kell foglalkozni ezek­kel a mai fiatalokkal, — könnyen el lehet képzelni, hogy azért tette ez a lány.... Hm. ». hm ... (egri) Felvevőgéppel a tengeren, az Az ismeretterjesztő és tudo­mányos filmek rendezői és ope­ratőrei több érdekes kisfilm felvételein dolgoznak. Kollányi Ágoston Kossuth-díjas rendező egyszerre két filmet forgat „Szökellő lábak, suhanó szár­nyak” címmel készülő filmje a különböző élőlények — rova­rok, madarak, négylábúak — mozgását kíséri végig a fejlő­dés más-más szakaszaiban. Kollányi Ágoston másik munkáját „Felhők” címmel forgatja. A 17 perces színes film a felhők kialakulását, tí­pusait „életét” ismerteti. Ope­ratőr: Vancsa Lajos. Homoki Nagy István rövide­sen befejezi „Hervad már lige­tünk” című alkotását A M­02 Ermitázsban, erdők világában vevőgép az ősz szépségeit örö­kítette meg az alcsúü park­ban. Kolozs Zsuzsa rendező „Zárt osztály” címmel érdekes kisíi l- met forgat az elmebetegségek gyógyításáról. Czigány Tamás rendező „A két parton” című filmje Bulgá­riában, a fekete-tengeri Nesze- ber-szigeten készült Takács Gábor rendező és Vancsa La­jos operatőr „A színek szerepe a festészetben” című filmjé­nek legtöbb felvétele az Errni- tázsban és a moszkvai Puskin Múzeumban született Az er­dők világába látogatott el fel­vevőgépével Schuler Imre, aki a dámszarv&solcról készített filmet. nőkről, Debrecenből, Nyíregy­házáról s más területekről is érkeznek Hatvanba beteg be­rendezések, amióta a korszerű műszerjavító részleg is meg­kezdte működését az állomás falai között.' — Egészen pontos adat 1963- ból': 27 939 fogyasztásmérőt ja­vítottunk. Ez a szám idén még nem nagyon növekszik, de a következő években fokozato­san mind több és több mérő belgyógyászati kezelésére ke­rül majd sor. TÖRVÉNY, hogy tíz évi használat után — ha jók, ha rosszak — a fogyasztásmérőket ki kell cserélni, szétszedni, megvizsgálni, újra hitelesíteni. 1965-ben 35 000, 66-ban 39 000, 67-ben 45 000 fogyasztásmérőt javítanak., újítanak meg a hat­vaniak; öt—hat éven bélül el­érik az 50 000-res számot. A növekedés magyarázata egy­szerű: 1955—56—57-ben kezdő­dött a nagyarányú faluvillamo- sítás, s azoknak a családoknak „villanyóráira” kerül most majd sor, akiknek házukban tíz évvel ezelőtt először gyul­ladt ki a viUanvfény. Három éve Baranyai József mérnök, a hitelesítő állomás helyettes vezetője volt kalau­zom az üzemben, most már is­merősökként üdvözöltük egy­mást — Egy nagy brigád az egész üzem — mondotta. — Két éve született az elhatározás, hogy a szocialista brigád címért ver­senvezzünk. 1962. áprilisában kötöttek először szocialista szerződést, egy év múltán már a cím bir­tokosai voltak s most május­ban a jelvényeket is mellükre tűzhetik. Aztán megint ragasz­kodás, hogy a cím, a jelvény Szinte már közhellyé vált ez « mondás: „kis ország va­gyunk”. Éppen ezért olyan rend­kívül nagy jelentőségű az a számadat, amit Bass Tibor, a Kultúra Külkereskedelmi Vál­lalat főosztályvezetője mor­dot!'. — 2,5 millió könyvet expor­táltunk 1963-ban különböző szocialista és kapitalista orszá­gokba. Ez csupán egy szám. Talán sokaiknak nem mond semmit. De ha elgondoljuk, bogy a<z exporttervünk évről évre emelkedik, 1960-hoz vi­szonyítva 20 százalékkal nőtt a forgalmunk, akkor azt hi­szem, mindenki nagyra érté­keli. — Mi a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat fő feladata? — Ezt egy szóval nem lehet nseghatározni. De röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy a raá vállalatunk kettős feladatot lát éL Elsősorban a külföldön élő magyar közönség igényeit igyekszik kielégíteni. Tudvale­vő, hogy a Horthy-rendszer há­rommillió koldus országából százezer és százezer magyar menekült többek között Ame­rikáiba és Kanadába, hogy leg­alább a létminimumot bizto­sítani tudják önmaguk és csa­ládjuk számára. Ezek a kint élő honfitársaink nagy öröm­mel olvassák a klasszikus és a mai magyar irodaiam alko­tásait. Másik fontos feladatunk a magyar irodalmi és zened kul- túrkincsek megismertetése a nagyvilággal Hazánk nemzetközi tekinté­lye az elmúlt években megszi­lárdult, a húszszázalékos forga­lomemelkedés is erről tanús­kodik. — Milyen árucikkekkel foglalkozik még a vállalat e könyveken kívül? — Elsősorban hanglemez és zenemű tartozik a profilunk­ba. A magyar zene — Liszt, Bartók, Kodály — keresett és megbecsült az egész világon. De a cigányzenei felvételék is eljutnak Japántól Kanadáig. Annyira népszerűek a cigány­lemezek, hogy Amerikában bi­zony nemegyszer lekopírozzák és mint eredeti amerikai fel­vételt hozzák forgalomba, öt­venöt országgal állunk keres­kedelmi kapcsolatban, a világ legnagyobb könyv- és zenemű­kiadó vállalataival Kereske­dünk sok hírneves hanglemez­gyárral Érdekes módszerük, hogy a híres zeneszerzők mű­veinek zenekari felvételét le­hetőleg szülőhazájukból ren­delik meg. lisztet, Bartókot tőlünk, de Mozart-1 emezeket az osztrákoktól Vásárolnak. — Milyen tételekben szál­lítanak? — Bármilyen furcsán hang zik, de ml ha a vevő úgy óhajtja, akár egy darab köny­vet is eladunk. Számtalanszor érkezik távoli országokból hoz­zánk ilyen kérés. Olykor szin­te megoldhatatlan nehézsége­ket okoznak a különféle igé­nyek. Régen nem forgalmazott regényt, egy folyóirat évekkel ezelőtti példányát kérik. Sok­- szór régen elfeledett hangle­- mezt szeretnének tőlünk vá- ■ sárolni. Természetesen a lehetősé­gekhez mérten igyekszünk ki- I elégíteni valamennyi ügyfe- [ lünk kívánságát. — Milyen jelentős sikere- . két értek el a magyar köny­vek külföldön, s íróink közül kik a legkeresettebbek? Tudományos könyveink vi- ’ lágszerte elismertek. Érdekes ’ megemlíteni, hogy dr. Komá­romi László orvosprofesszor . „Agysebészet” című művét kö­telező tantárgynak vezették . be két amerikai egyetemen. A . matematikai szakkönyveink, ; természetesen angol fordítás- . ban, rendkívül népszerűek és elterjedtek a távoli Japán- . ban. , A szépirodalom klasszikus képviselői mellett ma élő nagyjainkat is világszerte elis­merik és kedvelik. Illyés Gyu­la verseit, Németh László drá­máit, Tamási Áron regényeit igen nagy számmal vásárol­ják meg mind Keleten, mind Nyugaton — fejezte be nyiiaiJ- kozatát Bass Tibor. Büszke, jóleső érzés egy moszkvai könyvüzlet kirakatá­ban Petőfi Sándor nevét ol­vasni, szívdobogtató, ha fel­csendülnek a párizsi rádióban Bartók Kékszakállú herceg vá­rának csodálatos akkordjai, mert hirdetik a magyar kultú­rát, öregbítik művészeti hírne­vünket. Regős István A Hatvani Állami Zeneisko­’a művésztanárainak közremű­ködésével véget ért az Orszá­gos Filharmónia bérletes hang­versenysorozata. A Vörösmar­ty Művelődési Ház nézőtere tett Mozart Cossi fan tette áriájával és a Figaró házassá­ga Cherubin-áriájával is. A hanversenyest műsorában felcsendült Hacsaturján Triója is Pessek Erika, ifj. Radüóti Tibor és Velősy Zsuzsa előadá­sában. Händel két német áriáját Békefi Júlia és ifj. Radnóti Tibor, Hamvas Ella és Velősy Zsuzsa adta élő. Fellépett a hangversenyen a Vörösmarty Művelődési Ház Liszt Ferenc Kórusa is Bőze Tibor karnagy vezénylésével. A vegyeskar Bach Mint hárfa zsong és Schumann Csónakon című művét, míg a nőd kar Ko­dály Zöld erdőben című kóru­sát szólaltatta meg. A zenekedvelő hatvani kö­zönség érdeklődése, az Orszá­gos Filharmónia törekvése a a zeneiskola tanárainak lelke­sedése biztos záloga Hatvan zened életének további fellen­dülésére, s hisszük, hogy egy újabb zenei esemény nem so­káig várat magára; Dr, Rőczey Ödön Gyöngyszemek a zeneirodalomból Nagy sikert aratott a hatvani zeneiskola művésztanárainak hangversenye 3 ÉV UTÁN ♦♦♦♦♦♦ ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents