Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
6 NÉPÚJSÁG 1964. március 29., vasárnap Szupernóva - csillagdémon 4000 kilométeres sebesség — 80—100 ezer fokos hőmérséklet T apunk már jelentette ol- *J vasóinikiiaik, hogy a magyar csillagászai büszkeségében, az új piszkéstetői obszervatóriumban 13-án reggel Lo- vass Miklós csillagász — fényképfelvétel segítségével — új szupernóvát fedezett fel. Mik azok a novák, szupernóvák? A nova latin eredetű szó, azt jelenti; új. Hogy azonnal tévedésbe ne essünk, ez az elnevezés szó szerint véve téves, mert nem új csillagról van szó. sőt scfc esetben nagyon is öregről. Legtöbb esetben ugyanis kiderült, hogy ezek az égitestek léteztek a feltűnésüket megelőző időkben is, de vagy alig, vagy egyáltalán nem látszottak kis fényük, vagy nagy távolságuk miatt. Tehát ha nem is új, de a ..megújuló’” jelző illethetné ezeket. Hogyan történik az izgalmas azonosítás? A megújult csillagot feltűntető felvételt összehasonlítják egy régibb, de az égbolt azonos helyéről készített felvétellel. Az egybevetéssel ki lehet kutatói, melyik csillag lobbant fed. Nézzük meg, hogyan történik egy ilyen ncwa-feHobbanás. A megfigyelések azt mutatják, hogy az új csillag látszólagos fényessége hat—nyolc, olykor IS „fényrenddeT* is megnövekszik. A fényrend a látszólagos fényességet, nagyságrendet {magnitúdót) jelent. Éspedig a fényesebb csillagokat kisebb, a halványakat nagyobb értékkel jelölik. A szabad szemmel még látható csillagok fényessége-)-6 magnitúdó. (A Napé —26, a Szinuszé —1,5 m.) A nova feltűnését az okozza, hogy fényereje rendkívül mértékben megnő. Ez a kifényesedés arra utal, hogy a csillag tömegén belül rendkívüli esemény zajlik le. A vizsgálatok arra utalnák, hogy a csillag lényegesen megnövekszik. Több száz kilométeres (olykor 4000 km) sebességgel nagy mennyiségű gáz tör ki a csillag felszínén. Ilyen nagy sebesség mellett érthető, hogy a gáztömeg legyőzi az uralkodó tömegvonzást és elszakad a csillagtól. A nova mintegy leveti magáról a gáz- köpenyt. p z a csillag az ilyen nova1J szerű kitörés alkalmával az anyaggal együtt hatalmas energiát sugároz ki. Ez az anyagveszteség azonban nem jelenti a csillag megsemmisülését, csupán tömeg- és energiaveszteséget. Ez a jelenség más problémát is megmagyaráz. A vizsgálatok ugyanis azt is megállapították, hogy a csillagok környezetében nagy por- és gáztömegek vannak. Ezek nagyobb részét a nova-ki törések juttatják a világűrbe. Mennyi lehet ^nap- rendszeri” méretekben kifejezve egy nova anyagvesztesége? Ambarcumjou és mások mérése, valamint számítása szerint egy-egy kitörés alkalmával 0,0001 (egy tízezred) naptömegnek megfelelő a kilövellt anyag. A megfigyelések arra utalnak, hogy a fellobban ás gyors és nagy méretű, a maximális fényesség után a halvány odás már lassúbb ütemű, a csillag fokozatosan összehúzódik: és fehér törpévé alakul át Valamikor nehezebb volt a novák észrevétele, mert csak szabad szemmel, esetleg állandó távcsövei való megfigyelést igényelt Ma azonban fényképtünt nova nem kerülheti ei a „felfedezést”. A nagyobb méretű novák, a szupernóvák, csillagdémonok. Ezek fellángolása alkalmával milliárdszor fényesebbek lehetnek, mint a Napunk (abszolút s nem látszólagos fényességet értve.) Kitörésük esetén 25 nap alatt annyi energiát sugároznak ki a világűrbe, mint a Nap egymillió év alatt Szupernóva-feltűnésekről a régi krónika is megemlékezik. Kínai feljegyzések szerint 1054- Den láttak szupernóvát a Rákköd mái környezetében. Közelebbről a mi tejút-rendsze- rünkben 1572-ben s 1604-ben említenek szupernóva-kitörést Az extragálaktSkában gyakoribb a szupernóvák feltűnése, kb. 50-et figyeltek meg eddig a csillagászok. A kutatók arra gondolnak, ■^hogy a novák olyan változó fényű csillagoik, amelyekben atomátalakulási folyamatok mennek végbe. Nála tízmillió év is eltelik, mag robbanásra „ércek”, kitörnek, ■ az átalakulás kezdődik élőiről, A szupernóvák feltűnése tehát kozmikus méretű atom-robbanás. E csillagok belsejében több milliárdos hőfok uralkodik, amikor platina és más nehézfémek keletkeznek a szupernóva-kitörés alkalmával. De még a felszínükön is 80—100 ezer fokos hőmérséklet uralkodik ott. Erős ultraibolya sugárzás indul meg a csillag irányából, Ezzel egyidejűleg a fényesség is csökken, s a csil- lagdémon napjai lehanyatla- nak. Dr. Zétényi Endre felvételeket készítenek az égbolt egy-egy tájáról és a felA tavaszi fáradtságról A rigai Papon Rádiógyár „Rigonda-sztereo” néven új zenegépet gyárt Ez tízlámpás, elsőrendű rádiókészülék. Öl sávval rendelkezik: egy hosszúhullámú, egy középhullámú, két rövid — és egy ultrarövid hullámú sávval. A zenegép sztereóionüatsan adja vissza a hangot. A „Rigonda-sztereo" gépen sztereofonikus hanglemezek játszhatók le, és hallgathatók az URH-n adott sztereogrammokkal is. A Popov Rádiógyár kollektívája a Rigonda-sztereo-készülékért a leninyrádi nemzetközi vásáron aranyérmet nyert. Hogyan működik a forduiatssám-mérő ? Vessünk csak egy pillantást légüres térben, hanem szilárd a fardulatszám-órákra! Azon- anyagban, az úgynevezett fél- mi láthatjuk, hogy mennyire vezetőkben halad. A félvezetők bírja a terhelést a motor. De tulajdonságaik szempontjából vajon elgondolkodtunk-e már pedig átmenetet képeznek a A C-hipovitaminózis — Mire jó a savanyú káposzta ? Amikor fájdalmat érzünk, máris megkaptuk a jelzést, vigyázzunk, szervezetünket támadás érte. Sóikkal nagyobb a veszély az alattomosan, fájdalommentesen jelentkező betegségeknél. Túlzás azt állítani, hogy ilyenkor nincsenek tünetek. Vannak, de néha olyan jelentéktelenek, hogy tudomást sem veszünk róla és sokszor csak a gondos orvosi vizsgálat bukkan a nyomukra. A továbbiakban ismertetésre kerülő állapot a vitaminszegénység, a hipovitaminózis is éppen azért jelent alattomos veszélyt, mert szinte tünet nélkül zajuk le. Ilyen például a C-hipovite- minózás, amikor a szervezet nem kapja meg ebből a fontos tápanyagból a szükséges 50 mg (milligramm), azaz a dekagramm napi öt ezredrésznyi adagot. Ilyenkor jelentkeznek az úgynevezett tavaszi fáradtság tünetei. A napi munkát alig tudjuk elvégezni, úgy érezzük, mintha ólomból lennének végtagjaink. Könnyebben fázunk meg. Alig várjuk a pihenőnapot, hogy jó nagyot sétálhassunk a szabadban és amikor elérkezik az ideje, még szobánkból kimozdulni sincs líedvünk, úgy gondoljuk, hogy a keverés elmulasztja majd a kínzó fáradtságot... Ma már ismeretesek a „tavaszi fáradtságot” elmulasztó C-vitamin tulajdonságai. Tudjuk, hogy vízben jól oldódik. Ez azt jelenti, hogy a C-vita- min-tartalmú élelmiszereket csak a felhasználás előtt ajánlatos meghámozni, lehetőleg vízsugár alatt mossuk, mert a huzamosabb áztatás kioldja a C-vitamin-tartalmának jelentős részét. A zöldfőzelékek elég sok vitamint tartalmaznák, ezért az étkezésre alkalmatlan szárakat csak mosás után vágjuk le. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a C-vi- taanin-tartalom nagy része a főzés közben elvész, a zöldségfélék hatóanyaga mintegy negyedére csökken. Nyers állapotban 10 dekányi zöldségféleségek az alábbi C-vitamin- mennyiséget tartalmaznak: 10 mg: bab, hagyma, 20—25 mg: borsó, burgonya, karalábéfej, retek, spenót, 35—40 mg: fejes saláta, kelkáposzta, 70— 75 mg: kelbimbó, karfiol, torma, 120 mg: zöldpaprika, 135 mg: karalábélevél, 190 mg: petrezselyem, savanyú káposzta. A gyümölcsöket általában nyersen fogyasztjuk, így C- vitamin-tartalmukat a szervezet teljes egészében értékesíteni tudja. Tíz deka gyümölcs C-vitamin-tartalma: 4 mg: körte, szőlő, füge, 5 mg: álma, szilva, görögdiny- nye, ringló, szeder, 8—10 mg: barack, cseresznye, meggy, banán, 20—25 mg: egres, málna, 35—40 mg: ribizli, mandarin, narancs, 45 mg: citromlé, 60 mg: földieper, 200 mg: csipkebogyó. Az összeállításból az is kiderül, hogy a savanyúkáposzta négyszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citromlé. Napi 3 deka már fedezi a szükségletet, de a napi táplálék többi része is tartalmaz C-vi- tamint. Azt sem árt tudni, hogy felesleges több C-vitamint fogyasztani, mert a szervezet nem raktározza el, hanem kiüríti. Dr. Veres Pál Műanyag hűtőszekrény A kisínyovi Elektromasina Gyárban szerkesztett „Nistru” hűtőszekrény első mintapéldányai sikerrel kiállták a próbát. A hűtőszekrényben csak két fémből készült rész van, a motor és a kompresszor. A többi alkatrész műanyagokból készült. A 120 liter űrtartalmú moldvai hűtőszekrény súlya mindössze 50 kilogramm. Képünkön: Afanaszjev főmérnök és Forosztjuk labo- ránsnö kipróbálják a „Nistru” hűtőszekrényeket. fémek és a szigetelők (például a keramikus anyagok) között. A félvezető anyagokból készült diódák jellegzetessége, hogy i . ' ...... '■>■ j kiegyenlíti ■? ellenállás iellenSílás! ordöÍ«t«zátt< jkoaflensátóriO^ órai ellenállja) p^konflenzátorj t: ...- gyujtogyertyel .. xegozakltoi. 1 x gyojtotekerce Ilyen a fordulatszám-mérő tranzisztoros kapcsolása. rajtuk csak az egyik irányban mehet át a villamos áram. A tranzisztorban három (villamos tulajdonságok szempont, .iából eltérő) réteg van egymás .mellé helyezve: ezeket bázisnak, kollektornak és emit térnék nevezzük. Ha összevetjük a tranzisztort az elektroncsővel, akkor megállapíthatjuk, hogy az elektroncső rácsának a bázisa, az anódnak a kollektor, végül a hatódnak az emitter jele meg. Ma már se szeri se száma a különféle tranzisztoros kapcsolásoknak, melyek többek között csekély helyfoglalásuk révén biztosítják a híradástechnikai berendezések méretcsökkentését. És most térjük vissza a íor- 'uiatszámmérőhöz. ott tartottunk, hogy a gyújtások sűrűségének megfelelő erősségű áramot a műszer tekercsébe vezetjük. Ez a tekercs patkó alakú, a patkó két ága közé mágnest helyeznek. Minél erősebb . a tekercsben az áram. annal jobban elfordul a mágnes es magával fordítja a fordulat • szám-mérő mutatóját. A muta- ó egy skála előtt mozog, melyen a fordulatszám beosztás van. Ligeti György ennek az egyszerű, szerény műszernek a működéséről? Valahányszor működésbe lép a gyújtógyertya, egy-egy villamos áramlökés, idegen szóval: impulzus keletkezik. Minél gyorsabban megy a motor, annál többször keletkezik ilyen impulzus, ugyanolyan hosszúságú idő alatt. Az impulzus belép a mérőműszer tranzisztorokkal épült áramkörébe. Minél több impulzus érkezik az áramkörbe, annál erősebb árammal tápláljuk a mérőműszer tekercsét. A tranzisztor a korszerű elektronikus műszerekben, híradástechnikai berendezésekben ugyanazt a szerepet tölti be a legtöbb esetben, mint az elektroncső — de . ma már mind inkább túltesz azon. Működését és alkalmazási területét tekintve ma már túlhaladja nagy múltú elődjét. A tranzisztorokban az áram nem
