Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

ItSPOJSAO 1964. február 16., vasárnap Képek az egri sport múltjából FTE sorain belül és magába kebe­lezte a lelkes ifjú futballistákat. Az Egri Torna Egylet mintegy két évtizeden keresztül Eger sport­ját képviselte és megvetette alap­ját a modern sportéletnek. A világháború előtti években, amikor már hatalmasra duzzadt a labdarúgók tábora, szűknek bizo­nyult az ETE és a város kispolgári elemei, 1913 júniusának végén, meg­alapították saját egyesületüket: az Egri Football Club-ot. Az elnök Kuczora Béla dr. volt, a kapitány Bátok Ferenc. A választmány tag­jai között találtuk: Lakatos Józse­fet, Tancsa Istvánt, Kulcsár Gá­bort, Moskovits Menyhértet és Lusztig Sándort. Az egri sportklubok, mint a mai sportélet hőskorának pionírjai, an­nál is inkább méltók a megemlé­kezésre és a dicséretre, mivel a hivatalos szervek teljességgel mel­lőzték őket és a legprimitívebb tá­mogatásra sem méltatták. De mé­gis egymást felváltva éltek és virá­goztak KÖVETKEZIK: Az egri kerékpá­ros sport bölcsőjénél. Sugár István Sportakadémia Pénteken este Egerben, a megyei tanácsiláz klubhelyiségében újabb sportakadémiai rendezvényre ke­rült sor. Honti György, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára tartott rendkívül érdekes előadást a labdarúgó világbajnokságok tör­ténetéről, a magyarok világbajno­ki szerepléseiről. Legközelebb február 24-én rendeznek Egerben sportakadémiát, amikor Szusza Ferenc, a sokszoros válogatott lab­darúgó-csatár, az Üjpesti Dózsa jelenlegi edzője — tart élmény- beszámolót. * Gyöngyösön a Tiszti Klub termé­ben Jávori József, a megyei ifjú­sági labdarúgó-kapitány tartott labdarúgó tárgyú előadást, ame­lyet a legutóbbi osztrák—magyar labdarúgó-mérkőzésről készült sportfilm vetítése követett. Ma Füzesabonyban Retezár Imre és Kovács Lajos, az Ü. Dózsa kiváló atlétái élményeikről számolnak be a füzesabonyi hallgatóságnak. Az első egri sportegyesület az 1860-as években alakult „Egri Tor­na-egylet” néven. Alapító elnöke: a szabadságharc bátor részvevője, dr. Lipcsey közjegyző volt. Sike­rült megszerezniük a mai Park­szálló elődének, a Korona vendég- fogadónak egy, az istállók melletti épületének helyiségeit, melyet sze­rény keretek között „tornaterem­mé” alakítottak ki. Itt helyezték el a tornaszereket, vagy' amint ak­kor nevezték: „szerel vény’’-eket, s oda járogattak délutánonként, hogy „vígan tornázzanak”.. A bejárat fölé büszkén helyezték el a táblát: Egri Torna-egylet. A sport ekkor még csupán tornából, szertornából állott. Az első egri sportegyesület egészen az 1870-es évekig virágzott, •mikor „bizonyos okok folytán el­aludt ...” A példamutató kezde­ményezést a rövidlátó kisvárosi közöny és megnernértés hervasz- totta el. „Sokan azt mondják — (írták a lapok —, hogy nincs szük­ség erre, hiszen . . . elszegényedett ■ város ...” A bátrak, a sport első egri pionírjai azonban nemet mondtak a mellőzésnek és 1896-ban életre hívták az Egri Athlétikai Klub-ot. „A régi tomaegylet fel­elevenítése nem alkalmas erre — Írták —, mert nem modern intéz­mény, nem tudja magát a társada­lomba beélni, s beletalálni ...” A vaskalapos konzervatív elemek fe­lett eljárt az idő és győzedelmes­kedtek az új erők! Két év múlva az Egri Testgya- Ikorlők Kör-ét alakították meg, mely „a nemes sportok kill ágainak kulturáldsá’’-t Irta zászla­jára. Már 1898 decemberére több, mint 100 tagja volt. Az új sport­kör alapító elnöke és egyik mo­torja a megyei főorvos, dr. Tur- esdnyi Gyula volt- Körültekintéssel kidolgozott és a minisztérium által jóváhagyott alapszabállyal Is ren­delkeztek. Az Egri Testgyakorlók Köre. mint a tornaegylet utóda, megkap­ta a Korona vendégfogadó melletti helyiséget is. A tagsági díj évi 4 forint volt, s az ügyviteli teen­dőket a város remek vívója, Lo- vassy Dezső látta el. Említésre ér­demes, hogy a város tűzoltótestü- lete már 1860 után a sport mellett foglalt állást és parancsnoka reszt is vett az egyesület vezetőségében. Ez az egyesület a XIX. század legsikeresebb sportklubja. Torna, kerékpár, vívás és 1900-tól kezdve a labdarúgás szerepelt programjá­ban. Itt merült fel először 1900 jú­niusában a labdarugó-csapat fel­állításának gondolata. Az Egri Testgyakorlók Köre pél­dája nyomán, „az egri jogakadé­mia polgárai” jogász-sportkört hív­tak életre, melynek programjában a torna, vívás és atlétika szerepéit. Amikor azután a labdarúgás haj­nala Egerben is felvlrradt, 1908 ta­vaszán, megszületik az Egri Test­gyakorlók Köre nyomdokaiban az Egri Torna Egylet, a jóhírű ETE. Találóan Irta a helyi sajtó:..........az ETE az első életrevaló és fejlődő- képes sportegyesület..Pálya hiányában. ,,a város legszélső pontján rendezte be telepét, az Űj- kaszárnya téren, a baktai országút mellett”. Amikor azonban az ETE konzer­vatív elemei bizonyos tartózkodást és idegenkedést tanúsítottak a fut­ball irányában, a város tanuló- ifjúsága, kiket jól képzett tornata­nárok vezettek, megalkotta saját egyesületét: az Egri Ifjúsági Torna Klubot, mely a labdarúgó sport művelését és megalapozását tűzte ki célul Hamarosan, néhány hónap múlva azonban megtört a jég az AZ NB I-ES LABDARÚGÓ JÁTÉKVEZETŐK KERETE Aranyost Lajos, BaUa Béla, Bircsák Gusztáv (újonc), Bor­zast Imre (újonc), Biróczki Já­nos, Farkas István, Fehérvári József (FIFA kerettag), Gere Gyula (FIFA), Katona József, Müncz György, Petri Sándor. Radó János, Soós Béla, Schopp Károly (FIFA), Vadas György, Vízhányó László, Zsolt István (FIFA), Vali István, (újonc), Wottava Tibor (újonc), Szegedi Barna, Kasza Ferenc (újonc, Csomgrád megye), E msnerger Gyula (FIFA), Soós Gábor, Bállá Gyula (FIFA), Almási Já­nos (újonc, Szolnok megye), Horváth Lajos (FIFA). A női ifjúsági sílesiklás országos csapatbajnoka a Gyöngyösi Mátra Club GÓL !-V*, Az angolok időnként nemcsak Londonban, a Wembley-stadionban lőnek gólokat és öngólokat, hanem — Kelet-Afrikában is.'Ezt a tényt bizonyítja ez a Kenyában készült fel­vétel. Eszerint szabályos angol és fehér katonák nagy ügy buzgalommal fogdosták össze a nem angol és nem fehér kenyai „lázadók”-at. Az angol és fehér katonák sportszeretetét és ügybuzgalmát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a nem angol és nem fehér „lázadókat” egy futballkapu hálójában gyűjtögetik. A kép zamatét a következő tények szolgáltatják: A hálóba „lőtt” négerek a saját hazájukban vannak, az angolok nem. Egy kapu — öt „lázadó” — komoly ez? Hány kapura lenne szükségük az angoloknak, ha valamennyi „lázadót” a há­lóba akarnák lőni? Es: mennyit ér mindezek után ama angol politikusok szavalása, akik 1 „tiszteletben” tartják a népek szabadságát? Bizony, a mellékelt kép ékes bizonyítéka an­nak, hogy az angol politika ezúttal megint szabályos — öngólt lőtt Vajon meddig tűri ±zt • brit gentlemanlike? Ét a kenyai nép türelme1 hogy a ,.műemlékek városa”. Jelenleg 163 műemléket és mű­emlék jellegű építményünket tartjuk nyilván —, de ezek kö­zött bizony nagyon kevés az egyszerű, kisparaszti lakóház. Műemléki bizottságunk a fen­tiek miatt kimondotta, hogy fel kell kutatni Egerben is a még meglévő, értékesebb népi emlékeket. És örömmel közöl­hetjük, hogy — részben már a műemléki bizottság elhatáro­zásától függetlenül — a Dobó István Vármúzeum szakembe­rei az összeírást elkezdték. Re­mélhető, hogy a híres egri „hóstyákon” találnak még né­hány néprajzi, történeti szem­pontból értékes, XVIII—XIX. századi eredeti emléket Mi legyen ezután a „felfede­zett” épületek sorsa? Egyesek talán maradhatnak egyszerűbb védett lakóházaknak, de egy különösen szépet, jellegzetesen — lehetőleg a vár közelében, a Tetemvárban vagy még in­kább a Sáncban, tehát a „mú­zeum körzetben” — állami ke­zelésbe véve, helyi néprajzi kiállítást rendezhetnének meg benne. Bemutatnánk itt a régi — lassanként feledésbe menő — egri paraszti élet munka­eszközeit, lakás-felszereléseit, berendezési tárgyait, az olyan érdekes régi népviseletet. De talán nemcsak lakóépü­letről lehet szó. Gondolunk itt valamelyik régi, kőfaragások­kal ékes, jellegzetes paraszt- pince kis-múzeummá történő kialakítására is, ahol meglát­hatnák az érdeklődők az erede­ti sutákat, a kácit, a borkar- csolyát, a cserpákot, a léhót, a köbölt, és sok más, az egri pince-élet jellegzetes felszere­lését. És itt még bizonyára jutna a látogatóknak az egri szölhegyek, dombok csillogó- arányló terméséből is néhány pohárkával, hogy a veindébek még szívesebben gondoljanak vissza a „borászati múzeum­ban” eltöltött kellemes pes * re... ÍH Sikertelen Rangerek a balsikerek okairól, de a je­lentések tartalma szigorú ti­tok. Csalt annyi jutott belő­lük nyilvánosságra, hogy „a Ranger típusú űrszondáknál mutatkozó bizonytalanság okát, legalább részben, az űr- szortda sterilizálásában kell keresni”. Ugyanis a Holdra küldött szondákat és minden alkotó­részüket, szám szerint vagy ti- zenkilencezret, a kilövés előtt teljesen csiramentessé teszik. A sterilizálást azért végzik, hogy a szonda közve­títésével ne kerüljön a Holdra semmiféle baktérium, vagy spóra a Földről. Amennyire ismeretes, az alkotórészeket és műszereket csírátlanítás céljá­ból 24 órán át 135 C fokos hőmérsékleten tartják, a kész szonda külsejét pedig folyé­kony vegyszerrel sterilizálják. Mindez természetesen árthat« műszereknek és más berende­zéseknek. Mindenesetre tény, hogy a Rangér I. és H-t, va­lamint a Mariner 2-őt nem sterilizálták, és éppen ezeknek az űrszondáknak műszered működtek kifogástalanul. De a sterilizálással csak részben magyarázható meg a Range­rek sikertelensége, minek va­lódi oka egyelőre úgysem ke­rül nyilvánosságra. Különben az utolsó holdszonda, a Ran­ger VI. televíziós kamerái ál­lítólag ezért nem működtek, mert a képcsöveket csak 15 perccel a Holdra érkezés előtti kapcsolták be, és így a csö­veknek nem volt elég idejük a felmelegedésre. Egy másik közlés szerint viszont azért nem működték a televíziós be­rendezések, mert az űrhajóban túl magas volt a hőmérséklet. Két egymásnak meglehetősen ellentmondó adat. A valódi okokból a NASA bizonyára le­vonja a szükséges következte­téseket, és felhasználja őket a további Ranger-szondák töké­letesítésénél, hiszen már a Ranger XIH-at is építik. kilövését három hónappal el­halássza és közben tovább tö­kéletesítse a szondát. Tíz nappal ezelőtt azután útjára küldték a Ranger VI- ot is. A várt eredmény azonban ismét elmaradt. Fő feladata ugyanis az lett volna, hogy tíz perccel a Holdra jutába előtt hat televíziós felvevőgép se­gítségével fényképezni kezd­je a Hold felszínét, és körül­belül 3000 ilyen felvételt to­vábbítson a Földre. Ezt a fel­adatot a Ranger VI. nem tel­jesítette. Nem oldódott meg tehát az a kérdés, hogy szik­lás-e a Hold felszíne, vagy porréteg fedi-e, amint azt ál­talában feltételezik. Ez a kér­dés pedig életbevágóan fontos a Holdon való kikötés szem­pontjából. A Ranger VI. kilö­vésével az amerikaiak csak „ballisztikai sikert” értek el, hiszen a szonda 66 óra alatt 335 000 kilométer utat ' tett meg, és mindössze húsz mér- földnyi távolságban ért talajt a Holdon attól a ponttól, aho­va a számítások szerint esnie kellett volna. Ez a ballisztikai siker valóban bámulatos, hi­szen a Ranger VI. a kilövés után letért kiszabott pályájá­ról, és a haladásának irányát szabályozó berendezések nem engedelmeskedtek a Földről küldött parancsoknak. Ezért még egy műholdat küldtek ki utána a világűrbe, és ennek közvetítésével hozták műkö­désbe a Ranger VI. irányhe­lyesbítő berendezését A Ran- ger-sorozat első hat űrhajójá­nak kilövése tehát nem hozta meg a várt sikert. Világos, te­hát. hogy minden kudarc után a tudósok egész serege kutat­ta és kutatja a balsikerek okait. A kutatócsoport vezető­je Albert C. Kelley, a NASA egyik osztályának igazgatója. Kelley minden alkalommal je­lentést tett az USA különle­ges parlamenti bizottságának Amerika holdkutatási prog­ramjára komoly válság veti árnyékát. Az előlegezett babé­rokkal ékeskedő Ranger-űrha- jók közül még egy sem telje­sítette a neki szánt feladatot. Az alig tíz nappal ezelőtt út­jára bocsátott Ranger VI. sem hozott zavartalan örömet a NASA-nak, hiszen háromezer holdfényképet várt tóle, de egyetlenegyet sem kapott. Igaz, minden egyes Ranger sikertelen kilövéséből levonták a tanulságot, és mind jobban tökéletesítik ezeket a hold­szondákat, de a sikertelenségek sorozata nagyon is lehangolja az ame­rikaiakat, akik az utolsó két év folyamán csaknem százszá­zalékos biztonsággal lőtték ki műbolygóikat, és annyira szen­zációs eredményeket érték el a Mariner Venus-szonda kilö­vésével. Az amerikaiak az első hold- szondát, á Ranger I-et 1961 augusztusában, a Ranger II-t pedig ugyanazon év novem­berében lőtték ki. Mindkét kí­sérletnél az Atlas—Agena ra­kétakombinációban mutatkoz­tak működési zavarok, viszont maguk a Ranger-szondák kifo­gástalanul működtek, bár túl alacsony, nem nekik szánt pá­lyákon haladtak. Harmadik holdszondájuk, a Ranger III. nem ért célba, hanem 35 000 kilométer távolságban haladt el a Hold mellett, mert kor­mányzó szerkezete nem műkö­dött kifogástalanul. Igaz, a Ranger III. útja folyamán minden műszer kifogástalanul dolgozott, amikor azonban a Hold közelében haladt el, a fényképezőgépek működését vezérlő berendezések nem en­gedelmeskedtek a Földről kül­dött rádiójeleknek, és így a NASA nem kapott fényképe­ket a Holdról. A soron következő két Ran- ger-űrhajó kilövésénél a hor­dozó rakéták kifogástalanul működtek. A Ranger IV-nél azonban a kormányzást, vala­mint a fényképezőgépek és a mérőeszközök működését ve­zérlő berendezésekben állott be zavar. Az űrhajó elnémult már jóval előbb, mielőtt még a Holdra zuhant. A Ranger V- nél a változatosság kedvé­ért, az energiaellátásban állt be zavar. A beléje szerelt mű­szerek ezért egyetlenegy mé­rést sem végezhettek el. így azután már nem is volt fon­tos, hogy ez az űrhajó nem is jutott a holdra, hanem mel­lette haladt el, akárcsak a Ranger III. Ez a teljes siker­telenség indította azután a NASA-t arra, hogy a Ranger VI- nak 1963 végére tervezett Népi műemlékek Egerben A Magyar Néprajzi Társaság az elmúlt évben Párádon egy igen tanulságos „népi műem­léki ankót”-ot rendezett. Azóta is sokat gondolkoztunk az ott elhangzottakon, ezért nem véletlen, hogy az Egri Városi Tanács műemlék bizott­sága legutóbbi ülésén is napi­rendre került a népi műemlék ügye. Vannak-e Egerben még fenntartásra érdemes népi épületek, és ha igen, mi a te­endő velük? Egerről sokszor mondjuk, Bátran sorolhatjuk a megye leg­népesebb szakosztályai közé az - Ecseui uanyasz asztaút-enisz szaK- osztaiyat, amelynek. Keretében nem kevesebb, mint 122 íő sakkozik rendszeresen! 1963-ban vereség nélkui, biztosan nyerteit a meg>ei csapatbajnokságot, amely után — mint Heves megye Képviselői — az országos területi döntőkön is részt vettek. A szakosztály nemrégiben tartotta közgyűlését, amelyen a megyei szövetség részéröl megje­lent Nagy Ferenc, Szigetvári György és Szigetvári János. A szépen feldíszített kultúrteremben DoDroviczki Ferenc sportköri el­nök tartott beszámolót, majd Nagy Ferenc, a megyei szövetség elnöke ismertette az országos szövetség határozatait, terveit, értékelte a szakosztály munkáját. Ezután került sor az új vezető­cég megválasztására, a jövőben Molnár János tölti be a szakosz­tályvezetői tisztséget. A díjkiosztó ünnepség után Nagy Ferenc mesterjelölt 22 táb­lás szimultánt adott nagy sikerrel. * Az ecsédi külfejtésnél vándor- lerleg jelleggel 8 táblás, üzem­részek közötti csapatbajnokság in­dul. Eddig bat együttes nevezett tS iővel! A bajnokság kétfordulós. Ugyanakkor az Ecsédi Bányász SK sakk-szakosztáiyának rendezésé­ben 78 indulóval rendezik meg a férfi egyéni sportköri bajnoksá­got, majd utána a női egyéni baj­nokságra is sor kerül. * Ecséd község tehetségkutató ver­senye — amelyet az általános is­kolában tartanak meg — az Ecsédi Bányász SK rendezésében bonyo- Lodik le. Másfélszáz indulóra szá­mítanak. ♦ A megyei szövetség megkezdte az előkészületeket a júinus 1—2— 3-án sorrakerülő Mátra Kupa vil­lámversenyre. — A szövetség áp­rilis elején Gyöngyösön verseny­bírói továbbképző, május elején pedig Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön versenybíróképző taa- foiyamot rendez. * Tovább folytatódik a megyei egyéni bajnokság. Február 16-án Egerben a megyei TS helyiségé­ben délelőtt 9-kor és délután 14 órakor kerül sor a negyedik for­dulóra. Itt Földes, Molnár János, Molnár Jenő, Schmidt, Neményi, Jeges Engel. Balcza és dr. Bar- kóczi játszanak egymással, irányí­tott sorsolás alapján. SAKK Galyatetőn nap mint nap nagy érdeklődés mellett kerülnek sorra az országos ifjúsági síbajnokság küzdelmei. Az ed- I digiek során a A Gyöngyösi Mátra Ti Klub fiatal ver- \ senyzői nagysze- rű eredményeket ^ AA) y értek el. a női ifjúsági lesi ki ás- ban a Hantért, Rábel, Reinauer összetételű együttes országos baj­nokságot nyert. < Ugyancsak szép sikereket hozott a műlesiklás is, amelyben a tehet­séges Palkó (Gy. Mátra Klub) csak kis különbséggel került a 3. hely- re. A lányok mezőnyében Rábel Julis ötödik lett, míg a csapatbaj­nokságban a Gyöngyösi Mátra Klub értékéé 3. helyet szerzett. A versenyek tovább folytatódnak, s további gyöngyösi sikerekre lehet számítani. nek majd arról, hogy a gyöngyösi fiúk milyen formában vannak, s a jövő vasárnap képesek lesznek-e Budapesten legyőzni nagy ellen­lábasukat, az Üjpesti Dózsát. A szakosztály vezetősége ezúttal Is közli az érdeklődőkkel, hogy a február 23-án sorra kerülő Újpesti Dózsa—Gyöngyösi Honvéd mérkő­zésre különvonat indítását tervezi. A mai mérkőzés 10,38 órakor kezdődik. Nagyszerű küzdelmek a területi egyéni ökölvívó-bajnokságon Kiilönvonat as V. Dóssá - Gy. Uontéd mérkőzésre Pénteken délután az egri Szak­«szervezeti Székház nagytermében, élénk érdeklődés mellett, elkezdőd­tek az északi te- jm* ä rület egyéni ifjú­sági ököl vív 6­/Za gGtN bajnokságának vlfcl küzdelmei, amely­íVT Jffw ben Hajdú, Bor­fTj sód, Szabolcs és I Z/jAVv Heves megye leg­y w Hl jobbjai vesznek «Jr részt. Már a se­w lejtezők folya­mán nagyszerű küzdelmeket, élvezetes összecsapá­sokat láthatott a közönség, külö­nösen az egri Bóta Ferenc és a hatvani Zsámboki öklözése aratott nagy sikert, — de meglepetés is akadt: a tavalyi országos vidéki bajnok, az egri Farkas, aki jelen­leg az Ózdi Kohász színeiben in­dult — már az első fordulóban ve­reséget szenvedett egy nyíregyházi versenyzőtől, s így nem jutott a szombat délután lebonyolított kö­zépdöntőbe. A ma délelőtt 10,30 órakor kez­dődő döntők iránt fokozódik az érdeklődés. A közönség nyilván is­mét érdekes, színvonalas összecsa­pásoknak lesz majd tanúja, s re­méljük, hogy a döntőbe jutott he­vesi fiúk nem vallanak majd szé­gyent. * Gyöngyösön ugyancsak nagy ér­deklődéssel várják a bajnoki rajtra készülő Gyöngyösi Honvéd rajt előtti utolsó előkészületi mérkőzé­sét a jó képességű Vasas Dinamó ellen. A szurkolók meggyőzödhet­A sportnak ma már Egerben is sok ezres tábora van. De vajon a sport aktív részvevői és rajongói tudják-e, hogy milyen nagy és ér­dekes múlt áll mögöttük? Aligha. Éppen ezért/ beható levéltári ku­tatás nyomán színes képekben bemutatjuk az egri sport „hőskora­inak néhány érdekesebb mozaikját. Szeretnénk hinni, hogy a lab­darúgás, az úszás, a kerékpározás, a torna és nem utolsó sorban az atlétika hívei részére tanulságos és lendítő erejű is lesz a félév­százados, nem egy esetben pedig közel százéves múltból felidézett képe? 3'iva... Az első egri sportegyesületek és klubok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents