Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-28 / 74. szám
4 NÉPÚJSÁG 1964. március 28„ szombat orum Láng as utcákon Az angol filmek művészei gyakran és néha meglepő őszinteséggel forgalmaznak meg égetően mai problémákat — közönségüknek. Nem is elégszenek meg akármilyen válasszal, ha egyszer felvetik az angolok számára kényes kérdéseket. London egyik munkásnegyedében él a szorgalmas és energikus asztalos-munkás, Jacko Palmer feleségével, tanítónővé nevelkedett lányával, Kathie- vel és az apai nagyapával. Jacko szakszervezeti vezető is: sókat dolgozik a közért és ezért nem veszi észre, hogy felesége a húszonnégy évi házasság alatt szürke házibútorrá változott. Nincs itt és nem is lehet lázadás. A családi egyensúly mégis megbomlik, a vihar kitörhet ebben a szürkeségben és egyhangúságban is: Kathie néger tanító felesége akar lenni. Az anya — mi így mondanánk — az eset kapcsán aktivizálódik. Minden Idegszálával beleveti magát a küzdelembe, hogy legyőzze lányának a néger fiú iránti szerelmét Még férjét Jacko t is zsarolja érzelmileg célja elérése érdekében. Három nagyszerű párbeszéd keretében az egész négerkérdés — anélkül, hogy a politika hangja egyetlenegyszer is megszólalna — reflektorfénybe kerül, sok-sok emberi miértjével. Kathie és szerelme győz, de a néző megtud valamit Azt hogy milyen heroikus nagyság kell a modem Angliában egy vegyesházassághoz — négerek és fehérek között A filmben a vitát az utcai verekedés magyarázza és oldja fel: a londoni huligánok a tradicionális utcai szórakozást megzavarva belekötnek a négerekbe és kis híján halálos áldozat is kerül a goromba ci- vódásból. Roy Baker rendező a kerűAugol tilmdrauia lök kizárásával tör a filmben a drámai cél felé. Minden filmkockával vallja: nagyon nehéz az emberekből kitörölni a beléjük ivódott előítéleteket és az évek alatt felgyülemlett keserűséget. Ezekből tevődnek össze a robbanó pillanatok, amikor nem lehet kiszámítani a robbanás irányát és erejét sem. John Mills szuggesztív hatású szakszervezeti vezetőt formál Jacko Palmer asztalos alakjából. Feleségét Brenda de Banzie alakítja hitelesen. Sylvia Syms rokonszenves a tanítónő szerepében. A kitűnő színészek közül fel kell jegyeznünk Earl Cameron, Ann Lynn, Johnny Sekka és Will- fried Brambell nevét. A szinkron hangjai Egri Istvánnál, Kállai Ferencnél, Békés Ritánál és Kőmíves Sándornál jól azonosultak a megszólaltatott hősöík egyéniségével. 3+2 Szovjet vígjáték Derűs és gondtalan világba visz a szovjet vígjáték. Színtér: a tengerpart, vakációzó fürdővendégeivel. A strand homokján sok ezer ember fürdik a vízben, a napban és a nyaralásban. Ebből a nagy- nagy együttesből kivon a rendező a magányra vágyás hálójával három nőgyűlölő agglegényt, két ugyancsak jó barátságban levő fiatal szépséget — az egyik filmszínésznő, a másik oroszlánszelidítő — és ezzel a három—plusz—kettes kamara-társulattal elszórakoztat bennünket — másfél órán keresztül. A három férfi — a tudós fizikus, a nőkben csalódott állatorvos és a fiatal diplomata — lépremennek a két feltűnően csinos és céltudatos nő csel- vetésednek. Ebben a nyári kalandban az az érdekes, hogy nem történik semmi komoly. A fizikus ponyvát olvas, az állatorvos nyergeli a tengert, a diplomata trükkökkel és évődéssel szórakoztatja két barátját, míg a két nő mindent jól össze nem zavar, csak azért, hogy aztán minden rendbe jöhessen. Olyan ez a friss és hatásos ötTAVASZI SZÁNTÁS 4 , kft tr m * — 'S9 m vif 'w/ ™ y ^ ^ ■# 0 f V r * * ,0 » (Gerő Sándor rajza) letekre épült játék, mint egy jól fényképezett nyári táj, amit anzixnak küldenek. Mind az öt szereplő ilyen mosolygós anzix-arc, körülfonva sok zenével és a varázslatosan szép tengerrel. Sokszor az az érzésünk, hogy a vígjáték igazi főszereplője az ezerarcú tenger. A filmet H. Oganiszjan rendezte. A vademberekként magányba telepített — mégha oly szép és vonzó is az a magány 1 — emberekkel, azoknak egymásközti viszonyával, évődé- seivel, kibontakozó szerelmével nem a mindennapok jókedélyét játszatja előttünk, hanem úgy mutatja be hőseit, mint akik tízegynéhány napig lebegnek a gondtalan pihenés és a tenger hullámain. Ha a nyaralás komfortját kevésbé hangsúlyozza a rendező, bizonyára több lehetősége marad az olyan pillanatok leírására, mint a vihar előtti este, amikor a csendesedő tengerparti hangulatban felhangzik a „Ve- csemyi zvon...” („Az estharang ..hangulatos kórusa. A szőke filmszínésznőt N. Kusztyinszkaja játszotta. A sex appeal es filmcsillag kedves mosolyú bakfissá válik a bókóló diplomata mellett és elveszti (de meg is nyeri ezáltal!) a diplomácia szerelmi csatáját.) Zóját, az állatszeli- dítőnőt Natalja Fatyejeva alakította. A két lány közül ő a zárkózottabb, de ravaszabb is. Bár a fizikus mordsága ingerli a hódításra, a fináléban anyásán elfogadja az állatorvos közeledését. Meg kell említenünk a három vadembert: A. Mironovot. J. Zsurilcovot és G. Nílovot. S hogy a filmet úgy nézzük, mint egy jól sikerült nyaralási albumot, arról V. SumszJdj kitűnő képed gondoskodnak. (farkas) A vegyiparban megtagadják az üzembe helyezési engedélyt, ha hiányos a munkásvédelem A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége pénteki ülésén Bükkösy István osztályvezető beszámolója alapján megvitatta a vegyipari üzemek munkásvédelmi és baleseti helyzetét. A beszámoló megállapította, hogy a vegyipari dolgozók munkakörülményei tavaly tovább javultak. A javulás főleg az új gyárakban, üzemekben a nehéz fizikai munka könnyítése, az egészségre ártalmas vegyi anyagok zárt rendszerben való feldolgozása, az anyagmozgatás biztonságosabbá tétele s a kiterjesztett baleseti oktatás eredményeként jelentkezett. Voltak esetek, amikor a szakszervezet nem járult hozzá az üzembe helyezéshez, mert a beruházók nem teljesítették a munkásvédelmi berendezésekre vonatkozó ígéreteiket, a jövőben is így járnak el, és megtagadják az üzembe helyezési engedélyt, ha az új üzemben hiányos a munkás- védelem, A szakszervezet több mint 9000 munkásvédelmi és társadalmi felügyelőt, munkás- védelmi őrt, aktivistát oktatott ki az óvórendszabályokra. Az idén is indítottak tanfolyamod;. Felhívja a beszámoló a központi vezetőség figyelmét az április 1-én életbe lépő új munkás- védelmi törvényerejű rendeletre, amely a munkásvédelem irányítását, fejlesztését, szabályozását a Szakszervezetek Országos Tanácsára bízza. A kenyérliszt védelmében Mindenki által ismeretes, hogy az elmúlt esztendőben több ok miatt országosan kevés búza termett. Ennek következtében külföldről, tengerentúlról kellett kenyér- gabonát behozni drága valutáért, hogy a jelentkező igényeket kielégíthessük, biztosítsuk a friss kenyeret minden család asztalára. Az állam tehát, mint ezt tapasztaltuk is — nehéz erőfeszítések után megoldotta az ország kenyérgabona-ellátását. Minden városban, minden községben lehet kapni kenyeret, finom- és kenyérlisztet olcsó áron. Ám mint minden lehetőségnek, így a> megfelelő kenyér- és ttsztel- látásnák is megvannak a maga vámszedői. A minap Szentdomonkoson, Tarnále- leszen, Bükkszenterzsébeten és Fedémesen jártam. Az említett községekben mindennap 100—120 ember tolong az üzletek előtt; sorba állnak kenyérlisztért, 10—20 kg-os tételekben hordják azt haza, s mint kiderült: a sertésekkel etetik fel, korpa helyett használják az asszonyok. Naponta négy községből négy mázsányi kenyérliszt kerül a sertések elé, száz községből 100 mázsa és így tovább, gyakorlatilag a nehéz valutáért vásárolt ke- nyémekválót az állatok eszik meg. Nincs szándékunkban eme íráson belül különböző számításokat végezni arra vo~ natlcozóan, hogy népgazdasági szempontból milyen károkat okoznak ezek a felelőtlen, meggondolatlan emberek — ismerik ezt ők is —, csupán az illetékesek figyelmét szeretnénk felhívni a legszigorúbb intézkedések megtételére. Mert mégiscsak tűrhetetlen ez az állapot a megye falvaiban, községeiben. Tűrhetetlen, hogy valamennyiünk betevő falatját, amelyet az állam olcsó áron biztosit a lakosságnak, egyesek állatok etetésére használják fel. Beszélgettem az egyik asz- szonykával, aki „véres” tolakodás után sem jutott aznap kenyérliszthez. Megtudtam tőle, hogy a háztájijában két kocsira való kukoricája és több mázsa burgonyája termett, de a termelőszövetlte- zetből is kapott teljesített munlcaegységeire terményt, úgyhogy nem okoz különösebb gondot állatának nevelése. Hogy mégis kenyérlisztet vásárol, azért teszi, mert olcsó és korpa helyett nagyszerűen fel lehet használni... A javaslat két intézkedés valamelyikének megtételét sürgeti. Vagy megszüntetik a kenyérliszt árusítását azokban a községekben, ahol kenyeret is árulnak korlátlan mennyiségben, vagy pedig a községi tanácsokat teszik felelőssé az árusításra kerülő liszt helyes felhasználásáért. S ez utóbbi lenne a helyesebb! Hiszen a községi tanácsok is tudnak erről — ismerik a vámszedőket —, de eddig szó nélkül hagyták, nem intézkedtek a kenyérliszt védelmében. — f. i. — „Dolgozom, élek mint annyian mások... a SZEGÉNY KISLÁNY! Menynyi dolga van! A nővére tejár Egerbe a gimnáziumba, ő meg s. lelkem, főz, takarít, kijár a határba, most is, a húsvéti ünnepek előtt lám-lám menynyi dolga van! Ella nyugodtan hallgatja a matematika óra előadását, Margitka meg már süti a zserbót... Szóval ez a látszat. Készülődik húsvétra az egerbocsi Berecz család, a két lány valóban nagyon ellentétes felfogású, egyikük gimnazista, másikuk nem sokra tartja a tanulást és otthon segít, amit csak tud, amit csak elvárnak tőle. Két esztendeje maradt ki az iskolából, nővére már harmadikos gimnazista. El is mondtuk neki, hogy valamiképpen távol áll az igazságtól, hogy míg ő dolgozik, nővére már csak a készre jön! — Hogyne! — kedvesen, pa- lócosan nyújtja a szód. — Sín inkább dolgozom, mint tanuljak! Elég volt az általános iskolában! Elli meg nem is a készre jön, segít ha csak lehet, de én inkább elmosogatok, mint megírjam a leckéjét! Aranyos kis szöszke lány, fejét bekeretezi a kendő, arc- cát megaranyozza az igyekezet, hogy a Locsolkodók előtt ne valljon szégyent a zserbó- *ai. — Azt kérdezték az élőbb, hegy mi lesz húsvét hétfőn? Hát... locsolkodás. Nekem még nincs udvarlóm, de Ellár nak van. Hús vét hétfőn nagy locsolkodás lesz itt! — Mondják már, kedves! Csak nem akarnak valami rosszat írni? — az idős nagymama aggodalmasan, de még mindig védelmezőn áll a kis- unókája mellé. — Jó lányok ezek, csak kétfélék. Margitunk olyan dögös fajta, EHi meg szereti azt a sok könyvet! Egy lány annyi könyvvel... ? EBBEN A PILLANATBAN lép te az édesanya. — Borzasztó ez a bolt! Ha az ember valamit vásárolni akar, akkor egy fél napra elbúcsúzhat a családjától. Mire kivárom, megöregszem!... Hát, tudják, ahol két lány van, ott nagyon sokba van a húsvét! Két ruha, két pár cipő, a nagyobbnak báli ruha, meg a sok kalács, sütemény, _a presszóból kell már így is hozni a krémeset, meg a tortát Ki kínlódik már *ztsA3 Kimostunk, kivasaltunk Margitkámmal, mert nagypénteken már nem lóghat ruha a szárítón. Így tartják a régi öregek. A fonott hátiból egymás után kerülnek elő a bolti „kincsek”. Rum, konyak, málna, zsír, sütőpor, ecet... — Kétszáz forintból ötöd hoztam vissza. De ez még csak az eleje! Húsz kiló lisztet felsütöttem csak kenyérnek. Még jön a „gyiós”, mákos, diós táska, keksz, mert a vőnefc való azt szereti, azt se tudom, mát találnak ki még ezek a lányok. De egyszerre több nem fért a szatyorba. — A sonka, tojás, sült, rántott hús, káposzta, töltelék, fasí rázott várja már a holnapi locsalkodókat — leltároz a nagymama. — Más volt az én időmben. Nem sokat sütöttünk, csak egyfélét, a legényeket akkor még -nem nagyon érdekelte, hogy mit esznek. Abban telt kedvük, hogy minél többször öltözzünk át, mert csak a kwtnái locsoltak. A nevem: Holczer Alfréd... Huszonnyolc éves vagyok, s tizenegyedik éve dolgozom a szakmában, hajlok nap nap után az esztergagép fölé, nézem a sebesen forgó tokmányt, a kés alatt formálódó fémet, a pattogó, fénylő csigákká sodródó forgácsokat... Csepelen kezdtem, aztán Kőbánya, Kecskemét után jöttem ide, a pipis- hegyi gyárba. Szeretem gépemet, mesterségemet, a Szerszámüzemet, és végső soron ezt az egész, erdőhöz simuló gyárat. Különben nem maradtam volna itt, nem raktam volna fészket Gyöngyösön. A gyár is szeret engsem... Munkámat értékelik, megbecsülnek érte: kétszeres kiváló Hej, de sokat vizes voltam én is...! — öreg, kicsit merev ujjait szinte imádkozva kulcsólja össze, idézi a múltat. Rég volt, talán igaz sem volt... — No, Hamupipőke? Nem jobb volna, ha a készre jönne maga is haza? — kérdezem Margitkát — Nem! Nemcsak a számtan valami, zserbót sütni is tudni kell! És nagyon szeretem az itthoni munkát Alig várom, hogy jöjjön a tavasz és kimehessek a határba. De a húsvét majdcsak meghozza a változást... A MESZELÉS KÉSZEN VAN, a sültek, főttek, édesek és sósak már ott sorakoznak a hatalmas új ház kis konyhájában és várják a vendégsereget, a pénzes kicsiket, a boros legényeket, s a süteményes udvarlókat. A két leány sötétkék kompléja ott lóg a szekrényben, Ella báli ruhája zenére és partnerra vár... Húsvét van, kicsit korán, kicsit zordul közelített, de megjött, s holnap a legények, férjek, édesapák és nagyapák a „kötelező” locsolás után felkerekednek, hogy meglátogassák mindazokat, akiknek további „él nem hervadása” az olcsó, vagy drága kölnitől függ ... (ádámi dolgozó vagyok, s a szaktársak bizalmából vezetőségi tag a KISZ-ben, a szakszervezetben. A gyár küldött külföldi jutalomüdülésre is, meg az otthonomat is tőle kaptam! A hónapos szobák után bizony jólesett a komfortos lakás. .. Amikor az asszonnyal összekerültünk, az albérletnél és a rajtunk levőnél, úgyszólván egyebünk sem volt... Azóta vettünk egyet s mást... Van már szép bútorunk, s lakásunkból nem hiányzik a gáztűzhely, mosógép, rádió és televízió sem! S a pénzt nem örököltük, nem nyertük, hanem forintonként raktuk össze... Sokat éppen nem keresünk: az asszonnyal együtt három és fél ezret Hárman élünk belőle, mert — majd elfelejtettem mondani — van egy aranyos kis „srácom” is! Mit csinálok szabad időmben, munka után? A „ház” körül mindig akad valami apróbb tennivaló, ha meg annyira ráérek, olvasgatok, tv-t nézek, a gyerekkel foglalkozom... Szezonban meg, ha jó idő van, ki-kimegyek a gyári csapat focimeccsére, vagy megnézem a Honvéd öklözőit Ez a két csapat érdekéi csak, nekik szurkolok ... Szoktam farigcsálni is. Nem régóta csinálom még, most inkább csak afféle szórakozás. hasznos időtöltés. Igaz, rendszeresen vásárol tőlem a Háziipari Szövetkezet, de különösebb művészi törekvéseim még nincsenek... Nem álmodozom arról, hogy a népművészet mestere legyek, nem tagadom, azért egy kis pénzt csak szeretnék összehozni ebből is. Annyit, amiből futná a családdal egy IBUSZ-útra Bécsbe... Mert, a „fusi” pénzt erre szántam. A többit, másra: egyelőre hűtőszekrényre, porszívóra gyűjtünk. Most még csak az általános iskolám, meg a szakmám van meg... A mai világban, tudom, ugyancsak kevés már ez! Szerettem volna továbbtanulni, a technikummal többször is próbálkoztam, de eddig még nem sikerült egy alkalommal, sem megkapaszkodnom... A tanuláshoz nyugalom, rendezett körülmények kellenek. Majd később nekilódulok újra, ha a gyerek is nagyobb lesz, és a lakás tágasabb három ember számára. Majd csak akkor, de okvetlenül:.. Mit is mondhatnék még? Nem tudok egyelőre mast, többet... Ez az életem. Nincs benne semmi érdekesebb, semmi különösebb: dolgozom, élek én is, mint annyian mások a fiatalok közül ebben az országban ... (gy—gyt Megkezdődik az ország ritka fémkincsének módszeres felkutatása A föld mélyében rejlő ritka- I férnek — a germánium, a cirkon, a berillium, a lítium, a niob. a molibdén, a ritka földfémek stb. — nálunk eddig in- jkább csak más nyersanyag- ;kutatások melléktermékeiként 1 kerültek napvilágra. Jelentőségük azonban szinte napról^ napra növekszik, s ezért nálunk is meg kell kezdeni a céltudatos kutatást. Munkájuk első részét, a tulajdonképpeni felkészülést most fejezték be. Kidolgozták azokat a gyors és pontos eljárásokat — az optikai és a röntgen- í színképelemzésnek. valamint laz elődúsításnak legalkalmasabb módszereit — amely élettel a kütönboaö kőzetmintákban akkor is megtalálhatják a ritkafémeket, vagy a jelenlétükre utaló nyomelemekét, ha ezek csupán tízezred-százalék- nyi arányban vannak jelen. A mintavételre, a laboratóriumi vizsgálatokra és az eredmények értékelésére kidolgozott módszereiket sikeresen ki is próbálták már az ország három különböző földtani típusba sorolható területén. A módszereket a jövőben még tovább fejlesztik, de ezzel párhuzamosan már az idén meg is kezdik a konkrét kutatómunkát a Velencei-hegységben. Ez lesz hazánkban az első céltudatos, kifejezetten a ritkafémek megkeresésére irányuló kutat«». 'SZ „Önkéntes” Hamupipőke