Heves Megyei Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

4 NÉPÚJSÁG 1964. február 15., szomtai Hüllő? Kérem Miskolcot kapcsolni! ~~ ~ ~ ~Telefonügyben — Halló! Itt Eger. Telefon­ügyben zavarunk ... Jó, va­rok ... Kérem kapcsolni az illetékest... Jó, várok... Halló, itt Eger! A nyil­vános telefonállomások miatt reklamálunk... Nagyon rossza helyzet ebben a közel 10 ezer lakosú városban. Kevés a nyilvános telefonfülke... Hogy? ... Nem értem! ... Tíz nyilvános telefonállomás van Egerben? ... És ezekből telefo­nálni is lehet? ... Ezt megné­zem, sőt ki is próbálom... Ké­sőbb ismét hívom, és beszá­molok tapasztalataimról... Vi­szonthallásra! ★ — Halló, Miskolc! Ismét je­lentkezem. Kár volt válta­nom ... A húszfilléreseim nagy része megmaradt... Hogy hogyan?... Elmondom: Kezdjük a belvárosban. MÁVAUT-állomás. Van fül­ke, sőt telefon is, amely ügye­sen nyeli a húszfilléreseket. Kapcsolni ugyan nem kapcsol, de a bedobott két érmécske közül az egyiket mindig visz- szaadja. Spórkasszának ugyan jó, de telefonálnom nem sike­rült A nagyállomáson csak az üres fülke és benne a hasz­nálati utasítás jelzi, hogy itt valamikor telefon is volt... Most sajnos nincs. Gondoltam, majd az uszo­dából telefonálok. Nem sike­rült! Pedig ott van a készü­lék, rajta a tárcsa, sőt még a kagyló is, csak éppen a per­selyszerű alkalmatosság nincs a helyén. (Különben, ha jó a készülék, akkor is csak reggel 7-től, este 8-ig használható a telefon. Az uszodát ugyanis lezárják!) Az uszodában mondták, hogy a strandra menjek, ott jó a telefon. Nem tudom. Elő­reláthatóan május elsején nyit a strand. Természetesen, ha az idő engedi ... A várállomásra siettem — hallottam, hogy ott csakugyan van nyilvános telefon. Igaz, ott áll a szép fülke a peronon, s üvegablaka mögött felcsillan a fényes készülék. — De mi ez? — Zárva a nyilvános telefon- fülke? ... Zárva bizony. De az is igaz, hogy ott lóg a felirat is: — Kulcs az irodán! Megyek a kulcsért. Az iroda ablaká­ban ismét ott egy tábla, S rajta felirat, amely közli, hogy idegeneknek belépni ti­los! Nem vagyok fél ős termé­szetű, így megreszkíroztam a belépést... Kárba veszett bá­torság. Az iroda ajtaja is zár­va volt... Pontosan 10.25 per­cet mutatott' az órám. Ezzel a telefonnal sincs szerencsém. Le_ hét, hogy azért, mert épp ti- zenharmadika van?! Irány a bíróság! Ott is van nyilvános. Nincs szerencsém. A készülék egy papírral lera­gasztva: Nem működik! Tovább megyek. I-es kór­ház. A portásfülke zsúfolt. Az egyik kis ablakban felfedezem a telefont. Nem pénzbedobós, és nem is nyilvános. Egy készü­lék csupán, amelyet a portás jóindulata kapcsol. Ugyanez a helyzet a Il-es számú kórház portáján is, sőt itt még tud- tul is adják: — Ez a készülék a betegek számára van, s nem azért, hogy az utcáról idejár­janak telefonálni! De hát hova menjen az utca embere? Ha az Ámyékszalából valaki taxit szeretne? ... Be­sétálhat a főiskoláig nagy cso­magjaival És ha orvos, vagy mentő kell sürgősen, mondjuk a Makiári út végén? Hol egy használható telefon? Megvan! Az Almagyar úti kispostán. Négy óra után 5 perccel érkeztem. Késő! Négy­kor zár a posta és telefonálni is csak eddig lehet. A nagypostán kilencig! De hol van egyetlenegy hasz­nálható és hozzáférhető nyilvá­nos telefon Egerben, mondjuk 9 óra után 1 perccel?! Azért van. Kint Kanadában, a Népbolt előtt. Az még jó! S ha szerencsém van, kifogok egy holdvilágot, s a beszűrődő fény mellett sikerül a tárcsá­zás. ★ Halló! Miskolc! Még valamit: Miért szüntették meg az étter­mek és cukrászdák telefon­ját? ... Hogy a telefonok ma­radtak? ... Ez igaz! Csakhogy elzárva, bent az irodában. Ed­dig bárki használhatta a ké­szülékeket a Vadászikürtben, a Bisztróban, a Dobó Presszóban és a Széchenyi utcai cukrászdá­ban. Az Egri Vendéglátóipari Vállalat egy egész paksaméta levelezéssel dokumentálja, hogy a posta miskolci illetéke­seinek utasítására költöztették be a telefonokat. Miért sza­bálytalan az, ha a vendég tele­fonál?! Persze, mi a Vendéglá­tóipari Vállalat vezetőivel sem tudunk egyetérteni! Nem vi­selkedtek valami „vendégsze­rető” módon! A vendégek •ér­dekében nem lett volna szabad elzárni a készülékeket mind­addig, míg a posta nyilvános telefonállomásokat nem szerel a helyükbe! Eddig legalább az éttermekből, cukrászdákból te­lefonálhatott a kedves vendég. Most már ez sincs. Mehetünk Kanadába, a Népbalt elé. Ha azóta el nem romlott a készü­lék... — Miért? Választ várunk! Interurbán, de lehet levélben is. ímárknR5c\ /WmfÓFUrrr^ Robin Hood úi kalandjai 4ngol /it«* Ha meggondoljuk, hogy alig pár héttel ezelőtt közel két­millió néző láthatta a tévé képernyőjén az Aiaszt, meg­érthetjük a színészek szoron­gását, míg a kényelmes Ikarus a főváros felé vitte őket: vajon lesz-e ezek után még elég ér­deklődő, vagy üres ház előtt kell-e játszaniok?! Nos, da­cára annak, hogy a januárra hirdetett előadást, amelyre elő­vételben kelt el minden jegy, technikai okok miatt el kellett halasztani és a tévé-közvetítés ellenére is, majdnem telt ház fogadta színházunk művészeit a Fővárosi Operettszínházban. ★ Két napra Egerbe érkeznek a jövő héten a tévé munkatár­sai, hogy érdekes, színes ripor­tot készítsenek a színház éle­téről. ★ Máriáss József Jászai-díjas, a színház közkedvelt, kitűnő mű­vésze: rövidesen mint rendező mutatkozik be. Az ő rendezé­sében kerül bemutatásra már­ciusban Jókai Mór romantikus drámája, A kőszívű ember fiai. Baradlaynét Kovács Mária, a három Baradiay fiút Huszár László, Garay József, Kautzky Ervin alakítja. A díszletet ven­dégként Csányi Árpád Jászai- díjas, a debreceni Csokonai Színház díszlettervezője ké­szíti. ★ Gyöngyösön járt tegnap a színház vezetősége, hogy vég­legesen rögzítse a gyöngyösi előadások időpontját. A meg­állapodás értelmében a színház öt darabra hirdet bérletet, még­pedig A kőszívű ember fiai, A potyautas, Az igazi, Mária fő­hadnagy és a Lady Arizona c. nagyoperettre. Bemutatja a színház a Stuart Máriát és a Ijali!(ű Galilei, „a ('sillagfík lüi'iiöke“ téves nézetnek minősíthető.” Giordano Bruno máglyahalá-< Iának emléke még nem homá-” lyosodott el, ez Galileit óva-3 tosságra intette. De dolgozott; tovább. Discorsi (Beszélgetések) című munkájában úttörő fizi-' kai kutatásait foglalta összeg Ragyogó felfedezései (tehetett; lenség törvénye, testek égése,< gyorsulása) mind-mind a tu-' domány győzelmét jelentették.< IGAZÁNAK TUDATA és< mély meggyőződése nem hagy-' ták nyugton. A Naprendszer' mozgásairól alkotott vélemé-3 nyét mások szájába adva, írta' meg idevonatkozó művét, az; ; említett Dialogo-t. < Érvei oly világosak és talá-' ' lóak voltak, hogy az olvasókat,« korának haladó embereit meg-” ; győzték. A 70 éves kutatót az; 1 inkvizíció perbe fogta. Az ügy- , tárgyalása hosszan elhúzódott.” ' Azzal fenyegették meg, hogy; elítélik mint eretneket, azon-- [ felül megsemmisítik valameny-! nyi könyvét és féltve őrzött; kéziratait is. Ez utóbbi hatott rá. Letette a kikényszerített ; esküt és megtagadta tanításait.; • A hátralevő éveit „őrizet­1 ben” töltötte. Megerőltetett sze-' 1 me elvesztette látóképességét, ■ csak a hite nem tört meg. Ta-; : nítványai révén szállóigévé lett egy mondás: „Eppur sí! • muove — és mégis mozog a • Föld.” : Születésének 400. évforduló­■ ján tisztelettel emlékezünk ■ meg a nagy tudósról, akinek ■ munkássága úi korszakot nyi-; ; tott meg a tudományban, az ■ emberiség történelmében. i Dr. Zctényi Endre 1 Doktor urat is. Az első bemu­tatót, a Stuart Máriát március 7-én tartja a színház. ★ Meglátogattuk az új színház építkezését. Bár még az elő­csarnokot por borítja, a szín­pad helyén hatalmas űr tátong, a nézőteret deszkaerdő borítja, — mégis megállapítottuk, hogy olyan korszerű, reprezentatív, minden követelményt kielégítő színházépületet kap Eger, ame­lyik Budapestnek is büszkesé­ge lehetne. A munkavezető tá­jékoztatása szerint kb. június végére teljesen elkészül a szín­ház. (—ezy) NÉGYSZÁZ esztendővel ez­előtt, február 15-én született a nagy olasz természettudós, a természettudományok új kuta­tómódszereinek alkalmazója, a zseniális ismeretterjesztő. A XVI—XVII. században a haladó világ nagy harcát vívta a hanyatló feudalizmussal szemben. E korszakalkotó át­alakulás során a természetku­tatás is nagy lendülettel indult meg. A matematikában, fiziká­ban, csillagászatban, anatómiá­ban. a természetvizsgálat szin­te minden területén eddig el sem képzelt, meglepő sikereket értek el. Az új, tudományos eredmények ledöntöttek azt a világképet, amelyet a közép­kori egyház tekintélye évszáza­dokon át fenntartott, mint a feudális rendszer támaszát. E sikerek fényénél összebmlottak a középkori tudománytalan ál­bölcselkedések. Ebben a mun­kában a legkiemelkedőbb sze­rep Gelileo Galileinek jutott. Galilei munkás napjainak talán kisebb hányadát fordí­totta a csillagászati kutatások­ra, de életében mégis csillagá­szati megfigvelőseinek a hírei járták be először a világot, azok emelték a haladás élére — és sodorták az inkvizíció megalázó színe elé. A hűbéri társadalom korá­ban azt tanították, hogy Föl­dünk a világmindenség köz­pontjában mozdulatlanul áll. Föléie borulnak az égboltozat kristálvhurái, amelveken az égitestek végzik Fö’d körüli keringéseiket. Fzek fölött van a mennyország, ahol az. üdvö- zültek gvülekeznek. E gyerme­kes világkép, az egyház mara­di tanításai és a tudományta­lanság ellen a XVII. század elején új rohamra indult Ga­lilei. Kopernikusz és Giordano Bruno nyomdokain indult, de kortársainak segítségére alig számíthatott. A HOLLANDIÁBAN felta­lált távcsőről Galilei 1609-ben olvasott először. A hiányos le­írás alapján készített egyet, majd többet és tökéletesebbet saját használatára. Először 1610-ben fordította távcsövét az ég felé és kezdetét vette a korszakalkotó felfedezéseinek a sorozata. „Megbizonyosodott arról, hogy a Hold felszíne nem tökéletesen sima, hanem ezzel ellentétben tele van egyenetlenségekkel, hegyek­kel, mint a Föld felszíne ma­ga” — írta a nagy tudós. Egyetlen tévedése volt, ami a kezdetleges kutatási eszközök­nek tulajdonítható, hogy a sö­tét sivatagokat tengereknek képzelte, és így is nevezte. Még nagyobb meglepetéssel, helyenkint megütközéssel ta­lálkozott a Napon levő foltok felfedezése és hirdetése. Gali­lei már 1610-ben, másokkal egy időben felismerte a nap­foltokat, de csak 1612-ben kö­zölte észlelését nyomtatás­(1564-1642) ban... „a napfoltok a Nap teste felületének anyagához tartoznak, ahol folyamatosan keletkeznek, majd egyesek rövidebb, mások hosszabb idő- alatt eltűnnek és a Nap forgá­sa folytán körbe vitetnek...” Méghozzá a napfoltok nem­csak léteztek, de haladó moz­gást is mutattak, mint a Nap forgásának a bizonyítókai. Ugyanakkor már Galilei is fel­fedezte, hogy a napfelületen (fotoszféra), a napfoltok kör­nyezetében fényes alakzatok, napfáklyák mutatkoznak. Utalt arra is, hogy a napfoltok csak viszonylagosan sötétek a vilá­gosabb környezetben. CSILLAGASZATI felfede­zéseiről külön kiadásban: Si- derius Nuncius-ban (Csillagok hírnöke) ad részletes tájékoz­tatást Ennek lapjaiból három és fél évszázad távlatából is felénk süt a felfedezések iz­galma. Ezt a hangulatot leg­jobban akkor tudjuk olvasó­inkkal érzékeltetni, ha Galilei szavait idézzük: „Amint 1610. január 7-én az éj első órájá­ban a csillagokat néztem táv­csövemmel, a Jupiter rajzoló­dott ki előttiem. Észrevettem — irja tovább Galilei —, hogy a Jupiter mellett három kis, úié jól kivehető csillag ragyog. Kettő balra, egy jobbra.” Né­hány nap múlva Galilei a ne­gyediket is meglátta. (Ma 12 holdját ismerünk.) Ismételt megfigyelése alkalmával a ki­csi égitestek hol az egyik, hol a másik oldalán helyezkedtek el. Lelkesedve írta: „Kitűnő bizonyítékokat kaptunk ahhoz, hogy szétzúzzuk azok kételye­it, akik tagadják a bolygók kopernikuszi értelemben vett Nap körüli keringését” Távcsövével átkutatta az égboltot s már nem volt cso­dálatos előtte, amikor a Tej­utat figyelte és a tejfehér sáv apró csillagok százaira bom­lott szét. De az már őt is meg­lepte, amidőn az „esthajnal­csillagra”, a Venusra került a sor. A Nap és a Hold után e legfényesebb égitestet nem kör alakúnak látta távcsövé­ben, hanem az sarló alakot mutatott. Galilei nem sokáig örülhe­tett korszakalkotó felfedezései­nek. Az egyházi körök felfi­gyeltek rá. 1616-ban hivatalo­san kijelentették: „...az az ál­lítás, hogy a Föld nem a vi­lágmindenség központja, sőt naponta megfordul a saját ten­gelye körül — abszurdum és A siherwoodi erdő egykor le­gendás hőséről gyártottak ez­előtt húsz esztendővel egy fil­met jó rendezővel és egy ro­konszenves filmszínésszel. A film világsikerré vált és mikor újból játszani kezdték, .megál­lapították a kritikusok, a kö­zönség és az üzletemberek, hogy Robin Hood nagyon jó téma lehet, ha ilyen sokáig friss, eleven tudott maradni, valami megóvta a történetet az elöregedéstől. Meg kellett hát Robin Hoodot ismételni. És ez a film valóban csak száraz is­métlés, azzal a mellókzöngével, hogy ennek az ismétlésnek már nincs meg az hőfoka, mint az eredetinek. Robin Hood és népes „csa­ládja”, a törvényenkivüli. sza­bad legények, akik a társada­lom jogtalanságai ellen harcol­va húzódtak meg a városok és falvak kerítésén kívül, akarat­lanul is újabb ütközetre ké­szülnek. A bíró, a kicsiny zsar­nok egy trónra törő összeeskü­vés részese. A keresztes hadjá­ratot vezető király még nincs Albionban, tehát Newark gróf kiarddal és aljassággal törhet a korona felé. A véletlenek, az egyszerű csodák és Robin Hood révén minden cselszövésre fény derül; a sheriífnek meg kell halni gazságáért, Newark gróf a trón helyett a halálba megy, Robin meg elnyeri Ma- ; rian kezét. Valamilyen csodá­latos törvényszerűség kerget minden földi hatalmast a sher- woodi erdő felé, hogy ott ol­dódjanak meg a középkori Anglia igazságkereső gondjai a szabadlegény Robin Hood ke­zétől. Az már csak szerencsés véletlen, hogy a társadalmilag tisztázatlan tündér. Marian be­leszeret Robinba. A külföldi filmek tavalyi forgalmában öntötték a mozik a naiv és tetszetős izgalmakat: Parádés kiállítású filmek jól fényképezett képsorai, néhány kitűnő színész-egyéniség, jó szerep, humor, érzelmek és ér- zelmesség áradtak a vászonról. A sok ismétlődés után azt hit­tük, hogy a sok-sok romanti­ka, régi kaptafán készült mese, emberfelettien szerencsés, gi­gászi tudású és erejű hősök majd csak megkopnak kissé és emberiekké lesznek, vagy el­fordul tőlük a közönség. Egyik sem következett be. Bár a Ro­bin Hood új kalandjai című film semmi újat és eredetit nem tud nyújtani, a nézőknek nem fárasztó a sokszor látott ötletek sora; beül a nézőtérre és a megveszitegetően szép fel­vételek pergése közben megfe­ledkezik az eüőregyártott ele­mekből összerakott film gyen­géiről. Hogy keveset kapott, azt csak a film végén tudja meg. Ami a filmben érték, az a színészek játéka. Az angol fil­mesek — rájuk jellemzően — a legkisebb szerepeket is kitűnő színészekkel játszatják el. A kor jellegzetes figuráit nem­csak kosztűm szerint látjuk a vásznon, de elhisszük a célo­kat, az eszközöket is, ahogy ezek az emberek történeJmet akartak csinálni. Terence Fisher rendező pre­mier planba állított tucatnyi kitűnő fejet, és ezzel igyeke­zett ellensúlyozni a forgató- könyv gyengéit. Ken Hodges operatőr képei néha a festmé­nyek elevenségével lobogtak. A színészek közül Robin Ho­od alakítóját Richard Greene-1í, a Mariant játszó Sarah Branch-t, a sheriff Peter Cus­hing-oí, a Tuck atyát megsze­mélyesítő Kiáll Macginnist, a gróf szerepében Richard Pas- co-t és az érsek megszemélye­sítőjét, Jack Gwillim-et meg kell említenünk. Alun Hod.inott zeneszerzőt két kedves hangú románcáért fél kell jegyeznünk a Cint nyereségi oldalára. (farkas) Szervetlen kémia, szerves kémia, fizikai kémia, fiziológiai kémia, biokémia, gyógyszertan, lyógyszerkémia, kémiai tech­nológia, ásványtan, kőzettan, geokémia, kolloidkémia, ké­miatörténet, több mint egy tu- ?at tudományág. Még felsorol­ni is sok, hát még a legfonto­sabb fogalmait ismerni? Olyan szédületes ütemben 'ejlődik a vegyészet, hogy a felsorolt szakterületek alapfo­galmainak ismerete is rangos teljesítmény. Ezért olyan fon­tos az az eligazítás, melyet a Műszaki Kiadó nyújt a vegyé­szeti fogalmak útvesztőjében, amikor megjelentette az első magyar nyelven megjelenő 'ézikönyvet, Hermann Römpp Vegyészeti lexikonét. Az amper rövidítésétől a zsugorított vasig, több mint két és félezer oldalon, húszezer szakcikket tartalmaz a mű, melynek nemrégiben jelent meg a harmadik, befejező kö­■ tete. A magyar átdolgozok rendkívül hasznos kiegészítő ■ munkát végeztek azzal, hogy a nagy nemzetközi sikert elért kézikönyvet kiegészítették a i hazánkban és a szocialista or­szágokban gyártott fontosabb gyógyszereik, műanyagok, nö- • vényvédő szerek és egyéb t vegyszerek, továbbá a vegy­ipari vállalatok ismertetésével, foglalkoznak híres magyar ve­gyészek életével és felvetik a vegyész- és gyógyszerészokta­tás problémáit is. Húszezer yegyészeti szakcikk Megjelent a Jelenkor - februári száma ; Gazdag tartalommal jelent­kezik a dunántúli írók irodal­mi és művészeti folyóirata, * ’Jelenkor új száma. A lap köz- ;li Kertész Ákos, Mészáros Fe­renc és Örkény István elbe- ' szélesét. Legújabb verseivel Rónay György, Vihar Béla, > Arató Károly, Jobbágy Ká­roly, Káldi János, Darázs End* [re és Dudás Kálmán jelent- i' kezik. A lap mai kubai köl­> tőktől közöl műfordítást. A 'haladó nyugatnémet költő, r Hans Magnus Enzensberger ‘„Itthon beszélek” című nagy , versét Tornai József mutatja ;be. A Táj és történelem című í rovatban a Pécsről elszárma- \ zott íróknak — András Endré- \ nek. Angyal Endrének, Csuka i Zoltánnak, Gergely Mártának, Katkó Istvánnak, Kolozsvári ! Grandpierre Emilnek, Makay : Gusztávnak és Mészöly Mik- ! lósnak — a szerkesztőség kér­déseire adott válaszait közli a lap. A Horizont rovatban Bor­si Darázs József szociográfiai • jegyzeteit olvashatni. A Mű- ; vészét rovat ezúttal főként a ‘ modern képzőművészettel fog­lalkozó írásokat közöl Jean ; Coteau-ról, Barcsay Jenőről és '■ a szentendrei művészek kiál- ; lításáról. A Vita rovatban ! Benkö László szól hozzá Ma­jor Máté tanulmányához. A Híd című jugoszláviai folyó­iratról Mikes Lajostól írt ta­nulmány egészíti ki az új ! szám anyagát. Az új szám ; Borsos Miklós, Barcsay Jenő és Kelle Sándor grafikai mu» káit közli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents