Heves Megyei Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

» nLAG PROLETÁRJAI, egyesüljetek: ÁRA: 50 FILLER ifirWMW AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Az értekezletet délután há­romnegyed három órakor 123 ország 1500 küldöttének — kö­zöttük Bíró József külkereske­delmi miniszter vezetésével a Magyar Népköztársaság kül­döttségének —, több száz újság­írónak és érdeklődőnek jelen­létében nyitotta meg U Thant ENSZ-főtitkár. Beszédében ki­fejezte azt a reményét, hogy az értekezlet döntő fordulatot hoz az ENSZ gazdasági tevé­kenységében. U Thant szavai után az ér-- tekezílet közfelkiáltással a kon­ferencia elnökévé választotta Ülésezik az ENSZ kereskedelmi és feilesztési értekezlete L. KajszurUt, az EAK gazda­sági miniszterét. Kajszuni beszéde után a kon­ferencia megválasztotta az ér­tekezlet tisztikarát: a 27 al- elnököt, az 5 főbizottság elnö­két és az értekezlet jegyzőjét. A szocialista országok négy helyet kaptak. A Szovjetunió, Cseliszlovákia, Lengyelország és Románia képviselőjét alel- nökké választották. Este U Thant fogadást adott a konferencia általános bizott­sága tiszteletéie. Az értekezlet kedden reggel folytatja mun­káját. Hruscsov üzenete a genfi világkereskedelmi értekezlethez Hruscsov szovjet kormányfő a genfi világkereskedelmi és fejlesztési értekezlethez az alábbi üzenetet intézte: A szovjet kormány és saját magam nevében forró üdvözle- letemet küldöm az ENSZ vi­lágkereskedelmi és fejlesztési értekezletének részvevőihez. A szovjet kormányt megelé­gedéssel tölti el aa értekezlet megnyitása, hiszen a Szovjet­unió az összejövetel kezdemé­nyezői közé tartozott, örülünk, hogy az értekezlet összehívá­sának gondolata széles körű tá­mogatásra talált az egész vilá­gion és különösen a fejlődésben levő országokban, s most ez a gondolat megvalósul. Meggyőződésünk, hogy az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös kereskedelem, a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélésének jó alapja és kedvező feltételeket teremt a nemzetközi feszült­ség további enyhüléséhez és a világbéke megszilárdulásához. Napjainkra jellemző az A szovjet nép és kormánya szilárdan és következetesen tá­mogatta és támogatja Ázsia és Afrika népeinek a felszabadu­lási harcát, szívből üdvözli a gyarmatosítás-ellenes küzde­lem nagy eredményeit Ezek­nek a sikereknek a forrása a népek önfeláldozó harca és az a határozott támogatás, amely­ben minden haladó erő és el­sősorban a szocialista orszá­gok népei részesítik a nem­zeti függetlenségre vagy annak megszilárdítására törő népe­ket. A szabadságszerető népek határozottan szembefordulnak a leigázott országok népeinek nemzeti felszabadulását aka­dályozó imperialista kísérle­tekkel. A fiatal nemzeti államok nagy mértékben megszilárdít­hatják függetlenségüket és megerősít hetik antiimperialista álláspontjukat azzal, hogy fo­kozzák egységüket és szolida­ritásukat a szocialista világ- rendszer országaival és min­der. forradalmi erővel. Befeje­zésül a szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek szolidaritási mozgalmára fontos szerep vár a gyarmati rendszer felszámo­lásában és a béke biztosításá­ba«. ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai független -államok azon törekvése, hogy a legrövidebb időn belül véget akarnak vetni gazdasági elmaradottságuknak, előre akarnak haladni az élet minden területén. Mint ismeretes, a nemzetközi kereskedelem jelenlegi állapota sok tekintetben nem felel meg a világ népei részéről megnyil­vánuló nagy várakozásoknak. Az igazságtalan nemzetközi munliamegosztás, a fejlődő or­szágok által kivitt és behozott áruk ára között egyre növekvő szakadék, ami a szóban forgó országok gazdasági kimerülé­sére vezet és fejlődésüket gá­tolja, az imperialista kizsák­mányolás következménye. Hát­rányos megkülönböztetések és mesterséges sorompók akadá­lyozzák a nemzetközi kereske­delem fejlődését és mérgezik a politikai légkört. A Szovjetunió a maga részé­ről következetesen olj-an poli­tikát folytat, amelynek célja a kereskedelmi és gazdasági kap­csolatok fejlesztése a világ minden országával egyenjogú és kölcsönösen előnyös alapon. Ezt bizonyítja a szovjet külke­reskedelem szakadatlan növe­kedése. önökre, e rendkívül fontos értekezlet részvevőire, nemes és felelősségteljes feladatok há­rulnak. Feladatuk biztosítani a legjobb feltételeket a világ­kereskedelem fejlődéséhez olyan igazságos elvek alapján, amelyek előmozdítják a keres­kedelem normalizálását, a mes­terséges akadályok és hátrá­nyos megkülönböztetések ki­küszöbölését, minden ország számára méltó szerepet bizto­sítanak a nemzetközi munka­megosztásban. Feladatuk to­vábbá gyakorlati intézkedések kidolgozása a nemzetközi ke­reskedelem és gazdasági együtt­működés kiterjesztésére és egy hatékony szervezet megterem­tése az értekezleten hozott ha­tározatok mielőbbi életbe lép­tetésére. Ehhez az szükséges, hogy bátran, igazságosan, el­fogulatlanul fogjanak hozzá az értekezlet előtt álló problémák megoldásához. A szovjet kormány meggyő­ződése, hogy a nemzetközi ke­reskedelem és gazdasági együtt­működés hatalmas mértékben előmozdítja a béke megszilár­dítását és a népek együttmű­ködését. Ennélfogva sok sikert kíván és kifejezi azt a remé­nyét, hogy az értekedet új fe­jezetet nyit meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok történe­tében, . 1964. március 22. X. HBXJSdsO* Az egri Petőfi Termelőszövetkezet gépparkját akármelyik termelőszövetkezet meg­irigyelhetné. Molnár András gépcsoportvezető irányításával időre készen lett minden, ,s « szemle semmi kifogásolni valót nem talált a jól működd gépek, és tartozékaik körül. Az is igaz, hogy aranyat ér az újító kovács, Bíró Kálmán bácsi, aki 1927 óta hajlítja akarata alá a vasal. Most is mit talált ki? Megvettek egy sereg rossz ekéi a MÉH-nél, aztán keze nyomán szőlökapálásra alkalmas, lóvontatású eke lett az ócskavasból. Egy-cgy ilyen eke tíz ember munkáját végzi el egy nap alatt. S hogy az asszonyokat is mentse a nehéz krump­liültetéstől, — addig fabrikált, addig gondolkodott, míg a palántaültető gépen kicserélte * tárcsát, s helyébe krumpliültető tölcsért sikerített. Így az asszonyok csak ráülnek a gépre, s liéiiyelme sert dobáljak a vetőburgonyát a gép által vágott fészekbe. Aranyat ér a gondolat, de még többet, ha az ember munkája lesz tőle könnyebbf Erre törekednek a Pétőfi gépműhelyében, s az ott dolgozók számára minden dicséretnél többet jelent az, hogy munkájuk nyomán jobban, gyorsabban, kényelmesebben halad a nehéz mezőgazdasági munka. .(Foto: Kiss Béla) Szovjet párt- és kormányhatározat a kolhozok és szovhozok termelő munkájáról Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa március 20-i keltezés­sel határozatot adott ki „A kol­hozok és szovhozok termelő munkájának gyakorlati terve, zésében megnyilvánuló durva szabálysértésekről és torzítá­sokról” címmel. Eszerint az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa „mint a me­zőgazdaság fejlődését akadá­lyozó káros jelenséget elítélen­dőnek tartja a sablonos terve­zést, a terv feladatoknak a kol­hozokra és szovhozokra felül­ről való ráerőszakolását”. A köztársasági és területi szerveik megbízást kaptak, hogy „párt­ós állami vonalon vonják szi­gorúan felelősségre azokat a személyeket, akik megszegik a kolhozokat és a szovhozokat a termeléssel kapcsolatos terv­készítésben megillető jogókaf’. Az SZKP Központi Bizottsá­ga elrendelte, hogy a termelő növényfajták megválasztása, a vetésterületek mérvének, a jó­szágállomány mennyiségének, a mezőgazdasági munkák el­végzésére kitűzött határidők­nek a meghatározása a helyi viszonyok alapján közvetlenül a kolhozokra és szovhozokra tartozik. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa rámutat arra. hogy a kolhozok, a szovhozok és a kolhoz-, illetve szovhozterme- íési igazgatóságok munkáját rémesük annak alapján kell ér- efceirü hogyan teljesítették az zóira tartozik, hogy mennyi és milyen fajta növényeket vesse­nek, mennyi jószágot tartsa­nak, hogyan használják fel ésszerűen a földet A szóban forgó határozat, ki­adását az tette szükségessé, hogy egyes helyeken az utóbbi időkben azt a párt által régóta elítélt gyakorlatot követik, hogy a felsőbb szervek sablon­szerű termelési terveket készí­tenek, s ennek alapján paran­csolgatással irányítják a kolho­zok és szovhozok egész mun­káját. Ezzel megbénítják a gaz­dasági vezetők és szakemberek munkáját, elfojtják a kolhoz- parasztok és a szovhozmunká- sok kezdeményezését. Tanácskoznak az el nem kötelezett országok nagykövetei Hétfőn a ceyloni parlament épületében megnyílt az el nem kötelezett országok nagyköve­teinek tanácskozása. Ez a ta­nácskozás — mint ismere­tes — Ceylon, az EAK és Ju­goszlávia kormányának kezde­ményezésére ült össze, s célja, hogy előkészítse az el nem kö­telezett államok államfői szin­tű második konferenciáját. A tanácskozás elnökéül Fej - navdót, Ceylon kairói nagykö­vetét választották meg. aki megnyitotta az ülést és átadta a szót Bandaranaike asszony­nak. A Men jelen tese szerint Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterelnök megnyitó be­szédében rámutatott: Az el nem kötelezett országok máso­dik csúcsértekezletének össze­hívását mindenekelőtt az in­dokolja, hogy az 1961-es belg­rádi értekezlet óta sok ország vált függetlenné, s tett hitet a2 el nem kötelezettségi poli­tika elvei mellett. A ceyloni miniszterelnök sürgette a feltörekvő országok gazdaságának fejlesztését és az államok közötti gazdasági egyenlőtlenségnek, mint sok nemzetközi viszály okozójának ■megszüntetését állammal szemben a termék- eladási tervet, hanem elsősor­ban aszerint, mennyit termel­tek, milyen önköltséggel, meny­nyire növekedett a termelés, s milyen feltételeket és lehetősé­geket teremtettek a termelés további fejlesztéséhez. A határozat emlékeztet arra, hogy már 1955-ben bevezették az új tervezési rendszert. En­nek lényege az, hogy kiinduló pontnak az árutermelés mérvét kell tekinteni. A kolhozok és szovhozok tudomására kell hoz­ni azt a feladatot, mennyi és milyen fajta termékeket kell éladniok az államnak. Az azon­ban magukra a kolhozparasz­tokra és a szovhozok dolgo­----------------------------------— Me gnyílt as Afro—ázsiai Szolidaritási Tanács algíri ülésé Ben Bella algériai elnök be­szédével vasárnap megnyílt Algírban az Afro-ázsiai Szoli­daritási Tanács ülése. Ben Bella beszédében erő­telj« harcot sürgetett a gyar­mati rendszer afrikai marad­ványai ellen. A szónok kije­lentette, hogy támogatja az el nem kötelezett országok újabb értekezletének összehívását. Kedvezően nyilatkozott egy új bandungi értekezlet gondolatá­ról is. Az ülésszak részvevőinek ne- , vében Juszef Szibai, az Afro­ázsiai Szolidaritási Szervezet állandó titkárságának főtitká­ra üdvözölte a konferenciát, és részletes jelentést terjesztett elő a mozgalom tevékenységé­ről, feladatairól, A szervezet legfontosabb feladatának je­lölte meg a még elnyomott népék felszabadításáért vívott harcol. „A hagyományos kolonializ- mus utolsó bástyái is omla­doznak — mondotta —, de a szabadság hulláma ezeket is éppen úgy lerombolja, mint ahogy lerombolta a gyarmato­sítás többi bástyáját is.” Ez­után Jazid algériai küldött, az ülérszak elnöke felolvasta az értekezlethez intézett üzenete­ket. köztük Hruscsov üzenetét. Az üzenet többek között hangoztatja: (----------------------------------------' MAI leíjíjzefiitik „öreg ember nem vén ember” — tartja a köz­mondás, és azok az orvosok, szakszervezeti és gazdasági funkcionáriusok, akik a nyúfrdíjasok ügyeit intézik, a nyugdíjazás adminisztrá­cióját bonyolítják, szinte egyöntetűen állítják: a ' nyugdíjazás aktusa az „öreg embert” úgy érinti, mintha a társadalom, bizonyítványt állított volna ki róla, hogy igenis „vén ember”. Ügy érinti, mert az öreg embert ezután már a csa­ládban sem nagyon kérde­zik meg, csökkenő, de gyak­ran még számottevő aktivi­tását, munkabírását még a társadalmi szervezetek sem szívesen használják fel. Oda pedig, ahol a jelenről és a jövőről komoly szó esik, vé­letlenül sem hívják meg. Éppen ezért érdemel figyel­met egy, a szokásokkal homlokegyenest ellenkező példa: A tiszanánaz községi szakmaközi bizottság kez­deményezésére klubhelyi­séget nyitottak a faluban élő nyugdíjasok részére. A klubhelyiségben sakk, do­minó, kártya, rádió, televí­zió várja a nyugdíjasokat: ezeket a felszerelési tárgya­kat adta át a megnyitó ün­nepségen a községi szakma- Icözi bizottság elnöke. Utá­na felállt a községi tanács vb-elnöke, és — nem arról beszélt megható szavakkal, ilyenkor kőtelező elérzéke- nyülcssel. hogy ez a klub is megkönnyíti az idősebbek utolsó napjait: hanem is­mertette a község ötéves és távlati fejlesztési tervét —, s felkérte a jelenlevő népes és koros hallgatóságot, hogy segítsen csinosítani, fej­leszteni a községet. Arról, hogy a tájékoztatót és a felkérést miként fo­gadták a nyugdíjasok — nincs konkrét tudomásunk. De Nagy Sándor levélírónk sőrédből hogy tudniillik „A találkozó jó hangulatban ért véget”, arra lehet kö­vetkeztetni: az esemény és a tanácselnök beszéde nem tévesztette el a hatását. —zár. 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents