Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1954. március 85., szerda MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda keddi számában Jurij Zsukov kommentárt fűz a szovjet kormány március 21-i nyilatkozatához, amely elítélte az ENSZ költségvetésével kap­csolatos imperialista mester­kedéseket. A szemleíró rámutat: az amerikai külügyminisztérium illetéikes tényezői azt állítják, hogy a Szovjetuniónak és más ENSZ tagállamoknak hozzá kell járulniok annak az adós­ságnak a megfizetéséhez, amely az ENSZ közép-keleti és kongói „műveletei” következ­tében a világszervezet költ­ségvetését terheli. — Ez tulajdonképpen azt je­lentené, hogy az ENSZ tagál­lamai fizessenek azért, mert a világszervezet kéksisakos csa­patait a gyarmatosítók érdeké­ben használják fel — írja Zsukov. — Az amerikai diplo­máciának ezek a manőverei nyíltan veszélyeztetik az ' Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Az ENSZ titkársága, a világ­szervezet költségvetési bevéte­leit figyelmen kívül hagyva, nyolc év alatt több mint fél­Folyik a hajsza Verges ellen PÁRIZS (MTI): Mint már je­lentettük, a francia hatóságok megfosztották megyei tanács­tagságától Paul Verges-1, Ré­union-szigete Kommunista Pártjának titkárát. Ehhez az szolgált ürügyül, hogy Verges-t háromhavi börtönbüntetésre ítélték egy cikke miatt, amely­ben önkormányzatot követelt a sziget lakosságának. A gyarmat-sziget ügyészsége most elfogató parancsot adótt ki Verges ellen. A kommunista párt titkára erre levelet írt az államügyésznek, amelyben le­szögezi: a bíróság tulajdonkép­pen nem sajtóvéíség miatt ítél­te el őt, hanem azért, mert Debré volt miniszterelnök el­lenfele volt a parlamenti vá­lasztásokon. A Ciprusi Köztársaság sú­lyos belpolitikai válsága már a harmadik hónapja tart. Cip­rus szigete, mint ismeretes, 1960-ig Nagy-Britannia gyar­mata volt. A függetlenséget megelőzd hosszas tárgyalásokon a gyar­mattartó hatalom, az ún. „al­kotmány-szerződésben’' nem­csak azt biztosította, hogy a szigeten kiépített katonai tá­maszpontok — brit szuverén területekként — továbbra is közvetlen fennhatósága alatt maradjanak, hanem elvetette egyúttal a nemzetiségi villon­gások csiráit is, azzal, hogy a sziget 580 000 főnyi összlakos­ságának csupán 18 százalékát alkotó török nemzeti kisebbsé­get rendkívüli kedvezmények­kel ruházta fel. E privilégiu­mok közül a leglényegesebb az ún. „nemzetiségi vétójog”, mely a sziget törvényes kor­mányának valamennyi bel- és külpolitikai, gazdasági, stb. vonatkozású lépését gyakorla­tilag lehetetlenné teszi. Ciprus valóságos függetlenségének megteremtésére irányuló küz­delem első lépése a köztársa­ság szuverenitását kétszeresen is sértő „alkotmány-szerző­dés” felszámolását vonja maga után. Ezt azonban a ciprusi törö­kök képviselői elkeseredetten ellenzik. A mesterségesen fel­szított török nacionalizmus — mely eredetileg Ciprus sakk­ban tartásának eszköze volt — a köztársaság területi egységét (integritását) támadva, ma már kilépett a szigetország belpoli­tikai problémáinak keretei kö­zül. Törökország aktív támoga­tásával ugyanis a ciprusi tö­rök vezetők a fegyveres össze­tűzések kitörése óta a sziget­nek valamilyen formájú (pl. az északi szélesség 35'-a mentén történő) felosztását követelik. A minden realitást nélkülöző kívánság — mely elől Ciprus kormánya mereven elzárkózik c I p R U s \FJNN; KANADA Nfeg^BRlTAHNIAl Sfr....A ifksyfl- WmUíiíi/s Z 0 VJ.E TUNlt OmHj FRANCIA­ORSZÁG H PORTUGÁLIA HÖMAN/4 tenge? TÖRÖKORSZÁG ■Menőéiül >.,í' ORSZÁG GS'BEIGIUM[d3-DÁN!Á S1-H0LLANDIA EKuxems A-Áltfli/A AlMt/Sm/4 SsSVA'jc A' i I I I l ' j i 111i ...iiii i-ZP i^Ktí| 1 11 I «pff»! •!’!,'( | í ipTiuTfTí»‘ I • • '//fis. Megkezdődött a vita az ENSZ világkereskedelmi értekezletén Lehél Miklós, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének kedd délelőtti ülésén elsőnek Raul Prebisch, neves argentin köz­gazdász, az értekezlet főtitká­ra emelkedett szólásra, Beszé­dében visszautasította elsősor­ban a nyugati hatalmak ré­széről őt ért támadásokat. Mint ismeretes, Raul Pre­bisch jelentésében bírálta az általános vám-, tarifa- és ke­reskedelmi egyezményt, a GATT-ot és kimutatta, hogy — szemben a nyugati hatalmak állításával — az nem alkalmas a gazdaságilag fejletlen orszá­gok problémáinak megoldásá­ra. javasolta helyette, hogy időnként hívják össze az ENSZ kereskedelmi és fejlesz­tési értekezletét és alakítsanak állandó bizottságot. Jelentésé­ben szót emelt a szocialista or­szágokkal folytatott kereskede­lem mellett is és ez különösen kiváltotta a nyugati hatalmak nemtetszését. Prebisch beszédében — anélkül, hogy a támadásokra kifejezetten utalt volna — hangoztatta, hogy jelentése nem személyes véleményét tükrözi, hanem sok szakértő­vel és államférfival folytatott tanácskozásaiból kialakított álláspont. Jelentéséről szólva megálla­pította, hogy az igen szerény, csak a tennivalók minimumát tartalmazza. Ezután kifejezte reményét arra, hogy lehetőség nyílik a kereskedelem fejlesz­tésére a szocialista országok­kal „hosszú lejáratú kétoldalú és többoldalú szerződések” alapján. Ezután Carlos Leras nagy­követ, a columbiai delegáció vezetőjének felszólalása követ­kezett és ezzel voltaképpen megkezdődött a vita. A columbiai küldött az ér­tekezlet feladatairól szólva megállapította, hogy annak hozzá kel] járulnia új keres­kedelmi politika kialakításá­hoz, meg kell találnia a fej­lesztés megfelelő módozatait. Végül javasolta a nyersanyag- árak stabilizálását, olyan szín­vonalon, amély nem rontaná az árucsere feltételeit és indít­ványozta valamilyen autoíftati- kus kompenzálási rendszer ki­dolgozását. Maurice Brasseur belga kül­kereskedelmi miniszter a kö­zös piac felmagasztálása után a GATT-ot dicsérte és bizony­gatni igyekezett, hogy nincs szükség semmiféle más szer­vezet megalakítására. Kényte­len volt viszont elismerni, hogy az nem mindenben felel meg a gazdaságilag fejletlen országok szükségleteinek. Ja­vasolta, hogy a gazdaságilag fejletlen országok is alakítsa­nak a Közös Piachoz hasonló regionális csoportosulásokat és hosszan ecsetelte az EGK-val való társulás előnyeit. Beszéde végén nemzetközi biztosítási és hitelszervezet alakítását javasolta és kérte, hogy az értekezlet vizsgálja meg: hogyan lehet garantálni a magánberuházások biztonsá­gát a gazdaságilag elmaradott országokban. (MTI) Figyelem! Figyelem! Az állattenyésztésben biztonságot nyújta­nak a több éves szerződéses akciók. 'Tjsz.-tiujok, cgjjÁni tecmelók a meglévő kocáikra 3 évre, a meglévő teheneikre 3 és fél évre köthetnek szerződést VVVXXXXXVVXXXXVNXXXNXXXXXXXX^XXXXVXNXXXXXVNXXXXXV* v\\\\\\V\V\V A kocák szaporulatait Su Állatíorgalmi Vállalat minden évben szerződéses áron át­vesd, a tehenek szaporulataira minden évben a termelő választása szerint, nevelési, vagy hizlalási szerződést köt. # A kocák és tehenek szaporulataira kamatmentes előleget és takarmány-juttatást biztosít az Attátfotgalmi Vállalat. Bővebb felvilágosítást a helyi felvásárlóink nyújtanak. SZOLNOK—HEVES MEGYEI állatforgalmi VÁLLALAT milliárd dollárt költöttek az említett ENSZ-csapatok fenn­tartására és így a világszerve­zet költségvetése a csőd szélé­re került. Például az említett nyolc év alatt 135 millió dollárt fordítottak a közép-keleti ENSZ-csapatokra, amelyek az Egyiptom- ellen indított angol- francia-izraeli agresszió követ­keztében állomásoznak az em­lített területen, Ez megfelelhet az Egyesült Államok érdekei­nek — jegyzi meg a szemleíró — de miért fizessenek ezért az ENSZ más tagállamai? Az ENSZ úgynevezett kongói művelete tulajdonképpen azt szolgálta, hogy Kongóban visz- szaállítsák az imperializmus kollektív i gyarmati uralmát. E „művelet” szervezői úgy ren­dezkedtek be Kongóban, mint odahaza, s három és fél év alatt az ENSZ számlájára több mint 400 millió dollárt költöttek. Most pedig még azt akarják, hogy a Szovjetunió és más ENSZ tagállamok fizessenek e gyarmatosító kalandjukért! — állapítja meg Zsukov, majd a továbbiakban azokkal az állí­tásokkal foglalkozik, amelyek szerint, ha a Szovjetunió és a vele azonos nézeteket valló or­szágok nem hajlandók hozzájá­rulni az ENSZ költségvetését a fenti „műveletek” miatt ter­helő adósság fedezéséhez, ak- , kor elvesztik szavazati jogukat az ENSZ-ben. Zsukov hangsú- , lyozza, hogy a közel-keleti ■ „rendkívüli ENSZ-erők” fenn­■ tartásához több, mint 30, a • „kongói ENSZ-műveletekhez” : pedig körülbelül 50 ENSZ tag­■ állam ■ nem járul hozzá pénz- > ügyileg ' Befejezésül Zsukov' leszöge­zi, hogy az amerikai külügy­minisztérium illetékes ténye­. zőire hárul a teljes felelősség a szóban forgó ENSZ-adósság ’ fedezésével kapcsolatban elfog ! Iáit helytelen álláspontjuk mi- ' att esetleg felmerülő válság | következményeiért. WASHINGTON (Reuter, AFP): Gaston Defferre marseille-i polgármester, De Gaulle ellen­fele a következő francia elnök­választáson, kétnapos látoga­tásra az Egyesült Államokba érkezett. Felkeresi Johnson el­nököt és tárgyalni fog Rusk külügyminiszterrel is. Defferre megbeszélést foly­tatott az amerikai kongresszus több tagjával, látogatást tett McNamara amerikai hadügy­miniszternél. Részt vett a washingtoni országos sajtóklub ebédjén és itt válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Kifejtette álláspontját a francia politika több kérdését illetően. Véleménye számos kérdés­ben eltért De Gaulle álláspont­jától, s az amerikai vélemény­hez közeledett. Így például hangsúlyozta, hogy Vietnam semlegesítésének gondolata „nem reális”. A Kelet és a Nyugat kereskedelmi kapcsola­táról szólva, viszont azt mon­dotta, hogy az enyhülés politi­kája helyes, majd hozzátette, hogy a kelet—nyugati kereske­delem fejlesztése a békés együttélés logikus tartozéka, s helyesnek találta rövid, sőt hosszú lejáratú hitelek nyújtá­sát a szocialista országoknak. Ha az Egyesült Államok jó kapcsolatokat akar fenntartani Európával — mondotta —, ak­kor új tervet kell kidolgoznia az amerikai nukleáris erők fel- használásáról, mert az euró­paiak tudni akarják, hogy az Egyesült Államok hogyan és mikor akarja ezt az erőt be­vetni. Defferre ugyanakkor kifejezte azt a véleményét, hogy a francia atomütőerő megteremtése túlságosan nagy költséget ró az ország gazdasá­gi életére. Meg kell találni a módját egy francia—amerikai nukleáris megállapodásnak — mondotta. Defferre szerint Nagy-Bri- tanniát fel kellene venni a kö­zös piac tagjai közé. Az euró­pai egységnek meg kell szilár­dulnia, hogy Európa egyen­jogú partnerként tárgyalhas­son az Egyesült Államokkal — mondotta. Végül hangsúlyozta, helyes, ha Franciaországnak jó kapcsolatai vannak Latin-Ame- rikával, de sajnálatos dolog, hogy a jelenlegi közeledés azt a benyomást kelti, mintha az Egyesült Államok ellen irá­nyulna. Ebben a vonatkozás­ban nem volt helyes De Gaulle mexikói látogatása — jelentette ki Defferre. Gaston Defferre Washingtonban Az Ázsiai és Afrikai Népek Szolidaritási Szervezete Tanácsának ülésszaka ALGÍR (TASZSZ): Algír­ban, az Ázsiai és Afrikai Né­pek Szolidaritási Szervezete Tanácsának VI. ülésszakán Ta­ra Chand, az indiai küldöttség vezetője hangoztatta, hogy az afrikai és az ázsiai népek is­mételten. kifejezték hálájukat a nemzeti felszabadítási mozga­lomnak nyújtott szovjet segít­ségért Így volt ez Goa eseté­ben, így volt 1956-ban, amikor a Szovjetunió felemelte tilta­kozó szavát az Egyiptomot ért agresszió miatt, s így volt a közelmúltban, amikor az impe­rialisták intervenciója fenye­gette Ciprus vagy Zanzibar népét. A Szovjetunió bebizo­nyította, hogy becsületes, őszinte barátja a szabadsá­gért küzdő minden népnek. A továbbiakban az indiai ói Időt t rámutatott arra, hogy i független országok részvéte- e az imperialista katonai pak- ,umok rendszerében azzal a veszéllyel fenyegeti ezeket az >rszágokat, hogy imperialista iraloom alá kerülnek. — Kormányunk, — hangoz- atta az indiai küldött — né­pünkkel együtt, teljes mérték­jén támogatja Nyildta Hrus­csov szovjet miniszterelnöknek ízt a javaslatát, hogy a határ­konfliktusok rendezésére sen­ki ne folyamodjék az erőszak­hoz. Az atomkísérletekről szólva hangsúlyozta, hogy az atom­fegyverekkel végzett kísérlete­set be kell szüntetni. Befej e- fesül az indiai küldöttség ve­hetője méltatta a békés együtt­élés elvét. — kiélezte Görögország és Tö­rökország viszonyát is. Kettő­jük közötti kedvezőtlen kap­csolat problémát jelent a NATO (Észak Atlanti Védelmi Szervezet) vezetőségének is. Görögország és Törökország — annak ellenére, hogy 2000 km távolságban fekszenek az At­lanti-óceántól! — NATO-tag- államok és az agresszív kato­nai paktum délkeleti szárnyát alkotják. Mint térképünkön is látható, Görögország a szo­cialista világrendszer három államával, Törökország pedig közvetlenül a Szovjetunióval határos. Földrajzi fekvésénél fogva mindkét állam az impe­rialista katonai vezetők tervei­ben jelenleg is jelentős szere­pet játszik. Ugyancsak nem mellőzhető Ciprus stratégiai helyzete sem, annak ellenére, hogy az 1950-es évekig betöl­tött szerepéhez viszonyítva ez valamelyest csökkent. Ciprus NATO megszállását célzó imperialista tervek mö­gött sem közvetlen stratégiai indokok, hanem elsősorban az húzódott meg, hogy elejét ve­gyék a ciprusi kérdésben köz­vetlenül érdekelt két NATO- állam közötti konfliktusnak; csökkentsék a volt gyarmatosí­tó hatalomnak, Nagy-Brltan- niának „nyílt színen" történő szerepét; valamint, különös­képpen az, hogy katonai jelen­létükkel megakadályozzák a törvényes ciprusi kormány minden lépését, amely a szi­getország tényleges függet­lenségének kiharcolását, azaz az alkotmány-szerződés fel­mondását célozza. A NATO-terv megakadályo­zása, s az ENSZ-csapatok je­lenléte — a ciprusi kormány első, viszonylagos jelentőségű győzelmét jelentik. —Terra— , Dobi István és IX. Frigyes dán király táviratváltása Dobd István, az Elnöki Ta­nács elnöke és IX. Frigyes dán király táviratot váltottak fip-üSQí a dán uralkodó születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe alkal­mából.

Next

/
Thumbnails
Contents